Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-17 / 196. szám, szombat

A legjobb kezekben vannak ROBBANÁSIG FESZÜLT A HELYZET a Kék - és a Fehér-Nílus országában Izsai gyerekek Benátkyban A sajtóirodák jelentései a hét min­den napján szudáni véres összecsapá­sokról számoltak be, illetve az Észak és Dél között újból kirobbant véres viszály fejleményeit ismertették. A ré­gebbi keletű szudáni belviszálynak rengeteg halálos áldozata van: a hi­vatalos jelentések is több tucatot em­lítenek, más források szerint számuk az ötszázat is meghaladja. KATONAI DIKTATÚRA UTÁN..; A múlt év novembere óta a világ­sajtó állandóan felszínen tartja a szu­dáni problémát. Tudjuk, hogy tavaly ősszel egy elég heterogén összeté­telű népfelkelés — munkások, diákok, ha­ladó értelmiségiek front­ja — megdöntötte Ab­bud tábornok katonai kormányzatát, mely hat éven át diktatórikusán irányította az országot. Az október 21-i állam­fordulat nem olyan kö­zönséges puccs vagy palotaforradalom volt, mint amikor Abbud és tiszttársai 1958-ban fel­váltották a hatalom gyakorlásában a reakciós vallási ala­pon kormányzó Umma-párti kor­mányt. Az október 21-t népjelkelés egy közelgő és elemi erővel kirobbanó forradalom előszele volt. Robbanás mégsem következett be, mert a ha­talmat átvevő koalíciós kormány vagy csoport hangzatos ígéreteivel lecsillapította a tömegek harci han­gulatát. A félrevezetett tömegek nem folyamodtak radikális eszközökhöz, ám a viszályt szülő problémák meg­oldatlanok maradtak, s így a pilla­natnyi szudánt helyzet nem tekinthe­tő megállapodottnak, és számítanunk kell a várhatókon kívül váratlan meg­lepetésekre is. A katonai diktatúrát megdöntő el­lenzéki erők két táborba tartoznak. Erősen képviselve van a jobboldal, melynek hangadó pártja a reakciós, vallási alapon álló, fanatizált hívő­tömegekkel operáló Umma párt. Ve­zetője Sayid Sadig, a párt elnöke Mohammed Ahmednak, a magát Mah­dinak, azaz Messiásnak kikiáltó múlt századbeli angolellenes szabadsághar­cos dédunokája, s követői mind mah­distáknak vallják magukat. Ez a párt középkori patriarchális rendszert sze­retne bevezetni, minden haladás, re­form, újítás ádáz ellensége, képtelen és nem is szándékozik megoldani az ország komoly társadalmi problémáit. A reakciót megtestesítő Umma párt fő támasza az ugyancsak reakciós földbirtokospárt, a Nemzeti Unionista Párt, mely azonban korántsem egysé­ges, a kispolgárság és a nemzeti bur­zsoázia egy részét is tömöríti, s a belőlük összetevődő balszárny együtt­működést keres a baloldali pártokkal. Az Umma párt mellett a jobboldali blokk rossz szelleme a Muzulmán Testvériség elnevezésű vallási-politi­kai szervezet, mely hadjáratra uszít a haladás hívei ellen. A baloldali erő­ket a Szakmai Szervezetek Frontja képviseli. INGATAG KOALÍCIÓ..: A felsorolt jobboldali pártok a Szakmai Szervezetek Frontjával (a kommunista párt is csatlakozott hoz­zá) együtt létrehozta az Egységes Nemzeti Frontot, mely Khalifa minisz­terelnök vezetésével koalíciós kor­mányt alakított. Khalifa első megnyi­latkozásaiban demokratikus szabad­ságjogokat ígért a népnek, és elkö­telezte magát az antiimperialista harc mellett. Hangoztatta, hogy támogatja az afrikai felszabadító mozgalmakat, elsősorban Kongó harcát a neokolo­nialisták ellen. A miniszterelnök szavait nem kö­vették tettek. Elmaradt a déli ország­rész viszonyainak beígért rendezése is, pedig ez a bajok legfőbb forrása. Meg sem kísérelte az érdembeni tár­gyalásokat, az Umma párt viszont azonnal akcióba lépett. Harmincezer fanatikus muzulmán harcos fenyegető erejére támaszkodva követelte, hogy osszák el újra a mandátumokat az Egyesült Nemzeti Frontban. Vagyis az erőviszony megváltoztatására töreke­dett, hogy a baloldal kirekesztésével erősítse a jobboldalt. i.. VAGY UMMA-DIKTATŰRA? A mahdisták központjából, Omdur­manból további cselszövések szálai indultak ki. Májusban katonai össze­esküvésekről röppentek világgá hí­rek, ugyanakkor a kormány a meg­döntött Abbud-rendszer számos veze­tőjét szabadon bocsátotta. Ilyen hely­zetben a kormány el­nézése, mondhatnánk összejátszása miatt nem hatottak meglepetés­ként a katonai össze­esküvésről keringő hí­rek, ám az Umma gyors huszárvágással a baloldali erők ellen használta fel ezt a tényt. A Szíriától ren­delt fegyver- és lő­szerszállítmányt a re­pülőtéren lefoglalták, és 15 személyt letar­tóztattak azzal a vád­dal, hogy „külföldi támogatással balol­dali államfordulatot akartak végre­hajtani Szudánban". A mahdisták ál­tal kieszelt, a kormány beavatásával történt provokáció választási bomba volt: az Umma párt így akart kam­pányt Indítani a baloldal részvételé­nek megakadályozására. A választások az Umma párt győ­zelmével végződtek. Második helyre került a Nemzeti Unionista Párt, ám a harmadik helyet a Szudáni Kom­munista Párt szerezte meg. A mahdis­tákat ez nagyon bosszantotta, s mi­vel a Nemzeti Unionista Párt balszár­nyának, a koalícióhoz ragaszkodó radikalista résznek álláspontja miatt az Umma párt nem látta egészen szi­lárdnak pozícióját, tovább folytatta mesterkedéseit a baloldal ellen. így az új Mahgub-kormány áldatlan örök­séget vett át, s a növekvő észak—dél ellentétek a nyugati közvélemény szerint is pattanásig feszítik a hely­zetet DÉL ÉSZAK ELLEN Szudán északi és déli részének vi­szálya régi keletű. Az a helyzet, hogy az ország 12 millió lakosa közül há­rom és fél millió délen él. Az északi lakosság arab, az angol gyarmatura­lom éveiben is megőrizhette nemzeti jellegét, használhatta nyelvét, ezzel szemben a déli néger lakosságot az angol nyelv használatára kényszerf­tették, a legelemibb jogoktól is meg­fosztották. Dél-Szudánban a helyi nyelvek dominálnak, a lakosság éle­tét a törzsi szervezet jellemzi. A két országrész közti egyenlőtlenség leg­inkább gazdasági téren nyilvánul meg. A déli lakosság már türelmetlen, s mivel a kormány részéről nem tapasz­tal jóindulatot problémáinak rendezé­sét illetően, már nem ért be ígéretek­kel, s ezért erősödik a dél-szudáni szeparatista mozgalom, melynek ve­zetői kapcsolatban vannak a szom­széd afrikai országokba menekült emigránsokkal. Egyidejűleg guerllla­mozgalom bontakozódott ki a néger lakosság körében. A kormány rend fenntartó csapatai ezekkel ütköztek meg a héten. A szudáni viszály nem csupán belső eredetű. A rendezetlen viszonyokat kihasználva az angol imperialisták is beavatkoznak bajkeverőként. Nem vé­letlen, hogy a népfelkelés győzelme utáni első napokban, amikor a reak­ció még nem vetette meg a lábát, be­szüntették a szudáni gyapot átvevé­sét, márpedig a gyapot exportálása az életet jelenti Szudánnak. Érthető, hogy a gazdasági következmények még erősebben sújtják az amúgy ís elmaradottabb Délt. Szudánban ismét fegyverek ropog­nak, a tömegek igazságos követelé­seinek teljesítésében azonban nem ju­tottak előbbre. A neokolonialisták elégedetten dörzsölik kezüket, a kor­mány pedig a megtorlásban látja a problémák „megoldásának" egyedüli módját. LÖRINCZ LASZLÖ Kétemeletes a Karborundum üzem tanoncotthona Benátkyban, ebben a Jizera-mentt kisvárosban. Az első eme. let a lányoké, a második a fiúk bi­rodalma. Csakhogy mostanában hiába keresnéd itt a ragyogóan tiszta fo­lyosók, a példás rendben tartott szobák tulajdonképpeni gazdáit — az ipari tanulókat. Hiszen nekik is ki­jár a szabadság. Mégsem elhagyatott jelenleg ez a barátságos, fehérre me­szelt épület. A szörnyű árvíz után biztonságba helyezett izsai gyerekek hamar megszokták ideiglenes ottho­nukat. Tanítónőjük, Papp Lujza, a kilenc­éves iskola igazgatónője őrködik fe­lettük, vigyáz rájuk. A felelősséget a hozzájuk beosztott másik két taní­tónővel, Szabó Mártával és Alžbeta Konjárovával osztja meg. Komoly se­gítségnek számít 17 éves kislánya, Zsuzsi is, aki most a szünidőben ve­lük lehet, mert egyébként Brnóban tanulja a divattervezést. Zsuzsi kitű­nően rajzol. Mégpedig nemcsak a sa­ját örömére. Ceruzaforgatásra tanít­gatja a gyerekeket ís, megszeretteti velük ezt a hasznos és mégis mulat­tató időtöltést. Az egyik rajzlapon például — Küldik Olga műve — az Izsáról jól látható magyarországi he­gyek, az almásfüzitői házak és gyár­kémények. Egy másikon valaki házi­állatokkal próbálkozott. Hrabovský Marian képzeletét még mindig a Duna vizén csónakázó halászok foglalkoz­tatják. Persze csak olyankor, ha rossz az idő, és nem lehetnek kint a sza­badban, a hatalmas gyümölcsösben vagy a kertben. Mert szórakozásra, mulatságra itt bőséges alkalom kínál­kozik. A benátkyi múzeumban is jár­tak a gyerekek, a szabadtéri szín­ház szintén nagy élményt nyújtott nekik, csakúgy, mint ez az egész környezet, amely még most is annyi újat, annyi ismeretlent rejt. Egyesek éppen röplabdáznak a tá­gas udvaron. Mások pingpongoznak. Az idegen érkezése újabb esemény­számba megy. Szinte varázsszóra hagyják abba a játékot, körülveszik a látogatót, és a nagy gyermeksze­mek kíváncsian tágulnak, szinte el­nyelik a vendéget. Zavarnak, elfogult­ságnak nyoma sem látszik rajtuk. Ba­rátságosan, őszintén válaszolgatnak. Perszehogy jól, nagyon jól érzik Itt magukat., hiszen a nénik és bácsik Szívből fakadó sorok Szerkesztőségünkbe naponta sok le­vél érkezik: Befogadunk egy gyerme­ket, tízezer koronát ajándékoz üzemünk, négyszáz tonna hengerelt árut gyártunk terven felül, brigádra jelentkezünk, ruhát ajándékozunk stb. Minden leve­let a szeretet és a segíteni akarás dik­tál. A legmeghatóbbak talán azok a le­velek, amelyek az árvíz sújtotta gyer­mekek sorsáról szólnak. Ezt írja például FÖLDES KÁLMÁN Csicsóról: „Több mint 200 iskoláskorú gyermekkel érkeztünk a kelet-csehor­szági kerület székhelyére, Hradec Krá­lovéba. A kerület 400 gyermek üdülését vállalta mindaddig, amíg az árvíz sújtot­ta vidéken a rendes, mindennapi élet megindul. Rendkívüli szívélyességgel fogadták gyermekeinket a kerületi szak­szervezeti bizottság vezetői, az egyes üzemek vezetői, akik 30—40 gyermek el­látását, befogadását vállalták az üzemi pionírtáborokba, üdülőkbe. A chrudimi Transporta üzem Horný Bradlfi-I pionír­táborában a