Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-16 / 318. szám, kedd

Lejtős hajófelvonók a Jenyiszejen A FOLYÖK ÜTJÁNAK ELZÁRÁSA, ú] mesterséges tengerek létrehozá­sa, több száz méter magas völgy­zárógátak létesítése a természet cél­tudatos átalakításának egy-egy nagy­szerű akciója. Az efféle beavatkozá­sok azonban nem csekély nehézsé get ls okoznak. Például hogyan úsz­szanak át a gátakon a hajók? Le kell-e állítani a faúsztatást? Mi lesz a halakkal, hogyan győzik le a szintkülönbségeket? S tovább foly­tathatnánk a problémák felsorolá­sát. Amíg csak kevés csatorna épült, amíg a gátak aránylag alacsonyak építeni a gát tömbjében azt Jelen­tette volna, hogy az egész erőmű üzembe helyezése eltolódik. Ez azonban a „vertikális változatnak" nem egyedüli hátránya. A gát előtt ugyanis igen sebes a vízáram — másodpercenként 2—2,5 méter —, ezért falat kellett volna emelni, hogy védelmet nyújtson a hajónak a vízáram ellen a felvonóhoz való Jutáskor. A folyó bal partja emellett Igen meredek, körülbelül 40 fokos. Van ott azonban egy terasz. A szov­jet „Lengidroenergoprojekt" tervező mérnökei így mérlegelték a helyze­A Jenyiszej folyón létesült krasznojarszki vizi erőmű mellett terve­zett lejtős hajófelvonó modellje. voltak, az áteresztő zsilipek nem Je­lentettek problémát. Manapság azon­ban az egész világon tekintélyes magasságú vízierőművek létesülnek. A szakemberek ugyanjs megállapí­tották, hogy minél magasabb a duz­zasztógát, minél nagyobb a szint­különbség, annál nagyobb az erőmű teljesítménye, s annál olcsóbb a villamos energia. Az ilyen megoldás természetesen megdrágítja a zsilip­rendszert, mert lépcsőzetesen kell őket kialakítani. Egy százméteres gát esetén mér nem elég két-három zsiliplépcső, hanem legkevesebb négyre, ha ugyan nem tízre van szükség. A „Lengidroenergoprojekt" utat mutat Hasonló problémák vetődtek fel a krasznojarszki vízerőmű építésé­vel kapcsolatban is. A Jenyiszej jobb partján már ugyanis különféle be­rendezések álltak, tehát csak a bal part jöhetett számításba a hajófor­galom lebonyolítása szempontjából. Függőleges hajóemelő szerkezetet tet. Ha a hajó útvonalát rézsútosan vezetnénk, elfogadható l:10-es lej­tést kapnánk. S éppen ez az, ami­re szükségünk van. Hisz erre a mes­terségesen kiképzett útra vágányo­kat fektethetünk, ezekre pedig te­hervagont állíthatunk — amely per­sze „kissé" nagyobb méretű lenne =-• s könnyűszerrel átszállíthatnánk rajta bármilyen folyami hajót. A ha­jó tehát a gátat kikerülve szárazon győzné le a szintkülönbséget. Hogyan működnek a felvonók? A nyilvánosságra hozott műszaki leírások a következő képet nyújtják. Az óriás teknős felvonó mintegy a tenyerébe veszi a hajót a vízzel együtt, s könnyűszerrel átszállítja a gát körül. Az utat egy 1700 méter hosszú sínpálya képezi. A „tenyér" szerepét egy vagonfutómű tölti be, amelyen teknő alakú kamra helyez­kedik el; ez utóbbit 90X18 méterre méretezik. A futóművet az alsó állomáson a vízhez közelítik, ahol már várako­zik rá a hajó. A 9 méter nyomtávú futómű fokozatosan a víz alá gör­dül. Lebillen az elülső fala, s a ha­jó lassan beúszik az elárasztott kamrába. A homlokfal felemelkedik, a kamra bezárul. A víz szintje a kamrában eléri a 2,8 méter magas­ságot. A futómű ezután a hajóval együtt kimerül a vízből. Villamos motorjai nyolc csillag alakú kereket hajtanak meg, amelyek a vágányok között elhelyezett fogaslécbe ka­paszkodnak. A futómű a „teknőben" maradt vízzel együtt 2300 tonna, a hajóval mintegy 4000 tonna súlyú. A víz szintje a kamrában 1,8 mé­terre csökken, ami teljesen elegen­dő ahhoz, hogy a hajó álljon a kamrában. Csak a legnagyobb úszó­művek süllyednek le a kamra fene­kére, ami azonban nem okoz nehéz­séget, a fenék ugyanis rugalmas anyaggal van bevonva. A futómű ezután megindul a lej­tőn. Hogy a víz ne folyhasson ki a kamrából, ennek állandóan vízszin­tes helyzetben kell maradnia. A fu­tómű kerekei húsz négykerekes egy­ségre vannak felosztva. A négyezer tonna súlyú kolosszus elég gyorsan mozog. A tekintélyes emelkedés ellenére is húsz perc alatt teszi meg azt a több mint 1200 métert, amely az alsó állomást elvá­lasztja a pálya legmagasabb pontjá­tól. Húsz perc alatt 115 méter szint­különbséget győz le. Ha a hajónak zsilipkamra segítségével kellene fel­jutnia ilyen magasságba, ez több órát ls igénybe venne, nem beszélve arról, hogy az ilyen berendezés megépítése tízszer annyiba kerülne. „Hátra arc!" A felvonó legmagasabb pontja 17 méterrel a gát szintje felett fekszik. Tehát meg kell kezdeni a lejutást. A hajót szállító futómű leáll, s ek­kor a pálya csaknem százméteres szakasza forogni kezd alatta. Egy 86 méter átmérőjű fordítókorong van itt, amely méreteitől eltekintve nem sokban különbözik a vasúti rendező pályaudvarok fordítóko­rongjától. Itt azonban eltérő a kül­detése. Miután a fordítókorong befejezte félfordulatét, a futómű lefelé kezd haladni a lejtőn. A lejtés pontosan ugyanolyan, mint az emelkedőn — 1:10, csak a pálya rövidebb, mind­össze 485 méter. Nyolc perc múlva a futómű eléri a vizet s megáll. A víz szintje a kamrában ismét 2,8 méterre emelkedik, ismét megnyílik a „teknő" homlokfala. Egy vontató­csónak kisegíti a hajót a kamrából s helyébe óvatosan egy máslkat tol be, amely felfelé úszik a folyón. A felvonó a tervek szerint egy nap alatt 15—16 munkaciklust ké­pes elvégezni. Minden 90 percben új vízi jármű léphet be a kamrába. Ily módon egy év alatt mindkét Irányban mintegy 2,4 millió tonna szállítmányt lehet továbbítani. A „Lengidroenergoprojekt" terve­zőinek figyelemre méltó megoldása világszerte nagy érdeklődést váltott ki. Ha beválik, más szovjet folyó­kon ls alkalmazni fogják. Színes felvételek a gyomor belsejéből A MINIATÜRIZÁLÁS új vívmányai mind gyakrabban érvényesülnek az orvostudományban is, különösen a diagnosztikában. Ismerjük például a lenyelhető rádió­adót, az elektronikus gyomorszondát. A parámyítás e remekműve akkora, mint egy nagyobb gyógyszertablet tia, mégis adatokat tud továbbítani a gyomor és a bél­rendszer állapotáról. A japán kutat6k még tovább mentek: miniatűr fény­képezőgépet fejlesztettek ki, amely beépített villanófény segítségével egy filmszalagra 32 darab 7 mm-es színes felvételt készít. E kameňa segítségével sokkal ponto­sabban meg lehet állapítani a gyomor betegségeit, minit az eddigi módszereikkel. A különleges fényké pezőgép mindössze 1x4 cm méretű, egy gumitömlőre kapcsolódik, amelynek másik végén kezelőgomb van, A bololdali képen: a kamery helyét a gyomorban tv­.készti'lékkeil egybekapcsolt speciális röntgenkészülék ellenőrei. A Jobboldali képen a „gyomorkamara" a gumitömlővel és a kezelő berendezéssel. Középütt « körben a filmet tartalmazó kazetta. „Közöttük a helyem..." CSICSÖN, Nagy Benő ék épülő új házának udvarán beszélgetünk. Em­bermagasságnyi mély volt Itt a víz. , A vályogfalak nem sokáig bírták a sodrást, összeomlott az épület. Pe­dig nem ls oly régen, 1956-ban épí­tették. Akkor csak néhány sor tég­lát raktak az alapra, azt a keveset ls nehezen tudták beszerezni. Most magas alapokat raktak, blokkból és téglából húzták fel a falakat. — Tudom, hogy betömik a gát­szakadást, de azért a Duna továbbra is a szomszédunk marad. Méghozzá nagyon veszélyes szomszéd. Fenn a fal tetején egy száradó ág fonnyadt leveleibe kapaszkodik a szél. A homlokfal tetejébe szúrt ágacska az építők örömét Jelzi. Gyorsan felhúzták a falakat, azóta eltelt néhány hét, de a tetőzet be­szerzése gondot okoz. — Ha a rokonoknál a kis kam­rában töltjük a telet, még akkor ts gyorsabban felépítjük a házat, mint tíz évvel ezelőtt. — Igaz, de mégis tnkább telel­nénk a mi konyhánkban — sóhajt a ház asszonya. Mit szólhat erre a férfi? ö is sze­retné mielőbb tető alatt látni a csa­ládi otthont. De azt is tudja, hogy még zökkenőmentes anyagszállítás esetén sem jut minden új házra tető a tél beállta előtt. A lehetősé­gek e téren keretek közé szorítják az igényeket. S ha rögtön holnap lenne anyag, akkor sem kezdhetné építeni a tetőt egyedül. Először a kölcsönt kell „visszafizetni" azok­nak, akik neki segítettek. Mint min­den községben, Cstcsón ls össze­fogtak az emberek, Ismerősök, ro­konok, Jó barátok, öten-hatan dol­goznak a ház építésén. Sorra fel­húzzák a falakat, majd készítik a tetőt. — Egyedül, segítség nélkül ne­hezen boldogul az ember. Az árvíz ezt az örök igazságot még jobban eszünkbe juttatta. Élete négy évtizedének derűs és árnyoldalairól beszélgetünk. A de­rűlátás alaptermészete. Nem szeret keseregni, a cselekvés embere. Dol­gozott az erdészetben, volt trakto­ros, s a nyolcadik évet töltötte a keltetőben, amikor jött a szennyes árvíz. Legszívesebben a keltetőről beszél. Hét elő- és egy utókeltető géppel dolgozott. Átlag 1000 tojóka­csát tartott a szövetkezet. A keltető évente 300 ezer korona bevételt Je­lentett. Tavaly 46 ezer kacsát kel­tetett. Egyedül dolgozott, s az Idény alatt ki sem mozdult a szövetkezet gazdasági udvarán levő kis házbóL Felesége megjegyzi, hogy 1100 mun­kaegységet szerzett, de alig járt ha­za, éjjel-nappal a keltetőben volt. — Ha az ember elvállal valamtt, csinálja meg becsületesen ... Nem tőle, másoktól hallottam. hogy néhány éve az ellenőrzést vég­ző állatorvos észrevette: a keltető­ről hiányzik a hőmérő. „Tönkre­mennek a tojások, hiszen azt sem tudja, milyen melegen tartja őket". A válasz: kinyitotta az ajtót, bedug­ta a kezét, s egy fok eltéréssel megmondta, hogy milyen meleg van a gépben. * — Négynapos tanfolyamot végez­tem, még 1958-ban: Vannak, akik az iskolában készül­nek az életre, másokat az élet Is­koláz. Ez utóbbinak van egy nagy hátránya: itt nem lehet megismétel­ni az osztályt, az elmúlt évet. Ta­lán ezért becsüli ez a nemzedék annyira az időt. — Nem volna itt semmi különö­sebb probléma, ha legalább két hó­nappal megtoldhatnánk az őszt. Kaptak az emberek biztosítást, álla­mi segélyt és mondhatom, hogy mindenki jobb házat sépít, mint a régi volt. Persze meg kell jognl a koronát. A dolgozó ember sosem szórta két marékkal a pénzt, mindig gondolt a holnapra. Nagyéknál a holnap, a gyerekek biztos révbe juttatása félig-meddig megoldódott. Hermina egy csehor­szági textilgyárban végzett tanonc­iskolát, egy éve keres. Kálmán el­sőéves géplakatos-tanonc a komá­romi hajógyárban, ö minden szom­baton haza jár, a leány ritkán jön. A közelebbre kerülés egyetlen re­ménye, hogy Léván is mégkezdik a textilgyár építését... A családi problémák után más irányba terelődik a szó. A vélemény­nyilvánítás, a bírálat lehetősége, szükségszerűségének indító okai kerülnek szőnyegre. Annyi a bosz­szantó apróság! Miért nem fontol­ják meg az emberek Jobban csele­kedeteiket? — Mert természetük különböző, mint az ufjaink. Ez persze nem mentség, hiszen gondolkodó lé­nyek ... Valóban gondolkodunk. Véleményt alkotunk eseményekről, cselekede­tekről, elítélünk és védelmezünk embereket, elmondott és leírt igaz­ságokat. Egy-egy kérdésről ember­milliók vallanak azonos véleményt de ugyanakkor milliók állítják az ellenkezőjét. — Szemébe mondani valakinek' az igazságot, hogy tévedett, nem hálás feladat. De ezt ls meg kell tenni, gondolni kell a holnapra Nagy Benőt 41 évének tapaszta­latai Juttatták el a felismerésig: „Azok között a helyem, akik az igazságot merészen védelmezik " EM B, E RBEN ÉRLELŐDIK AZ ELHATÁROZÁS, MINT GYÜMÖLCS A FÁN, VELEM IS IGY VOLT KÉT HETE VAGYOK PÁRTTAGJELÖLT... CSETÖ JÁNOS A* éjjeli fagyok és a hő síkossá teszik az utakat, • e« fokozottad elővigyázatosságot követel meg « Járművezetőktől. A Hubová—Cernovj úton tftrténi autószerencsétlenség is erről tanűskodik. A teherautó mc lyet Lőrinci Béla a Kottcei KofafrépMA Vállalat sofőrje vezetett, megesú­snott és főidőit. (j. Valik o - CTK felv.) S0LYOS szívműtétet hajtottak vég­re a varsói sebészeti klinikán egy 11-éves fiún, akinek szívműködését hét perc és 11 másodpercre kikap­csolták. A fagyasztást módszerrel történt műtéti beavatkozás teljes sí­kerrel fárt. AZ ÜZEMI KLUBOK évzáró koaferen, cltáit novemberben és decemberben tartják meg. A konferenciákon több mint 40 ezer küldött vesz részt. Bányászszerencsétlenség történt Jugoszláviában, a Zellcai Barnaszén Bányában. Bányalég-robbanás követ* keztében egy munkás életét vesztet­te, kettő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI 'kőbányáik dolgozói tolijesltették 1965 évi terv­feladataikat. Egyúttal kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig hatmillió korcrna értékű építőanyagot temmalnaís terven ieiiü. CSÍPŐJÜKNÉL ÖSSZENŐTT, héthó­napos sztámt ikreket — kislányokat —választottak szét műtéti úton Ame­rikában, az Eszak-Karollna állambe­li Chapel H ill kórházában. A CHOMUTOVI JAN ŽIZKA BÁNYÁ­BAN befejezték a szovjet hidraulikus dúcolás három hfinapig tartó kipró­bálását. Segítségével 20,8 tonna szenet fejtettek egy műszakban. W Értesít j (lik barátainkat és Isme­rőseinket, hogy a legjobb férj és legjobb testvér PLAIDEL GYDLA, « tomášovi EFSZ főkertésze 1985. november 12-én, 74 eszten­dős korában magható. Temetése: 19Ö5. november 16-án 13,30 órakor a bratislavai Csalo­gány-völgyi temetőben. A gyászoló család 1365. november 16. * ©J SZŐ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom