Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-16 / 165. szám, szerda

Folytatódnak az amerikai kalóztámadások a VDK ellen (Folytatás az 1. oldalról) Saigoni amerikai nagykövetséget és az amerikai csapatok főparancsnok­ságát, hogy elhallgassa a harcok le­folyását és eredményét. A Los An­geles Times saigoni tudósítójának közlése szerint az amerikai szervek arra kérték a tudósítókat, ne közöl­jenek híreket a városkörnyéki har­cokról. A tudósító szerint el akarják Johnson külpolitikája a bírálat pergőtüzében New York (CTK) — Johnson elnök még mindig eléggé kedvelt hazájá­ban, de külföldi politikája egyre több bírálatot vált ki otthon és külföldön is, — írja a New York Times szemle­írója. Elsősorban az amerikai akadémikus török növekvő aggályaira mutat rá. A sajtó és az elnök közti féltékenység is megnövekedett. A washingtoni hi­vatalos képviselők tompítani akarják bírálatukat, mivel a kongresszus és a kormány tagjai nem akarják nyíl­tan megsérteni az elnököt. A szemleíró szerint a kongresszus demokrata párti tagjai körében ag­godalmakat kelt Johnson vietnami és dominikai politikája. Ugyanilyen ér­zéseket vált ki az elnök külpolitiká­ja a mérsékelt republikánusok köré­ben is. Csak a két párt jobboldali képviselői támogatják Johnsont. hallgatni a tényeket. így például a Dong Xoaltól 3 kilométerre bevetett dél-vietnami ejtőernyős zászlóalj sor­sáról az amerikai katonai képviselő csupán annyit Jelentett ki, hogy ami­kor a helyzet reménytelenné vált, a zászlóalj három amerikai tanácsadó­ját helikopterrel elszállították. Dél-Vietnamban nem lesz könnyű nyarunk. Heves légi és' szárazföldi harcok várhatók — jelentette ki McGeorge Bundy, Johnson elnök sze­mélyes tanácsadója a harvardi egye­temen az Egyesült Államok vietnami politikáját védelmező beszédében. Bundy kijelentette, hogy az Egye­sült Államok hajlandó tárgyalni, de a másik fél nem hajlandó. A diákok több ízben félbeszakították beszédét. Bundyt már megérkezésekor tüntetők várták. India hajlandó közvetíteni a vietnami kérdésben London (CTK) — Sasztri indiai mi­niszterelnök a Brit Nemzetközösség értekezletére tegnap Londonban érke­zett. Megérkezése után aggodalommal telten nyilatkozott az Egyesült Álla­mok vietnami intervenciójáról. Ezzel kapcsolatban felhívta az amerikai el­nököt, szüntesse be a VDK elleni ame­rikai légitámadásokat. Kijelentette, hogy India hajlandó lenne közvetíte­ni a vietnami kérdésben. Fontos kérdések az ülésező ENSZ-bizottságok napirendjén 'Addis Abeba (ČTK) — Coulibaly, az ENSZ antikolonialista bizottságának elnöke a bizottság Addis Abeba-i ülésszaka harmadik szakaszának megnyitásán kijelentette, hogy Portu­gália, Dél-Afrika és Rhodesia szövet­sége egész Afrikát veszélyezteti. A Biztonsági Tanácsnak intézkedéseket kell hoznia a veszély elhárítására. A gyarmati rendszer veszélyezteti a nemzeti békét és biztonságot >— 1 mondotta Coulibaly, és elítélte Portu­gália afrikai politikáját. Brown angol küldött felszólalásá­ban védelmezte az angol kormány becsuáni, basutóföldi és swaziföldi politikáját. Kijelentette, hogy nem tartozik az ENSZ antikolonialista bi­zottságának ügykörébe a basuto- és swaziföldi hazafiak panaszának meg­tárgyalása. Ugyanígy ellenezte, hogy a bizottság megtárgyalja a rhodesiai kérdést Diallo Telli, az AESZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a rhodesiai hely­zetért teljes mértékben az angol kor­mány felelős. Az ENSZ-nek a békehadmüveletek kérdésével foglalkozó különbizottsá­ga eddig nem tudott olyan jelentést összeállítani, melyet az ENSZ-közgyű­lés elé terjesztenének. A hétfőn be­terjesztett módosító javaslatok lépést jelentenek hátrafelé az ázsiai és az afrikai országok csoportja által de­cemberben benyújtott tervhez viszo­nyítva. Fedorenko szovjet küldött újból is­mertette a Szovjetunió álláspontját ebben a kérdésben. Kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó elfogadni az eredeti ázsiai—afrikai tervet. Hajlan­dó önkéntesen egy bizonyos összeget fizetni a jelenlegi pénzügyi nehézsé­gek felszámolására, de az összeg nagyságáról és felhasználásáról csak­is a szovjet kormány dönthet. Az ENSZ leszerelési bizottságának hétfői ülésén elfogadták Brazília ja­vaslatát, hogy szavazzanak a 28 or­szágnak a 18-hatalmi leszerelési bi­zottság tevékenységének felújítására tett javaslatáról. Negyvenhét szavazat támogatta a brazil javaslatot, egy küldött (Mon­gólia) ellene szavazott és 36 küldött tartózkodott a szavazástól. Diallo Telli: A lagosi értekezlet rendkívül sikeres volt Addis Abeba (CTK) — Diallo Telli, áz Afrikai Egység Szervezete főtitká­ra rendkívül nagy sikernek és nagy győzelemnek minősítette az Afrikai Egység Szervezete miniszteri tanácsa lagosi értekezletének eredményét. Ki­jelentette, hogy az értekezlet nagy je­lentőségű az AÁSZ jövője szempont­jából. Az értekezlet légköre biztosltja a kormányfők szeptemberi értekezleté­nek sikerét, s megteremti az afrikai problémák megoldásának lehetőségét. Diallo Telli közölte, hogy az afrikai országok közti nézeteltérések kikü­szöbölésén kívül az értekezlet két határozatot fogadott el Rhodesia kér­désében. Diallo Telli bejelentette, hogy az értekezlet megbízta a Rhodesia köze­lében fekvő országokat — Malawit, Zambiát, Tanzaniát, Kenyát, Ugandát és Etiópiát, hogy segítsenek kiküszö­bölni a rhodesiai ZAPU és ZANU pár­tok közti nézeteltéréseket, és járul­janak hozzá a két szervezet egységes frontjának kialakításához. élhIDniy LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kedden fogadta Moszkvában Dzsam­szrangin Szambut, a Mongol -forra­dalmi Néppárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagját, a Nagy Népi Hural elnökségének elnökét, akivel szívélyesen elbeszélgetett. A KOLUMBIAI KŐOLAJAT kiterme­lő külföldi társaság nyereségéből 70 százalékos állami részesedést elő­irányzó törvényjavaslatot terjesztett a kolumbiai képviselőház elé az ország minden politikai pártja nevében 47 képviselő. (CTK) A PÁRIZSI LA BOURGET repülőté­ren több ezer főnyi tömeg szemelát­tára lezuhant kedden egy B-58 típusú amerikai szuperszonikus bombavető gép, melynek három főnyi legénysé­ge életét vesztette. A már leszállni készülő gép egyik motorja felrobbant, a repülőgép meggyulladt és lángolva zuhant le a repülőtérre. ERICH MENDE NYUGATNÉMET al­kancellár ötnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. New Yorkban találkozik U Thant ENSZ­főtitkárral, majd Washingtonban Johnson elnökkel és Rusk külügymi­niszterrel fog tárgyalni. (CTK) ERLANDER SVÉD miniszterelnök kíséretével kétnapos üzbegisztáni tartózkodása után Taskentből Szim­feropolba utazott. (CTK) PIERRE MENDES-FRANCE volt francia miniszterelnök hétnapos algé­riai látogatása után visszautazott Pá­rizsba. Elutazása előtt elismeréssel nyilatkozott a fiatal algériai állam­nak az ipar, a mezőgazdaság, az is­kolaügy és más területeken elért eredményeiről. (CTK) MOSZKVÁBAN 14 NAPOS tárgyalás után megállapodást írtak alá a szov­jet, TASZSZ és az APN, valamint a bolgár BTA hírügynökség együttmű­ködésének kibővítéséről. (CTK) AZ UTÖBBI négy hét alatt Nagy­Britanniában rohamosan emelkedett az élelmiszerek ára. Elsősorban a zöldség és gyümölcs drágult meg. Ta­valy novembertől a legfontosabb élelmiszerek ára 5 százalékkal emel­kedett. (CTK) MIHAIL LEVENTE ROMÁN és Tausz János magyar belkereskedelmi minisz­ter megállapodást írt alá a két or­szág árucseréjének kibővítéséről. (CTK) A SZOVJETUNIÓBAN FELBOCSÁTOTTÁK A KOZMOSZ 68-AT Moszkva (CTK) — A Szovjetunió­ban június 15-én Föld körüli pályára vezérelték a Kozmosz 68. mestersé­ges holdat. A szputnyikon elhelye­zett tudományos műszerek segítségé­vel folytatni kívánják a TASZSZ ál­tal 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik pályaelemei: • kezdeti keringési idő 89,77 perc, • legnagyobb távolság a Föld fel­színétől lapogeum) 334 kilomé­ter, • legkisebb távolság (perigeum) 205 kilométer. Tudományos műszereken kívül a szputnyikon elhelyeztek még egy 19,996 megahertz frekvencián műkö­dő rádióadót, a pályaelemek pontos mérését biztosító rádiórendszert és rádiótelemetrikus berendezést a szer­zett adatok és a tudományos beren­dezés méréseinek továbbítása céljá­ból. A szputnyikon elhelyezett berende­zések jól működnek. A koordinációs számítóközpont feldolgozza a szput­nyikról érkező adatokat. a csehszlovák—szovjet kormányközi bizottság ülése Moszkva (CTK) — A Kremlben megkezdődött a csehszlovák—szovjet kormányközi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizott­ság negyedik ülése. Az ülés napirend­jén szerepel a két ország gazdasági tudományos-műszaki kapcsolatainak további fejlesztése. A tárgyaláson részt vevő csehszlovák küldöttséget Otakar Šimúnek miniszterelnök-he­lyettes, a szovjet küldöttséget Peter Lomako, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. A tárgyalás a testvéri barátság jegyében és a kölcsönös megértés szellemében folyik. Letartóztatások Bolíviában La Paz (CTK) — Katonai szervek letartóztatták a Siglo Veinte bánya 20 szakszervezeti vezetőjét. A letartózta­tottakat Barrientos juntájának tervei alapján kiutasítják az országból. A bánya területén a katonaság lefoglal­ta a szakszervezet helyiségeit, a La Voz del Minero rádióállomást, vala­mint Antonio Saiazar könyvkereske­dését, ahol több könyvet elkoboztak azzal az indoklással, hogy „kommu­nista propaganda-eszközök". Á könyv­kereskedőt letartóztatták. A Prensa Latina közlése szerint csökkentették azoknak a munkások­nak bérét, akik nem adták le a fegy­verüket. A katonai szervek a napila­pokban közzétették a munkásmilícia tagjaínak névsorát. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kedden fogadta Magyarország föld­művesküldöttségét, amelyet Losonczi Pál, a MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, földművelésügyi miniszter vezetett. (CTK J A múlt hét végén amerikai négerek csoportja ülősztrájkot rendezett Chi­cagóban az iskolákban megnyilvánuló faji megkülönböztetés ellen. A rend­őrség a tüntetőket szétoszlatta, és több mint 150-et letartóztatott. A le­tartóztatottak között volt Dick Gregory színész is. (ČTK felv. j Tüntetés Santo Domingóban Ismét megsértették a tűzszüneti egyezményt Santo Domingo (ČTK) — Santo Do­mingóban a Trujillo-ellenes fegyveres felkelés hatodik évfordulója alkalmá­ból a városnak az alkotmányos erők ellenőrzése alatt álló részében tünte­tés volt. Caamano ezredes, az al­kotmányos kormány ideiglenes elnö­ke beszédében újból elismételte az al­kotmányos kormány öt alapvető kö­vetelését, ami a probléma békés meg­oldásának feltétele. Elsősorban az 1963. évi alkotmány elismerését,- de­mokratikus kormány alakítását és a külföldi csapatok azonnali távozását követeli. A többi szónok is elítélte a külföldi csapatok jelenlétét és kijelentették, hogy Dominikában addig nem lesz nyugalom, míg az országban egy kül­földi katona van. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel újból megsértették a tűzszüneti egyezményt, s 10 perces tűzharc ke­letkezett a brazil csapatok és az al­kotmányos erők között. Az Imbert csapatai ellenőrzése alatt álló városrészben, felrobbant egy töltényeket szállító tehergépko­csi. Hét személy meghalt, többen megsebesültek, és nagy károk kelet­keztek. NDK—jugoszláv közös közlemény A Tito NDK-beli látogatása alkal­mából kiadott közös NDK—jugoszláv közlemény hangsúlyozza, hogy a meg­beszélések szívélyes baráti légkörben folytak. A két fél megegyezett, hogy rövidesen hosszú lejáratú kereskedel­mi egyezményt kötnek az 1970-ig ter­jedő időszakra. Tito elnök Walter Ulbrichtot vlszont­látogatásra hívta meg, ő a meghívást köszönettel elfogadta. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi munkásmozgalom" egyffe erősődik és hogy a kapitalizmus alól felszabadu­ló és függetlenségüket kivívó népek aktívan hozzájárulnak a béke meg­szilárdításához. Mindkét fél hangsú­lyozta a szocialista országok szere­pét a békeharcban. Ulbricht és Tito elvtárs kifejezésre juttatta mélységes aggodalmát a nem­zetközi helyzet kiéleződése miatt. Hangsúlyozták, hogy az Egyesült Ál­lamok agresszív cselekedeteinek foly­tatódása a VDK és Dominika ellen komolyan veszélyezteti a világbékét. Ulbricht és Tito támogatja az eu­rópai országok konferenciájának ösz­szehívását a kontinens biztonsága ér­dekében, s elítélik az NSZK milita­rista és revansista erőinek fokozódó tevékenységét. A német kérdésről leszögezi, hogy kiindulópontnak Európa jelenlegi vi­szonyait és a két önálló német állam létezésének tényét kell tekinteni. A két fél hangoztatta, hogy elége­dett az NSZEP és a JKSZ közötti kap» csolatok fejlődésével. AMariner 4. folytatja útját a Mars felé Fasadena (CTK) — Hírügynökségek' jelentése szerint kiigazították a Mariner 4. amerikai űrállomás pá'lyályát. A Mari' ner 4. a terv szerint július 14-én kb. 10 000 km-es távolságban röpül el a Mars mellett, és kb. 20 felvételt továb­bít a bolygóról a Földre. Az űrállomás Jelenleg 170 millió km-re va'n a Földtől. A stzonda berendezései ed­dig kifogástalanul működnek. A tudósok aittól félnek, hogy a Mars közelében egy sugárzási övezetbe-1 kerül és a sugárzás megrongálja a-z érzékeny műszereket. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM bejelentette, hogy Josef Klaus osztrák kancellár, Bruno Kreisky külügymi­niszter és további osztrák vezető képviselők június 30 és július 3 kö­zött hivatalos látogatást tesznek Pá­rizsban. Az osztrák vendégek De Gaul­le elnökkel és a francia kormány to­vábbi tagjaival fognak tárgyalni. (CTK) KOMMENTÁRUNK: De Gaulle—Erhard találkozó után De Gaulle francia elnök nyugat­németországi látogatása világszerte nagy érdeklődést váltott ki. Ez termé­szetes, hisz a francia—nyugatnémet kapcsolatok az utóbbi időkben nem a legjobbak, és egyes mindkét or­szágra vonatkozó problémában a kö­zeljövőben várható a döntés. Június végén Brüsszelben lesz a Közös Piac értekezlete. Ezen az értekezleten hoz­nak döntést a mezőgazdasági Közös Piac kialakításáról. A NATO egyes problémái is megértek a megoldásra. A NATO-tagállamok hadügyminiszte­reinek nem régi értekezletén McNa­mara amerikai hadügyminiszter ja­vaslatot tett egy négy- vagy öttagú bizottság kialakítására, mely a NATO nukleáris kérdéseivel foglalkozna. A bizottság célja elsősorban az lenne, hogy lehetővé tegye Nyugat-Németor­szág részvételét az atomfegyverek fe­letti döntésben. Franciaország még nem foglalt állást a tervhez, de nyil­vánvaló, hogy nem szívesen veszi az Egyesült Államok és az NSZK köze­ledését ugyanúgy, ahogy elítéli mind­azt, ami megerősíti az amerikai befo­lyást Európában. Politikai megfigye­lő^ még a tárgyalás előtt rámutattak számos olyan kérdésre, melyben az NSZK és Franciaország különböző ál­láspontot foglal el. Senki sem várta, hogy az Erhard—De Gaulle találko­zón azonos nézetekre jutnak majd a tárgyaló felek. De Gaulle néhány gesztust tett, melyekkel ki akarta bé­kíteni Erhardot. Beleegyezett Erhard kívánságába, hogy nyugat-németor­szági látogatására a kitűzött határidő előtt sor kerüljön. Támogatta a Bonn által szorgalmazott német nyilatkoza­tot és külügyminisztere által biztosí­totta a nyugatnémet kormányt, hogy Franciaország Gromiko párizsi látoga­tása után sem változtatta meg állás­pontját a német kérdésben. A találkozó valóban nem hozott semmi meglepőt. Von Hase államtit­kár, a bonni kormány szóvivője De Gaulle és Erhard tárgyalásai után ki­jelentette, hogy a két ország közti kapcsolatokban ellentétek vannak, de ezekről nem volt hajlandó nyilatkoz­ni. Minden arra vall, hogy a nézet­eltérések elsősorban a NATO fejlődé­sével kapcsolatos kérdésekre vonat­koznak. De Gaulle nem mondott le az Észak-Atlanti Tömb bojkottjáról, és nyíltan hangsúlyozta, hogy folytatni akarja a francia atomerő kiépítését. De Gaulle politikája veszélyezteti a NATO-t, és Nyugat-Európában már azt mérlegelik, hogyan lenne az Észak-Atlanti Tömb Franciaország nélkül. Több vitás kérdés van. Fran­ciaország véglegesnek tartja az Ode­ra— Neisse határt. Az NSZK-tól elté­rően elítéli az Egyesült Államok viet­nami és dominikai kalandját és állást foglal a szocialista országokkal való kapcsolatok megjavítása mellett. De Gaulle amerikai befolyás nélkül akar­ja egyesíteni Európát, míg Nyugat­Németország egyesült Európát és az az Egyesült Államokkal szoros barát­ságot akar. De Gaulle ezt a két le­hetőséget összeegyeztethetetlennek tartja. A tárgyalások egyetlen figyelemre méltó eredménye az a megállapodás, hogy Nyugat-Németország és Francia­ország javaslatot terjeszt a Közös Piac tagállamai elé, hogy még ez év­ben hívják össze a Közös Piac tag­államai miniszterelnökeinek értekez­letét a tagállamok politikai együttmű­ködése kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet összehívását elsősorban Erhard szorgalmazta, és így a meg­állapodást az ő sikereként könyvelik el. Azt azonban nem szabad elfelej­tenünk, hogy az értekezlet összehí­vására tett javaslat még nem jelenti, hogy azonos nézetet vallanak a Közös Piac tagállamai politikai együttműkö­désének kérdéseiben. A nyugat-európai politikai egység nem érhető el a közeljövőben. Erhard számára azonban fontos, hogy bizo­nyos, akár csak formális sikert is tudjon felmutatni és a nyugatnémet parlamenti választások előtt olyan látszatot keltsen, hogy az ő érdeme­ként jelentős lépést tettek Nyugat­Európa politikai egységének kialakí­tása felé. Már június végén a Közös Piac brüsszeli értekezletén is bonyo­dalmak várhatók, mivel a közös me­zőgazdasági politika terén még nem teljesítették Franciaország valameny­nyi követelését. JAN BLANSKY 1965. június 18. • (JJ SZŐ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom