Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-30 / 209. szám, péntek

A külföldi és belföldi piacon is közismertek a Dolné Vestenice-i Május 1. Gumigyár készítményei. A jövőben bővítik a sportfelszerelési cikkek terméklistáját. Képünkön: a labdabelsők gyártása. (Foto: K. Bachan) K özg a z d a s a g 8. Az árak gazdasági szerepe Äz árpolitika fő elvei: az árak stabilitása, az árszint csökkentése, az árak egységessége és központi szabályozása. Ezeknek az elveknek gazdaságilag Indokolt mértékben való érvényesítése elengedhetetlen követelmény. Az eddigi irányítási és tervezési gyakorlat azonban az árpolitikai elveket a konkrét gazdasági helyzetre való tekintet nélkül, vagyis olyan körülmények között is érvényesíteni igyekezett, amelyek elvileg más megoldást követeltek. Az új irányítási rendszerben az áraknak a termelés és a fogyasztás között fennálló kapcsolatot kell tükrözniük. Az árnak az új irányítási rendszerben két vonatkozásban van fontos szerepe: a távlati tervezéssel és az anyagi érdekeltség új rendszerével kapcsolatban. Árak és a távlati tervezés. Ä távlati tervezés során nemcsak a'szükségleteket, valamint a források és a szükségletek egyensúlyát kell szem előtt tartani, hanem mérlegelni kell azt is, milyen eszközöket kell igénybe venni a források bővítésére. A szükségletek fedezését többféleképpen oldhatjuk meg, s minden megoldás más-más igényeket támaszt a pénzeszközökkel szembén. Az optimális változatot csak az árszínvonal és az árak várható alakulásának elemzése alapján találhatjuk meg. A gazdasági elemzések során a belföldi árakat az elért progresszív önköltséggel, a külkereskedelemben elért árakkal s a világpiaci árak fejlődésével hasonlítjuk össze; ennek alapján levonhatjuk a szükséges következtetéseket a gazdaságfejlesztési tervek számára. Az árrendszer egyike lesz azoknak a gazdasági tényezőknek, amelyekkel felmérhetjük a fejlesztés tervezett arányainak hatékonyságát. Árak és az anyagi érdekeltség. A vállalatok anyagi érdekeltségét a bruttó jövedelemre (nyereségre) alapozzuk. A vállalatok a lehető legnagyobb bruttó jövedelemre fognak törekedni. Az árakat ezért rugalmasan kell módosítani, hogy a társadalmilag szükségesebb áruválaszték a vállalat számára jövedelmezőbb legyen, mint a viszonylag kevésbé fontos áru termelése. Az ilyen árszabályozás új elemet jelent árpolitikánkban. A gazdaságilag indokolt jövedelmezőséget az árak segítségével úgy lehet befolyásolni, hogy a gazdasági feltételek alakulásával összhangban gyakrabban fogjuk változtatni a nagykereskedelmi árakat. Az árpolitika központi irányítása. Népgazdaságunkban ma mintegy 1,5—2 millió nagykereskedelmi és fogyasztói ár szerepel. A tervezett árrendezés három árkategóriával számol: szabott árakat, határárakat (limitált ár) és szabad árakat vezetünk be (lásd a Termelési ár. Árképzés címszót). A termékeknek, illetve termékcsoportoknak az egyes árkategóriákba való besorolásáról és az esetleges változásokról a központi árképző szerv dönt majd az egyes termelési ágak tényleges feltételei alapján. Futballcsapat a szénakazlon A nap alig szórja szét felénk reggeli sugarait, máris motorok zúgásától hangos az ipolykeszi határ. A helyi sportegyesület veretlen futballcsapata segít szénát hordani az EFSZ-nek. A környéken már nem akad egyenrangú ellenfelük. Büszke ts rájuk a falu. Huszár Béla, a szövetkezet elnöke motorkerékpárfával robog a gazdaság udvarába. A fiatal sportolókkal beszélget. Majd a határba megy velük, hogy néhány szóval útbaigazítsa őket munkájukban. Ml ls felkapasz-. kódunk az egyik traktorra a vU dámra nevetgélő gyerekek közé. — Erről is írhat az újságba, nemcsak a futballmérkőzésről— mondja Varga Laci, a traktor vezetője. Mert az 5:0lás és a 7:0-lás győzelem után itt sem vállunk szégyent. Igaz-e, gyerekek? — fordul a többlek felé. Azok helyeslően bólintanak. •— Nagy szerencsénk van az idén ••— mondja valaki. — Nem gondoltuk volna, hogy a nyékleket is megverjük 7:0-ra. — Vigyázz! —• figyelmezel egy újabb hang. —

i Utánunk jön a teherautó. Ez a traktorosnak szólt. Pár perc múlva Takács Pityu húz el mellettünk. Vidáman kiált ki az ablakon. — Iparkodjatok, gyerekek, mert, 'délután még futballmérkőzésre megyünk. Viccelődve, élcelődve érünk a magasodó szénakazalhoz. Előbb Var-, ga még leméri a terhet. Aztán fogy a széna mind a két járműről. Most itt van egyben az egész futballcsapat, élén Dénes Sándor edzővel. Az edző is szorgalmasan dolgozik, de irányítja a csapatot is, úgy mint mérkőzés közben. Nehogy megszólják őket. Szégyen lenne, ha épp ma esne csorba a csapat becsületén. Megkondul a harang, delet jelez. A fiúk az utolsó téréssel jönnek a határból. Porosak, fáradtak, de most is jókedvűek. Napbarnított arcukról csak úgy sugárzik az egészség. A jól végzett munka után elégedetten hajtanak fel egy-két pohár sört. Eredményes munka volt. Jól sikerült brigád. Ilyesmi illik a győztes csapat hírnevéhez. BALLA JÖZSEF Már napokkal ezelőtt hírt adtunk róla, hogy az árvíz sújtotta falvak felett védnökséget vállaló járások országos értekezletet tartottak Komáromban. A tanácskozásról csak annyit, hogy egy fő célt, országos feladatot iparkodott megoldani. Azt, hogy a Csallóköz mielőbb újraépüljön, szebb legyen, mint volt. A tanácskozás szünetében véletlenül összeakadtam Jozef K omoň elvtárssal, a lévai járást pártbizottság titkárával. Nem akarom most szóról szóra elismételni a szavait. A néhány perces beszélgetésnek azonban magva az volt, hogy a lévai Járás a Mladá Boleslav-t járással részt kért Csallóközaranyos felépítéséből. A falu gondja az övék ls ... Jozef Komofl még nem beszél eredményekről. Nem ts beszélhet, hiszen a járás szövetkezetet, Ipari üzemei még nem mondták ki a végső szót. Sztnte naponta születnek az újabbnál újabb, Jobbnál jobb javaslatok, hogy Csallóközaranyoson mielőbb rendes kerékvágásba zökkenhessen az élet. A sok szép, nemes ígéret közül csak néhányat említ, hogy érzékeltesse mindazt, amire a lévai járás népe vállalkozott. A felsorolásban első helyen említette meg a kiskéri szövetkezetet. Ez az aránylag kts szövetkezet már a napokban öttagú építőcsoportot küld Csallóközaranyosra. Ez addig marad ott, amíg egy családi házat újjáépít. Az egészen az az érdekes, hogy a szövetkezet ezért a munkáért nem kér ellenszolgáltatást. Az építőcsoport tagjait a szövetkezet saját anyagi eszközeiből jutalmazza. A tolmácsi kazángyár vezetősége is megtalálta a segítés leghatásosabb formáját. Jól tudják: ma mindennél fontosabb az építkezés, hogy még a tél beállta előtt ideiglenes fedél legyen valamennyi árvízkárosult feje fölött. Sőt a gazGONDJUK A MIÉNK IS daságl élet mlelőbbt normalizálásának ls egyik alapvető feltétele a gazdasági épületek rendbehozása, illetve újjáépítése. Egyszóval: építeni kell. Építeni és mielőbb. Így született a következő döntés: Az üzem 260 ezer korona értékű építkezésre kötött szerződést a lévai járási építkezést vállalattal. Most azonban azt mondták: az építkezési vállalat az említett összegnek megfelelő munkát — az üzem számlájára — végezze csak el Csallóközaranyoson, ők az üzemen belül megtalálják a módját, hogy a halaszthatatlan építkezéseket elvégezzék saját erejükből. Másik példa. A pukanecl faüzem dolgozói a következőket ígérték: augusztus tizenötödikéig terven felül elkészítenek két olyan faházat, amelyben ideiglenesen kétszázan hajthatják álomra a fejüket. November tizenötödikéig még 150 négyágyas faházat küldenek. Ezt az ígéretüket még 29 ezer koronával ts megtoldották, amit az üzem dolgozói adtak az árvízkárosultak tavára. Folytathatnánk tovább ls, de Komoň elvtárs szükségesnek tartja, hogy néhány szóval a Mladá Boleslav-i járásról is megemlékezzen. Az ő segíteni akarásuk ts példás. Az aranyosi szövetkezetnek ahhoz, hogy az állatalt átteleltethessék, 38 vagon szálastakarmányra lenne szüksége. De honnan, amikor a víz jóformán az egész határt elöntötte? A biztató szó azonban nem váratott magára sokáig. A Mladá Boleslav-t járás képviselői megígérték, hogy 30 vagon erejéig magukra vállalják a lószágállomány téli eleségének előteremtését. A lelenlegt találkozó alkalmából újabb elhatározás született. Az aranyosiaknak főtt a fejük, hogyan hozzák rendbe a megrongálódott gazdasági és háztartást gépeket. Erre a kérdésre szintén a Mladá Boleslav-lak adtak feleletet. Szerződésbe foglalták, hogy egy négytagú gépjavító csoportot küldenek rövidesen a faluba vándorműhelylyel. Amikor aztán az aranyosiak megkérdezték — aztán meddig maradhatnak, a válasz így hangzott: mindaddig, amíg szükség lesz rá. Pontot kell tennünk a beszélgetés után. Kezdődik a tanácskozás, amelynek egyetlen célja: egyesíteni az ország erejét, hogy mielőbb begyógyuljanak a sebek. SZARKA ISTVÁN MESE A HÁROM PAT A

három zeneszakértő a kávéházi asztalnál megegyezett abban, hogy vidéki zenekultúránk terén még igen sok a tennivaló. A vidéki zenekultúra segítséget igényel. Ki más nyújthatná ezt a segítséget, ha nem ők, a zeneszakértők, akik sajnos mindeddig még egyetlen vidéki fúvószenekart sem patronálnak, s ez néha álmatlan éjszakákat okoz nekik. Elhatározták tehát ott a kávéházi asztal mellett, hogy záros határidőn belül pártfogásba veszik Alsókapcás község fúvószenekarát, éj erőben, egészségben útra keltek a nevezett községbe. Nem állíthatjuk, hogy Alsókapcás ifjúsági fúvószenekara örök nűséget esküdött volna a „Lenn a falu végén nem füstöl a kémény" című nótának. Egyszerűen nem volt más kottájuk, s ezért örökké ezt fújták. A község lakosai már megszokták, hiszen egyetlen kulturális esemény sem zajlott le náluk a „Lenn a falu végén" című dal nélkül. Nagy volt tehát az öröm az alsókapcási berkekben, de különösen a helybeli szövetkezet vezetőségi körében — amely az Ifjúsági fúvószenekart létrehozta — amikor megérkezett a három zeneszakértő és kijelentette, hogy a zenekart szakmailag segíteni óhajtja. — Igazán hálásak vagyunk önöknek, elvtársak, hogy segítségünkre jöttek — kezdte a tanító. Sok problémával küzdünk Elsősorban is itt a repertoár, ez a legnagyobb gondunk. Könnyű, kis létszámú zenekarra írt szerzeményekre volna szükségünk. — Várjunk kérem — szakította félbe a száraz, gyakorlati patrónus. — Hogy konkrétak legyünk mindjárt az elején: mi nem vagyunk a zenekiadó vállalat küldöttei. — Úgy, úgy kérem — egészítette ki társát a másik, örökké könnyező szemű patrónus, — mi gyakorlati szakemberek vagyunk kérem. — Én pedig — hajolt meg könnyedén a harmadik patrónus — elméleti szaktanácsokkal siettem segítségükre. Mert ugyebár, elmélet nélkül nincs gyakorlat, erről talán már olvastak is valahol, — mosolygott leereszkedően az elnökre, meg a tanítóra. — Térjünk a tárgyra. Játszik valaki cornó-pultot a zenekarban? — s felhúzott szemöldökkel várta a választ. — Hát... ami azokat... illeti... — hebegte a tanító, de nem tudta befejezni a mondatot, mert az elméleti patrónus jóindulattal segítségére sietett: — A cornót népiesen vadászkürtnek hívják, kérem. Az elnök szemlátomást megkönnyebbült, a szövetkezat vadászterületéről, erdőgazdaságáról akart valamit mondani, de a tanító idejében leintette. — Nem, kérem. Zenekarunk nem rendelkezik vadászkürttel. Ha volna is vadászkürtünk, ugyan ki játszana rajta? — A vadászkürt — válaszolta az elméleti szakember —, hogy úgy mondjam, a fúvószenekar fűszere — s hirtelen az elnökhöz fordult. — Tessék csak elképzelni kérem egy szimfonikus zenekart cselló nélkül. — Az elnök arcán valószínűleg meglátszott, hogy ezt sem tudja elképzelni, a patrónus tehát csak annyit mondott: — Na ugye? 'elcsattant a száraz, gyakorlati patrónus figyelmeztető szava is: — Ugyanez vonatkozik az angol kürtökre kérem. Melegen ajánlom, szerezzenek be a zenekar részére legalább két angol kürtöt. — Hiszen igen, csakhogy... mentegetődzött az elnök, s hüvelyk- és mutatóujja összedörzsölésével a patrónus értésére adta, miről van szó. — Ugyan kérem 1 — legyintett rosszkedvűen a száraz emberke. — Félre a kicsinyességgel, ha a község kulturális felvirágoztatásáról van szó. Nekünk is, önöknek is ez a legfőbb érdekünk, nemde? A szövetkezet kulturális alapjából bizonyára angol kürtre is telik. S ha nem, adjanak el egy tinót, vegyenek az árából angol kürtöt. Egy tinó — egy angol kürt, két tinó — két angol kürt... — Ugyanez vonatkozik az ütőhangszerekre is. Mi a helyzet önöknél az ütőhangszerek terén? — kérdezte hunyorított szemmel a harmadik patrónus. — Van nagydobunk, kisdobunk — magyarázta a tanító. — Ez egyébként nagyon fontos — vágott közbe a patrónus — de, hogy úgy mondjam, ez csak a nyers alap. Van például triangelük? Nincs? Az nagy baj. A triangel háromszögletű acélcsengetyű. Azt egy acélpálcikával megütik és megszólal. De micsoda hangon szólal meg... Kell még üstdob is. Tudják-e, mi az üstdob? Az olyan hatalmas katlan... Hogy is mondjam? — három ujját összerakta s kinyújtott kézzel magyarázta. — El tudják önök képzelni egy fa koronáját — törzs nélkül! Ugye nem? Hőt képletesen mondva az üstdob a törzs, a zenekar a korona, az előadott mű pedig a gyümölcs. Értik, nemde? — diadalmasan tekintett patrónus-társaira, azok helyeslően bólogattak. Az elnök és a tanító elborult ábrázatát látva, legyintett. — Tudom, tudom. Megint pénzkérdés. A kulturális alapból bizonyosan telik üstdobra is. Ha nem telik, adjanak el egy tinót, s az árából vegyenek üstdobot. Egy tinó — egy üstdob, két tinó — két üstdob. — Igen, igen — szólt közbe türelmetlenül a tanító. — Csakhogy nekünk elsősorban másféle segítségre volna szükségünk. — Mégpedig milyenre — csapott rá egyszerre a három patrónus. — Hát kérem ... legelsősorban karmesterképző tanlolyamokra, hogy műkedvelő karmestereink elsajátítsák .... — De kérem, — vágott közbe az elméleti patrónus. — A tanfolyam az semmi. Az csak félmunka, és a kulturális munka nem tűri a félmegoldásokat. Ugorjon fel a karmester elvtárs a fővárosba és iratkozzék be a zeneművészeti főiskola karmesterképző szakára. Onnan aztán majd mint kész karmester kerül vissza ... — Ide, Alsókapcásra? — kérdezte gúnyosan az elnök. — Na igen, de ez már nem a mi dolgunk — vonogatta vállát a három patrónus. — Beláthatják az elvtársak — folytatta az elméleti patrónus —, hogy a hiányosságokat, amelyekről itt szó esett, önmaguknak kell eltávolítaniuk. Ha törekvéseiket siker koronázza, hívjanak meg minket, majd újra összeülünk, ugye, karmester elvtárs? — a tanítót kereste, de az már nem volt sehol, mintha a föld nyelte volna el. E

bben a pillanatban a szomszédos klubhelyiségben teljes erővel rázendített az alsókapcási ifjúsági fúvószenekar a „Lenn a falu végén nem füstöl a kémény"-re, melynek hangjai elkísérték a három patrónust az autóbuszmegállóhoz. VLADIMÍR KALYTCUK F Készítményeink világpiaci elhelyezése feltételeinek egyike: külső kivitelük. Ezt tudatosítják a PREMA piešťanyi üzem dolgozói, akik orvosi műszereket és készülékeket gyártanak. (Bachan felvétele^ SZÖ 4 * 196

5- i"

lius 3

0-