Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)
1965-05-08 / 126. szám, szombat
Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója a szocializmus győzelmének ünnepe (Folytatás a 2. oldalról) nyitásában — mindez szilárdítja az öntudatos munkaerkölcsöt. Ezektől az intézkedésektől a gyártmányok lényegesen jobb minőségének és a színvonalasabb szolgáltatásoknak elérését reméljük. Teljesen magától értetődő, hogy minden gazdasági mozgató erőt és szabályt maradéktalanul távlati terveink teljesítésének szolgálatába állítunk, s nem tűrünk meg semmilyen ösztönös piaci hatást, • amely ellentétes társadalmunk érdekeivel s szükségletelnek kielégítésével. Gazdasági és szociális politikánk célkitűzéseit ezentúl is céltudatosan szem előtt tartva, hazánk dolgozói mindnagyobb anyagi s kulturális igényei kielégítésére törekedve gondoskodunk a tudományos és műszaki alap bővítéséről, és ezt szem előtt tartva folytatjuk beruházási, ár- és bérpolitikánkat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága erre törekedve hagyta jóvá az 1966—1970. évi népgazdaságfejlesztési terv javaslata előkészítésének irányelveit. Ezeknek az irányelveknek értelmében fel kell újítanunk népgazdaságunk arányosságát oly módon, hogy természet adta feltételeinket, és legjövedelmezőbb gazdasági ágazataink feltételeit szem előtt tartva fokozatosan haladó irányzatú strukturális változásokat eszközlünk. Az irányelvek — az eddigi fejlődéstől eltérően — elsősorban a társadalom rendelkezésére álló eszközök jobb hasznosítását célozzák, éspedig úgy, hogy minél nagyobb mértékben lehessenek társadalmunk hasznára. Ezért egész termelési ágazatok korszerűsítésével, új építkezési beruházásokkal, valamint több, már elavult s nem jövedelmező üzem megszüntetésével igyekszünk létrehozni a társadalmi munkatermelékenység minél nagyobb növelésének feltételeit. Gazdaságunk felvirágoztatásának súlypontja ezentúl is iparunkban, különösen gép- és vegyiparunkban lesz, mert ezeknek az ágazatoknak kell a jövőben is biztosítaniuk gazdaságunk minőségi fejlődésének feltételeit. Mezőgazdaságunk fellendítésére törekedve mér a legközelebbi napokban s a leghatározottabban a növénytermesztési ós az állattenyésztési termelés belterjessé tételének útjára kell lépnünk. Feltételeink között — a falusi szocialista termelési viszonyok s a munkatartalékok nélküli magas fejlettségi fokú ipari állam adta feltételek között — csak a mezőgazdaság belterjessé változtatása teheti lehetővé a mezőgazdaság s az ipar színvonala közötti aránytalanságok megszüntetését. A mezőgazdasági termelésnek a tervszerű irányítás tökéletesített elvei értelmében történő fejlesztésére törekedve különösen a szlovákiai mezőgazdaságnak kell fokozott figyelmet szentelnünk, hogy 1970-ig elérhessük a csehországi mezőgazdasági termelési színvonal legalább 90 százalékának megfelelő eredményeket. Az 1966—70. évi népgazdaság-fejlesztési tervjavaslat kidolgozásának irányelvei — a népgazdaságunkban a legutóbbi években kialakult helyzet következtében létrejött feltételek minden bonyolultsága ellenére — nem tévesztik szem elől pártunk gazdasági-politikai utasítását, melynek végrehajtásával lehetővé kell tennünk az ország két területe gazdasági s kulturális színvonalának kiegyenlítését. Szlovákiában lényegesen gyorsabb ütemű lesz az ipari s a mezőgazdasági termelés növekedése az országos arányú növekedésnél, és a foglalkoztatottság növekedése Szlovákiában 50 százalékos lesz. Jelentős mértékben, 50 százalékot is meghaladó arányban részesül Szlovákia a társadalmi fogyasztás egyes területein tervezett beruházásokban. A termelés kiegyensúlyozásával s további fellendítésével egyidejűleg valóra váltjuk a pártunk XII. kongreszszusán a dolgozók életszínvonalának emelésére kitűzött programot is. A nemzeti jövedelem s a társadalmi vagyon gyarapításával összhangban egyre jobban kielégíthetjük a dolgozók létszükségleteit, sokoldalúan javíthatjuk a dolgozók munkakörülményeit és lakás viszonyait. Országépítő törekvéseink eredményei szocialista hazafiságunk jellegzetességei, és annak az egyre mélyebb szeretetnek forrásai, amely nemcsak a kommunistákat, hanem más politikai pártok tagjait és a pártonkívülieket ls a népünket biztonságosan vezető Csehszlovákia Kommunista Pártjához fűzi. Az ipari termelés ötszörösére való emelkedése, a mezőgazdaság szövetkezetesítése a nép erkölcsi, politikai