Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)
1965-11-28 / 330. szám, vasárnap
0 Őfelsége — a tenger r Képzeletemben a tengert nem ls az óriási víztömeg, hanem a hullámait szelő nagy hajók jelentették. Ilyen igazi tenger tárult elém Rijekában (Fiume). Kiléptem az autóbuszból és a járda szélén kezdődik a végtelen víz... Mintha a tenger bejött volna a város kellős közepére, pedig a város épült a /közvetlen partjára. A járda széléhez simulnak az óriási tengerjáró hajók. Néhány emeletnyi testüket a szárazföldről, a város utpáján állva simogatom. A jugoszláv hajók mellet szinte katonás rendben — minden helyet kihasználva — sorakoznak szovjet, német, amerikai, bolgár, olasz és brazil hajók. Nemzetközi kikötő a javából. Elvesztését az első világháború után siratta Ausztria és Horthy, de a koncon az olasz kormány se tudott megegyezni az újonnan alakult jugoszláv állammal. Fiume felét az olaszok erőszakkal megszállták. A sziklás partról a tengerbe ömlő és a várost ketté szelő folyó képezte a határt. A folyóparton, kis téren áll egy emléktábla, amely J. B. Tito 1946. október 23-án itt elhangzott beszédének egy idézetét örökíti meg: „E történelmi helyen örökre megszüntettük a mesterséges határt ... Az egység, a testvéri együttélés a boldogulás egyedüli záloga... Elnézem a tengerbe siető folyót. Alig néhány évtizeddel ezelőtt két partján olasz és jugoszláv határőrök álltak egymással szemben. Ma békés sirályok serege köröz fölötte. A nézelődők el-elugornak a közeli pékségbe — kiflit, zsemlyét vásárolnak és darabonként dobják a vízbe. A kecses, békés madarak bukórepülésben csapnak le. Aki előbb éri, azé a zsákmány. Majd valami nagyobb húscafat repül a vízbe. A sirályok hada egyszerre csap le rá. Rikoltozva húzzák, vonják, koncolják ... Lám, elég a koncot bedobni, és egymás elől marják a jobb falatot. Furcsa gondolattársítás, de akaratlanul ls a kőbe vésett szavak nagy igazsága jut eszembe: A testvéri együttélés a boldogulás egyedüli záloga... A konc sohasem hozhat tartós boldogságot. Jugoszláviának ezen a részén ma ls sok olasz él, számuk megközelíti a százezret. Rijekában olasz napilap jelenik meg. Az egész városban érződik az olasz hatás. Az autóbuszban például az utast ma is. szinyornak, a hölgyet szinyorinának szólítják. Itt azonban nem feltűnő, akármilyen nyelven szólal meg az ember, hisz a tengerészek a világ minden tájáról érkeznek, és az utcákon, üzletekben, borozókban naponta valamennyi világnyelv hallható. Itt szálltam hajóra és vágtam neki a huszonöt órás tenger útnak a jugoszláv part mentén, sok-sok sziget között. A tegnapi vihar elült, a tenger csendes, enyhén bodrozódó vizén ezüstösen csillognak a napsugarak. Hajónk késő délután szedi fel a horgonyt. A kikötő lassan távolodik, a parti sziklákon épült város házai még sokáig láthatók az alkonyatban, míg egy sziget végleg el nem takarja őket. Az Adria csodálatosan szép. A napsugarak fényében olyan akár, a tinta — az égbolt sötét árnyalata. Ám amint a Nap lassan lecsúszik a látóhatár mögé, ez a szín megváltozik, a szigetek sötét zöldjét veszi fel. Valamennyi utas a fedélzeten a naplementét csodálja. Nem messze előttünk két halászhajó tűnik fel. Lassan, egymás mellett haladnak. Éjszakai halászatra indulnak. Mögöttük néhány* száz méterre apró fejek bukkannak fel a vízből. — Deljinekl Fejük kiemelkedik a víz fölé, majd testük a víz felett átfordul éš merőlegesen újra a víz alá buknak. — Szegény halászoki — szólal meg mögöttem az egyik tengerész. Szerinte a delfinek a halászok rémei. A hálóban összegyűlt halakat megdézsmálják, óriási erejükkel széttépik a hálókat. A hűvös esti szél elől a kajütömbe húzódom. A kerek ablakon át látom a sötét víztömeget, lassan elmosódnak a szigetek körvonalai és csak a jelzőfények villognak egy-egy sziget klszögellésén ... A tengeren elragadó a napkelte. Valahol a látóhatár mögött még láthatatla n fényforrás ezüstsugara lövel a víz fölé, majd azon a ponton izzani kezd a víz, a levegő, és tűzgolyó emelkedik a látóhatár fölé csillogást árasztva maga körül. A fedélzeten egymás után mozdulnak meg a hálózsákok, kócos fejek fordulnak a fény felé. A hajnali szellő szőke, koromfekete és gesztenyebarna hajat borzol. Hunyorgó szempárok nézik egymást és a felkelő Napot... A tenger újra kék. A hajócsavarok mély barázdát szántanak a sima felszínen. Szigetek közelednek és szigetek maradnak el mögöttünk. A part véges végig sziklás. Kopár, lyamán mind több idegen is felfedezi az Adria szépségeit. Az idegenforgalomból egyre nagyobb öszszeg folyik be az államkasszába. Néhány kikötőben horgonyt vet a hajónk. Splitbe a korai órákban érkezünk. A kikötőbe akkor futnak be a halászbárkák. Karikás szemű, fáradt, álmos halászok már a hajón árulják portékájukat. Étkezdék, vendéglők képviselői felugrálnak bárkáikra, és ott helyben kiválasztják az árut. A tenger a part lakóinak élelmet és megélhetést, az idegeneknek felejthetetlen élményt, élvezetet nyújt. A hvari kikötőben a pálmák árnyékában elhelyezett tábla öles betűkkel csalogatja az üdülőket. Az utazási iroda felette előnyös feltételeket ajánl télre: ha fagypontra sülylyed a hőmérséklet, továbbá köd és hó esetén az üdülő teljesen ingyenes ellátást kap. Ha három óránál tovább esik az eső, az ellátásnak csak a felét fizeti. Könnyű nekik! Tavaly hosszú évtizedek után első esetben hullott hó a városra, ami ritka élmény volt a nagyapáknak is... A tengerpart Igazi gyöngye — Dubrovnik (az egykori RaguzaJ. A város hajdanában hatalmas erődítmény volt. A tenger felől erős várfalak veszik körül, ezen belül fejlődött a bevehetetlen város, amelyben virágzott a kultúra. Utcái szűkek, az ember néhol' két karját se tárhatja szét. A házakat takarékossági meggondolással a magasba húzták. A szobák nem egymás mellett, hanem egymás fölött helyezkednek el. A kapun bejutunk a földszinti szobába, innen az első, majd onnan a második emeletibe és így tovább. Ahány szoba, annyi emelet. A város természetesen túlnőtte a várfalakat. Az öböl körül, a parti sziklákon lázas ütemben folyik az építkezés. De az óváros megőrizte jellegzetességét. A szűk utcákban, ósdi házakban minden igényt kielégítő üzletek, éttermek. Csupa építészeti remekművel övezett főterén Dubrovnik — a várfallal körülvett város. kietlen. Apró cserje, egy-két mélyedésben (ahol sikerült megkötni a szökő földet), kertnyi nagyságú, üde zöld vetemény. Körülötte házikók. Azután újra szikla. Vadregényes, szemet gyönyörködtető, de kihalt, hiányzik belőle az élet. Ez a csodálatosan szép jugoszláv tengerpart a szárazföldről nehezen közelíthető meg. Kikötők, városkák egymástól aránylag messze, csak a nagyobb öblökben épültek. A tenger mégis az ország igazi jellegzetessége. Óriási éléskamra, valóságos hústároló. A partvidéken rengeteg halat fogyasztanak, és sokan éjnek halászatból. De az utóbbi évek foOlcsóbban vásárolhat televíziókészüléket! November 22-től a MIMOSA 350 koronával, a PALLAS 250 koronával a LUNETA 200 koronával alacsonyabb áron kapható. A kiárusítás keretében a TEMP 6 2900 koronáért, a LOTOS és az AMETYST 4100 koronáért és a ZUZANA rádiókészülék 500 koronáért kapható. Magnósok figyelem! A SONET B 3 ára 390 koronával alacsonyabb! 100 koronával olcsóbb a CHARKIV és a SPUTNIK villanyborotva, és olcsóbban vásárolhatja a villanygramofonok némely típusát is. FELVILÁGOSÍTÁST NYÚJTANAK AZ ELEKTRO UF-429 SZAKÜZLETEK! estefelé alig lehet mozogni, a külföldiek ezrei nyüzsögnek itt. Október első napjaiban még kánikulai a hőség. A strandokat a fürdőzők százai, talán ezrei lepik el. A pálmák árnyéka nem ad elég hűst, a langyos, sós tengervíz nem üdít a nap ekkora hevében. Nehéz a búcsú ennyi szépségtől. A város felett fecskék csoportosulnak. Indulásra készülnek. Szeptember első napjaiban talán tőlünk — a Duna, a Vág, az Ipoly völgyéből indultak hosszú vándorútjukra. Most mennek csak tovább, itt is múlóban a „nyár". Autóbuszunk a sziklán épült ú] műúton fut a repülőtér felé. Végig a tenger mentén haladunk, egy-kétszáz méter magasságban. A kék víztömegen megcsillanó napsugarak még utoljára elkápráztatják a szemet. A levegőben olajfa és babércserje illata terjeng. A kertekben most érik a füge ... Szorongva gondolok a hömpölygő Dunára, amely fölött már hűvös, őszi, lombkopasztó szelek süvöltenek, és a folyam partján meleg kabátba és egymásba bújt párok sétálnak. Mégis, erre a gondolatra valami melegség jár át, aminek tüze nagyobb az adriai nap hevénél... (Vége) PÉNZBÍRSÁG FOKHAGYMAEVÉSÉRT Az USA Indiana államának kormányzója úgy rendelkezett, hogy azokat, akik valamely közlekedési eszközre úgy szállnak fel, hogy előzőleg fokhagymával fűszerezett ételt fogyasztottak, tíz dollárra kell megbírságolni, vagy be kell kísérni a rendőrségre. HORGOLT GALLÉR ÉS KÉZELŐ Igen divatos a horgolt gallér és kézelő szövetruhára és pulóverre egyaránt. Horgolásához kb. 6-os horgolótűt használunk. A kezdő láncszemsort a megfelelő hosszúságúra horgoljuk, erre az 1. sor: minden láncszembe egy ráhajtásos pálca; 2. sor: 9 láncszem és minden 6 pálca fölé 2 rövidpálcát öltünk; 3. sor: 1 rövidpálca az előző két pálca közé, 4 láncszem, 1 rövidpálca a kilenc láncszemes ív középső szemébe, 4 láncszem, és 1 rövidpálca az előző ľ 2 rövidpálca közé stb. 4. sor: 9 láncszem és 2 rövidpálca az előző ív közepébe horgolt kispálca jobb és baloldalára, ismét 9 láncszem, 2 rövidpálca stb. 5. sor: a 3. sorhoz hasonlóan készül, a 6. sor: a 4. sor szerint. A gallér szélessége 7 mintaismétlődés, a kézelőé 4 mintaismétlődés. Az m^VSitérU. utolsó sorban a csúcsra öltött kispálca után befejezésül 1 pikót készítünk. Ezt a pikósort a gallér két szélén is meghorgoljuk. Végül az alsó pálcasorra 6 láncszem és 1 kispálca váltakozásával ívsort hor« gólunk. GYORS VENDÉGLÁTÁS Sonkás, sajtos kifli: A kifliket hoszszában ketté vágjuk úgy, hogy az egyik sarka egészben maradjon, s óvatosan kissé kiszedjük a belét. Tölteléknek főtt, füstölt tarját vagy párizsit darálunk le, melyet 1 deci tejföllel elkeverve beletöltünk a kiflikbe. Készíthetünk hús helyett tejfellel elkevert, reszelt sajtos tölteléket is. A megtöltött kifliket tepsibe rakvd, fogyasztás előtt 10 percen át sütőben felmelegítjük. Sajt kirántva: Hozzávalók: szeletekre vágott bármilyen sajt, szeletekre vágott zsemlye, sűrű palacsintatészta. - A rántott sajtott nagyon kiadósan készíthetjük, ha a vékony szeletekre vágott sajtot (esetleg sajtdarabokat) ráhelyezzük a zsemlyeszeletekre, abba kissé benyomva őket, sűrű palacsintatészába mártjuk és forró zsírban kirántjuk. Ha a palacsintatésztába egy kis élesztőt morzsolunk, mutatós, gömbölyű puffancsok lesznek belőle. Az ételt salátával, paradicsommal körítve tálaljuk. Tojásfeltét: 5 darab keményre főtt és meghámozott tojást, metélőhagymát apróra összevágunk, megsózunk, 5 kanál tejföllel összekeverjük. Forró zsírban hirtelen kisütjük, kockákra vágva salátával vagy más savanyúsággal azonnal tálaljuk. Hirtelensült májszelet: A borjú- vagy disznómáj szeleteket lisztes kézzel megtapogatjuk és forró zsírban egyik, majd másik oldalát hirtelen kisütjük. Utólag sózzuk. A megmaradt zsírban vékony karikákra vágott hagymát sütünk ki és ezt tesszük a májszeletek tetejére. Nátúrszelet: A sertéskarajt vékony szeletekre vágjuk, húsverővel kiverjük. Besózzuk, liszbe mártjuk és forró zsírban pirosra kisütjük. Zsírját kevés vízzel felforraljuk és megsózva a szeletekre öntjük. Tükörtojás fészekben: 8 szelet kenyeret másfél ujjnyi szélességűre és tetszés szerinti kerek vagy szögletes formákra vágunk. Közepüket kissé kivájjuk, mindegyikbe óvatosan 1-1 tojás sárgáját ütünk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük és kanállal a kenyérszeletekre — a tojássárga köt ül fészekszerűen elrendezzük. Az egészet gyengén sózzuk, a tojássárgák tetejéA BETEGEK LÁTOGATÁSÁRÓL Az egészséges ember részéről kedves Ugyeiem beteg barátjának vagy munkatársának meglátogatása. Elöljáróban mondjuk meg azonban, hogy tekintsünk el minden ilyen figyelmességtől, amíg a náthalázjárvány tart, és tartsuk be a kórházban fekvő betegek látogatására vonatkozó tilalmat is. Telefonon érdeklődhetünk egészségi állapotuk felől és a portán ajándékcsomagot is hagyhatunk számukra. Ami a beteglátogatást . illeti, csak közeli rokonok és jó barátok számára „kötelező". A többi ismerős csak gyógyulás után menjen látogatóba. re csipetnyi borsot és pirospaprikát teszünk. Ezután a kenyérszeleteket vigyázva tűzálló tálba rendezzük, kevés paradicsompürét öntünk alája és előmelegített sütőben megsütjük. Sa« vanyúsággal tálaljuk. Almás hús: Déli maradék főtt húst szeletekre vágunk, zsírban mindkét oldalán megpirítunk. Cikkekre vágott almát adunk hozzá, egy keveset együtt pároljuk, azután reszelt citromhéját és levet adunk hozzá. Kevés iisztte 1 meghintjük, hozzáadunk 2 evőka.iái tejfölt és felfőzzük. Citromkarikákkal díszítjük. Makaróni köretet adhatunk mellé. KARÁCSONYIG ELKÉSZÜL H f • t ? "* % Sosem tartózkodjunk sokáig a beteg ágyánál, nehogy túlságosan kifárasszuk a beteget. Igyekezzünk derűsek lenni, biztassuk a betegei. Ha egyszerre so1< látogató találkozik a páciensnél, igyekezzünk minél előbb búcsút venni. Taés bizonyára kedves ajándék lesz ez a magunk készítette, szekrénybe akasztható, szekrényajtóra vagy a gyerekszoba falára szerelhető praktikus kis zsebes fogas. A gyermek már kiskorában megszokja, hogy apró holmiját, zsebkendőit, kesztyűjét, zoknijót, sálját mindig ugyanabba a kis rekeszbe tegye és ott mindig megtalálja. Ha felnőttnek készítjük, (ugyancsak jó szolgálatot tesz mint harisnya-, zsebkendő- kendő- és sáltartó) a kis állatfigurák helyett színes geometriai rátétmintával díszítsük. pintatlanság, ha a látó* gatók egymást túlkiabálva érdeklődnek egészségi állapota felől vagy a legborzalmasabb históriákat mesélik betegségével és annak következményeivel kapcsolatban; illetve ha külön kis csoportot képezve, letárgyalják az őket érdeklő világeseményeket. Ha kórházban fekvő beteget látogatunk meg, ne vigyünk, különböző ételeket, ha nem tudjuk az orvostól, mire volna szüksége azon kívül, amit a kórházban is kap. Akár otthon, akár a kórházban látogatjuk meg a beteget, néhány szál virággal és könyvvel mindig örömet szerzünk. ÚJ SZÖ 4 * 196 5- november 28.