Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)
1965-05-09 / 127. szám, vasárnap
.szabad lv ' A második világháború még véget sem ért, a távol keleti arc vonalakon még százezrével pusz tultak az emberéletek, de a szov jet hadsereg felszabadító alakú latai nyomán köztársaságunkban az élet kezdett visszatérni a ren des kerékvágásba. Népünk mun kájában talált gyógyírt a háború ütötte szörnyű sebekre. Megkezd te az új élet építését. Húsz év telt el azóta, húsz mozgalmas történelem- és em berformáló esztendő. Vessün egy pillantást erre a két évtized re, az eredményes és buktatók kai teli küzdelem hősi eposzára 1945 Május 9. Európában véget ért a második világháború. Az ország és szíve - Prága — felszabadult. A csehszlovák kormány első intézkedései közé tartozott az iskolák államosítása. Megalakultak az első népbírósá gok. Feladatuk a háborús bűnösök és a hazaárulók felelősségre vonása volt. A fasisztákkal kollaborált nagybirtokosok és gyárak vállalatait nemzeti gondnokság alá helyezték. Július 1. A Nemzeti Front felhívással fordult a csehszlovák néphez: fogjon hozzá gazdaságunk újjáépítéséhez. Augusztus 1 5-1 9. A kormány rendeletet adott ki a dolgozók egységes állami biztosításáról, amely kiterjedt dolgozóink kilencven százalékára. Október 2 5. ünnepélyesen ki hirdették a bányák, a kohók, a bankok és biztosítók, az 500 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemek államosításáról szóló dekrétumot. November 11. Pénzreform az infláció veszélyének elhárítására. 1946 Február 2 7. Budapesten csehszlovák-mogyar szerződést írtak alá a két ország közötti lakosságcseréről A szerződés szerint március 4-től kezdve egy év alatt negyedmillió szlovák lakost kellett volna áttelem'teni Magyarorszáról Csehszlovákiába, s ugyanennyi magyart Magyarországra. Olyan fejezet kezdődik, amelynek egyes fejleményeit (reszlovakizálás, deportálás, az osztályszempontok elferdítése) később pártunk elítélte és biztosította a magyar nemzetiségűek egyenjogúságát. Április 1 9-2 2. Prágában az I. szakszervezeti kongresszuson végleg egyesült a cseh és a szlovák szakszervezeti mozgalom, amelynek összesen 1 812 645 tagja volt. Március 28-31. A CSKP VIII. kongresszusa fő irányvonalként tűzte ki a proletár diktatúra békés úton történő megszilárdítását. A párt elnöke Klement Gottwald elvtárs lett. Május 2 6. Nemzetgyűlési választások. A kommunista párt a szavazatok 38 százalékát kapta, s így az ország legerősebb pártja lett. Az új kormány összeállításával Klement Gottwald elvtársat bízták meg. Július 2. Megalakult az új köztársaság kormánya, élén első ízben állt kommunista. Július 9. Klement Gottwald nemzetgyűlési programbeszédében ismertette a kétéves gazdasági terv irányelveit. 1947 Január 1. Megkezdődött a kétéves gazdasági terv, amely az ipari termelés háború előtti színvonalának elérését, sőt 10 százalékos túlszárnyalását, valamint Szlovákia iparosítását tűzte ki alapvető céljául. Április 1. A háború utáni első árleszállítás évi 7,5 milliárd korona megtakarítást jelentett a dolgozóknak. Három és fél milliárd koronával csökkent a béradó, és emelkedett a családi pótlék. A mezőgazdasági termékek árának emelése másfélmilliárd koronával növelte a mezőgazdasági dolgozók jövedelmét. Április 4. Hradec Královén J. Ďuriš földművelésügyi miniszter kihirdette az ún. hradeci programot, amelynek lényegét ,,A föld azé, aki megműveli* jelszó fejezte ki. Július - augusztus. Nagy aszály sújtotta mezőgazdaságunkat, katasztrófálisan gyenge termés volt. A Szovjetunió 600 000 tonna kenyérNÉPÜNK GYŐZELMES ÚTJA (Folytatás a 3. oldalról) dését. A párt lépései teljes mértékben összhangban voltak az alkotmánnyal és a törvényekkel. Az alkotó párttevékenységről szóló lenini elv alkalmazása ezekben a döntő pillanatokban a munkáshatalom megteremtéséhez vezetett. Eltávolítottuk azokat az akadályokat, amelyeket a szocializmus útjába a burzsoázia gördí tett. Az 1948-as februári események Idején — a történelem folyamán első ízben nálunk bizonyosodott be a szocialista forradalomba való békés átmenet lehetősége, mégpedig egy iparilag fejlett országban. Csehszlovákia népe még egyértelműbben, még szilárdabban a Szovjetunió mellé zárkó zott fel és a születő szocialista tábor szilárd láncszeme lett. Új köztársaságunk első időszaka és dolgozó népünk 1948 februári győzel me a helyes stratégia és taktika bizonyítéka. Ezt a taktikát kommunista pártunk Központi Bizottsága alkalmazta, melynek élén Klement Gottwald elvtárs állt. Felépítettük a szocialista társadalmat Elvtársaki A februári győzelemmel hazánkban megoldottuk a szocialista forradalom alapvető kérdését, megoldottuk a „ki kivel tart" problémáját a politikai hatalom szempontjából. A munkásosztály, amely a februári események után — a kommunista párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével tovább erősödött — az országban a hatalmat teljes mértékben a kezébe vette. A hatalom gyakorlása közben a városi és a falusi dolgozókkal, a dolgozó parasztsággal való szövetségre támaszkodott. Ezek az erők a csehek és szlovákok megújhódott Nemzeti Frontjában tömörültek, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetett. Csehszlovákia Kommunista Pártja előtt ebben az időben új feladat állott: népünket a marxi—lenini tanítás szellemében a szocialista társadalom építésének útján kellett vezetnie. Olyan társadalom felépítéséről volt szó, ahol mindörökre megszűnik az embernek ember általi kizsákmányolása és ahol majd megteremtjük a szocialista termelési viszonyokat. Előttünk állt a Szovjetunió Kommunista Pártjának példája, a szovjet népnek a szocialista építésben szerzett gazdag tapasztalata. Nem voltunk egyedül, mint a Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni időkben. További országok is a szocialista építés útjára léptek. A pártunk IX. kongresszusán kitűzött, a szocializmus felépítését meghatározó irányvonal a szocialista forradalom eredményeinek megszilárdítását, a nép politikai aktivitásának növelését és elsősorban a proletárdiktatúrának a szocialista termelési viszonyok győzelme érdekében tett erőfeszítését, a szocializmus anyagiműszaki bázisának kiépítését jelölte ki alapvető feladatként. Röviddel a februári győzelem után további ipari üzemek, az üzlethálózat és a pénzintézetek államosítása következett. Megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átépítése, a szocialista nagyüzemi termelés megteremtése. Csak így válhatott lehetővé a lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének biztosítása. A szocialista szektor erőssége — amely elsősorban az iparban, a pénzügyekben és az üzlethálózatban mutatkozott meg — lehetővé tette a szocialista rendszer előnyeinek kihasználását. A szocializmus anyagiműszaki bázisának megteremtése a központi népgazdaságfejlesztési terv szerint történt. Megkezdődött a szocialista iparosítás, melynek elsősorban a termelőerők gyors fejlesztése, az országon belüli különböző gazdasági fejlettségi fokok folyamatos kiegyenlítése, és az egységes népgazdasági rendszer megteremtése volt a célja. A szocialista iparosítás folyamán sikerült lényegében növelnünk az ipari termelést, amely elejétől fogva népgazdaságunk alapját alkotta. Az 1950—1960 közötti évtizedben az ipari termelés átlagos évi növekedése csaknem 11 százalék volt. Olyan feltételek között értük ezt el, amikor a szocializmus építésének érdekei és a nemzetközi helyzet a népgazdaság strukturális átépítését — a nehézipar és főleg a gépipar javára — szükségszerűen megkívánta. A fejlődés fő forrása a széles körű beruházási építkezések rendszere, a Szovjetunióval egyre inkább elmélyülő kapcsolat és a többi szocialista országgal való együttműködés volt. Az országépítés folyamán a dolgozók széles körű aktivitása is sokat segített. Emlékezzünk csak vissza az első ötéves terv Idején kibontakozódott szocialista munkaversenyre, az élmunkás mozgalomra, az újítókra, a szocialista munka úttörőire. A szocialista építésben végzett munka a becsület és a dicsőség szimbólumává vált. Kialakulóban volt a szocialista ember erkölcsi arculata. A dolgozónak ebben a széles körű és alkotó mozgalmában az üzemi pártszervezeteknek és a pártszerveknek jutott a fő szerep. A mozgaioln fejlesztése érdekében a pártfunkcionáriusok szakszervezeti és Ifjúsági funkcionáriusaik tízezrei végeztek áldozatos munkát. Az első ötéves terv ** és részben második ötéves terv éveiben számos új termelési ágazatot kellett felépítenünk és az embereket új szakmába kellett betanítanunk. Olyan termelési ágazatok voltak ezek, amelyeket hazánkban régebben egyáltalán nem Ismertünk. Nem valamiféle autarktikus nyomásra építettük ezeket az iparágakat, hanem azért, mert a nemzetközi helyzet így kívánta. Az imperialista hatalmak nyomása azt bizo nyitotta, hogy meg kell szüntetnünk iparunknak a tőkés országokra való utaltságát, függőségét. Másrészt szükséges volt, hogy Csehszlovákia, az iparilag fejlett és hagyományokkal rendelkező ország a proletár nemzet köziség szellemében a többi szociális ta országot is segítse a szocialista építésben. És nem utolsósorban gondolnunk kellett a köztársaság védel mének biztosítására is, mert fennállt a szocialista tábor elleni agresszió reális veszélye. A szocializmus gazdasági alapjainak lerakása időszakában Szlovákia iparosítása politikailag is jelentős tett volt. Szlovákiának a burzsoá köztár saságtól örökölt elmaradottsága, agrár jellege megváltozott. Megteremtettük a csehek és a szlovákok további közeledésének gazdasági alapjait. Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájának becsületére válik a szlovák és a cseh munkásosztály erőfeszítésének közös gyümölcse, hogy aránylag rövid idő alatt a régebben oly elmaradott Szlovákiát gazdaságilag fejlett országrésszé sikerült kiépítenünk, ahol a termelés zömét már a korszerű technikával rendelkező fejlett ipar adja. Szlovákiában az ipari termelés gyorsabban növekedett, mint a cseh országrészekben, a korszerű ipari üzemek tucatjai itt épültek, több üzemet korszerűsítettünk és termelését kiszélesítettük. Ezek a tényezők voltak a csehszlovák népgazdaság fejlődésének, a termelőerők növekedésének fő forrásai. A szilárd ipari bázis kiépítése a munkásosztály számára lehetővé tette — mégpedig aránylag rövid idő alatt — a szocialista termelési viszonyok győzelmének, és a csehszlovák szocialista társadalom felépítésének biztosítását. Ebben fontos szerepet játszott a mezőgazdaság szocialista átépítése. Érvényes volt a IX. kongresszuson hozott határozat: A falu szocializálódása nélkül nem építhetjük fel a szocializmust!" E bonyolult probléma megoldása folyamán Csehszlovákia Kommunista Pártja lenini szövetkezetesítés! elvet követte, amely hazánkban is teljes mértékben bevált. A munkásosztálynak a kis- és középparasztokkal kötött szilárd szövetsége, a mezőgazdaságnak nyújtott állandó politikai, gazdasági és termelési segítsége, a falusi gazdagok fokozatos gazdasági korlátozásának politikája tette lehetővé, hogy gyakorlatilag 10 év alatt sikerült megteremtenünk a mezőgazdasági szocialista szektor döntő fölényét. Ezzel nemcsak a korszerű, szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjait vetettük meg, hanem elsősorban alapjában véve az egész társadalomban megtörtént a szocialista termelési viszonyok történelmi jelentőségű kialakítása. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a termelés a mezőgazdaság szövetkezetesítése idején is fokozódott. 1948-hoz viszonyítva — amikor a teljes mezőgazdasági termelés a háború előttinek mintegy 76 százalékát tette ki — a termelést több mint egyharmadával növeltük, a piaci termelés pedig több mint kétszeresére emelkedett. Itt tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a mezőgazdaság ezeket az eredményeket lényegesen kevesebb munkaerővel érte el, hisz több mint 960 000 mezőgazdasági dolgozó ment át az iparba és a népgazdaság más ágazataiba. Az egy főre eső mezőgazdasági termelés 1936-hoz viszo^ nyitva szemes terményekből 16,6 kilóról 45,23 kilóra — húsból 189,6 kilóról 761,8 kilóra emelkedett. A szocialista gazdaság építése és fejlődése — annak ellenére, hogy nagy beruházásokat igényelt, és állandó harc kísérte a hazai és a külföldi reakciónak a szocialista építés megzavarására tett kísérletei ellen — lehetővé tette dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését. Kielégíthettük a dolgozók alapvető szociális és kulturális igényeit, évről évre növekedett az egyéni és a társadalmi fogyasztás. Jelentős összegeket fordítottunk lakások, egészségügyi és szociális berendezések, valamint iskolák építésére, a kulturális fejlpdés anyagi feltételeinek megteremtésére. A marxi—lenini eszmék gyakorlati megvalósítása — melyből Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája kiindul — a népnek nagy vívmányokat hozott és végérvényesen meggyőzte a dolgozókat a megkezdett út helyességéről. Teljes joggal mondhatjuk, hogy kommunista pártunk — a komoly politikai vezetőerő szerepét betöltve — a szocializmus győzelméért folytatott harcban becsülettel helyt állt. Ezen a tényen mit sem változtatnak a múltban elkövetett egyes hibák, melyekkel kapcsolatban a párt helyesen állást foglalt, s volt elegendő ereje ahhoz, hogy meglelje az utat helyrehozásukhoz. Nem akarjuk titkolni, hogy a pártvezetés 1948 februárja után bizonyos hibákat követett el, melyek a párt, és az állami tevékenységben a lenini normák megsértését jelentették. Tény azonban, hogy ezeket a hibákat aránylag rövid időn belül felismertük. Már a párt Központi Bizottságának 1953 decemberi ülésén fokozottabb hangsúlyt kaptak az olyan kérdések, mint például a kollektív vezetés elveinek betartása, a tömegpolitikai és a neveiőmunka megszilárdítása, a párt és a nép kapcsolatának megszilárdítása, a formalizmus elleni harc a pártmunkában stb. A párt egyre következetesebben harcolt a lenini módszerek érvényesítéséért: védte a marxizmus—leninizmus tisztaságát mind a jobboldali veszély — a revizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és szektásság ellen. Pártunkban és az országban — különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatására ez a folyamat tovább erősödött. Az 1956. évi országos konferencia elítélte az osztályharc helytelen értelmezését és a szocialista törvényesség betartásának biztosítására intézkedéseket hagyott jóvá. Csehszlovákia Kommunista Pártja levonva a tanulságot a személyi kultusz káros hatásáról elsősorban arra törekedett, hogy megszüntesse mindazt, ami zavarja és gyengíti alkotó munkájának marxista—leninista jellegét, kapcsolatát á munkásosztállyal és az összes dolgozókkal, vezető szerepének érvényesítését társadalmunkban. Fokozatosan jóvátette a helytelen módszerek következményeit, orvosolta a sérelmeket. Olyan intézkedéseket foganatosított, hogy a múlt hibái és melléfogásai többé ne ismétlődhessenek meg, hogy a pártés az állami tevékenységben teljes mértékben érvényesüljön a lenini elv, a jog, de a kommunista párt tagjainak és a szocialista állam polgárainak kötelessége is. Csehszlovákia Kommunista Pártja ugyanakkor erélyesen szembeszállt mind a revizionista irányzatokkal, mindpedig a párt- és az állami tevékenységben gyakorolt nem lenini munkaformák elleni harcával való visszaéléssel, és helyesen hangsúlyozta, hogy az akkori helyzetben főleg a jobboldali veszély fenyegette további szocialista fejlődésünket, valamint a nemzetközi forradalmi mozgalom akcióképességét. Kommunista pártunk a lenini szellemben tökéletesítette munkáját s haladt a szocialista demokrácia elmélyítésének útján — főleg a dolgozók fokozottabb részvételének biztosításával az állami és a népgazdaság irányításában, a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésével, valamint azzal, hogy országos viták keretében tanácskozott a dolgozókkal a szocializmus építésének főbb kérdéseiről. Szocialista társadalmunk győzelméhez vezető utunkon az egyik alapvető tényező a Nemzeti Front politikája volt. A politikai pártok haladó erői — melyek 1948 februárja után Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a megújhodott Nemzeti Frontban tömörültek — a társadalmi szervezetekkel karöltve azoknak az erőknek szilárd politikai frontját hozták létre, melyek országunkban a szocialista fejlődést támogatták. E a politika teljes egészében helyes volt és a jövőben is kezesség a politikai és társadalmi erők szilárd egységére — a marxizmus—leninizmus alapján. Létrehoztuk gazdaságunk továbbfejlesztésének alapjait Elvtársak! A mezőgazdaság kollektivizálásának folyamata 1960-ban annyira előrehaladt, hogy a szocialista szektor döntő túlsúlyba került. A társadalom osztályösszetétele a városokban és a falvakon egyaránt alapjában megváltozott, s a burzsoázia mint osztály megszűnt. Létrejött a két baráti osztály, a munkásoké és a szövetkezeti parasztságé, és a velük egybeforrott értelmiség szocialista társadalma, a szocialista nemzetek — a csehek és a szlovákok, valamit az országban élő nemzetiségek egyesülése. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezeket a változásokat tartotta szem előtt, amikor a szocialista alkotmány elfő gadását javasolta, amelyben rögzítettük a szocializmus győzelmét hazánkban. A szocialista alkotmány nemcsak a szocialista fejlődés egy szakaszának eredményeit fejezi ki, hanem egyben alap is, melyből az új időszak kezdeténél kiindultunk. Az új időszak alapvető tartalmát már Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa is kifejezésre juttatta: „A szocializmus építésének betetőzése nem előre megszabott Időszak. A fejlődés egész időszakát jelenti, melyben a szocializmust és a fejlett szocialista társadalmat építjük s anyagi és kulturális tartalékokat halmozunk fel és hozunk létre a kommunizmusba való fokozatos áttérés érdekében." Tevékenységünk ilyen értelmezését a szocializmus győzelme után Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa formálta konkrét feladatokká, melyek hosszú időre érvé nyesek. A XII. kongresszus első helyre a következő feladatot állította: „A termelés, a tudomány és a technika eddig elért színvonala alapján tovább kell a népgazdaságot fejleszteni. Alapvető feladat jelenleg a termelő erők színvonala közötti különbségek kiegyenlítése az Iparban és a mezőgazdaságban. Majd fokozatosan el kell érni a termelés és a szükséglet közötti egyensúlyt. A népgazdaság fejlődésével összhangban, a munka szerinti jutalmazás szocialista alapelvének és az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítésével tovább kell emelni a dolgozók életszínvonalát." Országunk az elmúlt években szilárd gazdasági-ipari alapot épített, melynek erejére szocialista társadalmunk további fejlődése folyamán támaszkodhatunk. Ezt a bázist továbbra is tökéletesítenünk kell, és elsősorban újabb lehetőségeket kell teremtenünk a munkatermelékenység lényeges növelésére, mely feltételeink és a teljes foglalkoztatottság közepette a termelés s a nemzeti jövedelem növekedésének, valamint a dolgozó nép életszínvonala további emelésének döntő feltétele. Ez megköveteli, hogy a gazdaság extenzív fejlesztéséről áttérjünk az intenzív fejlesztésre, hogy széleskörűen érvényesítsük a tudományos Ismereteket, s a termelési folyamatba vezessük be a korszerű technikát. Emlékszünk arra, hogy ezt a feladatot nemcsak a XII. kongresszuson tűztük kl. Ennek már a harmadik öt-, éves terv fő tartalmát kellett volna képeznie. Azokat a feltételeket azonban, amelyeket kommunista pártunk a változás érdekében kezdett kialakítani P-S 1961—1963-ban komolyan megzavarták a külső és a hazai körülmények. A külső körülmények közül meg kell említenünk azt a tényt, hogy rendkívül győrs változásokat kellett eszközölni a külkereskedelemben. Ezzel nem számoltunk, s annak szükségességét váltotta ki, hogy népgazdaságunk menetének 1 biztosítása érdekében a kapitalista piacon devizáért vásároljunk. A belső körülmények között kell említenünk az 1962—1963-as kemény telet, mely komolyan érintette az egész népgazdaságot, s a termelésben és a nemzeti jövedelemben is százmilliós veszteségeket okozott. Mindez — a mezőgazdaság számára kedvezőtlen évekkel együtt — igen megnehezítette az előttük álló feladatok megoldását. A nehézségek felhalmozódása idézte elő, hogy a harmadik ötéves tervet nem valósíthattuk meg teljes egészében, és Csehszlovákia Kommunista Pártjának számtalan intézkedést kellett foganatosítania, melyek arra voltak hivatva, hogy a legrövidebb időn belül áthidalhassuk a gazdasági fejlődés ideiglenes lassúbbodását anélkül, hogy mélyebben kihatottak volna a dolgozók életszínvonalára. Ma már elmondhatjuk, hogy ezek az intézkedések hatásosak voltak, s nemcsak a legnagyobb nehézségek leküzdésére, hanem a népgazdaság felfelétvelő fejlődésének felújítására vezettek. i Folytatás az 5. oidakmJ fíl SZÖ 4 + 1985. MÁJUS 9.