Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-17 / 349. szám, péntek

ÖRÖMÖK ÉS GONDOK Nagykövesd hétköznapjai Nagykövesd a Bodrogköz egyik legszebb fekvésű és legkedvezőbb termé­szeti adottságokkal megáldott falva. Két síkságból kinyúló hegy — a Nagy­hegy és a Várhegy lábánál fekszik. A 17. század derekán a Habsburgok parancsára lerombolt vár megmaradt falai még ma is konokul ágaskodnak az ég felé — dacolva a mindent megemésztő idővel... A falu kiváló minő­ségű termőfölddel rendelkezik, van hegye, vize la kb. 10 km hosszú Kar­csa-tó, mely határt von Csehszlovákia és Magyarország között], gyümölcsö­se, zöldsége és ízletes bora. ELLENTMONDÁSOK A község lakosainak száma közel 1300. Száztizenöten eljárnak a falu­bői máshová dolgozni. Legtöbben a Čierna nad Tisou-i átrakodó állo­máson dolgoznak. Naponta 50 km-t utaznak vonaton, autóbuszon. Má­sok Trebišovon és Košicén keresik meg a kenyérre valót. Ugyanakkor a szövetkezet némi munkaerőhiány­nyal küzd. A falu négy irányban terjeszke­dik. 1949 óta 100 új házat építettek. Igaz, nehezen, kézi erővel, a roko­nok segítségével, de ez a tény egy­magában ls sokat mond. Aki az elmúlt 16 esztendő alatt nem járt a faluban, az rá sem ismerne. Telje­sen megváltozott a jellege. A földbe süppedt nádas-cserepes „vakabla­kos" házak eltűntek, a helyükön íz­léses, korszerű betontornácos házak épültek. Az új házak magasak. Leg­többjük manzárdtetős, s palával vagy bádoggal van fedve. Ablakaik nagyok — sok fényt bocsátanak a lakásba. A házak előtt mindenütt betonba ágyazott takaros vaskerítés vaskapuval. A HNB az idén beton­járdát építtetett. Egyszóval: újjáépült a falu. Ez talán fel sem tűnik azok­nak, akik benne élnek, akik által megszépült: Nagykövesd népének... Pedig az ő dolgos kezük által lett újjá, széppé. Minden új házban van pincelakás és emeleti rész spájzzal, fürdőszobá­val és angolvécével. Sokan szépen be is rendezték a lakásukat. De itt mellbevágóan hat egy jelenség: sok család az egészséges, világos eme­leti rész helyett a pincelakásban húzódik meg, jobbik esetben a föld­szinti rész egy szobácskájában... E furcsasággal különben más falvak­ban is találkozunk. Mi ennek a ma­gyarázata. Kultúrtalanság? Igényte­lenség? Spórolás? Nagykövesdnek kilencéves alapis­kolája van. 10 magyar és 1 szlovák osztállyal. Az újjáépített iskola na­gyon szép. Díšze a falunak. Ugyan­akkor nincs a községnek korszerű művelődési otthona. Belátható időn belül nem is lesz. A régi kultúrház — egyetlen terem, szűkös színpad­EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK TANÁCSKOZÁSA (CTK) — Tegnap Bratislavában több mint 500 rehabilitációs egész­ségügyi dolgozó és orvos részvételé­vel megkezdődött a rehabilitációs dolgozók I. országos kongresszusa, amely három napig tart. A kong­resszust dr. Vladimír Zvara, az SZNT egészségügyi megbízottja nyi­totta meg. A tanácskozás napirend­jén az első napon több tudományos előadás hangzott el. dal — csupán 150 ember befogadá sára képes. Hetenként kétszer mo zielőadást tartanak benne, s a lakó dalomtól kezdve mindennemű „kul turális" akciót itt bonyolítanak le A faluban közösségi, kulturális éle alig van. Nagyritkán — talán éven te egyszer-kétszer — előadnak egy egy színdarabot, vagy rendeznek esztrádműsort. Igy az ifjúság fő ta lálkozóhelye még ma is a kocs­ma! ... Művelődési otthon? A faluban a trebišovi JNB építésügyi osztálya a nyáron 50 szobás munkásszállót építtetett a határban dolgozó talaj­javítók számára. Az épület félig el is készült. A beruházási költségek már eddig is kitesznek néhány száz­ezer koronát. A munkásszállóra azonban már nem lesz szükség, hisz