Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-27 / 298. szám, szerda

Vil la m interjú VEGRE... Több mint két évvel ezelőtt zárta be kapuit Košicén a Siovan-szálló, a város egyetlen nemzetközi igényeket kielégítő vendéglátóipar! létesítménye. A város szívében fekvő épület azóta is üresen tátong, a bontási munkálatokat hónapról hónapra halasztják. Hogy megtudjuk, mi is a helyzet a régi Slovan helyén tervezett új szálló felépítése körül, Lipták Zoltán elvtárshoz, az Interhotel kelet-szlovákiai igazgatójához fordultunk. • A Vasmű városának sürgősen szüksége van további szállodákra. Miért halogatják tehát már két esztendeje a Slovan lebontását és az új szálló felépítését? Az építkezésre vonatkozó eredeti tervek több Ízben megváltoztak. Most azonban már véglegesek! A Slovan épületét, valamint a tőszomszédságában levő házakat és üzleteket október végéig kiürítik, januárban a Prešovi Magasépítő Vállalat megkezdi az egész épülettömb asszanálását. • A város lakosságát érdekli, meddig tartanak majd a munká latok? A bontást 7 hónapra tervezik. 1967-ben pedig hozzálátnak az új, osztályon felüli szálló építéséhez. Az új szálloda felépítése három évig tart, 1970-ben már vendégül fogadja az első látogatókat. Remélhetőleg a Prešovi Magasépítő Vállalat megteszi a kellő Intézkedéseket, hogy a nagyarányú építkezés a tervezett ütemben haladjon. • Milyen lesz az új Slovan? A beruházási terv 38,4 millió korona költséggel számol. Ebből az összegből minden igényt kielégítő vendéglátőipari létesítményt kell felépíteni. Persze, ez esetben sok függ majd a kivitelezéstől. Kijelentem: az Interhotel igazgatósága a legmesszebbmenően ragaszkodni fog a hibamentes munkához. Az új szállodában, az osztályon felüli és elsősosztályú étteremben, a borozóban, a kávéházban, a nappali és éjjeli bárban, a presszóban egyidejűleg 812 vendéget fognak ellátni, ugyanakkor alkalmas lesz különféle társadalmi rendezvényekre. A szállóban 308 fekvőhelyet létesítenek. A tervekben valamennyi szoba luxuskivitelezésben szerepel. (tä) • NÉGY ÉS FÉL ÉVSZAZAD A VÁROS első Iskolája 1519-ben létesült. A közel négy és fél évszázados múltra visszatekintő közoktatás Gaiántán azonban csak az elmúlt fél évszázad utolsó harmadában jutott rendes kerékvágásba. Az épülethiányt tekintve pedig talán éppen ekkor vált legkritikusabbá a helyzet. Az alapfokú kilencéves Iskola ugyan nemrég kapott új épületet, de az általános iskola kérdése még mindig nem megoldott. S az új épület átadását is csak az elkövetkező ötéves terv végére tervezik. Ezt a határidőt legalább két évvel le kellene rövidíteni. A két váltás ugyanis gátolja a differenciált oktatás bevezetését. PILLANTAS A KÖNYVTARSZOBÁBA MINTEGY tizenötezer könyvvel szoronganak a könyvtár egyetlen helyiségében. Régebben mészárszék, majd kocsma volt itt. Ennek az egy helyiségnek a birtokában mindeddig természetesen a kölcsönzésen és egy-egy könyv-, esetleg más jellegű kiállítás megszervezésén kívül másra nem is gondolhattak. Most már van azonban remény arra, hogy további helyiségeket kapnak és külön gyermekosztályt ls nyithatnak. Könyveik 45 százaléka magyar nyelvű, a gyermekirodalom azonban ennél kedvezőtlenebb arányban oszlik meg. A gyermekosztály megnyitása és felszerelése tehát már halaszthatatlan. A könyvtárban leginkább a szépirodalmi műveket és a mezőgazdasági szakirodalmat olvassák, s az utóbbi idők legkeresettebb könyvei, a May Károly regények, de Jókai még mindig felveszi vele a versenyt. A KÖNYVKERESKEDÉS ÉS A „FÜSTÖS" A KÖNYVESBOLT a város legrégibb épületében, a 450 éves plébánián van. Az üzlethelyiség egy 5x4 méteres, utcára nyíló szobából és egy 4 méter hosszú folyosóból áll. Az elárusítók a raktárnak szolgáló folyosót „bunkernek" nevezik. Itt penészednek a raktáron levő könyvek. Ilyen helyiségben, ilyen körülmények között el sem lehet képzelni, hogy a könyvkereskedés kielégítse a vásárlók Igényelt. Tavasszal lebontják az épület hátsó részét. A könyvkereskedés számára azonban csak nehezen biztosítanak megfelelő üzlethelyiséget. A kilátásba helyezett helyiségekbe ugyanis a „Füstöst" (sörözőfalatozó) helyezik. Erre — úgy tűnik — sokkal nagyobb „szükség" van!... (Kobák — Keszeli) MÉG M NDIG KÍSÉRT A HÁBORÚ H

úsz év múlt el azóta, hogy véget ért a második világháború. Ez alatt az idő alatt hazánkban rengeteg fel nem robbant aknát, tüzérségi gránátot és más lőszert tettek ártalmatlanná. Mégis nap mint nap arról kapunk hírt, hogy Itt vagy ott felrobbant egy gránát, megölt vagy megsebesített valakit. Még mindig kísért a háború... A közbiztonsági szervek valamint a hadsereg tűzszerészei csupán az év első felében mintegy 4000 tüzérségi gránátot, 1200 aknát és 150 bombát tettek ártalmatlanná. A háborúból visszamaradt gránátok és lőszerek legnagyobb „lelőhelye" már több éve Ostrava vidéke, valamint a Duklal hágó. Az előző helyen az év első felében több mint 3000 különféle lőszert találtak. A tűzszerészek legtöbbször a šumperki járásban dolgoztak, ahol 2000 tüzérségi gránátot, több mint száz aknát és három bombát tettek ártalmatlanná. A visszamaradt lőszer képet ad a második világháború harcainak lefolyásáról. A kelet-szlovákiai kerü letben a hegyes dombos vidéken leggyakrabban tüzérségi gránátot és tankelhárító aknát találnak. Ostra va és Osti nad Labem környékén tüzérségi gránátok és bombák van nak túlsúlyban. Ugyanakkor több helyen rejtett fasiszta lőszerraktárakra bukkannak, de nemegyszer folyók medrében és tavak Iszapos 900 DOLLÁR EGY SZARVASÉRT A topoľčanyi járás erdeit szívesen látogatják mind a hazai, mind a külföldi vadászok. Minduntalan gazdag zsákmány akad puskavégre. A közelmúltban a külföldi vadászok 8 szarvast ejtettek el ezen a vidéken. A szerencse legjobban a hamburgi Frank flrra mosolygott ri, akinek nem mindennapi vadászzsákmányát, illetve a szarvas agancsát 201,16 pontra értékelték. A boldog vadász szívesen kifizette a ritka szép vadért járé 300 dollárt. A Veľká Lomnica-i Magasépítő Állami Gazdaság épitőcsoportja és a medzilaborcei Transporta üzem szerelői e napokban állították össze a T—65 típusú egyetemes rendeltetésű burgonya- és gabonaosztályozót, amely naponta 8 vagon burgonyát tisztít, osztályoz, és a kiselejtezett, silányabb burgonyát silózza is. G. Bodnár — CTK felv.) Jó minőségű országutak —biztonságos közlekedés Építenének, ha építhetnének... A motoros járművek vezetői gyakran hangoztatják: közutaink rossz állapotban vannak, nem fordítanak elegendő gondot karbantartásukra, s így a közúti balesetek gyakori okai. Valóban az a helyzet, hogy országutaink egy része nincs jó állapotban. A helyzet több éves mulasztás következménye. Elhanyagoltak Szlovákia déli részén, főleg a Csallóközben vezető utak is. Igaz, hogy a tavalyi fagyok közutainkat jelentékenyen megrongálták. A károkat azonban főként a korábbi felületesség okozta. rétegeiben is akad akna vagy egyéb lőszer. A

visszamaradt lőszer még mindig veszélyes. A tűzszerészekmég ma ls találnak az első világháborúból vissza maradt lőszert, amely mindeddig a víz alatt is megőrizte robbanóképességét. Sok ember könnyelműen nyúl a talált gránáthoz vagy aknához, s életével fizet rá. A háborúból visszamaradt lőszer a múlt évben kilenc emberéletet követelt, és 151 embert megsebesített. Az idén is több mint 45 személy sebesült meg háborúból visszamaradt lőszertől. Ezért ne nyúljunk hozzájuk. Bízzuk őket a tűzszerészekre. (—) Műutainkat a múltban nem javították következetesen. Ha már igen rossz állapotban voltak, akkor felületüket szépen befestették, a lyukakat itt-ott betömték, de a hibákat gyökeresen nem távolították el. A gyors javítás egy-két évre szólt. Az utak alapja azonban már nem bírta a megterhelést. Az ls hiba volt, hogy a javításokat nem végezték rendszeresen, hanem egyszer itt, máskor ott foltozgattak, ahogyan a szükség éppen megkívánta. Így tehát a karbantartásra, a nagyjavításokra fordított millióknak nincs nagyon látszata, az országutak állapotán ezt nemigen vesszük észre. Fennakadás az anyagszállításban Természetesen a helyzeten még rontott a csallóközi árvízkatasztrófa is. Az utakban tett károkat 164 millió koronára becsülik. A megrongált utak rendbehozatalával részben a bratislavai Útépítő Vállalatot bfzták meg. Az üzem terven felüli feladatainak eleget is tett, de eddig 160 000 korona költséggel csak a Bogya—Tany közötti útszakasz 500 méternyi részét vonták be új betonburkolattal. A munka nem halad a várt ütemben. A lassú előrehaladásnak fő oka az anyaghiány. Az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos „D" akció keretében 60 ezer tonna kavicsot kellett volna kapnlok a Nyugat-szlovákiai Kőbányáktól, 10 ezer tonnát pedig Dél-Morvaországból. Ez a terven felüli szállítmány napi 700 tonnát jelentene, a tényleges beérkezés azonban csupán 150 tonna. Ezzel a csekély mennyiséggel feladataikat nem teljesíthetik időben. Megállapították, hogy eleinte a Nyugat-szlovákiai Kőbányák nem közöltott helyzetükben egy alkalommal Marlankáról teherautókon nagyobb mennyiségű kavicsot szállítottak az egyik útszakaszra, de ennek meg is adták az árát. A fuvarozás költségei 106 000 koronával többet tettek ki, mint a vasúti szállítmányozás. Munkaerőhiány Nemcsak az anyagellátásban van hiány, hanem munkaerőben is. Ennek okát az anyagi érdekeltségben kell keresni. Az útépítő vállalat alkalmazottjai a közelmúltban segítettek az erdőgazdasági vállalatoknak a fakitermelésben. A dolgozók nagy része nem tért vissza, mert új munkahelyükön jobb anyagi feltételeket biztosítottak nekik. Így hát kézenfekvő, hogy feladataiknak nem tudnak eleget tenni. Régi géppark Az útépítő vállalat gépei sem felelnek meg a mai követelményeknek. Oj, modern gépeket azonban nem szerezhetnek be, mert nincs elegendő pénz. így hát a rendelkezésükre álló eszközökkel dolgoznak. Különleges építőanyagban is hiány mutatkozik. Nagy szükség lenne SC 60-as út! cementre, s mi.vej ezt nem tudják megkapni, pörtland cementet alkalmaznak. Hatványozott igyekezettel kellene törekednünk közutaink problémáinak megoldására. A jó utak drágák, de a rosszak még drágábbak. Sok felesleges költséget takaríthatnánk meg, ha egyszeri nagyobb beruházással alapvető megoldást biztosítanánk. Célszerű lenne, ha a kerületek és járások költségvetését e fő szempont alapján készítenék el. HORNYANSZKY TIBOR MUNKAERŐ-STATISZTIKA te az államvasútakkal, hogy a kavics elszállítása a „D" akció keretében soron kívüli elintézést igényel. Később ezt a hibát kiküszöbölték, de még akkor sem bocsátották több vagont a rendelkezésükre. Marlankán, Cachtlcén, Rohožníkon, a kőbányákban elég megfelelő minőségű útépítő anyag áll a bratislavai üzem rendelkezésére, csak vagonokban van hiány. Teherautókkal nem szállíthatják az anyagot, mert egyrészt előírásaik szerint az útépítő anyagot csak 50 kilométeres körzetben fuvarozhatják motoros Járművekkel. A körzeten kívül eső kőbányákból való szállításnál az államvasútak segítségét kell igénybe venniük. Másrészt nem is áll elegendő saját teherautó rendelkezésükre, s a ČSAD sem tud kellő számú járművet rendelkezésükre bocsátani. Szoronga(CTK) — A nyugatszlovákiai kerületben a tavalyi évben 1 049 300 munkaerő volt; ebből 550 800 a férfi, és 498 500 a nő. A kerületi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság dolgozói megállapították, hogy a lakosság ötöd része — főleg nők — nem kapcsolódnak be munkába a népgazdaság egyes ágazataiban. A legtöbb ember az iparban (192 700) és a mezőgazdaságban (175 500) dolgozik. 1961-hez viszonyítva az ipari dolgozók száma tlz százalékkal növekedett. Viszont 15 000-rel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. Ennek egyrészt az az oka, hogy az idősebbeket már nyugdíjazták, s helyüket nem töltötte be elegendő fiatal. Másik ok, hogy a mezőgazdasági dolgozók jövedelme kisebb, mint az ipari dolgozóké. A felmérés mutatja, hogy évről évre emelkedig a dolgozó nők száma. A múlt évi 36,9 százalék bizonyítja, hogy a nők számára a munkalehetőség megteremtése továbbra ls egyike a fontos feladatoknak. Más szemében a szálkát... Külön magyarázat nemigen kell a címhez. Néha az ember a befejezetlen mondatból is ért: megérti a lényeget. Az alábbi cikk megírásához Boros László szilicei lakos adott okot, helyesebben mondva panaszának felülvizsgálása után keresetlenül is adódott a cím: más szemében a szálkát, magáéban a gerendát sem. A 62 éves Boros László panaszának a lényege: Közel másfél évtizede pereskedik öccsével, Boros Bélával. Testvére mindenkit megveszteget, ezért nem lehet neki igaza. Egy ízben már a közbiztonsági szervekkel ts megbilincseltette. Öccse sugallmazására zárták kl a pártból. Megtörtént az is, hogy Boros Béla egyik este többed magával az életére tört. Később fondorlatos módon feldúlta a családi életét. Fiát, feleségét ellene uszította. Elváltak, holott közötte és felesége között 34 éves együttlétük alatt egyetlen rossz szó sem esett. Tizennégy ember véleményét hallgattuk meg Boros László eseté vei kapcsolatban. Közöttük voltak a falu vezetői, a szomszédok és a panaszos legközelebbi hozzátartozói: felesége, fiai. Az egybehangzó vélemény: Boros László az az ember, aki más szemében meglátja a szálkát... Vérévé vált a kötekedés, pereskedés. A múltban édesapjával ment a tőrvény elé, mert az három testvérét ls édesgyerekének tekintette, amikor az örökség felosztására került sor. Édesapja halála után — akivel évekig nem beszélt — öccsével járatta a pereskedés útját. A bíróság valamennyi esetben öccse javára ítélkezett, ö azonban csak nem engedett a huszonegyből. Panaszával a járásbíróságtól a járási párt- és nemzeti bizottságon keresztül a köztársasági elnöki irodáig minden rendű és rangú hivatalt megjárt. A perköltségek s egyéb kiadások egyre szaporodtak. Lassan már a háza és egészsége is rámegy. A tizennégy meghallgatott személy köziil nyolcan kérték: hallgassuk e! a nevüket, mivel Boros Lászlótól minden kitelik. Nemrégiben is öt lőfegyvert vittek el tőle a közbiztonsági szervek. Valamennyien kétségbe vonták szavahihetőségét is. Erről rövidesen tények alapján Is meggyőződhettünk Levelében felsorolt állításai minden alapot nélkülöztek. Vegyük talán sorra a legfontosabbakat. Állítja hogy megbilincselték. Megtörtént. De miért? Azért, mert amikor az öccse javára hozott bírósági döntésnek érvényt akartak szerezni, rátámadt a hivatalos szervekre. Ezt a község vezetői, a szemtanúk és legközelebbi hozzátartozói állítják és bizonyítják. Hova jutnánk, ha mindenki magának szabna törvényt? Hogy öccse sugallmazására kizárták a pártból? Igen, kizárták. De nem öccse „sugallmazására", hanem összeférhetetlen természete, nem kommunistához méltó magatartása miatt. Nem egyes személyek, hanem a taggyűlés döntött így, figyelembe véve azt is, hogy Boros László nem vett részt a pártszervezet munkájában sem. Levelének, Illetve panaszának egyik sarkalatos pontja, hogy öcscse többed magával az életére tört. Az igazság az, hogy ő fojtogatta saját gyermekét, amikor a szomszédok — közöttük öccse is — a fiú segítségére siettek. Dezső fia, a szövetkezet megbecsült traktorosa így panaszkodott: — Sajnálatos, hogy édesapámról nem beszélhetek úgy, mint más gyeÜ| SZŐ 4 *19B5. október 27.