Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-15 / 194. szám, csütörtök

/ v STRÁŽNICE ES'GOMBASZOG Mint már beszámoltunk róla, Stráínlcén és Gombaszögön július 10—11-én nagyszabású dal- és táncünnepély zajlott le. Első képünkön (Ernest Remp jelvételén I a Stráinicén fellépett Llpt. Teplicky együttes, az alsó képen /Prandl Sándor felvételén) a Gombaszögön fellépett Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara látható. GORDIUSZI CSOMO A rimaszombati főtér kis parkjában kőtalapzat, s a kőbe vésve csupán ennyi: Blaha Lujza, 1850—1926. A híres színésznőnek, a „nemzet csalogányának", a város szülöttjének szobrát azonban nem itt, hanera a múzeumban találjuk. Miért? — kérdezték többen és illetékes, meg Illetéktelen szervekhez és egyénekhez fordultak a szobor visszaállítását szorgalmazó „petícióikkal". A lényegében egy pillanat alatt elintézhető kérdésből „ügy", tüske lett. Mert valóban mi akadálya lehet annak, hogy ez a szobor visszakerüljön eredeti helyére? Reméljük, hogy ezt a gordiuszi csomót az illetékesek most már egy merész tollsuhintással kettévágják... tg- U A rendkívüli időjárás nagy feladat elé állítja a parasztságot. A sok eső, a gyakori jégverés olyan erőpróbát követel, amelyre a közelmúltban nem volt példa Nem állandósult a kedvező időjárás az aratás előtt sem, a gazdaságoknak úgy kell felkészülniük az aratásra, hogy abban még a legrosszabb körfJlmények között is helytálljanak. A fegyvernekl szövetkezet (lévai járás) ls azok közé a gazdaságok közé tartozik, amelyek a nagy csatában nem akarnak alulmaradni a természet szeszélyeivel szemben. „Az aratásra a gépeket előkészítettük, de azért mégsem mondhatjuk, hogy minden rendben van", így lehetne dióhéjban összefoglalni Kotász Bélának, a fegyvernek! szövetkezet gépesítőjének véleményét az aratásra való felkészüléssel kapcsolatban. Hogy véleménye ellentétekben nyer kifejezést, megvan rá az ok, a szövetkezetnek valóban komoly gondot okoz majd a 612 hektár gabonanemű betakarítása. — A múlt hónap végén olyan eső volt, amilyenre még nem emlékszünk — mondják a műhelyben a javítók, s megtoldják azzal, hogy az eső A GABONA HÁROMNEGYED RÉSZÉT LEDÖNTÖTTE. — Nincs szerencsénk — veszi át a szót a gépesítő —, a jégverés már a harmadik éve nagy károkat tesz határunkban. Ezeket a körülményeket figyelembe véve készül a fegyvernekl szövetkezet az aratásra, s ebből származik a gépesítő ellentéteken alapuló véleménye. Ugyanis a három rendrakót, a három kombájnt, a szalmapréseket és a hozzávaló erőgépeket elkészítették, melyekkel normális körülmények között győzték volna az aratást. Így azonban számítanak rá, hogy a gépek teljesítménye kisebb lesz a szokottnál és a gépparkot, ha lehet, megerősítik. — Most egy kiselejtezett EMAGkombájn javításán dolgozunk — mondja Kotász elvtárs —, s reméljük, estére elkészül. Délelőtt Füzesgyarmaton voltam alkatrészért, a lánctalpas traktorba hoztam golyóscsapágyat, s a javítók a lánctalpas traktort is megjavítják estig. A múlt héten a repce kaszálása már folyamatban volt és megkezdték az őszi árpa kaszálását ls. A munka java e hét vége felé kezdődik, s addig a gépparknak már komplettnek kell lennie. Furcsán hangzik, de valóság, hogy a fegyverneklek A LÁNCTALPAS TRAKTORT IS AZ ARATÁSRA KÉSZÍTIK A kezdet ls mutatja, hogy szükség lesz rá. Ne értsük félre, nem a tarlóhántás lesz a feladata, erre külön hátabb a hatalom átvételénél. Szeretnénk továbá elérni annak a ténynek tudatosítását, hogy társadalmunkban már Jelentős helyet tölt be a Felkelésben részt nem vett nemzedék, amely a termelés és a felépítmény Intézményeiben a társadalomnak jelentős részét alkotja. Fontos az a körülmény, hogy ennek a körülménynek szakmai, politikai és lélektani felkészítése új feltételek között ment végbe. Ez a nemzedék a szocializmusban növekedett, amikor nein volt háború, minden „sikerült", minden „simán" ment, gyakran minden előre adott, probléma nélküli volt. Ez a nemzedék az élet iránti viszonyában nemigen hasonlítja össze a kapitalizmust és a szocializmust (mert a kapitalizmust saját tapasztalatából nem Ismeri), hanem eszméinket hasonlítja össze gyakorlatunkkal. És ma hirtelen komoly ellentmondásokról, társadalmunk „koncepció nélküliségéről" vesz tudomást, sőt néha a sajtó, a film vagy a színház kiúttalan álláspontjával találkozik. Az ilyen elképzelések szövevényébe az idegenforgalom következtében a Nyugatról új illúziók hatolnak be, s csak az ottani aranyozást, a csillogást, és úgyszintén a problémátlanságot látják. Az adott helyzetben nincs értelme szapulni a tőkés Nyugatot. Ez nem hatásos Propagandánkban azonban rá kell mutatnunk az adott társadalmi rend és politikája jellegére. Itt helye van az elidegenedés elméletének, a borúlátásnak, az élet értelmetlensége, a kilátástalanság stb. érzetének is. Ezzel nem zárjuk ki annak szükségességét, hogy állandóan felmérjük a mi társadalmunk jelenségeit is, és keressük a megoldás útját-módját. A

z elmúlt időszakot általában az jellemzi, hogy sokan politizáltak. Téves volna úgy vélni, hogy ezt nem kívántuk. Ellenkezőleg. Ez kiváltja az emberek aktivitását, és mi nem tarthatjuk magunkat a néróí jelszóhoz, hogy a népnek csak kenyérre és cirkuszi játékokra van szüksége. A politizálás előnyös jelenség, új történelmi tény. Életünk rom lánctalpas áll a szövetkezet rendelkezésére. — Legjobban fe'rek a vízmosásoktól, mert ha valamelyik kombájnos belehajt, törés állhat elő a gépen, akkor pedig aratás alatt kiesik a munkából — mondja Kotász elvtárs. Az eső nemcsak ledöntötte a gabonát, hanem mély vízmosásokat is vájt a dűlőkön. — A Pavla-dűlő 30 hektárnyi búzájába sem engedhetek rendrakót vagy kombájnt — jegyzi meg a gépesítő. — Fél méternyi mély vízmosások vannak benne. Hasonló a helyzet más dűlők domboldalain is. Kotász elvtárs ezért készíti a lánctalpas traktort, és 4 kiselejtezett kévekötőt ls kijavítanak, hogy ezeken a vízmosásos földeken ezekkel végezhessék az aratást. Mire e sorok megjelennek, A KÉVEKÖTÖK IS KÉSZEN ÁLLNAK AZ ARATÁSRA, / természetesen ha sikerül beszerezniük az alkatrészeket. Legfeljebb kettőből állítanak össze egyet. De amint Kotász elvtárs mondja, erre nemigen kerül sor, mert ha a traktorállomáson nem is kap alkatrészt, a szomszédos szövetkezetek kisegítik. Jól megértik egymást, és szükség esetén még az utolsó alkatrészt is átadják egymásnak. Jólesik elkönyvelni mindezt, kiváltképpen akkor, amikor az ország parasztsága nehézségekkel küzd. Elvégre nem mindegy, mennyit tudunk betakarítani a termésből, mert egy esztendőben sem volt talán olyan nagy szükség minden szem gabonára, mint az idén. A fegyvernekl szövetkezetnek eléggé jól felszerelt műhelye van, s ami még ennél is fontosabb, sok jó javítója. Mind a négy kombájnra kombájnvezető-szerelő képesítéssel rendelkező kombájnost oszt be. (Ezenkívül 3 szerelő műhelyben marad, akik az esetleges hibák eltávolításánál segítenek.) A kombájnvezető-szerelők TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZNEK, a legflatalabbnak is négyéves gyakorlata van. — Remélem, a sok nehézség ellenére sem fog kl rajtunk az időjárás — mondja Kotász elvtárs —, és az aratást szerencsésen befejezzük. A rendrakósoknak is állandóan figyelniük kell. A jégverte árpában például átnőtte a gabonát a sarjhajtás, és ilyen helyen vigyázni kell a gépekre. A gépesítő a nagy akadályok ellenére Is derűlátó, és nehezen viselné el, ha a gépek miatt késne az aratás. Azt persze egy szóval sem titkolja, hogy már szeretne túl lenni az egészen és a magtárban látni a gabonát. BENYUS JÚZSEF demokratizálása közvetlenül arra ösztönözte az embereket, hogy felmérjék társadalmi és politikai életünket, és tevékeny részt vállaljanak belőle. Ez helyes és pozitív jelenség. Ennek a politizálásnak azonban előnytelen oldala az a tény, hogy egyesek nem eléggé tárgyilagosak. Rendkívül érdekes, hogy ma egész társadalmunk elismeri a természet- és műszaki tudományokat. A matematikában vagy az orvostudományban járatlan ember nem vesz bátorságot, hogy ítéletet mondjon általa nem ismert jelenségekről, viszont gyakran könnyű szívvel beleavatkozik nemzetgazdasági kérdésekbe, a politikába és a jogba, leegyszerűsíti a problémákat, amelyek főleg a politika viszonylatában gyakran bonyolultabbak és titokzatosabbak a matematika vagy a fizika törvényszerűségeinél. Mi ennek az oka? Vajon az, hogy a politikát még mindig nem ismerik el tudománynak, vagy az, hogy a demokráciát liberalista engedékenységgé szűkítik le, nem tartják tiszteletben a politika és az Ideológia kérdéseiről nyilvánosan formált véleményeknél az etika alapvető normált? Bizonyára több okról beszélhetnénk. Az eszmei-politikai általánosítás szempontjából azonban a fő ok az, hogy a liberalizmusban látják a demokrácia legmagasabb fokát. Ugyanakkor világos, hogy ez a demokráciának ellenpólusa, mivel az élet kisburzsoá értelmezésű liberalizálása ahhoz vezet, hogy a szocialista alapelvek és az Ideológia egybeolvad a szocializmusról alkotott kisburzsoá és kispolgári elképzelésekkel. Gyakorlati következményeiben ez anarchiához és ahhoz vezet, hogy a hatalmi posztokat átengedjük nem proletár elemeknek. Továbbá politikai viszonylatban ez nem proletár mentalitáshoz vezet. • » » F

olytathatnánk társadalmunk számos jelenségének értékelését, amelyeket elemzés nélkül nem ismerhetünk meg, és ezért nem is befolyásolhatunk. Ha azonban az eszmei-politikai munka szemszögéből 1 FALU — 10 HlR VASÁRVÁMOS • NÉGY ÉVVEL EZELŐTT egyesült a két szomszédos kiizség (Vásárút, Felsőváraos). A két község nevének kom binálásából kapta az új faln a m\ét. A lakosok száma 3400 körUl mozog. Az egyesített községben egy helyi nemzeti bizottság és egy szövetkezet van. • A FELSZABADULÁS ÖTA közel 300 új családi házzal bővült a község, amely nemcsak gazdaságilag, hanem kulturális téren is sokat fejlődött. Három és fél millió korona értékű korszerűen berendezett új Iskolát építettek. A régi tűzoltőszertárt emeletes, korszerű berendezésű szertár helyettesíti. Korszerű önkiszolgáló bolt, ruhaüzlet, cipőüzlet, tejcsarnokok, háztartási cikkeket árusító üzlet és cukrászda szolgálja a vásárlókat. • 19B3-BAN a mezőgazdasági szakIskolát végzett Csomor Géza vette it a szövetkezet vezetését. Már az elsfi évben megmutatkozott, hogy ért az Irányításhoz, amit az eredmények bizonyítanak a legjobban. A Járásban az utolsók közül a közepesek közé küzdötte fel magát a szövetkezet. A munkaegység értéke 16 koronáról 22-re emelkedett. • SZÉP EREDMÉNYEKKEL dicsekedhet a szövetkezet. 1963. óta 80 mázsán felüli (csöves) kukoricatermést értek el hektáronként, amire azelőtt nem volt példa. Búzából tavaly 37 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. • NAGYÜZEMI GYÜMÖLCSÖST telepítenek. A meglevő 30 hektáros gyümölcsöst 80 hektárral bővítik. Össze) és tavasszal több ezer őszibarackfát, körte- és almafacsemetét ültettek. A telepitált ez év őszén, s jövőre tovább folytatják. • SZÉP, KORSZERŰEN BERENDEZETT új művelődési otthon ékesíti a községet. Négyszázezer korona költséggel épült és 400 személy befogadására alkalmas. A jelenlegi kultúráiét azonban nem kielégítő. Csupán a Csemadok helyi csoportját illeti dicséret, amely minden évben két színdarabot mutat be és esztrádműsorokkal szerepel. • 39 124 BRIGÁDÖRÁT dolgoztak le a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére indított szocialista versenyben. A hulladékvas-gyűjtést 229 százalékra, a text ilhu Had ék-gyűjtést 150 százalékra teljesítették. A szövetkezet terven felül 44,3 mázsa húst és 11 224 tojást adott el. A JNB értékelése szerint a járásban Vásárvámos került az első helyre és a „Felszabadulásunk 20. évfordulójának faluja" címmel tüntették ki. • A KÖZSÉG LAKOSAINAK nem kell már sárban járniuk. A HNB gondoskodik a falu szépítéséről. A főutcákat aszfaltozták, a mellékutcákat pedig kaviccsal szórták ki. • A KÖZELMÚLTBAN bocsátották a lakosság rendelkezésére az átalakított, korszerűen berendezett vendéglőt. Oj mozival gazdagodott a község. • SOK GONDOT OKOZ a szövetkezetnek a talajvíz, amely több hektárnyi mélyebb fekvésű területet öntött el. ANDROVICS JENŐ, Vásárvámos kívánunk (azaz kell) foglalkozni a társadalmi problémákkal, akkor a részleges általánosítás is ahhoz a felismeréshez vezet, hogy: elsősorban az említett liberális antidogmatlkus eklekticizmus vezet vagy vezethet a szocializmus ós Irányvonalunk alapvető igazságainak revíziójához. Ennek következtében nézeteinek terjesztése, illetve eltűrése objektíve aláássa a szocialista tudat és gyakorlat lényegét. Elsősorban ideológiánkat megbékíti a kisburzsoó ideológiával, már pedig elvszerűen kell fellépnünk az ideológia terén a megengedhetetlen koegzisztencia ellen. Ügy vélem, az ideológusok és politikusok megbocsáthatatlan hibája lenne észre nem venni azt, hogy a tömegek elfogadják ugyan a szocializmust, de ez még nem jelenti a marxizmus—leninizmus ideológiájának elsajátítását. Látni kell, hogy a csökevények erős hatása mellett még ma is aránylag jelentős befolyást gyakorol a kisburzsoá Ideológia. Ez abban a törekvésben nyilvánul meg, hogy utánozzák a nyugati életmódot, továbbá a politikamentességben, a nemzeti idealizmusban és nihilizmusban, vallási csökevényekben stb. A művészet viszonylatában ez abban nyilvánul meg, hogy erősödik a művészet társadalom és politikától való elszigetelődésének követelménye, és politikailag helytelenül magyarázzák az angazsáltság kérdését. Szemünke ötlik, hogy az általános humanizmus leple alatt hangsúlyozzák a társadalom és az egyén közti összhang hiányát, minden politikai hatalmat a terrorral azonosítanak stb. A liberalizmus ezért rendkívül káros lehet. A politika és ideológia egyes szakaszain újra előtérbe hozhatja a szocializmussal kapcsolatos kisburzsoá-demokratikus elképzeléseket. Másodszor nálunk még gyakori a dogmatikus gondolkodásmód, s ennek okáit nem elég csupán a személyi kultusz időszakában keresnünk, kiindulva abból a helytelen elképzelésből, mintha a személyi kultusz eltorzította volna a szocializmus egész rendszerét. Az okokat adekvát formában minden korban megtaláljuk. Fontos az, hogy társadalmi szempontból helyesen felismerjük az ilyen gondolkodásmód megnyilvánulási formáját. Nem tehetjük azt, hogy a dogmatizmust — ahogyan az helyenként volt — csupán az állami vagy pártapparátus képviselőire vonatkoztassuk. Ez a kultusz maradványai ellen folytatott harc ravaszul leplezett elmélete volt. A gondolkodás és a megismerés dogmatikus módjának alapja elsősorban az élettől való elszigeteltség. A társadalomtudományok és az egész ideológiai munka megismerési forrásául nemcsak a könyvek szolgálnak, hanem a társadalmi gyakorlat is. Ennek a munkának a politikai célokat kell szolgálnia, és nem a sznobizmust, amely öncélúan kezeli a tudományt. A dogmatizmus gondolati bátortalanságban, eszmei elvszerűtlenségben és maradiságban jut kifejezésre. A gondolati bátorságról szólva arra a szükségszerűségre célzunk, hogy az elméleti munkásságban és a propagandában merészen meg kell ismerkedni az egyes kérdésekkel. A politikában a dogmatizmus álforradalmi türelmetlenségben jut kifejezésre. Kisburzsoá megnyilvánulások alapján képviselőik a végletekig bizonyítani kívánják, hogy tulajdonképpen lemondunk a szocializmusról stb. Egyesek hozzászoktak a nézetek kész egységéhez. £z az egység számunkra szentség volt, s nem a marxista igazság kereséséért folytatott ádáz harc eredménye, illetve a magasabb fokú Igazság megismerésére irányuló törekvés eredménye. Nem csoda, ha az ilyen emberek csak nehezen békülnek meg azzal a ténynyel, hogy az egységhez vezető út az ember tudatáért folytatott szüntelen küzdelem, s ennek alapja a tények megismerése, a jelenségek általánosítása. A téves nézetek ellen nem lehet merészen fellépni a tények felmérése nélkül. Az életben természetesen szélesebb palettája van a dogmatikus gondolkodásmód és tettek megnyilvánulásainak. Az ideológiai tudatnak ez a feltér-i képezése távolról sem teljes. Mégis világos, hogy az ideológiai munka keretében kétfrontos harcot keli vívnunk. A bármiféle formában jelentkező kisburzsoá ideológia és a merev, dogmatikus gondolkodásmód ellen. Ez objektíve főleg azért szükséges, mivel a jelenlegi tőkés világ elsősorban eszmei téren háborúskodik ellenünk. Az ellenünk irányuló erős és szervezett antikommunista propagandát a gondolatszabadság, a szocializmus eróziója, a szocialista országoknak egymástól és főleg a Szovjetuniótól való elszakítása zászlaja alatt folytatják. A jelenlegi kapitalista világ tehát nem mondott le a szocialista országok „felszabadításának" gondolatáról. Ennek tudatában kell lennünk, mivel nálunk ls van táptalaja a tőkés világ eszmélnek, és ezek az eszmék — demagógia, erkölcslazítás és más megnyilvánulások formájában — egységbontóan hatnak. Ezért bátran lépjünk fel a téves nézetekkel szemben, ne elégedjünk meg az olyan vitával, amely nem tűzi ki célul az Igazság megismerését, hanem csak a már világos tények elködösítésére törekszik. M

egállapíthatjuk, hogy olyan időszakba értünk, amikor minden ítélőképes ember fontolgatja társadalmunk távlati programját. Ez az egységes törekvésekre kedvező légkört teremt. A párt következő kongresszusáig eltelő idő ezért lehetővé teszi nemcsak a vélemények tisztázását, hanem főleg a programfeladatok megszövegezését. Annál is inkább szükséges bíráló és önbíráló szellemben felülvizsgálni ideológiai munkánkat, nehogy a szélső jobboldali vagy liberaltsta nyomásra koncepció nélküli gondolati dzsungelben veszünk el, vagy hogy a baloldali szektás dogmatizmus megrekessze fejlődésünket. Tekintetbe kell vennünk az új jelenségeket, és ezeket állandóan értékelve, általánosítva gyarapítanunk kell a tartós tudományos és erkölcsi értékeket. 1985. július 15. * ÜJ SZÖ 5