amikorra elkészül, a talajjavító munkákat befejezik. Mi legyen az épülettel? Senki sem tudja... A faluban bölcsődéről, orvosi ren­delőről, modern üzlethelyiségekről is álmodoznak. Jobban, igényesebben akarnak élni. Természetesen minde­nük nem lehet egyszerre. De a fenti intézmények fokozatosan felépíthe­tők. Talán még a szerepét vesztett munkásszállóban is berendezhe­tők... Ezek olyan problémák, amelyek fölött a HNB és a JNB dolgozóinak el kell gondolkodniuk. A járás anya­gi támogatásával és a falu lakossá­gának társadalmi munkájával bizo­nyára meg lehetne őket oldani. A falu szövetkezete nagyszerű le­hetőségei ellenére is csupán köze­pes eredményeket ér el. Van aki elégedett velük, van aki nem. Veze­tői nem élnek a kínálkozó lehetősé­gekkel. A KÖNYVTÁR örvendetes tény, hogy a könyvtár fenntartásának és fejlesztésének van anyagi biztosítéka. A HNB az idén is 2400 koronát folyósított a könyv­tárnak. Hogy aztán milyen könyvek kerülnek a könyvespolcokra, s hogy működik a könyvtár, az elsősorban a könyvtárostól s a könyvtárat el­látó könyvesbolttól függ. Egyes je­lenségek azt bizonyítják, hogy a könyvtár nem eléggé fontos tényező a falu kulturális életében. Például a heti kölcsönzési idő 1 óra, az ál­landó olvasók száma 19, ezek is fő­leg a helyi iskola diákjai. Pedig a könyvtárban 1024, kötet van. A könyvespolcokon elég nagy számban megtalálhatók a magyar és a világirodalom klasszikusai (Jókai, Mikszáth, Hemingway, Hašek, Gor­kij stb.). De ugyanakkor más szer­zők nevével is találkozunk. A csehszlovákiai magyar írók kö­zül Fábry, Rácz, Csanda, Egri, Or­dődy és Kónya kiadványaival talál­koztunk. A többiekkel tehát meg sem ismerkedhetnek a nagykövesdi olvasók... A mai magyarországi ki­A lézertelefon használati elve. Jobb oldalon a körben a lézerkészü­lék rajza. Bal oldalon a kis kör azt a nyílást jelöli, amelyen át Ja­mes Lovel űrhajós a Gemini 7. repülése közben kitolta a berende­zést, és összeköttetést teremtett segítségével az új-mexikói White Sands állomással. A rajzbúi jól kitűnik a lézersugár jelentéktelen szóródása. Jogi tanácsadó Az új munkatörvénykönyv alapelvei Még csak néhány éve annak, hogy a világon megjelent a koherens, egyirányú fénysugarakat kibocsátó első különleges fényerősítő. Dr. Theo­dor Maiman amerikai tudós felfede­zése a lézer (laserJ nevet kapta, s rövid hat év alatt teljes világ­sikert aratott. Megtaláljuk a tudo­mány és a technika számos terüle­tén, legújabban pedig már arről ér­tesültünk, hogy az űrhajózásban is átesett a „tűzkeresztségen", és de­cember 11-én a Gemini 7. fedélzetén jól vizsgázott. A Houstonból kiadott hír szerint a Gemini 7. utasainak lézersugár segítségével kapcsolatot sikerült teremteniük a Földdel. Meg­valósult az első kozmikus lézertele­fonálás. Földi viszonylatban már hosszabb ideje kísérleteznek az információk­nak — hangnak, távgépiratí közle­ménynek és televíziónak — lézersu­gárral való továbbításával. A fény­sugarat, amely lényegében ugyan­olyan elektromágneses sugárzás, akárcsak a rádióhullám, modulálni lehet, amennyiben a fényforrás ösz­szetartó (koherens) sugárnyalábot képes kibocsátani. A rádióközvetí­téssel szemben a lézersugár segít­ségével történő hírátvitelnek több előnye van: a jóval nagyobb frek­venciára való tekintettel egyidejű­leg sokkal több információ továb­bítható, a lézersugarak nagyon szűk nyalábokká összpontosíthatók és irányíthatók, tehát lehetővé te­szik sokkal nagyobb távolságra is az összeköttetést, a lézersugár ezen­©I SZÓ 17 * 1965. december 16. kívül kevésbé érzékeny a „zavarok­ra" stb. Ezért az űrhajózás ls ér­vényesíteni törekszik ezt az új le­hetőségekkel kecsegtető távközlő eszközt. A Gemini 7. fedélzetén az előzetes információk szerint adóberendezést váló szerzők — Illyés, Benjámin, Garai, Nagy László, Fejes, Sánta stb. — nevét hiába is keresnénk. A könyvtáros szerint a királyhelme­ci könyvesbolt kis választékot bizto­sít. Ezt mielőbb orvosolni kellene. A könyvek iránt az érdeklődést azonban mindenképpen a könyvtá­rosnak kell felkeltenie ... Itt említjük meg azt a szintén ör­vendetes tényt is, hogy a faluba elég nagy számban eljutnak az itte­ni magyar újságok és folyóiratok. Az Oj Szó 205, a Szabad Földműves 170, a Dolgozó Nő 70, az 0] Ifjúság 40, a Hét 20 példányban. Viszont az Irodalmi Szemlét csupán három olvasó rendelte meg. 1956 előtt a faluban alig akadt iskolázott ember. Középiskolai kép­zettséggel csak 2—3-an, főiskolai végzettséggel pedig senki sem ren­delkezett. Ma a tanonciskolát vég­zettek száma 30, az érettségizetteké 26, főiskolai vagy egyetemi diplomát pedig 8-an szereztek. Ez minden­képpen figyelemre méltó eredmény. AZ ISKOLA 14 tanerős. Az egyes tantárgyak szakosított tanítása szempontjából a járásban a legjobbak közé tartozik. Viszont nem egyértelműen jó a hely­zet a színvonal tekintetében. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy egyes tanítók nem veszik teljesen komolyan munkájukat, s a tanítást nem tekintik hivatásnak, csak meg­élhetési forrásnak, a másik, hogy az iskola nem rendelkezik kellő meny­nyiségű és minőségű (szemléltető, au­diovizuális) segédeszközökkel. Meg­felelő segédeszközeik csupán a ma­tematika és az egyes nyelvek taní­tásához vannak. A fizikus például olyan transzformátort kapott a já­rástól, amely az Iskolai kísérletek­hez szükséges alacsony feszültségű áram előállítására alkalmatlan. Igy hasznavehetetlen. Gyakran viszont olyan szemléltető eszközöket küld a járás iskolaügyi osztálya, melyek szlovák iskolák számára készültek, s magyar iskolákban használhatat­lanok. A faluban 94 óvodás gyermek van, s az egyosztályos óvoda mindössze 34 gyermek befogadására képes. A 34 beíratott óvodás helyett na­ponta csaknem 50 gyermek jár óvo­dába. Á szülők meg sem kérdezik az óvónőt, elvállalja-e a be ném Íratott gyerekeket. Az óvónő joggal panaszkodik: 50 gyermekkel valóban nem birkózhat meg egymaga. Mun­kája nem lehet teljesen eredményes. Egészségi szempontból sem helyes, ha annyi gyermek egy tanteremben szorong. De hová küldjék azt a 44 gyereket, akik már nem férnek be az óvodába?... És az óvoda falai­ról omladozik a vakolat... E problémák több figyelmet igé­nyelnek, mind a JNB iskola- és kul­turális ügyi, mind pedig a HNB ve­zetősége részéről. Végzetül szóvá tesszük, hogy a ta­nítók számukhoz mérten nem vesz­nek részt kellő mértékben a falu kulturális színvonalának emelésében, pedig a tehetségük meglenne hozzá, csak az eddiginél nagyobb Igyekezet­re volna szükség. VADÄSZ JÄNOS szereltek fel az emberi hangnak lé­zersugár útján való közvetítésére. Az amatőr fiimezőgép méretű lézer­telefon súlya kb. 3 kg. A berende­zés 4 lézert rejt magában, továbbá egy 10 voltos akkumulátort, feszült­ségátalakítót (konvertert) a gerjesz­A SZAKSZERVEZETEK RÉSZVÉ­TELE A MUNKAVISZONY MEG­SZÜNTETÉSÉBEN (59—60. §) A szervezet a dolgozónak csak akkor mondhat fel és csak akkor szüntetheti meg vele azonnal a munkaviszonyt, ha ebbe azt meg­előzően az üzemi bizottság is be­leegyezett. Különben a munkavi­szony feloldása érvénytelen (nem számít beleegyezésnek az utólagos tudomásulvétel, vagy az utólagos beleegyezés). A Szakszervezetek Központi Tanácsa bizonyos foglal­kozási ágak részére a szakszerve­zetek hatáskörét eltérően állapítja meg. A munkaviszony másfajta meg­szűnését (megegyeaés, próbaidő alatti megszüntetés) köteles a szervezet Időnként ellenőrzés cél­jából az üzemi bizottsággal közöl­ni. Amennyiben az üzemi bizottság nem egyezik bele a felmondásba, vagy a munkaviszony azonnali megszüntetésébe, a szervezetnek módjában áll a felettes szakszer­vezeti szervet (rendszerint a járá­si szakszervezeti tanácsot) megke­resni az üzemi bizottság álláspont­jának felülvizsgálata végett. A fe­lettes szakszervezeti szervnek, ha az üzemi bizottság beleegyezést megtagadó álláspontja ellenkezik a társadalmi érdekkel, jogában áll az üzemi bizottság döntését hatá­lyon kívül helyeznie. Saját maga adhat beleegyezést a munkavi­szony felmondásába, vagy azon­nali megszüntetésére. A MUNKAVISZONYRÓL SZÖLÖ IGAZOLASOK ÉS MUNKABIZO­NYÍTVÄNYOK (60. §) A munkaviszony megszüntetése­kor a szervezet köteles igazo­lást adni a dolgozónak, amelyből kitűnik a munkaviszony Ideje, az elért minősítés, a szabadság és a betegbiztosítás szempontjából dön­tő adatok és körülmények. Ha a szervezet egy másik szer­vezet részére, ahol a dolgozó munkaviszonyba kíván lépni, ad ki bizonyítványt, a dolgozó műkö­déséről, köteles az ilyen bizonyít­vány tartalmát közölni a dolgozó­val és kívánságára neki annak másolatát is kiadni. Amennyiben a dolgozó nem értene egyet ezzel a bizonyítvánnyal, akkor a tudo­másulvételtől számított három hó­napon belül a döntő szervnél (az üzemi bizottság hatáskörébe tar­tozik) kérheti a bizonyítvány ál­tala kifogásolt részének módosí­tását. A MUNKAVISZONY ÉRVÉNYTELEN FELOLDÁSÁBÓL SZÁRMÁZÓ IGÉ­NYEK (61—84. §) Abban az esetben, ha a szerve­zet a dolgozónak érvénytelen fel­mondást adott, vagy érvénytelenül azonnali hatállyal megszüntette vele a munkaviszonyt és a dolgo­zó továbbra ls ragaszkodik a munkaviszonyhoz, a szervezet kö­teles munkabérét megtéríteni. Munkabérét megtéríti a közléstől számított Időtől addig, míg a tő kisülési csövek számára, bemérő távcsövet, mikrofont és a szükséges elektronikus elemeket. A félvezető galliumarzenlt kristállyal kiváltott lézersugár 18 watt optikai teljesít­ménnyel működik 9000 angström (1 angström = 1/10 000 000 cm) hul­lámhosszon, amely a hősugárzás tartományában fekszik. Ä lézerközvetítés vételére szolgá­ló készülékek a földfelszín három pontján helyezkednek el: a White Sands rakétakilövő-állomáson Új­Mexikóban, a Hawaii-szigeteken és az Atlanti-óceán Ascension szigetén. A vevőberendezés lényegében a csil­lagászati távcsőhöz hasonlít; átmé­rője 75 cm, gyújtópontjában fény­elem helyezkedik el. A vevőállomá­sok szintén fel vannak szerelve lé­zerrel, ezek azonban nem közvetí­tésre, csupán mint fényirányadók szolgálnak. Ä lézer Irányított monokromati­kus sugarait fel lehet használni mint optikai radart — colldant ls. Az ez Irányú fejlődést fel akarják használni az űrhajózásban. Az Explo­rer és Géos típusú amerikai mester­séges holdak helyzetét már a Föld­ről kiküldött lézersugarakkal mér­ték be, s a visszaverődött lézersu­gár visszatérési Idejéből nagy pon­tossággal következtettek e mester­séges holdak távolságára. A fény­radarral végzett hasonló kísérlete­ket az amerikai űrhajósok további repülései során is folytatni kíván­ják. ^ (djj szervezet nem teszi lehetővé szá­mára, hogy munkáját folytathassa, vagy addig, míg a munkaviszony érvényesen véget nem ér. Ha a dolgozó a bíróságon (járásbírósá­gon) keresetet ad be a munkavi­szony megszüntetése érvénytelen­ségének megállapítása iránt, a bíróság legfeljebb a kereset be­adása előtti egy hónapra ítélheti meg a munkabér megtérítését. (A közérdek megkívánja, hogy az ilyen igényeket mielőbb érvénye­sítsék és a pert mielőbb eldönt­sék.) Olyankor, ha a dolgozó nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy a szervezet őt továbbra is alkalmazza — ha a felek másként nem állapodnának meg — a törvény értelmében erre úgy kell tekinteni, hogy a mun­kaviszony megegyezéssel ért vé­get. Ilyen esetben a munkaviszony az érvénytelenül adott felmondás idejének elteltével ér véget. A munkaviszony érvénytelen azon­nali, vagy a próbaidő alatti meg­szüntetése esetén pedig azzal a nappal, amellyel az ilyen meg­szüntetés történt. Ha dolgozó adott a szervezetnek érvénytelen felmondást, vagy azon­nali hatállyal, 111. próbaidő alatt szüntette meg érvénytelenül mun­kaviszonyát, és ha a szervezet kö­zölte vele, hogy ragaszkodik to­vábbi munkájához, a munkavi­szony továbbra is fennáll. Ameny­nyiben a dolgozó ezt nem veszi tudomásul, a szervezet kártérítést kérhet tőle, attól a naptól számít­va, hogy a dolgozót álláspontjáról értesítette. Visszamenően legfel­jebb csak egy hónapra jár kárté­rítés. Abban az esetben, ha a dolgo­zó munkaviszonyát érvénytelenül oldotta fel, de a szervezet nem ragaszkodik munkája folytatásá­hoz, erre úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszony megegye­zéssel ért volna véget, hacsak a felek másként nem állapodtak meg. Ilyenkor a munkaviszony az érvénytelen felmondás idejének elteltével, illetőleg a munkavi­szony azonnali megszűnése ese­tén azzal a nappal ér véget, amikor a megszűnésnek be kellett volna következnie. A szervezet eb­ben az esetben nem érvényesíthet kártérítési igényt. A munkaviszony megegyezéses megszüntetésének érvénytelensége esetében szintén a fentiek értel­mében kell eljárni, s a szervezet nem érvényesíthet kártérítési igényt. Fontos újdonság, hogy a mun­kaviszony érvénytelen felmondását és az ebből adódó igényeket (pl. az elmaradt keresetet) mind a dolgozó, mind a szervezet legfel­jebb attól az időponttól számított három hónapon elül érvényesíthe­ti, amikor a munkaviszonynak vé­get kellett volna érnie a szóban forgó munkaviszony felbontásával. Ellenkező esetben az ilyen igé­nyek megszűnnek. Dr. FÖLDES JÓZSEF Válaszolunk olvasóinknak Érvényes-e a felmondás? Ulrik József dernői olvasónk levelé­ben megírja, hogy 1963 szeptemberé­től a Jednota mészárszékének volt a vezetője. 1964 februárjában azután, hogy felkínálták neki egy vendéglátó­ipari Üzem vezetését, amit ő egészségi okoból nem fogadhatott el, felmondást kapott. Az indok az volt, hogy elhall­gatta, miszerint 1960. május 6-án őt a bíróság tíz havi feltételes szabadság­vesztésre ítélte. Olvasónk kérdi, érvé­nyes volt-e a felmondás és jár-e neki kártérítés arra az időre, míg nem ta­lált megfelelő munkát. Az olvasónk által említett feltételes szabadságvesztés büntetését az 1960. május 9-i elnöki amnesztiarendelet el­engedte azzal a hatállyal, hogy reá, mint büntetlen előéletűre kell tekinte­ni. Ezen elítélését tehát nem volt kö­teles a Jednotával közölni, Ezenkívül, ha nem megegyezéses alapon történt a munkaviszony felmon­dása, azt csak az üzemi bizottság elő­zetes beleegyezésével és a Járási nem­zeti bizottság munkaügyi osztályának előzetes Jogerős hozzájárulásával le­het megszüntetni. Valószínű, hogy olvasónk esetében a fentiek értelmében a munkaviszony megszüntetése nem érvényes, és olva­sónk Jogosult a Járásbíróságon kere­setben kérni: a munkaviszony érvény­telen megszüntetését bírósági ítéletben állapítsa meg és kötelezze az alperes vállalatot kártérítés megfizetésére. Ol­vasónk ezen keresetét, tekintettel ar­ra, hogy 1966. január 1-től már a mun­katörvénykönyv előírásai lesznek ér­vényben, legkésőbb 1966. március 31­ig adhatja be. f. j»

Next

/
Oldalképek
Tartalom