Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-29 / 360. szám, szerda

Nem az esztergályost...! RIPORT KÁRPÁT-UKRAJNÁBÓL Jóformán csak négy év múlt el azóta, hogy Kijevben a Jubileumi Tarasz Sevcsenko tárlaton egy ismeretlen művész bemutatkozott. A híres ukrán költő és festő költeményei által ihletett kerámiával lépett a közönség elé. Az első találkozás a nyilvánossággal, a bemutatott tárgyak és mondanivalójuk élénk visszhangot keltettek. Ekkor kezdődött Horváth Anna — a beregszászi téglagyár egyik csemperészleg vezetőjének művészi pályafutása, ekkor búcsúzott el foglalkozásától és kollégáitól. Tizenkét évig dolgozott velük. Tizenkét év hosszú idő! Horváth Anna autodidakta. Keramikus, szobrász, grafikus. Időközben már a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének tagja. Kerámiájával, kisebb méretű szobraival, domborműivel, gipszvéseteivel Kárpát-Ukrajnában, sőt Kijevben is lépten-nyomon találkozunk. Könnyen felismerhetők, jellegzetesek. Magukon viselik a kemencéből kikerült téglák színét, a téglagyári munkások karakterét, mozgását, lendületét. Lakása Beregszász peremén van, egy miniatűr, apróka villában. Becsöngetek. Az első szoba a műterem. Azonmód elárulja gazdája szenvedélyeit, betekintést nyújt életébe, Ízlésébe, vonzalmaiba: mindenhol szétszórt kellékek, szer\ Horváth Anna: „Akik a kocsma előtt ácsorognak (ccruzarajz) számok, mintázófák, vázlatok, szobrok, kerámia, majolika, a polcokon a heverő fölött lemezek, szaklapok, könyvek. MUhaud, Respighi, Bach, Händel, Michelangelo, Kafka, Váczi Mihály... Következetesen foglalkozik a művészettel. Tanulmányozza a klasszikusokat, a moderneket, a legmodernebbeket. — Az emberi formákat mintázom — mondja —, ehhez mind mélyebben kell behatolnom, mind többet kell felfedeznem az ember tulajdonságaiból. Tanulnom kell. Vázlatait nézegetem. Merész kézírás, csöppet sem nőies vonalvezetés. A rajzlapszéleken megjegyzések, magyarázatok a vázlatokhoz: „Aki a pult mellett ácsorog", „Aki az ajtó előtt ácsorog", aki legyint, legénykedik, és felhajt rá néhány decit" ..., dolgozó, tereferélő, ácsorgó, pihenő munkásokra siklik a tekintetem, majd kezekre. — Csodálkozik? Egyhangúak a színeim, nem eléggé változatos a témaköröm, sok a férfi, sok a kéz? Én az embert, az emberi nosztalgiát igyekszem kifejezésre juttatni. Annak a tájnak az embertípusát, ahol élek, ahová emlékeim fűződnek, és annak emberének a karakterét. Minden táj rányomja bélyegét, leheletét emberére. — És van egyáltalán ennek a tájnak jellegzetes embertípusa? — Hogyne volna, minden tájnak van — mondja önérzetesen. — Ezé a tájé a felszabadult ember: a gyári munkás, a kolhozista, a szőlőtermesztő, a diák. —- Es a kezek? — Laxness szerint nemcsak a szem a lélek tükre, gyakran a kéz is. Szeretem a kezeket formálni. Olykor képzeletből is, modell nélkül. — Egyszer egy esztergályos élmunkást akartam megmintázni. — Hozzáfogtam, hogy először néhány rajztanulmányt készítsek az elképzelt szoborhoz. Megkértem, hogy üljön nekem modellt. — Az élmunkás le is ült elém, és a számára szokatlan nyugalmi helyzetben az arcán tíz perc alatt megjelent a fáradság, petyhüdtség kifejezése. — Ereztem, hogy ez így nem lesz fő. Abbahagytam hát a lehePrágai színházi levél Horváth Anna beregszászi műtermében (R. Berenhaut felvételei) tetlen vállalkozást, és megkértem, dolgozzék tovább. — Ott álltam