Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-09 / 127. szám, vasárnap

NÉPÜNK GYŐZELMES ÜTJA ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZÉDE A PRÁGAI VÁRBAN ELVTÁRSAK, TISZTELT VENDÉGEK, BARÁTAIM! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlésnek és a köztársaság kormányának ezen a mai közös ünnepi ülésén, amelyen részt vesznek becses vendégeink is, a testvérpártok és a baráti országok küldöttségei, kicsúcsosodnak hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 20. évfordulójának ünnepségei. 1945. május 9-e történelmi határkő országunk népének életében, éppúgy, mint számos más állam történetében. Ez egyben az egész emberi ség történelmi jelentőségű eseménye volt. Ezen a napon a hős szovjet hadsereg és a Hitler-ellenes koalíció más országainak hadseregei az utolsó csa pást mérték a hitleri Németország agresszív erőire. Európában befejező dött a második világháború és drá gá,n megváltottuk a békét. Térdre kényszerltettük a legreakclósabb rendszerek egyikét, e hitleri német fasizmust, amely leigázta nemzetek egész sorát, megfosztotta őket állami önállóságuktól, közvetlenül veszélyeztette nemzeti létüket gazdaságilag kizsákmányolta őket, és fékevesztett terrort indított a demo kratikus, különösképpen pedig a kommunista erők ellen, tömegesen gyilkolta az embereket. Történelmi tény, és a világ további íejlödése szempontjából rendkívül fontos tényező, hogy a Szovjetunió népe hozta meg a fasizmus fölötti győzelem érdekében a legnagyobb emberi és anyagi áldozatokat, a szovjet nép viselte a második világháború legsúlyosobb terhét. A szovjet népé a legnagyobb érdem a hitleri Németország leverésében, a leigázott népek nemzeti szabadságának és állami függetlenségének felújításában. Számos ország népe a Szovjetuniónak és a szovjet hadseregnek köszönheti közvetlen felszabadulását, és egyben a belső nemzeti felszabadító harc sokoldalú támogatását. Az ilyen országok közé tartozik Csehszlovákia is, ,s ezért népünk örök időkre hálás és forró barátságot érez a világ első szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió iránt. Sohasem feledkezünk meg a szovjet emberek tízezreiről, akik a szovjet hadseregben életüket áldozták felszabadulásunkért, sem azokról a százezrekről, akik a területünkön vívott harcokban megsebesültek. Ebben az ünnepélyes pillanatban üdvözletünket küldjük minden szovjet katonának és szovjet állampolgárnak, aki szabadságunkért harcolt, vagy bármiképp segítette ezt a harcot, és ma a kommunizmus útján haladó testvéri' Szovjetunióban él. Népünk forró üdvözletét küldi a Szovjetunió testvéri Kommunista Pártjának, amely a második világháborúban a szovjet hadsereg győzelmének vezető politikai ereje és szervezője volt, kikovácsolta a szovjet nép politikai és erkölcsi erejét, és a Szovjetunió nemzeteit hősiességre, a szabadságért küzdő más országok önzetlen internacionális megsegítésére nevelte. Megemlékezünk a baráti román és lengyel hadsereg tagjairól, őket is köszöntjük, akik a szovjet hadsereggel vállvetve harcoltak területünkön a német fasizmus ellen, s ebben a küzdelemben sokan közülük életüket áldozták. Erről az antifasiszta harcról megemlékezve ki kell emelnünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának jelentős tevékenységét, amely mind a második világháború előtt, a fasizmus előretörése idején, mind a köztársaság megszállása éveiben tevékenyen küzdött népünk első soraiban a náci önkény ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja a fasizmuséi lenes harc élén állt, és tevékenységével megszabta ennek a küzdelemnek az Irányát. A párt szervei és szervezetei — tekintet nélkül a nagy veszteségekre — újra kiegészítették soraikat és egészen a köztársaság felszabadulásáig aktív illegális munkát folytattak. A párt szervezte meg a szlovák nép felkelését, a partizánharcokat és a fasizmussal vívott utolsó diadalt, amely a prágai barikádokon zajlott le a háború befejező szakaszában. Szivünkben kegyelettel őrizzük Csehszlovákia Kommunista Pártja sok ezer tagjának emlékét, akik a nácizmus elleni tevékeny Illegális politika! munkában, a fasiszta börtönökben és koncentrációs táborokban pusztultak el. Hazánk történetébe örökre beíródtak azok az áldozatos harcok, amelyeket külföldi egységeink taglal, elsősorban az első csehszlovák hadlest tagjai vívtak a Vörös Hadsereg oldalán a keleti fronton. ÜNNEPI ÜLÉS ELNÖKSÉGE Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe volt a döntő feltétele annak, hogy a cseh és a szlovák nép küzdelme a fasiszta megszállás ellen, az önálló és egységes Csehszlovákia felújításáért a nemzeti és demokratikus forradalomban csúcsosodott ki, amelynek eredményei megmutatták a szocializmus útját. München és következményei nagy tanulság volt, amely mélyen belevésődött népünk tudatába. Népünk felismerte az uralkodó burzsoázia igazi arculatát. A burzsoázia a köztársaság egységét és önállóságát feláldozta osztályérdekei oltárán, és a megszállás idején kollaborált a nácikkal, a fasizmussal. A nép meggyőződött arról is, milyen kétes értéke voit hazánk szempontjából a nyugati imperialista hatalmak ún. szövetségének. Fokozatosan felismerte a burzsoázia azon részének igazi arculatát is, amely ölbe tett karral várakozott arra, hogy hazánkat a nyugati nagyhatalmak felszabadítsák és felújítsák nálunk a háború előtti viszonyokat. A nép súlyos tapasztalatai igazolták Csehszlovákia Kommunista Párta politikájának helyességét. A párt már a harmincas évektől, a fasizmus előretörésétől kezdve figyelmeztetett a hitleri támadás és az uralmon levő burzsoázia árulásának veszélyére, óvta népünket ennek következményeitől, amelyek az ország függetlenségét sújtanák. Az emberek tudatában élénken éltek a kommunista párt felhívásai, hogy létesítsünk a burzsoázia ellen egységfrontot, ' szilárd antifasiszta népfrontot a köztársaság védelmére. A nép emlékezett rá: a kommunisták külpolitikai téren arra törekedtek, hogy köztársaságunk a Szovjetunióra támaszkodjék, mint csehek és a szlovákok önállóságának, egységes államiságának és nemzeti szabadságának egyedüli szilárd zálogára. Népünk meggyőződött arról is, hogy München után, a köztársaság szétverését követően Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az egyedüli politikai erő, amely nem hódolt be a megszállóknak és a szlovák ludák reakciónak. A kommunisták az illegalitás és a terror legsúlyosabb feltételei között elsőkként kezdték meg_ az élethalálharcot a megszállókkal, a Hárha- és Tlso féle kollaboránsokkal szemben. A harc fő súlyát viselő kommunisták példamutatása fokozatosan bevonta országunk haladó erűinek mind nagyobb részét az illegális küzdelembe, majd a felszabadításáért vívott fegyveres harcba. Köztársaságunk egész területén a termelésben és a közlekedésben elterjedt a szabotázs, sztrájkok és tüntetések törtek ki, partizánbrigádok és -brigádok alakultak. A párt vezetésével mind szervezettebb lett és mind magasabb formába ment át a nemzeti felszabadító harc. jelentős politikai és fegyveres akció volt a Szlovák Nemzeti felkelés, amely a szlovák nép nagy nemzeti és forradalmi fellépéseként íródott be történelmünkbe, mivel ezzel kezdte meg országunk népe a döntő harcot a megszállókkal. Ezt a küzdelmet a prágai nép felkelése zárta be. . Az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc fejlődésének fontos határköve volt a Szovjetunió belépése a háborúba. Ez a körülmény megerősítette a második világháború nemzeti felszabadító jellegét, és támogatta azokat az erőket, amelyek a felszabadulásukkal kapcsolatos reményüket egybefűzték azzal a törekvéssel, hogy a világ első szocialista államára támaszkodtak. A Szovjetunió megfelelt ezeknek a reményeknek. A háború alatt nekünk Is állandó anyagi és harci segítséget nyújtott, főleg a partizánmozgalom tapasztalt szervezői közvetítésével. Emlékezetünkben örökre megőrizzük a szovjet partizánparancsnokok nevelt. Szemünk fényeként oltalmazzuk és gondozzuk minden ismert és ismeretlen elesett szovjet partizán és más országok partizánjai sírjait, akik hazánkban életüket áldozták i a fasiszta megszállók ellen folytatott harcban. Ebben a sorsdöntő Időszakban a Szovjetunió' álláspontjáról tanúskodik az is, hogy már 1941. Július 18-án, a harcoló nagyhatalmak köztil elsőnek írja alá a háborús együttműködésről velünk kötött szerződést, fenntartás nélkül elismeri a Csehszlovák Köztársaság szuverenitását, s újra világosan elutasítja Münchent ós Csehszlovákia megszállását. A háború derekán, 1943 decemberében további, számunkra jelentős lépésre kerül sor: a Szovjetunió és a Ceshszlovák Köztársaság aláírja a szövetségről, a kölcsönös segítségnyújtásról és a háború utáni együttműködésről szóló szerződést. Ez a szerződés Csehszlovákia népe számára a megszállók elleni (Telefoto i—. CTK) harc még szilárdabb bázisát teremtette meg, s megerősítette hitünket, hogy felújul állami létünk és függetlenségünk, s népünk szabadon dönthet sorsáról. . . -I—

ŕ— . A Szovjetunió nagy segítséget nyújtott nemzeteinknek a felszabadulásért, az állami függetlenségért és a nemzeti szabadságért vívott fegyveres harcában az önálló csehszlovák katonai egység megszervezésének és harci felkészülésének sokoldalú támogatásával is. Egységünk tagjai a Vörös Hadsereggel vállvetve derekasan verekedtek a fasisztákkal, és a győzelem után hazánk új fegyveres erőinek alapját alkották. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkásosztály növekvő befolyása a hazai ellenállási mozgalomban fokozatosan visszatükröződött abban is, hogy kialakultak a Csehszlovák Köztársaság teljesen új alapokon történő felújításának lényegbevágó belpolitikai feltételei. Megerősödött a kommunisták által vezetett harcoló dolgozó nép egysége, s ez lett az alapja a csehek és a szlovákok széles Nemzeti Frontjának, a városi és a falusi dolgozók munkásosztály és kommunista párt által vezetett politikai szövetségének. Létrejöttek a nemzeti felszabadító harc irányításának népi szervei, amelyekből fokozatosan megalakultak a nemzeti bizottságok, az új, népi demokratikus államhatalom szervei. A nemzeti bizottságok tevékenységébe bekapcsolódott az ellenállási mozgalom sok ezer résztvevője, főleg a kommunisták. Csehszlovákia Kommunista Pártja a második világháború lefolyását jellemző alapvető fejlődési irányzatokra, a Szovjetunió iránti, a nép által elfogadott szövetségre és a hazai nemzeti felszabadító harc erősödésére támaszkodva előkészítette a nemzeti és demokratikus forradalom programját, beleértve a szabad Csehszlovákia viszonyainak új elrendezését. Kommunista pártunk újból igazolta, hogy tapasztalt és érett politikai erő, amely felkészült arra, hogy vezető szerepet töltsön be államunkban. 1945 tavaszán körülményes tárgyalások után azt a programot, amelyet a kommunista párt moszkvai vezetősége dolgozott ki, lényegében elfogadták a többi politikai pártok képviselői is. A program meghatározta a nép forradalmi harcának legfontosabb feladatait. Idetartozott a régi elnyomó államgépezet szétverése, az államhatalom átvétele, a nép új hatalmi szervei, a nemzeti bizottságok által. A program megszabta a kulcsfontosságú ipar, a természeti gazdagság és a pénzügy államosításának alapelveit is. Figyelmet szentelt a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége megszilárdításának is, mégpedig a földreform megvalósítása, az ellenség és az árulók földjének és tulajdonának elkobzása révén. A program kialakította a csehek és a szlovákok testvéri együttélésének feltételeit a nemzeti kérdés elvszerű megoldása és annak útján, hogy az egységes Csehszlovákiában azonos jogokat biztosított mind a szlovák, mind a cseh nemzetnek. Ebben a programban visszatükröződött Csehszlovákia Kommunista Pártjának külpolitikai irányzata is, hogy a jövőben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségére fogunk támaszkodni. A Nemzeti Front 1945. áprilisában Košicén megalakult kormánya ezt a programot elfogadta és kihirdette. A kormányba nem kerültek be olyan reakciós erők képviselői, akik kompromittálták magukat a fasiszta megszállókkal folytatott együttműködéssel, és nem engedélyezték azokat a politikai pártokat sem, amelyek a cseh és a szlovák reakció érdekeit képviselték. A városokban és a falvakon, amelyeket a szovjet hadsereg nehéz harcokban kelettől nyugat felé haladva fokozatosan felszabadított, kiléptek az Illegalitásból Csehszlovákia Kommunista Pártjának szervezetei és szervei, valamint a forradalmi nemzeti bizottságok, s ezek a gyakorlatba ültették át a košicei kormányprogram alapelveit. A forradalmi nemzeti bizottságoknak ez a határozott fellépése igazolta, hogy népünk a múlt tapasztalatai után felszabadult hazánkban szilárd elszántsággal kezébe veszi a hatalmat. A nemzeti és demokratikus forradalom elmélyítése Elvtársak! Azzal, hogy Prága népe 1945 májusában fegyvert fogott, s a szovjet hadsereg villámgyorsan előrenyomult — ezt az összefogást május 9-én siker koronázta, felszabadult Prága, s ezzel befejeződött Csehszlovákia felszabadítása is. Győzelem koronázta nemzeteink sokéves harcát. Amikor hazánkban ismét megújhodott a szabad élet, nagyon sok munka várt a munkásosztályra, a kommunista pártra, Csehszlovákia népére. Politikai és közéietünket meg kellett tisztítani az árulóktól s a kollaboránsoktól, szilárdítanunk kellett a népi demokratikus hatalmat, felújítanunk népgazdaságunkat, amelyben a háború s a megszállók fosztogatásai mérhetetlen kárt okoztak, és meg kellett oldanunk a békés életet megalapozó feladatok egész sorát. Már akkor meggyőződhettünk arról, milyen erő rejlik a népben, ha ura lesz hazájának és úgy dolgozhat, mint sajátján. A dolgozók, elsősorban a munkások hozzáfogtak, hogy eleget téve Csehszlovákia Kommunista Pártja felhívásának, minél előbb mozgásba hozzák a gépeket, kiküszöböljék a háborús károkat, felújítsák a közlekedést és lektizdjenek minden eléjük gördülő akadályt. Tagadhatatlanul rendkívül nagy sikert értek el. Tudjuk, hogy az akkori nehéz helyzet ellenére aránylag rövid idő alatt több mint kétszeresére növelték az ipari termelést, amely már 1948-ban 10 százalékkal volt nagyobb a háború előttinél. Még bonyolultabb feladat völt eleget tenni a košicei Kormányprogramban kifejezett követelményeknek, melyeknek célja a nemzeti és demokra1 tikus forradalom következetes befejezése volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban elvhü és meggondolt politikájával, tekintélyének súlyával, szilárd állásfoglalásával a kormányban, valamint a többi hatalmi szervben, a nép támogatásával lépésről lépésre kiharcolta a forradalmi-demokratikus változásokat. Ennek köszönhető, hogy már 1945 őszén államosítottuk a kulcsfontosságú iparágakat, a bányákat és a bankokat, megvalósítottuk az árulók és a nácikkal együttműködők vagyonának el kobzását. Földjüket szétosztottuk a földnélküliek és a kisparasztok kö zött. Az árulók ily módon nem vehettek tovább részt a politikai- és közéletben. Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívüli módon törődött azzal, hogy a nemzeti és a demokratikus forrada lom feladatalt maradéktalanul teljesítsük, hogy ezáltal előkészítsük a szocialista forradalomba való jövőbeni átmenetet. A párt politikájában szocialista célokat látva maga előtt következetesen és megfontoltan a konkrét helyzetből és erőviszonyokból indult ki. 194ö márciusában — a párt VIII. kongresszusán nyíltan kijelentette, hogy „igyekezetünk végső értelme... a szocializmus nagy és szent eszmélnek megvalósítása". Ugyanakkor azt is tudtuk, hogy a köztársaságnak e célok elérése érdekében még kemény harcot kell vívnia a reakcióval.. Másrészt bizonyos Időre volt szükség, hogy népünk a hatalomban vele egyelőre osztozó burzsoázia politikai arculatát ls megismerje. E tényeket tükrözi a párt VIII. kongresszusán elfogadott irányvonal. Első helyre az eddigi népi, demokratikus bel- és külpolitikai irányvonal megtartásának feladatq került. A kommunista párt "ŽTfeakció felforgató politikájával szemben a gazdasági újjáépítés és a köztársaság fejlesztésének pozitív programját, a nép politikai és szociális jogainak megtartását és megszilárdítását hirdette. A párt egyaránt megszilárdította kapcsolatát a városi és falusi dolgozókkal, kérlelhetetlenül leplezte a reakció politikai fondorlatait, nyíltan bírálta a köztársaságfelforgató politikát, s a munkásosztályt határozott harcra készítette elő. A párt figyelmeztette a népet, mennyire veszedelmes a reakciónak a politikai pártok és a Nemzeti Front szervezeteinek pajzsa mögötti megbúvása. Társadalmunk vezető ereje — a párt — ebben az Időben a nemzeti éberségre figyelmeztetett bennünket. A reakció a Csehszlovákia Kommunista Pártja elleni harcában, a forradalmi fejlődés elleni küzdelmében a „minél rosszabb nekik, annál jobb nekünk" taktikával kezdve a Nemzeti Front politikai pártjai vezető szerveibe való beszivárgásig minden lehetőséget kihasznált. A reakciónak ezeket a mesterkedéseit a Nyugat ls segítette és meg kell mondani, hogy a fejlődés ellenségei erre a segítségre 1948 februárjában is számítottak, amikor a további fejlődést nyílt puccs megkísérlésével a kapitalizmus irányába igyekeztek fordítani. A munkásosztály élén álló és a kisparasztságtól, valamint valamennyi haladó erőtől támogatott kommunista párt szétmorzsolta a reakciós összeesküvést és a nép Javára véglegesen megoldotta hazánkban a hatalom kér(Folytatás a 3. oldalon) 1985. MÁJUS 9. * Ü] SZÖ 3