Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-31 / 302. szám, vasárnap

Az új irányítás az építőiparban Az építőiparban ls áttérnek a jövő év elején az új gazdaságirányítási rendszerre, amelynek egyes elemeivel Idén néhány vállalat már kísérletezik. A kísérletezés fontos szerepet játszik, mert a pozitív eredményeken kívül feltárja az új irányítás gyenge pontjait, amelyek kijavításával az új elvek a jövőben hatékonyabban érvényesülhetnek a vállalatok tevékenységében. Helyes tehát, ha elemezzük a kiemelt vállalatok munkáját, akkor is, ha ma még nem tudjuk teljességében felmérni az új irányítás eredményességét. A bevezetés óta eltelt idő ugyanis aránylag rövid, a kísérletezés csak néhány területre korlátozódik, továbbra ls megmaradt az építőipari vállalatok termelési feladatainak utasításos jellege, s az árképzés ls a régi. Ezenkívül az eredményeket befolyásolta az Idei rendkívüli kedvező tél. EREDMÉNYEK A bruttó jövedelemképződés a vállalati gazdálkodás fokmérője az új irányítási rendszerben, és egyben fő mennyiségi és minőségi tervteljesítési mutató. Valamennyi kísérletező építőipari vállalat túlteljesítette a bruttó jövedelem tervét, ami azt jelenti, hogy nem következett be termeléscsökkenés (ettől tartottunk ugyanis a bruttó jövedelem bevezetésekor), sőt jövedelmezőségét több vállalat elsősorban a munkák fokozottabb terjedelmével biztosította. Erről tanúskodik a befejezett építkezések arányának a növekedése. A Trnavai Magasépítő Vállalat például 15,4, a nyitrai 7,4, a gottwaldovl 32,4 százalékkal több lakást fejezett be ebben a félévben, mint tavaly az első hat hónapban. Más vállalatok pedig azzal teljesítették túl bruttó jövedelmüket, hogy jelentős mennyiségű anyagot takarítottak meg, javították az anyagátvevést mennyiségben, minőségben és árban egyaránt, az anyagot ésszerűbben osztották el az építkezésekre, nagyobb gondot fordítottak az elhelyezésére és fogyasztására. Ennek eredményeképpen a Nyitrai Magasépítő Vállalat az első félévben több mint 700 ezer koronával csökkentette a termelési költséget. Továbbá, hogy csökkentették (a Gottwaldovi Magasépítő Vállalat például a félévben közel 3 millió koronával) a szállítási költségeket, a rezsi (főleg a bírságköltségeket azokon a részlegeken, ahol a prémiumot a bírság csökkentésétől tették függővé) és az állandó jellegű költségeket. Meggyorsították a forgóeszközök forgási sebességét, ami a hitelköltség csökkentését jelentette, kevesebbet fordítottak a kollaudációs javításokra, mert javult a minőség. A kísérletező vállalatok felülvizsgálták az állóeszközök állapotát, összetételét, a felesleges eszközöket tovább adták, a szükségeseket pedig jobban kihasználták, s Ilyen úton is csökkentették a termelési költséget. Megállapítható tehát, hogy a bruttó jövedelem bevezetése lényegesen hozzájárult a gazdaságosabb termelséhez, akkor is, ha az új irányítási rendszer jelenlegi szakaszában Inkább csak egyszeri és olcsóbb forrásokhoz, tartalékokhoz nyúltunk, egyelőre megfeledkezve a műszaki fejlesztésről és a kutatómunka eredményeinek alkalmazásáról. VALLALATON BELÜLI IRÁNYÍTÁS A vállalatokon belül ún. gazdasági részlegeket alakltunk, termelési feladatainak mennyiségi, minőségi és Időhöz kötött teljesítéséhez fűzünk anyagi érdekeket, így kerül az új Irányítási rendszer a dolgozók közelségébe. A gazdasági részlegek létrehozása azt jelenti, hogy a vállalaton belüli kooperálást a szállító-átvevő kapcsolatok szintjére emeltük. Ez megköveteli az építés részletszakaszainak pontos költségszámítását, amit a kísérletező vállalatokban, különösen a Gottwaldovi Magasépítő Vállalatban, sikeresen oldanak meg, s így a részlegek önállósítása a belső irányítás és ellenőrzés nagyszerű eszközének mutatkozik, annál Inkább Is, mert feleslegessé tesz jó néhány kötelező mutatót, tágabb teret juttat tehát a dolgozók kezdeményezésének. A gazdasági részlegek tevékenységének nyilvántartásához kell Idomítani a számvitelt, hogy az anyagi érdekeltség hatékony alkalmazása érdekében lemérhetők legyenek a részlegek érdemei. ANYAGI ÉRDEKELTSÉG Az anyagi érdekeltség teljes érvényesülésének a feltételei lassan érlelődnek és rövid idő telt el az elvek bevezetése óta, ezért csak részleteredményekről számolhatunk be. Komoly gondot okozott, hogy a tervezettnél nagyobb bruttó jövedelem-képződés következtében túlságosan felszökkennek a bérek. A félévi eredmények szerint azonban az átlagbér arányosan növekedett a munkatermelékenységgel, bár a vállalaton belül történtek kisebb kilengések, éppen a részlegek érdemeinek pontatlan lemérése miatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mérhetőség problémáját részleteiben is, méghozzá sürgősen meg kell oldani, különben az anyagi érdekeltséget szolgáló eszközök mértéktelen merítése megakadályozza a vállalatok jövője szempontjából létfontosságú alapok feltöltését. Az elemzések arra is rávilágítanak, hogy a prémiumalap létrehozása és a gazdasági részlegek vezetőinek nagyobb hatásköre a közvetlen egyéni érdekeltségen és az egyenlősdlség fokozatos leépítésén keresztül növeli a dolgozók kezdeményezését, de a vezetőknek sokkal jobban fontolóra kell venniök, mire fektessék a hangsúlyt, milyen konkrét feladatok teljesítésétől tegyék függővé a prémiumot úgy, hogy az összhangban legyen az egyéni és a vállalati érdekekkel egyaránt. A kísérletező vállalatokban elegendő eszköz áll az évi nyereségrészesedés kifizetésére. A nyereségrészesedés a kiegészítőbér 3—5 százalékára növekedett. Számos vállalatban azonban tudatosítják, hogy különbséget kell tenni az alapok képződése és felhasználása között. Nem ismeretlen előttük a tény, hogy a jövedelmet eddig az aránylag könnyen mozgósítható tartalékokból hozták létre, s nem lenne helyes ezt függetlenül a gazdasági eredményektől a bérek, prémiumok vagy különjutalmak aránytalan növelésére fordítani. Másrészt a vállalatok biztosítottnak láthatják, hogy tartalékaikat nem vonják el, ha azok megfelelő célt szolgálnak. HOGYAN TOVÁBB? Szem előtt kell tartanunk, hogy az első, még kissé bizonytalan lépésekről van szó. jelenleg az irányítás új útjának igazán csak a legelején vagyunk. Az irányítás új elemeinek megvalósításához még sok alkotó kezdeményezésre van szükség. Támogatni kell az egészséges szocialista vállalkozást, s az ösztönző erők helyes alkalmazásával sokoldalú kezdeményezést kell kiváltani. Ez Ideig a felsőbb szervek merev álláspontjával találkoztunk. Mintha az elavult módszerektől nem tudnának szabadulni, mintha félnének nagyobb teret juttatni a vállalatok kezdeményezésének. Nem tudatosítják, hogy rendeltetésük: a távlati feladatokkal és a gazdasági irányítás tökéletesítésével foglalkozni., Az építőiparban még nem érvé nyesülnek a piaci viszonyok, a termelési feladatokat utasításos módon határozzák meg, s így a vállalatok termelésüket csak minimálisan tudják befolyásolni a termelőapparátus optimális kihasználása szempontjából. Ma e helyzetet nehezíti az ls, hogy nem lépett még érvénybe az új árszabály, s a költségvetési rendszer nem veszi figyelembe az építés eltérő feltételeit, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egyes építkezési munkák jövedelmezőségét, és így a bruttó jövedelmet is. Az árkiegészítés a jelenlegi árrendszerben csak ideiglenes megoldás, és nem juttatja érvényre az ár gazdasági szerepét. Nem kevésbé fontos a gazdasági emelők és szabályok állandósítása sem, főleg a bruttó jövedelemből történő költségvetési befizetések és az eszközhasználati dij magasságának hosszabb időre való meghatá rozása, a vállalati pénzügyi rendszer létrehozása. E legfontosabb gazdasági kérdések mielőbbi megoldása a bizalom szempontjából is szükséges, hogy a vállalatok higgyenek az új irányítási rendszerben. Csak így lesznek azon, hogy további tartalékokat tárjanak fel, s törődjenek a termelés műszaki tökéletesítésével és a munkaszervezéssel. Vállalati szinten is sok még a tennivaló. Nem elég létrehozni a gazdasági részlegeket, hanem meg kell találni a mércét a részlegek munkájának értékeléséhez, hogy megkülönböztetetten, tehát helye sen érvényesülhessen az anyagi érdekeltség. Ennek érdekében a vállalaton belüli árrendszert kell meg javítani, ami biztosítaná az egészséges versengést és a kölcsönös gazdasági ellenőrzést, az élő- és holtmunka-ráfordítás mérését az egyes részlegeken. Csak ilyen alapon érvényesülhet az olyan anyagi érdekeltség, amely összefogja a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekeket, s válik így a gazdaságos termelés hajtóerejévé. Az új Irányítási rendszer egyes elemeinek vizsgálata a dolgozók kezdeményezéséről tanúskodik, ami kétszeresen kötelez bennünket arra, hogy gyorsabban távolítsuk el az akadályokat (például az anyagi-' műszaki ellátásban) és bátrabban teremtsük meg a gazdaságirányítási eszközök együttes alkalmazásának a feltételeit. JAN LONGAUER mérnök, az Építőipari ökonómiai és Szervezési Intézet igazgatója 1/ét hónappal ezelőtt /C történt, hogy egy ' ^ bulgáriai turista au tója begördült a Drutechna autójavító kisipari szövetkezet Mlynské Nivy i műhelyébe. Este nyolc óra volt, és nem folytathatta az utat, mert a dinamóból kiesett egy nyolcas csavar. Egy nyolcas csavar kiskereskedelmi értéke kb. 70 fillér, de a műhelyben nem volt raktáron, sőt azóta stncs, nem is lehet, mert a szövetkezet raktárában stncs. Nem lehet tehát csodál kőzni, ha Strassner Alfréd, a műhely veze tője kipirosodik a haragtól, amikor erről beszél, hl szen 11 szerelővel együtt valóban éjt nappallá téve igyekszik kielégíteni a fo kozódó igényeket. helyeselni kell a Dru techna kezdeményezését amely ezt az autójavító részleget 760 ezer korona befektetéssel létrehozta. A vendég este nyolckor érkezett felszerelte kerék-geometriával és francia kenőszerkezettel. Helyeselni kell, hogy a műhely dolgozói havi tervüket rendszeresen túlteljesítik, amit csak a végzett munka mennyiségi adataival lehet érzékeltetni: havonta 780 —800 gépkocsit javítanak, 65—70 gépkocst szavatossági el lenőrzését és 30 gépkocsi szavatossági javítását vég ztk el. A műhelyt szakosították, Itt végzik a Fiat, Renault, Cortina és Simca 1300 már kájú gépkocsik javítását — azaz végeznék, de igen sok esetben nem teljesíthetik a megrendelést, mert hiányzik a pótalkatrész. Kormányrendeletek és párthatározatok szorgalmazzák a lakosság számá ra nyújtott fizetett szolgálatok növelését, de vajon hogyan tegyenek eleget a dolgozók az előírásoknak, ha a szakosított műhelyben — amely egyedül jogosított, tehát kötelezett is bizonyos márkájú gépkocsik javítására — hiányoznak a pótalkatrészek? De említést érdemel az ún. terminus-naptár — az előjegyzési rendszer is. Említést érdemel, mtnt jó szándékú, rendszerezni akaró, de merevséget okozó tényező. Azt jelenít ugyanis, hogy minden napra beidéznek bizonyos számú javításra, vagy ellenőrzésre váró gépkocsit és a véletlen, hirtelen szükségessé vált javításokat nem vállalhatják. Ez történt a közelmúltban, amikor — hogy Ismét külföldi vonatkozású példát Idézzek — egy olasz turista Fiat márkájú kocsijában elromlott a sebességváltó és a javítást nem vállalhatták, mert egysze rűen fizikailag képtelenek voltak beilleszteni az időtervbe. „Rend a lelke mindennek" mondja a régi közmondás, de amikor egyre több motoros gépjármű fut az országutakon, amikor egyre több csehszlovákiai polgár vásárol gépkocsit, amikor a fejlődő mot

o turizmus keretében egyre több külföldi vendég érkezik gépkocsiján hazánkba, gondolni kell arra ts, hogy a javítóműhelyekben minden tdőben legyen „szabad kapacitás" és mind az anuaqilag érdekelt dolgozók, mind a megrendelők érdekében minden műhely raktárában elegendő pótalkatrész! -erfALACSONYÉS MAGAS. Van, aki amiatt szerencsétlen, hogy túl hosszúra nőtt és szívesen le adna magasságóból néhány centimétert, ugyanakkor sokan szeretnének legalább csak egy fejjel magasabbak lenni. Ezt a termeti aránytalanságot azonban — ha ezzel egyéb alkati hiba nem párosul — ügyesen módosíthatjuk öltözködésünkkel, a helyesen megválasztott ruhaanyaggal, annak mintájával, színével, szabásával. Magas nők számára előnyös a kétrészes öltözék, a kosztüm, a kockás, mintás anyag. Az egyszínű ruha vonalát bontsuk meg vízszintesen megoldott dísszel, tűzéssel, szegőzéssel. Viselhetünk nagyobb méretű táskát, magasított, de nem túl magas sarkú cipőt. Előnyös a sima, hosszabb hajviselet és a nagyobb karimájú kalap. (1-3) Ha alacsonyak vagyunk, kerüljük a nagymintás anyagokból készült ruhákat. Az egyszínű anyagból varrott, egybeszabott, Hosszanti szegőzéssel vagy egyéb dísszel megoldott ruha nyújtja az alakot. Ruháink, kabátjaink kihajtója ne legyen túl nagy és ha gombokról van szó, válasszunk kisebbeket. Előnyösebb a rövid hajviselet (bár ennél az arc formája is mérvadó) és a kis kalap. (4-5) SÜTÉS NÉLKÜL KÉSZÜL Bundás gyümölcs: Almából, kemény őszibarackból készülhet. A megtisztított, magjától, magházától megszabadított, ujjnyi vastagra vágott gyümölcsszeleteket sűrű palacsintatésztába forgatjuk és forró, bőséges zsírban vagy olajban kisütjük. Melegen vaníliás cukorral meghintjük. Török csemege: Négy tojás fehérjét 12 dkg porcukorral gőz telett addig keverünk, amíg megsűrűsödik. 10 dkg negyedekre tördelt diót vagy szálkásra vágott mandulát dobunk közéje. Belekeverünk még egy evőkanál mézet és frissen, folyásán az egészet egy ostyalapna tesszük, elsimítjuk, tetejére egy másik ostyalapot helyezünk. Az egészre egy tálcát és rá valami nehezéket teszünk, hogy a krémet egyenletesen nyomja le. Két-három nap utón megszikkad, akkor vágjuk csak fel. Puncspuding: Hozzávalók: 10 dkg vaj, 2 kanál maizena, 8 dkg cukor, 10 dkg íz, vanília, citromhéj, 5 tojás, 1 dl rum, 3 dkg mazsola, só és 3 dl tej, 10 dkg babapiskóta. A tejet az előre elkevert maizenával, vaníliával és csepp sóval felfőzzük, egy kis vajat dobunk bele és kissé lehűtjük. Hozzákeverünk 5 tojássárgát, 6 dkg cukrot és végül az 5 tojás 2 dkg cukorral keményre vert habját. A kivajazott formát félig töltjük a masszával, erre helyezzük a rummal meglocsolt piskótákat, mazsolát szórunk rá, majd vékonyan bekenjük a maradék masszával. Forró vízben 25-30 percig gőzöljük. Vaníliás porcukorral tálaljuk. Csokoládés rizs krokett: Hozzávalók: 40 dkg rizs, 1 liter tej, vanília, 20 dkg cukor, 3 dkg kakaó, 5 dkg mazsola, 10 dkg liszt, 6 db tojás, 15 dkg morzsa, olaj. A tejbe vaníliát, pici sót teszünk és 40 dkg megmosott rizst megfőzünk benne, majd lehűtjük. Belekeverünk 4 tojássárgát, 8 dkg cukrot, a megmosott mazsolát és kissé kidolgozzuk. 4 tojásfehérjét 2 dkg cukorral habbá verünk és óvatosan hozzávegyítjük. A két tojás, a morzsa és a liszt panírozáshoz való, tehát a rizsből szép hosszúkás hengereket formálunk, 6-8 cm hoszszúna vagdaljuk, rendesen panírozzuk és olajban kisütjük. Forrón kakaós cukorba hempergetjük és így tálaljuk. FÉNY A LAKÁSBAN A mesterséges fény tulajdonképpen egész életünkön át végigkísér. A jól megválasztott fényforrás segíti munkcnkat, kellemessé teszi pihenésünket és szórakozásunkat, óvja szemünket. Ezért a lakásban levő világítótesteknek nemcsak ízlésesnek kell lenniök, de célszerűeknek is. A szoba közepén lógó hagyományos, pompás csillár helyett szereljünk tel több fényforrást a lakásban, a bútorcsoportok alapján és a családtagok ténykedésének megfelelően. (Munkaasztal, ebédlősarok, pihenősarok stb.) Az összes világítótestet rendszerint úgysem használjuk egyszerre, villanyfogyasztásunk tehát nem lesz nagyobb, de mindenki megtalálja a lakásban a szükséges fényforrást. Munkaaktivitásunkat az erösebb, fehér fény serkenti (1). Bizonyos otthoni tevékenységnél jó a munkánknak legjobban megtelelő, szabályozható lámpa. Pihenéshez és szórakozáshoz a nem túl erős, meleg fényű felel meg. (2.) Az ebédlőasztal fölé szabályozható, karos lámpát válasszunk, amely jól megvilágítja a terítékeket és az ételt, és kellemes fényt vet az asztalnál ülőkre is. Bármilyen lómpatípust választunk is, a villanykörte fénye ne érje közvetlenül a szemet, mert rontja és fárasztja. ŰJ SZÚ 4 * 1.985. október 31,