Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-31 / 241. szám, kedd

/ Hogy a borjú is jóllakjon, és a tej is megmaradjon Mivel foglalkoznak az állattenyésztési kutatóintézetek? A szarvasmarha-tenyésztés egyik legsürgősebb követelmé­nye olyan egészséges, szépen fejlődő borjak nevelése, me­lyek a tej- és a hús termelés jövedelmezőségének növelését és egyúttal a termelési költ­ségek csökkenését biztosítják. Ez utóbbi probléma megoldá­sának egyik feltétele a taka­rékosság. A mezőgazdasági szakemberek szerte a világon évek óta azon törik a fejüket, milyen módon vonhatnák meg a borjaktól észrevétlenül, anél­kül, hogy kárt tennének ben­nük, sőt fejlődésüket se aka­dályoznák, a drága áron érté­kesíthető teljes zsírtartalmú te­jet és főleg a tejzsírt az embe­rek javára. Á múlt, év végéig dr. Petar Mar­kovič mérnöknek és munkatársai­nak, az Uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozóinak kísérletei ugyancsak erre a kérdésre összpon­tosultak. Sikeres munkájuk eredmé­nyei igazolták, hogy a borjúnevelés­nél a tejzsír kitűnően pótolható a jóval olcsóbb állati vagy növényi eredetű zsiradékokkal. A TEJZSlRT PÖTLÖ ZSIRADÉKOK közül a legalkalmasabbak a sertés­zsír, a háj, a zsírszalonna, a mar­hafaggyú, a halzsír. A növényi zsi­radékok közül pedig különösen a kókuszolaj összetétele hasonlít a tej­zsíréhez. A pálmaolaj előnye, hogy minden különösebb feldolgozás nél­kül felhasználható, míg mondjuk a repceolaj, vagy az amerikai mogyo­róból készült olaj feldolgozása elég­gé költséges. A mi szempontunkból a tejzslrt pótló anyagok használata azért oly nagy jelentőségű, mert azzal és a tehenek tejhozamának lényeges nö­velésével kilátásba helyezhető az ed­dig évente külföldről behozott több mint 15 000 tonna vaj nagy részének a megtakarítása. — Tudvalevő — mondja Markoviő elvtárs —, hogy a zsiradékok kö­zül a világpiacon a vaj a legdrá­gább. Hogy némi fogalmunk legyen az árkülönbségről, elárulhatom: míg 1 kg vajért 7,80 koronát fizetünk devizákban, addig a hájat 2,60-ért, az ipari faggyút 1,20-ért, a halzsírt pedig csupán 1,10-ért importáljuk. A cél tehát, hogy a borjú jóllak­jon, de emellett megmaradjon a tel­jes tápértékü tej. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a borjakat a jövőben nem teljes zsírtartalmú tejjel, hanem az azzal egyenértékű, a tejzsírt he­lyettesítő anyagokat, vitaminokat, antibiotikumokat, ásványi sókat, fe­hérjéket tartalmazó lefölözött tejjel tápláljuk. Az uhrinévesi, a rapotíni és a br­nói állattenyésztéssel kísérletező in­tézetek közös kutatómunkájuk so­rán elenyésző adag egalizált tejbe tejzsírpótlóként marhafaggyút, ser­téshájat és halzsírt vegyítettek. Különösen ez utóbbival voltak jó ta­pasztalataik, mert a halzsfr a leg­olcsóbb zsiradékpótlók közé tarto­zik, de azért is, mert a világpiacon olyan mennyiségben kapható, hogy beszerzése nem okoz nehézséget. TEJ HELYETT TEJ • MÁSFÉL ÉV MUNKÁJÁNAK SIKERE • LÉ­NYEGES MEGTAKARÍTÁS A NAGY GONDDAL KIDOLGOZOTT recept szerint végzett kísérletek csakhamar meghozták a várt ered­ményt: a borjak egészségi állapotán nem esett csorba és súlygyarapodá­suk naponta 65—75 dkg-ot tett ki. — Kemény dió volt és elég sok fej­töréssel járt, hogy a kísérleti álla­tok emésztésében a legcsekélyebb zavar se következzék be — magya­rázza a szakember. Ellenkező eset­ben nem számíthattak volna rend­szeres fejlődésükre, súlygyarapodá­sukra. Mindenekelőtt azzal kellett tisztában lenniök, hogy az emésztő­szervek pontos, megbízható munká­ja nemcsak a zsiradékok vegyi ösz­szetételétől, de a zsírgömböcskék nagyságától ls függ. Mert minél na­gyobbak ezek a gömböcskék, annál nehezebben emésztik meg a borjak. HOGYAN FEJEZHETŐK KI AZ EREDMÉNYEK SZÁMOKBAN? Megállapították, hogy a növendék állatoktól megvont és Ily módon megtakarított tejzsír borjanként mintegy 8 kg-ra tehető. Ezzel csak a vágási célokra nevelt bikaborjak­nál évente több mint 2500 tonna tiszta tejzsír, vagyis körülbelül 3000 tonna vaj behozatala takarítható meg népgazdaságunknak. Ha tehát ilyen mértékben csökkenthetnénk' vajbehozatalunkat, akkor ez az új etetési eljárás jóvoltából mintegy 20 millió korona megtakarítást je­lentene devizákban, illetve ebben^az esetben lehetőségünk nyílna arra, hogy ezekért a devizákért más, fon­tosabb árut vásároljunk a világpia­con. Igaz, itt még egyelőre nem tar­tunk, de azért a cél már nincs elér­hetetlen távolságban. Az uhrinévesi kutatóintézet a módszertani előírá­sokat áttanulmányozásuk és a szük­séges intézkedések megtétele érde­kében már átadta a Földművelés­ügyi Minisztériumnak és a Gazdál­kodás Tudományos Rendszere Inté­zetének ls. Amint már említettük, a külföldi szakemberek körében évek óta foly­nak a lázas kísérletek a teljes zsír­tartalmú tej pótlására. Az ezzel já ró lényeges megtakarítást még az olyan fejlett mezőgazdasággal ren­delkező állam, mint Hollandia, sem veti meg, pedig míg nálunk az egy tehénre eső évi tejhozam országos viszonylatban átlagosan csupán 1850 literre becsülhető, ott a 4000 litert is meghaladja. — A borjak észre sem veszik a csalást, megtakarított és borsos áron exportált tejzsírért viszont a hollandoknak ls jól jön a pénz — mosolyog Markovié elvtárs. Az új borjúnevelési módszerrel kapcsolatos kísérletek alig igényel­tek nálunk másfél évnél hosszabb időt. Az uhrinévesiek 1963-ban kül­földi példára láttak munkához. A külföldi tapasztalatokat ellenőrizve, a fontosabbakat a mi körülmé­nyeinkre alkalmazva jogosan beszél­nek saját, önálló módszerükről, melynek eredményeit 1964 végén hi­vatalosan is bejelentették az illeté­kes szerveknek. Igaz, azóta az új etetési módszer megvalósítása érde­kében még nem sok történt, de any­nyi mindenesetre — és ez a sikeres kezdetet tekintve eléggé kecsegte­tő, — hogy a Havlíőküv Brod-i és chrudlml járások szövetkezetei már az új módszertani eljárások alapján táplálják a borjakat, és hogy ezen a téren máris értékes tapasztalatokra tettek szert AZ ÜJ ELJÁRÁSTÓL NEM IDEGEN­KEDNEK, amint az faluhelyen az új­donságok bevezetése alkalmával többnyire szokásos. Éppen ellenke­zőleg. Dicsérik a kitűnő megoldást, mely mindannyiunknak több nagy tápértékű tejet, népgazdaságunk­nak pedig lényeges devizamegtaka­rltást jelent. KARDOS MÁRTA A Sviti Műrostkutató Intézet dolgozói elhatározták, hogy szabad­ságuk idején egy napon szénát gyűjtenek, és fizetésük 5 százalékát ajánlják fel az árvízkárosultak megsegítésére. (M. Tuleja — ČTK felv.) Í ^ ÍS** Szomorú perceket éltek át a gútaiak, amikor az árvíz elöntötte községüket. El­szomorítóak azok a pillanatok is, amikor a katonaság lerombolja a düledező kis pa­rasztházakat. Szomorúak az öreg gútaiak, akik már sok mindent láttak életükben, de ilyen pusztulásra nem emlékeznek. (Bachan felvétele) Minden eszközzel segítünk Dél-Szlovákiában az elemi csapás színhelyére visszatért az élet. Az ár el­vonult, a Duna békésen folyik medrében, az elárasztott terület egyhar­madáról pedig szivattyúkkal emelik át a vizet a folyóba. A lakott terüle­tek, az üzemek és a kutak fertőtlenítése gyors ütemben folyik. Számos községbe már visszatért a lakosság. Megindult a termelő munka többek közt a komáromi hajógyárban is. A víztől mentes földeken a szövetkezeti tagok is munkához láttak, hogy legalább takarmányt termeszthessenek. A védnökségi járások gondoskodnak az újjáépítés meggyorsításáról és sok­rétű segítséget nyújtanak. Megkezdődött a lakóházak, a gazdasági és köz­épületek újjáépítése is. A kormánybizottság irányításával és egész társadalmunk áldozatkész támogatásával felszámolják az ár­víz által okozott károkat. E nagy mű országos jelentőségét bizonyítja a nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek és különleges katonai alakulatok gyors és rugalmas együtt­működése, az üzemek szövetkezetek és egyének elvtársi segítsége és tá­mogatása. A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÉRZE­TÉT növeli az a mindenre kiterjedő gondoskodás, amely a gátszakadás következményeit igyekszik enyhíte­ni. Látható és felmérhető ez a gon­doskodás például a pénzügyminisz­térium utasításaiban. Pontosan meg­határozták a kártalanítási eljárás módját, hogy az Állami Biztosító és az állami segély által kifi­zetett pénzösszegekkel pótolhassák a károsultak ingó és ingatlan vagyo­núkban keletkezett veszteségeket. Ma ezt sokan természetesnek tart­ják, sokakban nem ébreszt különöi sebb gondolatot. Azonban, szövetke­zeteink dolgozói, akik azelőtt egyé­nileg gazdálkodtak, a családiházak tulajdonosai, a negyvenévesek kor­osztálya nagyon jól tudja, hogy a München előtti köztársaságban egy ilyen árvíz több ezer családot érin­tő szörnyű katasztrófa lett volna, hiszen árvíz ellen nem lehetett a vagyontárgyakat a biztosító társa­ságnál biztosítani. A burzsoá állam inkább közadakozási akciók ré­vén keresett segítséget és nem volt hajlandó a keletkezett kár egy ré­szét az állampénztárból megtéríte­ni. Ma is ez a helyzet a Német Szö­vetségi Köztársaságban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Francia­országban és az Amerikai Egyesült Államokban. fr.r 26. Hátukon rekvirált holmival tö­mött zsák — így hagyják ,el a gyárat. Francesco ismerőse, akivel útközben találkoztak, lelkesen ja­vasolja: — Megmutatom, hol la­kik itt egy minden hájjal megkent fasiszta, vegyétek el az auójátl A garázs azonban már üres. Az előbb kobozták el az autót egy másik brigádbeli partizánok. Kétórás kapaszkodó után elásták a műszereket egy ismerős csűr­jében — a hegyek között nem lesz ilyesmire szükségek. — Porco mio, tudjátok, milyen könnyen bajba kerülhettünk vol­na? Úgy bizony, azzal a telefon­nal? — csavar cigarettát Kaprie és a szeme sarkából éberen figye­li, ki mit szól az észrevételéhez. — hogy követhetett el a törzsőr­mester úr ilyen baklövést?! — Semmi se történt! — komo­rodik el Bobo. — De történhetett volna! Egy­szer még szerencsétlenségbe dön­tesz bennünket. Es magadat is! — veti a törzsőrmester szemére Mo­rous. Tán régi számlákat akar ki­egyenlíteni? — Ha nálunk nem tetszik, kérd az áthelyezésedet egy mástk osz­tagbal — őrzi meg Bobo még min­dig nyugalmát. — Az osztagban jól érzem ma­gam, csak az nem tetszik, ahogy vezetsz bennünketl — tart ki ma­kacsul a magáé mellett Morous. — Ezt már egyszer meg kellett ne­ked mondanunk! — Ügy vezetlek benneteket, ahogy tanultam! — Hát akkor rosszul tanultad. Ennek a tudománynak az ember vérében kell lennie, nem pedig pa­piroson. Betartjuk a szolgálati sza­bályzatot, csak azt szeretném tud­nt — mt a fészkes fenének?! — és Morous olyan egyenesen ül, mint a cövek. Haja kurtára van nyírva, sűrű szemöldöke kefesze­rűen meredezik. Még nem üvölt, mint a kaszárnyaudvaron szokott az újoncokra. Csak mondja a ma­gáét, mintha nem is érdekelné túlságosan az ügy. Bobót azonban már elöntötte az epe. — Veled, a te bölcsességeddel még felveszem a versenyt! En va­gyok köztetek a rangidős, én ve­zettelek Ide benneteket, vagy ta­lán nem?! — Te vezettél, de ez nemcsak a te érdemedI — vág közbe Sta­nin őrvezető. — Adjuk csak meg mindenkinek a magáét! — Ha nincs Zolik őrmester úr, meg Rechtor őrmester úr... — szólalt meg Dunajíík őrvezető is. — Törzsőrmester úr, hm, — fészkelődik a kiismerhetetlen Kap­rie őrvezető. — Hm, de Zolik őr­mester már régen ugyancsak törzs­őrmester lehetne, ha nem kommu­nista családból való és ha ő is a tiszt urak micsodájába bújt vol­na! Morous szakaszvezető úr meg legalább őrmester lehetne és Cy­ril szakaszvezető úr is! Nincs iga­zam? — Már akkor inkább Stanin, mint én — véli Cyril. — Nahozený meg ma már bizo­nyára kapitány, ha többet forgo­lódik a tiszt urak kisasszonykál körül! — Hagyjátok a fenébe! Itt iga­zán nem a sarzsiról van szó! Épp­úgy tisztelem a törzsőrmester urat, mint Rechtor őrmester urat, vagy a többi őrmestert, szakaszvezetőt, tizedest és őrvez$töt. A fontos az, hogy mindegyikünk megtegye a magáét! — ad hangot véleményé­nek Rochné, hogy elvegye a vita élétí — Katona vagyok és kész! • — Inkább töltsetek és igyunk egyet! — egyengeti a megbékülés útját Kvit. — En is azt hiszem, hogy Rech­tor, Zolik, Cyril, Stanin és még mások csak azért nincsenek ma­gasabb rangban, mert békeidőben inkább másért emelik valakinek a rangfát, mint amit tud — szól közbe Nahozený. — Ha viszont a háború nem lenne olyan rossz és kegyetlen, s ha ki lehetne irtani a protekciót, a fúrást és az ehhez hasonló piszokságokat, felőlem örökké tarthatnai — A csodába, hisz te már egé­szen úgy beszélsz, mint a kommu­nisták! — héz rá meglepetten Bobo. — Ha úgy lenne, én csodálkoz­nék a leginkább magamon! — mu­tatja meg nevetve erős, fehér fo­gait Nahozený. — .Mit akarsz te voltaképpen, Morous? — teszi fel a kérdést Rechtor. — Mit akarok? Változást egye­lőre talán még nem is. Csak azt akarom, hogy a törzsőrmester úr tudja: tisztában vagyunk azzal, hogy baklövéseket követ el, s ezért a jövőben jobban vigyázzon. — Ide süssetek! Illik? — tűzte zubbonyára a fasiszta kitüntetést Sárosi. — Szenzációs! Majd kölcsön­adod, ha találkára megyek? — Rendben van, te meg köl­csönadod a bakancsodat .. — A „Zbrojovkámon" kívül most már kölcsönadok én mindent! — Ha már egyszer belefogtatok valamibe, fejezzétek is be — vá­gott közbe Bobo törzsőrmester. — Ha „á"-t mondtatok, mondjatok „bé"-t is. — A magunkét már megmondot­tuk, ennyi elég „á"-nak is, meg „bé'-nek is! (Folytatjuk) PÉLDAKÉNT EMLÍTHETJÜK, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban 1962. február havában az Északi­tenger partján gátszakadás követ­keztében árvíz keletkezett, a káro­sult lakosság azonban a biztosítótól semmilyen kártérítést nem kapott, holott igen sokan biztosították va­gyonukat a gátszakadást előidéző szélvihar ellen. Az NSZK-ban csak úgy mint Svájcban és Ausztriában a kártalanítás részleges ás korláto­zott állami szubvencióval történik. Azonban ezeket a szubvenciókat sem nagyságuk, sem teljességük alapján nem lehet összehasonlítani azzal az állami támogatással, amelyben ma, a Csallóköz árvíz sújtotta három járásában élő lakosság részesül. Jelenlegi . biztosítási rendszerün­ket 1951 óta építettük ki, amikor az Állami Biztosító első ízben fogadta el az árvíz következményei elleni biztosítást. Ez csak azért lehetsé­ges, mert a biztosító társaság álla­mi szociális szervezet és az állam megtéríti a kifizetett összegeket. Köztudomású, hogy államunk ezen­felül további segélyt is nyújt a biz­tosított házak tulajdonosainak, és ez a segély 50 000 koronáig kiegészí­ti a biztosító által fizetett összeget. A nem biztosított házak tulajdono­sainak az állam a megállapított kár összegének 80 százalékát kitevő se­gélyt nyújt t=3 az építtető szociális viszonyai szerint egészen 40 000 ko­ronáig terjedő összegben. Amennyi­ben a ház építkezési költségei még további anyagi eszközöket igényel­nek, a fentieken kívül rendkívül előnyös feltételek mellett 25 000 ko­ronás kölcsön folyósítható. A csalá­di ház kijavítására vagy újjáépíté­sére szolgáló hitelek további for­májaként az Állami Takarékpénz­tár-önsegélyes építkezés esetén — egyszázalékos kamatlábbal, — épí­tővállalati kivitelezés esetében pe­dig 2,7 százalékos kamatlábbal 30 éves kölcsönt folyósít. A LAKOSSÁG ELPUSZTULT INGÓ VAGYONÁÉRT (ruhanemű, fehérne­mű, bútor lakásberendezés, háztáji állatállomány, termés, gyümölcsfák stb.). 25 000 koronás állami segély nyújtható abban az esetben, ha biz­tosító által kifizetett összeg nem fe­dezi a keletkezett kárt. A nem biz­tosított polgárok ingó vagyonáért a kár értékének igazolása mellett ugyanilyen összegű segély folyósít­ható. Mindebből látható, hogy a káro­sultak a társadalom segítségével új életfeltételeket teremthetnek. Kiemelést érdemel a védnöséget vállalt járások közvetlen gondosko­dása is: szakértőket küldenek a köz­ségek segítségére és lakosságot el­látják az élethez, a lakásépítéshez és a termelés felújításához szüksé­ges javakkal. Ezzel egyidejűleg a minisztériumok és vállalataik szá­mos intézkedéssel biztosítják az új­jáépítés zavartalanságát. Természe­tesen ez bonyolult folyamat, amely nem zajlik le nehézségek nélkül még akkor sem, ha ezt a területet az épít­kezési és egyéb anyagok szállításá­nál előnyben részesitik. TUDNI, LÁTNI ÉS ÉREZNI KELL, hogy az ország egész lakossága to­vábbra is lankadatlan figyelemmel kíséri Dél-Szlovákia újjáépítését és minden rendelkezésre álló eszközzel hozzájárul ahhoz, hogy Csallóköz dolgozói minél előbb nyugodtan és megelégedetten végezhessék mind­nyájunk számára fontos munkáju­kat. J. B. ÜJ SZÖ 4 * 1965. augusztus 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom