Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-01 / 272. szám, péntek

Brezsnyev elvtárs beszéde Ma üi össze a Szovjetunió nemzetközi kérdésekről, az iparigazgatás átszervezésének jelentőségéről Legfelsőbb Tanácsa A Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptember 29-t ülésén, a plénum első napirendi pontjának keretében, beszédet mondott Leonytd Brezsnyev. a központi bizottság első titkáré. A beszédet alább ismertetjük. Brezsnyev elvtárs beszéde elején a Szovjetunió külpolitikájáról be-' szélt. Kijelentette, hogy annak lényege: mindenképpen szilárdítani a szocialista világrendszert, támogatni a népek felszabadításl harcát, és fenntartani a békét. Arra törekszünk — fűzte hozzá —, hogy dtpíomáeiai tevékenységünk aktív, szilárd. de rugalmas és körültekintő legyen. A vezető személyiségek kölcsönös látogatása tanúsítja a szovjet külpolitika aktivitását. A szocialista országok és a testvérpártok képviselőivel folytatott tárgvaiások azt célozták, hogy szilárdítsuk a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A vietnami és a koreai vezetőkkel folytatott moszkvai, hanoi és phenlant megbeszélések lehetővé tették egymás álláspontjának lobb megértését, és azt, hogy közös nevezőre jussunk az állam- és pártközi érintkezések és kapcsolatok szilárdítása tekintetében. A lengyel, a csehszlovák, a német, a magyar, a bolgár, a román, a mongol és a kubai barátainkkal folytatott megbeszélések központi témáiát konkrét gazdasági problémák valamint az országaink külpolitikájának összehangolásával kapcsolatos kérdések képezték. Elégedettek vagyunk ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeivel — mondotta Brezsnyev. A KGST megszilárdításával kapcsolatos teljes nézetazonosságról szólva kijelentette, hogy a baráti országok küldöttségeivel a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseit Is megvitatták. A szónok hangsúlyozta, hogy a baráti országokkal kialakult gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek. Jelentékeny mértékben sikerült hatékonyabbá tenni a Szovjetunió kapcsolatait az európai baráti szocialista országokkal. Ennek eredményeképpen a szocialista országok testvéri szSvetsége számottevően megerősödött és a Varsói Szerződésben tömörült államok hangja nagyobb súlyt kapott a nemzetközi színtéren. Az imperializmus elleni harcban erősíteni kell a szocialista országok egységét A kommunista és munkáspártok küldöttségeivel megtartott találkozások elősegítették a kommunisták egységének megerősítését — mondotta a szónok, majd hangsúlyozta: — Ugyanakkor lehetetlen nem észrevenni, hogy más, sok nehézség adódik a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítésének útján. v Majdnem egy év telt el azóta — folytatta —, hogy pártunk hozzáfogott a szovjet-kínai viszony normnVzálásához, valamint az SZKP és a KKP közötti, elvi alapokon nyugvó egység helyreállításához. A mt részünkrfíl töhb fontos lépés történt ebben az irányban Sainos, a?n»ban azt kell megállapítani, hogy az SZKP nak ezeket az erőfeszítései! a KKP vezetői nem támogatták. Az SZKP Központi Bizottságának elnökséoe úgy véli hogy nekünk ettől függetlenül következetesen kel

1 folytatnunk a nézeteltérések rendezéséhez a szovjet és a kínai nén közötti barátság és együttműködés megerősödéséhez vezető utak felkutatását. A Szovjetunió szükség szerint, ellenszolgáltatás nélküli segítséget nyúlt a testvéri országoknak, ahogy ez például Vietnam esetében is történik — mondotta a szónok. — Ez a ml internacionalista kötelességünk, ez a legerősebb és legfejlettebb szocialista hatalom kötelessége. — Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunió már jelentős mennyiségű feevvert és katonai felszerelést szállított a VDK-nak. A Szovjetunió következetesen síkraszáll amellett, hogv egyesíteni kell valamennyi testvéri szocialista országnak az amerikai imperialisták agressziója ellen harcoló vtetnami nép megsegítésére Irányuló erőfeszítéseit A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatai A szovjet—amerikai kapcsolatokat érintve Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta: — Világosan kijelentettük az Egyesült Államok vezetőinek, kapcsolataink normalizálása összeegyeztethetetlen azzal, hogy az amerikai imperializmus fegyveres agressziót követ el egy lestvért szocialista ország, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ilyenformán az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataink Igen bonyolultakká váltak, és szemmel láthatóan a stagnálás felé haladnak. Az angol kormány feltétel nélkül támogatja az amerikaiak vietnami agresszióját és kidolgozta az úgynevezett atlanti atomhaderő tervét — emlékeztetett a szónok, majd kijelentette: — Angliával fenntartott kapcsolataink fejlődése természetesen szintén lényegesen lelassult. A Német Szövetségi Köztársasággal való kapcsolataink továbbra ls rosszak, s a felelősség ezért az NSZK uralkodó köreit terheli — jelentette ki Brezsnyev, s utalt arra, hogy a Szovjetunió és az NSZK között a kölcsönös előnyök alapján továbbra is fennállnak a gazdasági kapcsolatok, és a két ország kereskedelme körülbelül a korábbi szinten mozog. Az utóbbi Időben — folytatta — meglehetősen jelentékeny lépéseket tettünk a Franciaországgal fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. Figyelembe véve a francia kormány reális álláspontját, több fontos külpolitikai kérdésben, továbbá a francia kormánynak azt az irányvonalát, hogy fejleszteni kívánja a kapcsolatokat mind a Szovjetunióval, mind a többi szocialista országgal, elmondhatjuk, hogy Franciaországgal fenntartott kapcsolataink perspektívát ez idő szerint nem rostszak. Hasznosnak és szükségesnek tartjuk — mutatott rá Brezsnyev —, hogv a kölcsönös előny alapján továbbfejlesszük jószomszédi kapcsolatainkat Japánnal. Törökországgal való viszonyunkban sikerült bizonyos fordulatot elérni, mégpedig a növekvő kölcsönös bizalom, a jószomszédság Irányába. Szándékunk, hogy következetesen folytassuk Törökországgal való kapcsolataink javításának politikáját. Brezsnyev kitért az indiai—pakisztáni konfliktusra, s hangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos szovjet álláspont jól ismert. — A gyarmati elnyomásból felszabadult és független politikára törekvő ázsiai és afrikai államokkal létrejött kapcsolataink általában eredményesen fejlődnek. Baráti kapcsolataink szilárdításával előmozdítjuk azok nemzeti függetlenségének erősödését, velük együtt küzdünk a békéért, az imperialista agresszió ellen. A szónok meglegyezte, hogy az amerikaiaknak, akik kirobbantották az ENSZ „pénzügyi válságát", takarodót kellett fújniuk, és a közgyűlés 20. ülésszaka normális körülmények között kezdte meg munkáját. Fel kell tárni és hasznosítani kell a szocialista rendszer előnyeit Brezsnyev elvtárs ezután a belpolitikai kérdésekre áttérve, rámutatott. hogv az iparigazgatás és a tervezés további tökéletesítésének alapvető problémáit nem azért vetették fel. mert az Ipar munkájában súlyos fennakadások mutatkoztak. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az ipar nem dolgozott rosszul, és rámutatott: a Szovjetunió az Ipari termelés voltimenlét tekintve a második helyet foglalja el a világon, és a szovjet iparban minőségi tekintetben ls gyors változás megy végbe. Brezsnyev utalt rá, az iparlgazgatás kialakult formái és a gazdasági munkában észlelt súlyos fogyatékosságok nem tették lehetővé, hogy a nép javára teljes mértékben feltárják és hasznosítsák a szocialista rendszer valamennyi előnyét. Ebben foglalható össze a plénumon megvitatott kérdéskomplexum lényege. — A szocialista termelési forma valamennyi lehetőségének teljes kiaknázása érdekében lavasolluk az iparlgazgatás gazdasági módszereinek erősítését — jelentette ki. — Folyik az erők átcsoportosítása és a lehetőségek áttekintése, hogy gyorsabb ütemben haladhassunk előre, hogy még Jobb eredménnyel fejleszthessük - államunk gazdaságát. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban rendkívül fontos szerepet kap a párt- és társadalmi szervezetek nevelőmunkája; ki kell irtani a felelőtlenséget, a huzavonát és a bürokráciát. Rendkívül fontos a bátor és önálló munkára képes káderek kiválogatása. — Az adott iparág munkájáért a minisztériumok és személy szerint a mtniszterek teljes felelősséget viselnek a párt és az állam előtt. Brezsnyev sürgette, hogy az Iparági minisztériumok bővebb hatáskört kapjanak. Rámutatva, hogy a gazdaságilag megalapozott és kiegyensúlyozott távlati és éves terveket a tudományos szempontok figyelembevételével kell kidolgozni, sajnálattal állapította meg, hogy ezt a célt még nem érték el. Ehhez a megállapításhoz hozzáfűzte: — Mindent el kell követni, hogy a tervezőmunkából teljesen kiirtsuk a rögtönzést és a szubjektivizmust. A plénum elé terjesztett gazdasági Intézkedések csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha azokat az egész párt, a kommunisták sokmilliós hadseregének munkája támasztja alá. Az ipari üzemek hatáskörének és önállóságának bővülésével különösen megnövekszik az alsóbb pártszervezetek felelőssége — hangsúlyozta Brezsnyev —, rendkívül fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét az erkölcsi ösztönzők széles körű alkalmazásával, a fokozottabb kommunista neveléssel együtt helyesen alkalmazzák. A mezőgazdaság fellendülése nélkül elképzelhetetlen a kommunista építés Brezsnyev ezután áttért a mezőgazdaság kérdéseinek ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi plénumán hozott határozatok továbbra Is a falusi pártpolitika megmásíthatatlan alapjai. Az évi előzetes terméseredményekről szólva megjegyezte, hogy az aszály következtében Kazahsztánban, Szibériában és a Volga-vidék egy9S területein csökkent a szemes termények hozama. — Az állami gabonafelvásárlás előreláthatólag alacsonyabb lesz a tervezettnél. Minden szükségeset megtettünk annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk az ország kenyérféleségekben mutatkozó szükségleteinek normális kielégítését — Jelentette ki Brezsnyev. A gyapot Jő eredményeket mutat, nem volt rossz a cukorrépatermés, és úgy látszik, kl fogjuk tudni elégíteni a lakosság burgonya-, zöldség- és gyümölcsszükségleteit is — mondotta. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az államapparátus néhány láncszemében — a tervhivatalban, a minisztériumokban és a különféle hivatalokban — még most sem szűnt meg az a törekvés, hogy a számokat a mezőgazdaság rovására „hozzák egyensúlyba". hogy megkárosítsák a kolhozok és a szovhozok érdekeit. — Közös ügyünkre igen veszélyesek az ilyen irányzatok, hiszen a mezőgazdaság fellendülése nélkül nehezen lehet a kommunista építés feladatainak sikeres megoldását elképzelni — hangsúlyozta. — A mezőgazdasági fejlődés kérdéseinek továbbra ts az egész párt, az egész nép figyelmének központjában kell maradniuk — leientette kl Brezsnyev. — A márciusi plénum határozatainak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy állandóan növelhessük a mezőgazdasági termelést. Brezsnyev befejezésül a központi bizottság tagjainak a plénumon tett megjegyzéseivel foglalkozott. — Sok kiegészítő elgondolást vetettek fel, amelyek rendkívül érdekesek és amelyeket alapos figyelemmel kell tanulmányozni. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa kétségtelenül gondoskodni fog arról, hogy ez megtörténjék — mondotta a szónok,. majd így folytatta: — A plénum határozatainak végrehajtása még inkább elő fogja segítenl, hogy a szovjet nép szilárdan haladjon előre a kommunista építés útján. A plénum határozatainak megvalósítása jelentős hatást fog gyakorolni a szocializmus és a kapitalizmus között a nemzetközi porondon folyó gazdasági verseny menetére ls — fejezte be beszédét az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Moszkva (CTK) — Ma kezdődik Moszávában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése. Az ülésen megtárgyalják az SZKP Központi Bizottsága plenáris ülésének az Ipar Irányításának javításáról, a tervezés tökéletesítéséről és a gazdasági ösztönzőknek az Ipari termelésben való fokozottabb alkalmazásáról hozott határozatait. Koszigin és Brezsnyev elvtárs a plenáris ülésen mondott beszédében utalt arra, hogy a legfelsőbb Tanács foglalkozni fog az ipar irányításában Javasolt változásokkal — a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsa, az állami ipari bizottságok felszámolására tett javaslattal. E szervek helyett minisztériumokat létesítenek. Ez még nem jelenti azt, hogy visszatérnek a minisztériumok régi rendszeréhez - hangsúlyozták már a plenáris ülésen is. Az állami bizottságok elvén alapuló Irányítási rendszer fékezte az egységes műszaki politikát az adot ágazatokban. Az ú] intézkedések elsőrendű célja a termelés, a technika, a gazdaság és a kutatás Irányításának leegyszerűsítése. Kilenc össz-szövetségi minisztériumot és 11 olyan minisztériumot létesítenek, melyek szövetségi jellegük mellett az egyes köztársaságok irányítása alá esnek. A tudományos kutatást összehangoló állambizottság helyett a Minisztertanács mellett tudományos-műszaki állambizottságot létesítenek. A Minisztertanács mellett új építésügyi állambizottságot neveznek ki az eddigi Gosztroj helyett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi ülése óta a Legfelsőbb Tanács elnöksége számos határozatot fogadott el, melyeket most a Legfelsőbb Tanácsnak ls Jóvá kell hagynia. 1965. március 2-án határozatot hoztak a légitechnikai állambizottság, a védelmi technika állami bizottságának, a rádióelektronikai, hajóipari, elektronikai gépipari állami bizottságok megszüntetéséről, és helyettük megfelelő minisztériumokat létesítettek. Ugyanakkor határozatot hoztak a középázsiai gazdasági terület megszüntetéséről ls. A szovjet közvélemény megelégedéssel fogadja az új intézkedéseket Moszkva (CTK) — A Szovjetunióban az utóbbi napokban csak nehezen lehetett újságot kapni. Az ország ipari központjaiban kedden már a kora reggeli órákban szét-„ kapkodták a lapokat, melyek közölték Kosziginnek és Brezsnyevnek az SZKP KB ülésén mondott beszédét. A népgazdaság irányításában eszközölt változtatások az üzemekben élénk vitát váltottak ki. A szovjet sajtó eddig aránylag kevés visszhangot közölt. A szakemberek valószínűleg most tanulmányozzák a közzétett beszámolókat. A gazdaságirányítás új rendszeréről folytatott több évi vita után megelégedéssel fogadják a most hozott Intézkedéseket. Sok üzemben azonban gondokat okoznak, különösen azokban az üzemekben, ahol a régi rendszer lehetővé tette a hiányosságok leplezését. Az újságok hasábjain megszólaló szakemberek összehasonlítják a jelenlegi helyzetet az új lehetőségekkel. Maszalov, az usztykamenogorszki vaskombinát közgazdásza azokat az Intézkedéseket tartja a legfontosabbaknak, melyek lerövidítik a beruházási építkezések időtartamát. Ezenkívül fontosnak tartja a beruházások költségeinek fedezésében eszközölt változásokat ls. Az angol munkáspárti konferencia jóváhagyta a bérek korlátozását Blackpool (CTK) — A munkáspárti konferencia 3 635 000 szavazattal 2 540 000 ellenében jóváhagyta a bérek korlátozását. A szakszervezetek képviselőinek körülbelül 50 százaléka szavazott a javaslat mellett és 50 százaléka ellene. így tehát a szavazás eredménye a helyi szervezetek küldötteitől függött. Brown gazdasági miniszter beszédében a reakciós propagandának megfelelően egymással szembe helyezte a szakszervezeti funkcionáriusok és a többi dolgozó érdekeit. Beszéde olyan tökéletes demagóg teljesítmény volt, hogy a jelenlevőt; lelkes tapssal üdvözölték. Sok küldött még Callagham pénzügyminisztert ls megtapsolta, aki ultimátumot adott a szakszervezeteknek: vagy a bérek korlátozása, vagy mesterségesen létrehozott munkanélküliség. A nem képzett munkások és a közlekedési alkalmazottak szakszervezetének titkára figyelmeztette a kormányt, hogy maga ássa meg gazdasági tervének sírját, amikor a szakszervezetek ellen hozott törvényeivel ellenségévé teszi azokat, akiktől függ ennek teljesítése — a munkásságot. Bonn mondjon le végre tarthatatlan álláspontjáról Berlin (CTK) — Ernst Ottó Schwabe, az NDK külügyminisztériumának szóvivője tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány az egyetlen kormány, mely érvényesnek tartja a müncheni szerződést. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság követeli, hogy végre Bonn is nyilvánítsa érvénytelennek a müncheni szerződést és ítélje el azt. Hangsúlyozta. hogy a szerződés ellentétben áll a nemzetközi Joggal. Hogy Bonn nem tartja érvénytelennek a szerződést, ez azt bizonyítja, hogy a revansizmus és a területi követelések a nyugatnémet állam doktrínájává váltak. Az NDK sajtója továbi cikkeket közöl a müncheni szerződés évfordulója alkalmából. A Neues Deutsch,land hangsúlyozza, hogy a szerződést a nemzetközi joggal ellentétben rákényszerítették Csehszlovákiára. A müncheni szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt. Csalódás Bonnban Bonn (CTK) — Bonni kormánykörökben csalódást okozott Stewart angol külügyminiszter kijelentése, hogy a londoni kormány véleménye szerint a müncheni szerződés „halott." Bonnban úgy magyarázzák Stewart kijelentését, hogy bírálat érte a nyugatnémet politikát, mely a müncheni szerződés Jogérvényessé gét hangoztatja. Stewart a munkáspárti értekezleten az Odera-Neisse határról is nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a határ kérdéséről tárgyalva nem lehet figyelmen kívül hagyni a Lengyelország nyugati területén élő lengyel lakosság kívánságait és követeléseitFrancia lopvélemények Csen li nyilatkozatáról Párizs (CTK) — A francia sajtó tegnap közölte a nyugati hírügynökségek jelentését Csen Ji kínai külügyminiszter pekingi sajtóértekezletéről, melyen magyarázatot fűzött Kína külpolitikai irányvonalához. Az Humanité „Kína amerikai agressziót kíván" című cikkében reméli, hogy a nyugati hírügynökségek bizonyára elferdítették a kínai külügyminiszter kijelentéseit és a kínai hírügynökség cáfolatot ad majd kl. A Figaro 1s kiemelt, hogy Kína amerikai agressziót akar és felkészül az esetleges támadásra. A Combat hangsúlyozza, hogy Kína a valóságban visszautasította, hogy belépjen az ENSZ-be. Kína visszautasítja számos ország, így Franciaország segítségét is, pedig Csen fi Kína barátjának nevezte De Gaulle-t. A Populaire hisztérikus kirohanásnak minősíti Csen Ji kijelentéseit, melyekkel „valamit leplezni akar". Az Aurore szerint a nyilatkozat elsősorban a Szovjetunió ellen irányult, bár a háborús kihívás ugyanúgy szól Nyugatnak, mint Keletnek. Az Aurore is valószínűnek tartja, hogy ezt a kirohanást súlyos belpolitikai nehézségek váltották ki. 1965. október 1. * ÜJ SZŐ 3