Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-20 / 230. szám, péntek

HANOI TUDÓSÍTÁSUNK HANOIBAN NYUGODT A LÉGKÖR A Szovjetunió nem erthet A VDK FŐVAROSA FELKÉSZÜLT AZ ESETLEGES AMERIKAI TÁMADÁSOKRA • BIZTONSÁGBA HELYEZIK A GYERMEKEKET, BETEGEKET ÉS IDŐSEBBEKET Az amerikai repülőgépek tegnap M ls folytatták a VDK területének bombázását. A vietnami hírügynökség jelentette, hogy a támadásoknál két amerikai repülőgépet lelőttek. A bombázott területek még messze vannak a fővárostól, Ide nem hallatszanak a robbanások és a légelhárító fegyverek ropogása. A városban mégis lépten-nyomon a háború következményeibe botlunk. A városban nagy változásokra került sor. A legszembeötlőbb a gyermekek hiánya. Hivatalosan még nem közöltek adatokat, de egészen bizonyos, hogy a gyerekek és az Idősebb személyek több mint fele már elhagyta Hanoit, s a többiek biztonságba helyezése is folyamatban van. Nem egyszerű dolog ez. A várost elő kell készíteni az esetleges amerikai bombatámadásokra, s ugyanakkor a gyerekek számára vidéken lakást, iskolákat és orvosi felügyeletet kell biztosítani. A feladattal megbízott hivatalok mindent megtesznek a főváros fiatalabb lakosai biztonsága érdekében. A kórházak biztonságba helyezése is folyik. A múzeumokat, könyvtárakat is vidékre szállítják. Hanoi azonban továbbra ls az ország irányító központja marad. Egyetlen központi hivatalt se költöztettek ki, a gyárak és üzemek tovább dolgoznak. Természetesen gondosan előkészítették a város légvédelmét. Nem könnyű megfogalmazni, milyen a légkör Hanoiban. Vitathatatlanul veszélyben forog. A bombázott területek közel fekszenek Hanoihoz. Hanoi barátaim a légitámadás lehetőségeire vonatkozó kérdéseimre egyöntetűen azt válaszolták, lehetséges, hogy az agresszorok megtámadják városukat. A városban azonban nincsen pánik. Az ellátás továbbra is folyamatos. A fejadagok változatlanok és teljesen elegendők. A város utcáit Járva feltúrt járdákat és úttesteket láttam. Hanoiban elegendő óvóhely lesz. A Hangagai utcában a munkások új aszfaltréteggel fedik be az utcát. A vendéglőkben, könyvkereskedésekben és olvasótermekben is normális az élet. Tudósításom a vietnami forradalom 20. évfordulóján írom. Máskor ezen a napon nagy tömeg nyüzsgött az utcákon, de ma csaknem üresek. Amikor megkérdeztem, mi az oka ennek, többek között közölték, hogy a gyermekek és öregek biztonságba helyezése mellett sok, eddig háztartásban dolgozó asszony átvette az üzemekben a férfiak munkáját. A légkört talán legjobban ez a szó jellemzi: kiegyensúlyozottság. Dél-Vietnamból érkező ismerőseim szerint Saigonban pánik és zavar uralkodik, s így még nagyobb csodálattal adózom a városnak. Vietnami barátaimmal beszélgetve szóba került a többi ország Vietnammal való szolidaritása, a szocialista országok segítsége és támogatása. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának egyik tagja többek között kijelentette: „Elsősorban saját erőnkben bízunk, de ugyanakkor nem becsüljük le a testvérországok segítségét. Elsősorban a szocialista országok és testvérpártok politikai segítsége, politikánk támogatása jelentős számunkra. De az anyagi segítség is nagy Jelentőségű. Köszönjük az önöktől kapott nagyon értékes segítséget. KAREL PRÁŠEK, a Rudé právo munkatársa egyet d nyugati javaslattal A tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet 225. ülése Genf (CTK

J — A tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet tegnap tartotta Genfben 225. ülését, melyen lord Chalfont, az angol küldöttség vezetője mondott beszédet. Kifejtette álláspontját az Egyesült Államoknak az atomfegyverek terjesztése betiltására vonatkozó javaslatához. Kijelentete, hogy Nagy-Britannia továbbra is azt követeli, hogy az atomhatalmak a NATO atomerejében vétójoggal rendelkezzenek. Az amerikai javaslat nem biztosítja ezt a jogot. Visnupraszad Csunilal Trivdi indiai küldött kijelentette, hogy a leszerelési értekezletnek nem az a célja, hogy az egyes államok döntési Jogának problémájával foglalkozzon, hanem egy nemzetközi egyezménnyel. India úgy döntött, hogy nem vesz részt az atomfegyverkezési versenyben és elvárja, hogy az atomhatalmak is hozzájárulnak az atomfegyverek továbbterjesztésének betiltásához. Carapkin szovjet küldött újból ki' jelentette, hogy az amerikai Javaslat, mely nem zárja ki a sokoldalú atomhaderő kialakítását, elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. Valószínű, hogy Carapkin a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság további ülésén — a jövő héten kedden — ismerteti majd a Szovjetunió válaszát az amerikai javaslatra. Az Egyesült Államoknak nem érdeke az atomfegyverek továbbterjesztésének betiltása A vietnami háború költségeit fordítsák a négerek nyomorának felszámolására Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York (CTK) — Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot adott ki a Los Angeles-i eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat felháborodással ítéli el a néger lakosság elleni véres akciókat. A zavargások okait elemezve a nyilatkozat rámutat, hogy az eseményeket a négerek nyomorúságos helyzete és a munkanélküliség váltotta kl. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Martin Luther King nyilatkozata a Los Angeles-i eseményekről Los Angeles (CTK) — Martin Luther King, az amerikai négermozgalom vezetője kijelentette, hogy a Los Angeles-i zavargásokat a néger lakosság nyomora és szenvedése váltotta ki. A néger lakosság a nyomor elszigetelt szigetén pusztul el a gazdagságával és Jólétével büszkélkedő Egyesült Államokban. King közlése szerint Watts-negyed lakosságának 34 százaléka munkanélküli, ami az átlagos munkanélküliség négyszerese. az események annak a következménye, hogy a nyomor elleni harcról tartott beszédek ellenére eddig nem tettek semmit a négerek életkörülményének megjavításáért. A kommunista párt követeli: végérvényesen számolják fel a megtorló intézkedések politikáját, nyújtsanak segítséget a négereknek, hívják vissza a nemzeti gárda tagjait Los Angelesből és a nemzeti gárda ott-tartózkodására fordított hatalmas összegeket használják fel a rendőrakciók áldozatainak megsegítésére. A leghelyesebb az lenne — áll a nyilatkozatban, ha befejeznék a vietnami háborút és a fegyverkezésre előirányzott összegeket a nyomor elleni harcra használnák fel. Az amerikai négerek Mexikóba menekülnek Mexikó (CTK) — Több száz Los Angeles-i néger az üldöztetés elől Mexikóba menekült. A mexikóiamerikai határon fekvő Tijuana városból érkező hírek szerint az amerikai négerek Mexikó területén akarják megvárni a fajüldözők által szított zavargások végét. ENYHE ÍTÉLETEK Befejeződött az oswiecimi per Frankfurt (CTK) — Frankfurtban befejeződött az oswiecimi hóhérok pere. Csak hat vádlottat ítéltek életfogytiglani börtönre, kettőt felmentettek, egy ellen beszüntették a bírósági eljárást, XI vádlottat több évi börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyész 16 vádlott számára legmagasabb büntetést — életfogytiglani börtönbüntetést javasolt, két vádlott számára 12 évi börtönbüntetést és kettőt javasolt felmentésre. A közvádlók több életfogytiglani börtönbüntetést követeltek a táborparancsnok szárnysegédei és az SS orvosok számára. Munkot és Höckert, a táborparancsnok szárnysegédeit 14, illetve 7 év fogházbüntetésre, az orvosokat pedig 9, 7 és 3 évi fogházbüntetésre Ítélték. Az Ítéletek nagy meglepetést keltettek. Annak ellenére, hogy több száz tanú bizonyította: valamennyi vádlott gyilkosságot követett el azzal, hogy gázkamrákba küldte a foglyokat, a bíróság nem vette figyelembe ezeket a tényeket. Bebizonyosodott, hogy valamennyi vádlott SS-orvos döntést hozott a foglyok életben maradásáról, illetve kivégzéséről, és csak 3—9 évi fogházbüntetésre ítélték őket. Egyet felszabadítottak. A bíróság álláspontja szerint a vádlottak többsége nem gyilkolt közvetlenül, csupán hozzájárult a közös gyilkoláshoz. Az oswiecimi per volt Nyugat-Németországban az eddigi legnagyobb SSper. Húsz hónap alatt 360 tanút hallgattak ki és számos dokumentumot olvastak fel. Washington (CTK) — Áttanulmányozva az Egyesült Államoknak az atomfegyverek továbbterjesztése betiltására vonatkozó Javaslatát, világossá válik, hogy az USA-nak ma nem érdeke az atomfegyverek továbbterjesztésének betiltása és javaslatot úgy dolgozták ki, hogy elfogadhatatlan legyen a többi ország számára. Az amerikaiak álláspontja nem meglepetés. A washingtoni megfigyelők még az értekezlet megkezdése előtt felhívták a figyelmet: az amerikaiak üres kézzel érkeznek, így is történt. Az amerikai javaslatnak nincs jelentősége. Nemcsak a Szovjetunió ellenzi, hanem NagyBritannia sem támogatja teljes mértékben. Franciaország és Kína álláspontját híven tükrözi, hogy a két ország képviselői nincsenek jelen. Nem fér kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok elszigetelődött. Az amerikai kormánynak tudnia kellett, hogy javaslata ellenállásba ütközik, és ezért felmerül a kérdés, miért terjesztette elő. Cselekedetét propagandával is magyarázhatjuk. Valószínű, hogy az Egyesült Államok figyelembe veszi a vietnami és a nyugat-németországi helyzetet. Washingtonban az a nézet uralkodik, hogy a szerződés nem köthető meg addig, amíg az Egyesült Államok és a Szovjetunió között feszült a viszony, és amíg az USA és Kína kapcsolatai nem rendeződnek. Johnson ezenkívül ígéretet tett Erhardnak, hogy támogatni fogja a sokoldalú atomerő tervét. Abban a hitben, hogy ezzel választási győzelemhez segíti a keresztény demokratákat, a szövetségesek ellenző álláspontja ellenére beleegyezett olyan javaslat kidolgozásába, mely beleszólási jogot biztosítana a nyugatnémeteknek az atomfegyver kérdésében. Washingtonban az a nézet is felmerült, hogy az Egyesült Államok álláspontja nem végleges, és a nyugatnémet választások után nagyobb rugalmasságot tanúsíthat. A múlt tapasztalatait figyelembe véve az ilyen elméletek veszélyes illúziót kelthetnek. Veszélyességük elsősorban abban rejlik, hogy újból elodázzák a fontos probléma megoldásátTÜNTETÉSEK JERUZSÁLEMBEN a nyugatnémet nagykövet ellen Jeruzsálem (CTK) — Rolf Pauls, új nyugatnémet nagykövet tegnap átadta Zalman Sazar izraeli elnöknek megbízólevelét. Az elnöki palota előtt hatalmas tömeg tüntetett a nagykövet ellen. A tüntetők között ott volt a koncentrációs táborok számos volt foglya, összetűzésre került sor a rendőrséggel. Több személy megsebesült, sok tüntetőt letartóztattak. Fauls, az elnöki palotából kilépve kénytelen volt elhaladni a több ez' res felháborodott tömeg előtt. A tüntetők német, angol és héber nyelvű transzparensei felszólították Paulsot, hogy térjen vissza Németországba. A legfrissebb jelentések szerint a tüntetésben több mint hétezren vettek részt. A legnagyobb tiltakozás akkor tört ki, amikor a zenekar Pauls megérkezésekor a nyugatnémet himnuszt játszotta. HARRY SICHROVSKY KOMMENTARJA KASMÍR észak-indiai állam 18 év óta, amióta India és Pakisztán függetlenné vált, nem tudja mi a béke. A harcok napjainkban már olyan méreteket öltenek, hogy fennáll egy szabályos háború veszélye. Pakisztán Kasmírral kapcsolatban „szabadságharcosokról", s az „indiai imperializmus ellen vívott szent háborúról" szónokol, India a maga részéről viszont azt állítja, hogy pakisztáni „szabadcsapatosok" inváziójával kell szembeszállnia. Ha a viszály történetét és hátterét vizsgáljuk, nem nehéz rájönni a valóságra. Indiának a brit imperialisták által kikényszerített kettéosztásakor az úgynevezett fefedelemségeknek lehetősége nyílt saját óhajuk szerint vagy az egyik, vagy a másik államhoz csatlakozniuk. Éltek is ezzel a lehetőséggel. Kivételt csupán a két állam között fekvő Kasmír képezett. E javarészt mohamedán lakosságú országnak hindu maharadzsája volt. Pakisztán elejétől kezdve Igényt tartott Kasmírra. Arra a tudományos szempontból egyáltalán nem helytálló elméletre hivatkozott, miszerint a hinduk és a mohamedá nok két külön nemzetet alkotnak. A valóságban azonban a nyugat-pakisztáni és a bengáli mohamedánoknak körülbelül ugyanannyi (vagy épp olyan kevés) a közös nyelvi, kulturális és nemzeti vonásuk, mint például az írországi és olaszországi katolikusoknak. Ezenkívül Kasmír nemzeti felszabadítási mozgalma: a Nemzett Konferencia sohasem volt vallási szervezet. A pan mohameda nizmus elvetette, szoros kapcsolatokat tartott fenn az Indiai Nem zeti Kongresszussal, és a brit gyarmati uralom elleni harc éveiben együttműködött Gandhival és Neh• Miért nincs béke Kasmírban? ruval, és nem a Muzulmán Ligával. 1950 májusában Abdullah sejk, Kasmír akkori miniszterelnöke egy rádióbeszédében kijelentette: „A mi ideológiánk semmiben sem hasonlít a pakisztániak ideológiájához. A barátság és a vallást tolerancia hívet vagyunk s az állami és egyházi hatalom kettéválasztásáért szállunk síkra. Elvetjük a vallási hegemóniát, valamint a mohamedán állam gondolatát. Ez az alapvető különbség a Muzulmán Liga és a Nemzeti Konferencia között." A kasmíri probléma azonban — az ország sztratégiai fekvése révén (Kínával és úgyszólván a Szovjetunióval is határos) — az imperialista agreszsziós politika elleni harc keretében nemzetközi jelentőségű. Pakisztán továbbra is tagja a SEATO-nak és területén megtűri a nyugati hatalmak katonai támaszpontjait. Ne feledjük, hogy a Garry Power vezette U—2 típusú repülőgép a Szovjetunió feletti kémrepülésre egy Gilgiti repülőtérről, vagvls Kasmírnak Pakisztán megszállta területéről szállt fel. így már világos, miért támogatják a nyugati hatalmak mindenkor a Biztonsági Tanácsban Pakisztánnak Kasmírra támasztott igényeit, míg a Szovjetunió és a többi, az ENSZ-ben képviselt szocialista állam India jogait védelmezi. Pakisztán 1947 októberében — miután Kasmírt előzőleg blokáddal sújtotta — szabályos inváziót hajtott végre 10 000, a hegyi törzsekből toborzott fegyveres bevetésével, akiknek Messervi brit tábornok volt a parancsnoka. E csapatok Kasmír területének csaknem egy harmadát elfoglalták, mielőtt eláirták a tűzszünetet. A Biztonsági Tanács azóta Pakisztánt már több ízben felszólította a megszállt terület kiürítésére, de erre a mai napig nem került sor. A megszállás ideje alatt Kasmír maharadzsája országával Indiához csatlakozott. Kasmír népének döntő többsége azóta már három választás alkalmával fejezte ki bizalmát az Indiai Nemzeti Kongresszusnak, amely mint uralkodó párt alkotmány-cikkelyben rögzítette Kasmír egyesítését Indiával. India tehát foggal tekinti jogerősnek és véglegesnek Kasmír csatlakozását szövetségi államként az Indiai Szövetséghez. Ezért utasította vissza a nyugati hatalmaknak valamennyi, Kasmír „nemzetközivé tételére" vagy „függetlenítésére" irányuló kísérleteit. Furcsa, hogy éppen Pakisztán követeli a „szabad döntés" és az „öHrendelkezés" jogát a kasmírlak számára. Hiszen köztudomású, hogy Pakisztánban katonai diktatúra van, a kommunista pártot betiltották, a szakszervezeteket üldözik és maga a pakisztáni nép még nem volt olyan helyzetben, hogy saját sorsáról dönthessen. Miért provokál Pakisztán éppen most ismét minden ok nélkül zavargásokat? Indiának komoly érdeke a béke megőrzése Kasmírban, hogy az ország gazdasági felépítésével kanszolidálhassa a helyzetet. Kasmír és India között éppen az utóbbi időben számos megállapodás jött létre az integráció véglegesítésére. A Nemzeti Konferencia többet harcolt ki Kasmír számára, mint bármely más indiai szövetségi állam. Egyedül Kasmírban került sor a nagybirtokosoknak fizetett kártérítés nélküli földreformra. Csakis ebben a szövetségi államban ingyenes az oktatás egészen az érettségiig. Szadik új kormánya — jóllehet kemény harcot kellett vívnia a makacs akadékoskodókkal Delhiben — számos haladó intézkedést hozott Kasmír gazdasági fellendítésére. A kitűzött célok valóra váltásában DZ: KASMÍR •«»« FEGYVERSZÜNETI VONAL PAKISZTÁN ÉS INDIA KÖZÖTT -1948 a béke és a nyugalom a Szadikkormány fő szövetségese. A Link folyóirat Delhiben már júniusban hírt adott arról, hogy Musza tábornok, a pakisztáni hadsereg főparancsnoka Ayub Khánnal folytatott beszélgetése után ellátogatott a kasmíri határra. A lap egyúttal azt ls Jelentette, hogy az úgynevezett mujahidok, a Jehad (szent háború) „keresztes vitézeinek" miliciája, partizánháborús kiképzésben részesül. S a lap baljóslöan hozzáfűzte: „A széles körű katonat előkészületek a megszállt kasmírt területen arra vallanak, hogy Pakisztán komoly zavargásokat akar előidézni." Egy katonai konfliktus kirobbantása beláthatatlan következményeket vonhat maga után az egész szubkontinensen. Ismét fellángoltatná a vallási harcokat India és Pakisztán valamennyi részében, elindítaná az India Szövetség bomlását és a reakciős katonai és hindu-soviniszta körök malmára hajtaná a vizet. Komolyan veszélyeztetné a demokráciát az országban és a békét egész Ázsiában. Kívánatos ezért, hogy a fözan ész és belátás végül mégiscsak felülkerekedjék. 1965. augusztus 17. * (jj SZÖ 3