Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-10 / 159. szám, csütörtök

Hagyomány és haladás A gyár szimbóliuma: a fez • Kemál pasa gondot okozott a stra­koniceieknek • Brüsszelben nagydíjat nyertek • Textilkészítés ­lánggal Hogy Strakonicén mikor készítet- aki egyszer itt készült fezt tett a fe ték el a legeslegelső fezt — az igaz- jére, vagy strakonicei szőnyegei hívő mohamedánoknak ezt a rituális akasztott háza falára, az örökös sapkáját — azt még senkinek sem sikerült pontosan megállapítania. Egyes történészek egészen a magyar­országi török hódoltságig visszaveze­tik a fezkészítés történetét. Porha­,kuncsaftja" maradt a kisváros textil­készítőinek. Egészen a húszas évek kezdetéig — az ozmán birodalom összeomlásá­. , , . , lg — tejben-vajban fürödtek a stra­nyossá száradt pergamenek, bárány- konjce i _ textilgyárosok. Mert a bőrre írt dokumentumok igazolják manufaktúrákbó I időközben kisüze­több magyarországi leveltárban is, mek a kisüze mekből pedig később í«!n y a x k 0" ty° s h^ 11615 a z "OO- gyárak lettek. A kapitalizálódás itt 1600-as években rendszeresen indítót- „ ü ment vé b mlnt bárhol má s. tak karavánokat a delnyugat-csehor- h o, „ vüá Azzal a különbséggel > szag. városokba, hogy Budán vagy a h a század e)s ö _ valóban t. pécsi basa fennhatósága ala tartozó fmdet t6 válsá ut nem 192 9. területen kielégítsék növekvő szükségletét. az igazhivők ben következett be, hanem már a húszas évek legelején. Mégpedig fö­oval később - a napóleoni hábo- , ÖMe kü]önös ok mlatt Az ozmán b i. rúk ulejen -szerencses veletlen rodalom bukása után a haladó sze l. folytán - tovább tökéletesedett Stra- lemű Kemá l elhatározta, hogy konicén ez a nagy hagyományú ipar, A városba vetődött egy sebesült fran európaiasítja országát. Ennek egyik fontos követelménye a vallási fana­cia katonatiszt A szájhagyomány sze- tizmus f e| szám olása volt. Kemál el­rint a leggazdagabb strakonicei fez- rendelte hogy tilos a íez vis eiése. készítő mester házába került Napo- A cs megszegés e _ szőu a re n­leonnak ez a katoná]a A gazdag pol- d e, e t _ azonnaI i halálbüntetéssel gar szép lánya gondosan ápolta a torIand6 me g. A fanatikusok erőnek tisztet, aki ennek köszönhetően csak­hamar felépült. A francia beleszere­erejével bizonyítani akarták igazhitű­ségüket.i Voltak, akik tüntetően fez­A gyár géptervezői kiváló textilgépe­ket szerkesztenek a fezt szép cifra színűre festeni. Mert azelőtt Strakonicén erre nem jöttek rá... Eddig a történet. Alighanem van is ennek valamiféle reális magva, mert a strakonicei textilipar éppen az 1800-as évek első harmadában len­dült fel. A korszerűsítés gondot okozott Nem egészen száz év alatt a moha­medán világban fogalommá vált ez a szó: Strakonice. A monarchia mu­zulmánok lakta déli részeiről éppúgy ellátogattak ide a kereskedők, mint Törökország vagy Afrika mohamedán országaiból. Mert időközben a város textilesei — talán ez volt a piacku­tatás őskora — behatóbban tanulmá­nyozták Allah követőinek ízlését. Rá­jöttek, hogy a keleti ember módfelett kedveli a szivárvány minden színében pompázó sapkákat, térítőkét és más ruhafélét. A Korán ugyanis tiltja az emberi arc másolását. Igazhitű mu­zulmán házában az ember még ma sem talál fényképet vagy festményt. Művészi igényeiket a mohamedánok ornamentumok festésével elégítik ki. Ezt tudva a strakoniceiek, olyan cif­ra textilanyagot készítettek, hogy tett a tűzrőlpattant cseh leányzóba b e« ]eI e^ tek m' g az utcá n. Ezek ben s arra .s megtanította, hogyan kell flz é J veRben a t s örök városokban é s falvakban napirenden voltak a nyil­vános kivégzések a strakonicei fez miatt. Kemál pasa betartatta a törvé­nyeket ... Strakonícére ezekben az években alig érkezett megrendelés. A török­országi piacok elvesztése érzékenyen érintette a város gyárosait, de még érzékenyebben a munkásságot. Éve­kig tartott, amíg a textilgyárak lé­lekzethez jutottak. Ekkor kezdődött meg a korszerűsítés elég hosszan tartó folyamata. Az első köztársaság idején ennek a terhét a munkásság viselte. A város történetében — a húszas—harmincas évekre vonatkozó fejezeteket lapozva — lépten-nyomon találkozunk sztrájkkrónikákkal és rendőrségi jelentésekkel. A járási fő­nök — még most ls megvan az alá­írásával ellátott jelentés — egy al­kalommal rendőrerősítést kér, máskor meg három tucat gumibotot igé­nyel ... Strakonice — 1965 A cseh kisváros lakossága mind­máig nem szakított az évszázados hagyományokkal. A textilgyár cégjel­zéses papírjára ez van ráírva: FEZKO. Évente még most is gyártanak jó egymillió darab fezt. Az ázsiai és af­rikai üzletemberek mostanában is egymásnak adják itt a kilincset. Sze­mélyesen is látni akarják, hogyan ké­szül a fez, hogy közben a kivitelezést illetően — mert a mohamedánoknál is változik a divat — előterjeszthes­sék igényeiket. A strakonicei üzem azonban a brüsszeli világkiállításon nem hagyo­mányos gyártmányai minőségének el­ismeréséül kapott nagydíjat. A terme­lés zömét ma már a jó minőségű gyapjúszövet-gyártás képezi. A brüsz­szeli siker után tovább növekedett az üzem gyártmányainak jó hírneve. Legújabban már nyugatnémet, dél­amerikai és svéd üzletemberek is gyakran ellátogatnak az üzembe. Mert a FEZKO védjegyű terméket ezekben az országokban is szívesen vásárolják. A gyapjúszövetek minő­sége a legjobb angol termékekkel ve­tekszik. A gyár laboratóriumában — mint egy modern „boszorkánykony­hában" — a vegyészek egész hada vizsgálja a nyersanyagot, figyeli a Korszerű gépeken készül a Brüsszel­ben nagydíjat nyert textilanyag készáru minőségét. A tudományos munkahelynek is beillő — lombikok­kal, műszerekkel teli helyiségben — gépészmérnök dolgozik a vegyész mellett, és textiltechnikus végzi kö­zös kísérletét a közgazdásszal. Az eredmény minden esetben egy-egy korszerű gyártmány, amelyet szívesen vásárol a lakosság. Újdonság Ha az ember ránéz erre a textil­anyagra, megesküdne rá, hogy az va­lahol Olaszországban készült. Ily mó­don eddig ugyanis többnyire csak az olaszok kombinálták a hagyományos gyapjúanyagot műanyaggal. A kabát gallérja alatt vagy a tex­tilanyag szélén, azonban ott a cégjel­zés: FEZKO. Tehát csehszlovák gyárt­mány. A szövet legjobb tulajdonsága, hogy tartós, gyűrhetetlen és — elő­állítása rendkívül olcsó. A laminát anyaggal kombinált gyap­júszövetet Strakonicén nemrég kezd­ték gyártani. A dán gyártmányú gép aránylag kis helyet foglal el, és rend­kívül nagy teljesítményű. Néhány hő­nap alatt több mlnt 600 ezer méter szövetet készített. A laminát anyagot a szó szoros értelmében lánggal ége­tik rá a gyapjúszövetre. A félig kész anyag utána még különleges munka­folyamatokon megy keresztül, míg végül ls kikerül az üzletekbe. Pehely­könnyű ruha készül ebből, az ember szinte nem ls érzi a télikabát súlyát. Ha megázik ez az anyag, perceken belül megszárad, és visszanyeri erede­ti formáját. Egyszóval: Strakonicén korszerű ruhaanyagot kísérleteztek ki a textilipari szakemberek. Hazánk iparának évszázados ha­gyományai vannak. Sok gyár alapját még a múlt században rakták le. Szakembereink néhány nemzedék ta­pasztalataival rendelkeznek, így min­den lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az atom évszázadában is meg­álljuk helyünket a földkerekség leg­fejlettebb országaival folytatott ver­senyben. A strakoniceiek példája azt mutatja, hogy az évszázados tapasz­talatok jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy továbbra ls megtarthas­suk előkelő helyünket a világrang­listán. TÖTH MIHÁLY J\Ĺem így, képzeitiik el... Mindig az volt az elkép­zelésem, bogy egy ember, akit bizonyos munkahelyen bizonyos munkával meg­bíznak, azért kapta a fi­zetését, hogy munkálát be­csületesen, hiba nélkül el­végezze. És ha mégis hibázik? Ha mégis mulasztást kö­vet el? Megtörténhet. Bár nem értek egyet azzal a meg­állapítással, hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Ha ez így lenne igaz, a hibák meg­előzéséhez egyetlen út ve­zetne: a teljes tétlenség. Igy azután eleve kizár­nánk a hibák lehetőségéti Szóval hibáinkkal szem­ben nem állíthattuk ér­demként azt a puszta tényt, hogy dolgozunk. Dolgozunk, tehát hibázunk. De nem emelhetfük piedesztálra azokat sem, akik ugyan nem tesznek semmit, tehát hibát se vé­tenek. A hibák nem a munka szükségszerű velefáról. De nem is lehet őket teljesen kizárni. A fószándék, a fóakarat, a szakértelem mellett is adódhatnak fogyatékossá­gok. Ezekre az ember ma­ga lön rá. vagy felettesei figyelmeztetik. Esetleg azok szisszennek fel, akik­nek az illető mulasztásá­ból, hlbátából kára szár­mazott. Mit tesz Ilyenkor a vét­kes? Kt hogyan. Hozzáállás, lelkiismeret és felelősség­érzet dolga. Íme egy példa. Kassai előfizetőnk pa­nasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz, hogy lapunkat rendszertelenül kapja. Ter­mészetesen, a legllletéke­sebbekhez fordultunk: a panaszt orvoslás végett megküldtük a Posta Hir­lapszolgálat bratislavai te­rületi központjának. Amint későb kiderült, a központ az alsóbb szervekhez továb­bította. Az alsóbb szerv viszont az 6 alsóbb szervé­hez. Így lutott el egészen a kézbesítőig. Ahhoz a személyhez, akinek mun­kája ellen előfizetőnk pa­naszt emelt. Egészen IzgalmasI Az ember kíváncsian várja a fejleményeket. Vajon most ml lesz? Nos, a folytatás nem is annyira érdekfeszítő, in­kább tanulságosI Szeretném a dolgot tisz­tázni: nem a kézbesítőt okolom csupán. Lehet ezernyi dolga, sok-sok más úlságot és tömérdek levelet kézbesít naponta. Lehet, esténként holtfárad­tan ér haza a munkából, és ha lehetőséqe lenne, talán legszívesebben fog lalkozást változtatna. Ez mind lehetséges. Am az előfizető előre megfizeti az újság árát, és a díj fe­lében joggal elvárja a pontos kézbesítést. A posta dolga, hogy ezt biztosítsa! Ďe a kézbesítő ezekután sem tesz ígéretet a káro­sultnak (mert károsult!), hanem a szomszédban szervez aláírási akciót. Bizonyítsák a szomszédok: íme, nekik ő mindig ren­desen, ideiében kézbesíti az újságot. Furcsa logika? Igen! Azzal, hogy valakinek rendszeresen kézbesít, nem bizonyítja a másik pana­szának alaptalanságát. Es ami fontosabb: a szomszé­dok elégedettsége nem magyarázat a panasztevő elégedetlenségére. Azt hiszem, a kézbesítő is felette csodálkozna, ha valamelyik előfizető úgy próbálná bizonygatni az előfizetési díj kiegyenlíté­sét, hogy hisz már a szom­szédok is befizették ... ZSILKA LASZLO PRÁGÁBA KÉSZÜLÜNK Hazánk népe a III. Országos Spartakiádra készül. A la­kosság egyre fokozódó érdek­lődéssel és vá­rakozással te­kint a nagy esemény elé. Egyes szülők bizonyos aggályok­kal tekintenek gyermekeik prágai útja elé. Arra gondolnak: milyen lesz ott az étkezés, lesz-e elég étel, ivóvíz és frissítő. Ezek az aggályok érthetők, de elárulhat­juk olvasóinknak, hogy az illeté­kes szervek, Így az Egészségügyi Minisztérium is, már jó előre in­tézkedett a Spartakiád résztvevői egészségének megóvása érdeké­ben. Az alapvető orvosi vizsgálat után mindenkit be-, illetve újraol­tanak tetanusz ellen. Az ellenál­lóképesség megszerzése érdekében fontos a szervezet rendszeres ed­zése, teljes tápértékű és főleg vi­tamindús ételek fogyasztása, a hi­giénia alapszabályainak betartása. Ezzel elhárítható a fertőzés veszé­lye. Nem árt, ha a Spartakiádra ké­szülő csoport együttesen átismétli mindazt, amit az egészségvéde­lemről, balesetelhárításról és első­segélynyújtásról mindenkinek tud­nia kell. Különösen az ifjabbak tartsák szem előtt, hogy a prágai napok szép élménye és az egész­ségben való hazatérés feltétele. • a felszerelést egészítsük ki a személyi higiéniához szükséges minden eszközzel, hogy ne kell­jen mások használati tárgyait köl­csönkérnünk; • a legnagyobb szomjúság ese­tén se igyunk oly vizet, amelynek csapjánál nincs az „ivóvíz" meg­jelölés. Gondoskodjunk vízről vagy frissítőről előre, és ha kell, taka­rékoskodjunk vele; © ne vásároljunk, ne fogyasz­szunk gyanús ételt, különösen húsárut, majonézt, se egyéb köny­nyen romló élelmiszert. Ilyesmit hazulról se vigyünk magunkkal, inkább pótoljuk zöldséggel, gyü­mölccsel, tejtermékekkel és a helyszínen beszerzett friss áruval vagy meleg étel­lel; ® illemhely használata után és étkezés előtt feltétlenül mos­sunk kezet. • tartsuk rendben szálláshelyünket és saját holmin­kat, szellőztessünk rendszeresen, a hulladékot, ételmaradékot távo­lítsuk el; © tartsunk mértéket a szórako­zásban, ne zsúfoljuk túl -progra­munkat, korlátozzuk a dohányzást és a szeszesitalok élvezetét. Amíg szervezetünket igénybe veszik az ünnepi napok fáradalmai, fordít­sunk elegendő időt pihenésre és alvásra; ® a körülményekhez mérten — ha nincs alkalmunk fürödni vagy zuhanyozni — igyekezzünk napon­ta lemosakodni, mossuk meg lá­bunkat is; © ne feledkezzünk meg egy pillanatig se arról, hogy a baleset és a sérülés általában nem a vé­letlen, hanem a figyelmetlenség, óvatlanság, esetleg fegyelmezet­lenség következménye. A III. Országos Spartakiádon való részvétel feltétele, hogy a résztvevők igazolványában az or­vos jóváhagyja az utazást. Ez nemcsak a tornászokra, a sporto­lókra és a népművészeti együtte­sek tagjaira vonatkozik, hanem az edzőkre, a szervezőkre, az egyes csoportok és együttesek kísérőire és más funkcionáriusokra is. Az orvosi jóváhagyást az indulást megelőző három nap egyikén meg­ejtett vizsgálat alapján adják ki. Az egészségügyi szolgálatot a közlekedési eszközökön (vonato­kon, autóbuszokon) és a nagyobb állomáshelyeken is megszervezik; az orvosok, a nővérek és a vörös­keresztes dolgozók teljes felsze­reléssel kísérik a csoportokat. Igen fontos, hogy a résztvevők bizalommal forduljanak az egész­ségügyi szolgálat dolgozóihoz rosszullét, fejfájás, láz, hasmenés, megfázás, nyelési nehézségek és apró sérülések esetén is. Dr. SZANTÖ GYÖRGY A „királyi" üzlet Két jól fésült detektív jelent meg a közelmúltban a madridi Avenida del Valén az egyik palotában és a ház urát kereste. A ház urát — Simeon bolgár exklrályt ugyanis feljelentet­ték. A nyomozók megmutatták a bűn­jeleket: néhány bélyeget Kennedy fényképével és cirillbetűs felirattal. !— Szíveskedjék felséged közölni velünk, mit jelent a felirat — kér­dezte a nyomozó. — Bolgár királyi posta — felelte a tartalékos felség szemrebbenés nél­kül. — Ezeket a leveleket felséged adta postára? — Nem én, hanem a híveim, az emigrációban élő bolgárok, akik a bélyegeket megvásárolták. — Felségedtől? A felség bólintott. A nyomozó nagyot sóhajtott. — Felség! Az 1952. évi brüsszeli nemzetközi postajogi szerződés értel­mében a bélyegkibocsátás minden or­szág felségjoga. A brüsszeli szerződés aláírói között a bolgár királyság nem szerepel! — Ez igaz. Én viszont nem mond­tam le a királyi címemről! A detektív arcán látszott, hogy va­lami furcsát szeretne mondani, de inkább tovább kérdezett: — Tehát ön bélyeget bocsátott ki. És nyilvánosan árusította? — Igen, kibocsátottam a bolgár ki­rályi posta feliratú bélyegeket és el­küldtem híveimnek. Rajtuk múlott, megfízetik-e vagy sem. A többség megfizette, mert tudta, hogy a pénzt az emigrációban élő bolgárok segítő alapjára adom. Azért viszont, hogy híveim mit csinálnak a bélyegekkel, nem vagyok felelős. A detektív ravaszul mosolygott, hi­szen ezt a választ várta. — A feljelentés erre a két levélre vonatkozik. Tehát felséged sem ezt, sem más bolgár királyi posta feliratú bélyeggel ellátott küldeményt nem adott postára? Ekkor viszont Simeon mosolygott huncutul, mintha azt mondaná, „eny­nyi eszem nekem is van kisöreg": — Soha! — És hány bolgár alattvaló kapott Ilyen bélyegeket? — Kétezerötszáznak küldtem öt és húsz sorozat közötti mennyiséget. Egy sorozatban három címlet van. A nyomozó megnézte a feljelentést: •— Egy sorozat ára hét shilling hat pence. Ha minden emigrált bolgár csak egy sorozatot vásárolt, akkor is majdnem 75 ezer font sterling folyt be a királyi kasszába. Mindenesetre szíveskedjék figyelmeztetni híveit, hogy ezeket a bélyegeket nem sza­bad felhasználni, mert az büntetendő cselekmény. Ezek ugyanis posta szak­nyelven: kalózbélyegek! — És szabadna tudnom, hogy ki je­lentett fel? — Az angliai bélyegkereskedők és bélyeggyűjtők szövetsége. Simeon király Ismét mosolygott. Már régen tudta, hogy a postabé­lyegzővel ellátott kalózbélyegeket az egész világon keresik, sőt Igen sok gyűjtő tőle személyesen kért ilyene­ket, azonban eddig még nem teljesí­tette kérésüket. De ki tudja mit hoz a jövő! Egy királynak még exkirály korában ls, akadnak jövedelmező öt­letei! Egész éven át érdekes olvasmány a NÉPNAPTÁR 1965. A tudomány, a technika legújabb vív­mányairól tájékoztat, sok elbeszélés és színes írás teszi változatossá. Néhány példány még kapható. Leszállított ára: 5 korona. Megrendelhető a következő címen: Vydavateľstvo politickej literatúry, Bratislava, Gunduličova 12 ŰF-111 Cl SZÖ 6 * 1965- Június 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom