Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-10 / 220. szám, kedd

A pardubicei Plynostav dolgozói Dél-Szlovákiában építik a nemzet­közi gázvezetéket. (Veselý felvétele) FONTOS NYERSANYAG 'A minap az egyik üveggyüjtö központba befőttesüvegekkel teli szatyor­Tal egy öreg nénike lépett be. — Sajnos, ezt nem vesszük vissza. — Miért, hiszen eddig is ide hoztam. — Nénike, májustól nem veszünk vissza. A néni bosszúsan dünnyögött. Szöget ütött a fejembe az eset, s elmentem a bratislavai hulladékgyűj­tő vállalatba. Hátha ott megtudok valamit az átvételről. A szél az udvaron öreg újságot sodort. Amott tömbökbe gyömöszölt rongyot láttam. Ha az ember vé­gigsétál a „gyárudvaron" — mert olyan a vállalat, mint egy nagy gyár —, sok érdekességre lesz fi­gyelmes. Sokam nem is tudják, hogy papíron, rongyon, vason kívül Itt gyűjtik össze a csontot, zsiradékot, egyes vadak szőrét, marha- és nyúl­bőrt, zsákot, tollat, hajat, műanya­got. Azt is kevesen tudjáik, hogy a hulladékgyűjtő vállalat nemcsak gyűjti a hulladékot, hanem elő is készíti gyártásra. Hirtelen rengeteg kérdés tolak­szik agyamba: mi is történik tulaj­donképpen a hulladékkal? Az állam szempontjából kifizetődő-e ez a pe­pecselő, gyűjtögető munka? Kíváncsian bekukkantok ide is, oda is. Végigjárom a részleget. Kí­sérőm szava nyomán meg kell ál­lapítanom, hogy iparunk számára a hulladékanyag gyűjtése és feldol­gozása nagyon fontos és előnyös. HuMadékvas né-lkül például nem in­dulhatna egy Martin-kemence sem Hulladékpapfr nélkül elképzelhe­tetlen lenne a papírgyártás. De vegyük sorra, mi minden ké­szül a hulladékból? A csontokból például kivonatol­ják a zsírt, és a hulladékzsírral együtt a szappangyáraikba küldik, ahol szappant, különféle mosóporo­kat készítenek belőle. A visszama­radt csontot ledarálják, és finom lisztként a baromfitelepeken takar­mányul szolgál. A szaruból pedig gombokat készítenek. A textilt csoportosítják, . átmos­sák, és úgynevezett Ipari vattát ké­szítenek belőle, ezt továbbítják a kárpitozó üzemekbe, pa.planigyárak­ba, szabóműhelyeikbe. A szőrmét és a hajat külföldről hozzuk be. Ebből úgynevezett gu­mozsinát és gumoafrikot gyártanak. Ezt is a kárpitosok használják fel, főként gépkocsi- és repülőgépülé­sek készítéséhez. A imarhabőrt a bőriparban, a szőrt a kefegyárakban használják fel. Ke­fegyártásunk az egész világon is­mert, fő vásárlóink Anglia, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Az üveghulladékot szín szerint osztályozzák, — porrá őrlik, és fél­kész áruként szállítják az üveggyá­rakba. Csoportosító részlegek, raktárak, mosó. és tisztítógépek, prések, üvegőnlők, hulladékhegyek — ez jellemzi az óriási telepet. Napon­ta néhány vagon hulladékanyag ér­kezik külföldről és az ország min­den részéről. A látogatás végén jut eszembe a befőttesüveg és a dünnyögő né<ni — jövetelem tulajdoiwképpeini célja. Ezzel kapcsolatban František Frkal, a hulladékgyűjtő vállalat főmérnö­ke azt a felvilágosítást adta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete értelmében május elsejé­től leállították a befőttesüvegeik visszavásárlását. Eddig teljes érték­ben 40, 30, 20 fillérért vásárolták vissza a befőttesüvegeket. Május el­sejétől az 1MRA-SKO típusú literes, félliteres, valamint uborkásüvegeket csak mint hullaikékanyagot veszik vissza, vagyis nem teljes értéket, hanem 100 kg fehér üvegért 1,80 koronát, 100 kg színes üvegért 1 koronát fizetnek. A tipizált — 1 lite­res boros-, tejes-, sörösüvegeket to­vábbra is felvásárolják az élelmi­szerüzletek. Ez a rendelet azért lá­tott