Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-17 / 196. szám, szombat

Végre itt a nyár... Válaszolunk olvasóinknak (Barsi Imre felvétele) Szociális járadék ügyében Agócs D. Anna Ajnácskő-Csevlcepusztáról a következő levelet irta szerkesztőségünknek: Hatranhét éves öreg özvegyasszony vagyok. Két évvel ezelőtt, miután betöltöttem hatvanötödik életévemet, kérelemmel fordultam a rimaszombati JNB szociális ügyosztályához: adja meg nekem is a szociális járadékot. Választ kaptam, hogy tartson el a lányom, de 6 férjnél van és a vőm nem köteles engem eltartani ... Vártam, várakoztam, majd csak történik valami... 196S. április 12-én azután Írtam újra a jNB illetékes osztályának. Egész életemben dolgoztam, de nem betegsegélyezfi biztosítás mellett, fgy hát nem vagyok nyugdíjjogosult. 1965. május 13-án ismételten levéllel fordultam az illetékesekhez és kértem, hogy előbbi kérvényem vegyék tekintetbe. Hangsúlyozom: a kérvényt szlovák nyelven írtam. És úgy tudom, kötelességük a hivataloknak megválaszolni minden írásbeli kérelmet. Fáj, amikor hallom, hogy ebben vagy abban a faluban megkapta ez vagy az a szociális járulékot, bár két fia van és mind a kettő jó állásban ... 'A fenti levélre közöljük jogi tanácsadónk véleményét: Ä dolgozók társadalombiztosításáról szóló 101/64 Zb. számú törvény 37. §-a értelmében szociális járadékra senkinek sincs jogigénye. Ezt az arra rászoruló olyan polgár kérelmezheti, aki betöltötte 65. életévét, vagy ha teljesen rokkant. A szociális járadék (segély) maximális havi összege 250 korona, együtt élő házastársaknak maximálisan havi 375 korona jár. Rászorulónak azt a polgárt kell tekinteni, akinek nincs saját jövedelme és más nem nyújt neki eltartást. Rendszerint nem tekintendő rászorulónak az, akinek saját havi jövedelme meghaladja a 250 koronát, együttélő házastársak, élettársak esetén a havi 375 koronát, továbbá az, akinek 0,5 ha területnél nagyobb mezőgazdasági ingatlana van, hegyvidéken ez a terület nem haladhatja meg a 2 hektárt. A családi törvény szerint a szülőnek gyermekeivel szemben — ha rászorul — tisztességes eltartásra van igénye. Tartási kötelezettsége az olyan gyermeknek van, aki képes magáról gondoskodni. Ez a tartási kötelezettség több gyermeket képessége és lehetősége arányában kötelez. Vejének önnel szemben tartási kötelezettsége nincs. Ha a fentiek értelmében nincs kizáró ok, amely szerint önnek a szociális járadékot nem adhatnák meg, éljen panasszal a JNB panaszosztályán, esetleg a KNB hasonló ügyosztályán. Dr. F. J. Turistáink Jugoszláviában Ez idén több ezer csehszlovák állampolgár tölti a nyarat Jugoszláviában. Ljubljanában felkerestük a P u t n y i k utazási irodát, hogy Szonja R oter igazgatótól választ kapjunk néhány kérdésünkre. • Mikor indult meg a turistaforgalom Jugoszláviában? — 1951-ben. Először az angolok, hollandok, majd az osztrákok látogattak el hozzánk. Valószínűleg Jól érezték magukat nálunk, amit bizonyára nem titkoltak el, s így a turisták száma évről évre szaporodott. 1953-ban a nyugatnémetek is „felfedeztek" bennünket és 1957ben megérkeztek az első csehszlovák turisták A külföldi turisták számának növekedése egyáltalán nem közömbös számunkra. Erre egy szemléltető példával szolgálok. Míg 1980-ban az idegenforgalom csupán 18 millió dinár bevételt hozott, 1984-ben már 90 millió VILLÁMINTERJÚ hasznot Jelentett népgazdaságunknak. • Hány látogatót várnak az idén Csehszlovákiából? — Az előzetes Jelentések szerint csaknem tízezren érkeznek a Cedokkal, de számosan jönnek egyéni útlevéllel ls. Azt már most elárulhatom, hogy kellőképpen felkészültünk csehszlovák vendégeink fogadására. Azt akarjuk, hogy semmi okuk sem legyen a panaszra. A Cedok-utasokat „A" és ,,B" hotelekben szállásoljuk el és nagyvonalúan gondoskodunk róluk minden tekintetben. — Nehezebb dolguk iesz azoknak, akik egyéni útlevéllel érkeznek. Saját maguknak kell majd gazdálkodniuk. • Tudna tanácsot adni azoknak, akik ezúttal első Ízben jönnek Jugoszláviába? — Szívesen. Tapasztalatból tudjuk, hogy több fajta turistával kell számolnunk. Mivel szabadságukból általában két hetet szándékoznak külföldön tölteni, idejüket úgy akarják beosztani, hogy mindenből kivegyék részüket. Akadnak persze olyanok is, mégpedig szép számban, akik egyenesen a tengerhez utaznak. Űket csak a napfény és a víz érdekli. A külföldi látogatók között azonban vannak olyanok, akik vakációjukat két részre osztják. Az egyik hetet vagy a hegyekben, vagy a tengerparton töltik, a másik héten pedig utaznak vagy gyönyörködnek a tájak szépségében, műemlékekben stb. Megköszöntük Szonja Roternek a nagyon részletes információt és azzal a meggyőződéssel távoztunk a Putnyik utazási irodából, hogy a Jugoszláviába látogató csehszlovák turisták feltétlenül kellemesen tölthetik majd szabadságukat és sok szép emlékkel tarsolyukban térnek majd vissza hazájukba. KOLLÁR JÓZSEF A kvantumelektronika megteremtői Az Új Sző számára írta: I. Nyehamkin Amikor a lézerek híre túllépte a laboratóriumok küszöbét, a tudományt népszerűtlső Írók és újságírók nyomban kutatni kezdtek a múlt tudományos-fantasztikus irodalmi alkotásaiban olyan mű után, amely a legvilágosabban fejezte ki az erős fénynyaláb létrehozásának gondolatát. Bármilyen furcsán hangzik, már az első pillanatban úgy tűnt, hogy ilyen művek valóban léteznek. Mást ne említsünk, Ilyen például Alekszej Tolsztoj Garln mérnök hiperboloidja és Herbert Wells Világok harca című regénye, melyekben leírják a Marslakók titokzatos fegyverét — a mindent elpusztító füstszerű zöld sugarat. A fizikusok laboratóriumaiból kiszivárgó értesüléseket sokkal nehezebb megérteni, mint a regényeket, s a tudósok óvatosabbak a véleménymondásban, mint a fantaszták ... Ebben az esetben azonban még a pesszimista beállítottságú kutatók is a képzeletet túlszárnyaló olyan merész gondolatokról beszéltek, hogy még a derűlátók is kétkedve csóválták a fejüket. Ki látott már olyat, hogy fénnyel fúrjanak lyukakat, vágjanak fémet, áthatoljanak a legkeményebb gyémánton?! Pedig ez színtiszta igazság volt. Ma már nemcsak a fényképek és rajzok alapján győződhettünk meg róla, hanem valóban léteznek lézerek, amelyeket a diákok tanulmányi célokra állítottak öszsze... A tegnapi fantasztikum ma már élő valóság lett. Így kezdődött... Pjotr Lebegyev, a fényvadász Mély szimbólum az, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Fizikai Intézete Pjotr Lebegyev nevét viseli. Lebegyev már 70 évvel ezelőtt megmérte a fényt. A nagy orosz fizikus pontos kísérlete fizikai iskolapélda lett. Lebegyev szemléltetően bebizonyította: a fénysugarak nyomást gyakorolnak az általuk megvilágított tárgyakra! Az avatatlanok vállat vontak: ki feltételezhette, hogy a költők által annyiszor megénekelt napfény nem is olyan anyagtalan!... Lehet, hogy a forró agyakban már akkor felötlött a napsugarak felhasználásának gondolata, az az ötlet, hogy dolgozni kényszerítik a fényt. E célra azonban erős fényforrás kell. Viszont mi lehet fényesebb a Napnál?. Az ember mégis „legyőzte" a Napot: a Napnál. — mondjuk — milliárdszorta fényesebb „lámpákat" alkotott ... Kvantumóráktól a kvantumgépekig A tudomány fejlődésének viharos időszakában sok ötlet több kutatót egyszerre ösztönöz kísérletezésre. Semmi nincs abban, hogy e különös műszer létrehozásának gondolata egy időben foglalkoztatta Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov szovjet és Ch. Townes amerikai fizikust. A fizika a tudomány olyan magaslatára emelkedett, hogy megbirkózhatott e feladattal, sőt, egyenesen szükségessé lett egy ilyen műszer létrehozása. A műszer megszületett. Eleinte órához hasonlított. Ez persze nem jelenti azt, hogy egészen olyan volt, mint az óra. Sem mutatója, sem számlapja nem volt. S mégis ez az óra világméretben páratlan, csodálatos gépezettel rendelkezett. Olyan pontosan járt, hogy három évszázad alatt még egy másodpercet sem késett vagy sietett volna. Milyen mechanizmust alkalmaztak a fizikusok? Kiábrándítóan hat, ha megmondom, hogy a tudósok tulajdonképpen nem alkalmaztak semmilyen mechanizmust. Olyan berendezést szerkesztettek, amely lehetővé tette a gázmolekulák és atomok örök tulajdonságainak — rezgéseinek érvényesülését. A „csak" szócska mögött emberek titán! munkája rejlik. Meg kellett tanulniuk az atomok és molekulák Irányítását, kényszeríteniük kellett őket, hogy ne rezegjenek kaotikusan, mint a természetben, hanem egyeztetve. Ezután erősíteni kellett az atomok és molekulák harmonikus összességét, hogy műszerek segítségével felfoghatók és rögzíthetők legyenek. Ezt is elérték. Az anyag atomjai és molekulái mint a legkisebb „rádló-adóállomások" sugároztak, és „ketyegett" a láthatatlan óra. Világszerte molekuláris órának nevezték el, mely pontosságával felülmúlta a Föld körforgását, mely ősidők óta az időmérés legbiztosabb alapja volt. E molekuláris generátorok alapján már új rádiónavigációs rendszereket dolgoztak ki, amelyek fokozzák a tengeri és légi közlekedés biztonságosságát. Az „órával" aratott siker szárnyat adott a fizikusoknak. Különféle gázok, szilárd anyagok — üvegek, kristályok — és folyadékok kutatásába bocsátkoztak. Bebizonyosodott, hogy egyes anyagok bizonyos állapotban a rádióhullámoknál is rövidebb fényhullámok kisugárzására alkalmasak. Megjelentek az optikai kvantumgenerátorok. Nem láng, nem Izzó drótszál, nem elektromos ív gerjesztette a sugarat. Sőt, e vakító fénysugár forrása teljesen hideg! A gyújtópontba állított sugár átmérője tű nagyságú. E sugár csodálatos tulajdonságokkal rendelkezik. Először is a szokásos fényforrástól eltérően nem enyészik el a távolodás arányában a levegőben. Ezért a krími csillagvizsgáló intézet tudósai a lézersugarat a Holdra irányítva mintegy 400 ezer kilométer távolságból egy kis „foltot", mindössze néhány kilométer átmérőjű holdterületet világítottak meg. Mint látják, a Hold első ízben világított azáltal, hogy nem a Nap, hanem a Föld fényét tükrözte viasza. Másodszor, a természetes fényforrásoktól eltérően — ezekben különböző nagyságú hullámok vannak, s ezzel magyarázható a fény természete: a lézersugár hullámhossza rendkívül stabil, egyes esetekben stabilabb a rádió-adókészülékek hullámhosszainál. Végül harmadszor, a lézersugár lencsékkel egy pontban gyűjthető össze. Mg! * * : Alekszandr Prohorov, a Lebegyev fizikai Intézet rezgéskutató laboratóriumának vezetője, Nobel-díjas fizikus. (D. Solomovics felv.) A vérbeli kutatók nagyszerű eszközt láttak a lézersugárban, amely nagy hatást gyakorolhat a természetre. Szovjet gépszerkesztők már kidolgozták az eddig ismeretlen „fényszerszámgépek" terveit. Oj fogalom született — „fénytechnológia", amely a feltevések szerint kiszoríthatja a hagyományos anyagmegmunkálási módszereket. A fény mint ezermester Amikor ma az újságírók Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov Nobel-díjasoknak felteszik a szokásos kérdést: milyen távlatok nyílnak a lézerek fejlesztésében, a tudósok csak vállat vonnak. Valójában már megtették az első rendkívül fontos lépést. Nemcsak rubin-, hanem gáz-, Nyikolaj Gennagyijevics Baszov, a Lebegyev Fizikai Intézet tudományos igazgató-helyettese, a kvantum-rádiófizikai laboratórium vezetője, Nobeldíjas fizikus. (A. Szergejev-Vasziljev felv.) folyadék- és félvezető-sugárzóval működő lézereket is szerkesztettek. Megtalálták a lézer gyakorlati alkalmazásának első területét, valóban beláthatatlan és fantasztikus távlatokat nyitottak. A lézerek gyakorlati alkalmazása — szűz terület. A tudósok álmodoznak, számítgatnak, méregetnek ... Egyszeriben mindenki követeli a lézert. A vegyészek lehetségesnek tartják a lézer alkalmazását a vegyi reakció gyorsítására, anyagkutatásra és elemzésre. Az atomfizikusok lézerfénnyel próbálnak atomreakciót előidézni. A híradástechnikai szakértők kiszámították, hogy a lézersugár egy időegység alatt képes tízezerszerte több adatot közvetíteni, mint az egyméteres rádióhullámok. A lézersugár kozmikus távolságokban biztosíthatja az összeköttetést. ' Az onkológusok a rákos daganatok eltávolítását kísérlik meg lézerrel. Egyelőre csak állatokon kísérleteznek. Egyelőre... A szemészek a rétegesen levált recehártyát próbálják a lézerrel odaerősíteni, daganatokat oszlatnak el vele. A meteorológusok a lézer segítségével nukleáris hosszmértékét próbálnak bevezetni, tanulmányozzák a légáramlatok mozgásának titkait, a fellegek és a köd fizikai tulajdonságait. Az energetikusokat annak elméleti bizonyítása érdekli, hogy a lézersugár visszaváltoztatható magas hatásfokú villamos árammá. Lehet, hogy olyan korszak küszöbén állunk, amelyben az energiaátadás vezeték nélkül, fénysugárral történik. Kohászqk, optikusok, rádiósok ... s még tovább sorolhatnánk az új műszer igénylőit, mert alig akad olyan tudományos és műszaki terület, ahol a lézer nem vezetne új eredményekhez, a technológia megváltoztatásához, s ne könnyítené meg a feladatok teljesítését. (Novosztyi) A Szovjetunióból importált építőanyagokból és előregyártott fa épületrészekből ácsolt, kiválóan hőszigetelt víkenäházakat megrendelésre szállít: DREVONA, nemzeti vállalat, Bratislava Fučíkova 12, telefon: 328-45-9 3-35-2 šč típusú víkendház ^BU! A 3-35-2 ŠČ típusú víkendház alaprajza D AZ ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR ELŐNYÖS KÖLCSÖNT NYÚJT VÍKENDHÁZ VÁSÁRLÁSÁRA UF-151 1365. július 17. • ÚJ SZÖ 5