Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-10 / 159. szám, csütörtök

Tito Ulbrichttal tárgyalt ' Berlin (ČTK) — Tito Jugoszláv el­nök megkezdte hivatalos tárgyalásait Walter Ulbrichttal, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtanácsának elnökével, a Német Szocialista Egy­ségpárt első titkárával. A tárgyaláso­kon az NDK és a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság vezető kép­viselői is részt vesznek. A LUNA 6. folytatja útját Moszkva (CTK) — A Június 8-án felbocsátott Luna 6. űrállomás folytat­ja útját a Hold felé. Eddig már négy Ízben léptek rá­dióösszeköttetésbe az állomással és így adatokat szereztek a repülés pá­lyájáról, valamint a különböző beren­dezések működéséről. Az űrállomás fedélzetén levő beren­dezések kifogástalanul működnek. Jú­nius 9-én moszkvai idő szerint 16 óra­kor a Luna 6. 230 000 km-re volt a Földtől. A programnak megfelelően a továb­biakban is rádióösszeköttetésbe lép­nek majd az automatikus űrállomás­sal. A Jodrell Bank angol csillagvizsgá­ló bejelentette, hogy kedden este si­Legfontosabb feladat: A HÁBORÚS VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA Róma (CTK) — Közleményt adtak ki az Olasz Kommunista Párt és a kubai Egységes Szocialista Forradalmi Párt küldöttségeinek június 2—4-én Havannában folytatott tárgyalásairól. A közlemény leszögezi, hogy mind­két küldöttség szükségesnek tartja a kommunista, a forradalmi és haladó erők akcióegységét a gyarmati rend­szer és az imperialistaellenes harc továbbfejlesztésében. Ennek az egy­ségnek meg kell nyilvánulnia az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fel­szabadító mozgalmak és a szocialista országok, valamint a kapitalista or­szágok haladó és forradalmi erői köz­ti egyre szorosabb kapcsolatokban. A tárgyaló felek a legfontosabb feladatnak minősítették a háborús ve­szély elhárítását és ennek keretében a német kérdés megoldását. CSŐMBE PÉNZÉRT ÉS FEGYVERÉRT HÁZAL Párizs (CTK) — Csőmbe kongói mi­niszterelnök Lisszabonból egy portu­gál katonai repülőgépen Párizsba ér­kezett. Eredetileg a Madrid és Pá­rizs között rendszeresen közlekedő repülőgépek egyikével akart utazni a francia fővárosba. Csőmbe Madrid­ban a Kongónak nyújtandó spanyol segítségről tárgyalt. Madridból érkező hírek szerint Csőmbe az utolsó pillanatban egy portugál katonai repülőgépre szállt. Lisszabonban a katonai támaszpon­ton egy gépkocsi várta, mely közvet­lenül a város központjába szállította őt, hogy elkerülje az újságírókat és fényképészeket. Villámlátogatásának okát nem ismertették. Párizsból Csőmbe még tegnap este a SABENA belga légiforgalmi társaság különre­pülőgépével Brüsszelbe utazott. Az utóbbi időben Kolumbiában is növekszik az elégedetlenség. A diák­ság tüntetéseket rendezett az Egye­sült Államok dominikai intervenciója ellen, de a kolumbiai dolgozók köré­ben is teret hódítanak az imperialis­taellenes eszmék. A kormány, hogy megakadályozza a zavargások elter jedését, rendkívüli állapotot hirdetett. Képünkön rendőrök támadnak Bogo­tában a tüntetőkre. CTK felvétele került felfogni a Luna 6. szovjet űr­állomás jelzéseit. A bochumi nyugat­német csillagvizsgáló is jól vette a jelzéseket. Automata űrállomás felbocsátása a holdkutatás legérdekesebb és legha­tásosabb módszere. Az űrállomáson elhelyezett berendezések értékes ada­tokat közölnek majd a Hold felszíné­ről. Az eddigi kísérletek lehetővé tet­ték olyan erős és megbízható raké­ták szerkesztését, melyek nagy és sú­lyos állomásokat juttathatnak fel a Holdra. A Luna 5. súlya 1476 kiló volt, a Luna 6. 1442 kg. TÜNTETÉS NEW YORKBAN ÉS TOKIÓBAN A HÁBORÚS POLITIKA ELLEN New York (CTK) — New Yorkban gyűlést rendeztek, melynek több mint 17 000 résztvevője az Egyesült Államok vietnami politikája ellen til­takozott. Az ésszerű nukleáris poli­tikáért harcoló országos bizottság és további 29 amerikai szervezet kezde­ményezésére összehívott gyűlés részt­vevői követelték az Észak-Vietnam el­leni támadások és a dél-vietnami har­cok beszüntetését, valamint a vietna­mi probléma tárgyalásos megoldását. Az összegyűltekhez Morse demokrata szenátor, Morgenthau, a chicagói egyetem tanára, Thomas, az amerikai Szocialista Párt vezetője és Rustin, az emberi jogokért küzdő mozgalom képviselője tartott beszédet. Tokió (CTK) — Tokióban több mint 4000 diák tüntetett az Egyesült Államok vietnami politikája ellen. A diákok elözönlötték a város fő út­vonalait, ahol a forgalom teljesen le­állt. Bombamerényletek Guatemalában Guatemala (CTK) — Guatemala fő­városában ismeretlen tettesek táma­dást követtek el a jelenlegi reakciós rendszer hét hívének háza ellen. Bomba robbant többek között a nica­raguai és brazíliai nagykövetség épü­letében és az Associated Press hír­ügynökség guatemalai tudósítójának házában. A Costa Rica-i konzulátus épületé­ben is bomba robbant. Mivel Brazília, Nicaragua és Costa Rica az Amerika-közi csapatok kere­tében katonákat küldött Dominikába, valószínűnek tartják, hogy a merény­letekkel tiltakozásukat fejezik ki emiatt, hogy ezek az országok részt vesznek az Egyesült Államok inter­venciójában. fül n H MII1 [1 F| OnPflBAfl M^r^'M w I Bití II UJ KI 13 • II US - - L E SOIR " ""ron^d - ; j5lntf,3>infi<r,3rH»»9 Trybnn* Ludn IM E oUA*J>i*iDiE®weiT ­c. Jliondf Die Presse ] SVfNSK» PACSI ADET m ———— — I.F SOIR 1-*' ' tuAK UNnisDtnvmAVD „ tmu .iiM Dit«wnT l­t- a "" 1 .ÖÍODDQ0B0OQEL LIPPMANN A NYUGATI SZÖVETSÉG PROBLÉMÁIRÓL A WASHINGTON POSTBAN Washington (CTK) — Walter Lipp­mann visszatérve néhány hetes nyu­gat-európai látogatásáról, ismét meg­kezdte rendszeres cikksorozatainak írását a Washington Post és más ame­rikai lapok számára. Lippmann jú­nius 8-án első cikkében a nyugati szövetség jelenlegi helyzetével fog­lalkozik. Londonban és Párizsban tett látoga­tása, valamint a hivatalos tényezők­kel folytatott megbeszélései után Lippmann arra az elvi következtetés­re jutott, hogy a NATO problémái leküzdhetők, njert Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között nincse­nek a két cél bármelyikének létérde­keit érintő konfliktusok. Ennek elle­nére azonban a fennálló ellentétek megoldása helyes politikát követel. Lippmann — legalább is e cikké­ből úgy tűnik ki — a jelenlegi hely­zetben nem lát kivezető utat a vál­ságból. Az amerikai szemleírő ezzel kapcsolatban először is az Egyesült Államok és Franciaország között 1958 óta fennálló „komoly feszültséget" említi meg és rámutat, hogy egyre fokozódik az ellentét Johnson és De Gaulle között. Ezt az ellentétet élezte még Johnson elhatározása, hogy a vietnami háborút a Dominikai Köz­társaság elleni intervencióval tetézi. A NATO fejlődésének elemzése alap­ján Lippmann megállapítja, hogy e szervezet „internacionális szuper­struktúrájával" kapcsolatos francia álláspont fokozatosan megváltozott és most negatív lett abból az egysze­rű okból, hogy eltűnt a „szovjet ve­szély". Ebből következik, hogy Fran­ciaország meg van győződve arról, hogy véget lehet vetni a Szovjetunió elleni hidegháborúnak, békét lehet kötni Kelet-Európával, meg lehet ol­dani a német kérdést, de mindennek nélkülözhetetlen feltétele, hogy meg­változzék a NATO strukturája. Cikkének „Németország és a Szov­jetunió" problémájával foglalkozó fe­jezetében Lippmann újféleképpen ma­gyarázza a német kérdés tisztán eu­rópai jellegéről szóló francia tézist, amely nem -zárja ki az Egyesült Ál­lamok részvételét e kérdés megoldá­sában. Valószínűleg a Párizsban ka­pott utólagos felvilágosítás alapján Lippmann azt állítja: a franciák csak azt a gondolatot akarták kifejezni, hogy a német kérdést nem lehet meg­oldani a kelet-európai népek és a Szovjetunió egyetértése és együttmű­ködése nélkül. Franciaország politi­kája ezért támogatja a fegyverkezés csökkentéséről, a kölcsönös megnem­támadási egyezményről, a fokozatos „elszakadásról", a gazdasági és kul­turális kapcsolatok növeléséről Moszkva és Washington között folyta­tandó tárgyalásokra irányuló törek­vést. it* ' . . \ • . í *„"> sín.'^'W'Ä: A Dél-Vietnamba küldött ausztrál gyalogosok részt vesznek a Bien Hoa-i amerikai támaszpont védelme-zésében. Megismétlődik a koreai agresszió? New York (CTK) — A New York Times élesen elítélte Johnson kormá­nyának vietnami politikáját és azt a döntését, hogy amerikai csapatokat vetnek be a harcokba. A lap bíráló hangú vezércikke azt írja, hogy Johnson a Dél-Vietnamnak nyújtott amerikai segítséget háborúvá változtatta. Mindez négy hónappal a választások után történik. A kormány a választási kampányban azt hirdet­te, hogy tartózkodó lesz és felelős­ségteljes álláspontot foglal el a kül­földi katonai akciókban. A külügyminisztérium alacsonyabb beosztású hivatalnoka közölte az ame­rikai néppel, hogy háború folyik Ázsiában. És ezt nem az elnök, a kormány tagja, vagy egy magas ran­gú kormányhivatalnok ismertette a néppel, hanem csak egy sajtótitkár — írja a lap. nle i§ aln MENZIES ausztráliai miniszterelnök befejezte kétnapos egyesült államok­beli tárgyalásait. Menzies kedden Mc­Namara amerikai hadügyminiszterrel és Taylorral, az Egyesült Államok sai­goni nagykövetével találkozott. (CTK) FRANZ JONAS, az ÚJ osztrák elnök tegnap délelőtt letette az alkotmá­nyos esküt. Jonas, az Osztrák Szocia­lista Párt képviselője hosszú éveken keresztül Bécs polgármestere volt. A május 23-i elnökválasztáson Gor­bach, az Osztrák Néppárt jelöltje fe­lett győzött. (CTK) MEERSBURG nyugatnémet városban ismeretlen tettes rálőtt A. Klaricsra, Jugoszlávia nyugat-németországi kon­zuljára. Klarics álapota súlyos. (CTK) ROMÁBAN tegnap 60 000 építőmun­kás 24 órára félbeszakította munká­ját. így tiltakoznak a bérek csök­kentése és a munkanélküliség ellen. (CTK) A DÉL-AFRIKAI Köztársaságban az utóbbi öt év alatt 494 személyt végez­tek ki a fajgyűlölők — jelentette be Johannes Vorster Igazságügy-minisz­ter. (CTK J MONTY METH LONDONI LEVELE A Brit Nemzetközösség minisz­terelnökeinek június 17-re ki­tűzött londoni értekezlete ismét fel­színre hozza majd a gazdasági füg­getlenségükért harcoló afrikai tagál­lamok és a konferencia néhány, még mindig imperialista érdekeket képvi­selő résztvevője között fennálló ellen­téteket. Pakisztán már régebben rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia politikája „Szueztói keletre" annak bizonyítéka, hogy Aden, Malaysia, Mauritius, Bas­sutó-föld, Becsuána-föld és Swazi-föld népeinek függetlenségi törekvéseit Anglia imperialista nagyhatalomként továbbra is elnyomja. Az értekezleten többféle bírálatén majd a Wílson-kormányt. Kérdőre von­ják, miért nem valósította még meg maradéktalanul a dél-afrikai fegyver­szállítást embargót, és szemére hány­ják, hogy a Közös Piaccal kacérko­dik. Anglia esetleges csatlakozása a Közös Piachoz ugyanis hátrányára lenne a nemzetközösségi országokkal folytatott kereskedelemnek. Az értekezleten részt vevő afrikai és ázsiai képviselők minden bizony­nyal nyomást gyakorolnak majd Wil­sonra, ne járuljon hozzá Rhodesia függetlenségének kinyilvánításához addig, amíg ott a fehér telepesek ki­sebbségi kormánya van hatalmon. Kenneth Kaunda gambial elnök ez­zel kapcsolatosan kijelentette: „Hű Rhodesia a fehér telepesek kormánya 'alatt nyeri el függetlenségét, akkor Smith miniszterelnök az alkotmány módosításával az afrikalakat kétségte­lenül teljesen megfosztja szavazati joguktól, és ily módon igyekszik majd a fehér telepesek hatalmát örök idők­re biztosítani. Ez pedig nem lenne más, mint Dél-Rhodesia átszervezése fajgyűlölő állammá a Dél-afrikai Köz­társaság példájára." Nkrumah ghanai elnök figyelmezte­A Brit Nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezlete előtt tett arra, hogy Smith a nemzetközös­ségi értekezleten nemkívánatos sze­mély, és ha Anglia nem változtatja meg jelenlegi rhodesiai politikáját, Ghana az értekezleten esetleg nem is képviselteti magát. A nemzetközösségi értekezleten minden bizonnyal szó lesz a fejlődő országoknak nyújtott gazdasági se­gélyről is. Ez a „segély" jóval ala­csonyabb a nyereségnél, amelyet a tengerentúli brit monopóliumok és bankok ezekből az országokból húz­nak. Hivatalos helyekről már koráb­ban is bejelentették, hogy az idén a fejlődő országoknak nyújtott köl­csön és juttatás nyolc és fél millió fonttal kevesebb lesz az eddiginél, és hogy a kölcsönért járó ötszázalékos gyapotot, Ghana kakaót, Malaysia nyersgumlt és cint exportál]. Ezeknek a cikkeknek az ára a világpiacon egyre csökken. Ezzel szemben az acél és egyéb ipari termékek ára, me­lyekből ezek az országok fejlett ipa­ruk híján továbbra is behozatalra szo­rulnak, emelkedik. A volt gyarmati országok képvise­lői nem titkolják majd el az érte­kezleten, hogy a Szovjetunió és más szocialista államok alacsony (2,5—3 százalékos) kamattal, hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtanak a fejlődő or­szágoknak. Támogatják továbbá a volt gyarmati országok arra irányuló törekvéseit, hogy nyersanyagaik jobb áron kelhessenek el a világpiacon. A 21 tagból álló Brit Nemzetközös­A New York Times hangsúlyozza, hogy azt az intézkedést, mely meg­változtatja az Egyesült Államok rész­vételének jellegét a vietnami hábo­rúban, senki sem magyarázta meg. A Fehér Ház kötelessége biztosí­tani a népet, hogy tájékoztatni fogja őt a további lépésekről és tanácskoz­ni fog a kongresszussal — Jegyzi meg a lap. Eddig még nem világos, hogy az amerikai csapatok részt vesznek-e a támadó hadműveletekben is, melyeket eddig kizárólag a dél-vietnami csapa­tok hajtottak végre. Egy ilyen háború végül odavezetne, hogy annyi katonát vetnének be a vietnami háborúba, mint annak ide­jén Koreában, — fejeződik be a ve­zércikk. SÚLYOS bányaszerencsétlenség tör­tént tegnap az észak-magyarországi Rudabányán. öt bányász meghalt, ket­ten súlyosan megsebesültek. Az om­lás két bányászt elzárt a külvilágtól, akiket azonban sikerült kimenteni. \ (CTK) AZ AMERIKAI munkaügyi minisz­térium bejelentette, hogy ez év első négy hónapjában 1280 különböző sztrájk volt, melyben 560 000 ember vett részt. A minisztérium beismerte, hogy a sztrájkolok száma a tavalyi­hoz viszonyítva jelentősen növeke­dett. (CTK) KRASZNODARBAN hat háborús bű­nöst halálra ítéltek. Az egy hétig tartó tárgyalás során 40 tanút hall­gattak ki. A vádlottak a háború alatt önként Hitler oldalára álltak át. (CTK) CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke Kairó­ból Damaszkuszba utazott, ahonnan folytatta útját Pekingbe. Damaszkusz­ban a szíriai kormány képviselőivel az algériai afroázsiai értekezlet elő­készítéséről tárgyalt. (CTK) kamat hat és fél százalékra emelke­dik. A fegyverkezési költségek idő­közben 121 millió fonttal emelkedtek. Nagy-Britannia tehát egyre többet költ fegyverekre, és egyre kevésbé se­gíti a nyomorral küzdő népeket. k gyarmatosítás szomorú örök­** sége, hogy a fejlődő országok gazdaságának alapja még mindig csak a nyersanyagkivitel (Uganda kávét és ségben Anglia és a domíniumok (Ausztrália, Oj-Zéland és Kanada) áll­nak szemben a 17 afrikai, ázsiai és Karib-tengeri állammal. Az utóbbi években tartott miniszterelnöki érte­kezleteknek csaknem mindegyikén vi­haros vitákra került sor. Az 1961-es értekezleten az újonnan felszabadult országok erélyes fellépése kikénysze­rítette a fajgyűlölő Dél-afrikai Köz­társaság kizárását a Nemzetközösség­ből. Az 1962-es konferencia határozott fellépése Nagy-Britannia közös piaci csatlakozási terveivel szemben meg­rendítette a brit konzervatív kor­mányt. A tavalyi, 1964-1 értekezleten parázs vita támadt a rhodesiai kér­déssel kapcsolatban. k nemzetközösségi miniszterel­nökök idei értekezletére az Imperialista és neokoloniaiista erők újabb offenzíváí nyomják rá bélye­güket. Washington fokozza hadműve­leteit Délkelet-Ázsiában, továbbra is aktívan támogatja Csőmbe zsoldosait Kongóban, és fegyveres erő­vel avatkozott be a Dominikai Köz­társaság belügyeibe. Az imperialisták és a neokolonialisták nem akarják belátni, hogy a szabadságukért küzdő népek elleni hadviselésük kilátástalan. Az emberiség döntő többségével: az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek­kel, a szocialista országokkal és a kapitalista világ haladó erőivel állnak szemben. Ezek, ha összefognak, út­ját állhatják az imperialista agresz­sziónak. 1965. június 10. * (jj SZÓ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom