Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-17 / 319. szám, szerda

Beszélgetés a fiatalokkal a lakosság igényével összhangban 'A losonci járási pártbizottság el nöksége tagjainak és a CSISZ vezető funkcionáriusainak beszélgetése tanulságos volt. Az elvtársak nyíltan és őszintén beszéltek a fiatalság problémáiról, a pozitív és (negatív jelenségekről. A beszélgetés megerősítette azt a tényt, hogy a járás ifjúságának többsége aktívan részt vesz az építőmunkában. Részben a fiatalok érdeme az is, hogy a járás ipari üzemei az év elejétől 102,5 százalékra teljesítik a bruttó termelés tervét. Példaként kell megemlíteni a fülek! Kovosmaltban dolgozó Komszomol és Ifjú Gárda kollektívái, valamint a Dolina Bányában dolgozó fiatalokat, akik példásan teljesítik termelési feladataikat. Aktívan dolgozik az Ifjúság a mezőgazdaságban is. 97 szövetkezetben és hat állami gazdaságban a takarmányok begyűjtésénél, valamint az aratási munkákban több •mint 40 ezer órát dolgoztak le a fiatalok. Külön említést érdemelnek a losonci Gazdasági Középiskola tanulói, akik több mint 1900 órát dolgoztak le a mezőgazdaságban. Jő munkát végeztek a csákányházi, hradištei és tomešovcei CSISZ-tagok. Figyelemreméltó, hogy járásunkban több mint 300 dal- és táncegyüttes, valamint színjátszó csoport és különböző érdekkör működik. A csoportok tagjai többnyire fiatalok. Egyes helyeken tanúi lehetünk annak is, hogy az idősebb nemzedék tagjai nem értékelik kellően az ifjúság alkotó munkáját, és sok esetben nem tudják megérteni, hogy a mai fiatalság igénye, életmódja nem lehet azonos az övékkel. Másrészt látnunk kell azt is: sok fiatal gyorsan megfeledkezik arról, hogy a gond nélküli tanulás lehetőségeit nehéz körülmények között az idősebb nemzedék tagjai harcolták ki. A járási pártbizottság úgy irányítja a pártszervezeteket, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel és .türelemmel mérlegeljék a beszélgetéseken felvetődő problémákat. Több bírálat hangzott el az ipari üzemekben dolgozó mesterek munkájáról is. Közülük egyesek kevés figyelmet szentelnek a fiatalok szakmai, politikai nevelésének. Megfeledkeznek arról, hogy a munkahelyeken formálódnak, nevelődnek az új emberek. Hasonló hibák adódnak a mezőgazdasági üzemekben is, ahol pedig aránylag kevés fiatal dolgozik, de ezekkel sem törődnek mindenütt megfelelően. Az ifjúság tudásának gyarapítását sokkal hatékonyabban kell segíteni az ifjúsági szervezeteknek és a szakszervezeteknek. A szocialista munkabrigádoknak is nagyobb nevelői hatást kell gyakorolni fiatal tagjaikra. A beszélgetéseken sok szó esett a szabad idő kihasználásáról. A fiatalok közelről sem használják ki a meglevő művelődési és szórakozási lehetőségeket. A nemzeti bizottságoknak hlztosítani kell, hogy az üzemi szövetkezeti klubokat és művelődési házakat díjmentesen használhassa az Ifjúság. Ezt a problémát Zsélyen, Nagykürtösön és több más községben már megoldották. A varbói vezetäk önsegéllyel, a lakosság segítségével klubhelyiséget is létesítettek a fiataloknak. Hasonlóképpen biztosítják az ifjúság szórakozását Bukovinkán és Lovinobaňán is a nemzeti bizottság funkcionáriusai. Az ifjúsággal folytatott beszélgetések felhívták a járási pártbizottság figyelmét arra, hogy sokkal körültekintőbben és hatékonyabban kell szorgalmazni az Ifjú nemzedék nevelését. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára A KÖZSZOLGALTATAS KÉRDÉSE A LÉVAI JNB PLÉNUMÁN A lévai járási újság egyik legutóbbi számát gyorsan szétkapkodták az olvasók. Az írások zöme a járás gazdasági és kulturális életében előforduló fonákságokat tárta fel és állította pellengérre a nagy nyilvánosság előtt. Az érintett szakaszok fejlődéséért, a közszolgáltatások hálózatának bővítéséért, minőségének további javításáért, valamint az utak karbantartásáért a nemzeti bizottságok felelősek, melyek szerintem a múltban és most is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakosok igényeit a legmesszebbmenően kielégítsék. terén elért legjobb HNB-k eredményeit, ugyanakkor Tavaly a nemzeti bizottságok szervezte községfejlesztési, szépítési ak_ ció keretében közel másfél millió óra társadalmi munkát végeztek a lakosok, ami egy-egy polgárra számítva tizenkét órai munka ledolgozásának felel meg. Ezzel az áldozatos munkával járási viszonylatban 22 000 000 korona értéket meghaladó művet hoztak létre. Megszépültek a községek és Léva városa is lényegesen megváltoztatta arculatát, már nem elhanyagolt vidéki város. Ez idén a járás további száz községe kapcsolódott be a faluszépítésre induló versenybe. A lakosok ezzel egyidejűleg 799 932 óra társadalmi munka elvégzésére vállalkoztak, ami összegben kifejezve 21 MILLIÚ KORONA ÉRTÉK. A tervezett berendezések építésének szép eredményeiről konkrét tények bizonyítanak. Zselízen elkészült a sportpálya, mely az Ipolyságival együtt a két város büszkeségei közé tartozik. Sárón új óvodát, Nagysallóban tekepályát létesítettek. Ha a járási építővállalat jobban gondoskodott volna a szakmunkák elvégzéséről és az anyag folyamatos szállításáról, a kálnai kultúrotthont, a lekéri óvodát és az uhliskál erdei nyaralót már ez Idén átadhatták volna rendeltetésének. Itt azonban nemcsak az építővállalatot kell elmarasztalni, hiszen a munkák szervezéséért a helyi nemzeti bizottságok úgyszintén felelősek. A zsemléri, köröskényl, felsőpé11, csatai, valamint az újbarsi HNB képviselői kevés kezdeményezést tanúsítanak, tervezett fontosabb akcióikból vajmi keveset valósítottak meg. Ezzel szemben nem hallgathatom el a garamkeszi HNB képviselőinek igyekezetét, akik az alapfokú kilencéves Iskola és az óvoda építésére a falu csaknem minden épkézláb emberét összpontosították. Gyerken, Ipolyszakállason és Kuralon viszont a járdák építésénél tüntették ki mai gukat. A járási nemzeti bizottság napokban ülésező plénuma jogosan emelte kl a közhasznú berendezések építése A Sztárt nevű új szovjet mikrobusz tiz ember szállítására alkalmas. Karosszériája üveglaminátból készült. (TASZSZ felvétel] MEGBÍRÁLTA fis NAGYOBB KEZDEMÉNYEZÉSRE SERKENTETTE azoknak a nemzeti bizottságoknak képviselőit, akik a járás és a községek fejlesztésében nem mindig álltak felelősségük és hivatásuk magaslatán. A JNB plénumán Príbela Mihály elvtárs, a közszolgáltatási és a helyi iparügyi szakbizottság elnöke a nemzeti bizottság közvetlen irányítása alá tartozó szolgáltatási kisüzemek tevékenységéről tájékoztatta a képviselőket. Léván kívül a járás 41 községében több mint 50 fajta szak- és egyéb szolgáltatást nyújtanak a közszolgáltatást üzemek. A helyi iparhoz tartozó vállalatok szeptember végéig 115,8 százalékra teljesítették termelési előirányzatukat, a lakosságtól származó bevételi tervüknek pedig 103,4 százalékra tettek eleget. A járási székhelyen egyidejűleg megrendezett mintakiállításon a képviselőkön kívül a kíváncsi látogatók ezrei is megtekinthették a helyi kisipari üzemek termékeit, melyek az állami vállalatokban készített árukkal minden téren állják a versenyt. BÜTORKÉSZlTÉSTÖL A LEGCSEKÉLYEBB HÁZI SZAKMUNKÁIG derekasan igyekeznek kielégíteni a lakosság megrendeléseit. Miért hát akkor a sok panasz, amit a Járási újságban is több írás keretében kipellengéreztek? Príbela elvtárs beszámolójában erre a kérdésre is kielégítő magyarázatot adott. Ez Idő szerint 25 162 rá. dió- és 10 585 televíziókészülék-tulajdonost tartanak nyilván a járásban. Egy-egy szerelőre 3145 rádió és 882 tv-készülék megjavítása esik, mivel csupán 22-en dolgoznak a szervízszolgálatnál. Az áramfogyasztók száma is állandóan növekszik, egy-egy szakmunkásnak 7611 lakos megrendelését kell kielégítenie. A javítások ezért sok időt vesznek igénybe. Az üzemek dolgozói megfeszített erővel sem képesek határidőre elvégezni a hibás készülékek kijavítását. Elég nyomós ok ez a klmagyarázkodásra, de ennek ellenére a lakosság joggal elvárja a javítószolgálattól, hogy megrendeléseit Idejében és kifogástalan minőségben teljesítsék. Nem a polgároknak, az üzleti feleknek, hanem a szolgáltató vállalatokF

iam a minap teleírta számtanfüzetét és a legnagyobb természetességgel kijelentette: „Sebaj, a tanító néni holnap újat ad." Nincsen ebben semmi különös, egy a számos vívmány közül, amelyet az utóbbi évek alatt volt időnk megszokni. Elvégre az állam adót szed jövedelmünkből, az állampénztár számlájára írja ennek a fejlett iparú országnak minden gyárából a nyereséget — miért ne lenne pénze rá, hogy megfizesse fiam számtanfüzetét? Fiam kijelentésében nem lett volna tehát semmi meghökkentő, ha történetesen nem foglalkozom éppen az új ökonómiai irányítási rendszer néhány vonatkozásával. De mert éppen egy számadat-halmazból próbáltam kihámozni, mi lesz egyik üzemünk érdeke az új irányításban, szöget ütött a fejemben: ha január 1-től minden Iparvállalatot és intézményt anyagi érdek fűz majd saját nyereségének növeléséhez és a rentabilitáshoz, akkor kinek lesz ebben az országban érdeke, hogy a fiamnak Ingyen számtanfüzetet adjon? Ha csak számtanfüzetet! De a világ legolcsóbb kenyerét, az olcsó szenet, az Ingyen gyógyszert! Efelettl töprengésemben megpróbáltam következetes lenni és így gondolkoztam: Az állami szervnek, ez esetben Iskolaügyl Minisztériumnak, az lesz az anyagi érdeke, hogy minél olcsóbb füzeteket kapjon a papírgyáraktól. A papírgyárnak az lesz az anyagi érdeke, hogy minél drágább papirost gyártson. A gyárat saját, jó értelemben vett érdeke arra kényszeríti majd, hogy ne az olcsóbb füzeteket gyártsa a nebulóknak, hanem azt a jó drága pauzpapírt és rajzlapot, amiért még devizarészesedés ls jár neki. Az állam tehát mint vásárló (hiszen 6 vásárolja a füzetet, hogy aztán ingyen odaajándékozza) maga alatt fűrészeli a fát, amikor gazdasági hatásokkal akarja Irányítani gyárát. Ha következetesen járna el, akkor csak Vívmányaink és az új irányítás úgy kényszeríthetné gazdaságilag a gyárat füzetek gyártására, ha többet fizetne értük, s így érdekeltté tenné őt a füzetgyártásban. Nos, ha én lennék az állam (mint XIV. Lajos), akkor eszembe sem jutna bevezetni egy olyan rendszert, amelyre magam fizetek rá, vagy ha már, akkor visszavonom az Ingyen füzetet, fizesse mindenki maga... Te jó égi Nem fogja az állam ugyanezt tenni? Nem fogják az új rendszer szerint irányított papírgyárak, kenyérgyárak, gyógyszergyárak salát nagyobb nyereségeik (és nyereségrészesedésük) érdekében hátba támadni vívmányainkat? Vívmányaink gazdasági értelemben kifejezetten negatív jelenségek lesznek, ezek fékezik majd a rentabilitás kialakulását, így az intenzív iparfejlesztést... Végeredményben a vívmányok egészen „reakciós" szerepet kapnak — hogy következetesek legyünk a gondolatsorban. Lehet ez így? Járjunk utána. M

aradjunk a legkézzelfoghatóbb példánál, a tanszereknél. Látogassunk el egy füzetekre és tankönyvekre való papirost gyártó vállalatba. Az Észak-szlovákiai Cellulóz és Papírgyárak vállalati Igazgatójának, fán Zdratll elvtársnak szegezzük a kérdést: — Kifizetődik a füzet- és könyvpapír gyártása? — Nem fizetődik ki — válaszolja az igazgató. — A tankönyvek számára a papirost olyan áron szállítjuk, mint amilyen 1937-ben volt érvényben, a füzetpapír ára pedig megfelel az 1935. évinek. — A termelés is olyan olcsó, mint annak Idején volt? — Távolról sem. Van például egy gépünk, amely önmagában 120 millióba került. Magasabb béreket fizetünk, s mert több és drágább a berendezésünk, nagyobbak a leírások ls... — Rentábilis a vállalat? — Nem. — S az lesz az új Irányítási rendszerben? — Egyszeriben, persze nem lesz az, de távlati jeladatunk, hogy nyereséggel dolgozzunk. ...Tehát igazam volt: a vállalattól az állam eddig mesterségesen alacsony szinten tartott árakon vásárolta a papirost, s most még olyan feladatot is tűz a vállalat elé, hogy legyen rentábilis is. Ezzel ösztönzi Zdražil elvtársat, hogy vagy követelje a papírárak emelését, vagy számolja fel a ráfizetést okozó könyv- és trkapapír gyártását. Milyen esélyei vannak Zdražil elvtársnak ebben a küzdelemben? — Állami szerv Irányítja a vállalatot? — Júliusig közvetlenül a Vegyipari Minisztérium, tehát állami szerv, irányított bennünket. Ma már gazdasági vonatkozásban önálló a papírgyártás, felettes szervünk gazdasági szerv, a szakágazati Igazgatóság. Itt bizony szabad utat engedtek az ökonómiai hatásoknak, s szinte már látom, hogyan húzza ki Zdražil elvtárs azzal a csillogó örőkírójával a választék tervéből az irkapapírt ... Jó lesz, fiam takarékoskodni a füzettel... A borongós gondolatfűzésból öt észak-szlovákiai papírgyár parancsnokának hangja zökkent kl: A

dolog nyttja a szabályokban rejlik. Az úf Irányítási rendszer szabályai szerint gazdasági érdekeinket bizonyos keretek határolják körül. Így például gyártmányainknak csupán 5 százalékánál alkalmazhatjuk a mozgó árakat. A választék egy része kötelező — így a füzet — és a könyvpapíré is. Ez megnyugtató — amíg Iskolásgyerek apjának szerepében vagyok. De amint papírgyári dolgozónak képzelem magam, így nyugtalankodom: jó, Jó, ám ha eddig az állam fizetett rá az iskolás füzetekre, azt én nem éreztem, mert a ráfizetés egész népgazdasági méretben osztódott el. Ez következetlenség az államtól: egyrészt engem érdekeltté tesz a rentabilitásban, másrészt előírja, hogy nem rentábilis árut gyártsak. Míg eddig az állam fizetett rá az ingyen irkára, addig most majd én fizetek rá az ingyen irkára. Hogy jövök én ahhoz? Most már talán a papírgyáriak saját zsebükből fogják fizetni a kohászok, tanítók, újságírók stb. gyerekeinek füzeteit? Jól van, nem egészen, de nagyobb mértékben, mint eddig. Ezzel hogy állunk igazgató elvtárs? — A teljes Jövedelem tervének teljesítése esetén ts ráfizetéses lesz a vállalat, úgyhogy állami támogatásra szorul. A dolgozók tehát személy szerint nem fizetnek rá, hiszen a tervteljesltésért Járó prémiumot a tervezett ráfizetéskor ts megkapták. A dotáció, az állami támogatás addig esedékes, amíg más gyártmányok révén, a nagyobb munkatermelékenység útján jobb gazdálkodással, a vállalaton belült tartalékok feltárásával nem érjük el a rentabilitást vállalati szinten. Ehhez ts anyagi érdek fűz bennünket. l/öszönöm, igazgató elvtárs, hogy megnyugtatott: a papírgyárak nem támadják hátba vívmányainkat. Feltehetőleg hasonlóan járnak el a többi olyan üzemek ls, amelyek vívmányainkkal kapcsolatos árufajtákat gyártanak. V1LCSEK GÉZA nak kell a megrendelők igényeihez igazodniuk. A különböző szakmák el. sajátítására szervezzenek tanonciskolákat és még több tanulót nyerjenek meg a iskolákból kikerülő ifjúság soraiból. Van még egy másik kérdés is a járásban. A községek zömében nincs borbély, hiányzik a fodrász, hajvágásért, borotválkozásért és az ondolálásért a járási székhelyre, vagya nagyobb községekbe kell felutazniuk a lakosoknak. Ez nagy időveszteséggel, munkakieséssel jár, csak DRÁGÍTJA A SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEIT. A mosodák és a gyorstisztítők hálózata is eléggé gyér, kevésbé tehermentesítik különösen a vidéki aszszonyok munkáját, akiket a mezőgazdasági munka kora reggeltől késő estig leköt a határban. Az életszínvonal emelése komoly követelményeket támaszt a nemzeti bizottságok és képviselőik tevékenységével szemben, amelyeknek az a legfőbb kötelességük, hogy létesítsenek még több közszolgáltatási üzemet és levegyék a dolgozó nők válláról a testi megerőltetést Igénylő házi munkák gondját. Általános vélemény, hogy a következő években legalább negyven százalékkal bővítsék a szolgáltató üzemek hálózatát. Kétyen, Sárón, Farnadon, Nagyölveden és a járás még néhány községében elégedettek a lakosok, mert a nemzeti bizottság messzemenően gondoskodott sokoldalú igényeik kielégítéséről. De a szolgáltatások megszervezésével más küldetésüknek is eleget tettek, lényegesen növelték a lakosok foglalkoztatottságát, egyre több családot juttatnak állandó keresethez. Ez az igyekezet azonban nem minden községre általánosítható. A járási nemzeti bizottság illetékes szakosztálya a távolabb eső községekben, tanyákon, majorságokban magánszemélyek részére ipari engedélyek kiadásával Igyekszik a szolgáltatásokat biztosítani. Ez azonban csak részletmegoldás, mivel a magánvállalkozók, bármennyire ls törekszenek, gépesítés hiányában ELAVULT MÓDSZEREKKEL .... DOLGOZNAK, szolgáltatásuk drágább és minőség tekintetében sem felel meg a kor követelményeinek. Amikor a JNB képviselői ezeket a problémákat tárgyalták és a legjobb megoldásokat keresték, önkéntelenül is az a gondolat foglalkoztatott, hogy a hiányosságok ellenére jó kezekben összpontosul a közszolgáltatások megjavításának ügye. A bírálat csak segíti nehéz munkájukat, melyet a nép érdekében más szakai szon is kifejtenek. SZOMBATH AMBRUS A rakovníki RAKONA üzemben megkezdték a TIX nevü új mosó-i szer gyártását. Képünkön; CSO-Í magolják az új mosószert, amely nemsokára kapható lesz az üz-i letekben. í£TK Kruliš felvétele). Cf SZÖ 4 * 1985, november 17,