Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-09 / 127. szám, vasárnap

NÉPÜNK GYŐZELMES ÚTJA a népgazdaság irányításának rendszerében és a szervezésben nemcsak az adott időszak fejlettségi fokából kellett kiindulnunk, hanem abból is, hogy elengedhetetlenül szükséges volt a kapitalizmus restaurációjának a megakadályozása. Ma politikailag szilárd szocialista államrendszerben élünk. Népgazdaságunk teljes mértékben szocialista alapokra épült, megszilárdult a nép szocialista tudata, ezért sok problémát újszerűen oldhatunk meg. Lehetőségeink nyíltak a szocialista fejlődés új útjainak kihasználására. Arról van itt elsősorban sző, hogyan lehetne a tudomány és technika vívmányait a lehető legszélesebbkörűen kihasználni, hogyan tudnánk a termelés megszervezésével — összhangban a világméretű tudományos-műszaki fejlődéssel — továbbfejleszteni a szocialista termelőerőket. Az új utak és lehetőségek egyike éppen a tökéletesített népgazdaságirányítási rendszer bevezetése. Ez társadalmi életünk valamennyi szakaszán kéz a kézben halad a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének folyamatával. Hangsúlyozni kell, hogy e két folyamat egymással szorosan összefügg. Azért van ez így, mert az egyik a dolgozók alkotó kezdeményezésével számol, azzal, hogy egyre mélyül a dolgozóknak a munkához való szocialista viszonya. A másik viszont a dolgozóknak az állam-, a társadalom és a termelés irányításában való fokozódó részvételét feltételezi. Logikus, hogy e két alapvető szocialista elv következetes érvényesítése néAz 1966—1970. évi ötéves terv feladatai és céljai Csehszlovákia Kommunista Pártja ebben a szellemben irányítja az 1966—1970 közötti ötéves terv előkészítését. Nyilvánvaló ez a Központi Bizottság áprilisi ülésén elfogadott tervkészítési irányelveiből ls. Ezek az irányelvek pártunk XII. kongresszusának határozataiból indulnak ki és figyelembe veszik népgazdaságunk tavalyi és ez évi fejlődését. Az irányelvek megmutatják az utat, hogyan kell eljárnunk népgazdaságunk minden ágazatában a jövő ötéves terv elkészítésénél, hogy biztosítsuk gazdaságunk rendeződését, az aránytalanságok fokozatos eltávolítását, hogy megkezdhessük a népgazdaság strukturális átépítésének fokozatos megvalósítását. Mindez a progresszív népgazdasági ágazatok fejlesztése és a termelés minőségi javítása érdekében történik, hogy a jövőben nagyobb társadalmi hatékonyságot érhessünk el. Számolunk vele, hogy a tervben olyan termelésnövekedést állapítunk meg — ez mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari termelésre vonatkozik — amelyek lehetővé teszik a szükséges tartalékok céltudatos megteremtését, hogy így védve legyünk a különféle negatív külső befolyásoktői, amelyek a múltban gondot okoztak. Az ipari termelés növekedését zömében a társadalmi munkatermelékenység növekedésével kell elérni. A XII. kongresszus határozatával összhangban az irányelvek úgy lettek összeállítva, hogy 1970-ig mezőgazdaságunk jelentős mértékben intenzívebbé teszi termelését. Ettől függ társadalmunk élelmiszerekkel való ellátásának biztosítása, de összefügg ez a nyersanyagellátással is, amely viszont szorosan összefügg a népgazdaság harmonikus fejlődésével. Ez a társadalom egyik legfontosabb fela- j datával — a falunak a városhoz való ' további közeledésével is kapcsolatban áll. A jövő ötéves terv egyik legfontosabb problémája a beruházási építkezések kérdése. Az eljövendő évek beruházási politikájától függ, hogy a jövőben a népgazdaság intenzívebbé tételének útjára lépünk-e, ezért jól meg kell gondolnunk, milyen eszközöket adhatunk 1970-ig a beruházási építkezésekre. Szigorú elv, hogy csak oda adhatunk beruházási eszközöket, ahol az gyorsan megtérül, ahol ezáltal növekszik a munkatermelékenység, és lehetővé válik a tudomány és a technika vívmányainak kihasználása a munkatermelékenység növelése érdekében. Ezért a beruházási eszközöket főleg a legprogresszívebb népgazdasági ágazatok — a gépipar, a vegyipar, a közlekedés — kapják. A mezőgazdaságban elsősorban a talajjavításra, a komplex gépesítésre és a takarmányipar fejlesztésére fordítunk majd jelentős összegeket. Az 1966—1970 közötti ötéves terv kidolgozásánál — természetesen — az életszínvonal, a művelődési és a kulturális színvonal aránylag jelentős növekedésével is számolunk. Ez a mi alapvető célunk, ennek érdekében történik végső következtetésként a tökéletesített népgazdaságlrányltásl rendszer kidolgozása is. A személyi és a társadalmi fogyasztás már ma magas nálunk és további növelése éppenúgy, mint az ember más életszükségleteinek tökéletesebb kielégítése teljes mértékben attól függ, hogyan fejlesztjük ez idén és a következő években népgazdaságunkat, mennyire lesz hatékony a termelés, milyen lesz az általános gazdaságosság, és hogyan gyarapszik a nemzeti jövedelem. Mindezt hatékonyan elősegíti az anyagi érdekeltség szocialista alapelvének következetes érvényesítése. Ezzel az alapelvvel szorosan , egybefűződik a munkáért járó díjazás szintje, ettől függ majd, hogy az egyén mennyiben részesedik a társadalom gyarapodó javaiból. Az életszínvonal viszonylatában olyan kérdéseket kell megoldanunk, mint pl. a közszükségleti árucikkek választékának biztosítása, minőségük javítása, az élelmiszer összetételének javítása, a szolgáltatások bővítése és tökéletesítése. A szolgáltatásokban az eddiginél jobban előtérbe kerülnek a gazdasági szempontok. Számolunk a munkaidő fokozatos lerövidítésével és az ötnapos munkahétre való átmenettel. Az utóbbit már megkezdtük a bányászatban és az egyes ágazatokban az adott feltételekhez igazolva vezetjük be. A lehetőségekhez mérten továbbra is törekedni fogunk a város és a falu életfeltételei közti különbségek megszűntetésére, kialakítjuk a kultúra további általános fejlesztésének feltételeit, növeljük a műveltségi színvonalat, tökéletesítjük az egészségügyi gondoskodást és a dolgozók üdültetését. Az életszínvonal emelésével kapcsolatos egyik alapvető feladatunk a lakásépítkezés. Népgazdaságunk eredményeihez mérten erre a célra több pénzt és anyagot szánunk, hogy minél jobban kielégítsük a lakásigénylőket. Nyíltan kimondjuk azonban, hogy a dolgozóknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a lakáskérdés megoldásához, mégpedig a szövetkezeti lakásépítkezés és a családi házak építése útján. A hépgazdaságfejlesztés tervei megalapozottak. Az elmúlt időszakban nyert tapasztalatokra, belső lehetőségeinkre, és főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködésünkből eredő, Illetve a külkereskedelem által nyújtott lehetőségekre épül. Ezek a tervek azonban hézagosak lennének, ha nem számolnánk a legfontosabb tényezővel, a dolgozó emberrel, annak alkotóképességével, politikai és erkölcsi fejlettségével, a haza és a szocializmus iránti öntudatos viszonyával. Ezért célunk az, hogy a dolgozók a saját ügyüket lássák az 1966— 1970. évi népgazdasági tervben és kezdeményezésükkel hozzájáruljanak megvalósításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért a szocialista társadalom továbbfejlesztése kérdéseiben nem látja csupán a gazdaság kibontakoztatásának s az ember anyagi és szellemi szükségletei mind teljesebb kielégítésének feladatát, hanem úgy tekint erre, hogy életünk minden szakaszának alkalmazkodnia kell az új időszakhoz. Ez a szélesebb értelmezés annyit jelent, hogy tökéletesíteni fogjuk a társadálom politikai megszervezését, elmélyítjük a szocialista demokráciát, fejlesztjük az államot, növeljük a dolgozók műveltségét és szakképzettségét, elmélyítjük népünk egységét. (Folytatás a 4. oldalról) 'Az 1962—63-as évek megtorpanása után a múlt évi terv teljesítése és túlszárnyalása a konszolidálás! folyamat kezdetét jelentette, bár sok körzetben ismételten megzavarta a szárazság, mely jelentősen kihatott a külkereskedelemre. Annál nagyobb jelentőségű az a tény, hogy az ipari termelés, valamint a külkereskedelem is kedvezően fejlődött, sok pozitív eredményt értünk el az építkezési beruházások tervteljesítése s a lakosság jobb ellátása terén stb. A kedvező fejlődés az első negyedévben is folytatódik. A tervet lényegesen túlteljesítettük: az ipari termelés terjedelme 8 százalékkal volt nagyobb mint a múlt év első negyedévében és a tervezett árutermelést az iparban, több mint egymilliárd koronával túlszárnyaltuk. Az idén Jól halad a mezőgazdaság is, ami kedvező hatással van a dolgozók élelmiszerellátására. Jelentős szerepet játszottak ezen a téren a szociális, és az anyagi érdekeltség terén tavaly foganatosított intézkedések. Gazdaságunk kedvező fejlődése azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes irányt választott, s vezetésével dolgozó népünk politikai és munkaaktivitása gyümölcsöző. A termelésben az említett sikerek ellenére is több probléma egyelőre még megoldatlan marad. Ezért tulajdonítunk oly nagy fontosságot az idei terv folyamatos teljesítésének. Megteremtjük ezáltal az 1966—1970 közötti ötéves terv idejére a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésének jó előfeltételeit. A tökéletesített irányítási rendszer fokozatos bevezetése — melyet a CSKP Központi Bizottságának januári plénuma hagyott Jóvá — számunkra rendkívül nagy fontosságú. Az irányító tevékenység minőségi javításához, annak tudományossá tételéhez kell vezetnie. Olyan irányítási rendszer lesz ez, ahol majd pontosan meghatározzuk minden vezető Jogkörét és felelősségét, mépedig az Irányító tevékenység minden szakaszán. Arról van most szó, hogy valamennyi irányító szerv igyekezzék feltárni népgazdaságunk tartalékait és ezeket a tartalékokat a termelés társadalmi hatékonysága növelése érdekében mozgósítsa ls. Az irányítás gazdasági hajtóerőinek és a szocialista áruviszonyoknak célszerű kihasználásával elérjük, hogy az egész gazdasági-termelő tevékenységgel — a központi irányító szervektől kezdve egészen az egyes dolgozókig — mindenki egyetlen célt akar majd a jövőben elérni: kiváló minőségű terméket gyártani, a társadalom szükségletelt kielégíteni. A termelés így majd a legmagasabb műszaki színvonalon és legalacsonyabb társadalmi kiadásokkal megy végbe. A termelés minőségi mutatóinak megjavítását kell hogy szolgálja a korszerű technika és technológia bevezetése, valamint a vállalatok és az egyének anyagi érdekeltsége ls, amely szorosan összefügg az újrendszerű pénzügyi politikával. A gyakorlatban is megvalósított új irányítási elvek —, ahogy azokat a párt Központi Bizottságának januári plénuma elfogadta — fontos lépést jelentenek az országépítésben. A múltbeli tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy vigyáznunk kell, hogy az elveket a gyakorlatban ne ferdítsék el, s azokat a konzervatív beállítottságú egyének ne forgassák ki. Vagy az emberek kényelemszeretetéből, vagy pedig a felelősség megnövekedésétől való félelemből kifolyólag is megtörténhet ez. Az új, tökéletesített irányítási rendszer bevezetéséből egyes nyugati „szakemberek" — de néha a mi dolgozóink is — arra vélnek következtetni, hogy ez meghátrálást jelent a szocialista elvek alkalmazásában. Ezek az emberek azonban nagyon tévednek. Gazdaságpolitikánkban, az Irányításban és a népgazdaság építésében teljes mértékben a szocializmus elveit követjük. Semmi esetre sem változtatjuk meg a szocialista termelési viszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg: tovább szilárdítjuk azokat. Nem sértjük meg a szocialista társadalom közgazdasági törvényeit, hanem éppen ellenkezőleg: a dolgozók érdekeinek egyre tökéletesebb védelmezése érdekében még következetesebben ezek szellemében fogjuk népgazdaságunkat irányítani. Teljesen logikus, hogy mint minden társadalom, szocialista társadalmunk is fejlődik. A fejlődésnek különböző szakaszai vannak. Számunkra a népgazdaság minden ágában fontos időszak volt a szocialista termelési viszonyok teljes győzelemre juttatásának időszaka. A szocialista termelési viszonyok győzelméért folytatott harc Idején Elvtársak, az elmúlt húsz esztendő mérlegét lezárva látjuk, hogy ebben az időszakban főleg három politikai esemény befolyásolta társadalmunk fejlődését. Először: a német fasizmus leverése és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása kialakította a nemzeti és a demokratikus forradalom győzelmének feltételeit, megalapozta társadalmunk útját a szocializmus felé. Ez megteremtette köztársaságunk nemzetközi szerepének alapját is, főleg azzal, hogy kialakította a Szovjetunióval való barátságunk, Nagyszerű eredmények együttműködésünk és szövetségünk fejlesztésének és szilárdításának tartós feltételeit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság biztonsága a múltban éppúgy, mint ma és a jövőben, erre megbízhatóan támaszkodhatott. Ez a győzelem megnyitotta annak is az útját, hogy baráti kapcsolatokat vegyünk fel és együttműködjünk olyan más nemzetekkel ls, amelyek hozzánk hasonlóan hozzá fogtak a szocialista fejlődés alapjainak lerakásához. Az elmúlt húsz esztendő második fontos "politikai eseménye a munká'spünk politikai és kulturális színvonala emelésével is összefügg. Előkészítjük így a kommunista társadalomba való átalakulás előfeltételeit. A párt határozottan kimondja: nem engedi meg semmiféle kapitalista elemek felújítását, sem az irányítási rendszerben, sem a gazdasági tevékenységben. Továbbra is következetesen betartjuk a központi Irányítás elveit. Ez a szocialista népgazdaságfejlesztésben szükségszerű. A központi irányítás ott kap majd helyet, ahol a fejlesztés alapvető tényezőiről van szó. Ilyen például a tudományos-műszaki fejlesztés, a döntő beruházási építkezések, az életszínvonal fejlesztése, a pénzügyi és az ezzel összefüggő bérpolitika, a külkereskedelem, a munkaerőgazdálkodás stb. Az új alkotmány alapján e téren már több intézkedést foganatosítottunk. Növekedett a Nemzetgyűlés, a legmagasabb fokú választott szerv szerepe, elmélyült elsősorban államipolitikai funkciója, valamint az állami apparátus, a kormány és a nemzeti bizottságok fölötti ellenőrző szerepe. Megnőtt a Szlovák Nemzeti Tanácsnak törvényhozó és irányító szerepe a választott állami szervek rendszerében. A nemzeti bizottságoknak, az államhatalom alapvető választott szerveinek nagyobb joguk és felelősségük van. A választott szervek bázisán kiépült az éllenőrzés új rendszere, amely hatékonyabban hozzájárul a társadalmi érdekek védelméhez. A gyakorlatban érvényesítjük kommunista pártunk Központi Bizottsága januári ülésének határozatait, hogy a társadalmi szervezetek munkája aktivizálásával sokkal intenzívebben bontakoztassuk ki a társadalmi életet, főleg a dolgozók lakóhelyein. Intézkedéseket dolgozunk ki, sőt részben a gyakorlatban is alkalmazzuk, hogy kiterjesztjük a dolgozók részvételét a társadalmi tulajdon, pl. az állami lakásalap igazgatásában, egyes közügyek irányításában. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusa óta sokat tettünk a kongreszszus által a szocialista társadalom továbbfejlesztése érdekében kitűzött feladatok teljesítése terén. Ezek a feladatok azonban hosszabb időre szólnak s valóra váltásukon a következő években is munkálkodni fogunk. Számos komoly kérdés áll még előttünk, amelyeket fokozatosan meg kell oldanunk. Jóváhagytuk és a gyakorlatban alkalmazni kezdjük a terv szerinti irányítás és szervezés tökéletesebb rendszerét. Ez elsősorban az iparra, az építőiparra és a belkereskedelemre vonatkozik. További lépés lesz a mezőgazdaság fellendítése. Itt építenünk kell arra, hogy az elmúlt időszakban létrehoztuk a szocialista nagyüzemi termelés bázisát, mivel célunk, hogy a mezőgazdaság elérje az ipar színvonalát. A mezőgazdaságban ugyan már számos intézkedést végrehajtottunk, melyek többnyire beváltak, de még távolról sem vagyunk túl a munka dandárján. Hasonló a helyzet az ember életével szorosan egybefűződő más fontos területeken is, pl. a szolgáltatásokban, a közlekedésben, a lakáskultúrában stb. Szolgáljon itt kiindulópontként a már elért életszínvonal, amely világviszonylatban egyike a legmagasabbaknak, valamint a munkaidő csökkentésének irányzata. Foglalkoznunk kell a felépítmény kérdéseivel is, hogy államrendszerünk, az ideológia és a kultúra, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében hatékonyabban elősegítse a szocialista társadalom fejlesztését, politikai és erkölcsi szilárdulását, s annak a tudatnak elmélyítését, hogy a szocialista országok társadalmához, a nemzetközi kommunista mozgalomhoz tartozunk. Röviden ezek az alapvető problémák várnak megoldásra szocialista társadalmunkban s ezek képezik majd gerincét kommunista pártunk XIII. kongresszusa előkészületeinek. osztály és minden haladó erő győzelme volt 1948 februárjában a reakciós erők felett. A belső reakció 1948-ig nem számolt azzal, hogy elveszíti hadállásait. 1945-től kezdve felkészült arra, hogy döntő módon szembehelyezkedjen köztársaságunkban a haladással, a szocialista fejlődéssel. Azt remélte, hogy a külföldi reakció segítségével visszafordíthatja a történelem kerekét és nálunk újra ráléphet a kapitalista fejlődés útjára. Pártunk számolt a reakció ilyen terveivel, ezért minden tagját, az egész '(Folytatás a 6. nMalon) és takarmánygabona szállításával sietett segítségünkre. ' Október 2 1. A tömegek nyomására a kormány elfogadta a milliomosok megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a kommunista párt terjesztett elő. Az intézkedés 35 000 milliomost sújtott, de javára volt az ország népének. November 18. Főleg a szakszervezeti és mezőgazdasági dolgozók nyomására lemondott a Megbízottak Testülete, amely a Demokrata Párt befolyása alatt állt. 1948 Február elején a párt követelté az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemek államosítását és az 50 hektárnál nagyobb földbirtok felosztását. 20-án tizenkét burzsoá miniszter benyújtotta lemondását. Kormányválságot akartak előidézni, s meg akarták akadályozni a kommunista párt által javasolt program elfogadását. Másnap a párt felhívására Prága népe óriási tüntetést rendezett. Követelték az áruló miniszterek lemondásának elfogadását. Az egész országban akcióbizottságok létesültek. 22-én az üzemi tanácsok és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kongresszusa állást foglaltak a kormányválságnak a kommunista párt által javasolt megoldása mellett. 23-án biztonsági szerveink államellenes összeesküvést lepleztek le. Ez volt a jel népi milíciák megszervezésére. Másnap a dolgozók egyórás általános sztrájkba léptek. 25-én Beneš köztársasági elnök aláírta az áruló miniszterek lemondását. Március 10. A Nemzetgyűlés jóváhagyta az új kormányt és megszavazta a kommunista párt követelMájus 9. Jóváhagyták az új alkotmányt, ményeit. Május 3 0. A nemzetgyűlési választásokon a választók kilencven százaléka a Nemzeti Front jelöltjeire adta le szavazatát. Június 1 4. A Nemzetgyűlés megválasztotta Klement Gottwald elvtársat köztársaságunk első munkás elnökévé. A miniszterelnök Antonín Zápotocký lett. Június-júliusban megkezdődött az Ifjúsági Vasút építése Selmecbánya és Hronská Dúbrava között, 21 km-es vonalon. Július 2 7. Prágában ünnepélyesen egyesült Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szociáldemokrata Párt. December 15. Megjelent az Új Szó első száma. Az vezércikket Major István elvtárs írta. 1949 Január 1. Megkezdődött az első ötéves terv, amely az ipari termelés nagyarányú fejlesztésével és a mezőgazdasági termelés 16 százalékos növekedésével számolt. Két évvel később fokozták a feladatokat, és mi sikeresen teljesítettük őket, úgyhogy oz ötéves terv végén ipari termelésünk megkétszereződött. Február 23. Prágában a cseh és szlovák ifjúsági szövetség egyesítő konferenciáján megalakították a pionírszervezetet. Március 5. Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete, a CSEMADOK. Április 16. A csehszlovák és a magyar kormány egyezményt között a barátságról, a gazdasági és kulturális együttműködésről. Május 2 5-2 9. Prágában összeült a több mint kétmillió tagot és tagjelöltet számláló párt IX. kongresszusa. A kommunista párt először tárgyalt azokról a feladatokról, amelyek rá — mint kormánypártra, — az ötéves terv teljesítéséből hárultak. A kongresszus fő irányvonalaként tűzte ki a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését hazánkban, beleértve a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Szeptemberben meaglakultak az első szövetkezetek - a tőrei és a felsőpatonyi EFSZ. 7950 Március 31. A Csehszlovák Nőszövetség alakuló kongresszusa. A p r i I i s-m á j u s. A CSKP Központi Bizottságának ülésén, majd egy hónapra ró az SZLKP kongresszusán bírálták Clementis, Husák és NovolQfií. MÄJfJS 9. * ŰJ F"

7') 5