szálláson, élelmezésen kfvill minden tanuló két melegítőt, tornacipőt, pizsamát, egyéb felszerelést kapott." KISS ALBERT levelét idézem Kassáról: „A múlt hét vasárnapján a komáromi hajógyár munkásainak 58 gyermeke ér­kezett meg a Kelet-szlovákiai Vasmű aranyldai pionír üdülőtáborába. Itt min­den kényelmük megvan. lói gondoskod­nak szabad idejük beosztásáról is: spor­tolnak, autóbusz kirándulásokon vesznek részt, meglátogatják a műemlékeket". KMECZKO MIHÁLY nagyszarvai tanító Buzitárói ir. Leírja, milyen szorongva figyelték a Duna vízállását, amig elérte őket is az ár. Bizonyítványosztás volt. A sikeres tanév befejezése után szőtték a kellemes nyaralás terveit. Más történt: Evakuálták a falut. „Így került a nagy­szarvai iskola tantestületének hét tagja Ipolyságra, hogy ott 132 gyermek apja, anyja, tanítója, testvére, nevelője legyen. A legkisebb gyermek kétéves, a legidő­sebb tizenöt. A gyerekeket a mezőgazda­sági technikumban helyezték el, ahol ruhát, tisztálkodószereket kaptak. A pio­nírotthonban gondoskodnak a gyermekek foglalkoztatásárúi. A gyermekek felügye­letében segítenek a helybeli tanítók, diá­kok. Nem mindennapi jelenség, hogy a diáklányok mesével, simogatással, biz­tató szavakkal búcsúznak esténként a kis óvodásoktól. Köszönet nekik!" IANCS0 ILDIKÓ, gútal tanulólány az ottani gyermekek sorsát tudatta velünk: „Ml gútal gyerekek, kiket az árvíz ki­űzött falunkból, távoli helyen találtunk menedéket; ez a szép hely Ostí nad La­bem. Itt vagyunk 62-en, barátságban, testvériségben. A vegyigyárból élelmet, ruhát, cipőt, játékot, könyveket ingyen kaptunk. Sé­tálni és kirándulni járunk. Megcsodáljuk Csehország történelmi és természeti szépségeit. Köszönettel tartozunk azoknak, akik szívesen fogadnak bennünket." még a gondolataikat ls lesik. Csupán az a baj — és ez általános panasz —, hogy ebéd után másfél órára le kell pihenniük. A kötelező alvással seho­gyan sincsenek megbékülve. — Kár az időért — magyarázza az egyik hosszú szempillás, nyurga fiú, aki olyan komolyan veszi a játékot, ahogy sok felnőttnek kellene vennie a mun­kát. A legtöbb szó az otthoniakról esik. Szorgalmasan írogatnak haza. Rész­letesen beszámolnak élményeikről • minden apróságról, ami történik ve­lük. Hogy ízlik-e az étel? Azt nem győzik dicsérni. A számukra szokat­lan cseh gombóc ugyanolyan gyorsan tűnik el tányérjaikról, mint a ropogós cseresznye, a friss eper, vagy akár a narancs. — Olyan az étvágyuk, mint a farkasoké — mosolyog boldo­gan a konyha őre, a szakácsnő, aki szívesen jár kis kosztosai kedvében, hogy — amint mondja — sokáig em­lékezzenek a főztjére. Ez az igyeke­zete, mi tagadás, meg is látszik a gyerekeken. Egymást túllicitálva je­lentik: tíz nap alatt egy kilót híztam. Bn már kettőt. A gondosan, szeretettel kiválogatott sok szép, új holmit szívesen hordják. A szekrénybe is bőven jutott belőlük. Mert bizony nem mindenki érkezett Benátkyba csomaggal, poggyásszal megrakodva. A Karborundum dolgo­zóinak jóvoltából ma már azoknak is van ruhájuk, cipőjük, fehérneműjük és mindenük, amire csak szükségük lehet, akik egy szál ruhában, üres kézzel jöttek ide. Az igazgatónő szinte könnyezik, úgy mondja: — Megható, milyen jó­szívűek vendéglátóink. Semmit sem tagadnak meg tőlünk. Nem nézik a pénzt, csak a gyerekeket. — Kárpótolni akarjuk őket minda­zért, amin keresztülmentek — így Subrt elvtárs, az üzemi bizottság el­nöke. — El sem hinné az ember, milyen nagy volt a gyerekek iránt az érdek­lődés — folytatja az igazgatónő. — Sok család több gyermeket is öröm­mel magához vett volna. Ha kéré­seiknek engedünk, ma egyetlen gye­rek sem lenne a tanoncotthonban. Ezt a megoldást azonban elvetettük már csak azért is, hogy meg ne bontsuk a kollektívát. Hiszen a megszokott környezetben, egymás között a hon­vágy is ritkábban látogat el hozzá­juk. Gondtalanul élnek itt a gyerekek. Egyelőre még itt maradnak, Benátky­ban, amíg az ipari tanulók ismét el nem foglalják otthonukat. Augusztus közepén a Karborundum üzemi üdü­lőjében — a festöien vadregényes Kytlicén telepednek le hosszabb időre. Izsai iskolájuk, mivel dombon épült, érintetlenül várja kis gazdáit, csak­hogy a házak java része falujukban tönkrement vagy megrongálódott. így azután nem maradt más hátra, mint hogy a jövő tanévet, míg korszerű új otthonaik elkészülnek, Kytlicén kezdjék meg. A Karborundum üzem dolgozóit a szolidaritás nemes érzése, az önzet­len segíteni akarás és önfeláldozás gondolata vezeti. Édesanyák, édes­apák, gyermekeitek a legjobb kezek­ben vannak. KARDOS MÁRTA Plimpton az amerikai EHSZ-kiildöttség ideiglenes vezetője Stevenson nem értett egyet Johnson politikájával New York (CTK) — Az Egyesült val, melyet gyakran kellett védelmez­Államok állandó ENSZ-küldöttségé- nie. Más források szerint Stevenson nek vezetésével Ideiglenesen Francis a múlt pénteken Párizsban együtt T. P. Plimpton nagykövetet bízták ebédelt Harriman nagykövettel, s meg. A 64 éves Plimpton 1961-től megjegyezte, hogy az Egyesült Alla­Stevenson ENSZ-fődelegátus helyette- mok dominikai beavatkozása „Óriási se volt. tévedés" volt. Harrimannek arra a Eric Sevareid, a CBS hirmagyará- megjegyzésére, hogy „a beavatkozás zója Stevenson halála előtt két nap- szükséges volt a kommunizmus fel­pal beszélt az ENSZ-fődelegátussal, s tartóztatására", Stevenson állítólag kijelentette, hogy Stevenson le akart ezt válaszolta: „Mondhatom magának, mondani tisztségéről, mert nem ér- Averell, hogy az ENSZ-ben töltött tett egyet Johnson elnök politikájá- hat éo sok évet elvett életemből". Szeretne előnyös en vásárolni? Bazárainkban alacsonyabb áron jő árut vehet Még ma keresse fel üzlethelyiségeinket: Bratislava, Leningradská 8, Suché Mýto 26, Ilráskova 18 — Komárom, Nám. VOSR — Léva, Na Bašte 1 — Nyltra, ul. Csl. armády 10 — Štúrovo, Gottwaldova 23 — Érsekújvár, Gottwaldovo nám. — Topoľčany, ul. Febr. vlf. 4 — Nové Mesto nad Váhom, R. Strechaja 14 — Trenčín, Štúrova 12 — Trnava, ul. Febr. viť. 40 — Piešťany, ul. Csl. armády 29 — Banská Bystrica, Nám. SNP 1 — Čadca, Palárikova 85 — Ružomberok, ul. CA 88 — Losonc, Vajansl ého 6 — Fülek, Zápotockého ul. — Vrútky, Ulica 1. československej brigády — Krupina, ul. ČA 17 — Zlar nad Hronom, Sídl. F blokk — Žilina, Štúrova 1 — Košice, Šrobárova 6, Štúrova 6, Rosná 4 — Humenné, ul. Oslobodltelov 17 — Kežmarok, Sovietske) armády 21 — Prešov, Slov. rep. rád 87 — Michalovce, Nám. osloboditelov 44 — Sabinov, ul. Sovietskej armády 106 — Liptovský Mikuláš, Nám, oslobodltelov — Martin, ul. SNP 14 — Handlová. Partizánska 197 — Rimaszombat. Lenin­gradská 7 ~ Zvolen, Hv iezdoslavova 24. ŰF - 163 ŰJ SZÖ 4 * 1965. júliuí 17,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom