Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-04 / 306. szám, csütörtök

Majd télen hazaviszik f

kecsen számottevő értéket pusztított el az ár. A közös 2800 hektár földjét csaknem teljesen elöntötte a víz. Aratás alig volt. A kapásnövényekből is csak néhány hektáron volt termés. Ez azonban édeskevés, hiszen azon a répatáblán, amelyen a víz nem állt sokáig, alig száz mázsa termett hektáronként, így a jószág átteleltetése nem kis gondot okoz Czirfusz Sándor zootechnikusnak. Húsz hektár kukoricájuk ugyan megmaradt, de azt nem használhatják takarmányozásra, mert elismert fajta, s vetőmagra termesztették. • — Okos, szakszerű tenyésztéssel ez a termelési ág sem lehet ráfizetéses. Tavaly például ezer libánk volt. Legkevesebb 60 deka tollat kaptunk egy-egy libától. Kilója százhúsz korona. A múlt esztendőben a tollért kapott összeg önmagában fedezte az amortizációt és a libák takarmányszükségletének a felét. Ezután joggal ötlik fel az emberben: rriiért nem foglalkoznak több szövetkezetben nagyüzemi libatenyésztéssel? Hiszen tollán kívül (ami rendkívül fontos nyersanyag) húsa, de legkivált a mája nagyon értékes, keresett cikk a világpiacon. Kilója 10—12 dollár. Ez az összeg azonos 2 mázsa kukorica, 30 kg marhahús vagy 1000 darab citrom világpiaci árával. Az újjáépítéssel, a szövetkezeti gazdaság felújításával felmerülő nehézségek nem szüntethetők meg egy csapásra. Fel kellett tölteniük a szarvasmarha-állományt. Nem kis összegbe került a szövetkezetnek. Küszöbön a tél, ám a jószág eledele még nincs raktáron: 130 vagon szénát ígért nekik a védnökségi járás. Eddig csak 28 vagont kaptak. Miért? Az illető járásban (Cadca, Dolný Kubín) sem volt legjobb a termés, így nehezen tudják az ígéretüket megtartani. Mit tesznek tehát? Sorra járják a környező falvakat, és az egyes szövetkezetektől (Alistál, Albár, Űj Élet) kapott répakarajt a helyszínen elsilózzák. Télen aztán, amikor szükség lesz rá, s idejükből is jobban telik, hazahordják. Minden lehetőséget felhasználnak, hogy ha szűkösen is, de átteleltessék az állatállományt. Mi legyen a fajgúnárokkal? Jövőre 15 ezer libát szeretnének tenyészteni Ekecsen... Még csak tervezgetnek, de már jelentkezik az első probléma. Tavalyról megmaradt 350 fajgúnárjuk, de nem tudják őket értékesíteni. Kitömhetnék és levághatnák őket, de erre nagyon ráfizetnének, hiszen ezek mint fajták (Olasz, Szedleci, Rajnai és Ivánkái fajgúnárok) nagyon értékesek. — Tudod mit érnek, milyen értékesek ezek a gúnárok? Köztük 70 olyan is van, amelyeknek elődje ötvenet tojott egy idényben, s az ötven tojásból 40 liba kelt ki. Hová lett a libamáj? Keresett cikk Czirfusz Sándor zootechnikus most már a lúdtenyésztésre tereli a szót. — Csallóközben nálunk is — hagyományos a lúdtenyésstés. • Régebben alig akadt parasztporta, ahol ne lett volna libanyáj. — Érdemes lúdtenyésztéssel foglalkozni a nagyüzemben? Ám nemcsak a világpiacról van szó. A hazai piacon is keresett cikk, hiszen az utóbbi időben úgyszólván eltűnt az étlapról. Emlékszem: tíz esztendővel ezelőtt Bratislavában alig akadt étterem, amelyben az arra éhes vendéget, akár foghagyNagyüzemi módon — Ennek ellenére szeretnénk megvalósítani tervünket. Természetesen az alapanyagot is mi állítanánk elő. Ezért itthon végeznénk keltetőgépekkel a keltetést. így gazdaságosabb. Bár a liba gépi keltetése szokatlan, új dolog, Magyarországon már jó tapasztalatokkal rendelkeznek e téren ... Nemrég jártam Székesfehérvárott, Gödöllőn és Kecskeméten, s igen hasznos tapasztalatokkal tértem haza. Remélhető hát, hogy Ekecsen megvalósul a nagyüzemi lúdtenyésztés, s ezzel megszaporodik a libamáj is. Az ekecsi zootechnikus úttörő. Talán ő próbálkozott a Járžsbaa' először a szarvasmarha karb'áftiíö 1 FALU — 10 HÍR KIRÁLYRÉV • 1950-BEN ALAKULT a szövetkezet, s mivel a gazdálkodás nem érte el a kívánt szintet, 1962-ben az Orföldl Állami Gazdasághoz csatlakozott 580 hektáros határával. A falubeliek közül 380—400 személy dolgozik a gazdaságban, a keresettel elégedettebbek, mint azelőtt, mert volt esztendő, amikor a szövetkezet csak 6 koronát fizethetett egy-egy munkaegységre. • A KÖZSÉG VEZETŐSÉGE és az igazgatóság között az együttműködés jó. Bizonyíték rá, hogy a faluszépítési akcióban a tanya és a falu lakosai végzik a munkát. Crföldjén 200 méter út és 400 méter járda építésében segítettek a királyréviek. • NYOLCKILOMÉTERES UTAT javított meg az állami gazdaság építőcsoportja Mácsonyás puszta és Alsóhatár között. Amióta jobb az út, a mácsonyáspusztaiak Királyrévre járnak bevásárolni. A tanulók szintén ide járnak iskolába. Beszállításukról az állami gazdaság gondoskodik. • AZ 1—5. OSZTÁLYOS TANULOK helyben, a felsőbb osztályosok Nádszegre járnak iskolába. A helyi iskola kicsi, csak 3 tanterme van. Helyszűke miatt kétműszakos a tanítás. Még további három teremre lenne szükség, hogy kabinetje is legyen az iskolának. • EGY KÉTTANTERMES ÖVODA megnyitásával sikerült az állami gazdaságban megoldani a munkaerőhiányt. Az anyák, biztonságba helyezhetik gyermeke'iket, és nyugodtan vállalhatnak munkát. Az óvodában 63 gyermek kap elhelyezést. A jövőben szükség lenne bölcsődére is. • AZ ÁLLAMI GAZDASÁG Ürföldjéröl Királyrévbe helyezi át az igazgatóságot. Az új 1200 000 korona értékű épület alapjának a lerakását már az ősszel megkezdik. Az igazgatósági épületben he lyet kap egy Uzemt konyha is, amely az alkalmazottak és a nyugdíjasok számá, meleg ételt biztosit. • 200 FÉRŐHELYES klubhelyiséget rendezett be tavaly a falu népe egy régi épületben. A nedves épület azonban nem felel meg hivatásának. Elkészültek egy új klubhelyiség tervei, amelyben tornaterem ís szerepel. Felépítése 2 180 000 koronába kerülne. Ha az állami gazdasági engedélyt kap a felépítésre, a falu lakosságával, önsegélyes építkezéssel 1800 000 koronára csökkenti az építkezési költséget. • 150 EZER KORONA értékű házat épített Keszegfalván egy árvízkárosult családnak az állami gazdaság építkezési csoportja és a falu lakossága. Ezenkívül az állami gazdaság dolgozói és a tömegszervezetek 35 597 koronát adományoztak az árvízkárosultak megsegítésére. • A XIII. PÁRTKONGRESSZUS tiszteletére vállalta a falu lakossága, hogy 828190 korona értékű munkát végez el a faluszépítési akció keretében. Többek között járdákat, utakat, várótermeket építenek, facsemetéket ültetnek. • FELÉLÉNKÜLT A FALUBAN a sporttevékenység is. Az asztaliteniszezők csoportja bekerült a kerületi versenybe, a volt gyenge futballcsapatból is összehangolt együttes alakult, amely a járási bajnokságban jől megállja a helyét. A sportolókat anyagilag az állami gazdaság és a helyi nemzeti bizottság támogatja. (bj) C3 más, akár ráhtott libamájjal ki nem szolgálták volna A nagyüzem ki- *

qfäíf WI Mikróbapusztító dísznövények SZOVJET BIOLÚGUSOK véleménye szerint az őszirózsa és további nyolc dísznövény olyan anyagot bocsát ki, amely a környezetében 3—5 másodperc alatt megöli a mikróbákat. Ezek a növények felülmúlják eszerint a vörös- és fokhagymát, melyeknek hatása egy percen belül érvényesül. Komposztgyárakat építenek NAGYKAPACITÁSÚ komposztgyár építősét kezdik meg a következő évben Košicén és rPešovon. Az üze: mek a két város hulladékát dolgozzák majd fel értékes trágyának. Méreteikről tanúskodik, hogy a košicei üzem például 17 milliós beruházást igényel. így, ám való igaz, hogy a szövet kezetesítéssel alaposan megcsappant az ország lúdállománya. Az utóbbi időben a háztájiban is egyre kevesebb libát tenyésztenek. Egy rendelet látott napvilágot arról, hogy a kistermelők kedvezményes áron kapnak takarmányt lúdhúseladás ellenében. Az intézkedés érezhető javulást hozott, fellendült a lúdhús- és libamájkivitelünk, ám a hazai libamáj-igényekét még mindig nem tudjuk kielégíteni. nyékről adhatna számot. A libatenyésztés nem új dolog, hiszen valamikor minden házban folyt, de nagyüzemi módon nálunk kevés helyen foglalkoznak vele, az ekecsiek mégis megpróbálják. Hiszen, amint a zootechnikus mondotta, kifizetődő termelési ág a lúdtenyésztés, akár külkereskedelmünk, akár a hazai piac szemszögéből nézzük. A szövetkezetnek tehát csak haszna lehet belőle. MÉRY FERENC CQ en Kevés a lánctalpas - két műszakban | kjapközben még kellemes, az évszakhoz viszonyítva aránylag meleg, ' ' száraz az időjárás, ám a hűvös éjszakai levegő már jelzi, hogy fel- == tartóztathatatlanul közeleg a tél. Éppen ezért csak az elismerés hangján — szólhatunk földműveseinkről, akik az őszi teendők terén lépést tartanak — a rövid napok rohanásával. Bizonyítja ezt az is, hogy egyre több járásban befejezték, illetve a befejezéséhez közeledik a cukorrépa és a burgo- ~ nya betakarítása, valamint az őszi mélyszántás és a vetés. — Vörös Károly traktoros, a nyugatszlovákiai kerületi versenyen az első helyet foglalta el, az országos versenyen a középmezőnyben végzett. (Tóth Dezső felvétele) A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN IS hidegek már az éjszakák, gyakoriak az éjszakai talaj menti fagyok. Éppen ezért dicséret illeti a kerület földműveseit, akik eddig — a losonci és a "zvoleni járások kivételével — befejezték a burgonya betakarítását. Csak e két járásban van még kisebb területen földben a burgonya. Viszont az említett két járásban is jó ütemben halad az őszi betakarítás. A múlt napokban elvégzett munka jóval felülmúlja a tervezett mennyiséget, s így minden remény megvan ahhoz, hogy rövidesen itt is végeznek az ősziek betakarításával. HATHATÓS A BRIGÁDOSOK SEGÍTSÉGE A közép-szlovákiai kerületben a kiásott cukorrépa mennyisége is egyre növekszik. Ez pedig gyors tisztítást és szállítást igényel, hogy cukortartalmából semmit se veszítsen. A kerület földművesei mindezt saját munkaerejükkel és szállítóeszközeikkel még a legjobb akaratuk, legnagyobb igyekezetük mellett sem győznék. Az ipar alkalmazottjai és néphadseregünk katonái, mint már annyiszor, most is földműveseink segítségére siettek. A rimaszombati járásban a Gépkocsiforgalmi Vállalat 26, hadseregünk alakulatai pedig 25 tehergépkocsival igyekeznek meggyorsítani a cukorrépa szállítását. Főleg ä katonák segítsége jelentős. Királyiban, a rimaszombati járás egyik szövetkezetében például 34 egyenruhás brigádos 10 teherautóval nem egészen két hét alatt csaknem 1500 tonna „fehér aranyat" szállított rendeltetési helyére. GYORSÍTANI KELL A SZÁNTÁS ÜTEMÉT A betakarítási munkák tehát jól haladnak. Sajnos ugyanez már nem mondható el a szántásról. Hiszen kerületi méretben a tervezett menynyiségből még csaknem 55 ezer hektárnyi terület vár ekére. Pedig a földműveseknek — ez esetben a traktorosoknak tudatosítaniuk kellene, hogy a jövő évi kenyeret már most kell megalapozniuk. A kellemetlen lemaradást elsősorban az okozza, hogy sok helyen a lánctalpas traktorok csak egy műszakban szántanak. Főleg a délebbre fekvő járásokban — a rimaszombatiban és a losonciban — kevés a két műszakban dolgozó lánctalpas traktor. E téren nem valami rózsás a helyzet a kerület többi járásában sem, hiszen a traktorosoknak csak negyed része váltja egymást a szántásban. —nád— Mindenfelé szép, nagy cukorrépát szállítanak. A felsőszecsei szövetkezetesek sem panaszkodhatnak a cukorrépahozamra. A minap az utcán találkoztam Marföldy Mihállyal, a szövetkezet elnökével. Sietett, tíznapos kirándulásra készült a Szovjetunióba, de egy-két szóra azért volt ideje. — A felsőleheni dűlőből már leszállítottuk a répát — mondja az elnök, s látni, hogy elégedett a hozammal. Hogyne lenne, hiszen a 44 hektáros tábla minden hektárjáról 475 mázsa tiszta cukorrépát adtak el. Ezt már az átvevő bizonyítja, a levonások után ennyi répa jut egy-egy hektárra. A szövetkezeti átlagnak is megfelel ez a hozam, mert amint az elnök mondja, a kertaljai dűlőben sem gyengébb a cukorrépa. — A takarmányrépából meg csúcstermést értünk el — újságolja Marföldy bácsi — meg lesz az 1000 mázsa hektáronként. Az elnök nem szaporítja a szót, s máris búcsúzik. Jó érzéssel mehet a kirándulásra, hiszen a tagság egy-két nap alatt végez a gazdag termés betakarításával. Azt már Gutyan János, a szövetkezet ökonómusa mondfa el, hogy a tagok a terven felüli hozamért mázsánként öt korona prémiumot kapnák, tehát érdekük a gyors és jó munka. — 375 mázsa termést vártunk hektáronként — mondja Gutyan elvtárs, — egy-egy tag átlagban 300 korona prémiumot kap a többtermésért. Máskülönben a felsőszecsei szövetkezeteseket jó gazdálkodóknak tartják a lévai járásban. A száraz esztendőkben is 30 mázsán felüli gabonatermést takarítanak be hektáronként. A gabonahozam szempontjából ez az esztendő azonban nem volt kedvező a felsőszecseieknek. — Csak 26 mázsa búza termett hektáronként — panaszkodik az ökonómus, és a kis hozamot azzal magyarázza, hogy korán megdőlt a gabona s a kalász nem telhetett be úgy, mint máskor. Az persze az ökonómus vigasztalására is szolgál, hogy cukorrépából hektáronként egy vagonnal több termett a vártnál. (us) A nyeremény minden hónapban 12 X 50 000 Kčs vagy személyautó és 100 000 Kčs külön jutalom összesen 6 100 000 Kčs-t sorsolnak ki a CSEHSZLOVÁK ALLAI SORSJÁTÉKON 11 NOVEMBER 15. DECEMBER 15. JANUÁR 15. FEBRUÁR 15. MÁRCIUS 15. ÁPRILIS 15. ÚF-227 1965. november 4. • (j] SZÖ 5