Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-06 / 216. szám, péntek

JOGI TANACSADO Fontos tudnivalók a biztosításról A biztosítási szerződésről szőlő leglényegesebb előírásokat az új polgári törvénykönyvnek a szol­gáltatásokról szóló részében talál­juk. A végrehajtási rendelkezések közül a 48, 49, 50 ás a 197/1964 Zb. számú rendeletek fontosak, amelyek a biztosítási feltételeket tartalmazzák. Érvényes biztosítási szerződés nizonyos kivételtől eltekintve csak írásban köthető. A szerződést az állami biztosítóhoz beérkezett szerződési ajánlat átvételével meg­kötöttnek kell tekinteni. A szer­ződésben megállapított biztosítás a szerződés megkötése utáni napon lép érvénybe. A biztosítási szerződés felbont­ható a biztosítási időszak eltelte előtt 6 héttel korábban adott fel­mondással. A biztosítási időszak egyezik a biztosítási díj időbeli hatályával, pi. ha a biztosítási dí­jat évente kell fizetni, ezen évi időszak eltelte előtt hat hétnél ko­rábban adott felmondással bont­ható fel a biztosítási szerződés. Az új polgári törvénykönyv egé­szen új intézkedése értelmében a biztosítási szerződés minden kü­lön értesítés, felszólítás ill. fel­mondás nélkül is megszűnik ak­kor, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, éspedig az esedékességtől számí­tott három hónap elteltével, egysze­ri biztosítási díj esetében; az esedé­kességtől számított hat hónap el­telte után, ha a biztosítási díjat ismétlődően az egyes biztosítási időszakokra kell leróni. A törvény értelmében a biztosí­tó el is állhat a biztosítási szerző­déstől, ha a biztosítást kötő pol­gár a biztosító írásbeli kérdéseire részben vagy egészben valótlan feleletet adott, és a biztosító a va­ló helyzet ismeretében a biztosí­tást nem kötötte volna meg. A biz­tosító ezzel a Jogával három hó­napon belül élhet attól az idő­ponttól számítva, amikor a bizto­sított Ilyen valótlan feleletéről tu­domást szerzett. Biztosítás tárgya csak előrelát­hatatlan szerencsétlenség, káreset lehet, amelynek bekövetkezése esetében a biztosított polgár a biz­tosítási díj fizetése ellenében jo­got nyer a biztosítóval szemben a szerződésben meghatározott pénzösszeg kifizetésére a károso­dás okozta szükségletek fedezé­sére. A polgári törvénykönyv értelmé­ben a biztosított a kár megállapí­tásától számított 15 napon belül igényelheti a szerződés alapján neki járó teljesítést. Ha a káreset­tel kapcsolatos vizsgálat egy hó­napnál hosszabb időt venne igény­be, attól az időponttól számítva, amikor arról a biztosító tudomást szerzett, köteles a biztosított ré­szére annak kérelmére megfelelő előleget folyósítani. A biztosító jogosult megfelelően csökkenteni a szerződésből folyó teljesítést, ha a biztosított valót­lan vagy hiányos válasza alapján alacsonyabb biztosítási díjat álla­pítottak meg a szerződésben. A biztosított köteles betartani a szerződésben vállalt kötelezett­ségeket, ill. azokat, amelyeket a törvény vagy a biztosítási feltéte­lek értelmében köteles betartani. Így haladéktalanul köteles a biz­tosítási intézettel a biztosítási eset bekövetkezését írásban közölni. Polgári törvénykönyvünk a biz­tosítás következő fajtáit ismeri és szabályozza: vagyonbiztosítás, sze­mélybiztosítás és kárfelelősségi (szavatossági) biztosítás. A biztosítási feltételek szerint (48/1964 Zb. számú rendelet) va­gyonbiztosítás köthető: tárgyaknak elemi csapásokkal okozott megrongálódásának, 111. megsemmisülésének esetére, tárgyaknak a vízvezetéki berende­zésekből kiömlő víz által történt megrongálódásának ill. megsemmi­sülésének esetére, arra az esetre, ha a dolgokban bel­földi utazás során azok elveszté­sével, ill. megsemmisülésével ke­letkeznék kár, a dolgok eltulajdonításának esetS­re, motoros jármű megkárosodásának ill. megsemmisülésének esetére, mezőgazdasági haszonállatok el­hullásának, szükséglevágásának esetére, a tenyészállatok esetében, ha erre a célra alkalmatlanná válnának. A vagyonbiztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a biztosítás tár­gyát (épületek megjelölése, dol­gok összességének megjelölése, pl. lakásberendezés stb. j. A polgár biztosíthatja saját tulajdonát, eset­leg más polgár tulajdonát, szocia­lista tulajdonban levő dolgot azon­ban csak abban az esetben, ha jő­ga van ilyen tárgyat saját céljára használni (pi. hosszabb ideig bé­relt értékesebb háztartási gépet). Az ilyen biztosítási védelem nem terjed ki azonban a szocialista tu­lajdonban levő olyan dolgokra és eszközökre, melyeket a polgár munkaadó vállalatától kapott a rábízott munka teljesítéséhez. Ha a biztosítás tárgya több do­log összessége, a biztosítás kiter­jed azokra a dolgukra is, melye­ket a biztosított a szerződés meg­kötése után szerzett, pl. az újon­nan vásárolt bútordarabra, ill. megszűnik vonatkozni azokra a dolgokra, amelyek már nem tar­toznak a biztosított tárgyak ösz­szességéhez, pl. az elajándékozott bútordarabra. A tárgyak összességének biztosí­tása esetében a biztosítás vonat­kozik esetleges átköltözködés ese­tén az új lakásra is, vonatkozik arra az esetre is, ha a dolgok szol­gáltató üzemekben elemi csa­pás következtében semmisülnének meg, ill. arra az esetre ls, ha a biztosított a kérdéses dolgot ma­gán viseli, vagy a megszokott he­lyen helyezi el. Dr. FÖLDES jÖZSEF Magasra tartották a párt zászlaját E z évben ünnepeljük az 1917— ™ 19-i forradalmi évek esemé­nyeinek visszhangjaként és a Szo­ciáldemokrata Párt baloldali, mar­xista szárnyának kezdeményezésére létrejött košicei munkásénekkar va­lamint a „Proletkult" nevű proletár kultúregyesület megalakulásának 45. évfordulóját. A Csehszlovákia Kom­munsta Pártja létrejöttének és esz­mélnek hatására ugyanabban az év­ben, azaz 1921-ben megalakult a műkedvelő munkászenekar és mun­kásszínjátszó kör ts. Az utóbbinak a Proletkult egylet alkotta a magvát, amely addig hatósági engedély nél­kül működött, és a műkedvelő szín­játszó egyletben nyert működéséhez legális alapot. Mint a köztársaság akkori sajátos jelenségét meg kell említeni, hogy minden politikai pártnak megvolt a maga testnevelési és kultúrszerveze­te. A Nemzeti Szocialista Párt ilyen egvséges szervezete a Sokol, a szo­ciáldemokratáké a DT), a Hllnka­féle szlovák népártté az Orol volt. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak ilyen testnevelési tömegszerve­zete az FDTJ, a későbbi FPT, kultu­rális szervezete pedig a DDOČ volt. Ezeknek a szervezeteknek tagjai ép­pen úgy, mint a párttagok, a Práci öesf! köszöntéssel üdvözölték egy­mást. Most, 40 év távlatából a munká­sok és a haladó gondolkodású értel­miségiek ezen egyesülete keretén belüli közös munkájának eredmé­nyeit csak pozitívan értékelhetjük. Nem kis részük volt abban, hogy Košice környékén olyan nemzedé­kek fiai cseperedtek férfivá, akik a kizsákmányolók és a fasizmus elleni, a felszabadulás után pedig a szocializmusért vívott harcban egyaránt, mindig magasra tartották a párt forradalmi zászlaját. Ezek a harcok sok áldozatot követeltek: so­kan közülük a börtönökben és kon­centrációs táborokban sínylődtek, sokan hősi halált haltak. Kegyelet­tel emlékezünk a felszabadulást meg nem ért elvtársakra: Ménesi, Garbán, Košč, Kerekesné, Szabó, Pa­jor, Fried és másokra. A z egyszerű munkások kultűr­megmozdulásainak palettája nagyon gazdag volt. Rendszeres munkájukkal elért eredményeik színvonala nemcsak a proletárok) hánem a polgári kultúrszakemberek között is nagy elismerést váltott ki. Többször megesett, hogy az egymást szoros egymásutánban követő ak­ciók közötti időhiányt csak lelkese­déssel és szívóssággal sikerült át­hidalniuk. A DDOC kulturális meg­mozdulásai évente januárban Lenin, Liebknecht, és Luxemburg halálá­nak évfordulóján rendezett meg­emlékezésekkel kezdődtek, majd a május l-l, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és egyéb forradal­mi emléknapok évfordulójára meg­tartott kultúrrendezvényekkel foly­tatódtak, s a Slovan nagytermében megtartott — a proletár gyermekek számára rendezett — hagyományos karácsonyi kultúrműsorral és az esti proletárdalos és zenei hangver­sennyel fejeződtek be. Az egyesület tagjai aktívan vet­tek részt a Föderatív Proletár Test­nevelési Egyesület (FPT) megmoz­dulásaiban, ünnepi tornaakadémiá­kon, a munkások egész napos csa­ládi kirándulásain és a munkásott­honban rendezett mulatságok szer­vezésében. A kultúregyesületnek ré­sze volt továbbá a választásokat megelőző kampányokban, reagált a különféle bel- és külpolitikai ese­ményekre, a munkások különféle gyakori családi eseményeinek meg­ünnepléséről nem is szólva. Ilyenek voltak például az ateista esküvők, egy-egy újszülött fogadása, vagy a proletárszolidaritás jegyeit magán viselő temetések. Az egyesület egyes körei teljesítő képességének szemléltetésére példaként csak a fúvószenekart emiitjük meg, amely minden május elseje reggelén Ko­šice külvárosaiban több mint 10 ki­lométert végiggyalogolva Játszotta az ébresztőt, majd délután a felvo­nuláson még két-három órán át a pattogós indulókat Játszotta. A felsorolt megmozdulások közül sokat álcímen kellett megvalósíta­niuk, mert a rendőrség nem enge­délyezte volna megrendezésüket. Hála a Munkásműkedvelők Egyesü­lete tagjai és az olyan művészeti vezetők, mint Hopentál, Gőbel, Slá­dek karmesterek és Goldhammer. Kormos, Csillag, Gise, Dénes, Vuxta, Mózes választmányi tagok s még számos más elvtársak munkájának, illetve jó vezetésének a kulturális fellépések mind a programösszeálll­tás, mind az előadás terén magas színvonalúak voltak. A műsort ha­zánk és a szomszédos országok gaz­dag népművészetének kincseskam­rájából a nemzetközi munkásmozga­lom forradalmi dalaiból és a klasz­szikusok műveiből állították össze. A proletárgyerekek és ifjak őszinte átérzéssel szavalták a forradalmi költők verseit. Ami a színdarabokat illeti, a haladó egyfelvonásosokon kívül a szovjet szerzők igényesebb művel iránt is érdeklődést tanúsítot­tak. A Košicén működő több kultúr­** egylet közötti nagy versengés miatt az egylet mindig újabb, kor­szerűbb előadási formákat keresett. A magas művészi színvonal megőr­zése végett — a legeredményesebb — együttesek (pi. a prágai El-CAR csoport) az akkori haladó színhá­zak tapasztalataiból is merítettek. Különféle tanfolyamokat is rendez­tek, melyeken kommunista hivatá­sos művészek adták át gazdag ta­pasztalataikat; így Bagar elvtárs és mások. A Munkásműkedvelők Egyesületé­nek sikeres munkáját azonban nem­csak Košicén, harrem a környező vá­rosokban, községekben is ismerték. Prešovon, Rozsnyón, Szepsiben, Ki­rályhelmecen és másutt is szerepel­tek, ahol átadták tapasztalatalkat az ott működő proletár kultúrkollekti­váknak. Az egyesület tagjai nagyon aktív politikai életet éltek. Annak ellené­Gépfegyvertűz. Honnan? — A ki­lencedik századunk! — ismeri fel a helyzetet Zolik és elrohan. Rech­tor meggörnyedve fut át az udva­ron a fegyverraktárhoz, Most bi­zony elkelnének a „tojások", ame­lyeket Sviadnovba hordott a kom­munistáknak! A fegyvertárban felkapott egy könnyű gépfegyvert és teleaggat­ta magát töltényhevederekkel. A főkapuhoz igyekszik. Látja, hogy Pfibyl foggal körömmel tartja az őrszobát és a bejáratot. Rechtor a gépfegyverrel egy kis betonoszlop mögé fekszik és odaszól a legkö­zelebbi katonának: — Adj egy sá­torlapot! Maga Pfibyl viszi oda neki. Az őrmester mellé fekszik. Megigaz­gatja a töltényhevedereket és dü­hösen hadar|a: — Egy autó állt meg a kaszárnya előtt, német ka­tonák ugráltak le róla, az egyik Sagan felé rohant. Sagan rákiál­tott' „Állj!", de a német nem en­gedelmeskedett. Rálőtt Saganra. Sagan meg beleeresztett egyet. A parkba húzódtak vissza, meg­szállták az adóhivatal épületét, őr­mester úr... Rechtor a gépfegyver célzóké­szüléke fölé hajolt. A sorozat le­sepert egy nácit, aki át akart sza ladili az adóhivatal épületétől a te­lefonfülkéhez. — Mutter, Mutter! — jajveszékelt a sebesült. — Ach, mein Gottl Mutter! Üjabb golyózápor. — Küldj Ide mellém egy la­gényt, te meg siess a fiúkhoz... — Nem anyámasszony katonái villant meg Pfibyl szeme, miközben az őrszoba felé hátrált. Mielőtt a közkatona odaért vol­na, Zolik feküdt Rechtor mellé a sátorlapra. — Hogy állunk? — Minden rendben. És odafönt? — Minden ablakot megszálltunk, csak kevés a lőszer... — jóformán csak újoncaid van­nak. A kaszárnyában nagyobbrészt újoncok szolgáltak, akik tizennégy nappal előbb, 1939. március else­jén vonultak be... — Bolondot tettem, azt mond­tam nekik, hogy aki nem fél lőni, lőjjön. Most aztán mind lövöldöz nek és egy sem akar a raktárba menni lőszerért. Amott halott fek­szik? — Az. Emitt is. Legkevesebb öt halottjuk van. — De mi történt voltaképpen, Rechtor?! — Mit tudom énl? Az egyenru­hákból Ítélve egy biztos: nem szu­détanémetek, sem ordnerek, ez a Wehrmachtl — Majd én vigyázok, nézz körül a zászlóaljnáll — Vigyázz a telefonfülkére. Gépfegyverrel fekilsznek mögötte. Mindjárt visszajövök. Kissé felemelkedett és az utca túlsó oldalán nyomban felcsattant egy sorozat. Rechtor és Zolik sze­me egy pillanat alatt tele lett ce­ment porral. — Derék! — dicsérte meg az ellenség teljesítményét Rechtor és kúszva elindult a kapu alatt. Hova előbb? Világos — tölté­nyért! Sikerül töltényt szereznie? Aki hamarabb érkezik... Csak legalább egy hevedert si­kerülne ... Mličko őrmester rohan vele szembe. — Franto, baj van! Štepina telefonált az ezredhez. Azt a parancsot kapta, hogy szüntes­sük be a tüzelést és bocsátkozzunk tárgyalásokba. A fő kaszárnyákat a németek elkerülték ... — Add át nekik az üdvözlete­met. Majd akkor szüntetem be a tüzelést, ha ezeket Itt elintéztük I TüzeljI — rohant vissza Rechtor a gépfegyverhez. — Hamar megjöttél! — Jegyzi meg elismerően Zolik. — Itt sem­mi újság. — Köszönöm. Barátom, štepina komisz helyzetben van, azt a pa­rancsot kapta, hogy szüntessük be a tüzelést és bocsátkozzunk tár­gyalásokbal — Akkor szaladok az enyéim­hezl — tűnik el Zolik. Meddig tarthatunk kl? Ha nem lesz lőszer, nem marad más hátra, mint a tárgyalás! Vigyázat — egy egész raj igyek­szik keresztülszaladni az utcán és odalapulni a volt gyár homlokía­lához. Nem sikerült nekik. További ha­lottak maradnak a csúszós köve­zeten. Ott vonaglik köztük egy se­besült ls, siránkozva jajgat a be­állott csendben, a heves szél fel­felkapja hangját. — Muttll Muttil Vati... Rechtor háta mögött lihegés, lábdobogás hangzik fel. Az őrmes­ter hátratekint. Akár a mozdony ront felé a professzor, tartalékos tisztjelölt szakaszvezető. Hova ro­han ez a bolond?! Rechtor elgán­csolta. A tisztjelölt végigvágódott a sátorlapon. Ügyetlenül fel akar kászálódni, lélegzet után kapkod, homlokát és halántékát kiverte a verejték. — Megbolondultál?! Hova ro­hansz?! — A sebesültért megyek, őr­mester! Mlg csak az első jajga­tott, valahogy kibírtam. De most ez a második ... — Ki akarod lyukasztatni a bőrö­det?! Meg se moccanj! (Folytatjuk) re, hogy csak egy részük volt párt­tag, kapcsolatuk a párttal nagyo« szoros volt. Ezért a kultúŕegylet so­raiban is visszatükröződtek a CSKP forradalmi Jellegének megtartásáért kifejezett igyekezet jelei. Tagjaik között akadtak ugyan olyanok is, akik a párt irányelveivel ellentét­bén' opportunista .nézeteket hirdet­tek. Az ilyenek és nézeteik elles azonban a párthű elvtársak követ­kezetes harcot folytattak, és soraik­ból eltávolították a forradalmi esz­mével meghasonlott egyéneket. A ki­zártak helyére mindig újakat tobo­roztak, úgyhogy a taglétszám soha­sem csökkent 250 fő alá. Bár a szervezet az ilyen eszmei harc következményeként fennállása alatt néhány belső válságot is átélt, a proletariátus és a párt forradalmi eszmélt képviselő irányzat ezekbőt mindig győzedelmesen került ki. Te­vékenységét a CSKP tevékenységé­vel együtt 1938 októberében a kié­ro-fasiszta szlovák hatóság betiltot­ta.' A Horthy-korszak alatt a Munkás­műkedvelők Egyesületének tagjait is üldözték. A kommunista párt tagjai­hoz hasonlóan sokukat börtönbe és koncentrációs táborokba hurcolták. A felszabadulás után a munká­** sok kultúregyütteseinek tevé­kenysége újjáéledt a Munkás Kul­túregyletben (RKS'J, amelyek tagjai a Munkásműkedvelők • Egyesülete szellemét' követve, a' hagyományo­kat szem előtt tartva folytatták te­vékenységüket. Az 1948-1 februári események aktív részesei, majd < győzelem- utáň a - fejlődés új felté­telei közepette folytatják tevékeny­ségüket. A Košice környéki lakoso­kat a reakció elleni harcra és a ha­za ú j jáépitésére-ösztönzik. Az egyletben rövid idő alatt elért jelentős, sikereikkel 1 Kelet-Szlovákiai haladó kulturális hagyományainak nemcsak itthon, hanem a külföldön is hírnevet szerezték. • 1945 őszén Košicén az Állami Színház megnyi­tásában a színház -igazgatójának, J. Borodáč nemzeti művésznek is se­gédkezet nyújtottak. Az egylet ered­ményes munkája Kelet-Szlovákia más — főleg ifjúsági — együtteseit is ilendületes-munkára ösztökélte. Az 1951 -es újjászervezés után .. — mely szerint, a kultúregyletek mun­kájának súlypontját az üzemi klu­bokba helyezték át — h Munkások Kultúregyletének tagjai az egyes üzemekben, gyárakban, (a Kelét-szlo­vákiai' Gépgyárban,, a Kelet-szlová­kiai Sörgyárban stb. J tevékenyked­tek: Itt főleg az új műkedvelők ne­velé'séVel foglalkoznak. A már 8U éven felüli, állami kitüntetést vise­lő Gőbel elvtárs például még ma is a sörgyári zenekar karmestere. Ai egykori Munkásműkedvelők Egyesü­lete tagjainak neveltjei a szocialista kultúrát hirdetve a különféle népi tánc- és dalegyüttesekbe, többek kö­zött a košicei Carnicába tömörülnek. Q leső utat tett-meg a košicei ** DDOC — a MuíikáSműkedve­lök Egyesülete. Mindig a -kommu­nista párt eszméitől áthatva szol­gálta a munkásosztály éš a dolgozók ügyét" a burzsoázia uralma alóli fel­szabadulás érdekében. - • • V. CHOLEVA, " ' az SJJLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának dolgozója Szovjet bálnavadászhajók gaz­dag zsákmánya a távol-keleti vizeken. {CT-K-ielvéWli ÜJ SZÖ 4 * 1965. augusztus -7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom