Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-13 / 315. szám, szombat

AKKÁDOK A VÁROS FŐTERÉN j\ilenc Iskolája van a városnak, összesen mintegy négyezer diákkal. Hat óvodában és két bölcsődében 415 kicsi talál második otthonra. á város évi költségvetése átlag 5 millió korona. Ebből az összegből az idén a helyi gazdálkodás fejlesztésére 1600 000, az iskolaügyre 1 300 000, az egészségügyre 464 ezret, az utak Javítására 549 000 koronát fordítottak. M indig is híres volt ez a régi város tisztaságáról és parkjairól. E téreii ma iš' példásak a lűcseiek. Pedig a város tisztaságáról csupán nyolc utcaseprő (a szó legszorosabb értelmében), s a háromezer rózsatőről, valamint a többi park zöldjéről csak egy kertész, egy segédkertész és három asszony gondoskodik. UHazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a „Z" akció keretében a külvárosban egy új parkot létesítettek. A munkálatokból derekasan kivették részüket az iskolások is. A ledolgozott munka értéke meghaladja 142 000 koronát. a J1 kórházat a múlt század kilencvenes éveiben Hermán Gustáv építette. Ma mintegy 530 ágy van a belgyógyászati, sebészeti, szülészeti, gyermek-, pszichiátriai, neurológiai, urológiai, gégészeti és szemosztályon. M yolcvanezer turista keresi fel évente Lőcsét, köz.tük számos külföldi. A város lakói büszkék erre, viszont bosszantja őket, hogy a forró nyári Időben még csak egy pohár sörrel sem tudják megkínálni, vendégeiket. Lőcsét ugyanis ebben a vonatkozásban nem nagyon „kényeztetik" el az illetékesek. Csehszlovákia egyik legrégibb nyomdája — a híres Breuer nyomda ls itt található. A XVI. század első negyedében alapították. Itt nyomták ki 1683ban Komenský híres művét, az Orbis Pictust, Tranoscius műveit és sok más értékes nyomtatványt — és a lőcsei kalendáriumokat is. városi takarékpénztárban az elmúlt évben a betétek összege mintegy 3 millió koronával gyarapodott. A kiegészítő kölcsönök összege meghaladja a 2 millió koronát. ügyetlen mozi van, amely naponta (péntek kivételével) két előadást tart. A városnak színháza is van, ahol többnyire a prešov! kerületi színház vendégszerepel. Különböző műkedvelő együttesek is gyakran el látogatnak ide. A Népművelődési Otthon mellett működő színkör Sáša Lichý Ólomkatona című színművét próbálja Jelenleg. A város 3131 hektár szántóföldön gazdálkodik, a földeket az állami gazdaság gondozza. A föld minősége nem nagyon jó, többnyire csak burgonyatermesztésre alkalmas. Jelentősebb hasznot hoz viszont az a 100 hektáros ültetvény, amelyen epret, málnát, ribizlit és áfonyát termesztenek. 1 izenhatezer kötetet számlál a városi könyvtár. Állandó olvasóinak száma meghaladja az 1100-at. Szeptember végéig 29 ezer könyvet kölcsönöztek ki. A legtöbben természetesen a regények Iránt érdeklődnek, mégpedig a világirodalom klasszikusai iránt. A könyvtárban van vagy 250 magyar nyelvű könyv is, többsége azonban már nagyon régi. A könyvtár vezetősége szeretné — ha lehetőség nyílna arra, hogy néhány kötet szlovák könyvet valamelyik könyvtár magyar könyvekre cserélne be. „LŰCSE VÁROST, a Szepesség székvárosát most is az a bástyafal veszi körül, mely századokon át a legerősebb ostromoknak volt tanúja, ugyanazok az őrtornyok is rajta, amikor a céhek férflai összegyűltek, ha ellenség támadását kellett visszaverni. A kősánc vízárkaibői most már buján tenyésző gyümölcskertek fáinak koronái emelkednek elő, a rejtekajtók, amik a bástyák üregeiből a szabadba vezettek, nincsenek már titokban tartva." (Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony) AFEHER ASSZONY VÁROSA m i. .T ^ A VAROSHAZA ötszázhetvenkét méterre a tengerszint fölött a lőcsei hegycsoport déli lejtőjén fekszik hazánk egyik legpatinásabb városa, a Szepesség ősrégi központja — Lőcse. Valószínűleg az 1241. évi tatárjárás után alapították. Előnyös fekvése az akkori kereskedelmi útvonal közelében hamarosan kereskedelmi központtá változtatta. A gyors fejlődést számtalan privilégium is elősegítette, amelyeket a gazdag királyi városnak az uralkodók biztosítottak. Így például a lőcsei patríciusoknak már 1271-ben joguk volt a kincstári erdőkben a szabad bányászatra, favágásra, halászatra és vadászatra, és megvámolhatták az átutazó kereskedőket. A XVIII. század második felében a város hanyatlásnak Indult. A vasútépítés idején a fő vonalon kívül rekedt, s jelentősége még jobban megcsappant, míg a többi környékbeli város jelentősen fellendült. A tőkés rendszerben sem építettek itt semmilyen nagyobb ipart üzemet. 1923-tól már nem megyei székhely és öt év óta a járási székhely címével sem büszkélkedhet. Ma a város szinte elhanyagoltnak tűnik. Például a Béke tér 44—45-ös számú két háza, a híres l'hurzó házak, amelyekben Andrássy tábornok és Korpenayné, a legendás lőcsei fehér asszony lakott — hihetetlenül elhanyagolt. Már 6—7 éve beszélnek ugyan a javításukról, de egyszer anyagi fedezet nincs, máskor viszont munkaerő hiányzik. A város alapos rendbehozása ma már mintegy 160 millió koronát igényelne. Ez azonban egyelőre még csak távlati terv. AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Lőcsét mint „vürüs fészket", vagy ,,Kis Moszkvát" emlegették. Ez azért volt különös, mert a városban, s közeli környékén alig volt nagyobb ilzem, vagy ipari vállalat, s a forradalmi eszmék hordozója itt nem a gyári, hanem a kisipari munkásság volt. A pártszervezet sem volt nagyszámú. 1923-ban a kommunista párt száz tagot számlált. Ennek ellenére rendkívül nagy befolyással volt az egész környékre. A helyi hatóságokra ez idegesítően hatott s a legkisebb ürügyet is felhasználták a kommunisták meghurcolására. 1923 március 24-én egy provokatőr jelentést tett a Ificsel rendörparancsnoksáROn, hngv a kommunisták, a környékbeliek, valamint a kommunista Ifiümunkás szervezet segítségével fegyveres felkelésre készülnek. A ieientés alapián több ismert kommunistát azonnal letartóztattak. Köztük RepaS lánt. Michal Petákot, Jekelfalusi Pétert. Stanko Stefant, Ján Poludniakot, AZ EMLÉKEZETES BAKLÖVÉS Ondrej Szenderákot valamint néhány katonát, akiket azzal vádoltak, hogy előkészületeket tettek a katonai fegyvertár kirablására. Az esetet arra is felhasználták, hogy erélyesen fellépjenek az akkor már feloszlatott s a kommunista párt védő pajzsa alatt működő kommunista ifjúmunkásszervezet ellen. Több funkcionáriust börtönbe zártak. Köztük Lfívy Hermán, kerületi ifjúmunkás titkárt, valamiht a kerületi bizottság további tagjait, Blltz Ármint. Dénes Ferencet, Kriesl Jánost és Jura) Sobolt, Megrendezték a nagy bírósági komédiát. A vádlottak padján mintegy 30 agyonkínzott kommunista ült. Az első tárgyaláson nagyon gyenge bizonyítékokat vonultatott fel a vád, do így is ítéleteket hoztak. Az elvtársakat félévtfil két évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Azonnali hatállyal becsukták a pártszervezet helyiségét is. A foglyokkal embertelenül bántak a börtönben, csavargókkal, tolvajokkal zárták őket egy cellába s minden politikai jogot megtagadtak tőlük, mire azok 12-napos éhségsztrájkkal válaszoltak. A törvényellenes eljárás nagy felháborodást keltett az egész országban. Az ügyet felülvizsgálták. Október 19-én megérkezett a megyei hivatal szigorúan titkos levele, amelyben az eljárást törvényellenesnek nyilvánította. November elején újra megnyílt a párthelylség. Az elítélt elv-/ társakat azonban nem bocsátották szabadon. A PARTOT MÉGSEM SIKERÜLT ELHALLGATTATNI. Egyre többen álltak nyíltan a sokat üldözött kommunisták mellé. A BÉBI DIVAT MEKKÁJA A

vasútállomás mögött — kint egészen a város végén — négyszögletes épület áll. A Tatrasvit nemzeti vállalat 02-es részlege — a város egyetlen gyára. Nem nagy üzem És mégis ez a gyár a hazai bébldlvat hangadója. Kíváncsian lépek a portás ablaka elé. — Az igazgató? Sajnos nincs Itt. De azért hívunk valakit, aki mindent megmutat. Amíg tárcsáz, kissé körülnézek a belépőcsarnokban. A falakon diplomák, elismerő oklevelek, a vitrinekben a gyár készítményei, halványkék, fehér, rózsaszínű bébi kezeslábasok és a legjobb munkásnők fényképei. Csupa csinos fiatal leányarc. — Ej, de elegánsan járnak Itt munkába — gondolom. • Nemsokára már Jozef Vydra igazgatóhelyettes oldalán járom a gyár munkacsarnokait. Kissé furcsa itt ugyan munkacsarnokokról beszélni, hiszen csupán két műhelyről van szó, s az egész gyár tulajdonképpen csak egy nagy varroda. Először a szabóteremhe megyünk. De mennyire különbözik attól, amit elképzelteml Ollót — a szabók nélkülözhetetlen szerszámát — egyetlen szabönő kezében sem látok. Mindenütt nagy asztalok, rajtuk méteres magasságban pontos méretek szerint összehajtogatott bolyhos anyag, amelyből egy óriási szalagfűrésszel sablonok szerint vágják ki a mackônadrágok részelt. A hulladékanyagot sem dobják el. Elküldik DobfICra, ahol egy kisipari vállalat kesztyűbélést varr belőle. A gyár alkalmazottainak csupán három százaléka férfi. Ebben a teremben pedig kizárólag nők dolgoznak. Látom, nemcsak a fényképezőgép miatt öltöztek ki. De mitől is lennének maszatosak, vagy gyűröttek, hisz tiszta, pormentes környezetben dolgoznak. A varroda egy emelettel lejjebb van. A nyílt ajtóból vidám nótaszó csendül: Szinte olyan ez a gyár, mint egy nagy család. Mindenki mindenkit ismer, mindenki mindenkit a keresztnevén szólít. — Hát igen — mosolyog újra Vydra elvtárs. — Nem vagyunk itt olyan sokan. De azért annál többet termelünk. Naponta tizezer kezeslábast, s annak negyed részét külföld számára. Fő külföldi megrendelőink a Szovjetunió. Mongólia, Norvégia és Izland. Exportunk évi értéke három és félmillió deviza korona. — Gyártanak valami mást is ( gyermekkonfekción kívül? — Férfi meleg fehérneműt! — de azt csak a hazai piac számára. — A tervteljesítés? — Ez év eleje óta 101,2 százalékra teljesítettük a nyerstermeléit, 102,5 százalékra a munkatermelékenység, s 103 százalékra a minőségi tervét. Az utóbbival 56 000 koronás megtakarítást értünk el. S

ok kérdésem lenne még, de Vydra elvtárs az órájára néz — látom, siet. Búcsúzom tehát. S az állomás felé ballagva még sokáig hallom a varrónők énekét. FAL MESTER HÍRES MÜVE Hazánk egyik legszebb gótikus templomának — a Jakab templomnak főoltára — a híres lőcsei Pál mester műve — a világ legnagyobb és legértékesebb gótikus oltárai közé tartozik. A fából faragott oltár, melyet egyetlen szög vagy más idegen anyag nem erűsit, 18.6 méter magas. A több mint 500 éves műremeket néhány évvel ezelőtt hazánk legjobb restaurátorai — a négy Kotrba testvér — újították fel úgy, hogy ma újra eredeti szépségében díszeleg. A brüsszeli világkiállításon is sok csodálója akadt ennek a szinte egyedülálló, fába "aragott költeménynek, sőt több nyugati érdeklődő milliókat kínált érte. Az oldal anyagát Irta: ROMAN ILONA Fabricius utódjának gondja Lőcse sorsát valaha egy bíró, egy alblró és 12 városatya" irányította. Ma ezt a funkciót a nemzeti bizottság vette át. Élén tapasztalt férfi, Adler Károly kommunista vértanú bajtársa, Ondrej Ondrejčák áll. • Ml okozza a LevoCal Városi Nemzeti Bizottság elnökének jelenleg a legnagyobb gondot? — A lakásviszonyok! Városunkban ugyanis az utolsó húsz évben összesen 209 állami lakás épült. Ugyanakkor évente átlag 6—10 lakás válik (az elha nyagolt karbantartás miatt) lakhatatlanná Milyen lehet tehát a la káshelyzet egy több mint 9000 lakosú vá rosban, ahol évente 112 házasságot kötnek — de csak 10 család kap új lakást! Egyre gyakoribb az olyan eset, hogy engedély nélkül foglalnak el egy-egy nagyritkán megürült Jakást. 24 olyan esetünk is van hogy egy lakásban két, sőt három család lakik. Jelenleg 204 lakásigénylést tartunk nyilván. Helyzetünkre már több ízben fi gyelmeztettük a felsőbb szerveket is, sajnos 1961 óta — amikor az utolsó állami lakás felépült — mindenütt süket fülekre találunk. Világot járt sebész A kórház sebészeti osztályának főorvosát, dr. PadlíCka Istvánt nemcsak hazánkban, hanem messzi országokban is elismert szakemberként emlegetik. 1947-től dolgozik ebben a városban, de ennek az Időszaknak negyed részét hazánk határain kívül töltötte. Az 1960—61-es években kormányunk a Vietnami Demokratikus Köztársaságba szakembereket, köztük orvosokat is küldött. Egyikük volt dr. Padlifika, aki a Hai Phong-i csehszlovák kórház sebészetét vette ét. Két év alatt számos fiatal vietnami orvost vezetett be a sebészet titkaiba. Maga is tanult — s tapasztalatait idehaza sem rejtette véka alá. Hazaérkezése után orvosi . körökben egyre gyakrabban kezdték emlegetni az akupunktúrát — a keleti orvostudomány egyik csodálatos gyógymódját. Nem sokáig időzött dr. Padlička hazánkban. Az 1962—63-as éveket már Tuniszban töltötte, ahová felesége is elkísérte. Csodás élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva, de kissé fáradtan tért haza. Mégis, ha megkérdeznék tőle, elvállalna-e még egy ilyen kiküldetést — gondolkodás nélkül válaszol ná: lgenl Sárgult fóliánsok őrzője A városi levéltár hazánkban a legrégibbek egyike. Megtaláljuk benne a Szepesség múltjának számos értékes dokumentumát Mintegy 400 méternyi állvány rogyadozik az iratanyag súlya alatt. A legérdekesebbek közé tartoznak a régi céhiratok, valamint az 1710-es kapituláció fel tételei. (Erről Jókai A lőcsei fehér asszonyban Ír.) A levéltárat csaknem tizenöt éve dr. Nieder land Pál gondozza. Az évek folyamán részié tes és pontos katalógust készített és számos külföldi történészszel tart fenn kapcsolatot. Munkáját szereti, mert ahogy' mondja, nemcsak az elmúlt élet érverését érzi a megsárgult fóliánsokban, hanem a mai életforma gyökereit is. Világtalan zenetanár Történelmi múltja mellett ma a várost leggyakrabban a vakokkal kapcsolatban emlegetik. Itt van ugyanis Szlovákia egyetlen intézeté, ahol a világtalanok már óvodás koruktól kezdve egészen a szakma elsajátításáig oktatásban és nevelésben részesülnek. A kilencéves alapfokú iskolán jelenleg mintegy 120 diák tanul. Az oktatás különleges taneszközök segítségével folyik, de minden tantárgyat tanítanak, éppúgy, mint más Iskolákban. Az iskolában három világtalan tanító is tanít. A legtapasztaltabb közülük fán Frkafí zenetanár. Immár csaknem negyed évszázadot töltött az iskola falai között. Nemcsak diákjai ismerik. Nélküle ugyanis szinte már elképzelhetetlenek LevoCán a házasságkötések és az ünnepélyes anyakönyvi bejegyzések. A vak zenész minden ünnepre hivatalos, ahol színvonalas orgonajátékával kelti fel hallgatói figyelmét. 1965. november 13. * ÜJ SZŐ S