napvilágot, mert a régi üvege­ket lassan kivonják a forgalomból, és új típusokat gyártanak. Frkala elvtársat gyűlésre hívjá'k. Még egyszer végigmegyek a telepen, ahonnan évente 1 400 000 korona ér­tékű nyersanyagot szállítanak kül­földre. Ez valutában természetesen sokkal többet jelent... OZORAI KATALIN Emmám mmssxsa msmx A tandíj Megint egy szabad vasárnap To­rinóban. Hová menjünk? Olaszország nagyobb részüket elbűvölte. A természet és a nép is. Gyerünk hát szabad időnkben kl a városból, valahová a hegyol­dalba — olyan Jólesik ott emlékez­ni... Vagy pedig — a három szálé­zlánus után. Don František a mor­Vaszlovák vidékről való, don Šte­fan Trenčín mellől, don Method pedig holešovi. Véletlenül ismer­kedtek meg veliik a Don Bosco temploma melletti sz&léziánus in­tézet kertjében. Hány órát sétáltak velük! Bará­taink, maguk jobban ismerik Olaszországot, mint mi, mondják meg — hogy áll a dolog voltakép­pen a partizánokkal? A kaszárnyá­ban csak a legrosszabbakat hall­juk róluk. Marakodnak, lelövöldö­zik egymást, valóságos gengszte­rek, chicagói alvilág európai ki­adásban. És hogy akí a protekto­rátusi kormány katonái közül át­áll a partizánokhoz, mindkét oldal­ról veszélynek teszi ki magát. Vagy maguk a partizánok puffant­ják le, vagy a Gestapo végez ve­le. Családjára a legjobb esetben koncentrációs tábor vár. Mitévők legyünk? Jožko leadója még nincs összeszerelve, nem áll még az ellenállás szolgálatában. — Ilyen rosszakat nem hallot­tunk róluk — feleli megfontoltan don Method, a legidősebb a három szaléziánus közül. — De ha egy­szer partizánok ütnek rajta az egységükön, nyugodtan tartsák fel a kezüket. Kár lenne az életü­kért... — Don Method, mondja meg őszintén, nem állnak összekötte­tésben azokkal ott a „Bandenge­biet" feliratú táblák mögött?! Hogyan lépjenek hát összeköt­tetésbe a partizánokkal? Hogyan lehetne ezt feltűnés nélkül, meg­bízhatóan nyélbeütni? Szökjenek át? És a család? Letartóztatnák őket... Semmi értelme, hogy egy elhamarkodott egyéni akcióval, amely talán sikerülne, felébresz­szék a zászlóalj náci tisztjeinek gyanúját és így megakadályozzák többi bajtársuk átállását a parti­zánokhoz. Kiérezték, hogy a szaléziánusok puhatolóznak. Ugyanezt vették ész­re a trattoriákban is. A cseh fiúk minden csoportja hamarosan meg­lelte a maga trattoriáját. És mi­Jubilál a Szocialista Nevelés Csendes jubileumot ünnepel ezekben a napokban a csehszlová­kiai magyar pedagftgus társada­lom. Tízéves lett a Szocialista Nevelés. Egy kerek évtized mun kája áll a csehszlovákiai magyar tanítók módszertani folyóirata mö­gött. Ez a inunka eredményes, hasznos és gyümölcsöző volt. A Szocialista Nevelés meglehető­sen szerény keretei között úgy­szólván a maximumot nyújtatta ol­vasóinknak. Ha lapozgatunk a tíz évfolyam egyes számaiban, elénk tárul a csehszlovákiai és ezen be­lül a csehszlovákiai magyar isko­laügy utolsó tíz esztendejének minden számottevő didaktikai, módszertani, szervezési és egyéb problémája. A Szocialista Nevelés hű krónikása eredményeinknek, erőfeszítéseinknek, hibáinknak és kisebb kudarcainknak is. De ép­pen azért, mert hű krónikása pe­dagógiai életünk pezsgésének, le­hetetlen nem észre venni, hogy ez a pezsgés — melyben a Szocialis­ta Nevelés nemegyszer éppen va­lamiféle katalizátor szerepét töl­tötte be — egyre eredményesebb munkát, egyre szélesedő és tisztu­ló távlatokat, egyre kedvezőbb munkafeltételeket és korszerűbb pedagógiát fémjelez szocialista is­koláinkban. A most zárult tizedik évfolyam ls Jól igazolja a fentebb elmon­dottakat. A csehszlovákiai magyar iskolaügy az idén ünnepli fennál­lásának tizenötödik évfordulóját és ennek az évfordulónak a Szociális­Iá Nevelés nem egy figyelemre méltó írást szentel. Ezek a cikkek, risszaemlékezések híven tanúsít­ják a vitathatatlan és örvendetes ényt: a csehszlovákiai magyar is­colák az eltelt tizenöt év alatt fi­íyelemre méltó fejlődési folyama­on mentek át és ez a fejlődés nemcsak mennyiségi, hanem első­sorban minőségi szempontból voll igen jelentős, hiszen ma már a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák oktató-nevelő munkája teljesen azonos hazánk többi isko­lájának munkájával. A Szocialista Nevelés számos színvonalas mód­szertani írásával, érdekes cikkei­vel hatékonyan segítette a tanító kat munkájukban, s figyelmét nem kerülte el az oktatás korsze rűsítésének folyamata sem. Egyes rovatai tartalmasak, s rendszere­sen felhívja a tanítók figyelmét az oktató-nevelő munkával összefüg­gő kérdésekre. Sokszor azonban az az érzésünk, hogy a lap pillanat­nyi terjedelme akadályozza az egyes problémákba való hatéko­nyabb emélyülést. Ennek ellenére megállapíthatjuk: a Szocialista Ne­velés jó munkát végzett, s munká­jában a jövőben is további szép sikereket, bőséges teret kívánha­tunk a hasznos tapasztalatok, a korszerű módszertani ismeretek népszerűsítése és terjesztése érde­kében. SÁGI TÖTH TIBOR CSEHORSZÁGI LEVÉL: Talajgazdálkodás egy csehországi járásban A Karlovy Vary-l járás mezőgaz­dasági dolgozói az utóbbi időben ko­moly erőfeszítéseket tesznek a me­zőgazdasági földterület termőképes­ségének fokozására, a parlagon he­verő földek kihasználására, egyben a rekultivációs munkák komplex végrehajtására. Az idén például, mintegy 20 millió korona beruhá­zással széles körű akciót valósíta­nak meg e téren. Már az első félévben is számotte­vő eredményeket értek el — külö­nösen az ipari hulladékanyagok fel­használásával — a kihasználatlan földek termővé tétele munkálatai­nak első szakaszában. A rekultivált talaj nagy része azonban tavasszal bevetetlen maradt, ezért az idén a beruházott eszközök még nem té­rülnek meg kellő arányban. HOVÁ TONIK EL A TERMŐFÖLD? A termőföld teljes kihasználását Jelentős mértékben gátolják a be­ruházó szervek egyre növekvő Igé­nyei. Az első félévben például 289 hektár mezőgazdasági területet sa­játítottak ki más célra. Ez a tény a tavaly életbe léptetett kormány­rendelet megszegéséről tanúskodik. Tüzetesebb elemzéssel könnyen fényt deríthetünk arra, hogy jobb körültekintéssel csökkenteni lehetne a kisajátítandó mezőgazdasági terü­letek terjedelmét. Az Ipari üzemek példát vehetnének a Jáchymovi Bá­nyáktól. Ez az üzem a közelmúlt­ban 5 hektár, azelőtt birtokolt te­rületen újra visszaállította a mező­gazdasági termelést, azonkívül Kfe­líben segítséget nyújt egy halastó építéséhez, további két helyen pe­dig a rekultivációs munkálatokban. RENDSZERES TALAJMESZEZÉS Ä rendszeres agrokémiai vizsgá­latok eredményeiből kiindulva a Me­zőgazdasági Termelési Igazgatóság megegyezést kötött a szövetkezetek­kel és állami gazdaságokkal a talaj­meszezés fokozásáról. Eszerint az idén a mezőgazdasági földterület 17 százalékát kellett meszeznl. A mész szállítására a plzeňi felvásárló vál­lalat tett szerződéses ígéretet. Ezt megelőzően két szóróberendezéssel ellátott tartálykocsit biztosítottak a mész szállítására és szétszórására. A felvásárló vállalat azonban nem teljesítette szerződésben vállalt kö­telezettségét, és a mezőgazdasági üzemeknek sokszor darabos, csupán komposztba alkalmas meszet juttat. CSÖKKENTJÜK A BEFEJEZETLEN LÉTESÍTMÉNYEK SZAMÁT Az elmúlt években különösképpen bevált az, hogy az anyagi eszközö­ket meliorációs építkezések számá­ra összpontosították. Ez érthető is, mert az említett eszközök nem for­gácsolódtak szét, s az előnyben ré­szesített létesítmények aránylag rö­vid idő alatt elkészültek. Valószínű­leg ennek köszönhető, hogy a víz­elvezetés eddig már 90 százalékban, a meliorációs berendezések karban­tartása pedig már 52 százalékban megvalósult. A mezőgazdasági üze­mek is kezdeményezőleg járultak korra az „un litr"-ből „piu litri" lett, magasra hágott és forróvá vált a hangulat, a fiúk keze nem­egyszer a revolver tokjára csú­szott, feltűnés nélkül kibiztosítot­ta a fegyvert... Rechtor partijának a trattoriájá­ban a legtarkább nemzetközi tár­saság szokott összegyűlni. De a szót a protektorátus! katonák vit­ték. Stanin szakaszvezető nyíltan hallgatta a rádión a moszkvai és a londoni cseh híreket és újra meg újra szóba kerültek a partizá­nok ... Kezében egy flaskö borral külö­nös egyenruhájú, nyurga, fekete hajú legény telepedett melléjük és furcsa mosollyal töltött nekik. „Zdravo!" — szláv nyelvű köszön­tővel emelte rájuk poharát. Rech­tor és 2ollk bal kézzel emelték fel poharukat, Jobbjukka! revolverük után nyúltak. Az Ismeretlen gú­nyosan mérte végig őket: — Hagy­játok a revolvert a csodába! Ne bolonduljatok azokkal a hírekkel! — A protektorátus! rádió híreit hallgattuk! — védekezett Stanln. Ezt szokta mondani az olaszoknak meg a kíváncsi idegeneknek, sőt olykor a németeknek is. — Hm, nem is tudtam, hogy Csehország fővárosa I ondon, Mor­vaországé meg Moszkva! — for­gatta félig telt poharát az isme­retlen szláv. Hangjából gúny áradt. — Ide halgass, ha fel akarsz bennünket jelenteni, nyugodtan le­tagadjuk! — fortyant fel Rechtor. — Eltaláltad! — vigyorgott rá­juk a barna képű idegen. — Akkor meg, igyunk egyet — intett Cyril szakaszvezető Sáros! őrvezetőnek, aki észrevétlenül az idegen háta mögé került. Sárosl újabb üveget hozott. — A találko­zásunkra! Miféle szerzet vagy tu­lajdonképpen? Ezt az egyenruhát nem ismerem ... Kitűnt, hogy Trieszt környéki szlovén. Tehát szlovén! Elbeszélte, hogy a jugoszláv partizánokhoz szökött, Tito-párti. A megszállók­kal vívott ütközetben foglyul ej­tették, Németországba hurcolták, majd inint olasz állampolgárt be­sorozták a hadseregbe és most a Fiat-müvekben teljesít őrszolgála­tot. Megmutatja tizennyolc éves felesége fényképét is, most állító­lag Jugoszláviában partizánkodik. — A híreket csendben hallgassa meg közületek egy, az mondja el aztán a többieknek. Nem kell, hogy az egész trattoria hallja. A Gestapo erősítést kapott. Köny­nyen megvan a baj. Ne kívánjá­tok, hogy az olaszok rántsanak ki belőle! — Gondolod ... — Hm, mit tudtok tl 1 A Fiat­művekben látnátok! Napközben mindenki megbízható, de éjszaka — majd mindenki összeköttetésben áll a partizánokkal. —— Megint ez a lekicsinylő, gúnyolódó hang. — Azok a ti híreitek — az ember nem tudja, mit gondoljon rólatok. Provokatőrök, vagy mi a csodál Ügyesen fordított egyet a beszé­dén. Nyilván maga se volt tisztá­ban velük. — Igazad van — ismerte be Sta nln. — Hej, még egy litert! CFolytatiukl hozzá a vízgazdálkodás Javításához, alagcsövezéssel vagy felszíni csator­názással. Ezek az Intézkedések aránylag kevés költséget Igényel­nek, nem terhelik túl a szövetkeze­tek alapeszközeit, ám annál kedve zőbb a gazdasági hatékonyságuk. Lényegében tehát kifizetődnek. Az első félévben ily módon 1207 hek­tárt rendeztek a szövetkezetek és állami gazdaságok. Az elmúlt aszályos év keserű ta­pasztalatai után az idén sok helyen felújították és rendbehozták az el­avult öntözőberendezéseket. Példa­ként szolgál a Toužlml Állami Gaz daság, amely az egyik részlegen el­enyésző költséggel — felújítja a víz­tárolókat, és a 70 hektár rét öntö­zésére alkalmas öntözőrendszert. ÜJ MÓDSZEREK A MÜTRÁGYAELLÁTÁSBAN Káros Jelenség az, hogy az egyéb­ként szerződéssel biztosított műtrá­gyaellátás nem egyenletes, és nem történik időelőnyben. Szakszerű trá­gyázás nélkül azonban aligha ér­nénk el kívánt eredményt a föld termőképességének fokozásában. Ezért az 1966—1970-es években 115 kilóról 195 kilóra növeljük az egy hektárra eső műtrőgyajuttatást (tiszta tápértékben számítva). A következő évben új módszert vezetünk be a talajerő-fokozásában. A fő trágyázást a felvásárló válla­lat és a tužiml gépállomás fogja vé­gezni, a mezőgazdasági üzemek csupán kisebb méretű, idényjellegű trágyázást eszközölnek. Ez lehető­vé teszi a szakszerű, egyetemes ta­lajtrágyázást. ÜJ TECHNOLÓGIA A REKULTIVÁCIÓS BEAVATKOZÁSOKBAN Az 1965-ös év első felében a leg­több befektetést a hegyvidéki Nej­deki Állami Gazdaságban eszközöl­ték. Itt értek el egyúttal több fi­gyelemreméltó eredményt az új technológia felhasználásában. Be­vált többek között a rotavátor (ta­lajporhanyítógépj alkalmazása. Na­gyon jól felhasználták még a Lovo­sicel Vegyigyár cseppfolyós amraó­niákhulladékait. Sikeresek voltak például a komposzt és mész szétszó­rására robbanóanyag segítségével tett próbálkozások. A mészpor szét­szórását is egyre gyakrabban végzik légnyomásos berendezéssel ellátott tartálykocsik segítségével. Általában minden téren előtérbe kerül a köny­nyebb, olcsóbb és gyorsabb nagy­üzemi technológia. Mindezek a lé­pések arra a célkitűzésre irányul nak, hogy a 4. ötéves terv éveiben 100 százalékkal fokozzuk az áruter­melést. A mezőgazdasági üzemek értékes segítséget kapnak a Karlovy Vary-I Magasépítő Vállalat tűzszerészeti központjától, amely már régebben sikerrel mélyíti az árkokat és csa tornákat robbanóanyaggal. A jövő­ben a víztárolók iszapját ls ezzel a módszerrel távolítjuk el, sőt » faültetésben is hasznosítjuk. A törpe víztárolók építéséről szó­ló kormányrendelet értelmében a szövetkezetek és állami gazdaságok az Idén 31 víztárolót építenek, 367 100 köbméter befogadóképesség­gel. TERVEK, TÁVLATOK 'Az elmúlt évi tapasztalatok után a közeljövőben még fokozottabb mértékben összpontosítjuk a nehéz gépi berendezéseket, mégpedig a Toužimi Gép- és Traktnrállomás, Il­letve a Sadovi Talajjavító Szövetke­zet kötelékében. Ezzel elérjük azt, hogy az említett, s ezek után lénye­gesen jobban felszerelt üzemek komplex módon valósítják meg a talaj termővé tételét. A rekultivált területeket az üzemek trágyával fel­javítva és bevetve adják majd át a mezőgazdasági üzemek gondozásé ba. A parlagon és kihasználatlanul heverő földek megművelés! folya­mata ezzel jelentősen meggyorsul. MILOSLAV MACH mérnők, a Karlovy Vary-l Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa KOBALT BESUGÁRZÓ KÉSZÜLÉK A BURGONYA TÁROLÁSÁRA A radioaktív Kobalt-60 Izotóppal történő besugárzása megakadályozza a burgonya és hagyma csírázását, és így megkönnyíti a raktározást. Ezt az eljárást sikerrel alkalmazzák a kanadai farmokon. Hogy a far­mereknek ne kelljen termékeiket a központba szállítaniuk, vontatóhoz szerelt, mozgó besugárzó készüléket üzemeltetnek. Ezek segítségével há­romszorosára — négyszeresére sike­rült meghosszabbítani a burgonya és hagyma tárolási idejét. ÜJ SZÖ 4 * 1965. augusztus -7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom