Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)
1965-12-17 / 349. szám, péntek
Időszerű közgazdasági kérdések A gazdi osógi átalakult ísok jelleg ei ISZQ ciali sta i országokban Mi váltotta ki a gazdasági mechanizmus reformját a szocialista országokban? Mi az át alakulások lényege? összeegyeztethető-e a tervezés az áruviszonyokkal és az értéktör vénnyel a szocializmusban? Nyugati „jóakaróink" azt hangoztatják, hogy a szocialista országok gazdasági mechanizmusának reformja a kapitalizmushoz való visszatérés benyomását kelti. A valóság szándékos elferdítése, vagy tudatlanság van a dolog mögött? Minden bizonnyal az előbbi. De ennek ellenére a szocialista tábor termelése háromszor olyan gyorsan növekedhet, mint a tőkés világé. A szocialista országok magas fejlettségi fokot értek el. Termelésük 9-szerese a háború előttinek. A világ ipari termelésének 38 százalékát adják. Egyben látnunk kell, hogy gazdaságukat túlnyomóan az extenzív fejlődés jellemezte, amelynek lehetőségei már többé-kevésbé kimerültek, és emiatt lelassult a növekedés üteme. Eltorzulások keletkeztek a népgazdaság szerkezeti összetételében, nem kielégítő a termékek minősége, rugalmatlan a termelés ösztönzési rendszere. A jelenlegi gazdasági mechanizmusok a szükségesnél kevesebb ösztönzést adnak a termelékenység, az önköltség, a műszaki fejlesztés, az esz.közkihasználás kérdésének megoldásához. A szocialista országok többéves elemzés alapján arra a meggyőződésre jutottak, hogy ehhez alapvető, lényeges változásokra van szükség, amelyeknek ki kell terjedniük a társadalmi termelés megszervezésének egészére, tehát a tervezésre, az irányításra és az ellenőrzésre. A terv — áru-pénzkapcsolatok — vállalati önállóság képezi az új intézkedések leegyszerűsített vonalát. Hosszan tartó elméleti vitákból született meg a felismerés, hogy e gazdasági kategóriák nem zárják ki egymást, sőt létezésük, egymás kölMennyit keresünk? A nemrég megjelent statisztikai évkönyv szerint népgazdaságunkban (EFSZ-ek nélkül] a havi átlagkereset 1955-ben 1186 korona volt, amely 1964-ben 1430 koronára emelkedett, a cseh országrészekben 1201-ről 1441-re, Szlovákiában 1132-ről 1395 koronára. A két országrész közötti különbség a gazdaság szerkezeti összetételét és a szakképzettség színvonalát tükrözi. Az anyagi termelés ágazataiban a legmagasabb havi átlagkereset 1964-ben az építőiparban (1625 korona), a közlekedésben (1623), az iparban (1514), a legalacsonyabb átlagkereset a kereskedelemben és a vendéglátásban (1189), a mezőgazdaságban (1235), a mezőgazdasági termékek felvásárlásában (1267) és a távközlésben (1269) volt. Ezt a képet jól kiegészíti a következő áttekintés, mely szerint a népgazdaság szocialista szektorában (EFSZ-ek nélkül) tavaly a foglalkoztatottak 82 százalékának bruttó átlagmunkabére 1000 és 2500 korona között mozgott. Ezen belül például a foglalkoztatottak 15,67 százalékának keresete 1001 koronától 1200 koronáig, 17,63 százalékának 1201-től 1400-ig, 16,61 százalékának 1401-től 1600-ig, 9,62 százalékának 2001-től 2500 koronáig terjedt. A foglalkoztatottak 5 százaléka 2500 koronán felül, 13,2 százaléka 1000 koronán alul keresett. Bár az átlagkereset elég burkoltan fejezi ki a bérek alakulását, mégis megmutatja a bérpolitika jelenlegi helyzetét, és vizsgálata elősegíti a ma nagyon is időszerű béregyenlősdiség problémájánaik megoldását. csönös kiegészítésük a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában (tudniillik a szocializmusban) e korszak gazdasági lényegét tükrözik. A szocializmusban, ugyanis a munka még nem közvetlen társadalmi munka. A munka társadalmi jellege közvetve, a piaci mechanizmus tervszerű kihasználásán keresztül érvényesül. Ezért az áru-pénzkapcsolatok, az értéktörvény és az ezekkel kapcsolatos gazdasági kategóriák: a piac, az árak, az önköltség, a nyereség, a hitel stb. szerepének mellőzése káros volt, tehát kell, hogy megfelelően, aktívan alkalmazzuk őket. A szocialista termelés árujellege olyan fejlettségi fokkal függ össze, amely még nem biztosltja a bőséget, tehát a szükséglet szerinti elosztást. Ezért az emberek és a kollektívák (vállalatok) munkáját, amellyel hozzájárulnak a nemzeti jövedelem megtermeléséhez, le kell mérni, hogy munka szerinti legyen az elosztás, illetve az élő- és holtmunka-ráfordításnak feleljen meg a jövedelmezőség. Ez az érdekeltség alapja. A munkát pedig egyelőre csak pénzben, tehát értékkategőriában tudjuk kifejezni, mennyiségét összehasonlítani. Így a használati értéket (terméket) mint értéket (árut! termelik. Ebből adódóan a vállalatok számára a nagyobb ön állóság mellett, amikor saját belá tásuk szerint döntenek a rendelke zésükre álló eszközök felhasználá sáról, nem lehet közömbös a tár sadalmilag szükséges munka meny nyisége, vagyis az érték, mert eszerint alakul tiszta jövedelmük, s a dolgozók munkabéralapja. De hogy ne a nyereséghajsza legyen a cél juk, hanem a szükségletek klelé gítése, ezért a szocialista országok ban azt az elvet tartják, hogy két feladatot szükséges központilag megjelölni, mégpedig: a megrende lők követelményeinek teljesítését és a jövedelmezőség rendszeres növelését. Ezzel a végkövetkeztetéshez is el Jutottunk: az áruviszonyok és az értéktörvény megfelelő alkalmazást nyernek, de a szocialista országok gazdaságában a tudatos, tervszerű irányításnak lesz döntő szerepe; a terv fokozatosan elveszti adminiszt ratív-utasításos jellegét, s a gazdasági irányítás eszközévé válik. MÉSZÁROS GYÖRGY Automatizálás a vendéglátó iparban Az automata eladógépek világszerte mind nagyobb szerephez jutnak a vendéglátásban. Elsősorban a csúcsforgalom, valamint a záróra utáni „holt Időszakok" és az egyre fokozódó szakmunkás-hiány követelik az automatizálás bevezetését. Az üzemi vendéglátásban viszont nemcsak a dolgozók munkafeltételeinek megjavítása, hanem az étkezéssel járó munkaidő veszteségek csökkentése végett, a termelékenység növelése érdekében alkalmazzák az automatákat. Az automatáknak mindezen kívül nagy előnye az áru közelebb vitele a fogyasztóhoz, valamint a gyorsaság. Jól betarthatók az egészségügyi és a higiéniai : előír,ások. A gazdaságosság mutatószámai külföldi példák alapján — azt mutatják, hogy egy 130 ülőhélyes automata étterem összes beruházása körülbelül 80 ezer dollár. Hasonló nagyságú hagyományos étterem és konyha felépítése és felszerelése 160 ezer dollárt követel, s az üzemeléshez szükséges nagyszámú személyzet munkabére a felszolgált ételek árának 32—35 százalékát teszi ki. A vendéglátó automaták egyik legnagyob problémája a készülékek erőszakos megrongálása és leszere lése. Ezért az utcai készülékek felállítása helyett mindinkább az au tomata éttermek, büfék és kantinok, valamint az egész sor különböző étel- és italárusító gépből álló „automata utcák" építése folyik. Az automata utca (például Bázelben, Berlinben) körülbelül 30 méter hosszú és 23 készüléket tartalmaz. A választék: kétféle előétel, le/esek, húsételek, sütemények, három féle kávé, többféle tejesital, valamint do hányáru. Ez a módszer a jövő út ja. Á drága karbantartás, az áruutánpótlás miatt ügyanls a szétszór -taa- elhelyezett automaták kevésbé jövedelmezők. A szocialista országok közül elsősorban a Szovjetunióban terjed tek el a vendéglátó automaták, ahol mintegy 500 ezer működik. Előnyüket mi is felismertük. Eddig 10 ezer automatát állítottunk fel, s a legújabb gépeket igen magas technikai színvonal jellemzi. 67 615 üzlet van az országban TOBB MINT 106 MILLIÁRD KORONA ÉRTÉKŰ VÁSÁRLÁS A kiskereskedelmi hálózat ez év elején 67 615 üzletből tevődött össze. Az állami kereskedelmi hálózat 33 683, a szövetkezeti hálózat 27 112 üzletből állt. 66 500 állandó üzlet volt, több mint háromezer elárusító automatagép és 1200 mozr góüzlet. Legtöbb az élelmiszerüzlet (26 200), a nem élelmiszer üzletek száma az állami kiskereskedelemben 26 ezer. A vegyes árut árusító üzletek száma 11 440. Az év elején az országban ezenkívül 111 áruház és vásárló központ, valamint három és fél ezer egyéb üzlet volt. Az utóbbi tiz esztendőben különösképpen növekedett az önkiszolgáló boltok száma. 1955ben az egész országban csak 85 volt, mégpedig valamennyi az állami kereskedelmi hálózathoz tartozott, de 1965 elején már 10 300, ebből az állami kiskereskedelemben 3500 és a szövetkezeti hálózatban 6800. A vendéglátásban 34 488 vállalat működött, 11 382 állami, 14 450 szövetkezeti vendéglátóipari üzem és 8656 üzemi konyha és kantin. 1964-ben csaknem 106,5 milliárd koronáért vásárolt a lakosság Az élelmiszer vásárlás 60,7 milliárd koronát, az ipari közszükségleti cikkek vásárlása 45,7 milliárd koronát tett ki. A kiskereskedelmi forgalom 2,8 milliárd koronával volt nagyobb, mint 1963-ban. A jugoszláv gazdasági reform eddigi végrehajtásának értékelése Két hónappal a gazdasági reform kezdete után a jugoszláv parlament szövetségi és gazdasági tanácsa együttes ülésén vitatta meg az eddig megtett út eredményeit és a mutatkozó hiányosságokat. A kéthónapos tanácskozás után hozott határozat megállapítja: a közvélemény teljes mértékben magáévá tette a gazdasági reformot és abban a termelékenyebb gazdálkodás, a társadalmi viszonyok gyorsabb fejlődésének elengedhetetlen előfeltételét látja. A határozat hangsúlyozza: megnyílt az út a reform alapvető célkitűzéseinek megvalósítása előtt. A jugoszláv vállalatok és munkaszervezetek igyekeznek beilleszkedni a gazdasági reform nyomán kialakult új helyzetbe, miközben az eddigieknél nagyobb súlyt helyeznek a belső tartalékok jobb kihasználására, a munkaszervezés megjavítására, a szakosítás előmozdítására, az integrációra és az együttműködés más formáira. Erőfeszítéseik eredményei máris lemérhetek a gazdasági helyzet megszilárdulásában — mutat rá befejezésül a szövetségi gyűlés határozata. A parlament kétnapos ülésszakának hangvételét ugyanakikor a negatív Jelenségekkel való éles szembefordulás jellemezte. A képviselők felszólalásaikban leszögezték: csak akkor lehet eredményesen megvalósítani a Jugoszláv gazdasági életben forradalmi változásokat hozó reform célkitűzéseit, ha a vállalatok és munkaszervezetek következetesek maradnak a határozatok végrehajtásában és leszámolnak a negatív jelenségekkel, a túlkapásokkal. Követelték például, hogy ki kell vizsgálni az elektromos energiatermelés lemaradásának okát, meg kell oldani a személyi jövedelmek problémáját, meg kell teremteni az árirendszer társadalmi ellenőrzését, és iki kell küszöbölni a gyorsabb gazdasági fellendülést gátló komoly nyersanyaghiányt. Megállapították azt is, hogy a gazdasági vállalatok — jóllehet teljes mértékben magukévá tették az új gazdasági rendszer célkitűzéseit — igen nehezen tudnak beilleszkedni a reform nyomán létrejött új feltételekbe. Több új film kerül a héten filmszínházaink műsorára. Mindegyik más-más műfajt képvisel, de úgy látszik a színvonalasabb alkotásokat az ünnepekre tartalékolják. A HÁZASSÁG FELTÉTELLEL című filmmel Pavel Kohout, az ismert színházi szerző és forgatókönyvíró ezúttal mint rendező mutatkozik be. Úgynevezett szerzői film ez, melyben Kohout ismét a fiatalok érzelmi életét, problémáit boncolgatja, Vlasta, a film hősnője, tanulmányai befejeztével nem akar megválni Prágától s hajlandó névházasságot is kötni, csakhogy a fővárosban maradhasson. Vlasta energikus, meggyőzően mai lány, kissé túlzott reális érzékkel. A forgatókönyv kevesebb lehetőséget nyújt a lány partnerének és a névleges férjnek. Marié Drahokoupilová, Vlasta alakítója, a film legerő- • sebb egyénisége. Kohout mint rendező ismeretlen talajon mozog s egyéni stílusra törekedve néha valószerűtlen, görcsös jelenetekbe fullad. Máskor olyan kifejezőeszközökhöz ragaszkodik, amelyek csak a színpadon, vagy legfeljebb a képernyőn érvényesülhetnek. J. Illik operatőr kiváló képei nem válnak a film előnyére, ugyanis túlságosan önállóak és nem képezik a film szerves részét. A rendező munkája kedvezőtlenül befolyásolta a színészek teljesítményét is, akik néhol mereven, néhol tanácstalanul állnak a kamera előtt. ÚT A VILÁG KÖRÜL Amíg a jugoszláv háborús témá'jú filmek jelentős népszerűségre tettek szert a közönségnél, a Jugoszláv filmgyártás vígjátékai azt igazolják, hogy ez a műfaj nemcsak nekünk okoz gondokat. Ezt igazolja a Braniszlav Nusics ismert szerb író színműve alapján készült Űt a világ körül című film is. Egy szerb kereskedő kalandjait és hihetetlen élményeit viszi vászonra. A kereskedő bejárja Amerikát, Kínát és Perzsiát. Útközben rengeteg bonyolult helyzetet old meg, mindig könnyen rájön, mi a helyes s mi a rossz, megismeri a világot, hogy végül nagy pompával visszatérjen a szülői házba. Mindez ragyogó szirtekben pereg le előttünk, igen gyenge színészi teljesítményekkel. A rendezés Szója Jovanovics munkája. NÉGY LÉPÉS A VÉGTELENIG Vitathatatlanul Francesco Munteanu román rendező filmje a legjobb a mozik e heti műsorán. A komor hangú dráma a háború utolsó napjaiban játszódik le. Egy falusi orvos lányának története pereg le előttünk, aki egy fiatal katonatisztet bujtat. A fiú együttműködik a föld alatti ellenállási mozgalommal. S mikor minden oldalról az aljasság, a gyűlölet, a kegyetlenség veszi őket körül, a két fiatal között felizzik a szerelem. Boldogságuk rövid életű, de a lány a szerelem révén megérti, miért harcol a férfi. Munteanu lírikus hangon, természetesen, de nagy mesterségbeli tudással fonja a mese szálalt. A filmben nincsenek