Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-15 / 194. szám, csütörtök

i Vigyázat - alkohol í HARA MIÁK 34. AMIT MINDENKINEK TUDNIA KELL A Zech-Nenntwtch botrány kirívó isicolapéldája, nem egyetlen bizonyítéka volt a nyugat-németországi igazságszolgáltatás csődjének. Eddig az SS-banditák ezreinek sikerült meglépniük az NSZK-ból a földalatti SSszervezetek segítségével, vagy büntetlen háborítatlanságban élnek a „tökeerős gazdasági csoportok" hatékony támogatásával. Nemcsak hazánk, hanem az egész szocialista tábor biztonsága s a világbéke érdekében meg kell ismernünk azokat a háborús uszítókat, akik átkos örökségként még élnek. Ezek az alábbiak: Ottó Skorzeny, SS-Obersturmbannführer, fö-fö haramia, akit a háború után egyszerűen kisétáltattak a gyűjtőtáborból, s aki jelenleg Spanyolországból Irányítja felforgató tevékenységét; dr. Josef Mengele, SS Hauptsturmführer, az auschwitzi haláltábor élve boncoló „orvosa", állítólag Paraguayban bujkál; dr. Gerhard Bohne, tömeggyilkos, valahol Dél-Amerikában él; dr. Ertch Schumann, az auschwitzi haláltábor orvosa, valahol Afrikában bujkál; dr. Ludwig Zind, offenbachi SS-Untersturmführer, fajgyűlölő; Hans Eisele, SS-Gruppenführer, koncentrációs táborbeli orvos; Hilmar Moser, SS-Gruppenführer, Himmler törzskarából; Horst Bender, SS-Standartenführer; K. Sellmann, ulmi Gestapo-főnök, és mások. AKIKET A MAFFIA HALÁLBA KERGETETT Miközben egyrészt a mindenható pénz és a „szellemek" megnyitották a börtöncellák ajtajait, hogy megszöktessék a bűnösöket, ugyanakkor a láthatatlan maffia egyszerűen elintézte azokat, akiknek tanúvallomása kellemetlenséget okozhatott volna. Dr. Kari Erich Wagner orvost, aki a buchenwaldi koncentrációs táborban futószalagon lámpaernyőket készíttetett tetovált foglyok bőréből, és vallomást akart tenni, másnap holtan találták börtöncellájában. Gnewuch SS-vezetőt ugyancsak élettelenül találták meg a börtönőrök, mert hozzáfogott vallomásának írásba foglalásához: hogyan gyilkolt meg főnökével, Hermann Rauff SS-Obersturmbannführer-rel együtt 90 ezer zsidót különleges szerkezetű gázkocsikban? Hasonló sors érte Hoefle SS-Obersturmbannführert, a lengyelek tömegyilkosát. Csak néhány esetet soroltunk fel abból a végtelen láncolatból, amikor az SS-vészbtróság hajtotta végre Ítéletét saját bűntársain. Másrészt nem minden eset vert fel olyan port, mint például Ewald Peters Gestapo-hóhér, dr. Werner Geydr SS-Standartenführer és Friedrich Tallmann nevű cinkosainak esete, akiket láthatatlan kezek ugyancsak elnémítottak. Az említett Ewald Peters SS-tiszt bűnügyi kormányfőtanácsossá verekedte fel magát a bonni titkosszolgálat úgynevezett biztonsági különítményében, és csak 1964. februárjában fejezte be életét a bonni fegyház magánzárkájában. Előzőleg hónapokon keresztül Ludwig Erhard szövetségi kancellár testőreként szerepelt. Csupán néhány órát töltött vizsgálati fogságban, mivel túl sokat tudott a zsidómészárlásról, és saját maga is tevékenyen részt vett benne. A nyugat-németországi sajtó bölcsen hallgatott Peters halálának felette rejtélyes körülményeiről. A legnagyobb büntetés, amelyet kimérhettek rá, életfogytiglani fegyház lett volna. A büntetésnek ez a módja elkülönítette volna, de nem hallgattatta volna el a háborús bűnöst. Elnémították hát éppúgy, mint Heydet és Tillmant. ÉS AKIT NEM SIKERÜLT MEGSZÖKTETNI A fentebb említett Peters—Heyde-* Tillmann-tňóiiól Heyde volt az, akinek nem ment minden olyan simán, mint másoknak. Dr. Werner Heyde SS-Standartenführer, az SS-halálfejes jelvény büszke viselője volt az úgynevezett euthanasta-program rettegett főnöke. Korlátlan hatalma poharát fenékig ürítette, mert százezer fogoly életét oltotta ki „könyörületből". A háború után lefülelték, de cinkosai 1947. júliusában kiszabadították a majna-frankfurti börtönbe induló fogolyszállltmányból. A földalatti SSmozgalom haladéktalanul gondoskodott védencéről, és MUDr. Fritz Sawade névre vadonatúj hamis okmányokkal látta el. A haramiák rabolt kincséből „útravalót" ls kapott olyan tekintélyes összegben, hogy Flensburgban, a Walter Elex-Weg 16. szám alatt csinos házat építtetett belőle. Hamis nevén csekély kétezer esetben szerepelt mint orvosi szakértő különféle nyugat-németországi hatóságok Minden jogot fenntart a Deutscher Militärverlag, Berlin előtt. Jellemző az NSZK magas rangú tisztviselőire, hogy a kormány tagjai, tanárok és bírák csakhamar rájöttek, kl rejtőzik dr. Sawade neve mögött, és mégis hallgattak! Csak 1959-ben pattant ki véletlenül a nyílt titok. A százezerszeres gyilkos vizsgálati fogságba került. Szokásához híven az SS-söpredék 1963-ban még egyszer megkísérelte a tömeggyilkos kiszabadítását a limburgi fegyházból, ezúttal dr. Schindler majna-frankfurtl ügyvéd közvetítésével. Egy Wicke nevű illegális náci ezer márkát kapott a vállalkozó szellemű fiskálistól előlegként, és 20 000 márkát arra az esetre, ha megszökteti ügyfelét. De a terv kútba esett. Egy börtönőr ugyanis idejében megtalálta a fegyenc zárkájában a szöktetés! tervet, az őrszemélyzet szolgálati idejének másolatát, egy parányi rádióleadókészüléket és a tolvajkulcsokat. Leleplezése, illetve tervének kontár kidolgozása annyira felbőszítette a csalódott és megszégyenített fegyencet, hogy azzal fenyegetőzött: kiteregeti a szennyeseket készülő perében. Erre a blutzbachi fegyházba szállították, amely szökésbiztos börtön hírében áll. Szerencsétlenségére azonban ugyanabban a fegyházban „üdült" akkor két másik SS-haramta: Strippel és Baab is. Mindkettőt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de „gazdag tapasztalataik és hallatlan kézügyességük" folytán segédszolgálatra osztották be őket a fegyházorvos mellé, sőt egyéb fontos, teendőket is rájuk bíztak. Ez nem gátolta őket abban, hogy börtönön kívüli kapcsolatokat tartsanak fenn szabadlábon élő egykori cinkostársaikkal. És ez lett Heyde—Sawada veszte. 1964. februárjának egyik reggelén holtan találták cellájának padlóján. Ez akkor történt, amikor a llmburgi esküdtbíróság előtt megkezdték ellene a bűnügyi perfelvételt. GYILKOSOK A GYILKOSOK HÓHÉRJAI Néhány órával Heyde-Sawada titokzatos halála után Irodavezetője és bűntársa, Friedrich Tillmann is fűbe harapott. Főnökével együtt őt is perbe fogták, és ő is vallomással fenyegetőzött. Tillmann egy kölni irodaépület nyolcadik emeletéről összezúzott tagokkal ért földet. Az ottani rendőrség nem tanúsított különösebb érdeklődést, nem is igen bolygatta a körülményeket, csak szűkszavú jelentést adott ki abban az értelemben, hogy „nem sikerült megállapítani, vajon Tillmann öngyilkosságot követette el, vagy sem". És hogy teljes legyen a sorozat, társainál is rejtélyesebb módon pusztult el Edo Osterlich, a schleswig-holsteini kultuszminiszter, aki tudott a díszes trio gaztetteiről, és éveken keresztül „fedezte" Heyde-Sawadet. Osterlich holttestére 1964. február 26-án akadtak rá a Toplitzi-tó sekély vizében. KÖVETKEZIK: 35. A KULISSZÄK MÖGÖTT Miért kévéit az úimáú? Egy csallóközi város múltja •7 Kevesen tudják, milyen hosszú múltr 250 KILOGRAMMOS SZÖRNYETEG 24 ÉVIG A FÖLD ALAH ® AKIK NEM ISMERNEK HALALFÉLELMET A leningrádiaknak, akik megszokták, hegy reggelijükhöz frissen kapják a Pravda vagy a Szovfetszkaja Rosszija számát, feltűnt, hogy egyik nap nem kapták meg idejében lapjukat. Nem sejtették, mj okozhatta a késést, annál inkább meglepődtek, amikor megtudták az okát. Az újságszállító autók Idejében megjelentek a nyomda előtt, ám az utat elzárták előttük. Bombát találtak a közvetlen közelben. Kulikov, a nyomda veterán igazgatója emlékezett rá, hogy 1941. november 29-én egy Junkers bombát dobott a közelbe, de robbanást nem hallottak. Akkoriban kutatták is a fel nem robbant bombát, de sehol sem találták, nagyobb vállalkozásba pedig a bonyolult helyzet miatt nem bocsátkozhattak. A Herszonl utca vidéke, ahol a nyomda a háború napjaiban ls működött, s eljuttatta a párt szavát, a hős város lakóihoz, többször volt náci támadások célpontja, az ellenség azonban nem tudta elnémítani. A fel nem robbant szörnyeteg 7 méter mélyre fúródott. Csak most bukkantak rá. A tűzszerész szakértők megállapították, hogy két gyutaccsal, és robbanást bármikor előidéző különleges „csapdával" ellátott 250 ki

: lograntmos bombát kell ártalmatlanná tenniük. A tűzszerészek a házak fala alatt üreget ástak, s így közelítették meg a bombát. Ezután Novicsenko hadmérnök-ezredes, neves moszkvai szakértő és Valertj Szokolov százados gyürkőzött neki a feladat nehezebb részének. A környéket kiürítették, az ablakokat bedeszkázták, mert kockázatos vállalkozás volt. A két tiszt óvatosan lecsavarta a bomba alsó védőkupakját, majd egy gumicsövet helyezett a nyílásba. A veszélyes helyzetben ugyanis meg kellett próbálkozniuk a harmadik lehetőséggel: mivel a bomba elszállítása lehetetlen, helyszíni megsemmisítése pedig számtalan ve-, széllyel és kárral jár, megpróbálták vízzel kimosni a gyutacsokat és a robbanóanyagot. A gőz és a forró víz félóra múlva kimosta az első gyutacsot, melyet 20 perc múlva a másik is követett. 12 óra 30 perckor, tehát két és fél óra múlva az acélszörnyeteg kiadta lelkét. Most mác daruval biztonságosan kiemelhették és elszállíthatták a bombát. . ValeriJ Szokolov századosnak ez volt az 500. ártalmatlanná tett bombája. A leningrádiak most már pontosan megkapják reggeli újságjaikat. Kevesen tudjik, milyen hosszú múltra tekint vissza Somorja. Az ásatások, ku tatások eredményei alapján megállapították, hogy a város területén időszámításunk Blfitt sok ezer évvel is laktak Erről lesznek bizonyságot a talált kő edények, evőeszkíizök, bronzból készült kardok, harci eszközök, lószerszámok, kézműves szerszámok, használati tárgyak. • Az első írásbeli feljegyzések 1100 bői. az avarok Idejéből maradtak fenn. • A helyi református templomban 1235-ből való freskókat találtak. A temp lom eredetileg gót stílusban épült, majd román stflusú hajókat építettek hozzá. • A város múzeumában 1340-ből, Róbert Károly Idejéből származó, 1000-re visszanyúló örökösödési perekről szóló oklevelet őriznek • A város egyik legrégibb lakóháza a mai Llntner-ház (a Fő utcán), amely eredetileg Zsigmond király vadászkastélya volt. Itt szállt meg Zsigmond 1415ben, amikor a konstanzi zsinatra ment • 1683-ban, amikor a törökök Bécsből visszavonultak, betörtek Somorjára és az akkori Fő utcán több házat lelgyújtottak. • Törökök a várost sohasem szállták meg. csak portyázó csapataik rajtaütés szerűen lepték meg olykor-olykor Somor ját. Az ellenség az Ingoványos talaj miatt nem mert Itt tábort tltni. 0 1925-ben alakították meg Csehszlo vákla Kommunista Pártjának helyi szer vezetét. A legrégibb tagok: Bartal lá nos, Bartal Matild, Patócs Gábor, Füle Lajos és más elvtársak. (H. T.) SASOK ÜNNEPE Noha Mexikó népe évszázadok óta keresztény, a régi indián kultusz emlékei máig ls élnek. A pogány szokások egyike az évente megrendezett „sasok ünnepe". Három-négy vakmerő fiatalember egy 15 méter magas póznára mászik. Lábukat a pózna tetején levő orsószerü szerkezetről lelógó hurokba dugják és lekötözik. A „voladorlk" (sasok j Jeladásra fejjel lefelé levetik magukat, s az orsó forogni kezd velük. A forgás egyre gyorsul, s a nem mindennapi akrobatamutatványra vállalkozó „artisták" a végén szinte egybeolvadnak környezetükkel Az ünnep ség részvevői rendszerint félig ájult embereket oldoznak kl kötelékeiből, ám gyakran előfordul, hogy halálesettel végződik az ünnepség. A „voladorlk" ünnepe lényegében a napkultusz maradványa. A pózna a nap tengelyét, a voladorlk a nap küldötteit, a napsugarakát jelképezik. • Garázdaság és hatósági közeg elleni erőszak Éjszaka fél egykor megszólalt a telefon az ipolysági rendőrségi őrszobán. Izgatott női hang jelentette, hogy az autóbuszmegállónál egy részeg torkaszakadtából ordítozik, közben teljes erejéből döngeti az üzletek lehúzott redőnyeit és a lakóházak ablakait. Lehet, hogy be akar törni valahová. Az ügyeletes rendőr azonnal elindult a jelzett helyre. Már messziről meghallotta az éktelen lármát. Odament a részeghez és felszólította: hagyja abba az ordítozást és menjen haza. Az udvarias fellépés hatástalan maradt. Az ittas férfi még jobban nekivadult, szidalmazta a rendőrt. Amikor az elő akarta vezetni, ellenszegült s kihasználva az éj sötétjét, megszökött. Kúdela Bálint — harmincnyolc éves ipolysági lakos — néhány hét alatt ittas állapotban harmadszor került szembe a rend őreivel. Az előzmények mind a három esetben szinte hajszálpontosan egyformák. Kúdela Bálint estefelé bement az Ipef vendéglőbe, elfogyasztott nyolc-kilenc korsó sört. Zárórakor berúgva az autóbuszmegállóhoz ment. Az első esetben egy katonát ütött le, aki a garázdálkodót felszólította, hogy rendesen viselkedjék. Nem sokkal később ugyanazon a helyen éjszakai csendháborítás miatt távozásra szóllította fel a közbiztonsági szervek tagja. Az Ittas ember megtámadta és leütötte a rendőrt, úgyszintén a segítségére siető járókelőt. Kúdela Bálint régi ismerőse a bíróságoknak. Eddig hétszer ítélték el, ebből garázdálkodásért, és hatósági közeg elleni erőszakért háromszor. „A tíűntevékenységet mindig Ittas állapotban követtem el. Amikor nem Iszom, csendes természetű ember vagyok, senkivel sem veszekedem. 1957ben alkoholelvonó gyógykezelésen voltam, azóta sörön kívül más szeszes italt nem Iszom. A sör is megárt, mert sokat iszom belőle mondotta Kúdela Bálint a járásbíróság büntetőtanácsa előtt. A bíróság ezúttal húszhónapi szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, ezenkívül elvonókúrára kötelezte. • Italra kellett a pénz „Amikor iszom állandóan keresem a lehetőséget, hogy még több szeszes italt fogyasszak. Ilyenkor csavargok, s ha alkalmazásban vagyok, műszakot mulasztok. Keresem az ismeretséget, hogy pénzt szerezhessek, s ha sikerül valakit megtéveszteni és pénzt kölcsönözni tőle, azt az utolsó fillérig eliszom." A Járásbíróság büntetőtanácsa előtt álló negyven év körüli férfi vallomását idéztük. Kozmály János nagykozmályi lakos, kétgyermekes családapa csalásért harmadszor került a bíróság elé. Két Ízben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Úgy látszik, keveset használt. Az alkoholelvonó gyógykezelés sem segített sokat. A notorius alkoholista, amikor nem volt pénze Italra, csalással szerzett pénzt, hogy kielégíthesse káros szenvedélyét. Különféle helyeken, különböző kiagyalt ürügyekkel 50—160 koronáig terjedő összeget kölcsönzött ismerős és ismeretlen egyénektől, azzal, hogy a kölcsönt másnap, illetve rövid időn belül megadja. A hiszékeny emberek természetesen hiába vártak pénzükre. A kicsalt összegek egy részét a hatósági eljárás folyamán a vádlott felesége (havi 192 korona szociális segélyt kap) fizette vissza, ami a család anyagi körülményeinek rovására ment. A tízhónapi szabadságvesztés minden bizonnyal nyomatékos figyelmeztetésül szolgál majd a könnyelmű családapának, s talán ez idő alatt leszokik káros szenvedélyéről is. • Eljegyzés - következményekkel Szíves szóval invitálta befelé a háziasszony az eljegyzésre érkező vendégeket. Terített asztalhoz ültette őket, bort töltött a poharakba, s szorgalmasan kocingattak az ifjú pár egészségére. Már emelkedett volt a hangulat, amikor — teli borosüvegekkel a hóna al'att — hazaérkezett a házigazda. Tovább mulatoztak, egyre fokozódott a jókedv, csakhamar nóta csendült s táncra kerekedtek a vendégek. Ebből keletkezett az első incidens: az egyik vendég táncra kérte volt vadházastársát, akitől azonban kosarat kapott. A férfi erre dühbe gurult s az udvaron felpofozta az asszonyt. A házigazda közbelépésére azonban lecsillapodtak a kedélyek, s tovább folyt a mulatság. Újból teletöltötték borral a poharakat. Járok Ferenc, az egyik vendég úgy látszik nagyon szomjas volt, mert a többleket megelőzve felhajtotta az italt. Egy másik vendég — Bartos József — figyelmeztette, hogy ez Illetlenség, mire Járok felmérgesedve az asztal közepére csapott és lesöpörte róla a poharakat. A következő pillanatban egymásnak esett az ittas vendégsereg. Borotva, konyhakés, fejsze sebezte véresre az embereket, székek emelkedtek a magasba, üveg tortatartót, tányérokat és poharakat törtek össze egymás fején az eljegvzés résztvevői. Amikor véget ért a csetepaté, a vendéglátó háza olyan volt, mint egy csatatér, a vendégek közül pedig számosan komoly sebekkel kerültek orvoshoz. Az eset következményeként négy vádlott került a bíróság elé. A vádlottakat úgy ismerik lakóhelyükön, mint akik gyakran sok szeszes italt fogyasztanak s részegen erőszakos természetűek, garázdaságra hajlamosak. Bartos Lajos vádlottat — garamkissallói lakost — eddig hatszor ítélték el, négyszer a mostanihoz hasonló bűncselekményért. Járok Ferenc vádlott — garamkissallói lakos — háromszor volt büntetve, verekedésért másodszor került bíróság elé. Bartos József vádlottat — szintén garamkissallói lakost — ugyanilyen bűncselekményért kétszer ítélte már el a bíróság. Bartos Erzsébet vádlott — Iontól' lakos most került első Ízben bíróság elé. A vádlottakat verekedésért négy hónaptól hat hónapig terjedő szabadságvesztésre Ítélte a bíróság. Bartos Lajos, Bartos József és Bartos Erzsébet büntetésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. GÁL LÄSZLÔ NYÁR AZ ÁLLATKERTBEN .4 bratislavai állatkert 5 éves múltra tekint vissza, és hazánk legnagyobb állatkertjei közé tartozik. Allatsereglete 614 egyedet számlál, amely mintegy 7 hektárnyi területen van elhelyezve. Felvételünkön: a mackó „mutatványait" a felnőttek és a gyerekek egyaránt megcsodálják. (Németh J. fedv.J Ü] SZÖ 6 * 1965. Július IS.