Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-29 / 300. szám, péntek

J o g i tan ácsadó ' A barátság és hála jegyében ÜZEMEK DOLGOZÓI, FALVAK LAKOSAI ORSZÁGSZERTE A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 48. ÉVFORDULÓ­JA MEGÜNNEPLÉSÉRE, VALA­MINT A CSEHSZLOVÁK-SZOV­JET BARÁTSÁG HÓNAPJÁRA KÉSZÜLNEK. ÍGY VAN EZ A LOSONCI JÁRÁSBAN IS, AHOL EZZEL KAPCSOLATBAN JÜLIUS SALAJ ELVTÁRSNAK, A CSSZBSZ JÁRÁSI BIZOTTSÁGA VEZETŐ TITKÁRÁNAK TETTÜNK FEL NÉHÁNY KÉRDÉST. • Milyen rendezvényekre kerül snr a járási székhelyen? = November 6-án ünnepi gyűlést tart a Nemzeti Front járási plénu­ma, amelyen az ellenállásban érde­meket szerzett 388 elvtárs részesül kitüntetésben. Este a „Polaria Opa­tová" klubházában nagygyűlést ren­deznek, amelyet ünnepi akadémia követ. Másnap, 7-én a csillagstaféta fut be a járási székhelyre. Novem­ber 18-án járási szemináriumot ren­dezünk a Szovjetunió békepolitiká­járól. Hasonló rendezvény lesz még 130 községben és húsz üzem­ben is. • S a falvakban? — Az idén tapasztalt vezetőket kaptak a helyi szervezetek. Ez meg­látszik a barátsági hónap műsorá­nak összeállításán is. Novemberben az „Ifjú gárda" és a „Páros csilla­gok" szovjet filmek bemutatására kerül sor. járásunkból 96-an jártak a Szovjetunióban, ők szintén be­számolnak tapasztalataikról, szemé­lyes élményeikről. A járás 22 köz­ségében a barátság estéjének meg­rendezésével számolnak. • Milyen kulturális rendezvényeket terveznek? — Hat színjátszó kör tanul szov­jet színdarabot. A barátság hónap­jában számos könyvvitára ís sor kerül. A fő könyvtéma a „Kanális véres csillaga", amelyről járási mé­retben 30 községben tartanak vitát. Az iskolákban a szovjet próza és költészet terén rendeznek helyi versenyeket. Örömmel újságolha­tom, hogy járásunkban három orosz nyelvklub és 409 hallgatóval 29 nyelvtanfolyam — kezdte meg ténykedését. • Hol a legjobbak az előkészületek? — Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy járásunk minden egyes községében lelkiismeretesen készü­lődnek a nagy évfordulóra és a barátság hónapjára. Különösen a fülekiek, a tamásiak, a poltáriak, a kesziek, a gácsiak és a dévé­nyiek érdemelnek dicséretet. A CSE­MADOK-kal jó az együttműködésünk. Ez Szécsénkén és Csákányházán mutatkozik meg a legjobban, -nj­Egy birka a lakásszentelésre A LÉVAI JÁRÁSBÓL minden hét­főn reggel építőcsoportok Indulnak Komárom felé. Csallóközaranyoson kötnek kl, ahol Ondrejka Gyula, a lévai járás megbízottja fogadja őket. Megszakítás nélkül július 25-e óta itt dolgozik. A falusiak már va­lósággal saját funkcionáriusuknak tekintik. Főfelügyelőnek, cégmegbí­zottnak, Igazgatónak és népbiztos­nak is titulálják. A katasztrófa óta sok megpróbáltatásnak volt kitéve a csallóközaranyosiakkal együtt, de szívós munkával már megszülettek az első eredmények. A lévai járás nem keveset tett ennek a községnek újjáépítéséért. Szokol Gyula, a Lévai Járási Nem­zeti Bizottság szervezési osztályá­nak vezetője, az árvíz sújtotta falu megsegítésére alakult bizottság tit­kára, jelentős eredményekről be­szél. A lévai járás mintegy négy­ezer számosállatot gondozott Csal­lőközaranyosról és környékéről a kritikus hónapokban. Alig apadt a víz, három szivattyúval máris hoz­zákezdtek a megmaradt víztócsák lecsapolásához. Elsőrendű köteles­ségüknek tartották a gazdasági épü­letek rendbe hozását és a termelő­munka felújítását. Malý Viliam és Nádasdy László, a Kereskényi Gép­és Traktorállomás dolgozói lánctal­pas traktorral a csallóközaranyo­siak segítségére siettek. Munkájukat a mai napig olyan buzgalommal végzik, hogy a szántási versenyben a komáromi járásban az elsők közé kerültek és a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságától 400—400 korona jutalmat kaptak. A segítség sokrétű. Nemrég például a lévai járás harminc vagon búzát küldött a védnökségi községnek, hogy a ta­goknak tudjanak a munkaegységek­re kenyérgabonát is osztani. A csal­lóközaranyosi szövetkezetesek bi­zony hálásan fogadták ezt a nemes segítséget. De küldtek még harminc vagon szalmát és tíz vagon szénát is. A legnagyobb segítség mégis a családi otthonok rendbe hozása és újjáépítése. Eddig tizennyolc szö­vetkezeti építkezési csoport dolgo­zik a házak építésénél, és a napok­ban újabb három kapcsolódik a munkába. Az eredmény szép, tizen­két ház már tető alatt áll. De Igye­keznek a többivel is. Az idén nem kevesebb, mint hatvan családi há­zat és huszonöt faházat kell átadni a falu lakóinak. Huszonöt faházat már e héten átadnak a rászoruló családoknak. Építkezés közben az egyes szövet­kezetek valóságggal magukénak fo­gadják azt a családot, akinek házát éoítik. Ha a falakat felhúzták, vagy elkészül a tető, a rövid szünetben kisebb áldomást tartanak. Nemrég a kétyi szövetkezetesek csoportja Szabó István házát adta át egv kis poharazgatás közben. A feleség, amikor az építkezést kezdték, nem nagvon bízott abban, hogv még ez idén öt gyermekével egvütt lakhat ls a házban. A lakásszentelő közben megelégedetten mondta: •— Ondrejka elvtárs megígérte, hogv felépítik a házat, és ma itt áll. Kl hitte volna?! ... A KÉTYIEK ITTÄN a nagysallői szövetkezet halad. Egész héten szor­galmasan dolgoznak, hogv a hét vé­gén megtarthassák a lakásavatást. Bár titkolóznak, de Szokol elvtárs elárulta, hogv a lakásavatásra a nagysallól szövetkezet egv birkát vág le pörköltnek, joggal kívánha­tunk jó étvágyat a nagvsallói szö­vetkezet építkezési csoportjának és Károlv Mihálv leendő lakástulajdo­nosnak. Jó munka utén bizonyára ízlik majd a birkapörkölt. (Balla) Nem régen nyílt meg Košicén a korszerűen berendezett Lunik-áru­ház. A város iminár negyedik áruháza a mintegy 23 000 lakosú Új­városban épült. (G. Bodnár — ČTK felv.) Az új munkatörvénykönyv alapelvei A MUNKÁRA VALÓ JOG BIZTOSÍTÁSA (24—26 §) A polgárok a munkához való jo guknak azzal szereznek érvényt, hogy szocialista szervezetekkel munkaviszonyba lépnek. A szervezetek feladataik elvég­zésére a dolgozókat a népgazda­ság érdekeivel összhangban szer­zik. Erre vonatkozóan a Tt. 1958/ 70. számú törvénye, valamint a Tt. 1958/92. számú végrehajtási rendelkezései tartalmaznak részle­tesebb rendelkezéseket. A munkatörvénykönyv megszün­teti a Tt. 1945/88. számú elnöki dekrétumának hatályát, amely sze­rint érvényesen munkaviszonyt kötni és megszüntetni csak a já­rási nemzeti bizottság munkaügyi osztályának előzetes hozzájárulá­sával lehetett. A gyakorlatban ez az intézkedés túlságosan forma­lisztikussá vált, és ezért ezt a rendelkezést a munkatörvény­könyv már nem vette át. Továbbá nincs szükség a munkaviszony ér­vényes keletkezéséhez már az üze­mi bizottság előzetes beleegyezé­sére sem, ugyancsak az említett okból. Ellenben a járási nemzeti bizottság előzetes belegyezésére sem, ugyancsak az említett okból. Ellenben a járási nemzeti bizott­ság előzetes belegyezésére tovább­ra is szükség van, ha a szervezet a munkaviszonyt változó munka­képességű dolgozóval kívánja meg­szüntetni, vagy olyan dolgozóval, aki mér átlépte a nyugdíj-korha­tárt. A fentiek értelmében 1966. ja­nuár 1-től kezdődően nincs szük­ség külön engedélyre (prevodka) ahhoz, hogy a polgárok más já­rásban vállaljanak munkát. Ezzel szemben a munkatörvény­könyv megkívánja, hogy a szerve­zet csak oly dolgozót vehet fel munkaviszonyba, aki igazolja, hogy előző munkaviszonya meg­szűnt, illetve hogy megszűnt ter­melőszövetkezeti vagy EFSZ tag­sága. Az alábbi esetek azonban kivé­telt képeznek: másodállás esete, az egy hétnél rövidebb munka­viszony, amelyet egyébként érvé­nves munkaviszonyban levő dolgo­zó köt (pl. szabadsága ideje alatt), ha a dolgozót szervezete ideig­lenesen más szervezetben végzen­dő munkára mentesítette, aznn időre kötött munkaviszony, amely idő alatt a munkaviszony­ban levő dolgozó munkajogi per­ben érvényesíti a munkaviszony megszüntetésének hatálytalansá­gát. MUNKASZERZŐDÉS ÉS A MUNKAVISZONY KEZDETE (27-32 §) A munkaszerződés megkötése előtt a szervezet köteles tájékoz­tatni a dolgozót jogairól és köte­lezettségeiről, amelyek a munka­szerződésből reája vonatkoznak, főként a munka- és fizetési felté­telekről. Ha azt az egészségügyi előírások megkívánják, a dolgozó orvosi vizsgálatnak tartozik ma­gát alávetni, pl. az élelmiszerrel dolgozók esetében. A munkaszerződésnek a munka­törvénykönyv 29 §-a értelmében tartalmaznia kell a munka nemé­nek megjelölését (funkciót), amelyre a dolgozót felveszik, a munka végzésének helyét (hely­ség, üzem, esetleg más meghatá­rozott hely) és a munkábalépés napját. A munkaszerződés a fentieken kívül tartalmazhatja a dolgozó fizetési besorolását, esetleg to­vábbi feltételeket a megállapodás értelmében. Érvényesen legfeljebb egy hónap próbaidő köthető ki, melyet meg­hosszabbítani nem szabad, kivéve, ha a dolgozó a próbaidő alatt 6 munkanapnál hosszabb ideig mun­kaképtelen lenne. A munkaszerződés szóban vagy írásban köthető, de írásban kell kötni a 32 § értelmében, ha azt a dolgozó kéri (kérését nem kell indokolnia), a dolgozó először lép munkavi­szonyba kitanulás vagy iskolai ta­nulmányok befejezése után, vagy ha fiatalkorú (18 évnél fiatalabb) dolgozóról van szó, a szervezet a dolgozóval szem­ben szerződéses kötelezettséget vállal, hogy őt bizonyos foglalko­zásra beiskolázza, olyan dolgozóról van szó, aki­nek jogcselekvőképességét a bíró­ság megvonfa vagy korlátozta. További írásbán kell megkötni a szerződést akkor, ha azt a dolgo­zó nevében a szervezettel a nem­zeti bizottság kötötte a munkaerő­toborzás keretében. Ha a szerződést írásban kötöt­ték, a szervezet köteles annak egy másolatát a dolgozónak kiadni. Maga a munkaviszony a tényle­ges munkábalépés napjával kezdő­dik. Ha a dolgozó a szerződésben megállapított napon nem lépne munkába, annak ellenére, hogy nem forog fenn munkaakadály, vagy ha erről az akadáfyról a szervezetet egy héten belül nem értesíti, a szervezet a szerződés­től elállhat. Munkaviszony jöhet létre ikeret­munkaszerződés alapján is. így pl. az iskolai tanulók vagy dolgozók tömeges részvételéről sürgős me zőgazdasági munkák elvégzésénél (pl. komlószedés). A munkaszerződést annak ha tályba lépésétől kezdve mindkét fél köteles betartani. A szervezet köteles a munka tényleges megkezdése előtt a dol­gozót tájékoztatni az üzemben ér vényes munkarendről és a mun kavédelmi előírásnkról. Dr. FÖLDES JÓZSEF A TELEPÁTIA AZ ÉLETBEN SOKSZOR ADÓDNAK esemé­nyek, jelenségek, amiket nem tudunk meg­magyarázni. Gyakran hallunk történeteket, amelyeket hihetetlennek, képzelődésnek vagy kitalálásnak