Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-29 / 300. szám, péntek

J o g i tan ácsadó ' A barátság és hála jegyében ÜZEMEK DOLGOZÓI, FALVAK LAKOSAI ORSZÁGSZERTE A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 48. ÉVFORDULÓJA MEGÜNNEPLÉSÉRE, VALAMINT A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJÁRA KÉSZÜLNEK. ÍGY VAN EZ A LOSONCI JÁRÁSBAN IS, AHOL EZZEL KAPCSOLATBAN JÜLIUS SALAJ ELVTÁRSNAK, A CSSZBSZ JÁRÁSI BIZOTTSÁGA VEZETŐ TITKÁRÁNAK TETTÜNK FEL NÉHÁNY KÉRDÉST. • Milyen rendezvényekre kerül snr a járási székhelyen? = November 6-án ünnepi gyűlést tart a Nemzeti Front járási plénuma, amelyen az ellenállásban érdemeket szerzett 388 elvtárs részesül kitüntetésben. Este a „Polaria Opatová" klubházában nagygyűlést rendeznek, amelyet ünnepi akadémia követ. Másnap, 7-én a csillagstaféta fut be a járási székhelyre. November 18-án járási szemináriumot rendezünk a Szovjetunió békepolitikájáról. Hasonló rendezvény lesz még 130 községben és húsz üzemben is. • S a falvakban? — Az idén tapasztalt vezetőket kaptak a helyi szervezetek. Ez meglátszik a barátsági hónap műsorának összeállításán is. Novemberben az „Ifjú gárda" és a „Páros csillagok" szovjet filmek bemutatására kerül sor. járásunkból 96-an jártak a Szovjetunióban, ők szintén beszámolnak tapasztalataikról, személyes élményeikről. A járás 22 községében a barátság estéjének megrendezésével számolnak. • Milyen kulturális rendezvényeket terveznek? — Hat színjátszó kör tanul szovjet színdarabot. A barátság hónapjában számos könyvvitára ís sor kerül. A fő könyvtéma a „Kanális véres csillaga", amelyről járási méretben 30 községben tartanak vitát. Az iskolákban a szovjet próza és költészet terén rendeznek helyi versenyeket. Örömmel újságolhatom, hogy járásunkban három orosz nyelvklub és 409 hallgatóval 29 nyelvtanfolyam — kezdte meg ténykedését. • Hol a legjobbak az előkészületek? — Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy járásunk minden egyes községében lelkiismeretesen készülődnek a nagy évfordulóra és a barátság hónapjára. Különösen a fülekiek, a tamásiak, a poltáriak, a kesziek, a gácsiak és a dévényiek érdemelnek dicséretet. A CSEMADOK-kal jó az együttműködésünk. Ez Szécsénkén és Csákányházán mutatkozik meg a legjobban, -njEgy birka a lakásszentelésre A LÉVAI JÁRÁSBÓL minden hétfőn reggel építőcsoportok Indulnak Komárom felé. Csallóközaranyoson kötnek kl, ahol Ondrejka Gyula, a lévai járás megbízottja fogadja őket. Megszakítás nélkül július 25-e óta itt dolgozik. A falusiak már valósággal saját funkcionáriusuknak tekintik. Főfelügyelőnek, cégmegbízottnak, Igazgatónak és népbiztosnak is titulálják. A katasztrófa óta sok megpróbáltatásnak volt kitéve a csallóközaranyosiakkal együtt, de szívós munkával már megszülettek az első eredmények. A lévai járás nem keveset tett ennek a községnek újjáépítéséért. Szokol Gyula, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság szervezési osztályának vezetője, az árvíz sújtotta falu megsegítésére alakult bizottság titkára, jelentős eredményekről beszél. A lévai járás mintegy négyezer számosállatot gondozott Csallőközaranyosról és környékéről a kritikus hónapokban. Alig apadt a víz, három szivattyúval máris hozzákezdtek a megmaradt víztócsák lecsapolásához. Elsőrendű kötelességüknek tartották a gazdasági épületek rendbe hozását és a termelőmunka felújítását. Malý Viliam és Nádasdy László, a Kereskényi Gépés Traktorállomás dolgozói lánctalpas traktorral a csallóközaranyosiak segítségére siettek. Munkájukat a mai napig olyan buzgalommal végzik, hogy a szántási versenyben a komáromi járásban az elsők közé kerültek és a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságától 400—400 korona jutalmat kaptak. A segítség sokrétű. Nemrég például a lévai járás harminc vagon búzát küldött a védnökségi községnek, hogy a tagoknak tudjanak a munkaegységekre kenyérgabonát is osztani. A csallóközaranyosi szövetkezetesek bizony hálásan fogadták ezt a nemes segítséget. De küldtek még harminc vagon szalmát és tíz vagon szénát is. A legnagyobb segítség mégis a családi otthonok rendbe hozása és újjáépítése. Eddig tizennyolc szövetkezeti építkezési csoport dolgozik a házak építésénél, és a napokban újabb három kapcsolódik a munkába. Az eredmény szép, tizenkét ház már tető alatt áll. De Igyekeznek a többivel is. Az idén nem kevesebb, mint hatvan családi házat és huszonöt faházat kell átadni a falu lakóinak. Huszonöt faházat már e héten átadnak a rászoruló családoknak. Építkezés közben az egyes szövetkezetek valóságggal magukénak fogadják azt a családot, akinek házát éoítik. Ha a falakat felhúzták, vagy elkészül a tető, a rövid szünetben kisebb áldomást tartanak. Nemrég a kétyi szövetkezetesek csoportja Szabó István házát adta át egv kis poharazgatás közben. A feleség, amikor az építkezést kezdték, nem nagvon bízott abban, hogv még ez idén öt gyermekével egvütt lakhat ls a házban. A lakásszentelő közben megelégedetten mondta: •— Ondrejka elvtárs megígérte, hogv felépítik a házat, és ma itt áll. Kl hitte volna?! ... A KÉTYIEK ITTÄN a nagysallői szövetkezet halad. Egész héten szorgalmasan dolgoznak, hogv a hét végén megtarthassák a lakásavatást. Bár titkolóznak, de Szokol elvtárs elárulta, hogv a lakásavatásra a nagysallól szövetkezet egv birkát vág le pörköltnek, joggal kívánhatunk jó étvágyat a nagvsallói szövetkezet építkezési csoportjának és Károlv Mihálv leendő lakástulajdonosnak. Jó munka utén bizonyára ízlik majd a birkapörkölt. (Balla) Nem régen nyílt meg Košicén a korszerűen berendezett Lunik-áruház. A város iminár negyedik áruháza a mintegy 23 000 lakosú Újvárosban épült. (G. Bodnár — ČTK felv.) Az új munkatörvénykönyv alapelvei A MUNKÁRA VALÓ JOG BIZTOSÍTÁSA (24—26 §) A polgárok a munkához való jo guknak azzal szereznek érvényt, hogy szocialista szervezetekkel munkaviszonyba lépnek. A szervezetek feladataik elvégzésére a dolgozókat a népgazdaság érdekeivel összhangban szerzik. Erre vonatkozóan a Tt. 1958/ 70. számú törvénye, valamint a Tt. 1958/92. számú végrehajtási rendelkezései tartalmaznak részletesebb rendelkezéseket. A munkatörvénykönyv megszünteti a Tt. 1945/88. számú elnöki dekrétumának hatályát, amely szerint érvényesen munkaviszonyt kötni és megszüntetni csak a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályának előzetes hozzájárulásával lehetett. A gyakorlatban ez az intézkedés túlságosan formalisztikussá vált, és ezért ezt a rendelkezést a munkatörvénykönyv már nem vette át. Továbbá nincs szükség a munkaviszony érvényes keletkezéséhez már az üzemi bizottság előzetes beleegyezésére sem, ugyancsak az említett okból. Ellenben a járási nemzeti bizottság előzetes belegyezésére sem, ugyancsak az említett okból. Ellenben a járási nemzeti bizottság előzetes belegyezésére továbbra is szükség van, ha a szervezet a munkaviszonyt változó munkaképességű dolgozóval kívánja megszüntetni, vagy olyan dolgozóval, aki mér átlépte a nyugdíj-korhatárt. A fentiek értelmében 1966. január 1-től kezdődően nincs szükség külön engedélyre (prevodka) ahhoz, hogy a polgárok más járásban vállaljanak munkát. Ezzel szemben a munkatörvénykönyv megkívánja, hogy a szervezet csak oly dolgozót vehet fel munkaviszonyba, aki igazolja, hogy előző munkaviszonya megszűnt, illetve hogy megszűnt termelőszövetkezeti vagy EFSZ tagsága. Az alábbi esetek azonban kivételt képeznek: másodállás esete, az egy hétnél rövidebb munkaviszony, amelyet egyébként érvénves munkaviszonyban levő dolgozó köt (pl. szabadsága ideje alatt), ha a dolgozót szervezete ideiglenesen más szervezetben végzendő munkára mentesítette, aznn időre kötött munkaviszony, amely idő alatt a munkaviszonyban levő dolgozó munkajogi perben érvényesíti a munkaviszony megszüntetésének hatálytalanságát. MUNKASZERZŐDÉS ÉS A MUNKAVISZONY KEZDETE (27-32 §) A munkaszerződés megkötése előtt a szervezet köteles tájékoztatni a dolgozót jogairól és kötelezettségeiről, amelyek a munkaszerződésből reája vonatkoznak, főként a munka- és fizetési feltételekről. Ha azt az egészségügyi előírások megkívánják, a dolgozó orvosi vizsgálatnak tartozik magát alávetni, pl. az élelmiszerrel dolgozók esetében. A munkaszerződésnek a munkatörvénykönyv 29 §-a értelmében tartalmaznia kell a munka nemének megjelölését (funkciót), amelyre a dolgozót felveszik, a munka végzésének helyét (helység, üzem, esetleg más meghatározott hely) és a munkábalépés napját. A munkaszerződés a fentieken kívül tartalmazhatja a dolgozó fizetési besorolását, esetleg további feltételeket a megállapodás értelmében. Érvényesen legfeljebb egy hónap próbaidő köthető ki, melyet meghosszabbítani nem szabad, kivéve, ha a dolgozó a próbaidő alatt 6 munkanapnál hosszabb ideig munkaképtelen lenne. A munkaszerződés szóban vagy írásban köthető, de írásban kell kötni a 32 § értelmében, ha azt a dolgozó kéri (kérését nem kell indokolnia), a dolgozó először lép munkaviszonyba kitanulás vagy iskolai tanulmányok befejezése után, vagy ha fiatalkorú (18 évnél fiatalabb) dolgozóról van szó, a szervezet a dolgozóval szemben szerződéses kötelezettséget vállal, hogy őt bizonyos foglalkozásra beiskolázza, olyan dolgozóról van szó, akinek jogcselekvőképességét a bíróság megvonfa vagy korlátozta. További írásbán kell megkötni a szerződést akkor, ha azt a dolgozó nevében a szervezettel a nemzeti bizottság kötötte a munkaerőtoborzás keretében. Ha a szerződést írásban kötötték, a szervezet köteles annak egy másolatát a dolgozónak kiadni. Maga a munkaviszony a tényleges munkábalépés napjával kezdődik. Ha a dolgozó a szerződésben megállapított napon nem lépne munkába, annak ellenére, hogy nem forog fenn munkaakadály, vagy ha erről az akadáfyról a szervezetet egy héten belül nem értesíti, a szervezet a szerződéstől elállhat. Munkaviszony jöhet létre ikeretmunkaszerződés alapján is. így pl. az iskolai tanulók vagy dolgozók tömeges részvételéről sürgős me zőgazdasági munkák elvégzésénél (pl. komlószedés). A munkaszerződést annak ha tályba lépésétől kezdve mindkét fél köteles betartani. A szervezet köteles a munka tényleges megkezdése előtt a dolgozót tájékoztatni az üzemben ér vényes munkarendről és a mun kavédelmi előírásnkról. Dr. FÖLDES JÓZSEF A TELEPÁTIA AZ ÉLETBEN SOKSZOR ADÓDNAK események, jelenségek, amiket nem tudunk megmagyarázni. Gyakran hallunk történeteket, amelyeket hihetetlennek, képzelődésnek vagy kitalálásnak tartunk. Egy asszonynak álmából felriadva a következő látomása volt: vasutas ismerőse a síneken sétál és nem veszi észre, hogy hátulról nagy sebességgel vonat közeledik. Már-már elgázolja, amikor az utolsó pillanatban egy feléje nyúló kéz elrántja a sínekről. Pár nap múlva az asszony találkozik ismerősével, s elmeséli látomását, mire az meglepetetten kér di, hogy honnan tud az esetről, hisz ő még senkinek sem mondta el. Ugyanis azon a bizonyos éjszakán, szolgálat közben valóban megtörtént vele a fenti eset. Sok ilyet és hasonlót tudnánk idézni, melyekkel a múlt század és részben századunk elejei irodalom bővelkedett. Az okkultizmusban jártasabbak már tudják, hogy telepátiáról van szó, ami nem más, mint gondolatátvitel egyik agyból, vagy tudatból a másikba anélkül, hogy azt beszéd, írás, vagy más észrevehető jel közvetítené. SZÁZADUNK TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁSMÓDJA, mivel nem talált megfelelő magyarázatot, az egyszerűbb megoldást választotta, problémaköréből a telepátiát kizárta. Ami ezzel azonban még nem szűnt meg, hanem a modern tudományokból száműzve tovább létezik. Illetve, létezik egyáltalán? A tudomány képviselői — beleértve a pszichológusokat is p- nem ismerték el a telepatikus jelenségeket. Az elmegyógyászok Inkább betegségnek, mint jelenségnek tartják a gondolatátvitelt. Az el. ítélés és tagadás nem volt azonban elegendő arra, hogy egyes „megszállottak" ne foglal kozzanak továbbra ls a telepátiával. A laikusok által elért eredmények egyre nagyobb érdeklődést keltettek, minek hatására, egyes tudósok vállalva a kiközösítést, igyekeztek a problémát megoldani. A telepátia ezen úttörői azután képesek voltak olyan eredmények demonstrálására, melyek elől már nem lehetett elzárkózni. 1960 februárjában szenzációs hírt hozott egy francia népszerű tudományos szaklap. A Nautilus atommeghajtású amerikai tengeralattjárón végzett telepatikus kísérlet, erősen pozitív eredményt hozott. Mi is történt? A tengeralattjáró 16 napra lemerült az Atlanti-óceánba, fedélzetén a telepatikus kísérlet egy résztvevőjével. A kísérlet másik résztvevője a parton tartózkodott és gondolatilag — napjában kétszer — közölte a tengerealattjárón levő társával, hogy az előre megbeszélt öt ábra (négyzet, kör, kereszt, csillag, hullámvonal) közül éppen melyikre koncentrál. A tengeralattjárón tartózkodó „vevő" személy az „adótól" több száz kilométerre, acélburokban és óriási víztömeggel izolálva a véletlen találgatások 20 %-pontossága helyett 70 %-ot ért el! A TELEPATIKUS KÍSÉRLETEKHEZ két személy szükséges. Az egyik a kisugárzó, aki a közlési anyagra koncentrálva azt „leadja", míg a másik a felvevő szerepét tölti be. Lényegében ez a telepatikus jelenségek alapfeltétele. Sokan láttak hasonló gondolatolvasási kísérletet cirkuszi előadások keretében, ezeknek java része azonban ügyes trükkön alapszik, és semmi köze a telepátiához. Ha a nézőtéren elrejtett tárgyat a „gondolatolvasó" megtalálja, akkor többnyire az őt vezető egyén reakciói alapján tájékozódik. Hogyan? — vannak úgynevezett ideomotorikus mozgások, melyek valamilyen erős képzetet kísérnek. Ki nem látott még nézőt, aki a pályán játszó labdarúgókat nézi, közben egy-egy izgalmasabb mozzanatnál az előtte ülőbe jókat belerúg. Vagy ökölvívó-találkozón a néző szinte elhajlik az ütés elől, hogy a következő pillanatban nagy balegyenest üssön a levegőbe. Vannak finomabb mozgások is, melyek nem észlelhetők Ilyen egyszerűen. Hirtelen erős zaj hatására pl. olyan reflexmozdulattal reagálnak, melyet csak azzal a kamerával lehet regisztrálni, mely 1 másodperc alatt 1000 felvételt képes készíteni. A legcsekélyebb izgalom hatására a szívverésünk felgyorsulhat, a verítékezés — ha csak pillanatokra is — de fokozódhat. Ezeket a reakciókat a modern lélektan műszereivel már mind képes lemérni, regisztrálni. Vannak emberek, akiknek még műszerre sincs szükségük, közvetlenül képesek ezeknek a finom reakcióknak az érzékelésére. Ha tehát a „gondolatolvasó" az eldugott tárgyat megtalálja, úgy az őt vezető néző ezen apró reakciói szerint tájékozódik, melyek a keresett tárgyhoz való közeledést vagy távolodást kísérik. Ez természetesen ugyancsak rendkívüli adottságot igényel, de ez nem a telepátia. AZ IGAZI TELEPATIKUS JELENSÉGEKNÉL megkülönböztetünk véletlen, vagy szándékos gondolatátvitelt. Az utóbbi többnyire csak kísérleti körülmények között fordul elő. A feljegyzett telepatikus jelenségek javarésze önkéntelen, és van egy közös vonásuk: A „leadó" vagy halálán vagy életveszélyben van. A vevő pedig — mondhatnánk — érzelmileg kötve van a gondolatot kisugárzó egyénhez. Angol kutató jegyezte fel a spontán telepátia alábbi esetét: Egy férfi álmában ideáljával találkozik, aki hirtelen elbúcsúzik tőle mondván, hogy el kell mennie, odamegy sírjához, mely elnyeli őt. A másnapi postával levelet kap az álmodó a leány anyjától, melyben közli vele, hogy a lány régebben húzódó betegségébe váratlanul belehalt. A KÍSÉRLETEKNÉL LEGINKÁBB EGYSZERŰ képzeteket használnak, mint a Nautilusnál már említettük. Rájöttek, hogy nem mindenki képes gondolatokat leadni, vagy felvenni. Próbálták, a legjobb leadók tulajdonságait leírni, ugyanúgy a felvevőét is. Többnyire azt állítják, (hogy a 40 év körüli férfi a legjobb „leadó" és az álmodozó természetű nő a legjobb „felvevő". A kísérletezésre legoptimálisabb Időszaknak az éjszakát tartják. A telepatikus kísérletek úgy mennek végbe, hogy a „vevő" és „adó" egymástól izolálva (főleg távolsággal) elhelyezkedik. Előre meghatározott ábrák, szabálytalan sorrendben megjelennek az adó előtt, aki erősen az éppen előtte levő ábrára koncentrálva, igyekszik azt gondolatilag közölni, miközben „vevő" társa agyát aktív gondolatoktól mentessé téve, megpróbálja a „leadott" gondolatot „megérezni". Említésre méltó, hogy a telepátiához hasonló jelenségeket figyeltek meg az állatvilágban is. Az éjjeli pávaszemlepke (Saturnia pyrij nősténye több kilométer távolságból képes a hímeket — ismeretlen módon — magához csalni. Egy kalitkába zárt ilyen nőstényt H. J. Fabre szerint három este 64 hím látogatott meg. BEFEJEZÉSÜL MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a sokéves bizonyítómunka sem volt elegendő arra, hogy a telepátia kivívja tudománvos elismerését. A gondolatátvitelt már igyekeztek megmagyarázni, de ezek inkább csak feltevések. A szenzációs telepatikus jelenségeket ls felülmúlta — legalább egyes nyugati parapszichológusok körében — az a tény, hogy a világ első államilag finanszírozott parapszichológia kutatólaboratóriumát a Szovjetunióban alapították meg 1961-ben. Végül mondhatjuk azt ls, hogy aránylag kevés a hiteles telepatikus kísérletek száma ahhoz, hogy ne fogadjuk fenntartással, ami azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a telepátiát eleve elvessük. DR. SZABÖ fVÁN ÜJ SZÖ 4 *1985. október 29.