Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-09 / 127. szám, vasárnap

NÉPÜNK GYŐZELMES ÚTJA a népgazdaság irányításának rend­szerében és a szervezésben nemcsak az adott időszak fejlettségi fokából kellett kiindulnunk, hanem abból is, hogy elengedhetetlenül szükséges volt a kapitalizmus restaurációjának a megakadályozása. Ma politikailag szilárd szocialista államrendszerben élünk. Népgazda­ságunk teljes mértékben szocialista alapokra épült, megszilárdult a nép szocialista tudata, ezért sok prob­lémát újszerűen oldhatunk meg. Le­hetőségeink nyíltak a szocialista fej­lődés új útjainak kihasználására. Ar­ról van itt elsősorban sző, hogyan lehetne a tudomány és technika vív­mányait a lehető legszélesebbkörűen kihasználni, hogyan tudnánk a ter­melés megszervezésével — összhang­ban a világméretű tudományos-műsza­ki fejlődéssel — továbbfejleszteni a szocialista termelőerőket. Az új utak és lehetőségek egyike éppen a tökéletesített népgazdaság­irányítási rendszer bevezetése. Ez tár­sadalmi életünk valamennyi szaka­szán kéz a kézben halad a szocialis­ta demokrácia továbbfejlesztésének folyamatával. Hangsúlyozni kell, hogy e két fo­lyamat egymással szorosan összefügg. Azért van ez így, mert az egyik a dolgozók alkotó kezdeményezésével számol, azzal, hogy egyre mélyül a dolgozóknak a munkához való szocia­lista viszonya. A másik viszont a dolgozóknak az állam-, a társadalom és a termelés irányításában való fo­kozódó részvételét feltételezi. Logi­kus, hogy e két alapvető szocialista elv következetes érvényesítése né­Az 1966—1970. évi ötéves terv feladatai és céljai Csehszlovákia Kommunista Pártja ebben a szellemben irányítja az 1966—1970 közötti ötéves terv előké­szítését. Nyilvánvaló ez a Központi Bizottság áprilisi ülésén elfogadott tervkészítési irányelveiből ls. Ezek az irányelvek pártunk XII. kongresszu­sának határozataiból indulnak ki és figyelembe veszik népgazdaságunk ta­valyi és ez évi fejlődését. Az irány­elvek megmutatják az utat, hogyan kell eljárnunk népgazdaságunk min­den ágazatában a jövő ötéves terv elkészítésénél, hogy biztosítsuk gaz­daságunk rendeződését, az arányta­lanságok fokozatos eltávolítását, hogy megkezdhessük a népgazdaság struk­turális átépítésének fokozatos meg­valósítását. Mindez a progresszív nép­gazdasági ágazatok fejlesztése és a termelés minőségi javítása érdekében történik, hogy a jövőben nagyobb társadalmi hatékonyságot érhessünk el. Számolunk vele, hogy a tervben olyan termelésnövekedést állapítunk meg — ez mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari termelésre vo­natkozik — amelyek lehetővé teszik a szükséges tartalékok céltudatos megteremtését, hogy így védve le­gyünk a különféle negatív külső be­folyásoktői, amelyek a múltban gon­dot okoztak. Az ipari termelés növe­kedését zömében a társadalmi mun­katermelékenység növekedésével kell elérni. A XII. kongresszus határozatával összhangban az irányelvek úgy lettek összeállítva, hogy 1970-ig mezőgaz­daságunk jelentős mértékben intenzí­vebbé teszi termelését. Ettől függ tár­sadalmunk élelmiszerekkel való ellá­tásának biztosítása, de összefügg ez a nyersanyagellátással is, amely vi­szont szorosan összefügg a népgaz­daság harmonikus fejlődésével. Ez a társadalom egyik legfontosabb fela- j datával — a falunak a városhoz való ' további közeledésével is kapcsolatban áll. A jövő ötéves terv egyik legfonto­sabb problémája a beruházási épít­kezések kérdése. Az eljövendő évek beruházási politikájától függ, hogy a