Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-17 / 319. szám, szerda

visszh3ng.v.MWTavisszhanq... A Brnói Mélyépítő Vállalat Uh. Hradišté-i építészeti igazgatóságának dolgozói vasművet építenek a Morava folyón. A munkálatok nagyobb részét már befejezték. Felvételünkön František Porti, František Juréna és Antonín Veselý a gátat kövezik. (ČTK — Nesvadba felv.) Stanislav Nejgauz zenekari estje A csehszlovák—szovjet barátság hónapja zenei rendezvényeinek első bratislavai vendége Stanislav Nejgauz, szovjet zongoraművész. Szovjet vendégünk Rahmanylnov II. zongoraversenyével lépett a bratislavai hangvfirsenjiküzönség elé. Művészetében elsősorban előadásmódjának természetessége kapja meg a hallgatót. Nejgauz hangszerével összeforrva nemcsak zongorázik, hanem éli a muzsikát, elbeszél, ábrándozik, drámai feszültséget teremt, Jellemez, lirizál, beszédes zongorahangon, amely érzékenyen követi a lélek útjait. Rahmanyinov II. zongoraversenyét szívhez szóló természetességgel adta elő, úgy is mondhatnánk: élethűen, mint aki eljött hozzánk távoli hazájából, hogy zenei anyanyelvén, a zongorán elmagyarázza nekünk nagy honfitársa lelki összetételét, feltárja muzsikájának romantikus költészetét, elbűvöljön a mű második tételének egzotikus szépségével, életközelségbe hozza az orosz zeneköltő lelkes, nyugtalan pátoszát, érzelmi magasfeszültségét, amelyben a virtuóz ragyogás sem öncélú és a dekoratív elemek is értelmet nyernek. Stanislav Nejgauz Rahmanylnov tolmácsolása lebilincselően izgalmas és őszintén emberi volt. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos érdekes keretbe foglalta szovjet vendégünk kimagasló produkcióját. Bevezetésül Jean Sibelius Finlandía című szimfonikus költeménye hangzott el a finn zeneköltő 100. születési évfordulójának tiszteletére. A Finlandía megkapóan szép tájképfestés és egyben a finn haza zenei dicsőítése. A szélesen hömpölygő ünnepélyes bevezetés a finn tájakról.álmodik: végtelen vadon, tenger mosta partok, mozdulatlan tavak csöndes szépsége... az északi fény hűvös sugárzásában komolyan hallgat a haza. De az ország népe bátor és erós. A műsor második felében Prokofjev V. szimfóniája került előadásra. Nagy erővel, tömören hangzott fel a bevezető Andante súlyos pátosza. A szeszélyes. Scherzóban felsziporkázik a groteszkbe hajlő, tüskés, jellegzetes prokofjevi humor. A tragikus fokozású Adagio után jóleső feloldást jelent a Finále derűs optimizmusa. Filharmóniánk ezen az estén kitűnő muzsikálással örvendeztetett meg bennünket. Dr. Rajter céltudatos karmesteri pálcája alatt hajlékonyan, kedvvel játszottak, hegedűseink vonóját nem a rutin, hanem az érzés vezette, a zenekar vérbő előadásban szólaltatta meg a zeneileg és ritmikailag ls bonyolult partitúrát. HAVAS MARTA KL TEKINTHETŐ ROKKANTNAK? Szomora József füleki olvasónk levelében írja, hogy előzetes rokkantsága után 19B2 óta mint segédraktárnok dolgozik a helybeli Raj egyik üzeménél. A nehéz testi munkát nehezen bírja, de másutt nem tud gyengesége és különböző idUlt betegsége miatt állást kapni. A kezelőorvos a szakszervezet ajánlása ellenére sem ismerte el őt munkaképtelennek. Olvasónk véleménye szerint joga lenne teljes rokkkantjáradékra. A társadalombiztosításról szóló Tt 1964/101 sz. törvény 20 §-a értelmében azt kell teljesen rokkantnak tekinteni, aki képtelen bármilyen rendszeres foglalkozásra, vagy ha foglalkozása komolyan veszélyeztetné egészségi állapotát, továbbá, ha a dolgozó csak olyan rendszeres foglalkozásra képes, amely az előbbi képességeivel és az általa betöltött állás társadalmi jelentőségével nincs arányban. Részben rokkantnak kell tekinteni azt a dolgozót, akinek keresete FELMONDÁS A ROKKANTSÁGI Kmecik László bodrogszerdahelyi olvasónk levelében előadja, hogy tbc megbetegedése miatt teljesen rokkantnak ismerték el, de ez év augusztusától egészségi állapotának javulása folytán már csak részleges rokkantjáradékot kap. Munkára jelentkezett eredeti munkaadójánál, de itt meglepetéssel szerzett tudomást arról, hogy időközben megszüntették vele a munkaviszonyt. Próbált másutt is elhelyezkedni, de eddig sikertelenül; kérdi, mit lehet. Az érvényes előírások értelmében a munkaviszony kölcsönös megegyezés vagy felmondás alapján szüntethető meg. A nyugdíjazás egymagában nem szünteti meg a munkaviszonyt. Felmondani pedig csak a JNB munkaügyi osztályának előzetes jogerős beleegyezése alapján lehet, és a változott munkaképességű dolgozó esetében (Ilyennek számít olvasónk esete is) a felmondáshoz szükséges a JNB szociális osztályának előzetes jogerős hozzájárulása MIKOR KELL ADÓT FIZETNI A I SZÁRMAZÓ BEVÉTEL UTÁN? Szlizs Lászlóné beretkei olvasónk levelében kérdi, milyen adó alá esik a méhészkedésből származő bevétel, ill, hány méhcsaládig van igényük adómentességre. A méhészkedésből származó bevétel, mint a mezőgazdasággal kapcsolatos mellékes tevékenység jövedelme, mezőgazdasági adó alá esik a Tt 1959/50., 1962/123—124. törvény 111. rendelet értelmében. A Szlovák Nemzeti Tanács Pénz ügyi Megbízotti Hivatalának F/II 165/65 HO számú utasítása, Ul. e Pénzügyminisztérium 1963. februái 27-én kelt 153/10676 sz. hirdetménye értelmében a tíznél nem több lényegesen csökkent azért, mert egészségi állapotának hosszabb ideig tartó kedvezőtlen állapota miatt nem képes ellátni eddigi munkáját, vagy hasonló minősítésű foglalkozást, vagy pedig csak a munkafeltételek lényeges megkönnyítése esetén, illetőleg akkor, ha csak kevésbé minősített állást tudna betölteni. Az orvosi szakértő bizottság (lekárska posudková komisia) rendszerint rosszabb ideig tartó munkaképtelenség után tesz Javaslatot részleges vagy teljes rokkantsági járadék megadására. Lényegében orvosi szakkérdésről van sző. Ha a társadalombiztosító az Ilyen javaslat után nem Ismerné el a dolgozót rokkantnak, az Ilyen döntés ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet kérni a társadalombiztosítónál benyújtott beadvány nyal, hogy a kerületi bíróság vizsgálja felül a társadalombiztosító döntésének helyességét. A kerületi bíróság rendszerint újabb szakértői vélemények kikérése alapján dönt. I NYUGDÍJAZTATÁS IDEJE ALATT Olvasónk levelének adatai alapján úgy tűnik, hogy munkaadója ezen előírások megsértésével szüntette meg vele a munkaviszonyt. Olvasónknak jogában áll a Trebišovi Járásbíróságon kérni: a bíróság íté letben mondja ki a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét, és kötelezze a vállalatot arra, hogy olvasónk nem kifizetett munkabérét megtérítse. A joggyakorlat értelmé ben azonban ebbe a keresetbe be kell számítani azt az összeget, amit a dolgozó, akár Ideiglenes munkaviszonyban is, másutt megkereshe tett volna. Mindenképpen ajánlatos, hogy olvasónk a JNB munkaügyi osztályán munkáért Jelentkezzék, vagy e célból nyilvántartásba vé tesse ott magát. Ajánlatos, hogy olvasónk igénye érvényesítésével ügyvédet bízzon meg. Az ügyvédi tanácsadó iroda olvasónk szociális körülményeire való tekintettel ingyenes képviseletet engedélyezhet. MÉHÉSZKEDÉSBŐL családdal méhészkedő méhészeknél a méhészetből származó bevételt a mezőgazdasági adó kivetésénél nem veszik figyelembe (nem adóztatják meg). A tíz család alatt produktív családokat kell érteni. Erre a tíz családra legfeljebb 20 % manipulációs (tartalék) család juthat. Ha a méhésznek 11 vagy több produktív családja van, a méhészet bői eredő bevétele a fenti rendelkezések értelmében mezőgazdasági adó alá esik. Vitás esetben ajánlatos, ha olva sőnk a méhészek szövetségének Iá rási titkárságához fordul. F. J. A SAJTÓ, A RÁDIÓ ÉS A TV TERVEI ÉS GONDJAI Érdekes ankétot olvashattunk a NOVÁ MYSL novemberi számában. A sajtő, a rádió és a tv „kormányosai" válaszoltak meg benne két kérdést. Elsősorban számot adtak azokról az eredményekről, amelyeket az általuk irányított intézmények értek el a felszabadulás Jubileumi évében. Válaszuk nehezebb részében körvonalazták a további fejlődés lehetőségeit és tervelt, s egyben nyíltan szóltak a nehézségekről ls. Az első kérdésre adott választ, a számos valóban elismerést érdemlő sikert és eredményt, amelyet az olvasó és a hallgató nap-nap után felmérhetett, egy mondatban foglalhatjuk össze: Az önművelődésnek, a tájékoztatásnak, a propagandának és a szórakoztatásnak ezek a döntő fontosságú intézményei az elmúlt esztendőben lényegében lezártak egy fejlődést szakaszt és magasabb szintre emelték munkásságukat. Más szóval kezdetét vette a minőségi fordulat, amelynek kétségtelenül sok még a buktatója, de erő is van leküzdésükhöz. Lássuk tehát a távlatokat és azt, ami elérésük útjában áll. A sajtó viszonylatában elsőrendű feladat tökéletesíteni az emberek tájékoztatását. Ez a fejlett szocialista társadalom felépítésének múlhatatlan követelménye. Ezzel karöltve a konstruktív bírálatnak is az őt megillető helyet kell biztosítanunk, mint a haladást előmozdító tényezőnek. Nem kevésbé fontos, hogy az egyes lapok az eddiginél sokkal jobban megkülönböztethető, sajátos arcéllel rendelkezzenek, mégpedig olvasótáboruk összetételének megfelelően. Persze minden ilyen törekvés csak írott malaszt maradna, ha belátható időn belül nem tökéletesítenénk sajtónk anyagi-műszaki ellátottságát és nem Javítanánk elmaradozó nyomdaiparunk helyzetén. Talán a legsürgetőbb igény, hogy végre megszűnjön a rotációs papír hiánya, mert ahogy azt A. Hradecktj elvtárs, a Csehszlovák Újságírók Szövetségének központi titkára hangsúlyozza, világcsúcsot tartunk abban, hogy nálunk jelennek meg a legvékonyabb újságok. A Rádió nemcsak most, a párt kongresszusát megelőző időszakban igyekszik műsora kiegyensúlyozására és tartalmi gazdagítására, főleg a világnézetünket és új gazdaságpolitikánkat népszerűsítő adásokkal. Ezen túlmenően egész programja átépítésére készül. Munkatársai főleg azt kívánják elérni, hogy a hallgatók naponta legalább két, egymástól jellegében élesen elhatárolt napi program közül választhassanak. így azután megszűnnek például az olyan viták, hogy egyesek sokallják mondjuk a tánczenét és a Jazzt és hiányolják a klasszikus zene mennyiségét, míg mások ellentétes nézetet képviselnek. Minden indokolt igény kielégítésének azonban alapvető feltétele Jelentős befektetést megkívánó intézkedések érvényesítése. fití Pelikánnak, a Csehszlovák Televízió központi Igazgatójának legnagyobb szívfájdalma, hogy mindmáig nem körvonalaztuk a tv szerepét kulturális forradalmunkban. És mivel a tv más művészeti ágak és hasonló propaganda intézmények „vadászterületére" is elkalandozik, gyakran meg nem értésbe, sőt ádáz ellenállásba ütközik. Ez fékezi kibontakozását és ennek velejárója, hogy a tv-t az anyagi ellátottság szempontjából is mostohagyerekként kezelik. Igaz ugyan, hogy végre megkezdődött Prágában és Bratislavában az új tv-központ építése, de Itt is annyi a nehézség, hogy félős: mire elkészül, messze lemarad a világ műszaki fejlődése mögött. Pedig 1970-ben már sugározni kellene a második programot és ez a jelenlegi felkészültség mellett megvalósíthatatlan feladat lenne. Különben a televízió dolgozóinak is gondot okoz annak ésszerű megállapítása, hogy mennyi legyen a kimondottan szórakoztató és mennyi az önművelődést, a tájékoztatást szolgáló műsorszám. Nem könnyű annak megoldása sem, hogy a tv bátran bírálhassa életünk fonák jelenségeit, de ugyanakkor tömegesen ne terjesszen borúlátást. A Nová Mysl decemberi számában közölni fogja az ankét zárórészét, amelyben szót kapnak a művészeti szövetségek vezetői. Válaszukat szintén ismertetni fogjuk e rovatunkban. HASZNOS TALÁLKOZÓ tgy könyveli el Jtľt Ptttermann a RUDÉ PRÁVO november 7. számában a szocialista filmgyártás fiatal alkotóinak október utolsó harmadában Prágában megrendezett szimpóziumját. Budapest után immár másodszor találkoztak a fiatal szocialista filmesek, hogy kölcsönösen megtekintve egymás müveit, vitában döntsék el, hol jutottak el a legmesszebre, merre vezet az út a modern filmművészet csúcsát felé. A cikkíró szerint két ország áll jelenleg az élen. Az első a magyar filmutánpótlás, amely elsősorban a Balázs Béla stúdióban tömörül és itt végzi alkotó kísérleteit. „Kétségtelen — állapítja meg Pittermann, — hogy kezdenek kialakulni a fiatal magyar filmművészet „sajátos vonásai . Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a kísérletek értékét és hozamát csak akkor lehet végérvényesen felmérni, amikor a fiatal rendezők elkészítik első Játékfilmjeiket. Néhány esetben/Gűó! )., Szabó /., Hintsch G.j ez már megtörtént és az eredmény figyelemre méltó. A csehszlovák film fiataljai — és a cikkíró itt a találkozó külföldi szakembereinek véleményére hivatkozik — iskolát, jobban mondva mozgalmat hoztak létre, amely már nemzetközt viszonylatban is nem egy komoly sikert aratott. Érdekes, hogy ez az új szellő más formában ugyan, de jelentkezik az idősebb rendezői nemzedék legjobbjainál ls. A gondolat fiatalságának és modernségének nevezhetnénk filmművészetünknek ezt az új, értékes jegyét. AZ ESZTRÁD IGAZI JELLEGÉÉRT Volt kabaré és revü, varieté és matiné, míg az esztrádot csak a háború után ismertük meg. A Szovjetunióból importáltuk és tegyük hozzá, nem láttuk kárát, mert különösen az első években igen sok hasznos szolgálatot tett főleg falvainkon. Az esztrád ugyanis olyan műfaj, amely könnyű, tarka formában él a próza, a vers, a tánc, a zene és az ének adta lehetőségekkel s Igyekszik formálni az emberek ízlését. Főleg ott, ahová a kultúra különben igen nehezen vagy sehogyan sem jutna el. Csakhogy ez a nevelői célzat később majdnem teljesen kiveszett az esztrádból — állapítja meg a PRAVDA november 12. számában Anna Kováfová. Nem maradt belőle más, mint a szórakoztatás igénye, elsősorban a sláger, a vicc és a konferálás közvetítésével. Néha szórakoztatás minden áron, még a jóízlés rovására is. Márpedig ez felfigyeltető Jelenség. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy különösen a magyarlakta vidéken. Itt bizony nem akadunk hivatásos, vagy félhivatásos esztrádművészekre, hanem csak műkedvelőkre. Igaz ugyan, hogy a Csemadok e téren ereje teljéből és gyakran sikerrel igyekszik megfelelő mederben tartani ezt az áramlatot, de nehézségeket okoz többek között a fó műsoranyag hiánya és így a hibaszázalék is nagyobb. Mi a megoldás? Számoljuk fel az esztrádot? Nem ez a helyes út, hiszen az esztrádot ma ts sokan szeretik és számos falun még sokáig betölthetné a kultúra egyik fáklyahordozójának szerepét. Inkább arra kell törekednünk, hogy az esztrád újra visszanyerje régi jellegét, ízelítőt adjon több művészi ágazat gazdag terméséből. Ez az igyekezetünk viszont teljes sikerrel csak akkor járhat, ha — minden nehézség ellenére — az eddiginél sokkal nagyobb mértékben próbáljuk belevonni ebbe a tevékenységbe a hivatásos művészeket. ROKONSZENVES SZAVAK A KULTÚRNY ZlVOT 45. számában három magyar vonatkozású anyagot is találhat az olvasó. Az ÉLET ÉS IRODALOM után ez a folyóirat ls közli Fábry Zoltán esszéjét XI. és XII. Plusz pápáról, illetve ennek kapcsán a Hochhuth—

MňaCko vitáról. A lap belső részében kis interjút találunk Dagmar Marenllnová tollából a Budapesten élő Mezei Árpáddal, aki a francia Marcel Jean-nal együtt nevet és rangot szerzett az európai irodalmi és képzőművészeti avantgarde művészet hozzáértő feltérképezésében. Végül Hana Pontcká hosszabb ismertető írásban rajzolja meg néhány vonással a minap nálunk járt magyarországi írőküldöttség tagjainak arcélét. írása ugyan távolról sem nyújt átfogő képet sem életükről, sem irodalmi munkásságukról, viszont életközeibe tudja hozni Benjámin Lászlót, Lengyel Józsefet, Veres Pétert, Ľobozy Imrét és Váci Mihályt. Néha az ilyesmi többet mond a hidegen tárgyilagos elemzésnél. S talán éppen ezért érezzük Ponická szavait, minden hézagosságuk ellenére olyan rokonszenvesnek. G. I. 1965, novembe

r 17, * (JJ SZŐ 5