vele szemben, míg bekapcsolta gépét. Eleinte érezte, hogy figyelem, mozdulataiban volt egy kis pózolás, de amikor befogta a pofába a munkadarabot és ráeresztette a kést, megfeledkezett rólam, és akkor derült ki, hogy ennek az esztergályosnak egészen más az arca. Mozdulatai céltudatossá váltak, szeme a késen, arcán a figyelem feszültsége ült. Most már biztos voltam benne, hogy ha sikerülni fog így ábrázolni őt, akkor nyers ügyem van. Nem a z esztergályost, hanem egy esztergályost ... — És így van ez a kezekkel is! Horváth Anna ragaszkodik Beregszászhoz. Kijeven és Rigán kívül még más helyütt nem járt. Legutóbb ugyan meghívást kézbesített számára a levélhordó Genuába a Trienáléra. Nem utazott. Az újabb formák keresése minden szabad idejét igénybeveszik. Egyébként éppen könyvet Irt. „Megtört a csend" címen jelent meg magyarul. Beregszászról írta, szeretett városáról, átalakulásáról, fellendüléséről, embereiről, mai életéről. Siker volt. Belelapoztam. Ezúttal is Horváth Anna törte meg a csendet. — Ismeri Laxnesst? 0 sokat irt kezekről. TANZER IVAN A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ÚJ ELVEINEK SZELLEMÉBEN Biztató kezdeményezés Országszerte számtalan üzemben, gyárban megkezdődtek az előkészületek a gazdaságirányítás új alapelveinek gyakorlati érvényesítésére. Több helyen ez az igyekezet már érezteti kedvező hatását, néhány számottevőbb vállalatnál pedig, — a helyi adottságoknak megfelelően — most keresik az irányítás új elvei megvalósításának legcélravezetőbb útját. Ezek közé sorolható a košicei Magasépítő Vállalat, amely alig két hónappal ezelőtt — az építővállalatok közül Szlovákiában elsőként — új osztályt létesített a matematikai gépi számítások módszereinek alkalmazására. Élére Soltész Gábor építészmérnök, a kalkulációs előkészítő részleg eddigi vezetője került. Nem véletlen, hogy éppen rá esett a választás. Soltész mérnök a vállalat egyik legjobb, „vérbeli" matematikusa. HÁROM DÜNTÖ SZAKASZRA: a sztatikai, tudományos-műszaki számítások végzésére, vállalaton belüli gazdasági problémák megoldására és tömeges statisztikai adatok feldolgozására összpontosítják a számítóközpont tevékenységét. Nincs saját számítóközpontjuk, a bratislavai Építkezésszervezési Intézettel tartanak fenn kapcsolatot géptávírón keresztül. Bonyolultabb számítások esetén Košicén csak öszszeállítják a feladatot, illetve kész számítási programot küldenek géptávírón. Néhány óra múlva a bratislavai számítóközponttól ugyanazon az úton visszakapják a kész eredményeket. Jelenleg a Košicén épülő szakszervezeti ház sztatikai számításain dolgoznak. Érdemes metjegyezni, hogy például a szóban foi%ó épület vasbetonkonstrukciójának számítási munkálatai a hagyományos módszerekkel megközelítőleg fél évet vennének igénybe, viszont a számító gép ezeket a műveleteket 30 perc alatt elvégzi. Ezt csupán 2—4 napos előkészület előz meg. Figyelem re méltó, hogy a gép emellett kiszá mítja és közli a kivitelezés megoldásának minden lehetőségét, amit hagyományos módszerekkel idő hiány miatt képtelenek lennének elvégezni ... A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK ÉS FELADATOK megoldása foglalkoztatja leginkább a vállalat vezetőségét és Soltész Gábor mérnököt, ami érthető is. Hiszen nem lehet közömbös a vállalat felelős embereinek: mennyibe kerül például az anyagszállítás, milyen százalékban jelentkezik a hulladékanyag, meddig tart egy-egy építkezés, fellelhetők-e a rejtett tartalékok stb?... Mindezek kiszámítása, illetve megállapítása eddig csupán logikai feltételezéseken és tapasztalatokon alapul. Az új matematikai módszerek alkalmazásával azonban meg lehet állapítani, milyen formában és módon a leggazdaságosabb például a szállítás. Ezzel kapcsolatban a vállalatnál próbaszámításokat végeznek. Az új számítási módszerek alapján kitűnt, hogy a szállításokat az eddiginél 19 százalékkal olcsóbbá lehet tenni. A vállalatnál egyéb szakaszokon is a logikai számításokra és ezeknek gyakorlati tapasztalataira támaszkodtak. Eszerint például a betonacél vágásánál az eddig leggazdaságosabbnak minősített átlaghulladék 4 százalékot tett ki. A matematikai számítások alapján végzett előzetes próbák azt bizonyítják, hogy a hulladék 1—1,5 százalékra csökkenthető. FELLELHETŐK A TARTALÉKOK Az építkezéseket, — amint azt másutt is teszik — a košicei Magasépítő Vállalat dolgozói Is ütemtervek alapján végzik. Ezek szerint azonban nem lehet kimutatni, hogy az egyes időhöz kötött munkálatoknál hol és milyen munkaerő-, vagy anyagtartalék rejlik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartalé kok feltárása és kihasználása nem volt biztosítva. A matemaikai gépi számítás alap ján kimutatható az ún. „kritikus út", amely meghatározza az építke zés legfontosabb teendőit, ezek pontos határidejét s egyben rámutat az esetleges időközbeni tartalékokra is. Ennek értelmében szükség esetén teljes biztonsággal lehet átcsoporKIVÁLÓ MATEMATIKUS AZ ÉLEN • FÖ ELV: A GAZDASÁGOSSÁG ® JÖ KAPCSOLAT A BRATISLAVAI SZÁMÍTÓKÖZPONTTAL © KITERJESZTIK A MATEMATIKAI SZÁMÍTÁSOK ALKALMAZÁSÁT tosítani a kihasználatlan termelőerőket és eszközöket. Igen ám, de mi történik akkor, ha valamelyik „partnerüzem" nem teljesíti határidőhöz kötött feladatát, mondjuk nem szállítja Időben az előre gyártott épületelemeket? Ilyen és hasonló esetekben a késéssel előidézett változásokat a vállalat gazdaságfejlesztési osztálya, személy szerint Soltész Gábor mérnök jelzi a számítóközponttal, — ahol egyébként az eredeti számítási adatokat az építkezés befejezéséig megőrzik — amely újabb, rövid tartamú számításokat végez s megadja az új „kritikus utat" és az ezzel összefüggő összes tartalékot. Az építkezés vezetője ezáltal nagyobb biztonsággal Irányíthatja a munka menetét és ebben teljes folyamatosságot érhet el. Ez pedig nagy szó. Mindez jelentős gazdasági előnyökkel párosul, s ez természetesen kedvezően hat a vállalat gazdálkodásának végleges eredményeire. És ez a lényeges. SZABAD AZ ÜT AZ Oj MÓDSZEREK ELŐTT. Megtudtuk azt is, a vállalat új osztálya a tervkészítés vonalán szintén végez matematikai számításokat, próbákat, s tekintettel arra, hogy a gottwaldovi testvérüzem ezen a szakaszon előbbre van, a közeljövőben felveszik velük a kapcsolatot. Ezenkívül egyéb szakaszokon is számolnak az új számítási rendszer alkalmazásával. Rövidesen a statisztikai adatok feldolgozását, a bér-, és anyagelszámolást ls ilyen formában akarják végezni... Szép példája ez az új Irányítási rendszer gyakorlására irányuló igyekezetének, ami néhány hét alatt biztató eredményekben tükröződik a košicei Magasépítő Vállalatnál. Feltételezhető, hogy a kezdeményezés itt a közeljövőben széles méreteket ölt és a fiatal mérnökön kívül több rátermett szakember munkáját igényli majd. KULIK GELLÉRT Arthur Miller szerte a világon nagy feltűnést keltett Bukás után című darabját a Szlovák Nemzeti Színház nagysikerű tavalyi prágai vendégszereplését követően végre a Tyl Színház is műsorára tűzte. A nagy amerikai író hihetetlen éleslátással domborította ki a darab főszereplője Quentin és Maggie jellemét, akiben az általános vélemény szerint volt feleségét, Marylin Monroet, az idő előtt elhunyt híres amerikai filmcsillagot mintázta meg. Gyermekkora és fiatalsága nem suhant el nyomtalanul Quentin feje felett. A lelkében mély barázdákat vésett a minden összefüggést nélkülöző, mégis jól érthető ifjúkori mozzanatok felidézésével szinte mentegeti magát jellembeli fogyatékosságaiért, magyarázatot talál azokra. Mert lehet-e más, lehet-e kevésbé önző, kevésbé kegyetlen az emberi szenvedések iránt az, aki annyi megszégyenítésen ment keresztül az életben, aki a saját családjában annyi hazugsággal, álszenteskedéssel találkozott? Quentin bevallja, hogy még édesanyja halála sem rendítette meg, nem szégyenli, hogy fél az Amerika-ellenes tevékenységet kivizsgáló hirhedt bizottság hatalmától és megkönnyebbülten fellélegzik barátja haláláról értesülve. Ezek után végre biztonságban érezheti magát, nincs többé, aki lehetetlenné tegye a világ előtt. Hasonló önzéssel és kegyetlenséggel felvértezve kezeli az útjába akadt nőket is. És ha Louiset majd később Maggiet feleségül ls veszi, önzése velük szemben ls érvényesül. Képtelen megváltozni. A mindvégig izgalmas, kiváló darabnak tulajdonképpen egyetlen szereplője a tépelődő, önmagával viaskodó és végül saját maga felett ítéletet mondó Karel Höger Quentinje. A többiek csupán a monologizáló főszereplő képzeletének szülöttei, gondolatainak megtestesítői. K. Höger nemzeti művészt semmiképpen sem érheti bírálat, alakítása kifogástalan. Mégsem hallgatjuk el, hogy a bratislavai L. Chudík játékát inkább megértjük, cselekedeteinek motívumai nyilván az eltérő, a szerencsésebb rendezés folytán emberibbek. Ugyanez vonatkozik a többi szereplőre, különösen az egyébként tehetséges, de játékában ezúttal kevésbé mértéktartó J. Hlaváčová Magglejére. A Realista Színház ezúttal klaszszlkus darabot tűzött műsorára. A Csehov darabokra annyira Jellemző fojtogató légkör, a kilátástalanság nyomasztó érzésével telített környezet a Ványa bácsiból sem hiányzik. Az idős Szerebrjakov, az ellenszenves áltudós saját és fiatal felesége érdekében még édes lányát is megkárosítaná, ha szándékában Ványa bácsi meg- nem akadályozná. A darab mondanivalója a korabeli társadalmi csökevények ostorozásában, az igazság keresésében és az író jobb életbe vetett hitében jut kifejezésre. V. Stach a címszerepben nehéz feladatát kitűnően oldotta meg. Komoly vetélytársa: a tehetséges J. Adamlra fiatal falusi orvosa is ügyesen kihasználta hálás szerepének minden lehetőségét. Nagyszerű partnerre talált az áltudós ifjú feleségét alakító L. Benešovában. Szerebrjakovot J. Mikota, a lányát E. Klepáčová játszotta meggyőzően. J.Dalik rendezése eltér ugyan a klaszszikus darabok hagyományától, jó ötletei mégis megértésre találnak. A. Wesker angol drámaíró nevét jól ismerjük Prágában. Néhány évvel ezelőtt a Konyha című darabjának tapsolt a közönség a Csehszlovák Néphadsereg Színházában, mely most a drámaíró Négy évszakát tűzte műsoréra. A darabnak két szereplője: a férfi és a nő. Semmit sem tudunk róluk, amikor szótlanul bevonulnak az elhagyott lakásba. Titok fedi céljaikat is. Sejtjük csupán, hogy mindketten csalódtak az életben. Semmit sem várnak egymástól, talán csak a gyógyulást keresik. A szerelemtől is félnek, idővel mégis egymásba szeretnek. Átmenetileg megtalálják illúzióikat. Egy évet töltenek így együtt, de meleg kapcsolatuk végül is csalódássá fajul. Ugyanazokat a hibákat követik el, amelyekre már annyiszor ráfizettek az életben. Az eredmény a kiábrándulás. Kézenfekvő a megoldás: el kell válniuk egymástól. V. Brodský és J. Jirásková párbeszéde s játéka mindvégig leköti a figyelmet. Ez azonban nem annyira a szöveg érdeme, mint inkább a két kiváló színész alakításának köszönhető, mely mindannyiszor az újszerűség erejével hat. Megérdemelten a közönség kedvencei, akik ismert tehetségük Jóvoltából a szövegben több helyütt előforduló hézagokat is eredményesen kiegyenlítik. Kár, hogy a drámaírónak célja: az emberi érzések lélektani elemzése nem teljesen sikerült. Ebben valószínűleg V. Hudeček rendezőnek is van némi része, aki a darabon, nyilván nem a legszerencsésebb módosításokat eszközölte. Egyébként érthetetlen volna a ma több európai városban is színre hozott darab rendkívüli külföldi visszhangja. 0. Krejőa a Tyl Színház kiváló rendezője új színházának szerényen a „Kapu mögötti Színpad" nevet adta. Nem akarunk elébevágni az eseményeknek, mégis már elöljáróban le kell szögeznünk, nem lesz véletlen, ha a nagy hozzáértéssel, gondosan összeválogatott együttes kettős műsorával tartósan magára hívja a közönség figyelmét. Az „Ostendel maskarák" a híres belga Michel de Ghelderode némajátéka, az éiettől ittas jelmezes figurák szilaj tánca a farsangi éjszakában, melyet maga a Halál vezényel. A szerelem és a halál közötti életet megmintázó képből kidomborodik VI. Menšik matróza, az örökké reménykedő, sorstépázott, lépten-nyomon rászedett kisember, akinek a legcsekélyebb örömért is fizetnie kell. A művészi élmények fénypontja azonban Josef Topol ismert cseh színműíró Macska a síneken című háromrészes párbeszédes darabja. A két főhőst: a fiút és a lányt évek óta szerelmi szálak fűzik egymáshoz. Az éjszakai vonatra várnak. Elutazásukig az időt beszélgetéssel rövidítik meg. Gyengéd, de kegyetlen is ez a kettőjük viszonyára vonatkozó szóváltás, melynek során többször is közelednek, majd eltávolodnak egymástól. A lány férjhez akar menni, a fiú hallani sem akar a nösülésről. A megoldás? A szerelmesek rádöbbennek kapcsolatuk céltalanságára és a vonat érkezésekor, az utolsó pillanatban összefonódva megtalálják a boldogságot: a kerekek alá vetik magukat. Helyes ez így? Egyetérthetünk az íróval? Aligha! Mindamellett mély nyomokat hagy bennünk a szellemes és mindvégig élénk párbeszéd, mely emberi kapcsolatokat érintő témájánál fogva is állandóan az érdeklődés középpontjában marad. J. Tflskának és M. Tomášovának — a Tyl Színház művészeinek — minden igényt kielégítő mesteri játéka magán viseli O. Krejča gondos rendezésének a kezenyomát. Csendes, nyugodt fellépésük, időnként kicsapongó hangulatuk, majd a kétségbeesésig fokozódó tanácstalanságuk — mind megannyi bizonyítéka nagy tehetségüknek. KARDOS MARTA KépUnkön: Nemrég épült fel Michalovcén a szolgáltatások háza, amelyet bármelyik nagyváros lakosai is megirigyelnének a michalovceiektőL Bachan felv. 1965. december 29. * £}| SZŐ 5