tartunk. Egy asszonynak álmából felriadva a követ­kező látomása volt: vasutas ismerőse a síne­ken sétál és nem veszi észre, hogy hátulról nagy sebességgel vonat közeledik. Már-már el­gázolja, amikor az utolsó pillanatban egy fe­léje nyúló kéz elrántja a sínekről. Pár nap múlva az asszony találkozik ismerősével, s el­meséli látomását, mire az meglepetetten kér di, hogy honnan tud az esetről, hisz ő még senkinek sem mondta el. Ugyanis azon a bi­zonyos éjszakán, szolgálat közben valóban megtörtént vele a fenti eset. Sok ilyet és hasonlót tudnánk idézni, melyekkel a múlt század és részben századunk elejei irodalom bővelkedett. Az okkultizmusban jártasabbak már tudják, hogy telepátiáról van szó, ami nem más, mint gondolatátvitel egyik agyból, vagy tudatból a másikba anélkül, hogy azt beszéd, írás, vagy más észrevehető jel közve­títené. SZÁZADUNK TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS­MÓDJA, mivel nem talált megfelelő magyará­zatot, az egyszerűbb megoldást választotta, problémaköréből a telepátiát kizárta. Ami ez­zel azonban még nem szűnt meg, hanem a modern tudományokból száműzve tovább léte­zik. Illetve, létezik egyáltalán? A tudomány képviselői — beleértve a pszichológusokat is p- nem ismerték el a telepatikus jelenségeket. Az elmegyógyászok Inkább betegségnek, mint jelenségnek tartják a gondolatátvitelt. Az el­. ítélés és tagadás nem volt azonban elegendő arra, hogy egyes „megszállottak" ne foglal kozzanak továbbra ls a telepátiával. A laiku­sok által elért eredmények egyre nagyobb ér­deklődést keltettek, minek hatására, egyes tudósok vállalva a kiközösítést, igyekeztek a problémát megoldani. A telepátia ezen úttörői azután képesek voltak olyan eredmények de­monstrálására, melyek elől már nem lehetett elzárkózni. 1960 februárjában szenzációs hírt hozott egy francia népszerű tudományos szaklap. A Nau­tilus atommeghajtású amerikai tengeralattjárón végzett telepatikus kísérlet, erősen pozitív eredményt hozott. Mi is történt? A tenger­alattjáró 16 napra lemerült az Atlanti-óceánba, fedélzetén a telepatikus kísérlet egy résztve­vőjével. A kísérlet másik résztvevője a parton tartózkodott és gondolatilag — napjában két­szer — közölte a tengerealattjárón levő tár­sával, hogy az előre megbeszélt öt ábra (négyzet, kör, kereszt, csillag, hullámvonal) közül éppen melyikre koncentrál. A tenger­alattjárón tartózkodó „vevő" személy az „adó­tól" több száz kilométerre, acélburokban és óriási víztömeggel izolálva a véletlen találga­tások 20 %-pontossága helyett 70 %-ot ért el! A TELEPATIKUS KÍSÉRLETEKHEZ két sze­mély szükséges. Az egyik a kisugárzó, aki a közlési anyagra koncentrálva azt „leadja", míg a másik a felvevő szerepét tölti be. Lé­nyegében ez a telepatikus jelenségek alapfel­tétele. Sokan láttak hasonló gondolatolvasási kísérletet cirkuszi előadások keretében, ezek­nek java része azonban ügyes trükkön alapszik, és semmi köze a telepátiához. Ha a nézőté­ren elrejtett tárgyat a „gondolatolvasó" meg­találja, akkor többnyire az őt vezető egyén reakciói alapján tájékozódik. Hogyan? — van­nak úgynevezett ideomotorikus mozgások, me­lyek valamilyen erős képzetet kísérnek. Ki nem látott még nézőt, aki a pályán játszó labdarúgókat nézi, közben egy-egy izgalmasabb mozzanatnál az előtte ülőbe jókat belerúg. Vagy ökölvívó-találkozón a néző szinte elhaj­lik az ütés elől, hogy a következő pillanatban nagy balegyenest üssön a levegőbe. Vannak finomabb mozgások is, melyek nem észlelhe­tők Ilyen egyszerűen. Hirtelen erős zaj ha­tására pl. olyan reflexmozdulattal reagálnak, melyet csak azzal a kamerával lehet regiszt­rálni, mely 1 másodperc alatt 1000 felvételt képes készíteni. A legcsekélyebb izgalom ha­tására a szívverésünk felgyorsulhat, a veríté­kezés — ha csak pillanatokra is — de foko­zódhat. Ezeket a reakciókat a modern lélek­tan műszereivel már mind képes lemérni, re­gisztrálni. Vannak emberek, akiknek még mű­szerre sincs szükségük, közvetlenül képesek ezeknek a finom reakcióknak az érzékelésére. Ha tehát a „gondolatolvasó" az eldugott tár­gyat megtalálja, úgy az őt vezető néző ezen apró reakciói szerint tájékozódik, melyek a keresett tárgyhoz való közeledést vagy távo­lodást kísérik. Ez természetesen ugyancsak rendkívüli adottságot igényel, de ez nem a telepátia. AZ IGAZI TELEPATIKUS JELENSÉGEKNÉL megkülönböztetünk véletlen, vagy szándékos gondolatátvitelt. Az utóbbi többnyire csak kí­sérleti körülmények között fordul elő. A fel­jegyzett telepatikus jelenségek javarésze ön­kéntelen, és van egy közös vonásuk: A „le­adó" vagy halálán vagy életveszélyben van. A vevő pedig — mondhatnánk — érzelmileg kötve van a gondolatot kisugárzó egyénhez. Angol kutató jegyezte fel a spontán telepátia alábbi esetét: Egy férfi álmában ideáljával találkozik, aki hirtelen elbúcsúzik tőle mond­ván, hogy el kell mennie, odamegy sírjához, mely elnyeli őt. A másnapi postával levelet kap az álmodó a leány anyjától, melyben közli vele, hogy a lány régebben húzódó be­tegségébe váratlanul belehalt. A KÍSÉRLETEKNÉL LEGINKÁBB EGYSZERŰ képzeteket használnak, mint a Nautilusnál már említettük. Rájöttek, hogy nem mindenki képes gondolatokat leadni, vagy felvenni. Pró­bálták, a legjobb leadók tulajdonságait leírni, ugyanúgy a felvevőét is. Többnyire azt állít­ják, (hogy a 40 év körüli férfi a legjobb „le­adó" és az álmodozó természetű nő a legjobb „felvevő". A kísérletezésre legoptimálisabb Időszaknak az éjszakát tartják. A telepatikus kísérletek úgy mennek végbe, hogy a „vevő" és „adó" egymástól izolálva (főleg távolsággal) elhelyezkedik. Előre meg­határozott ábrák, szabálytalan sorrendben megjelennek az adó előtt, aki erősen az éppen előtte levő ábrára koncentrálva, igyekszik azt gondolatilag közölni, miközben „vevő" társa agyát aktív gondolatoktól mentessé téve, meg­próbálja a „leadott" gondolatot „megérezni". Említésre méltó, hogy a telepátiához hason­ló jelenségeket figyeltek meg az állatvilágban is. Az éjjeli pávaszemlepke (Saturnia pyrij nősténye több kilométer távolságból képes a hímeket — ismeretlen módon — magához csal­ni. Egy kalitkába zárt ilyen nőstényt H. J. Fabre szerint három este 64 hím látogatott meg. BEFEJEZÉSÜL MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a sokéves bizonyítómunka sem volt elegendő arra, hogy a telepátia kivívja tudománvos el­ismerését. A gondolatátvitelt már igyekeztek megmagyarázni, de ezek inkább csak feltevé­sek. A szenzációs telepatikus jelenségeket ls felülmúlta — legalább egyes nyugati parapszi­chológusok körében — az a tény, hogy a vi­lág első államilag finanszírozott parapszicho­lógia kutatólaboratóriumát a Szovjetunióban alapították meg 1961-ben. Végül mondhatjuk azt ls, hogy aránylag kevés a hiteles telepa­tikus kísérletek száma ahhoz, hogy ne fo­gadjuk fenntartással, ami azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a telepátiát eleve elvessük. DR. SZABÖ fVÁN ÜJ SZÖ 4 *1985. október 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom