Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-27 / 298. szám, szerda

Vil la m interjú VEGRE... Több mint két évvel ezelőtt zárta be kapuit Košicén a Siovan-szálló, a város egyetlen nemzetközi igé­nyeket kielégítő vendéglátóipar! lé­tesítménye. A város szívében fekvő épület azóta is üresen tátong, a bontási munkálatokat hónapról hó­napra halasztják. Hogy megtudjuk, mi is a helyzet a régi Slovan he­lyén tervezett új szálló felépítése körül, Lipták Zoltán elvtárs­hoz, az Interhotel kelet-szlovákiai igazgatójához fordultunk. • A Vasmű városának sürgősen szüksége van további szállodákra. Miért halogatják tehát már két esztendeje a Slovan lebontását és az új szálló felépítését? Az építkezésre vonatkozó eredeti tervek több Ízben megváltoztak. Most azonban már véglegesek! A Slovan épületét, valamint a tő­szomszédságában levő házakat és üzleteket október végéig kiürítik, januárban a Prešovi Magasépítő Vállalat megkezdi az egész épület­tömb asszanálását. • A város lakosságát érdekli, meddig tartanak majd a munká latok? A bontást 7 hónapra tervezik. 1967-ben pedig hozzálátnak az új, osztályon felüli szálló építéséhez. Az új szálloda felépítése három évig tart, 1970-ben már vendégül fogadja az első látogatókat. Remél­hetőleg a Prešovi Magasépítő Vál­lalat megteszi a kellő Intézkedése­ket, hogy a nagyarányú építkezés a tervezett ütemben haladjon. • Milyen lesz az új Slovan? A beruházási terv 38,4 millió ko­rona költséggel számol. Ebből az összegből minden igényt kielégítő vendéglátőipari létesítményt kell felépíteni. Persze, ez esetben sok függ majd a kivitelezéstől. Kijelen­tem: az Interhotel igazgatósága a legmesszebbmenően ragaszkodni fog a hibamentes munkához. Az új szállodában, az osztályon felüli és elsősosztályú étteremben, a borozóban, a kávéházban, a nap­pali és éjjeli bárban, a presszóban egyidejűleg 812 vendéget fognak ellátni, ugyanakkor alkalmas lesz különféle társadalmi rendezvények­re. A szállóban 308 fekvőhelyet lé­tesítenek. A tervekben valamennyi szoba luxuskivitelezésben szerepel. (tä) • NÉGY ÉS FÉL ÉVSZAZAD A VÁROS első Iskolája 1519-ben létesült. A közel négy és fél évszá­zados múltra visszatekintő közokta­tás Gaiántán azonban csak az el­múlt fél évszázad utolsó harmadá­ban jutott rendes kerékvágásba. Az épülethiányt tekintve pedig talán éppen ekkor vált legkritikusabbá a helyzet. Az alapfokú kilencéves Is­kola ugyan nemrég kapott új épü­letet, de az általános iskola kérdé­se még mindig nem megoldott. S az új épület átadását is csak az elkö­vetkező ötéves terv végére tervezik. Ezt a határidőt legalább két évvel le kellene rövidíteni. A két váltás ugyanis gátolja a differenciált ok­tatás bevezetését. PILLANTAS A KÖNYVTARSZOBÁBA MINTEGY tizenötezer könyvvel szoronganak a könyvtár egyetlen helyiségében. Régebben mészárszék, majd kocsma volt itt. Ennek az egy helyiségnek a bir­tokában mindeddig természetesen a kölcsönzésen és egy-egy könyv-, esetleg más jellegű kiállítás meg­szervezésén kívül másra nem is gondolhattak. Most már van azon­ban remény arra, hogy további he­lyiségeket kapnak és külön gyer­mekosztályt ls nyithatnak. Könyveik 45 százaléka magyar nyelvű, a gyermekirodalom azonban ennél kedvezőtlenebb arányban osz­lik meg. A gyermekosztály megnyi­tása és felszerelése tehát már ha­laszthatatlan. A könyvtárban leginkább a szép­irodalmi műveket és a mezőgazda­sági szakirodalmat olvassák, s az utóbbi idők legkeresettebb könyvei, a May Károly regények, de Jókai még mindig felveszi vele a ver­senyt. A KÖNYVKERESKEDÉS ÉS A „FÜSTÖS" A KÖNYVESBOLT a város legré­gibb épületében, a 450 éves plébá­nián van. Az üzlethelyiség egy 5x4 méteres, utcára nyíló szobából és egy 4 méter hosszú folyosóból áll. Az elárusítók a raktárnak szolgáló folyosót „bunkernek" nevezik. Itt penészednek a raktáron levő köny­vek. Ilyen helyiségben, ilyen körülmé­nyek között el sem lehet képzelni, hogy a könyvkereskedés kielégítse a vásárlók Igényelt. Tavasszal lebontják az épület hát­só részét. A könyvkereskedés szá­mára azonban csak nehezen bizto­sítanak megfelelő üzlethelyiséget. A kilátásba helyezett helyiségek­be ugyanis a „Füstöst" (söröző­falatozó) helyezik. Erre — úgy tűnik — sokkal na­gyobb „szükség" van!... (Kobák — Keszeli) MÉG M NDIG KÍSÉRT A HÁBORÚ H úsz év múlt el azóta, hogy vé­get ért a második világháború. Ez alatt az idő alatt hazánkban rengeteg fel nem robbant aknát, tü­zérségi gránátot és más lőszert tet­tek ártalmatlanná. Mégis nap mint nap arról kapunk hírt, hogy Itt vagy ott felrobbant egy gránát, megölt vagy megsebesített valakit. Még mindig kísért a háború... A közbiztonsági szervek valamint a hadsereg tűzszerészei csupán az év első felében mintegy 4000 tüzér­ségi gránátot, 1200 aknát és 150 bombát tettek ártalmatlanná. A háborúból visszamaradt gráná­tok és lőszerek legnagyobb „lelőhe­lye" már több éve Ostrava vidéke, valamint a Duklal hágó. Az előző helyen az év első felében több mint 3000 különféle lőszert találtak. A tűzszerészek legtöbbször a šum­perki járásban dolgoztak, ahol 2000 tüzérségi gránátot, több mint száz aknát és három bombát tettek ár­talmatlanná. A visszamaradt lőszer képet ad a második világháború harcainak le­folyásáról. A kelet-szlovákiai kerü letben a hegyes dombos vidéken leggyakrabban tüzérségi gránátot és tankelhárító aknát találnak. Ostra va és Osti nad Labem környékén tüzérségi gránátok és bombák van nak túlsúlyban. Ugyanakkor több helyen rejtett fasiszta lőszerraktá­rakra bukkannak, de nemegyszer folyók medrében és tavak Iszapos 900 DOLLÁR EGY SZARVASÉRT A topoľčanyi járás erdeit szíve­sen látogatják mind a hazai, mind a külföldi vadászok. Minduntalan gazdag zsákmány akad puskavég­re. A közelmúltban a külföldi va­dászok 8 szarvast ejtettek el ezen a vidéken. A szerencse legjobban a hamburgi Frank flrra mosolygott ri, akinek nem mindennapi vadász­zsákmányát, illetve a szarvas agan­csát 201,16 pontra értékelték. A boldog vadász szívesen kifizette a ritka szép vadért járé 300 dollárt. A Veľká Lomnica-i Magasépítő Állami Gazdaság épitőcsoportja és a medzilaborcei Transporta üzem szerelői e napokban állították össze a T—65 típusú egyetemes rendeltetésű burgonya- és gabonaosztá­lyozót, amely naponta 8 vagon burgonyát tisztít, osztályoz, és a kiselejtezett, silányabb burgonyát si­lózza is. G. Bodnár — CTK felv.) Jó minőségű országutak —biztonságos közlekedés Építenének, ha építhetnének... A motoros járművek vezetői gyakran hangoztatják: közutaink rossz ál­lapotban vannak, nem fordítanak elegendő gondot karbantartásukra, s így a közúti balesetek gyakori okai. Valóban az a helyzet, hogy országutaink egy része nincs jó állapotban. A helyzet több éves mulasztás következ­ménye. Elhanyagoltak Szlovákia déli részén, főleg a Csallóközben vezető utak is. Igaz, hogy a tavalyi fagyok közutainkat jelentékenyen megrongál­ták. A károkat azonban főként a korábbi felületesség okozta. rétegeiben is akad akna vagy egyéb lőszer. A visszamaradt lőszer még min­dig veszélyes. A tűzszerészek­még ma ls találnak az első világ­háborúból vissza maradt lőszert, amely mindeddig a víz alatt is meg­őrizte robbanóképességét. Sok em­ber könnyelműen nyúl a talált grá­náthoz vagy aknához, s életével fi­zet rá. A háborúból visszamaradt lőszer a múlt évben kilenc ember­életet követelt, és 151 embert meg­sebesített. Az idén is több mint 45 személy sebesült meg háborúból visszamaradt lőszertől. Ezért ne nyúljunk hozzájuk. Bízzuk őket a tűzszerészekre. (—) Műutainkat a múltban nem javí­tották következetesen. Ha már igen rossz állapotban voltak, akkor felü­letüket szépen befestették, a lyuka­kat itt-ott betömték, de a hibákat gyökeresen nem távolították el. A gyors javítás egy-két évre szólt. Az utak alapja azonban már nem bírta a megterhelést. Az ls hiba volt, hogy a javításokat nem végezték rendszeresen, hanem egyszer itt, máskor ott foltozgattak, ahogyan a szükség éppen megkívánta. Így te­hát a karbantartásra, a nagyjavítá­sokra fordított millióknak nincs na­gyon látszata, az országutak állapo­tán ezt nemigen vesszük észre. Fennakadás az anyagszállításban Természetesen a helyzeten még rontott a csallóközi árvízkatasztró­fa is. Az utakban tett károkat 164 millió koronára becsülik. A meg­rongált utak rendbehozatalával részben a bratislavai Útépítő Válla­latot bfzták meg. Az üzem terven felüli feladatainak eleget is tett, de eddig 160 000 korona költséggel csak a Bogya—Tany közötti útsza­kasz 500 méternyi részét vonták be új betonburkolattal. A munka nem halad a várt ütemben. A lassú előrehaladásnak fő oka az anyag­hiány. Az árvízkárok helyreállítá­sával kapcsolatos „D" akció kere­tében 60 ezer tonna kavicsot kellett volna kapnlok a Nyugat-szlovákiai Kőbányáktól, 10 ezer tonnát pedig Dél-Morvaországból. Ez a terven fe­lüli szállítmány napi 700 tonnát je­lentene, a tényleges beérkezés azonban csupán 150 tonna. Ezzel a csekély mennyiséggel feladataikat nem teljesíthetik időben. Megállapították, hogy eleinte a Nyu­gat-szlovákiai Kőbányák nem közöl­tott helyzetükben egy alkalommal Marlankáról teherautókon nagyobb mennyiségű kavicsot szállítottak az egyik útszakaszra, de ennek meg is adták az árát. A fuvarozás költ­ségei 106 000 koronával többet tet­tek ki, mint a vasúti szállítmányo­zás. Munkaerőhiány Nemcsak az anyagellátásban van hiány, hanem munkaerőben is. En­nek okát az anyagi érdekeltségben kell keresni. Az útépítő vállalat al­kalmazottjai a közelmúltban segítet­tek az erdőgazdasági vállalatoknak a fakitermelésben. A dolgozók nagy része nem tért vissza, mert új mun­kahelyükön jobb anyagi feltételeket biztosítottak nekik. Így hát kézen­fekvő, hogy feladataiknak nem tud­nak eleget tenni. Régi géppark Az útépítő vállalat gépei sem fe­lelnek meg a mai követelmények­nek. Oj, modern gépeket azonban nem szerezhetnek be, mert nincs elegendő pénz. így hát a rendelke­zésükre álló eszközökkel dolgoznak. Különleges építőanyagban is hiány mutatkozik. Nagy szükség lenne SC 60-as út! cementre, s mi.vej ezt nem tudják megkapni, pörtland cementet alkalmaznak. Hatványozott igyekezettel kellene törekednünk közutaink problémáinak megoldására. A jó utak drágák, de a rosszak még drágábbak. Sok fe­lesleges költséget takaríthatnánk meg, ha egyszeri nagyobb beruházással alapvető megoldást biztosítanánk. Célszerű lenne, ha a kerületek és járá­sok költségvetését e fő szempont alapján készítenék el. HORNYANSZKY TIBOR MUNKAERŐ-STATISZTIKA te az államvasútakkal, hogy a ka­vics elszállítása a „D" akció kere­tében soron kívüli elintézést igé­nyel. Később ezt a hibát kiküszö­bölték, de még akkor sem bocsá­tották több vagont a rendelkezésük­re. Marlankán, Cachtlcén, Rohožní­kon, a kőbányákban elég megfelelő minőségű útépítő anyag áll a bra­tislavai üzem rendelkezésére, csak vagonokban van hiány. Teherautókkal nem szállíthatják az anyagot, mert egyrészt előírá­saik szerint az útépítő anyagot csak 50 kilométeres körzetben fuvaroz­hatják motoros Járművekkel. A kör­zeten kívül eső kőbányákból való szállításnál az államvasútak segít­ségét kell igénybe venniük. Más­részt nem is áll elegendő saját te­herautó rendelkezésükre, s a ČSAD sem tud kellő számú járművet ren­delkezésükre bocsátani. Szoronga­(CTK) — A nyugat­szlovákiai kerületben a tavalyi évben 1 049 300 munkaerő volt; ebből 550 800 a férfi, és 498 500 a nő. A kerüle­ti Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság dolgozói megállapítot­ták, hogy a lakosság ötöd része — főleg nők — nem kapcsolódnak be munkába a népgaz­daság egyes ágazatai­ban. A legtöbb ember az iparban (192 700) és a mezőgazdaságban (175 500) dolgozik. 1961-hez viszonyítva az ipari dolgozók száma tlz százalékkal növeke­dett. Viszont 15 000-rel csökkent a mezőgazda­sági dolgozók száma. Ennek egyrészt az az oka, hogy az idősebbe­ket már nyugdíjazták, s helyüket nem töltöt­te be elegendő fiatal. Másik ok, hogy a mező­gazdasági dolgozók jö­vedelme kisebb, mint az ipari dolgozóké. A felmérés mutatja, hogy évről évre emel­kedig a dolgozó nők száma. A múlt évi 36,9 százalék bizonyítja, hogy a nők számára a munkalehetőség megte­remtése továbbra ls egyike a fontos felada­toknak. Más szemében a szálkát... Külön magyarázat nemigen kell a címhez. Néha az ember a befeje­zetlen mondatból is ért: megérti a lényeget. Az alábbi cikk megírásához Boros László szilicei lakos adott okot, he­lyesebben mondva panaszának felül­vizsgálása után keresetlenül is adó­dott a cím: más szemében a szál­kát, magáéban a gerendát sem. A 62 éves Boros László panaszá­nak a lényege: Közel másfél évti­zede pereskedik öccsével, Boros Bé­lával. Testvére mindenkit megveszte­get, ezért nem lehet neki igaza. Egy ízben már a közbiztonsági szervek­kel ts megbilincseltette. Öccse su­gallmazására zárták kl a pártból. Megtörtént az is, hogy Boros Béla egyik este többed magával az éle­tére tört. Később fondorlatos módon feldúlta a családi életét. Fiát, fele­ségét ellene uszította. Elváltak, ho­lott közötte és felesége között 34 éves együttlétük alatt egyetlen rossz szó sem esett. Tizennégy ember véleményét hallgattuk meg Boros László eseté vei kapcsolatban. Közöttük voltak a falu vezetői, a szomszédok és a panaszos legközelebbi hozzátartozói: felesége, fiai. Az egybehangzó vé­lemény: Boros László az az ember, aki más szemében meglátja a szál­kát... Vérévé vált a kötekedés, pe­reskedés. A múltban édesapjával ment a tőrvény elé, mert az három testvérét ls édesgyerekének tekin­tette, amikor az örökség felosztá­sára került sor. Édesapja halála után — akivel évekig nem beszélt — öccsével já­ratta a pereskedés útját. A bíróság valamennyi esetben öccse javára ítélkezett, ö azonban csak nem en­gedett a huszonegyből. Panaszával a járásbíróságtól a járási párt- és nemzeti bizottságon keresztül a köz­társasági elnöki irodáig minden ren­dű és rangú hivatalt megjárt. A per­költségek s egyéb kiadások egyre szaporodtak. Lassan már a háza és egészsége is rámegy. A tizennégy meghallgatott sze­mély köziil nyolcan kérték: hallgas­suk e! a nevüket, mivel Boros Lász­lótól minden kitelik. Nemrégiben is öt lőfegyvert vittek el tőle a köz­biztonsági szervek. Valamennyien kétségbe vonták szavahihetőségét is. Erről rövidesen tények alapján Is meggyőződhettünk Levelében fel­sorolt állításai minden alapot nél­külöztek. Vegyük talán sorra a leg­fontosabbakat. Állítja hogy megbilincselték. Megtörtént. De miért? Azért, mert amikor az öccse javára hozott bí­rósági döntésnek érvényt akartak szerezni, rátámadt a hivatalos szer­vekre. Ezt a község vezetői, a szem­tanúk és legközelebbi hozzátarto­zói állítják és bizonyítják. Hova jut­nánk, ha mindenki magának szabna törvényt? Hogy öccse sugallmazására kizár­ták a pártból? Igen, kizárták. De nem öccse „sugallmazására", hanem összeférhetetlen természete, nem kommunistához méltó magatartása miatt. Nem egyes személyek, hanem a taggyűlés döntött így, figyelembe véve azt is, hogy Boros László nem vett részt a pártszervezet munká­jában sem. Levelének, Illetve panaszának egyik sarkalatos pontja, hogy öcs­cse többed magával az életére tört. Az igazság az, hogy ő fojtogatta saját gyermekét, amikor a szomszé­dok — közöttük öccse is — a fiú segítségére siettek. Dezső fia, a szövetkezet megbe­csült traktorosa így panaszkodott: — Sajnálatos, hogy édesapámról nem beszélhetek úgy, mint más gye­Ü| SZŐ 4 *19B5. október 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom