Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-10 / 159. szám, csütörtök

Harmincéves hagyományokra tekinthetőt vissza a Szene melletti kráľovái méhtenyésztő központ, amely a Liptovský Hrádek-i Méhészeti Kísérleti Intézet körzeti munkahelyeként fejti ki tevékenységét. A központ dolgozói elsősorban kutatómunkával toglalkoznak. Egyik elsőrendű feladatuk a Trnavčanka és a Tatranka ellenőrzötten tiszta fajú méhanyák tenyésztése, amelyeket annak megállapítása céljából figyelnek meg, hogyan alkalmazkodnak a sík vidék feltételeihez. A központ nemcsak anyaméheket tenyészt, hanem méhfullánkokat is gyűjt a hlohoveci Slovakofarma számára, ahol méhméregböl gyártják a reumatikus betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas virapin védjegyű kenőcsöt. A kráľovái méhészeti központban rendszeresen rendeznek méhészmesteri tanfolyamokat, illetve továbbképző tanfolyamokat. Képünkön: Ján MaCina méhészmester a cukrot és mézet tartalmazó tésztának méhekre gyakorolt hatását ellenőrzi. (Bakala — CTK — felv.) Két műszak az állattenyésztésben SZEXUÁLIS CSALÉTEK A tudósok egyre kutatják a mind hatékonyabb vegyi rovarirtó szereket. A kísérletekre nemcsak azért van szükség, mert a rovarok szervezete idővel megszokja a vegyszereket és ellenállóvá válik, hanem azért is, hogy az új vegyszerek ne legyenek ártalmasak a hasznos rovarok, illetve madarak számára. Fontos a kutatás azért is, hugy megleljék a lehető legolcsóbban előállítható rovarirtószert, s így e kártevők pusztítása minél gazdaságosabb lehessen. Nagyon nehéz feladat vegyszerekkel maradéktalanul kiirtani a kártevő rovarokat, bár ez szükséges lenne a fertőző betegségeket terjesztő rovarok esetében, mint pl. a kullancsok, a különféle szúnyogok és legyek esetében, amelyek fertőző agyhártyagyulladást, maláriát, álomkórt és egyéb betegségeket terjesztenek. A kártékony rovarok elleni küzdelemben nagy segítséget jelent a vegyészeknek a biológusok és entomoiógusok közreműködése. Az utóbbiak abból indulnak ki, hogy a természetben minden élőlénynek megvan a maga életveszélyes ellen, fele, tehát a kártevő rovaroknak Is. Ezért ajánlatos volna ellenségeiket szaporítani, természetesen olyan mértékben, hogy az emberre nézve ne legyen veszélyes. Vegyük például a fürkészdarázst, amely petéit a kártevő rovarok lárváiba rakja és a petékből kikelt lárvák belülről fölfalják „bölcsőjüket". Aránylag könnyen előállítható az a sexuális serkentő anyag, amelyet egyes kártékony rovarfajták nőstényei termelnek párosodás idején. Ezt a szintetikus úton előállított anyagot kitűnően fel lehet használni a hímek kelepcébe csalására. Ezenkívül közismert tény, hogy rádium-, röntgen-sugarak csökkentő hatással vannak az élőlények nemzőképességére. Nagy visszhangot keltett a biológusoknak az a felfedezése, hogy a rokon fajták keresztezésével szapurodásra képtelen utódik jönnek világra. Ilyen például a szamár és a ló keresztezéséből született öszvér. Természetesen akadnak olyan fajták is, ahol a keresztezés fokozza a nemzőképességet. Bizonyos módszerekkel azt is elérték, hogy egyes rovarok kizárólag hímnemű utódokkal szaporodtak. Ez is egyik módja annak, hogyan lehet kiirtani egy egy kártékony rovarfajtát. A fent említettekhez hasonló kísérletek eredményei azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a vegyészek és a biológusok közös erőfeszítése meghozza a mj.<ia gyümölcsét: legalább néhány kártevő rovar maradéktalan kiirtásának lehetőségét. (gz) Szénaszállítás műanyag csövekben A szénát, szalmát, szecskát sűrített levegővel általában pléhcsövek segítségével továbbítják egyik helyről a másikra. A pléhcsövek azonban meglehetősen nehezek, ezért legújabban Nyugat-Németországban műanyagcsöveket használnak. Egy ember egy óra alatt 80 méter PVC-ből készült csövet rakhat le, illetve helyezhet át. Az üzemköltségek ily módon állítólag 40 százalékkal kisebbek. • FIATALOK ÉS IGÉNYEK • AMIRŐL MEGFELEDKEZÜNK • A NADSZEGI KEZDEMÉNYEZÉS Képzeljük csak el, milyen arcot vágnánk a reggelihez, az ebédhez, a vacsorához, ha nélkülöznünk kellene a tejet, tojást, zsírt, húst stb. Mi azonban nem gondolunk erre, egyszerűen azért, mert van, sőt egyre több van. S mert több van, természetszerűleg fokozottabb mennyiségben fogyasztjuk ezeket a termékeket. Jóízű falatozás közben talán egyszer sem gondolunk azokra, akik ezeket a termékeket kitermelik, a gulyásokra, a fejőkre, etetőkre — az állattenyésztési dolgozókra. Megfeledkezünk róluk, pedig ünnep, nem ünnep, korán reggel és késő este a munkahelyükhöz vannak kötve és alig jut számukra életünk sok-sok élményéből, a szórakozásból és a felfrissítő pihenésből. Érdemes elgondolkozni a kulturális javakból kirekedt állattenyésztők helyzetén. Eltérő vélemények A mezőgazdasági termelésben egyre erőteljesebben tért hódít a kettős műszak. A traktorosok már évekkel ezelőtt megismerkedtek vele; a mezőgazdaság egyéb ágazatában dolgozók azonban csak mostanában ismerkednek előnyeivel és hátrányaival. Mert ennek is két oldala van. Valahogy vérszegény a két műszakkal való kísérletezés. Ezzel magyarázható talán az is, hogy ritkaság számba megy az a mezőgazdasági üzem, ahol az állattenyésztésben bevezették a két műszakot. Hogy miért vérszegény a kezdeményezés, arra a szakemberek eltérő nézete ad magyarázatot. Ugyanis az állattenyésztés két műszakáról két ellenvéleményű tábor alakult ki. Az egyik tábor szakemberei helyeslik, mert felmérik Jelentőségét, a másik tábor ellenkező véleményen van. Több szakavatott véleményt meghallgattam ezzel kapcsolatban. Végül is megállapítottam, hogy a két műszaktól való idegenkedés onnan ered, mivel bevezetésével valójában megkétszereződik a dolgozók száma, a termelést viszont nem lehet ezzel arányosan a kétszeresére növelni. Tehát bizonyos Jövedelem-csökkenést jelent az állatgondozók részéről. Idejét múlt módszerek? Az állattenyésztésben alkalmazott jelenlegi módszerek általában beváltak, az állattenyésztők anyagilag ís érdekelve vannak a többtermelésben. Mégis megtörténhet, hogy ezek a módszerek „idejét múlttá" válnak, mert nem biztosítják, — Illetve kirekesztik az állattenyésztésben dolgozókat a meglevő kulturális lehetőségekből. Ha ezen keresztül vizsgáljuk a dolgot, rá kell jönnünk, hogy a két műszaknak az állattenyésztésben óriási jelentősége és jövője van. Tudjuk, hogy a két műszak bevezetése bizonyos feltételeket követel, és ma még mindenütt ez nincs meg, számos szövetkezetben azonban már konkrétan zoghatnak a szabad levegőn az üszők. foglalkozhatnának a kérdés megvalósításával. Mert végeredményben a termelési körülmények nem szoríthatják háttérbe az egyéni és személyes érdekeket. De szemléljük közelebbről az öszszefüggéseket. Mit igazol a gyakorlat? A nádszegi szövetkezetben az állattenyésztés néhány ágazatában már három évvel ezelőtt bevezették a két műszakot. Három év nem nagy idő, kevés ahhoz, hogy végérvényes megállapításokat tenne lehetővé, elegendő azonban tapasztalati következtetések levonására. Kezdeményezésük szinte egyedülálló. S ha nem vált volna be, a szövetkezet vezetősége már régen átállt volna az általában alkalmazott állattenyésztési módszerekre. Ha anyagilag túl nagy megterhelést jelentene ez a szövetkezetnek, akkor nem merült volna fel annak lehetősége, hogy bevezessék a két műszakot az egész állattenyésztésben. — Állatgondozóink lényegében hét órát dolgoznak naponta. Megköveteljük viszont, hogy a műszak alatt jó munkát végezzenek — mondja Hencze Béla, zootechnikus. — Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a két műszak nem kifizetődő. Rácáfolnak erre az állattenyésztésben elért eredményeink. Tervünket jóval 100 százalékon felül teljesítjük. A további célok Á két műszakot ellenző zootechnikusok ellenérvként felhozhatnák, hogy ők is elérnek olyan sikereket, mint a nádszegiek, pedig náluk nincs két műszak. Dicséretükre válik. Azonban, ha összehasonlítanánk a nádszegi állatgondozó napi munkateljesítményét — nemcsak a munkaórákra gondolok — egy olyan állatgondozóéval, aki egymagában kénytelen elvégezni a két műszakot, akkor lényeges különbséget tapasztalnánk. Lehet, hogy az előbbi kevesebbet keres, mint az, aki egész napját az állatok körül tölti el, — az emberi megelégedés szempontjából határozottan a nádszegi állatgondozó javára billenne a mérleg. Nem vitás, a munkán és a fizetésen kívül más célja is van az embernek. f— Célunk az, hogy Jobb és jobb munkafeltételeket teremtsünk dolgozóinknak. Olyan istállóink is vannak, amelyekben a szó szoros értelmében, gombnyomásra megy a munka. A gépesítéssel könnyebb munkafeltételeket teremtünk, a két műszakkal pedig lehetőséget adunk a kulturáltabb életmódra. Becsületes munka után legyen idő a szórakozásra, olvasásra, művelődésre ős jusson idő a családnak is. Az állatgondozóknak is joguk van erre és talán mindennél előbbre való, hogy ezt biztosítsuk számukra. Hencze elvtárs szavait azt hiszem magukénak érzik az állattenyésztési dolgozók. A két műszaknak erről az oldaláról megfeledkeznek azok, akik helytelenítik bevezetését. Pedig jelentőségét nem lehet koronákban kifejezni, de megfizetni sem. Fel kell váltani az idősebbeket Van itt még néhány olyan körülmény, amivel a jövőben többet kell foglalkozni. Ide tartozik a mezőgazdasági dolgozók aránylag magas életkora, és ez főleg az állattenyésztésre vonatkozik. Tehát gondolni kell a felfrissítésre, a fiatalokra. Igen, a fiatalok, akiknek végül Is és fokozatosan fel kell váltaniuk az idősebbeket s akik már nagyobb igényeket támasztanak munkakörülményeikkel kapcsolatban, és nehezen képzelhető el, hogy beletörődnek majd a kora reggeltől késő estig tartó, mindennapos lekötöttségbe. Elgondolkozni ezen a problémán már most nagyon időszerű, miután már nem egy helyen eredményesen megoldották. Ebből és még sok más szempontból követésre méltó a nádszegiek példája. SZABÚ TIBOR Josef Trousil, a hlušovicei szövetkezet (olomouci járás) fejője több mint 4000 liter tejet fej évente. Sikerét elsősorban a szakszerű üszőnevelésnek köszönheti. A kellő takarmányozás mellett kifutókban eleget mo(Balla József felvétele) M lariska néninek szólítják az érsekújvári szálloda szobaasszonyát. Mariska néni szívesen elbeszélget a vendégekkel, s ha Dolný Óhajt, a szülőfaluját említik, szóhoz sem engedi a vendéget. Dicséri faluját, kiváltképpen a földművesszüvetkezetet. — A cukorrépát ls egy héttel előbb egyelték ki, mint a környékbeliek — mondja többek Között Mariska néni. A dicséretnek van alapja. A Dolný Ohaj-iak valóban fölkeltették a környék figyelmét. Szövetkezetük három évvel ezelőtt fölvette a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet, és a többi hasonló nevű szövetkezettel versenyre kelve a többtermelésért tavaly előkelő helyet foglalt el a versenyben. Nézzük meg azonban a helyszínen, mit mondanak a szövetkezet vezetői. A gazdaság udvara — bár alig telt el az ebédidő — igen élénk. Autó, traktor, lovasfogat jár kibe a kapun. A kapuőr egy hattagú munkacsoportra mutat. A bíráló bízottság — mondja az őr, s mindjárt hozzáteszi —, ők döntik el, milyen értékű a sertésállomány, amelyet felneveltünk. Mwd néni Bübzkzbéyz Jaroslav Augustín, a gazdaság zootechnikusa elégedett lehet a bizottság véleményével, hiszen elég gyakran hallhatja tőlük az elita rekord kijelentést egy-egy példánnyal kapcsolatban. Persze, az elita A és a B gyakoribb, ám ez ls szép összeget Jelent egy-egy kocáért, vagy apaállatért. A

dam Chodák, a szövetkezet elnöke is visszatér az ebédről, azt sem tudja, hol kezdje a munkát. Szívesen részt venne a sertések osztályozásában, de nem teheti. A bizotosító intézet egyik dolgozója fel akarja becsülni, milyen kárt tett a telepen az épületben a felgyülemlett esővíz, öt kell Chodáknak kisérnie. A nagy elfoglaltság közepette azonban szakít egy kis időt, hogy elmondjon egyet-mást a gazdaság életéből. A szövetkezetek közötti versennyel kezdjük. — Az állattenyésztésben kitűnő eredményeket értünk el — mondja az elnök, s felsorol néhányat. — Az egy-egy tehénre eső fefési 'átlag 3013 liter volt tavaly. Száz tehéntől 94,3 borjút választottunk el, egy anyakocától pedig 17,65 malacotA tyúkok átlagos hozama 165 tojás volt. Testvérek között ls dicséretet érdemelnek a szövetkezet dolgozói. Elvégre ilyen eredményeket a vezetőség nem is várt. A 2200 literes tejhozamra, 115 darab tojáshozamra számított. Szó, ami sző, a tag-, ság kitett magáért, s igyekezetét talán legjobban az tükrözi, hogy az egy hektárra eső termelést 8370 koronára növelte. | gen ám, csakhogy a • versenyben sok volt az ehhez hasonló szövetkezet: Dríenice, Imeľ, liptovský Mikuláš, Šarišské Michalany és még mások, s nehéz volt eldönteni, kit Illet az elsőség. Amikor azonban az árueladás értékelése került sorra, kevesbedett a bíráló bizottság munkája, mert már csak Dolný Óhaj és Drženice mutatkozott egyforma versenytársnak. A drlenicieknek kedvezett a szerencse, tekintettel voltak arra, hogy ök kedvezőtlenebb természeti viszonyok között dolgoztak, így nekik ítélték az Üj Élet kolhoz zászlaját. Egyegy utalványt azonban (kirándulásra a Szovjetunióba) mindkét szövetkezet kapott. — Egy kicsit vitatkoztunk a döntés után — jegyzi meg az elnök. Az Igaz, hogy a dríeniciek határa dombos, ám a tavalyi esztendő a nagy szárazság miatt nekünk sem volt kedvező. Ez az esztendő majd jobb lesz — bíztatja magát az elnök. Chodák elvtárs abból a tényből indul ki, hogy míg tavalyelőtt a negyedik helyet szerezték meg, tavaly már a másodikra sikerült jutniuk. A verseny tehát csakis előnyére válik a szövetkezetnek. Tavaly a száraz esztendő ellenére a munkaegység értéke 2 koronával növekedett, és teljes értéke néhány fillérrel már meghaladta a 23 koronát. |em zaklatom további kérdésekkel a szövetkezet elnökét. Látom, sok dolga van, akárcsak a többi embernek a telepen. A petrencéző körül hárman is szorgoskodnak, szénagyűjtésre készítik elő a gépet. Ki tudja, hogyan sikerül az idei esztendő, vajon nem tesz-e nagy kárt a termésben a sok eső. Egyelőre persze ez még a jövő titka, akárcsak az, hogyan állja meg a helyét Mariska néni faluja a versenyben. BENYUS JŰZSEF 1 FALU —10 HIR SZALÓC • HÁROM FALU EGYESÜLÉSÉBŐL (Szalóc, Vígtelke, Kőrös) alakult a Szocializmus Hajnala nevű szövetkezet. A közösnek Így sem túlméretezett a területe, 1050 hektáron gazdálkodik, amelyből csak 436 hektár a szántóföld. Ezen a tájon, a" két hegyvonulat között igen szűk a Sajó völgye, s ennek is nagy része árterület, a folyó tavaszonként elönti. A vidék inkább rekreációs céloknak felel meg, mint mezőgazdasági termelésre. A szövetkezet határában van a gombaszögi cseppkőbarlang, amelynek egyre több a látogatója. • A TERMÉSHOZAMOK JELZIK, hogy a három község termőföldje különböző. A vigtelkei határban az utóbbi három évben több mint 500 mázsa cukorrépát termesztettek hektáronként. Szalóc határában 270 mázsa hektározamot értek el, míg a körösi földeken csak 200 mázsa az átlagos cukorrépatermés. Egyébként az egyesített gazdaságban a répatermesztő terület kicsi, és az asszonyok nagyobb területet szeretnének kiegyelni, hogy több munkaegységet szerezzenek. • TAVALYELŐTT 46 MÁZSÁS REKORD TERMÉST értek el búzából egy négyhektáros parcellán. A vígtelkei határ a búzatermesztésre is nagyon jó. Tavaly a szárazság ellenére 32 mázsa volt az átlagos hozam hektáronként. Tavalyelőtt 36 mázsa kaštlcei búza termett egy-egy hektáron a vigtelkei határban. Az átlaghozam lehetett volna nagyobb is, ha a dűlőben két és fél hektárnyi területet nem önt el a vlz, amelyen csak 20 mázsa búza termett. • ÖT MÁZSA SZÉNÁT TAKARÍT MEG naponta 100 hízómarhánál a szövetkezet. A takarmányadag 2,4 kilő erőtakarmány, 1,2 kiló melasz, 3 kiló darált kukoricacsutka, 2 kiló szalma és 1 kiló széna A kukoricacsutka felszívja a melaszt, amelynek egy része az aminosavakkal dúsított erőtakarmány hatására fehérjévé változik. A hizlalási eredmények jók, a súlygyarapodás egy-egy hízőmarhéné! 97 deka naponta és a hús termelési önköltsége 6,9 korona kilogrammonként. • SAJÁT NEVELÉSBŐL egészséges állományt létesített a gazdaság. A volt tbc-s tehenek 10—11 liter tejet adtak naponta. Tavaly a fiatal állomány beállításakor felére csökkent a tejtermelés, az idén azonban már megközelítik a volt átlaghozamot, mert sok fiatal tehén nagyon jő tejelő. A Dáma, az Ibolya, az Adél, a Boris és még jő néhány tehén 15—16 liter tejet ad naponta. • 250 FÉRŐHELYES borjúistfilIója van a szövetkezetnek. Hogy minden helyet kihasználjon, a saját nevelésű 150 borjú mellé 100 borjút még (elvásárol. Egyheti szoptatás után már itatják a borjúkat, hogy olcsóbb legyen a nevelésük. A szokottnál nagyobb fiatal állományból a szövetkezet feltölti a hizlaldát, a fejőstehénállományt és üszőket ad el továbbnevelésre. • 400—420 KILÖS SÜLYT ÉRNEK EL a 16—18 hónapos növendékállatok. Az idén 105-öt hajtottak belőlük legelőre és a pelsőci fennsíkon egészséges környezetben nevelkednek. Ezzel magyarázható gyors növekedésük és az a tény, hogy ezeknek az állatoknak már fiatal korban nagy a tejhozamuk. • KEVÉS A FÉRFI DOLGOZÓ a szövetkezetben, a vezetőség azonban a gombaszögi kőfejtő védnökségi üzemmel ezt a kérdést is megoldja. Az üzem a csúcsmunkák idején szabadságot ad dolgozóinak, akik szívesen vállalnak munkát a szövetkezetben. Ellenszolgáltatásként a szövetkezet a munkaegység értékén és a természetbenin kívül minden ledolgozott 10 munkaegység után 1 ár földet is ad. • ÜJ LAKÓNEGYED ÉPÜLT 15 házzal a szalóci egyházkert helyén. A közeljövőben még növekszik a házak száma, mert további 11 lakos igényelt házhelyet a volt egyházkertben. • A KULTÜRÉLET VlGTELKEN A LEGÉLÉNKEBB. A Csemadok helyi csoportját illeti a dicséret. A télen kél színdarabot mutattak be, az állam' ünnepekre rendszeresen ku!támű<snr.~al lépnek fel. Részt ves/nak i Ki mit tud járási versenyen is, s»mi egy 167 lakosú "í£z:ľéŕre nézve szép teljesítmény. (bj.) 196S. június 10. • Cj SZÖ 5