Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)
1965-06-10 / 159. szám, csütörtök
Hagyomány és haladás A gyár szimbóliuma: a fez • Kemál pasa gondot okozott a strakoniceieknek • Brüsszelben nagydíjat nyertek • Textilkészítés lánggal Hogy Strakonicén mikor készítet- aki egyszer itt készült fezt tett a fe ték el a legeslegelső fezt — az igaz- jére, vagy strakonicei szőnyegei hívő mohamedánoknak ezt a rituális akasztott háza falára, az örökös sapkáját — azt még senkinek sem sikerült pontosan megállapítania. Egyes történészek egészen a magyarországi török hódoltságig visszavezetik a fezkészítés történetét. Porha,kuncsaftja" maradt a kisváros textilkészítőinek. Egészen a húszas évek kezdetéig — az ozmán birodalom összeomlásá. , , . , lg — tejben-vajban fürödtek a stranyossá száradt pergamenek, bárány- konjce i _ textilgyárosok. Mert a bőrre írt dokumentumok igazolják manufaktúrákbó I időközben kisüzetöbb magyarországi leveltárban is, mek a kisüze mekből pedig később í«!n y a x k 0" ty° s h^ 11615 a z "OO- gyárak lettek. A kapitalizálódás itt 1600-as években rendszeresen indítót- „ ü ment vé b mlnt bárhol má s. tak karavánokat a delnyugat-csehor- h o, „ vüá Azzal a különbséggel > szag. városokba, hogy Budán vagy a h a század e)s ö _ valóban t. pécsi basa fennhatósága ala tartozó fmdet t6 válsá ut nem 192 9. területen kielégítsék növekvő szükségletét. az igazhivők ben következett be, hanem már a húszas évek legelején. Mégpedig föoval később - a napóleoni hábo- , ÖMe kü]önös ok mlatt Az ozmán b i. rúk ulejen -szerencses veletlen rodalom bukása után a haladó sze l. folytán - tovább tökéletesedett Stra- lemű Kemá l elhatározta, hogy konicén ez a nagy hagyományú ipar, A városba vetődött egy sebesült fran európaiasítja országát. Ennek egyik fontos követelménye a vallási fanacia katonatiszt A szájhagyomány sze- tizmus f e| szám olása volt. Kemál elrint a leggazdagabb strakonicei fez- rendelte hogy tilos a íez vis eiése. készítő mester házába került Napo- A cs megszegés e _ szőu a re nleonnak ez a katoná]a A gazdag pol- d e, e t _ azonnaI i halálbüntetéssel gar szép lánya gondosan ápolta a torIand6 me g. A fanatikusok erőnek tisztet, aki ennek köszönhetően csakhamar felépült. A francia beleszereerejével bizonyítani akarták igazhitűségüket.i Voltak, akik tüntetően fezA gyár géptervezői kiváló textilgépeket szerkesztenek a fezt szép cifra színűre festeni. Mert azelőtt Strakonicén erre nem jöttek rá... Eddig a történet. Alighanem van is ennek valamiféle reális magva, mert a strakonicei textilipar éppen az 1800-as évek első harmadában lendült fel. A korszerűsítés gondot okozott Nem egészen száz év alatt a mohamedán világban fogalommá vált ez a szó: Strakonice. A monarchia muzulmánok lakta déli részeiről éppúgy ellátogattak ide a kereskedők, mint Törökország vagy Afrika mohamedán országaiból. Mert időközben a város textilesei — talán ez volt a piackutatás őskora — behatóbban tanulmányozták Allah követőinek ízlését. Rájöttek, hogy a keleti ember módfelett kedveli a szivárvány minden színében pompázó sapkákat, térítőkét és más ruhafélét. A Korán ugyanis tiltja az emberi arc másolását. Igazhitű muzulmán házában az ember még ma sem talál fényképet vagy festményt. Művészi igényeiket a mohamedánok ornamentumok festésével elégítik ki. Ezt tudva a strakoniceiek, olyan cifra textilanyagot készítettek, hogy tett a tűzrőlpattant cseh leányzóba b e« ]eI e^ tek m' g az utcá n. Ezek ben s arra .s megtanította, hogyan kell flz é J veRben a t s örök városokban é s falvakban napirenden voltak a nyilvános kivégzések a strakonicei fez miatt. Kemál pasa betartatta a törvényeket ... Strakonícére ezekben az években alig érkezett megrendelés. A törökországi piacok elvesztése érzékenyen érintette a város gyárosait, de még érzékenyebben a munkásságot. Évekig tartott, amíg a textilgyárak lélekzethez jutottak. Ekkor kezdődött meg a korszerűsítés elég hosszan tartó folyamata. Az első köztársaság idején ennek a terhét a munkásság viselte. A város történetében — a húszas—harmincas évekre vonatkozó fejezeteket lapozva — lépten-nyomon találkozunk sztrájkkrónikákkal és rendőrségi jelentésekkel. A járási főnök — még most ls megvan az aláírásával ellátott jelentés — egy alkalommal rendőrerősítést kér, máskor meg három tucat gumibotot igényel ... Strakonice — 1965 A cseh kisváros lakossága mindmáig nem szakított az évszázados hagyományokkal. A textilgyár cégjelzéses papírjára ez van ráírva: FEZKO. Évente még most is gyártanak jó egymillió darab fezt. Az ázsiai és afrikai üzletemberek mostanában is egymásnak adják itt a kilincset. Személyesen is látni akarják, hogyan készül a fez, hogy közben a kivitelezést illetően — mert a mohamedánoknál is változik a divat — előterjeszthessék igényeiket. A strakonicei üzem azonban a brüsszeli világkiállításon nem hagyományos gyártmányai minőségének elismeréséül kapott nagydíjat. A termelés zömét ma már a jó minőségű gyapjúszövet-gyártás képezi. A brüszszeli siker után tovább növekedett az üzem gyártmányainak jó hírneve. Legújabban már nyugatnémet, délamerikai és svéd üzletemberek is gyakran ellátogatnak az üzembe. Mert a FEZKO védjegyű terméket ezekben az országokban is szívesen vásárolják. A gyapjúszövetek minősége a legjobb angol termékekkel vetekszik. A gyár laboratóriumában — mint egy modern „boszorkánykonyhában" — a vegyészek egész hada vizsgálja a nyersanyagot, figyeli a Korszerű gépeken készül a Brüsszelben nagydíjat nyert textilanyag készáru minőségét. A tudományos munkahelynek is beillő — lombikokkal, műszerekkel teli helyiségben — gépészmérnök dolgozik a vegyész mellett, és textiltechnikus végzi közös kísérletét a közgazdásszal. Az eredmény minden esetben egy-egy korszerű gyártmány, amelyet szívesen vásárol a lakosság. Újdonság Ha az ember ránéz erre a textilanyagra, megesküdne rá, hogy az valahol Olaszországban készült. Ily módon eddig ugyanis többnyire csak az olaszok kombinálták a hagyományos gyapjúanyagot műanyaggal. A kabát gallérja alatt vagy a textilanyag szélén, azonban ott a cégjelzés: FEZKO. Tehát csehszlovák gyártmány. A szövet legjobb tulajdonsága, hogy tartós, gyűrhetetlen és — előállítása rendkívül olcsó. A laminát anyaggal kombinált gyapjúszövetet Strakonicén nemrég kezdték gyártani. A dán gyártmányú gép aránylag kis helyet foglal el, és rendkívül nagy teljesítményű. Néhány hőnap alatt több mlnt 600 ezer méter szövetet készített. A laminát anyagot a szó szoros értelmében lánggal égetik rá a gyapjúszövetre. A félig kész anyag utána még különleges munkafolyamatokon megy keresztül, míg végül ls kikerül az üzletekbe. Pehelykönnyű ruha készül ebből, az ember szinte nem ls érzi a télikabát súlyát. Ha megázik ez az anyag, perceken belül megszárad, és visszanyeri eredeti formáját. Egyszóval: Strakonicén korszerű ruhaanyagot kísérleteztek ki a textilipari szakemberek. Hazánk iparának évszázados hagyományai vannak. Sok gyár alapját még a múlt században rakták le. Szakembereink néhány nemzedék tapasztalataival rendelkeznek, így minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az atom évszázadában is megálljuk helyünket a földkerekség legfejlettebb országaival folytatott versenyben. A strakoniceiek példája azt mutatja, hogy az évszázados tapasztalatok jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy továbbra ls megtarthassuk előkelő helyünket a világranglistán. TÖTH MIHÁLY J\Ĺem így, képzeitiik el... Mindig az volt az elképzelésem, bogy egy ember, akit bizonyos munkahelyen bizonyos munkával megbíznak, azért kapta a fizetését, hogy munkálát becsületesen, hiba nélkül elvégezze. És ha mégis hibázik? Ha mégis mulasztást követ el? Megtörténhet. Bár nem értek egyet azzal a megállapítással, hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Ha ez így lenne igaz, a hibák megelőzéséhez egyetlen út vezetne: a teljes tétlenség. Igy azután eleve kizárnánk a hibák lehetőségéti Szóval hibáinkkal szemben nem állíthattuk érdemként azt a puszta tényt, hogy dolgozunk. Dolgozunk, tehát hibázunk. De nem emelhetfük piedesztálra azokat sem, akik ugyan nem tesznek semmit, tehát hibát se vétenek. A hibák nem a munka szükségszerű velefáról. De nem is lehet őket teljesen kizárni. A fószándék, a fóakarat, a szakértelem mellett is adódhatnak fogyatékosságok. Ezekre az ember maga lön rá. vagy felettesei figyelmeztetik. Esetleg azok szisszennek fel, akiknek az illető mulasztásából, hlbátából kára származott. Mit tesz Ilyenkor a vétkes? Kt hogyan. Hozzáállás, lelkiismeret és felelősségérzet dolga. Íme egy példa. Kassai előfizetőnk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy lapunkat rendszertelenül kapja. Természetesen, a legllletékesebbekhez fordultunk: a panaszt orvoslás végett megküldtük a Posta Hirlapszolgálat bratislavai területi központjának. Amint későb kiderült, a központ az alsóbb szervekhez továbbította. Az alsóbb szerv viszont az 6 alsóbb szervéhez. Így lutott el egészen a kézbesítőig. Ahhoz a személyhez, akinek munkája ellen előfizetőnk panaszt emelt. Egészen IzgalmasI Az ember kíváncsian várja a fejleményeket. Vajon most ml lesz? Nos, a folytatás nem is annyira érdekfeszítő, inkább tanulságosI Szeretném a dolgot tisztázni: nem a kézbesítőt okolom csupán. Lehet ezernyi dolga, sok-sok más úlságot és tömérdek levelet kézbesít naponta. Lehet, esténként holtfáradtan ér haza a munkából, és ha lehetőséqe lenne, talán legszívesebben fog lalkozást változtatna. Ez mind lehetséges. Am az előfizető előre megfizeti az újság árát, és a díj felében joggal elvárja a pontos kézbesítést. A posta dolga, hogy ezt biztosítsa! Ďe a kézbesítő ezekután sem tesz ígéretet a károsultnak (mert károsult!), hanem a szomszédban szervez aláírási akciót. Bizonyítsák a szomszédok: íme, nekik ő mindig rendesen, ideiében kézbesíti az újságot. Furcsa logika? Igen! Azzal, hogy valakinek rendszeresen kézbesít, nem bizonyítja a másik panaszának alaptalanságát. Es ami fontosabb: a szomszédok elégedettsége nem magyarázat a panasztevő elégedetlenségére. Azt hiszem, a kézbesítő is felette csodálkozna, ha valamelyik előfizető úgy próbálná bizonygatni az előfizetési díj kiegyenlítését, hogy hisz már a szomszédok is befizették ... ZSILKA LASZLO PRÁGÁBA KÉSZÜLÜNK Hazánk népe a III. Országos Spartakiádra készül. A lakosság egyre fokozódó érdeklődéssel és várakozással tekint a nagy esemény elé. Egyes szülők bizonyos aggályokkal tekintenek gyermekeik prágai útja elé. Arra gondolnak: milyen lesz ott az étkezés, lesz-e elég étel, ivóvíz és frissítő. Ezek az aggályok érthetők, de elárulhatjuk olvasóinknak, hogy az illetékes szervek, Így az Egészségügyi Minisztérium is, már jó előre intézkedett a Spartakiád résztvevői egészségének megóvása érdekében. Az alapvető orvosi vizsgálat után mindenkit be-, illetve újraoltanak tetanusz ellen. Az ellenállóképesség megszerzése érdekében fontos a szervezet rendszeres edzése, teljes tápértékű és főleg vitamindús ételek fogyasztása, a higiénia alapszabályainak betartása. Ezzel elhárítható a fertőzés veszélye. Nem árt, ha a Spartakiádra készülő csoport együttesen átismétli mindazt, amit az egészségvédelemről, balesetelhárításról és elsősegélynyújtásról mindenkinek tudnia kell. Különösen az ifjabbak tartsák szem előtt, hogy a prágai napok szép élménye és az egészségben való hazatérés feltétele. • a felszerelést egészítsük ki a személyi higiéniához szükséges minden eszközzel, hogy ne kelljen mások használati tárgyait kölcsönkérnünk; • a legnagyobb szomjúság esetén se igyunk oly vizet, amelynek csapjánál nincs az „ivóvíz" megjelölés. Gondoskodjunk vízről vagy frissítőről előre, és ha kell, takarékoskodjunk vele; © ne vásároljunk, ne fogyaszszunk gyanús ételt, különösen húsárut, majonézt, se egyéb könynyen romló élelmiszert. Ilyesmit hazulról se vigyünk magunkkal, inkább pótoljuk zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel és a helyszínen beszerzett friss áruval vagy meleg étellel; ® illemhely használata után és étkezés előtt feltétlenül mossunk kezet. • tartsuk rendben szálláshelyünket és saját holminkat, szellőztessünk rendszeresen, a hulladékot, ételmaradékot távolítsuk el; © tartsunk mértéket a szórakozásban, ne zsúfoljuk túl -programunkat, korlátozzuk a dohányzást és a szeszesitalok élvezetét. Amíg szervezetünket igénybe veszik az ünnepi napok fáradalmai, fordítsunk elegendő időt pihenésre és alvásra; ® a körülményekhez mérten — ha nincs alkalmunk fürödni vagy zuhanyozni — igyekezzünk naponta lemosakodni, mossuk meg lábunkat is; © ne feledkezzünk meg egy pillanatig se arról, hogy a baleset és a sérülés általában nem a véletlen, hanem a figyelmetlenség, óvatlanság, esetleg fegyelmezetlenség következménye. A III. Országos Spartakiádon való részvétel feltétele, hogy a résztvevők igazolványában az orvos jóváhagyja az utazást. Ez nemcsak a tornászokra, a sportolókra és a népművészeti együttesek tagjaira vonatkozik, hanem az edzőkre, a szervezőkre, az egyes csoportok és együttesek kísérőire és más funkcionáriusokra is. Az orvosi jóváhagyást az indulást megelőző három nap egyikén megejtett vizsgálat alapján adják ki. Az egészségügyi szolgálatot a közlekedési eszközökön (vonatokon, autóbuszokon) és a nagyobb állomáshelyeken is megszervezik; az orvosok, a nővérek és a vöröskeresztes dolgozók teljes felszereléssel kísérik a csoportokat. Igen fontos, hogy a résztvevők bizalommal forduljanak az egészségügyi szolgálat dolgozóihoz rosszullét, fejfájás, láz, hasmenés, megfázás, nyelési nehézségek és apró sérülések esetén is. Dr. SZANTÖ GYÖRGY A „királyi" üzlet Két jól fésült detektív jelent meg a közelmúltban a madridi Avenida del Valén az egyik palotában és a ház urát kereste. A ház urát — Simeon bolgár exklrályt ugyanis feljelentették. A nyomozók megmutatták a bűnjeleket: néhány bélyeget Kennedy fényképével és cirillbetűs felirattal. !— Szíveskedjék felséged közölni velünk, mit jelent a felirat — kérdezte a nyomozó. — Bolgár királyi posta — felelte a tartalékos felség szemrebbenés nélkül. — Ezeket a leveleket felséged adta postára? — Nem én, hanem a híveim, az emigrációban élő bolgárok, akik a bélyegeket megvásárolták. — Felségedtől? A felség bólintott. A nyomozó nagyot sóhajtott. — Felség! Az 1952. évi brüsszeli nemzetközi postajogi szerződés értelmében a bélyegkibocsátás minden ország felségjoga. A brüsszeli szerződés aláírói között a bolgár királyság nem szerepel! — Ez igaz. Én viszont nem mondtam le a királyi címemről! A detektív arcán látszott, hogy valami furcsát szeretne mondani, de inkább tovább kérdezett: — Tehát ön bélyeget bocsátott ki. És nyilvánosan árusította? — Igen, kibocsátottam a bolgár királyi posta feliratú bélyegeket és elküldtem híveimnek. Rajtuk múlott, megfízetik-e vagy sem. A többség megfizette, mert tudta, hogy a pénzt az emigrációban élő bolgárok segítő alapjára adom. Azért viszont, hogy híveim mit csinálnak a bélyegekkel, nem vagyok felelős. A detektív ravaszul mosolygott, hiszen ezt a választ várta. — A feljelentés erre a két levélre vonatkozik. Tehát felséged sem ezt, sem más bolgár királyi posta feliratú bélyeggel ellátott küldeményt nem adott postára? Ekkor viszont Simeon mosolygott huncutul, mintha azt mondaná, „enynyi eszem nekem is van kisöreg": — Soha! — És hány bolgár alattvaló kapott Ilyen bélyegeket? — Kétezerötszáznak küldtem öt és húsz sorozat közötti mennyiséget. Egy sorozatban három címlet van. A nyomozó megnézte a feljelentést: •— Egy sorozat ára hét shilling hat pence. Ha minden emigrált bolgár csak egy sorozatot vásárolt, akkor is majdnem 75 ezer font sterling folyt be a királyi kasszába. Mindenesetre szíveskedjék figyelmeztetni híveit, hogy ezeket a bélyegeket nem szabad felhasználni, mert az büntetendő cselekmény. Ezek ugyanis posta szaknyelven: kalózbélyegek! — És szabadna tudnom, hogy ki jelentett fel? — Az angliai bélyegkereskedők és bélyeggyűjtők szövetsége. Simeon király Ismét mosolygott. Már régen tudta, hogy a postabélyegzővel ellátott kalózbélyegeket az egész világon keresik, sőt Igen sok gyűjtő tőle személyesen kért ilyeneket, azonban eddig még nem teljesítette kérésüket. De ki tudja mit hoz a jövő! Egy királynak még exkirály korában ls, akadnak jövedelmező ötletei! Egész éven át érdekes olvasmány a NÉPNAPTÁR 1965. A tudomány, a technika legújabb vívmányairól tájékoztat, sok elbeszélés és színes írás teszi változatossá. Néhány példány még kapható. Leszállított ára: 5 korona. Megrendelhető a következő címen: Vydavateľstvo politickej literatúry, Bratislava, Gunduličova 12 ŰF-111 Cl SZÖ 6 * 1965- Június 12.