jövőben a népgazdaság intenzívebbé tételének útjára lépünk-e, ezért jól meg kell gondolnunk, milyen eszkö­zöket adhatunk 1970-ig a beruházási építkezésekre. Szigorú elv, hogy csak oda adhatunk beruházási eszközöket, ahol az gyorsan megtérül, ahol ezál­tal növekszik a munkatermelékeny­ség, és lehetővé válik a tudomány és a technika vívmányainak kihasz­nálása a munkatermelékenység nö­velése érdekében. Ezért a beruházási eszközöket főleg a legprogresszívebb népgazdasági ágazatok — a gépipar, a vegyipar, a közlekedés — kapják. A mezőgazdaságban elsősorban a ta­lajjavításra, a komplex gépesítésre és a takarmányipar fejlesztésére fordí­tunk majd jelentős összegeket. Az 1966—1970 közötti ötéves terv kidolgozásánál — természetesen — az életszínvonal, a művelődési és a kulturális színvonal aránylag jelentős növekedésével is számolunk. Ez a mi alapvető célunk, ennek érdekében történik végső következtetésként a tökéletesített népgazdaságlrányltásl rendszer kidolgozása is. A személyi és a társadalmi fogyasz­tás már ma magas nálunk és további növelése éppenúgy, mint az ember más életszükségleteinek tökéletesebb kielégítése teljes mértékben attól függ, hogyan fejlesztjük ez idén és a következő években népgazdaságun­kat, mennyire lesz hatékony a terme­lés, milyen lesz az általános gazda­ságosság, és hogyan gyarapszik a nemzeti jövedelem. Mindezt hatéko­nyan elősegíti az anyagi érdekeltség szocialista alapelvének következetes érvényesítése. Ezzel az alapelvvel szorosan , egybefűződik a munkáért járó díjazás szintje, ettől függ majd, hogy az egyén mennyiben részesedik a társadalom gyarapodó javaiból. Az életszínvonal viszonylatában olyan kérdéseket kell megoldanunk, mint pl. a közszükségleti árucikkek válasz­tékának biztosítása, minőségük javí­tása, az élelmiszer összetételének ja­vítása, a szolgáltatások bővítése és tökéletesítése. A szolgáltatásokban az eddiginél jobban előtérbe kerülnek a gazdasági szempontok. Számolunk a munkaidő fokozatos lerövidítésével és az ötnapos munkahétre való átmenet­tel. Az utóbbit már megkezdtük a bá­nyászatban és az egyes ágazatokban az adott feltételekhez igazolva ve­zetjük be. A lehetőségekhez mérten továbbra is törekedni fogunk a vá­ros és a falu életfeltételei közti kü­lönbségek megszűntetésére, kialakít­juk a kultúra további általános fej­lesztésének feltételeit, növeljük a mű­veltségi színvonalat, tökéletesítjük az egészségügyi gondoskodást és a dol­gozók üdültetését. Az életszínvonal emelésével kapcsolatos egyik alapve­tő feladatunk a lakásépítkezés. Nép­gazdaságunk eredményeihez mérten erre a célra több pénzt és anyagot szánunk, hogy minél jobban kielégít­sük a lakásigénylőket. Nyíltan ki­mondjuk azonban, hogy a dolgozók­nak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a la­káskérdés megoldásához, mégpedig a szövetkezeti lakásépítkezés és a családi házak építése útján. A hépgazdaságfejlesztés tervei meg­alapozottak. Az elmúlt időszakban nyert tapasztalatokra, belső lehetősé­geinkre, és főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folyta­tott együttműködésünkből eredő, Il­letve a külkereskedelem által nyúj­tott lehetőségekre épül. Ezek a ter­vek azonban hézagosak lennének, ha nem számolnánk a legfontosabb té­nyezővel, a dolgozó emberrel, annak alkotóképességével, politikai és er­kölcsi fejlettségével, a haza és a szo­cializmus iránti öntudatos viszonyá­val. Ezért célunk az, hogy a dolgo­zók a saját ügyüket lássák az 1966— 1970. évi népgazdasági tervben és kezdeményezésükkel hozzájáruljanak megvalósításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért a szocialista társadalom tovább­fejlesztése kérdéseiben nem látja csu­pán a gazdaság kibontakoztatásának s az ember anyagi és szellemi szük­ségletei mind teljesebb kielégítésé­nek feladatát, hanem úgy tekint erre, hogy életünk minden szakaszának al­kalmazkodnia kell az új időszakhoz. Ez a szélesebb értelmezés annyit je­lent, hogy tökéletesíteni fogjuk a tár­sadálom politikai megszervezését, el­mélyítjük a szocialista demokráciát, fejlesztjük az államot, növeljük a dolgozók műveltségét és szakképzett­ségét, elmélyítjük népünk egységét. (Folytatás a 4. oldalról) 'Az 1962—63-as évek megtorpanása után a múlt évi terv teljesítése és túlszárnyalása a konszolidálás! folya­mat kezdetét jelentette, bár sok kör­zetben ismételten megzavarta a szá­razság, mely jelentősen kihatott a külkereskedelemre. Annál nagyobb je­lentőségű az a tény, hogy az ipari termelés, valamint a külkereskedelem is kedvezően fejlődött, sok pozitív eredményt értünk el az építkezési beruházások tervteljesítése s a la­kosság jobb ellátása terén stb. A ked­vező fejlődés az első negyedévben is folytatódik. A tervet lényegesen túl­teljesítettük: az ipari termelés terje­delme 8 százalékkal volt nagyobb mint a múlt év első negyedévében és a tervezett árutermelést az iparban, több mint egymilliárd koronával túl­szárnyaltuk. Az idén Jól halad a mezőgazdaság is, ami kedvező hatással van a dol­gozók élelmiszerellátására. Jelentős szerepet játszottak ezen a téren a szociális, és az anyagi érdekeltség terén tavaly foganatosított intézkedé­sek. Gazdaságunk kedvező fejlődése azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja helyes irányt válasz­tott, s vezetésével dolgozó népünk politikai és munkaaktivitása gyümöl­csöző. A termelésben az említett sikerek ellenére is több probléma egyelőre még megoldatlan marad. Ezért tu­lajdonítunk oly nagy fontosságot az idei terv folyamatos teljesítésének. Megteremtjük ezáltal az 1966—1970 közötti ötéves terv idejére a tökéle­tesített irányítási rendszer bevezeté­sének jó előfeltételeit. A tökéletesített irányítási rendszer fokozatos bevezetése — melyet a CSKP Központi Bizottságának januá­ri plénuma hagyott Jóvá — számunk­ra rendkívül nagy fontosságú. Az irá­nyító tevékenység minőségi javításá­hoz, annak tudományossá tételéhez kell vezetnie. Olyan irányítási rend­szer lesz ez, ahol majd pontosan meg­határozzuk minden vezető Jogkörét és felelősségét, mépedig az Irányító te­vékenység minden szakaszán. Arról van most szó, hogy valamennyi irá­nyító szerv igyekezzék feltárni nép­gazdaságunk tartalékait és ezeket a tartalékokat a termelés társadalmi hatékonysága növelése érdekében mozgósítsa ls. Az irányítás gazdasági hajtóerői­nek és a szocialista áruviszonyoknak célszerű kihasználásával elérjük, hogy az egész gazdasági-termelő te­vékenységgel — a központi irányító szervektől kezdve egészen az egyes dolgozókig — mindenki egyetlen célt akar majd a jövőben elérni: kiváló minőségű terméket gyártani, a tár­sadalom szükségletelt kielégíteni. A termelés így majd a legmagasabb mű­szaki színvonalon és legalacsonyabb társadalmi kiadásokkal megy végbe. A termelés minőségi mutatóinak meg­javítását kell hogy szolgálja a kor­szerű technika és technológia beve­zetése, valamint a vállalatok és az egyének anyagi érdekeltsége ls, amely szorosan összefügg az újrendszerű pénzügyi politikával. A gyakorlatban is megvalósított új irányítási elvek —, ahogy azokat a párt Központi Bizottságának januári plénuma elfogadta — fontos lépést je­lentenek az országépítésben. A múlt­beli tapasztalatok azonban arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy vi­gyáznunk kell, hogy az elveket a gyakorlatban ne ferdítsék el, s azo­kat a konzervatív beállítottságú egyé­nek ne forgassák ki. Vagy az em­berek kényelemszeretetéből, vagy pe­dig a felelősség megnövekedésétől való félelemből kifolyólag is megtör­ténhet ez. Az új, tökéletesített irányítási rend­szer bevezetéséből egyes nyugati „szakemberek" — de néha a mi dol­gozóink is — arra vélnek következ­tetni, hogy ez meghátrálást jelent a szocialista elvek alkalmazásában. Ezek az emberek azonban nagyon té­vednek. Gazdaságpolitikánkban, az Irányításban és a népgazdaság építé­sében teljes mértékben a szocializmus elveit követjük. Semmi esetre sem változtatjuk meg a szocialista terme­lési viszonyokat, hanem éppen ellen­kezőleg: tovább szilárdítjuk azokat. Nem sértjük meg a szocialista társa­dalom közgazdasági törvényeit, ha­nem éppen ellenkezőleg: a dolgozók érdekeinek egyre tökéletesebb védel­mezése érdekében még következete­sebben ezek szellemében fogjuk nép­gazdaságunkat irányítani. Teljesen logikus, hogy mint min­den társadalom, szocialista társadal­munk is fejlődik. A fejlődésnek kü­lönböző szakaszai vannak. Számunk­ra a népgazdaság minden ágában fontos időszak volt a szocialista ter­melési viszonyok teljes győzelemre juttatásának időszaka. A szocialista termelési viszonyok győzelméért folytatott harc Idején Elvtársak, az elmúlt húsz esztendő mérlegét lezárva látjuk, hogy ebben az idő­szakban főleg három politikai ese­mény befolyásolta társadalmunk fej­lődését. Először: a német fasizmus leverése és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása kialakította a nemzeti és a demokratikus forrada­lom győzelmének feltételeit, megala­pozta társadalmunk útját a szocializ­mus felé. Ez megteremtette köztár­saságunk nemzetközi szerepének alap­ját is, főleg azzal, hogy kialakította a Szovjetunióval való barátságunk, Nagyszerű eredmények együttműködésünk és szövetségünk fejlesztésének és szilárdításának tar­tós feltételeit. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság biztonsága a múltban éppúgy, mint ma és a jövő­ben, erre megbízhatóan támaszkod­hatott. Ez a győzelem megnyitotta annak is az útját, hogy baráti kap­csolatokat vegyünk fel és együttmű­ködjünk olyan más nemzetekkel ls, amelyek hozzánk hasonlóan hozzá fogtak a szocialista fejlődés alapjai­nak lerakásához. Az elmúlt húsz esztendő második fontos "politikai eseménye a munká's­pünk politikai és kulturális színvo­nala emelésével is összefügg. Előké­szítjük így a kommunista társada­lomba való átalakulás előfeltételeit. A párt határozottan kimondja: nem engedi meg semmiféle kapitalista ele­mek felújítását, sem az irányítási rendszerben, sem a gazdasági tevé­kenységben. Továbbra is következe­tesen betartjuk a központi Irányítás elveit. Ez a szocialista népgazdaság­fejlesztésben szükségszerű. A közpon­ti irányítás ott kap majd helyet, ahol a fejlesztés alapvető tényezőiről van szó. Ilyen például a tudományos-mű­szaki fejlesztés, a döntő beruházási építkezések, az életszínvonal fejlesz­tése, a pénzügyi és az ezzel össze­függő bérpolitika, a külkereskedelem, a munkaerőgazdálkodás stb. Az új alkotmány alapján e téren már több intézkedést foganatosítot­tunk. Növekedett a Nemzetgyűlés, a legmagasabb fokú választott szerv szerepe, elmélyült elsősorban állami­politikai funkciója, valamint az álla­mi apparátus, a kormány és a nem­zeti bizottságok fölötti ellenőrző sze­repe. Megnőtt a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak törvényhozó és irányító sze­repe a választott állami szervek rend­szerében. A nemzeti bizottságoknak, az államhatalom alapvető választott szerveinek nagyobb joguk és felelős­ségük van. A választott szervek bázisán ki­épült az éllenőrzés új rendszere, amely hatékonyabban hozzájárul a társadalmi érdekek védelméhez. A gyakorlatban érvényesítjük kom­munista pártunk Központi Bizottsága januári ülésének határozatait, hogy a társadalmi szervezetek munkája ak­tivizálásával sokkal intenzívebben bontakoztassuk ki a társadalmi éle­tet, főleg a dolgozók lakóhelyein. In­tézkedéseket dolgozunk ki, sőt rész­ben a gyakorlatban is alkalmazzuk, hogy kiterjesztjük a dolgozók rész­vételét a társadalmi tulajdon, pl. az állami lakásalap igazgatásában, egyes közügyek irányításában. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresz­szusa óta sokat tettünk a kongresz­szus által a szocialista társadalom to­vábbfejlesztése érdekében kitűzött feladatok teljesítése terén. Ezek a feladatok azonban hosszabb időre szólnak s valóra váltásukon a követ­kező években is munkálkodni fogunk. Számos komoly kérdés áll még előt­tünk, amelyeket fokozatosan meg kell oldanunk. Jóváhagytuk és a gyakor­latban alkalmazni kezdjük a terv sze­rinti irányítás és szervezés tökélete­sebb rendszerét. Ez elsősorban az iparra, az építőiparra és a belkeres­kedelemre vonatkozik. További lépés lesz a mezőgazdaság fellendítése. Itt építenünk kell arra, hogy az elmúlt időszakban létrehoztuk a szocialista nagyüzemi termelés bázisát, mivel cé­lunk, hogy a mezőgazdaság elérje az ipar színvonalát. A mezőgazdaság­ban ugyan már számos intézkedést végrehajtottunk, melyek többnyire beváltak, de még távolról sem va­gyunk túl a munka dandárján. Hasonló a helyzet az ember életé­vel szorosan egybefűződő más fon­tos területeken is, pl. a szolgáltatá­sokban, a közlekedésben, a lakás­kultúrában stb. Szolgáljon itt kiindu­lópontként a már elért életszínvo­nal, amely világviszonylatban egyike a legmagasabbaknak, valamint a mun­kaidő csökkentésének irányzata. Foglalkoznunk kell a felépítmény kérdéseivel is, hogy államrendsze­rünk, az ideológia és a kultúra, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében haté­konyabban elősegítse a szocialista társadalom fejlesztését, politikai és erkölcsi szilárdulását, s annak a tu­datnak elmélyítését, hogy a szocialista országok társadalmához, a nemzetkö­zi kommunista mozgalomhoz tarto­zunk. Röviden ezek az alapvető problé­mák várnak megoldásra szocialista társadalmunkban s ezek képezik majd gerincét kommunista pártunk XIII. kongresszusa előkészületeinek. osztály és minden haladó erő győzel­me volt 1948 februárjában a reakciós erők felett. A belső reakció 1948-ig nem számolt azzal, hogy elveszíti hadállásait. 1945-től kezdve felkészült arra, hogy döntő módon szembehe­lyezkedjen köztársaságunkban a ha­ladással, a szocialista fejlődéssel. Azt remélte, hogy a külföldi reakció se­gítségével visszafordíthatja a törté­nelem kerekét és nálunk újra rálép­het a kapitalista fejlődés útjára. Pár­tunk számolt a reakció ilyen tervei­vel, ezért minden tagját, az egész '(Folytatás a 6. nMalon) és takarmánygabona szállításával sietett segítségünkre. ' Október 2 1. A tömegek nyo­mására a kormány elfogadta a mil­liomosok megadóztatásáról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet a kommunis­ta párt terjesztett elő. Az intézkedés 35 000 milliomost sújtott, de javára volt az ország népének. November 18. Főleg a szak­szervezeti és mezőgazdasági dolgo­zók nyomására lemondott a Megbí­zottak Testülete, amely a Demokrata Párt befolyása alatt állt. 1948 Február elején a párt követelté az 50 alkalmazottnál többet foglal­koztató üzemek államosítását és az 50 hektárnál nagyobb földbirtok fel­osztását. 20-án tizenkét burzsoá miniszter benyújtotta lemon­dását. Kormányválságot akartak elő­idézni, s meg akarták akadályozni a kommunista párt által javasolt prog­ram elfogadását. Másnap a párt fel­hívására Prága népe óriási tüntetést rendezett. Követelték az áruló minisz­terek lemondásának elfogadását. Az egész országban akcióbizottságok lé­tesültek. 22-én az üzemi tanácsok és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség kongresszusa állást foglaltak a kormányválságnak a kommunista párt által javasolt megoldása mellett. 23-án biztonsági szerveink államelle­nes összeesküvést lepleztek le. Ez volt a jel népi milíciák megszervezésére. Másnap a dolgozók egyórás általá­nos sztrájkba léptek. 25-én Beneš köztársasági elnök aláírta az áruló miniszterek lemondását. Március 10. A Nemzetgyűlés jó­váhagyta az új kormányt és meg­szavazta a kommunista párt követel­Május 9. Jóváhagyták az új al­kotmányt, ményeit. Május 3 0. A nemzetgyűlési vá­lasztásokon a választók kilencven százaléka a Nemzeti Front jelöltjei­re adta le szavazatát. Június 1 4. A Nemzetgyűlés meg­választotta Klement Gottwald elvtár­sat köztársaságunk első munkás elnö­kévé. A miniszterelnök Antonín Zápo­tocký lett. Június-júliusban megkezdő­dött az Ifjúsági Vasút építése Sel­mecbánya és Hronská Dúbrava kö­zött, 21 km-es vonalon. Július 2 7. Prágában ünnepélye­sen egyesült Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Szociáldemokrata Párt. December 15. Megjelent az Új Szó első száma. Az vezércikket Major István elvtárs írta. 1949 Január 1. Megkezdődött az első ötéves terv, amely az ipari termelés nagyarányú fejlesztésével és a mező­gazdasági termelés 16 százalékos nö­vekedésével számolt. Két évvel később fokozták a feladatokat, és mi sikere­sen teljesítettük őket, úgyhogy oz öt­éves terv végén ipari termelésünk megkétszereződött. Február 23. Prágában a cseh és szlovák ifjúsági szövetség egyesítő konferenciáján megalakították a pio­nírszervezetet. Március 5. Megalakult a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturá­lis Egyesülete, a CSEMADOK. Április 16. A csehszlovák és a magyar kormány egyezményt között a barátságról, a gazdasági és kultu­rális együttműködésről. Május 2 5-2 9. Prágában össze­ült a több mint kétmillió tagot és tagjelöltet számláló párt IX. kong­resszusa. A kommunista párt először tárgyalt azokról a feladatokról, ame­lyek rá — mint kormánypártra, — az ötéves terv teljesítéséből hárultak. A kongresszus fő irányvonalaként tűz­te ki a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését hazánkban, beleértve a mezőgazdaság szövetke­zetesítését. Szeptemberben meaglakul­tak az első szövetkezetek - a tőrei és a felsőpatonyi EFSZ. 7950 Március 31. A Csehszlovák Nő­szövetség alakuló kongresszusa. A p r i I i s-m á j u s. A CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésén, majd egy hónapra ró az SZLKP kongresszusán bírálták Clementis, Husák és Novo­lQfií. MÄJfJS 9. * ŰJ F" 7') 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom