Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-23 / 172. szám, szerda

3 HARA M I ÁK 16. LELTÁR 6000 GÉPELT OLDALON Az alpesi erődnek nyilvánított salz­kammerguti térségben a kifejezetten névértékkel rendelkező kincseken kí­vül másféle műtárgyakat is hordtak össze a szorongatott nácik. Az Aussee melletti sóbánya elhagyott tárnáiban már 1943-tól kezdve felbecsülhetetlen értékű régiségeket halmoztak fel a fasiszta országrablók. Ezeket egy­részt Belgiumban, Hollandiában, Len­gyelországban, Franciaországban és Csehszlovákiában zsákmányolták, másrészt ide szállították Németország és Ausztria bombaveszélyeztetett mú­zeumai képtárainak egész anyagát. Ezernél több tehergépkocsira volt szükség a temérdek holmi ideszállí­rására. 6500 világhírű festmény mel­lett a szűk tárnákban helyet kellett szorítani 1500 ládányi antik kézirat, miniatűr, gobelin, plasztika, farag­vány számára. Egyházi és világi mél­tóságok családi ékszerein és műkin­csein kívül páratlan szépségű szőnye­gek tűntek el a föld alatti üregek­ben. Ahol kevésnek bizonyult a tár­na, folyosókat vájtak a tárnafalakba. Kari Sieber műkincsszakértő és kép­restaurátor, akit a náci hatalmassá­gok leltározás céljából vezényeltek ide, a következő szavakkal ecsetelte élményeit a háború után: „A tárnákban felhalmozott értéktár­gyak számát talán legjobban jellemzi az a jegyzék, amely 6000 sűrűn gé­pelt oldalra terjedt. Ida kerül a hí­res genti oltár, valódi Michelangelo­képek, tucatnyi Dürer-metszet, a bé­csi Rotschild gyűjtemény, mestermű­vek nápolyi képtárakból, valamint a Monte Casino-i kolostorból. Továbbá Vermeer, Tizian és Brueghels mester­művei és az aranyból kovácsolt ver­duni oltár. A leltár egyre bővült, mert a ' beérkező szállítmányoknak nem szakadt vége. Mind nehezebbé vált a műkincsek szakszerű gondo­zása, mert nőttön-nőtt a személyzet­hiány. Ezekből az okokból az 1944 vé­ge felé főleg Magyarországról beérke­ző szállítmányokat már csak felüle­tesen vagy egyáltalán nem lehetett leltározni és nyilvántartani. Nézetem szerint sok műkincs magántulajdonból származhatott. Csak vérbeli műszak­értő képes azt a lelkiállapotot meg­érteni, amely úrrá lett rajtunk, ami­kor 1945 tavaszán parancsot kaptunk a tengernyi műkincs megsemmisítésé­nek előkészületeire. Azóta nem lel­tem nyugtot. ÚJKORI KÉPROMBOLÓK A felhalmozott műkincsek sorsára vonatkozólag eltértek a vélemények az alpesi erődben. Kaltenbrunner Si­cherheitsdienst főnök például kézizá­lognak akarta használni a rablott holmit, hogy szükség esetén nyomást gyakorolhasson az ellenségre vagy csereeszközként ajánlhassa fel Sváj­con keresztül behozott fegyverekért és élelemért. Eigruber viszont, az al­pesi búvóhely körzetének honvédelmi biztosa dr. Hűmmel SS-Hauptsturm­führerrel együtt Hitler parancsának Igyekezett érvényt szerezni, amely­nek értelmében az egész föld alatti múzeumot irgalmatlanul meg kell semmisíteni. Dr. von Hűmmel április közepén valóban hozzálátott tervé­nek megvalósításához: nyolc darab nagy ládát hordatott a tárnáknak külön e célra kiválasztott pontjaira, amelynek mindegyikét a „Vigyázz, márványI Törékenyt." felirattal láttat­ta el. Ily módon igyekezett az őr­személyzetet megtéveszteni, mert minden láda egy-egy 750 kilós légi­aknát tartalmazott. Hat tonna nagy feszítőerejű robbanóanyag szinkroni­kus gyújtásával egyszer és minden­korra el kellett volna pusztulnia an­nak a tömérdek műértéknek, amit az emberi lángelme évszázadokon át alkotott. Ami nem lett volna a lán­gok és a robbanás martalékává, azt a magasabban fekvő tárnák beomlá­sa folytán feltörő víz semmisítette volna meg. A pokoli tervet a legap­róbb részletéig kidolgozták. Az emlí­tett légiaknák amerikai repülőkről ledobott, de fel nem robbant bom­bák voltak, amelyeket biztonságosabb szállításuk érdekében előbb ártalmat­lanná tettek, de a helyszínen újból ellátták gyutaccsal. Az egész környé­ken amerikai bombák repeszdarabjait akarták elszórni, hogy angol—ameri­kai „terrortámadás" látszatát keltsék, amely a felbecsülhetetlen kultúrérté­keket megsemmisítette. SZÁRNYASZEGETT CSODAFEGYVEREK Ott, ahol már lázasan készülődtek gálád tetteik nyomainak eltüntetésé­re, még öt perccel tizenkettő előtt is további nagyszabású terveket szőt­tek: a Toplitzi-tó peremén újból fel­állították a haditengerészeti kutató­intézet berendezéseit, amelyeket több mint két év előtt Kielben a nyugati lenőrizhető út vezetett. A helyenként 100 méter mély alpesi tavat övező Totes Gebirge nevű hegyláncolat ég nek meredő sziklafalai zárták el avatatlan szemek elől a betekintést De a rosszban sántikáló nácik nem elégedtek meg a természet nyújtotta védőövezettel. Mélyen tagozott drót akadályokat vontak műhelyeik köré és sűrű őrszemláncolattal védték féltve őrzött titkaikat. A lefoglalt vendégfogadók helyiségeiben haditen gerészeti szakértők sürögtek-forogtak a kilakoltatott parasztok lakóházai ban és a fizetővendégek részére fenn­tartott nyaralókban gépi berendezé seket szereltek fel a betolakodók. Csodafegyvereiket a teljes vereség után is titokban akarták tartani. Lé nyegében négyféle tervezeten dol­goztak: különleges tüzérségi lövege­ken netonfedezékek átütésére, továb­bá kormányozható, illetve távirányí tású torpedókon, kettős torpedókkal és rakétákkal felszerelt „zseb-tenger­alattjárókon" , valamint rakétalövege­ken, amelyek tengeralattjárókról víz alatt lőhetők ki. Az első helyen említett betontörő lövegekkel az angolok gibraltári szik laerődjét akarták rommá lövetni, hogy elzárják előlük a Földközi-ten­ger bejáratát. A Toplitzt-tó feketén csillámló felszíne alól szakadatlanul mennydörögtek a parti sziklákra ki lőtt kísérleti torpedók, amelyeknek különféle változatait itt próbálták ki. Egyes lövegek szerkezetét és gyár tási módszerét olyannyira sikerült ti­tokban tartanluk, hogy a külföldi fegyverszakértők még az 1963-ban ta Iáit lövegek esetében ls rejtély előtt állottak. A lóhalálában szerkesztett zsebtengeralattjárókkal az angol­amerikai utánpótlást szándékoztak feltartóztatni, s az üldöző ellenséges hadihajókat szerették volna harckép­telenné tenni. Felesleges hozzáfűzni, hogy erőfeszítésük minden gyakorla­ti jelentőséget nélkülözött, hisz mind a Toplitzi-tavat, mind pedig a fasisz­ta haderők maradványait már régen elvágták a tengerektől. Bármennyire beváltak volna is találmányaik, hiányzott a tömeggyártáshoz szüksé­Albert Gaiswinkler: „Itt csúszott le egy sziklatömb, amikor 1945-ben a haditengerészet ezen a helyen új tengeralattjáró fegyverrel kísérletezett. 1080 kg aranyat süllyesztettek itt el. légierők kibombáztak. A vadregényes, ám barátságtalan, csak hézagosan fel­térképezett hegyvidék eszményi rejtek­helyül kínálkozott Hitler, utolsó fegy_ verkovácsai számára. Azon desperádok számára, akik a már szemmel látható vég ellenére néhány héttel, nappal vagy órával meg akarták hosszabbí­tani a vérontást. Boszorkánykonyhá­juk felé csak egyetlen, könnyen el­Minden jogot fenntart a Deutscher Militärverlag, Berlin ges hely, idő, üzem- és nyersanyag. Az egész hebehurgya kísérletezés nem volt egyéb egy beteges fantázia lázálom-sziileményénél. Ennek ellené­re a nácik az őket jellemző konok­sággal és szívóssággal tovább dolgoz­tak agyrémeik megvalósításán, mint­ha még nem járt volna vége felé az általuk kirobbantott világégés. KÖVETKEZIK: 17. SKORZENY Tudósítóink jelentik: ügyelet a front mögött 1965. június 21-én reggel hat óráig több mint másfél ezer menekültet helyeztek el Bratislavában. Ezek kö­zül 742 a 15 éven aluli gyermek, és 126 ember már élete hetedik évtize­de felé halad. Stefan jardanházynak, a Bratisla­vai Városi Nemzeti Bizottság alelnö­kének, az evakuációs bizottság elnö­kének irodája már napok óta egy harcban álló hadsereg vezérkari szállásához hasonlít. A komáromi és dunaszerdahelyi já­rás menekültjeit megérkezésük után egy órával már megvizsgálta az or­vos, majd főiskolai internátusokban helyezték el őket. De aki a sebesen rohanó ár elől menekült, még a legszükségesebbet sem hozhatja magával. Segíteni kel­lett — nemcsak lakással és étellel, hanem készpénzzel, pelenkával, szap­pannal és sok látszólag jelentéktelen, de mégis életfontosságú cikkel az árvízkárosultakon. Jardanházy elvtárs szeme alatt sö­tét árkok mutatják a megfeszített munkát, az álmatlan éjjeleket: — Minden tőlünk telhetőt megte­szünk, készen állunk további ötezer személy befogadására és ellátására. Munkánkat menet közben is állan­dóan javítjuk. Ugyanakkor a sajtó útján is szeretném figyelmeztetni a lakosságot arra, hogy akik hozzátar­tozóikat keresik, forduljanak a kerü­leti nemzeti bizottsághoz és ugyanott kell bejelenteni azokat is, akik bará­taiknál, rokonoknál helyezkedtek el. Szeretnénk a szoptatós anyákat külön internátusban elhelyezni, hogy mi­nél megfelelőbb környezetet biztosít­sunk számukra, de ők legtöbb eset­ben nem akarnak elszakadni nagyobb gyermekeiktől. Ismét csak azt mond­hatom: mindent megteszünk, segí­tünk, ahogy lehet. Minden ügyosztá­lyunkat mozgósítottuk és nyugodtan állíthatom, hogy mindnyájunk számá­ra a legfontosabb feladat most: se­gíteni! Ügyelet a front mögött — az em­berszeretet, a szocialista elvtársias­ság ügyelete... —erf— A m m r r • * •• * ti I | víz száműzöttjei kozott Tegnap már hírt adtunk arról, hogy a bratislavai Horský park fő­iskolai internátusban, több mint ezer árvízkárosultat helyeztek el. Ezek az emberek — többnyire asszonyok, gyermekek és idősebb férfiak — Ko­máromból, Apácaszakállasról, Nagy­kesziről, Nemesócsáról, Csallóközara­nyosről, Tanyról és Kolozsnémáról evakuáltak ide. Az első csoport szombaton este ér­kezett. Lisek elvtárs, az internátus igazga­tója szerint úgy oldották meg a kér­dést, hogy lehetőleg egy-egy család egy szobába kerüljön. Már az első este meleg teával, vacsorával várták az érkezőket. Az internátusban ma­radt diákok is kitettek magukért. Se­gítettek tiszta ágyneműt húzni, a cso­magokat szinte kikapkodták az érke­zők kezéből. Az idősebbeket felsegí­tették a lépcsőkön. Az internátusban állandó orvosi szolgálat van. Zahlbruckner orvos, az egészségügyi szolgálat vezetője, kör­zeti orvos volt az első, aki elfoglalta őrhelyét az épületben. Azóta jófor­mán egy éjjel sem volt nyugta. Így vannak ezzel az egészségügy többi dolgozói is. Siffner Mária vöröske­resztes nővér például három napja otthon sem volt. A gyermekek egész­ségére Briestenská Ľudmila gyermek­orvos ügyel. A véletlen éppen az orvosi rendelő előtt hozott össze Koltai Andrással és feleségével. Ez a hatvanöt esz­tendős férfi tegnap még az apácasza­kállasi védőgátakon dolgozott. Ügy hozták ide, ahogy éppen a munkát félbehagyta. Kun Sándornénak, a lá­nyának üzeni, hogy épek, egészsége­sek ő ls és anyuka is. A rendelőben Nagy Imréné tanács­kozott az orvossal. Orvosságot kért. A patika is ott van helyben. Férjének üzeni Nemesócsára, hogy ne aggód­jon érte, ő jő helyen van és mielőbb győzedelmeskedjenek az ár fölött. Tóth József, szintén nemesócsai la­kos, üzeni családjának Palárikovóra, hogy fte aggódjanak érte. Jávorka Józsefné üdvözli férjét, aki mint traktoros küzd Apácaszakállason az árral. Kiss Vincéné Apácaszakállasról öt lányával és 15 unokájával lakik most az Internátusban. Haza üzeni, hogy nincs semmi bajuk. A háromhetes kis unoka is egészséges. Beszélgetés köz­ben még hozzáteszi: — Nagyon köszönöm azt, amit ér­tünk a társadalom tesz. Ha egyébbel nem is, de ezt a gondoskodást fér­jem és öt traktoros vejem jó munká­val szolgálja majd meg. Lipótl Gyuláné, bár könnyes szem­mel, azt üzeni haza: Soha nem hitte volna, hogy ilyen jó elbánásmődbam részesüljenek. Meg is mondták az in­ternátus vezetőjének, hogy rájuk sza­kállas! asszonyokra a konyhán, vagy egyéb munkában bármikor számíthat­nak. Kitűnő az ellátás, kiadós a koszt, de a gondolatuk azért mindig otthon jár. Talán a legkisebbek találták föl leghamarabb magukat. Hogy ez így történt, nem utolsósorban a Duna utcai magyar tannyelvű általános is­kola tantestületének is köszönhető. Kirándulni, szórakozni viszik őket. A társadalom gondoskodása minden irányban kiterjed, így próbáljuk könnyebbé, elviselhetőbbé tenni szá­mukra a nehéz napokat, talán hete­ket. sz. L Nem ülnek tétlenül Számos levél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyekben az árvíz elől me­nekültek köszönetüket és hálájukat fejezik ki a szívélyes fogadtatásért, amelyben mindenütt részesítik őket. Nemesócsáról például szombaton éjjel vitték a veszélyeztetett lakossá­got Vágsellyére. Az emberek csak a legszükségesebb holmikat kapkodták hirtelen össze, s úgy szálltak az autókra. A vágsellyeiek vigasztaló szóval, meleg étellel várták őket, s mindent megtettek, hogy az iskolá­ban elhelyezett menekültek semmiben sem szenvedjenek hiányt. A nagykesziek egyrészét Palárikovo fogadta be. S az árvízkárosultak a szívélyes fogadtatásért tettekkel akar­ják kifejezni hálájukat. A palárikovói szövetkezetben is késtek a munkála­tok a rossz időjárás miatt, tgy hát a nagykeszi asszonyok azzal a kérés­sel fordultak a szövetkezet elnöké­hez, ossza be őket is kisegítő mun­kákra. Mit tudunk a nyári zivatarokról A ZIVATARFELHŐK KÜLÖNLEGESSÉGEI KILÓS JÉGDARABOK KÉTFÉLE ZIVATAR. A JÉGESŐ HOGYAN VÉDEKEZIK AZ EMBER? Nyáron gyakori a zivatar. Ezt a ter­mészeti jelenséget nemcsak mennydörgés és villámlás kíséri, hanem sok esetben felhőszakadás és jégeső. Ez már elemi csapásnak számit, mely különösen a mezőgazdaságban okoz nagy károkat. A zivatarok különleges — magas he­gyekhez, tornyokhoz, várakhoz hasonló — felhőkben keletkeznek. Ezeket rész­ben tömegük nagysága, másrészt látszó­lagos mozdulatlanság mellett a felfelé irányuló gyors növekedés jellemzi. Gyakran elérik a 8—12 kilométeres ma­gasságot is, miközben felső csúcsuk ko­szorú formát ölt. A jelzett magasságban a hőmérséklet mélyen a fagypont alatt van, ezért a zivatarfelhők felső részét apró jégkristályok alkotják. A középső rész hideg vízcseppekből és jégrészecs­kékből áll, az alsó réteg pedig csak víz­cseppekből. A zivatarfelhők további |el­lemző kísérő jelensége a zivatar első részében az erősen felfelé rtramlő, majd a második részben süllyedő légtömegek. Nagyobb vihar alkalmával a felfelé áramló légtömegek mozgási sebessége eléri a másodpercenként húsz kilométe­res sebességet ls, ezért fordulhat elő, hogy a viharzónákba került repülőgépek sokszor lezuhannak. A felfelé áramló légtömeg a zivatarfelhő képződés, tehát a zivatar egyik alapvető tényezője. HELYI ÉS FRONTALIS ZIVATAROK A légtömegek áramlását a nyári idő­szakban igen gyakran a föld felszíne és a felszínt takaró légréteg felmele­gedésében mutatkozó különbségek Idézik elő. A napfény hatására felmelegedő körzetekben a melegebb — tehát köny­nyebb — levegő buborékhoz hasonlóan felemelkedik, fokozatosan lehűl, és a le­hűlés bizonyos fokán túl a benne levő pára aprú vlzcseppekké alakul át, fel­hő képződik. A zivatarfelhőkben áramló légtömeg a magasba sodorja a vízcseppeket és a jégkristályokat is. A szilárd és folyé­kony részecskék kölcsönös súrlódása ré­vén pozitív és negatív jellegű elektro­mos töltés keletkezik, amely nagyobb mennyiségben elektromos kisülést — az­az villámot okoz. Az elektromos tölté­sek a felhők belsejében, két felhő kö­zött, vagy legtöbbször a felhő és föld felszíne között keletkeznek. A villám­lást kísérő mennydörgés oka viszont a levegő sűrűsödése és ritkulása az elekt­romos kisülés Időtartama alatt. A zivatar másik formája a frontális zivatar. Az elnevezés onnan származik, hogy az Ilyen zivatar legtöbbször a hi­degebb frontokon, tehát az előre törő hideg és az elvonuló meleg légtömegek határán keletkezik. Ebben az esetben a behatoló hideg, tehát a nehezebb légtö­meg, az elvonuló meleg légtömeg alá csúszik és azt a magasba nyomja. A fel­szálló meleg légtömegben ugyanaz tör­ténik. mint a helyi zivatarok esetében. A különbség csak annyi, hogy a helyi zivatarok csak bizonyos körülhatárolt területet érintenek, a frontális zivatarok hossza viszont száz kilométer, és a lég­áramlás irányában vonulnak. Keletke­zésük nincs Időponthoz kötve, a nap bármely, akár éjszakai órájában is szá­molhatunk velük, de többnyire szintén a nap legmelegebb időszakában keletkez­nek. FELHŐSZAKADÁS ES JÉGVERÉS A hevesebb zivatarok klsérfl jelensé­ge a felhőszakadás és a Jégverés. A fel­hőszakadás alkalmával a csapadék esést sebessége olyan gyors, hogy igen rö­vid idő alatt többször tíz milliméter víz hull a földre. Ott szétfolyik, elmossa a termő földréteget és elönti a növényi kultúrát, tehát bizonyos mezőgazdasági károkat okoz. Ha nagyobb területet érint és több napon át megismétlődik, akkor megduzzasztja a patakokat és folyókat, árvizet okozhat. Ezt láthattuk Idén jú­nius első hetében, amikor Szlovákia északi és keleti részeire sok helyen 100—130 milliméter csapadék hullott. Még nagyobb károkat okoz a jégverés. A jégdarabok nagysága a borsőszem nagyságától a tyúktojás méretéig ter­jedhet. Nálunk többnyire mogyorőszem nagyságú a jég, de előfordulhat, hogy tyúktojás nagyságú jég esik. A mele­gebb övezetekben fekvő országokban azonban szinte hihetetlen méretű jégda­rabok ls estek. Például az Egyesült Ál­lamokban 1928. július 6-án helyenként elérték a 70 dekás és Indiában 1929. május 11-én az 1 kg-os súlyt. A jégverés egyes években nagy káro­kat okoz a földeken, a szőlőkben és gyümölcsösökben. HARC A ZIVATAR ELLEN Miután a zivatarok minden évben sú­lyos károkat okoznak Földünkön, az em­beriség már régóta keresi a védekezés módját. Valamikor régen harangszőval jelezték a veszély kezdetét, majd később — elmélettel ts Igazolni akarván ezt a módszert — kitalálták, hogy a haran­gozás által okozott gyorsan terjedő hangrezgés megakadályozza a zivatar ki­fejlődését. Ez természetesen igen pri­mitív elképzelés, hiszen a zivatarokat hatalmas energiák Idézik elő. Ezután megkísérelték „szétlőni" a zivatarfelhő­ket, mert úgy vélték, hogy a lövés következtében gyorsabban mozgő légtö­megek meggátolják az eső és Jég ke­letkezését. Magától értetődő, hogy ez a módszer sem volt eredményes. Az utolsó évtizedben — a mesterséges eső előidézéséhez hasonlóan — megfe­lelő vegyi anyagokkal kezdtek kísérle­tezni. E vegyi anyagok feladata siettet­ni a jégrészecskék növekedését, hogy mielőbb kihulljanak a zivatarfelhőkből, éspedig még olyan terület fölött, ahol nem okozhatnak Jelentékeny károkat. Már a rakétákat ls felhasználták ezekrs a célokra, hogy így juttassák a vegyi anyagokat a viharfelhőkbe. Ezzel a mód­szerrel egyes esetekben helyi jellegű sikereket értek el. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy az ember minden eset­ben megakadályozhatja a zivatar kelet­kezését. Ezt a kérdést még nem tudta megoldani az emberiség. Az Időjárás mesterséges irányítására vonatkozó ku­tatás még csak kísérletezésekre szorít­kozik és bizonyos, hogy még Igen sok évet kell várni arra, hogy a tudósok erőfeszítését valóban figyelemreméltó si­ker koronázza. DR. PETER FÖRGÁC Cl SZÖ 4 * 1365. június U

Next

/
Oldalképek
Tartalom