Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)
1965-10-31 / 302. szám, vasárnap
Ä GOSZPLAN OJ ELNÖKE EL KELL ERNI a népgazdaság tervezéséről a baloldali erők összefogását Moszkva (CTK) — N. Ba|bakov. a Goszplan (a Szovjetunió Állami Tervbizottsága) új elnöke a moszkvai Pravdában közzétett cikkében megemlíti, hogy az új ötéves terv irányelveinek megtárgyalása lesz az SZKP XXIII. kongresszusának egyik legfontosabb feladata. Az ipar Irányítása és tervezése tökéltesítésének legfontosabb irányai Bájbakov szerint: az Ipar tervszerű Irányítása ágazati elvének megerősítése és a termelőerők szétosztása területi tervezésének megjavítása; a központi állami tervezés összehangolása az üzemek gazdasági kezdeményezésével és az ipari termelés gazdasági ösztönzőinek megerősítése; az üzemek tevékenységének a termelés alapján való értékelése; az üzemek közti közvetlen kapcsolatok megteremtése a kölcsönös anyagi felelősség alapján; a dolgozók bérének függővé tétele az üzem eredményeitől. Bajbakov megemlítette, hogy a szeptemberi plénum jogosan bírálta a tervezésben mutatkozó hiányosságokat. A Goszplannak, a szövetségi köztársaságok tervező szerveinek és az egyes minisztériumoknak feladata, hogy emeljék a tervezés tudományos színjét és elérjék, hogy az új tervek teljes mértékben betartsák a szocializmus gazdasági törvényeit. Szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceán térségében MOSZKVA (CTK) — 19B5. Oktflber 31-től december 30-ig új típusú szovjet hordozórakétákat próbálnak kl a Csendes-óceán 40 mérföldsugarú térségében. Az említett térséget az északi szélesség 19 fok 08 perc és a nyugati hosszúság 178 fok 46 ^erc koordináták határozzák meg. Javulóban az EFTA js a Közös Piac kapcsolata? Koppenhága (ČTK) — Pénteken délután befejeződött a dán fővárosban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás miniszteri értekezlete. Az AFP hírügynökség szerint a közös nyilatkozatban bejelentették, hogy közeledni fognak a Közös Piachoz. A megegyezés az angol Javaslaton alapult, amely kompromisszum a dán, illetve svájci küldött csütörtöI előterjesztésével szemben. A dátok az EFTA erőteljes kezdeményeését támogatták, míg Svájc azt az lláspontot képviselte, hogy az ÜFTA-nak ki kell várnia a közös jiac jelenlegi válságának megoldását. A szovjet gazdaság sikeres fejlesztése érdekében tudományos alapon kell kidolgozni az ipar és a mezőgazdaság közötti fejlődés helyes arányét. Ez lehetővé teszi a nemzeti jövedelem emelését. Növelik a népgazdaság távlati fejlesztése tervelnek feladatát. Az új rendszer érdekeltté akarja tenni a kollektívákat a terv nagyobb feladatainak kidolgozásában. A párt nagy Jelentőséget tulajdonit az árpolitika tökéletesítésének — Írja Bajbakov. A Goszplan állami árubizottsága a tudományos kutatóintézetekkel és a minisztériumokkal együttműködve új nagykereskedelmi árakat dolgoz kl. India azzal fenyeget hogy kilép az ENSZ-ből Delhi (CTK) = A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Radhakrisnan indiai elnök kijelentette: Ha az ENSZ nem harcolja ki az indiai—pakisztáni konfliktus igazságos és becsületes megoldását, lehetséges, hogy India kilép a szervezetből. A továbbiakban azt mondotta, hogy a világszervezetnek biztosítania kell a fegyverszüneti egyezmény betartását, valamint a fegyveres őrök kivonását India területéről. Heves vita a japán parlamentben Tokió (CTK) — Ä japán parlament alsóházának különbizottsága befejezte a Japán—dél-koreai szerződés megvitatását. Ugyanaznap többezres tüntetés volt Tokióban, melynek résztvevői határozatukban elítélték a szerződés ratifikálását. Kobajasi szocialista képviselő a vitában felhívta a figyelmet arra, a tények megcáfolják a japán kormány állítását, miszerint a szerződés nem katonai Jellegű. Megállapította, hogy a japán- és dél-koreai csapatok amerikai egységekkel együtt az utóbbi időben több közös hadgyakorlatot tartottak. Ezenkívül leleplezte a titkos japán—amerikai tervet, mely a „repülő sárkány" nevet viseli. A terv szerint a japán és a dél-koreai csapatok közös akciókat valósítanának meg a Koreai NDK és a Kínai Népköztársaság ellen. A Japán rendőrség 36 diákot tartóztatott le a szerződés elleni tüntetéseken. Tokióban 2500 rendőrt vezényeltek a tüntető diákok ellen. Több helyen összetűzésre került sor. Nevek, politikusok, államférfiak SZULEYMAN DEMIREL A demirel török sző magyarul vaskezet jelent. Valóban „vaskézzel" irányltja-e majd az Orstág ügyeit Szuleyman Demirel, Törökország új miniszterelnöke, az október 10-i választásokon abszolút többséget nyert Igazság Párt vezetője? És vajon milyen irányban tereli majd hazájának politikáját? Mi várható egy olyan párt vezérétől, mely egyáltalán nem rejti viéka alá, hogy a Menderes féle reakciós, volt Demokrata Párt utóda és szellemi örököse? A munkásság — nem alaptalanul — Morrison S z u 1 e y m a n n a k csúfolja Demirelt, aki a M o r r i g o n - K n u d s o n amerikai Cég törökországi vezérképviselő (eként már nem egy ,,jó szolgála tot" tett e nagy vállalatnak. Egyik ilyen emlékezetes ügy volt például a Fekete-tenger parti Eregllacélmüvek felépítésével kapcsolatos botrány: az Sliam nyilvános pályázatot hirdetett. Egy japán cég 800 millió török Uráért, egy másik vállalat egy milliárd líráért lett volna hajlandó a gyártelepet felépíteni. A szerződést azonban — Demirel ügyeskedése révén — a Morrison céggel kötötték meg, jóllehel ennek ajánlata 3 milliárd 580 millió lírára rúgott. A Morrison cégre bízták ezenfelül még a felügyeletet is, vagyis: Morrlson-Knudsonék kiadásainak elszámolását a török állam megbízásából maga a Morrlson-Knudson cég ellenőrizte! Az utólagos kivizsgálások eredménytelenül végződtek és Demirelt röviddel azután az amerikalakkal fenntartott kitűnő kapcsolatai révén megválasztották az Igaztág Párt vezérévé Demirel 1924-ben született az anatóliai Ispartában, ahol apja földműves volt, de most már polgármester. A tehetséges Szuleyman ai isztam I huli műegyetemen, majd az Egyesült Államokban nyert mérnöki képzettséget. Tanulmányainak befejezése után az állami vízgazdasági hivatal szolgálatába lépett, melynek ügykörébe tartoznak Törökországban az összes vízi építkezések. 35-éves korában már e hivatal vezérigazgatója volt, tehát a legfiatalabb vezérigazgató a török közigazgatási apparátusban. Ebben az időben ragadt rá „a gátak királya" gúnynév. Demirel politikai pályafutása 1980ban kezdődött. Menderes megdöntése és a Köztársasági Néppárt hatalomra jutása után az ellenzéki erőkhöz: a szélsőséges nacionalistákat, liberálisokat és más reakciós elemeket tömörítő Igazság Párthoz csatlakozott. C párt elnökévé 1984-ben választották. Inonil kormányának lemondása után. ÜrgUplH koalíciós kormányában Demirel miniszterelnök-helyettes lett és a kabinetbe 10 minisztert vett maga mellé pártjából. Ebben a minőségében — jóllehet pártja ellenezte a török—szovjet közeledést — nem szakította meg országának Inonü átlal létesített kapcsolatot a Szovjetunióval. Ettől eltekintve azonban Törökországot mind gazdasági, mind politikai és katonai vonatkozásban a nyugati táborban akarja tartani (a NATO híve). Belpolitikáját négy fő tézisre fekteti: ellenzi az államosítást, elveti a centralizált állami irányítást a gazdaságban, biztosítani akarja a küföldi tőke zavartalan működését és földosztás helyett mezőgazdasági reformot kíaál a vidéknek. A beavatatlanok számára talán meglepő, hogyan tudta az Igazság Párt rendkívül konzervatív programjának ellenére is a választásokon a szavazatok többségét elnyerni. Ez egyrészt a szegényrétegek analfabetizmusának tudható be, mely százezreket fosztott meg attól, hogy megértsék és összehasonlítsák a pártok programját. Ezenkívül az agák: a földbirtokosok erős nyomást gyakoroltak a parasztsággal (aki nem szavazott az 6 pártjukra, nem remélhetett vetőmagot) s végUl, de nem utolsó sorban szerepet kapott a választásokban a telssltott vallási demagógia, a muzulmáa papság igen nagy hatása a hívő tömegekre. B, Párizs (CTK) — Ä Francia Kommunista Párt szövetségi titkárai pénteken gyűlést tartottak, amelyen Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára foglalkozott a közeledő elnökválasztások alkalmából a belpolitikai helyzettel. Beszámolója bevezető részében kijelentette, hogy a Központi Bizottság döntése, mely szerint Mitterrand Jelölését támogatják, nemcsak a párttagok között, hanem a legszélesebb néprétegekben is kedvező fogadtatásra talált. „A Központi Bizottság utolsó ülésén hangsúlyoztuk — jelentette kl Rochet —, hogy a baloldali jelölt érdekében megteremtett egység lehetőséget nyújt arra, hogy a de mokratikus pártok közös programban állapodhassanak meg. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezt kívánja Francois Mitterrand is aki toulouse-i választási beszédében azt követelte, hogy a baloldali pár tok számoljanak fel minden akadályt, amely a minimális program útjában áll." A választási hadjárat két főjelölt érdekében indul meg. Az egyik De Gaulle, aki az ország fő reakciós erőire támaszkodik, a másik pedig Francois Mitterrand, a köztársasági ellenzők egyetlen és valódi jelöltje." Indonéziában folytatódik a haladó politikusok leváltása Djakarta (CTK) — Subandrio miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert leváltották az Indonéz kémszolgálat főnökének hivatalából. A Reuter jól értesült körökre hivatkozva bejelentette, hogy helyette Sugiharta tábornokot, Indonézia burmai nagykövetét nevezték ki. Annak ellenére, hogy Subandrio több ízben megcáfolta részvételét az október l-l puccskísérletben, Djakartában olyan hírek terjedtek el, hogy leváltják őt. Ennek bizonyítéka az ls, hogy nem tagja az afroázsiai értekezleten részt vevő Indonéz küldöttségnek. Az Indonéz Muzulmán Szövetség Párt Is azzal a követeléssel lépett fel, váltsák le Subandrlot. Ahmadi tábornok, tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, hogy az országban — elsősorban Djakartában — jelentősen javultak az állapotok. Közölte, hogy Közép-Jávában fokozatosan rendeződik a helyzet. Azonban még mindig ostromállapot van érvényben. Djakartai katonai hivatalok vették át az ellenőrzést a bevándorlási hivatal felett. Ez a hivatal engedélyezi a bevándorlást és a kivándorlást is. A djakartai rádlő jelentése sze rint az indonéz légierők tagjainak nagy Csoportját Kelet-Jávára száműzték. A száműzöttek között van a légierő nemrég letartóztatott négy tisztje is. Hazafiak sikeres rajtaütése Saigon (CTK) «=- A Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front csapatai tegnap a kora reggeli órákban megtámadták az amerikai tengerészgyalogságnak a Da Nang-i támaszponttól 16 km-re délnyugatra fekvő hadállásalt. A hazafiak áttörték az állásokat és bejutottak az amerikaiak táborába, ahol ádáz harc keletkezett. Az amerikai megszálló csapatok képviselője bejelentette, hogy az egyórás harcban 46 partizánt megöltek, míg a tengerészgyalogság „kisebb" veszteséget szenvedett. A harcba amerikai sugárhajtású repülőgépeket ls bevetettek. A hazafiak szombatra virradő éjjel megtámadták Dél-Vietnam középső területein a saigoni csapatok Plei Me-i táborát. A hivatalos Jelentés szerint az amerikai csapatok csak „kisebb" veszteséget szenvedtek. Az amerikai megszálló csapatok szóvivője bejelentette, hogy a hazafias erők szombaton támadást hajtottak végre Cau Dauban a saigoni csapatok hadállásai ellen, melynek során a kormánycsapatok súlyos veszteséget szenvedtek. A hazafiak ezenkívül a Mekong folyó deltájában megtámadták ' a saigoni csapatok hadállásalt is. Az ezen a területen folytatott harcokban a hetedik amerikai flotta hadihajóit is bevetették. Az Ozroum torpedóromboló tüzet nyitott a hazafias erők állásaira. Az amerikai repülőgépek folytatták a VDK területe elleni kalóztámadásokat. Hánoi környékén 640 ezer uszító röpiratot szórtak le. • • - Üt ť ' ^ 1 •BlÉHaÉ , fmst ,PJ. , i ÍÍ* iá..... mt'í Az amerikai légikalózok válogatás nélkül szórják le gyilkos terhüket a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Képünkön Son Duong falu iskolájának romjai. Már eddig is sok gyerek a barbár támadások áldozatául esett. ÖNLELEPLEZES • Steálwell tábornok, a dél-vietnami amerikai parancsnokság vezérkari főnöke mondotta: „Uraim, a dolog nagyon egyszerű: meg kell ölni minél többetl Minél többet, uraim. (NEWSWEEK, New York) • Lloyd Norman, a Newsweek tudósítója: „Washingtonban már vajmi keveset beszélnek a vietnami nép gondolkodásának és érzelmeinek megnyeréséről. Oj álláspontjuk a dél-vietnami kérdés megoldásában így fogalmazható meg: „Azért vagyunk ott, hogy irtsuk a Viet Cong katonáit, hogy megsemmisítsük a Viet Congot; ami barátaink megnyerését illeti, ez nem izgat minket, bár kellemes volna, ha barátian viselkednének irántunk" • Egy amerikai altiszt: „Itt (Dél-Vietnamban) ez már többé nem laboratórium, nem egy következő háború kiképzöhelye. A következő háború már folyamatban van ..." NEW YORK TIMES • Egy ezredes a Pentagonból: egy ilyen háborúban nem lehet megkülönböztetni a Viet Cong-tagjait a békés lakosságtól. Amikor az ember gránátot dob egy barlangba vagy alagútba, sohasem tudhatja, nincsenek-e ott gyerekek" NEWSWEEK, New York • Lewis Walt vezérőrnagy, a tengerészgyalogság 3. deszantcsapatának parancsnoka: „... Egy hadmüvelet során a katonák három gyermeket és egy asszonyt megöltek... Egy másik hadmüvelet során legalább 50 kunyhót gyújtottak fel..." NEW YORK TIMES • „...a katonák nem nézték, ki kommunista, és kt békés lakos. ... Egy katona gránátot dobott a földkunyhóba, ahol a bombázások elől civilek húzódtak meg. Néhány perc múlva két gyermek megcsonkított holttestét húzták ki a kunyhóból. A katonák minden házat felgyújtottak". ASSOCIATED PRESS, New York KOMMENTÁRUNK ÚJABB REVANSISTA MINISZTER A BONNI KORMÁNYBAN ERHARD nyugatnémet kancellár még nem terjesztette a parlament elé a kormányprogramot, de már ma is látható, hogy az új kormány hű marad a revansista irányzathoz és ellenzi Nyugat-Németország és a szocialista országok kapcsolatainak rendezését. Dr. Johann Bapttst Gradl, a kitelepítettek kérdéseivel foglalkozó miniszteri tárca tulajdonosa, a közelmúltban kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány ragaszkodik az 1937. évi határok felújításához és a kttelepítettek visszatelepítéséhez. Erhard már ezt megelőzően bejelentette, hogy az NSZK a szocialista államokkal szemben továbbra is ragaszkodik a Hallstein doktrínához és az eddigi nyugatnémet külpolitikai alapelekhez, amelyek gátolják a kapcsolatok normalizálását. Egy évvel ezelőtt még úgyszólván bizonyosnak látszott, hogy a Csehszlovákia- ellenes izgatásairól ismert Hans Ch. Seebohm nem kap helyet az új nyugatnémet kormányban. Erhard azonban a revansisták nyomására ismét beültette őt a közlekedésügyi miniszter bársonyszékébe. Furcsa, hogy az új nyugat-német kormány körül kialakult parázs vitában éppen Seebohm kinevezése nem okozott súrlódást, mert a vita résztvevői természetesnek vették. jellemző az is, hogy az áttelepítettek miniszterévé a revansista és az NDK ellen irányuló felforgató akciók szervezéséről hirhedt Gradlt nevezték ki, aki egész politikai karrierjét a szélsőséges revansista követelményekre építette. Gradl, mint a Kereszténydemokrata Unió képviselője már évekkel ezelőtt helyet kapott a parlamentben. Amikor megalakult az ún. „a német egyesítés kérdéseivel foglalkozó kutató tanács" , ennek elnökévé választották. Azonban ez a tanács nem a német egyesítés lehetőségeinek valódi problémáival foglalkozik, hanem ellenséges akciókat szervez az NDK ellen és erőszakos terveket sző ennek bekebelezésére. Gradl hosszabb ideig Nyugat-Berlinben tevékenykedett, mert azt hitte, hogy innen könnyebben támadhatja a Német Demokratikus Köztársaságot. Közismert tény, hogy a Gradl által vezetett tanács már kidolgozta azokat a terveket, melyek szerint Németország „egyesítése" után az NDK iparát átadják a magánvállalkozóknak és a földreform alapján felosztott földeket régi tulajdonosaiknak, tehát a nagybirtokosoknak. Az 1963. év kezdetén megalakult az NSZK-ban az ún. koordinációs bizottság, amelynek feladata volt egybehangolni a két keresztény párt, a CDU/CSU elnökségének és a revansista „kiüzöttek szövetsége" vezetőségének tevékenységét. A bizottság tagjai közismert szélsőséges politikusok lettek: Seebohm, Strauss, a CSU elnöke, a háborús bűnös Oberländer, aki eddig az áttelepültek ügyeit „intézte", von Hassel hadügyminiszter, Henrich Krone, a különleges kérdések minisztere, fäger, a parlament alelnöke és Gradl képviselő. A koordinációs bizottság (amelyben Gradl különösen élénk tevékenységet feltett kt] feladata az volt, hogy megnyerje a nyugatnémet állami és társadalmi szerveket, szervezeteket a maximális revansista politikának, és részt vegyen a revansista megmozdulásokban. így például a koordinációs bizottság szervezte a nagyarányú revansista gyűléseket is. Gradlt a jobboldali CDU/CSU Juttatták miniszteri tárcához, hogy még Jobban megerősíthessék pozíciójukat. Adenauer 1961-ben Schrőder belügyminisztert bízta meg a külügy vezetésével, most pedig Strauss-szal és további ultra-jobboldali politikusokkal összefogva igyekezett megakadályozni azt, hogy Schrőder továbbra is a külügyminisztérium élén maradjon. Köztudomású, hogy Gradlnak már akkor sem tetszett Schrőder, amikor az még Adenauer védelmét élvezte. Már akkor is azt hangoztatta, hogy Schrőder politikája a szocialista államokkal szemben nem eléggé kemény és véleménye szerint egyáltalán nem alkalmas a külügyminiszteri posztra. Ez is arra mutat,, hogy Gradl minden erejével reakciós nyomást igyekszik majd gyakorolni a nyugatnémet külpolitikára és mindent elkövet azért, hogy az NSZK és a szocialista államok kapcsolata ne Javuljon. Ezt a célt, mint az áttelepíttettekkel foglalkozó miniszter, minden gátlás nélkül szolgálhatja. fán Blansktj 1365. október 31. * flj <J ZÖ 3