Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-23 / 202. szám, péntek

JOGI TANACSADÔ A VÁSÁRLÓK JOGAI Oj polgári törvénykönyvünk rész­letes rendelkezéseket tartalmaz a szolgáltatásokról és ennek keretén belül szabályozza az üzletben vá­sárló polgárok Jogait ls. Fontos tudni, hogy az eladott áru minőségének, mennyiségének, mértékének vagy súlyának meg kell telelnie az előirt követelmé­nyeknek, hibátlannak kell lennie, s minden tekintetben meg kell te­lelnie az érvényes műszaki szab­ványoknak. A vevő az áru jellege szerint megkívánhatja, hogy a vásárolt árut előtte ellenőrizzék, a szerke­zet működését előtte bemutassák, Így pl. a vásárolt villanykörtét előtte kipróbálják, a TV készülék működését előtte bemutassák. Ha a vásárolt dolog működését szabvány előírás is szabályozza, a vállalat köteles erről a vevőt részletesen tájékoztatni, hacsak nem közismert szabványról van szó. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eset­leges kárért a vállalat felelős, így pl. műszaki műveltséggel nem rendelkező vevőt megfelelő módon kell tájékoztatni a bonyolultabb elektromos háztartási gép működ­tetéséről. Az eladó vállalat a szavatossági határidő alatt felelősség felróható­ságára való tekintet nélkül, tehát objektíven felel az eladott áru esetleges nyilt vagy rejtett hi­báiért. A szavatossági határidő az élel­miszereknél 8 nap, ha az árun magén, vagy a csatolt használati utasításban nincs hosszabb szava­tossági idő megjelölve, azzal, hogy a gyorsan romló élelmisze­rek esetében legkésőbb a vásár­lást követő napon kell az áru hi­báját kifogásolni (pl. zöldség, hűs stb.). Takarmányok esetében a szavatossági határidő 3 hét, élő állatok esetében 6 hét és a többi esetben 6 hónap. A szavatossági határidő az árunak a vevő által történt átvételétől számítódik. A szavatosság alapján a vállalat köteles az eltávolítható hibát díj­mentesen kijavítani, ha a vevő a vásárolt dolgot még nem használ­ta, a hibás áru helyett hibátlant, esetleg hibátlan alkatrészt kérhet. A vállalatnak is joga van javítás helyett íj árut adni. Ha a kifogá­solt hiba nem távolitható el, a ve­vő kérheti az ám kicserélését hi­bátlanra, vagy elállhat a szerző­déstől. Ez a jog illeti meg a vevőt az esetben is, ha az áru hibáit ismételt javítással sem sikerült el­távolítani, vagy ha annak rendes használatát számos hiba nehezíti. Ha a hiba nem szüntethető meg, de az áru egyébként használható, a vevő megfelelő árengedményt igényelhet. A alacsonyabb áron eladott, le­értékelt áru oly hibája esetén, melyről a vállalat a vevőt a vétel­nél nem tájékoztatta, a vevő az áru kicserélését ill. árának leszál­lítását kérheti. A belkereskedelmi minisztérium 1984. Június 20-1 30/84 sz. rendel­kezése értelmében az üzleti el­adással foglalkozó szervezetek a vásárlók jogos reklamációja eseté­ben kötelesek az árut vagy kicse­rélni, vagy visszavenni és a vétel­árat visszafizetni — ha a készít­ményt a vevő még nem használta, ill. az esetben, ha azt a vevő a javítás után ls megismétlődő hi­bák miatt vagy az áru számos hi­bája miatt nem tudta az áru cél­jának megfelelően használni. Az említett rendelkezés szerint a szö­vött áruk, ill. lábbelik anyagának hibáit, vagy feldolgozásuk során keletkezett hibákat a fentiek ér­telmében az áru el nem távolitha­tó hibáinak kell tekinteni. Az említett rendelkezés szerint a reklamációt annak az üzletnek a vezetője vagy vezető helyettese köteles elintézni, ahol a polgár az árut vásárolta. A reklamációt le­hetőleg azonnal el kell intézni és nem szabad függővé tenni az el­osztó vagy gyártó vállalat elinté­zésétől. Ha a szavatossági levél külön megjelöli a szavatossági javítást végző üzemek címét, akkor a hi­bát itt kell kifogásolni, ô vevő lakhelye szerinti legközelebbi ]a­vító üzemnél. Ha a vállalat a reklamációt azonnal vagy megfelelő időn belül nem intézné el, a vásárlónak joga van a reklamáció időpontjától számított 3 évi elévülési határidő alatt igényét a járásbíróságnál ér­vényesíteni. Ha a vevő az említett szavatos­ságból eredő jogigényét a szava­tossági határidő alatt a vállalat­nál nem érvényesítette, ez a joga megszűnik. A reklamáció a polgá­ri törvénykönyv új Intézkedése. Mint a fentiekből kitűnik, a vá­sárló csak akkor fordulhat igé­nyével a bírósághoz, ha előzőleg a törvényben előírt határidőn ber. s lűl igényét a vállalatnál reklamál­ta. A törvény ezzel a rendelkezé­sével módot akar nyújtani, arra, hogy a vállalatok rövid úton, pe­reskedés nélkül orvosolják a ve­vők jogos panaszalt. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a vállalatok ter­mészetesen nem felelnek az áruk olyan meghibásodáséért, amelyet maguk a vásárlók okoztak. Dr. FÖLDES JŰZSEF Gútai gyermekek Sósár fürdőben Erdő koszorúzta hegyek között fek­szik Sósár fürdő. Hatvannégy árvízká­rosult gyermek talált itt ideiglenes otthonra. Csallóközi gyermekek, több­nyire Gútáról. Hat — tizenöt évesek. A losonci vendéglátóipart vállalat és a város többi kereskedelmi szervezeté­nek dolgozói adtak otthont Sósár für­dőben ennek a hatvannégy gyermek­nek. Igyekeznek feledtetni a gyermekek­kel a történteket. A környezet nagyon szép. S az ellátás? Talán otthon sem lehetne jobb. A gyermekek naponta töbször kapnak enni. Mindenki any­nylt ehet, amennyi Jólesik. A neve­lő nénik kedvesek, szinte tömnék a gyermekeket a sok jóval. Rengeteg Játékot, sportfelszerelést, ruhafélét, melegítőt, lábbelit ls kap­tak. Mindent tiszta újat. A gyerme­kek örülnek az Irántuk megnyilvánu­ló szeretetnek. A kis Horváth Simon szinte kézről-kézre megy. Mindössze ötéves és mindenkinek kedvence. Nincs egyedül: itt van vele 9 éves nővére, Klárika is. Hogy érzik ma­gukat? Nagyon jól! Sósáron van Rózsa Ica és 6 éves testvére, Marika is. Itt vannak a Lec­kéši testvérek: Erzsike és Tibor is. Meg a három Geday-gyermek: Mari­ka, Julika és Ilonka. Kl győzné fel­sorolni mind a hatvannégyet. Szere­tik a gondozóikat, nevelőiket, meg Lipták bécsit, a losonci vendéglátó­ipari vállalat Igazgatóhelyettesét, aki mind a 84 gyermeket szinte a saját­jaként szereti. Minden szabad Idejét közöttük tölti. AGÚCS VILMOS, Losonc. Legszebben a tettek beszélnek Népművelők az árvízkárosultak között Az árvíz sok embert kényszerftett arra, hogy elhagyja házát, lakását és másutt ideiglenes otthont teremtsen magának. Természetesen az evakuá­ciós központok — bármilyen szépek ls, bármilyen jő ls ott az ellátás — nem helyettesíthetik teljes mérték­ben a megszokott környezetet. Az átélt tragédia sebeit a kultúr­munkások is enyhíteni próbálják. Ezekben a napokban a népművelők­nek sok fontos feladata van. A Nép­művelési Intézet a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság iskola- és kulturális ügyosztályával karöltve Irányelveket adott kl a népművelők számára. Az Irányelvek kitűzik, hogy az evakuált lakosság szabad Idejét szervezett, hasznos szórakozással töltsék ki. Szükséges, hogy minden evakuációs központban könyvtár le­gyen. Ott, ahol nincs, vagy ahol ke­vés a magyar könyv, a vándorkönyv­tárak tesznek eleget ennek az Igény­nek. Szükséges, hogy mindenütt le­Kevesen Ismerik Voderadyt a kis falut, amely alig 10 kilométernyire fekszik Diószegtől északra. Ma azon­ban a komáromi szülők és gyerekek szeretettel beszélnek az említett fa­lucskáról, pedig néhány héttel ez­előtt azt sem tudták, létezik-e. Hogy miért? Azt könnyű megfej­teni. Az árvízveszély nehéz napjaiban Ismerték meg a komáromiak Vodera­dyt, melynek pedagógusai és iskolai alkalmazottai az elsők között ajánlot­ták fel segítségüket azoknak, akik­nek el kellett hagyniuk otthonukat. A mezőgazdasági iskola internátu­sának vezetősége a gyerekek megér­kezésének első napjától mindent meg­tett és megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek semmiben se érez­zenek hiányt. A modern internátusban a gyer­mekek valóban második otthonukra találtak. Rendelkezésükre áll a szé­pen berendezett klubhelyiség, a te­levízió, könyvtár, tornaterem és kü­lönböző társasjátékok ls. A foglalkoztatás előre megállapí­tott terv szerint történik. A HNB el­nöke is mindennap meglátogatja az internátus lakóit, hogy segítse a kü­művészetl csoportok fellépéseinek lönböző rendezvények, sportjátékok bevételét a 405—700 számú pénzutal- és kirándulások megszervezését. Az ványon továbbítják étlapot bizottság állítja össze, mely­A népművelők munkája tehát sok- ben részt vesz a HNB elnöke és a rétű. Körülbelül három csoportba so- körzeti orvos is. Naponta ötszöri bő­rolhatnánk tevékenységüket: népművelési és kulturális mun ka az evakuációs központokban séges étkezés után jólesik a játék és a szórakozás. A gyermekek naponta több órát töltenek a falu mögötti — népművelési munka az asszaná- erdőben, ahol számtalan lehetőség ciós időszakban — népművelési és kulturális mun­ka az árvízkárosultak megsegítésére. OK nyílik a gondtalan szórakozásra. A komáromi gyerekek bizonyára sokáig fogják emlegetni Voderadyt. RATIMORSZKY GYULA AIV. moszkvai nemzetközi filmfesztivál A Húsz óra nagydíjat, a Merénylet aranyérmet nyert Az utolsó napon két ktváló filmet vetítettek • Nagyszerű csatafelene­tek és színészi teljesítmények a Háború és békében • Gazdag mondani­valója volt Zurlini filmjének • Sophla Loren Moszkvában • Két év múl­va Szocstban rendezik a fesztivált. Kedden este a Kongresszusi Palo- A két film vetítése után egy vára­ta nagytermében a dijak kiosztásával kozással teli pihenőnap következett. Ezt a résztvevők nagy része a moszkvai Makszim Gorkij Kultúra és Pihenés Parkban töltötte. Kedden az­tán mind a szakemberek, mind a közönség nagy érdeklődéssel várták a zsűri eredményhirdetését. A fesztivál Nagydíját a Háború és béke és a Húsz óra között osztották meg. A második díjat — az aranyér­met —, úgyszintén „megfelezték", a Merénylet ős a Le Corntaud között. Ezüstérmet kapott a lengyel Három lépés a földön és az amerikai Nagy hajsza. A zsűri különdíját Zurlini kapta a „Katonalányok"-ért. A leg­jobb rendezőnek és forgatókönyvlró­nak kijáró díjakat a román Ion Io­nescu Gopa (Fehér bíróság), illetve az NDK versenyfilmjének fWerner Holt kalandjai) forgatókönyvlrőja kapták. A zsűri az ázsiai és afrikai országoknak szánt külön aranyérmét alglr film, Az olyan fiatal világ kap­ta. A legjobb férfialakítás díját a grúz Zakariadzenak (A katona apja) ítélték oda. A női alakítások közül Sophla Lorené volt a legsikerültebb, aki — az autogramvadászok legna­gyobb örömére —, személyesen ér. kezett Moszkvába a díj átvételére. A Nemzetközi Újságíró Szervezet, a Fipresco különdíját szintén a Húsz óra kapta. A rövidfilmek versenyén M. Bogin észt rendező Ketten című filmje arat­ta a legnagyobb sikert. Ezeken kívül még néhány tiszteletdíjat is kiosztot­tak a figyelemre méltó színészi ala­kításokért, rendezésért, forgatókönyv­lányok. Tizenkét lányról szól, akiket írói és operatőri munkáért. ünnepélyes keretek között véget ért a IV. moszkvai nemzetközi filmfesz­tivál. A Moszkvába összesereglett fllmszakemberek véleménye szerint, a zsűrinek ez alakalommal nehéz dol­ga volt. Mielőtt azonban beszámol­nánk arról, hogyan ls oldották meg „Gerszimovék" e nehéz feladatot, szólnunk kell még az utolsó verseny­napon vetített filmekről. A négy részre tervezett Háború és béke most bemutatásra került első két része Iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az előadásra már hónapokkal előbb minden jegy elkelt. A Bondarcsuk rendezte film egy-egy fogyatékossága ellenére is elragadó. Kiválóan sikerült a szereplők megvá­logatása és a csatajelenetek megren­dezése. Különösen az utóbbiak igen élethűek. Ľudmila Szaveljeva — Na­tasa alakítása ls nagyszerű. Csupa ár­tatlanság, kedvesség és természetes­ség, mindig ragyogó szemével pedig egyszerűen lebilincseli a mozilátoga­tókat. Anatolij Petrickí operatőr ls mestermunkát végzett. E monumentá­lis filmalkotás fogyatékosságai a né­ha hosszúra sikerült monológok, me­lyek akaratlanul is elterelik a néző figyelmét a cselekménytől. Konsztan­tyin Szimonov ezt írja a Háború és béke új filmváltozatáról a Pravda ha­sábjain: „ ... amikor a filmet meg­láttam, sok mindennel nem tudtam egyetérteni. A tolsztoji szellem töké­letes művészi meglátása és felfogása azonban egyenesen csodálatra méltó." A másik film, amelyről még szólni kell, a Zurlini rendezte olasz Katona­a második világháborúban az éhség prostitúcióra kényszerít. A film vezér­fonala egy olasz katonatiszt őszinte szerelme e lányok egyikéhez. Zurlini filmjével egy szenvedélyesen háború­ellenes müvet alkotott, melynek mint­egy végkicsengése: „a háború által romba döntött városok ugyan üjjá­éplthetők, de az, amit a háború az ember lelkében döntött romba — azt már nem lehet jóvátenni". A katona­lányok egyikét a népszerű Sandra MII játssza. Ezzel véget ért a filmvilágnak oly nagy érdeklődéssel követett esemény­sorozata, a IV. moszkvai nemzetközi filmfesztivál. A vendégek elbúcsúztak Moszkvától és új barátaiktól. Ahogy Moszkvában hírlik, ez, a IV. volt egyben az utolsó fesztivál itt a szov­jet fővárosban. A következőt — a két év múlva sorra kerülőt — már Szocsiban, a Krim-félszigeten rendezik meg. —m. p.— Nyár Rajecké Teplicen (Bachan felvétele) Jókedvűen süt d nap, fénye tüzesen veri az olasz Luna-park sátrait, amelyek ott szoronganak az új posta elOtti téren. Hemzseg a nép, a kíván­csiskodók tömege. Hej, micsoda nyüzsgés, micso­da emberforgatag. Óriás kerék keveri a levegőt, gyen rádió, esetleg- televízió, hogy körhinta lengeti, ringatja a gyerekeket, suhan­cokat, a hullámvasút kattogva pörög. A sátrak körül árad a nép: felnőttek, kicsinyek, férfiak, asszonyok. Recseg a hangszóró, ontja a zenét, megropogtatja az ember dobhártyáját. Beszállás, az ottlakók is figyelemmel kísérhes sék a hírszolgálatot. ' Nagy hangsúlyt kell helyezni az egészségügyi előadásokra. Az előadá­sokat film-, diapozitív vetítése kísé- beszállás! Sorra megtelnek a forongó, kerengő alkalmatosságok. A hullámvasúton már minden hely foglalt, az érdeklődést persze a kikiáltó is előmozdítja, hiszen sztentori hangon üvölti, hogy indul a vasút, akinek nincs jegye, álljon odébb. A gyerekek helyet kaparintanak, az édesanyák portok lépnek fel. A népművelők arca kipirul az izgalomtól. Barna, molett ftatal­színházi előadásokat, filmek vetítését, asszony kapaszkodik még fel két kislányával. De hangversenyeket biztosítanak — sajnos, már csak egyetlen hely maradt üresen. mindezt ingyen. Nem feledkeznek A fiatalasszony odaszalad a két csitrivel. Felká­meg a környék történelmi nevezetes- szálódnak nagynehezen, hogy néhány pillanat ségeinek, valamint természeti szépsé- múlva leszálljanak. Nem. Sehogyan nem férnek el geinek megtekintéséről sem. Nemcsak hárman az ülőkében. A fiatalasszony erősen gon­az evakuációs központokban folyik dolgozik, hogy mit is tegyen már most. Ráncolta homlokát, tördeli a kezét. A kikiáltó hadonászva recsegi: — Kismamám, ml lesz ott? Beszállnak vagy nem? Mert indulunk, ri. A szemléltető eszköz közelebb hozza a hallgatókhoz az előadott anyagot. Ugyanakkor az evakuációs közpon­tokban hivatásos és műkedvelő cso­az élénk kultúrélet. Ezekben a na­pokban minden városban valamilyen megmozdulást észlelhetünk. A tánc­mulatságok, színházi előadások, nép­A fürge kismama gondol egyet. Kisebb lányá­val lefut a lépcsőn és a csitrit bravúros mozdu­lattal odahuppantja egy közeli padon bóbiskoló idős ember ölébe. A cvikkeres bácsinak tátva marad a szája, de­hát mit tehet. Ha már dajkaságra jutott, vállalnia kell ezt a kényszerű kötelességet, annál is in­kább, mert a kicsi, — aki most teljes erejéből or­dít a lemaradás miatt — cstnos jószág. A kikiáltó meg nagy handabandázás közben be­indítja a hullámvasutat. A fiatalasszony kedves tstenhozzádot int a bá­csinak s már röpül is körbe-körbe, sebesen, mind a forgószél. Olyan nagy a csinnadratta, majdhogy megsüketül az ember. A hullámvasút utasat egyre gyorsab­ban villanak el a szemlélődök tekintete előtt. Szinte kóvályog az ember feje, ahogy nézi őket. Hegyre fel, völgybe le. Lobog a szoknya, száll a visongó jókedv. De nézzük csak az öregurat. Már egészen ösz­szebarátkozott a feketeszemű, virgonc kislánnyal. Most éppen közelharcot vívnak. A kislány a szem­üveget szeretné leszerelni a bácsi orráról, de se­hogyan sem sikerül neki, mert a bácsi méltóságá­hoz nem illő mozdulatokkal kapkodja a fejét, A kislány a bácsi bajuszába markol dühében, aki ráhorkan, mint valami csikó. A csöppség ijedté­ben elpttyeredik. Erre a bácsi ts megijed és békí­tőleg simogatja a kislányt. Zsebéből kis, kerek tükröt vesz elő s a lányka megbékülten kap utána. A két szempár boldogan mosolyog, s a kö-, rülállók is derülnek, De ml történt?! A bácsi felszisszen és a nad­rágjához kap. A babát hirtelen a padra helyezi, de már késő. A szürke nadrágon nedves folt ék­telenkedik. Zsebkendőt vesz elő, dörzsölt, töröl­geti buzgón. Szemrehányóan mondja a kislánynak: — Nem tudsz kéredzkedni? Mi? A körülállók teli szájjal kacagnak. A bácsi meg irul-pirul. Közben lecsendesedik a hullámvasút, a fiatal­asszony lekászálódik kislányával, odasiet a bácsi­hoz és megköszöni a dajkaságot. A bácsi mutatja a baba névjegyét, a fiatalasszony sajnálkozva kap­ja ölébe a csitrit. — Marika? Hát mit csináltál? Meglocsoltad a bácsit? Ejnye-bejnye! Rávereget a kislány popsijára, de az fel sem veszi. Sivalkodva rúgkapál. Közben a tükör kt­esik a kezéből. A fiatalasszony felveszt és vissza akarja adni az tdős embernek, de az már meg­békülve int, hogy hagyta csak. — Köszönd meg a bácsinak! — biztatta lányát a kismama. — Tösönöm sépen — sejpíti a csttrí. — Jól van, jól, csak aztán el ne törd — mor­mogja a bácsi és lassú mozdulatokkal hajtogatja össze zsebkendőjét. A fiatalasszony mégegyszer bocsánatot kér és elköszön. Kislányait kézenfogva elsodródik a tö­megben. Á zene tovább harsog, forog, repül a körhinta, sikoltozás, kacaj keveredik a melódiába, az élet felszabadult, nyers öröme. • —des— 19BS. július 23.* Ü] SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom