Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-09 / 127. szám, vasárnap

szahafley meský úgynevezett ;,burzsoó-nociona­lista" elhajlásait. Június 7-1 1. A Csehszlovák If­júsági Szövetség I. kongresszusa. December 2 0. A Nemzetgyűlés jóváhagyta a béke védelméről szóló törvényt. Február 21-24. A CSKP Közpon­ti Bizottságának ülésén Clementist, Husákot, Novomeskýt, Šlinget és Švermovát megfosztották tisztségük­től és kizárták a pártból. (1963-ban a párt Központi Bizottságának ülésén Slingen kívül az említetteket rehabi­litálták). Június 26-27. A CSKP Központi Bizottsága az egységes földműves­szövetkezetek eddigi tapasztalatairól és további megszilárdításáról tárgyalt. December 6. R. Slánskýt és J. Taussigovát megfosztották minden tisztségüktől és kizárták a pártból. Slánskýt 1952. novemberében letar­tóztatták, majd egy évre rá halálra ítélték és kivégezték. Január 1. Kunčicén, az ifjúság szocialista építkezésén, a Klement Gottwald Kohóművekben begyújtot­ták az első nagyolvasztót. Június 3. A kormány határozatot fogadott el a szövetkezetek további megszilárdítása érdekében. Az év végén már több mint 5800 III. és IV. típusú EFSZ volt hazánkban. December 1 1. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom tiszteletére indított felajánlási mozgalom eredmé­nyeképpen dolgozóink 107,5 százalék­ra teljesítették az 1952-es év gazda­sági tervét. December 16-18. A CSKP or­szágos konferenciája megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának eredményeit és jó­váhagyta a párt új alapszabályzatát. 1953 Március 14. Népünk mély gyászban búcsúzott el az elhúnyt Kle­ment Gottwald köztársasági elnöktől. Antonín Zápotocý elvtársat válasz­tották meg köztársaságunk új elnöké­vé. A miniszterelnök V. Široký elvtárs lett. Június 1. Végrehajtottuk a pénz­reformot, ami lehetővé tette a jegy­rendszer azonnali megszüntetését. Október 15. Befejeződött az el­ső ötéves terv. Az ipari termelés 93 százalékkal emelkedett. Szlovákia iparosításában is szép eredményeket értünk el. A szlovákiai ipari termelés a München előtti szinthez mérten 4,5­szeresére emelkedett. 1954 Április 1. A X. pártkongresszus tiszteletére széles körű szocialista mun­kaverseny indult. Az elfogadott mun­kafelajánlások értéke 1,47 milliárd korona. Július 11-15. Prágában 1510 küldött részvételével összeült a CSKP X. kongresszusa. A kongresszuson ér­tékelték az első ötéves terv eredmé­nyeit, gazdasági intézkedéseket fo­gadtak el az aránytalanságok felszá­molására és jóváhagyták az 1955. évi terv irányszámait. November 2 8. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selőinek választásain a szavazók 97,89 százaléka a Nemzeti Frant je­löltjeire szavazott. 1955 Május 8. ünnepélyes gyűlések országszerte hazánk felszabadításá­nak 10. évfordulója alkalmából. Május 1 9-2 2. A szakszervezetek harmadik kongresszusán a X. párt­kongresszus határozatait dolgozták fel. A szakszervezetnek ekkor már 3 647 000 tagja volt. Június 2 9-3 0. A CSKP Közpon­ti Bizottsága ülésén A Novotný elv­társ, a párt első titkára, beszámolt a mezőgazdasági termelés fellendítésé­nek feladatairól. v Június vége. Az I. Országos Spartakiád százezres tömegeket von­zott az ország fővárosába. December. A párt Központi Bi­zottsága megtárgyalta n személyi NÉPÜNK GYŐZELMES ÚTJA (Folytatás az 5. oldalról) munkásosztályt, minden haladó erőt 1948. februárjában a burzsoázia tá­madásának letörésére mozgósította. A párt támadásba ment át és legyőzte a reakciót. A februári győzelem vég­érvényesen megnyitotta a Csehszlo­vák Köztársaságban a szocialista épí­tés útját és örök időkre lehetetlen­né tette a tőkés rendhez való vissza­térést. Csehszlovákia Kommunista Pártja természetesen tisztában volt azzal, hogy a szocializmus győzelme meg­kívánja a társadalmi termelés min­den ágazatában a szocialista terme­lési viszonyok uralomra juttatását. Miután biztosította a szocialista ter-\ melésl viszonyok döntő fölényét az Iparban, a pénzügyben és a kereske­delemben, nagy figyelmet szentelt a falu szocialista átalakításának. Itt azt a politikát folytatta, hogy köze­lebb hozta egymáshoz a munkásosz­tályt a kis- és a középparasztok osz­tályával, kialakította ezeknek az osz­tályoknak szilárd szövetségét, anya­gi-műszakl segítséget nyújtva a me­zőgazdaságnak rálépett a szövetke­zetesítés útjára. Ebben a folyamatban egyidejűleg felszámolta a falusi gaz­dagok osztályát. A szocializmus győzelme hazánk­ban cáfolhatatlanul Igazolta a kom­munista párt politikájának helyessé gét, azt a képességét, hogy hazánk konkrét feltételre alkotó módon tud ja alkalmazni a marxizmus—leniniz­mus alapelveit és a proletár Inter­nacionalizmust. Jelentős eredményeink a munkások a műszaki dolgozók, a tudósok, a földművesek s minden dolgozó jó munkájának, szocialista öntudatossá­gának köszönhetők. A kommunista párt Központi Bizott­sága nevében elismerésünket nyilvá­nítjuk és köszönetet mondunk mind azoknak, akik munkájukkal részt vál­laltak e szocialista mű építéséből. Megszilárdítjuk testvéri kapcsolatainkat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal Elvtársak, kedves vendégeink! A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külpolitikájában a békés együttélés, a nemzetek közti békés megértés alapelveihez igazodik. A bé­kés együttélést nem értelmezzük úgy, hogy világszerte meg szeretnénk őriz­ni a tőkés rend által kialakított és immár elavult viszonyokat, vagy hogy a békés együttélést az ideoló­giára ls vonatkoztatnánk. Politikánk támogatja azokat a folyamatokat, amelyek a forradalmi, békeszerető, demokratikus és felszabadulásra tö­rekvő erőket tömörítik az Imperializ­mus és a gyarmatosítás ellen, a min­den nép szabadságáért, önállóságá­ért és független fejlődéséért vívott harcban. A békés együttélésben a nemzetek közti békés megértést, minden ország együttműködését a tudomány és a technika felhasználásában, a tömeg­pusztító fegyverek felszámolását, a háborúk megszüntetését, az emberi­ség haladását látjuk. Köztársaságunk a szocialista közös­ség egyik tagja, s baráti szövetség alapján törekszik fejleszteni sokol­dalú együttműködését a szocialista országokkal. A Szovjetunió népeihez régtől fogva baráti kötelékek fűztek minket s ezek a felszabadulás után még erősebbek lettek. Népünk és a szovjet nép között valóban testvéri és elvtársi viszony alakult kí. Ez az elvtársi viszony a kölcsönös együtt­működésében és a két ország állandó közeledésében tükröződik vissza. Kül­politikánk alapjának tartjuk barátsá­gunkat és szövetségünket a Szovjet­unióval, ez a kiindulópontunk hazánk­ban a szocializmus építése és az or­szág érlnthetetlensége megóvásának biztosításában. Felmértük a Szovjetunió jelentősé­gét a béke megőrzése és általában a szocializmus védelme szempontjából. Nagyra becsüljük a Szovjetunió irán­tunk tanúsított baráti politikáját, amely fontos társadalmunk szilárd fejlődése szempontjából. Nagyra be­csüljük a marxizmus—leninizmus alap­elveit és a proletár internacionaliz­must, amelyhez a Szovjetunió nem­csak a velünk fenntartott kapcsola­taiban, hanem más szocialista orszá­gok és más rendszerű államok iránti kapcsolatában is igazodik. Tudjuk, hogy ez a politika a Szovjetunió Kom­munista Pártját képviseli, amely ren­díthetetlenül megvalósítja marxi—le­nini programját s híven igazodik a béke, a nemzetek szabadsága és a szocializmus alapelveihez. Becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártját, mint olyan pártot, mely a lenini örök­ség szellemében hozzálátott a világ első szocialista államának építéséhez és ma elsőként építi az új kommunis­ta társadalmat. Pártunk szilárdan áll a Szovjetunió Kommunista Pártjának oldalán, a múltban sokat tanult tőle és számos tapasztalatát érvényesíti tevékenységében. Elvtársi kapcsola­tunk a marxizmus-leninizmus szilárd alapelveire épül. Tagadhatatlan tény, hogy a Szovjet­unió létrejötte óta világviszonylatban a szocialista törekvések fellendülésé­nek bázisa és szilárd támasza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mutatott nemcsak a Szovjetunió né­peinek, hanem utat mutat azoknak a népeknek is, amelyek ma térnek rá a szocializmus felé vezető útra. 1945 után fokozatosan baráti szö­vetségre léptünk más testvéri orszá­gokkal ls, melyek hozzánk hason­lóan a szocializmus útjára léptek. Ez a szövetség évről évre politikai, gaz­dasági és kulturális viszonylatban mind nagyobb jelentőségű lesz, és hasznára vált nemcsak nekünk, ha­nem a testvéri országoknak is. Jó baráti kapcsolatokat teremtet­tünk a Lengyel Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Ro­mán Népköztársasággal, a Bolgár Nép­köztársasággal és a Mongol Népköz­társasággal. Ezekkel a baráti népek­kel egybefűznek minket a marxizmus — leninizmus alapelvei, amelyekhez az országépités során Igazodunk. K' bontakozódott velük gazdasági együtt­működésünk, ökonómiai téren kölcsö­nösen kiegészítjük egymást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni sze­retném, hogy támogatjuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevé­kenységét, mivel a KGST nézetünk szerint fennállásának 16 éve alatt vi­lágosan igazolta a szocialista orszá­gok lehetőségeit, főleg a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei­nek fokozatos érvényesítése terén. Sikeresen, mindkét fél javára bő­vülnek baráti kapcsolataink és együtt­működésünk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A Kubai Köztársasághoz is baráti kapcsolatok és kibontakozódó együttműködés fűz bennünket. Nagyra becsüljük Kuba né­pének szilárd állásfoglalását, amely előretolt harci állásban küzd az ame rikai imperializmus ellen. Baráti viszonyban állunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal, amelynek az Amerikai Egyesült Államok agresszív erőivel hősiesen harcoló népét szívélyesen köszöntjük. Rendíthetetlenül állunk a vietnami nép oldalán és támogatni fogjuk igaz­ságos harcát. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy Vietnam népe győzni fog, és az amerikaiak előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek távozni ebből az országból. Részünkről mindent megszeretnénk tenni és meg is teszünk annak érde­kében, hogy a Kínai Népköztársaság­gal és a kínai néppel fejlődjenek ba­ráti kapcsolataink és kölcsönös együtt­működésünk. Hasonlóképpen szeret­nénk, ha ilyen viszony alakulna ki köztünk és az Albán Népköztársaság, illetve annak népe között. Ügy vél­jük, a szocialista erők egysége, az antiimperialista erők ma különképpen fontos egységfrontja érdekében félre kell tennünk mindazt, ami Ideológiai téren elválaszt bennünket és ezzel szemben keresnünk kell a közeledés útját-módját. Viszályunkon az impe­rializmus élősködik, amely támadóbb szellemű, ha látja, hogy nem tudunk egységre lépni. Külpolitikánkban kölcsönösen együtt­működünk a szocialista országokkal, arra törekedve, hogy támogassuk egy­mást, közösen és egységesen lépjünk fel a ma mind sürgetőbben jelentkező problémák megoldásában. A világ népei megismerik a függetlenség s a béke igazi védelmezőit Korunk sorsdöntőén fontos kérdése a háború ellen, — a világbékéért foly­tatott harc. Meggyőződésünk szerint a világháború nem elkerülhetetlen, így van ez annak ellenére, hogy nem változtatjuk meg nézetünket az impe rializmus jellegét illetően. Az Impéria lizmus jellegéből ered a háború, az antikommunizmus, a szabadságért, a demokráciáért és az egyenjogúságért küzdő nemzetek elleni agresszió ve­szélye. Tudjuk, hogy a kommunis­táknak és minden haladó erőnek to­vábbra is kitartóan küzdeniük kell a béke megőrzéséért. Nem érdekünk kiélezni viszonyun­kat a tőkés világgal, hívei vagyunk a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének. Tudjuk, hogy a kölcsönösen előnyös kereske­delmi kapcsolatok számunkra éppúgy szükségesek, mint a tőkésországok számára. Sokat kell eladnunk, de so­kat kell vásárolnunk ís, hogy bizto­sítsuk országunk gazdaságának nor­mális menetét. Ogy véljük, hogy az ilyen kapcsolatok használnak a köl­csönös megismerésnek is s egyben szilárdítják a világbékét. Természete­sen ezek a kapcsolatok sohasem ve­zethetnek arra, hogy elnézzük a tő­késállamoknak a gyengébb országok elleni támadó akcióit. Mindig a sza­badságért és a függetlenségért har­colók pártján állunk. A világ ma tanúja az amerikai Im­perializmus háborús agressziójának, amely elvitatja a vietnami néptől azt a jogot, hogy saját országában önma­ga döntsön. Az Egyesült Államok az ilyen és az ehhez hasonló akciókat a kommunizmus elleni jelszavának cégére alatt folytatja. Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy a múlt­ban ilyen kommunistaellenes zászlót emelt magasba Hitler és ilyen jelszó jegyében rabolta el sok nemzet sza­badságát. Nemcsak a szocialista országok, ha­nem a világ minden haladó és de­mokratikus ereje is elítéli az Egye­sült Államok eljárását. Az Egyesült Államokban a közvélemény befolyá­solása érdekében beszélni kezdtek ar­ról, hogy készek ún. „feltételek nél­küli békés tárgyalást" folytatni. Va­lójában azonban továbbra is feltétele­ket támasztanak, mégpedig olyan le­hetetleneket, hogy a tárgyalásból elő­re kizárják a vietnami nép igazi kép­viselőit. Az Amerikai Egyesült Álla­mok képviselői azonban nagyon téved­nek, ha úgy vélik, hogy a vietnami népet s annak képviselőit meghátrá­lásra kényszeríthetik, ha az egyik ol­dalon felkínálják a tárgyalást, a má­sik oldalon pedig ezt a javaslatukat a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásával „támasztják alá". Az amerikai katonai hatalom fellé­pése a Dominikai Köztársaságban fs a reakciós tábornokoknak nyújtott tá­mogatása is világosan igazolta azt az ellenforradalmi szerepet, amelyet ma az Egyesüli Államok világszerte be­tölt. Ezt a népakarattal szembeszegü­lő beavatkozást nyíltan azzal mente­getik, hogy a felkelő erők győzelme második Kubát hívott volna életre. Ugyanakkor Johnson elnök kijelenti, hogy a Dominikai Köztársaságban ma­roknyi kommunista igyekszik kezébe kaparintani a hatalmat. S Itt felme­rül a kérdés, miért kell Ilyen marok­nyi ember ellen annyi amerikai kato­nát hadba küldeni. Ma sokkal világo­sabb, mint bármikor ezelőtt, hogy az amerikaiak más országok ügyeibe va­ló beavatkozásuk során semmibe ve szik a nemzetközi jogot, fenntartják maguknak azt a jogot, hogy beleszól­janak még partnereik külpolitikájába ís és ezt a politikát aszerint ítéljek meg, hogy kedvez-e vagy sem az Egyesült Államok érdekelnek. A világ népei ebből az iskolából, az ameri­kaiak áláspontjából bizonyára okul­nak és az Egyesült Államokról, ún. békés törekvéséről kialakított vélemé­nyüket helyesbítik s nagyobb éberség­gel tekintenek rá. A nemzetközi feszültség légköre megfelel a Német Szövetségi Köztár­saság militarista és revansista körei terveinek és célkitűzéseinek. Nem le­het közömbös számunkra, hogy két évtizeddel a második világháború be­fejezése után veszélyes fokot ért el a nyugatnémet militarizmus felújítása. Ma már a revansizmus leplezetlen hir­detése a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánypolitikájának része lett. Ez a tény, valamint a bonni kormány törekvése, hogy atomfegyverekre te­gyen szert, megmutatja, milyen útra akar újra rátérni a német militariz­mus. A nyugatnémet kormánykörök ki­tartóan hangsúlyozzák, hogy a Német Szövetségi Köztársaság békés állam és a szocialista országok igazságtala­nul ítélik meg politikáját. Sőt, az utóbbi időben gyakran beszélnek kész­ségükről, hogy megjavítsák kapcsola­taikat a kelet-európai országokkal. Ugyanakkor azonban érvényesítik a nagyhatalmi elgondolásaikat kifejező Halistein-doktrinát. Külpolitikánkban továbbra is arra fogunk törekedni, hogy jó viszonyban legyünk nyugati szomszédunkkal, fej­lesszük kereskedelmünket és együtt­működésünket. Természetesen a Né­met Szövetségi Köztársaságtól elvár­juk a müncheni szerződés és minden ebből eredő következmény érvényte lenségének elismerését. Külpolitikánkban jó szándékkal ke­ressük annak lehetőségeit, hogy alap­vetően megoldjuk a világbéke kérdé­sét. Tapasztalatainkbői kiindulva azon­ban nem elégedünk meg a szép sza­vakkal és az ígéretekkel, hanem konk­rét egyezményeket és Intézkedéseket kívánunk a háború megakadályozása érdekében. Tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre, kénytelenek vagyunk gon­doskodni hazánk védelméről és telje­síteni a Varsói Szerződés tagságából eredő kötelességeinket. Elvtársak, a béke megőrzése, a nemzetek sza­badsága és világszerte a további for­radalmi átalakulás sikere szempontjá­ból döntő fontosságú a szocialista or­szágok egysége, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége, minden for­radalmi erő egysége. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kommunista mozgalom al­kotó részeként, a többi testvérpárttal vállvetve mindig harcolt a nemzetkö­zi kommunista erők szilárd felzárkó­zottságáért, a marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságáért. Az 1957. és az 1960. évi moszkvai tárgyalásokon a kommunisták egységét, a közös cél­kitűzésekért folytatott egységes harc érdekét pártolta. Ezért ez év márciusában pártunk is részt vett a 19 kommunista és mun­káspárt moszkvai konzultatív ülésén, amelyen a pártok képviselői kifejtet­ték nézeteiket, hogyan lehetne leküz­deni a nemzetközi kommunista moz­galom ellentéteit. Részt vettünk ezen a tárgyaláson, mert úgy véljük, hogy keresnünk kell az egység helyreállí­tásának minden lehetőségét és erre nem várhatunk ölbe tett karral. A nemzetközi kommunista mozga­lom helyzetével és főleg a moszkvai tárgyalás eredményével — amint önök tudják — nemrégen pártunk Központi Bizottsága is foglalkozott és teljes egyetértését fejezte ki a moszk­vai tárgyalás következtetéseivel, illet­ve közös közleményével. Fontolóra vettük annak módját is, hogy pártunk miképpen segíthetné elő tevékenyen a moszkvai konzultatív ülésen kitűzött célok elérését, hogy a szocialista vi­lágrendszer és a nemzetközi kommu­nista mozgalom további győzelmeket arathasson. Véleményünk szerint ma különös­képpen sürgetően előtérbe kerül min­den kommunista és munkáspárt egy­séges fellépésének követelménye. A kommunista mozgalom egységéért Elvtársak, tisztelt vendégeink, ked­ves barátaink! E napokban velünk együtt a köz­társaságszerte megrendezett gyűlése­ken dolgozóink is megemlékeznek a húsz évvel ezelőtti felszabadulás nagy napjáról. Országunkban sok minden megváltozott, szorgalmas munkával felépítettük az erős szocialista köz­társaságot, a munkások, a parasztok és minden dolgozó igazi hazáját. A dolgozóknak a pártba vetett bi­zalmát bizonyítja a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny nagy fellen­dülése is. Az elmúlt esztendő és az idei év ünnepségeinek lefolyása, va­lamint az idei május elsejei manifesz­tácló is világos politikai kifejezése annak, hogy népünk határozottan kö­veti kommunista pártunkat. A felsza­badulás 20. évfordulójával kapcsolatos munkaverseny és az ennek keretében kifejtett kezdeményezés a múlt évben és ez idén is hozzájárult jó eredmé­nyeink eléréséhez a népgazdasági terv teljesítésében. Meggyőződésünk, hogy dolgozóinknak ez az alkotó szel­lemű mozgalma további munkasike­rekre vezet, továbbfejleszti a szocia­lista társadamat és megszilárdítja köz­társaságunkat.. Ülésünkről elvtársi üdvözleteinket küldjük munkásosztályunknak, min­den dolgozónknak. Elvtársi üdvözleteinket küldjük a Szovjetunió és minden szocialista or­szág dolgozóinak. Internacionális üd­vözleteinket küldjük minden ország munkásosztályának és baráti üdvözle­teinket minden békeszerető népnek. Elvtársiasan köszöntünk minden kommunista és munkáspártot, azt kí­vánva, hogy a marxizmus-leniniz­mus alapján megszilárduljon mozgal­munk egysége. Dicsőség munkásosztályunknak és minden szocializmust építő dolgozó­nak! Dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely a kommunizmus fe­lé vezeti a szovjet népet és a hábo­rúk nélküli világért, a haladás és a szocializmus világáért folytatott harc élén áll! Szilárduljon a szocialista országok együttműködése és egysége, a béke és a szocializmus világgyőzelme ér­dekében! Szilárduljon minden nemzetközt kommunista erő egysége! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk vezető ereje! Éljen Csehszlovák Szocialista Köz­társaságunk!. ŰJ SZÖ 6 * 1965. MÁJUS S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom