Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-27 / 329. szám, szombat

FIAM FELEDÉKENY., és szórakozott, akár egykori jó tanáraim. Néhány feledésből meg nem írt lecke után elhatároztam, hogy körmére koppintok a gyereknek. Az előzetes ellenőrzés — vagyis a megelőzés módszerét választottam. Mindennap pontosan órarend szerint ellenőrzöm a tanulást, leckeírást. Magabiztosan jelentettem kl feleségemnek: — A fövő héttől nincs több elfelejtett lecke! Egy vasárnap előszedtem a lurkót: — Lecke? — Vers ... — Milyen vers? — Milyen is? Várf csak, mindf árt... Táskájában kutat, könyvében lapoz, majd diadalmasan mutat egy öt strófás hosszú versre. Tanulta egyedül, tanultuk kettesben. Ünta ő, úntam én, de nem tágítottam. Este azután holt fáradtan hiba nélkül szavalta ... Még hétfőn reggel is elismételte az anyjának iskolába indulás előtt. Este izgatottan érkeztem haza. — Nos? Fiam leszegte a fejét. Majd az elém tett ellenőrző könyvecskében megláttam az éktelen nagy ötöst. Versből... — Nem tudtad?! — ripakodok a gyerekre. — Tudtam ...De másikat kellett volna megtanulnom ... ZSILKA LÁSZLÓ T Ul ÄRSAS LÉNY az ember, szükségét érzi annak, hogy találkozzon ismerőseivel, barátaival, kisebb-nagyobb körben elbeszélgessen velük. A társas élet sokéves tapasztalatát leszűrve, azt a meglepő felismerést tettem, hogy a beszélgetések alaptémája megdöbbentően egysíkú. Az udvariassági kérdések után, melyekkel egymás hogyléte jelöl érdeklődünk — anélkül, hogy erre valóban kíváncsiak lennénk — szinte egymást túllicitálva önteni kezdjük magunkból a panaszt. Ki-ki vérmérséklete és legfrissebb tapasztalatai szerint sztdnt kezdi a házmestereket, a házkezelőséget, az elárusítókat, a cipőipart és így tovább ... Ömlik a panasz ... Aztán az emberek elbúcsúznak egymástól: „Milyen kellemes este volt ez, milyen jól elbeszélgettünk. Holnap vaqy holnap után ismét találkozunk.'' El sem tudom képzelni, mi történnék, ha „holnap" vagy „holnapután" egyszerre nem lenne mire panaszkodni, ha varázsütésre a házmesterek tisztán tartanák a járdákat, melegek lennének a fűtőtestek, udvariasan szolgálnának ki az elárusítók, tiszta vagonokban utaznánk, lenne télen elég meleg cipő és nyáron elég szandál... Miről beszélgetnének akkor az emberek? Nem felejtették még el, hogy lehet más dolgokról is kellemesen csevegni? KOZMA GYULA ^^^Zt/tű; ÉRTEKEZLETEN találkoztam az „elvek emberével" és azonnal széles körű és alapos anttpáttát éreztem iránta. Volt benne valami kellemetlen, valami taszító, talán éppen azért, mert minden mondatát azzal kezdte, hogy: „kérem, én az elvek embere vagyok ...l" Azután mély lélegzetet vett, kettőt károgott és lendületesen folytatta. A folytatásból megtudtuk, hogy őt a kedves édesanyja és édesatyja nagyon szigorúan nevelte, és 6 úgyanigy neveli saját qyermekeit. Kérte a tantestületet, hogy ezt vegyék figyelembe, ő ennél többet nem tehet sem az iskola, sem a gyermekei érdekében. — De kérem, miután én az elvek embere vagyok — erősítette meg ismét a hangját — kérem, hogy amennyiben gyermekeim nem tanulnak, azonnal közöljék velem és akkor a kölykök kapnak tőlem két olyan pofont fejenként és naponként, ~hoqy ama pofonok hangerejéhez képest egy atombomba robbanása csupán sóhajnak hangzik. Ezek után az elvek embere a legélesebben tiltakozott az ellen, hogy a tantestület nevelőmunkát követel a szülőktől is. hogy az iskola ragaszkodik bizonyos házirendhez. Amikor hazafelé mentünk, zamatoson káromkodott, csak a templom előtt emelte meg némán a kalapját. PÉTERFI GYULA Milyen lesz a Föld húsz év múlva? A közelmúltban jelent meg három tudós közös műve: „A Földünk 1985ben". Ahogy a könyvből kitűnik, húsz év múlva sem számíthatunk különösebb esztétikai szenzációkra ami a nagyvárosok alakulását illeti, az emberiség két évtized múltán sem jut túl a kísérletezés folyamatán. Azt mondhatjuk azonban, hogy Földünk lényegesen kisebb lesz, mint ma, miután a távolságok nem játszanak szerepet. Frankfurtból hat óra alatt utazhatunk majd az ausztráliai Sidneybe és a légpárnás csónakok segítségével néhány perc alatt megérkezhetünk a francia partokról Angliába. De elmosódnak a különbségek Chicago és Johannesburg között, mert a fejlődésben levő államok igen gyorsan utolérik a városépítészet terén a magas színvonalú ipari civilizációval rendelkező országokat. A városok felé törekvés a jövőben sem csökken, s ezért jogosan feltételezhető, hogy nagyvárosaink két évtized múlva szerkezeti megoldásukban a méhkashoz fognak hasonlítani. Ä jelenlegi szociális viszonyok azonban húsz év múlva sem tűnnek el és a Harlem továbbra is a szegénység negyede, a Manhattan pedig a gazdagok lakóhelye lesz. Ä szakemberek véleménye szerint a teherautók nagyobbak lesznek, a személygépkocsik pedig jelentékenyen kisebbek, de szilárdabbak és már nem a tekintély szimbólumát képviselik majd, hanem hivatásuknak megfelelően egyszerű haszongépekké lesznek. Természetesen a gépkocsi 1985-ben sokkal biztonságosabb lesz, mint napjainkban, hiszen már ma is tudjuk, hogy ehhez megvannak a műszaki előfeltételek. Az elkövetkező húsz évben megoldják a fékek teljes automatizáclóját, és az útvonalak mellett felszerelt vezetékek lehetővé teszik a gépkocsik biztonságos vezetését. A nagyvárosokat föld alatt és föld felett száguldó expressek kötik majd össze, amelyeket bekapcsolnak a kibernetikus távirányítási hálózatba. A hajózás terén változást csak a légpárnás csónakok hoznak, amelyek már ma is elérik a 130 kilométeres órasebességet. Ezzel szemben a tengerjáró hajók a fizikai törvények alapján sem léphetik túl a 200 ezer tonnás önsúlyt, — az eddigi legnagyobb hajó 150 ezer tonnás -— a fejlődésnek határt szab a fizika törvénye. Vajon milyen változásokat várhatunk a légi közlekedésben? Bizonyos, hogy többet vesszük igénybe a repülőgépeket mint ma. Erre enged következtetni az a tény is, hogy 1950 és 1960 között a különböző vonalakon megtett légi utak kilométerszáma négyszeres növekedést mutat. Ez az életszínvonal emelkedésének természetes következménye. Előreláthatólag azonban alacsonyabbak lesznek a szállítási költségek, mivel nagyobb és elsősorban gyorsabb repülőgépek bonyolítják majd le a forgalmat. Ä személyszállító repülőgépek gyorsasága húsz év múlva eléri óránként a 2400—3700 kilométert. Több mint 171 millió telefonállomás van a földkerekségen (CTK) — Az American Telephon and Telegraph Company. statisztikai adatai szerint több mint 171 millió telefonállomás működik a földkerekségen. A statisztikai adatok nem vonatkoznak a Kfrtai Népköztársaságra, Dél-Vietnamra és néhány további országra sem. A csehszlovákiai telefonállomások száma csaknem 1 400 000. A legtöbb, mintegy 5 millió telefont New Yorkban használják. Washingtonban a lakosság 88,3 százalékának, Prágában 33,2 százalékának van telefonja, tehát többnek, mint Bécsben, Rómában és néhány további európai városban. Leggyakrabban a kanadaiak telefonálnak. 1963-ban egy-egy kanadai átlag 598 telefonbeszélgetést folytatott. Kanada után Izland következik fejenként 575, majd az Amerikai Egyésült Államok fejenként 570 telefonbeszélgetéssel. Csehszlovákiában évente és személyenként átlag 70-szer telefonálnak. Ami a telefonhálózat sűrűségét illeti, a szocialista országok sorában köztársaságunké az első hely.. Legtöbb telefonja, 84,4 millió, az Amerikai Egyesült Államoknak van. Utána Japán következik 10,7 millió, majd Nagy-Britannia 9,3 millió és az NSZK 7,6 millió telefonállomással. Az új nyersanyagok legyőzik az anyagfáradtság és az átforrósodás jelenlegi határait. 1985-ben az Északi-sarktól hat óra alatt juthatunk el a Déli-sarkig és 12—14 óra alatt körülrepülhetjük a földgömböt. A repülés fejlődésének egyik akadálya azonban a repülőgépgyártásban mutatkozó rendkívül magas önköltség. Hogy a jövő szuperszonikus gépei kifizetődjenek, biztosítani kell 10—15 évi üzemképességüket. A légi közlekedésben ugyancsak szerepet kap az automatikus irányítás. Az elektronikus számítógépek és mesterséges holdak segítségével jelentékenyen növekedik a légiforgalom biztonsága. Az emberiség távlati tervei tehát valóban biztatóak. Viszont a három tudós megállapítása szerint éppen a városok várható túlzsúfoltsága miatt a munkahelyet az otthontól elválasztó 20 kilométeres út ugyanannyi időt vesz Igénybe 1985-ben is, mint napjainkban. Zeitung-Stuttgart •MMIlIBg • ľ A Prágai Nemzeti Múzeum barlangkutató szekciójának tagjai Karlstein várában egy 76 méter mély kutat vizsgálnak. A szakemberek úgy vélik, hogy a kút valamikor mélyebb volt, és alján érdekes régészeti leletekre bukkannak. Felvételünkön Petr Hradecký leereszkedik a karlsteini kútba. (J. Finda felv. — CTK) • KELLEMETLEN Három évig egy skóciai kastély tornyában tartotta fogva házasságtörő feleségét udvarlójával egy angol főúr. A fogság ideje alatt a magukról megfeledkezett szerelmesek csak a létfenntartáshoz feltétlenül szükséges ennivalót kapták. Miután a foglyok kiszabadultak, az ügy a bíróság elé került. Az udvarló a lordot csak háromévi jövedelme elvesztéséért perli. M MADE IN USA A Bloom nevű amerikai cirkáló 14 matróza és két tisztje másfél óra alatt teljesen összerombolta az egyik tokiói teaház berendezését, véresre verte a tulajdonost és a gésákat. Kihallgatásuk alkalmával határozott hangon tiltakoztak az ellen, hogy a hatóságok beleavatkozzanak az olyan ártatlan mulatságba, amely az USA-ban mindennapi, megszokott jelenség. M VANNAK MÉG CSODÁK Kézrátétellel és imádsággal gyógyította híveit egy pálos rendi szerI zetes Franciaország déli részében. Az ájtatos férfi mégis bíróság elé került, mert amint a periratokban megállapítható, „ezzel a tevékenységével se nem ártott, se nem használt", viszont igen rossz néven vették tőle, hogy nem egészen egy év alatt kilenc lányt ejtett teherbe. Hát bizony — nagy hatása lehet a kézrátételnek! M SZÓRAKOZOTT EMBEREK Az „American Medical Journal" szerint évente 600 embert szállítanak kórházba, akik annyira szórakozottak, hogy üvegből készült ajtókon és falakon akarnak átsietni, és közben megsebesülnek. • MEG KELL A SZÍVNEK SZAKADNI! Egészen komoly hamburgi lapok első oldalon közölték a megdöbbentő hírt, hogy a nyugatnémet Mária Cecília hercegnő Louís Ferdinand herceg hitvese — beteg! Meg• náthásodott, és „kisebb láza van." Állítólag a hamburgi olvasóközönség számos tagja csuklási rohamot kapott az ijedtségtől! M SZÍNHÁZ © G. B. Shaw Don fuan a pokolban című, Párizsban most Aragon átdolgozásában színpadra vitt művének biztos sikerét négy név garantálja: először ls és mindenekelőtt a szerzőé, majd a főszerepeket alakító Pierre Brasseur, Jacques Dusmesnil, Paul Meurtsse színészeké. Aragon úgy véli, hogy Shaw-nak nemcsak amíg élt, hanem azután ls mindig szerencséje volt interpretálőival. A szóban forgó három párizsi színész azonban még a szokottnál is kiválóbban alakltja a szerepeket. Egyes kritikusok mégis úgy vélik, hogy a darab már egy kissé Idejét múlta. Ugvanls a Jelen Idők borzalmai elrettentőbbek a darabban bemutatottaknál. © Shakespeare Szentivánéjt álma Jacaues Fabri rendezésében a szfnházkedvelőket két táborra osztotta. Elveseknek rendkívül tetszik, mások pedie egyenesen visszataszítónak találiák e mestermű igen szabad, talán túlságosan is merész átdolgozását. • MOZI © Jean Paul Sartre Zárt tárgyalását már megelőzte a jó híre, s nem is okozott csalódást. Mind drámai szempontból, mind a színészi alkotásokat tekintve beváltotta a hozzáfűzött reménveket. Emanuelle Riva, leelnbb filmszínésznőnk egvike e darabban megmutatta, hogv a színpadon Is kitűnően megállja a helyét. © Tavaly a legjobb színházi bemutatók a külvárosi színpadokon voltak. Az Idén ez sajnos nem áll fenn. Tone Brullnnek a dubervilliersi színházban Gabriel Garran rendezésében színre került apartheid-drámája, A Kutyák igen nehéz darabnak bizonyult. @ A Nemzeti Népszínpadon Lesage Tucaret-)ét játsszák. Jean Vilar leánya: Dominique Vilar mutatkozik be e darabban. © Akárcsak előbbi alkotásairól, Jean Luc Godard Pierrot, a bolond című új filmjéről ls rengeteget vitáznak a kritikusok. Egyesek éretlen, zavaros s az átlag-néző számára érthetetlen filmnek tekintik, mások viszont (elsősorban Aragon) lelkesen Godard pártjára állnak. Mlchel Aubrtant kritikus így nyilatkozott: „Pierrot, a bolond ot a francia filmalkotás legszebb művének tekintem." © Kitűnő alkotás Róbert Enricónak a Naqyszájúak című filmje. Sikeréhez nagyban hozzájárul a főszerepeket alakító Bourvll és Lino Ventura is. • REVOSZÍNHÁZAK O A sztárok körútja a revűszínpadokon már megkezdődött. A legkiválóbbak ugyan még „nem léptek a nézőtérre" de ez a „második kategória" sem marad igen el az első mögött. Így a párizsiak már élvezhették Guy Béart énekest és saját szerzeményű gyengéd dalait. Felfedezték továbbá Barbara, a hallatlanul lágy és megkapó hangú énekesnő tehetségét Is, aki utánozhatatlanul énekli a szebbnél szebb dalokat. Ezzel szemben Franqoise Hardy csillaga leáldozóban van, és lankad az érdeklődés a „yé-yék" fbeatles énekesek

f iránti érdeklődés is. Bármilyen hangos reklámot is csapnak körülöttük, a mesterkélt pajkosságok háttérbe fordulnak a párizsiak ízlésének mégiscsak jobban megfelelő jó, valódi sanzónok mellett. O Párizs el volt ragadtatva a pekingi színháztól. Majd nagy sikerrel indult a Gonka szereplése is a Sportpalotában, míg e híres moszkvai cirkuszt váratlan csapás nem érte: influenza kezdett terjedni a lovak közt, s Így az előadásokat huzamosabb Időre be kellett szüntetni. © Michel André Hau-fjau című új operettjében Bourvll és Annié Cordy kitűnő játéka gyönyörködteti a közönséget. • ÚJ KÖNYVEK A Concourt és Femina irodalmi dijak kiosztása előtt elemükben vannak a kritikusok. Itt csak az utóbbi időben legtöbbet tárgyalt művekről számolok be. O Maurice Pons az Idények című könyvével jelentkezett. Pierre Sigolene A rossz asszony című könyvében gyermekkori emlékeit idézi fel. Nagyon szép Bemard Clavel Az apa utazása című regénye. 0 Nagy feltűnést keltett Albertine Sarrazin A kanca című regénye, mely börtönben íródott. A könyvben a szökési terveket beszéli el. © A börtönök — úgy látszik — más Íróinkat is inspirálták, jean Dávid A Gyilkos című műve egy börtönfogoly vallomása. © Aragon új tehetség megjelenését látja Jean Ristatban, akinek igen érdekes, Nicolas Boileau és füles Verne ágya című könyve nemrég Jelent meg. © Frangoise Sagan új regénye A trombitaszó állítólag gyengébb az előbbieknél, de mégiscsak „Saganregény", és ennélfogva a legjobban vásárolt könyv. © A Nemzetközi Újságíró Szövetség díját Madeleine Riffaud nyerte el az 1964-ben és 1965-ben Irt délvietnami riportjaiért. Valóban megérdemelt kitüntetés. • FONTOS A JÓ REKLÁM! A haibachi /NSZK) katolikus plébános a következő szavakkal kezdte vasárnapi szentbeszédét: „Pihenj egy kicsit..." Nyugaton ez közismert jelszó, és így folytatódik: „ .. .igyál Coca-Colát!" A Coca-Cola cég aschaffenburgl lerakatának vezetője 200 nyugatnémet márkát küldött a plébánosnak templom-karbantartási célokra. • HÉTVÉGI EJNYE-EJNYE Hatvankilenc esztendős vőlegény és 17 éves ara állt a közelmúltban az egyik amerikai város anyakönyvvezetője előtt. A díszes esküvő aránylag sokáig tartott, és a szerelmes vőlegény egy karosszékben hallgatván az ünnepi beszédet elaludt. /Viszont több mint félmillió dollárt érő vagyona van!) • SZÉP DOLOG A TESTNEVELÉS Oj sportág vált közkedveltté az Egyesült Államokban Kanadában: a víz alatti hoky. A szabályok értelmében játék közben az ellenfél oxigéntartálya is leoldható. Eddig értjük a dolgot, csak arra gondolunk, hogy nehéz lehet a víz alatt verekedni, és gorombaságokat kiabálni a bírónak. • A DACOS LÉLEK Különös módon tiltakozott a bürokrácia ellen Alberto Concaro 74 esztendős nyugalmazott olasz tábornok. Amikor beidézték a San Remó-i bíróságra, és megbüntették, mert következetesen tilos helyen parkolt, az öreg hadfi előkapta revolverét, és tüzelni kezdett a büntetőtanács tagjaira. A tanács elnökét három találat érte. A tábornok kijelentette, hogy ilyen radikális formában tiltakozik a polgárjogok bürokratikus megcsorbítása ellen. SZÖ 6 *

1985- novemb

er 2

7>