szenzációs bonyodalmak, különösebben drámai helyzetek, ám a kristálytiszta stílus és céltudatos vonalvezetés meggyőző poétikus művet eredményezett. Némi rokonságot felfedezhetünk e román film és Weiss Romeo, Júlia és a sötétség című alkotása között. A lényeg azonban az, hogy Munteanu román rendező e harmadik filmje kiemelkedő alkotás. AUSZTRÁLIÁN ÁT AZ ANTARKTISZIG Négy színes útirajz-filmet láthatunk egy előadás keretében. Mark Trojan Moszkva—Antarktisz című alkotása már témáját tekintve sem meglepő. Sikeresebbnek mondhatjuk G. Aszatyiáni grúz rendező Ötödik világrész című filmjét. Mindvégig lekötően ábrázolja Ausztrália modern világát s ugyanakkor megrázó képekkel mutatja be az ausztrál őslakosság hihetetlen életfeltételeit. M. Marreb és J. Masson dokumentumfilmje a sarkkutatók életét viszi vászonra. E három film közé nehezen illeszkedik be a Két sark című bolgár rajzfilm. SMOG Franco Rossi olasz rendező műve. Eléggé szokatlan alkotás, már csak azért is, mert Amerikában játszódik le. Egy olasz férfi Mexikóba utaztában többé-kevésbé véletlenszerűen egy napra Los Angelesbe kerül. A film ezt az egy napot viszi a néző elé. Európai szemmel láttatja az amerikai nagyváros életét* Érdekes film ez, melynek főszerepeit ismert művészek, Renato Salvatori, Annié Girardot és E. M. Salerna alakítják, —s—• Gazdag, változatos ünnepi műsor a tv-ben Közelednek az ünnepek, a karácsonyi és újévi pihenés napjai. Míg a puha hótakaró a természetbe csábítja a téli sportok kedvelőit, az estéket a legtöbben családtagjaik körében, otthon töltik a fenyőillatú meleg szobában. Csak egy gombnyomás és a televíziókészülék az egész világot a szobánkba hozza. A televízió dolgozói, a művészek, rendezők, operatőrök, műszaki dolgozók már hetek, hónapok óta dolgoznak az ünnepi műsor előkészítősén. A tv ez idei ünnepi műsora gazdag, változatos szórakozást ígér. Bemutatásra kerül Holly: Kubo című vígjátéka, Mark Twain: Örökség hitelbe című komédiája, Oscar Wllde: A canterwille-i rém című műve. Mulatságosnak ígérkezik a Szemet szemért című vígjáték, amely Janko Jesenský elbeszélése alapján készült, valamint a Maupassant novellája alapján forgatott A sárga postakocsi című tv-film is. Karácsony 1965 címmel tűzte műsorára' a tv ' Slivka dokumentumfilmjét a hagyományos szlovákiai karácsonyi népszokásokról. Láthatjuk majd a képernyőn Goldoni A legyező című klasszikus komédiáját, Prágából pedig a Kutyafejűek című operát. Mária Královičová államdíjas művésznő Cocteau Emberi hang című darabjának főszerepében lép a közönség elé. Természetesen nemcsak vígjátékok és drámák szerepelnek az ünnepi műsorban. Egy éjszaka az internátusban címmel tv-muslcal kerül bemutatásra, emellett több dzsessz- és revű-program tarkítja majd az estéket, főleg az év utolsó napján. A közönség kívánságára a tv az ünnepek közötti napokban újból bemutatja a J. Dold-Mihajlik regénye alapján készült Ordasok között című tv-filmet. A televízió nem feledkezett el hűséges gyermeknézőiről sem. Számos mesefilm és közismert népszerű mesejáték elevenedik meg e napokban a képernyőn. A komoly zene, a népdalok, népi játékok és kvízek kedvelői és a sport barátai is megtalálják majd a nekik tetsző szórakozást családi körben, a tv mellett. — vs — M. Vášáryová és J. Adamčík a Kubo egyik jelenetében. (Foto: F. Urban) 1985. december 17. * ÜJ SZÖ 5