egységének megteremtése, Szlovákia iparosítása s népének gazdasági és kulturális szempontból korszerű színvonalra való felemelkedése, az iskolarendszer, a tudomány, a művészet fejlődése, a dolgozók valamennyi alapvető követelményének megoldása, szocialista társadalmunk mélységes demokratizmusa — mind egy-egy dicső mérföldkő azon az úton, amelyet Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei szabad életük húsz éve alatt megtettek. De sem a büszkeség, sem a győzelem nem homályosítja el látásunkat. Amint erre kommunista pártunk tanít, bírálóak és szigorúak maradunk fogyatékosságainkkal szemben, bátran és alkotó módon keressük és tárjuk fel a szocialista társadalom továbbfejlesztésének újabb lehetőségeit és törvényszerűségeit. A KULTURÁLIS FORRADALOM EREDMÉNYEI Népünk büszke, húszéves építőmunkájának seregszemléje nem volna teljes, ha nem beszélnénk a felépítmény egész területén elért forradalmi változásokról. A szocializmus nagyszerű épülete, amelyet céltudatosan és áldozatkészen alkotott meg Csehszlovákia dolgozó népe, Jellegzetes vonásokat mutat éppen az új szocialista kultúra tekintetében, amely szabad hazánk méltó eleme és dísze. A népünk életében bekövetkezett óriási átalakulások a szocialista forradalom logikus elemel, amelynek győzelme nélkül nem lehet megszüntetni a kulturális elmaradottságot. A kulturális forradalom gyümölcsei, amelyek éppen Szlovákiában oly kézzelfoghatóak, a legmeggyőzőbb bizonyítékai annak, mit hoz a proletariátus szociális felszabadulása a kizsákmányolt munkásoknak és parasztoknak. Már Marx bebizonyította, hogyan fékezi és korlátozza a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rend a tömegek hatalmas szellemi kincseit, s hogyan gátolja a kapitalizmus az elnyomott osztályokat, az Ismeretek, a tudomány és a művészet elsajátításában és élvezetében. Semmi ilyet nem ismer a szocializmus, melynek létérdeke, hogy a legalaposabb ismeretekkel fegyverezze fel a munkásosztályt, a parasztságot és a többi dolgozót. A kulturális forradalom első szakaszában szélesre tárta a tudás kapuit valóban az egész nép előtt. Joggal vagyunk büszkék szocialista iskolarendszerünk fejlődésére. Szlovákia főiskoláin ma 49 ezer hallgató tanul, csaknem kétszer annyi, mint ahány főiskolai hallgató volt az egész Csehszlovák Köztársaságban az 1936— 37-es tanévben. A múlt év folyamén Szlovákiában több mint 4000 hallgató végezte el főiskolai tanulmányait, kétszer annyi, mint ahány főiskolai hallgató volt 1937-ben Szlovákiában. | A szocializmus és a kommunizmus törvényszerűen, objektívan támogatja a tudomány, fejlődését,, amely anyagi erővé válik. Ezért érthető, hogy a munkafolyamatban tevékenyen részt vevő tudományos és műszaki dolgozók száma szüntelenül növekszik. Ma sok-sok munkahelyen fejt ki tevékenységet a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint más, tudományos műszaki fejlesztést szolgáló intézmények. Szlovákiában tudományos kutató ágazatokban 25 000 dolgozó, ebből 700 tudományos dolgozó tevékenykedik. Hazánk lakossága a szó szoros értelmében tömegesen szerezheti meg az ismereteket, és férhet hozzá a kultúrához. Hazánkban ma százezres példányszámban Jelennek meg könyvek és folyóiratok, kiépült a könyvtárak, kultúrházak és egyéb létesítmények hálózata. Kevés európai ország dicsekedhet oly nagyszámú rádió- és televíziókészülékkel, mint hazánk lakosai. Hasonlóan nagyarányú és elterjedt nálunk a már közismerten fejlett népművészet. Rendszerünk rendkívüli erőfeszítéssel fejleszti a testnevelést, amely a dolgozók kulturális fejlődésének tartozéka. A tornatermek, sportpályák és szabadtéri fürdők széles körű hálózata lehetővé teszi, hogy az ifjúság edzett legyen, a legnagyobb sportteljesítményeket érje el nemzetközi küzdőtereken ls. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt évek folyamán hazánkban gyökeresen új életstílus alakult ki, új arculatot és értelmet nyer egész társadalmunk élete, de ugyanakkor a lakosság egyéni élete ls. Ami a lakáskultúrát, az öltözködés kultúráját, a szabad idő célszerű felhasználását, városaink és falvaink külszínét s főként az emberek közötti új kollektivizmustól és elvtársiasságtól áthatott kapcsolatokat illeti, mindenütt győz az új a régi felett. A tömegek szocialista Stnevelésánek eredményei egyebek között abban is megnyilvánulnak, hogy nálunk az emberek többsége megveti a kispolgári ízlést, szabad és kulturált életre vágyik. A munkában és a magánéletben az emberek viselkedésében diadalmaskodik az új, szocialista ízlés, az új kor emberéhez méltó ízlés. A korszerű és igényes iskolarendszer, a tudományos, kulturális és nevelőintézmények hálózatának kiépítésével megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy hazánk minden polgára előtt nyitva álljon az ismeretekhez vezető út, megismerhessék kultúránk nagy hagyományait, más népek kultúrájának gazdag gyümölcseit, s hogy minden téren kulturáltan élhessünk. Ezeknek az intézményeknek a kiépítésével s a kultúrának minden ember számára hozzáférhetővé tételével egyidejűleg folyt és folyik a tömegeknek a munkásosztály forradalmi tanai szellemében történő szocialista nevelése. A kulturális forradalom második alapvető szakasza, amelyben túlsúlyba kerül és végső győzelmet arat a marxi—lenini ideológia, pártunkat és a többi társadalmi szervezetet, iskolarendszerünket, a tudományt és a művészetet rendkívül igényes feladatok elé állítja; el kell érniük, hogy a marxista világnézet teljesen uralja a dolgozók gondolkodását, hogy a marxizmus szelleme hassa át gondolataikat, cselekedeteiket, erkölcsi felfogásukat és érzéseiket. Ez történelmi feladat, s a fejlett szocialista társadalom felé való további előrehaladásunk feltétele. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉSRE TÖREKSZÜNK Dolgozó népünket lelkesíti az a tudat, hogy részét alkotjuk a forradalmi világmozgalomnak, amely az emberiség elé a béke és az alkotó munka, a szabadság és a haladás optimista távlatait tűzi ki. Pártunk, népünk jól tudja, milyen nemzetközi kötelesség hárul ránk a világ munkás-, haladó és békemozgalmával szemben. Az emberiség történetébe aranybetűkkel íródik be a Szovjetunió felbecsülhetetlen érdeme, amely mint az első szocialista ország a világ valamennyi haladó erőinek oltalma és támasza volt és lesz. A Szovjetunió létezése nélkül nem volnánk szabadok, áldozatkész testvéri segítsége s gyakran saját lemondása nélkül nem létezne ma a hatalmas szocialista rendszer, a béke-világmozgalom, nem állnának derűlátó távlatok az egész emberiség előtt. Ugyanígy ml ls Csehszlovákiában a szocialista világrendszer tagjaiként támasza, reménye, hűséges harcostársai vagyunk a szabadságukért harcoló népeknek. Szabad húsz évünk folyamán állandóan arra törekedtünk, hogy a szocialista építést egybekapcsoljuk a világ haladó erői szilárdításának Internacionális kötelességével. Azokat az erőket szilárdítjuk, amelyek fő akadályként állnak a szüntelenül háborús tűzfészkeket szító imperializmus útjában. Erről tanúskodnak az amerikai imperialisták barbár támadásai Vietnamban, a Dominikai Köztársaságban, a szabad Kuba és más országok ellen. Szabad és békés életünk 20. évfordulójának ünnepe alkalmat ad arra, hogy újból kifejezzük mélységes internacionális érzésünket, hogy magasra emeljük a leninizmuson alapuló békés egymás mellett élés zászlaját. Boldogságot és békés fejlődést kívánunk minden haladó népnek, mélységesen tiszteljük mindazok haladó erőfeszítéseit, akik számára drága a béke. Ezt éppen azért tesszük, mert szabad munkánk éveit a szovjet nép és más népek legjobb fiainak vére váltotta meg. Békében és barátságban akarunk élni az egész német néppel. Elvtársi együttműködésünk a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákia népének és az NDK népének szüntelenül mélyülő gazdasági és kulturális kapcsolatai, őszinte barátsága szemléletes példája annak, hogyan lehetne és kellene rendezni kapcsolatainkat a Német Szövetségi Köztársasággal is. De ez nem tőlünk függ. A jó szomszédi kapcsolatok megteremtése a Német Szövetségi Köztársasággal feltételezi, hogy az NSZK kormánya tiszteletben tartsa a második világháború eredményeit, hivatalosan érvénytelennek nyilvánítsa a müncheni szerződést, és nyilvánosan tagadja a revansizmus politikáját. Számos jelenlegi bonni politikai vezető, főként Seebohm, Adenauer, Strauss és mások, akik a revansistákat támogatják, kell, hogy újból tudatára ébredjenek: a világ még nem felejtette, és nem felejthette el a megszállt országok, főként a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Franciaország és számos más ország népeinek határtalan szenvedését, és még távolról sem adtak jóvátételt mindazokért a bűnökért, amelyeket gyakran védtelen emberek, öregek, asszonyok, és gyermekek ellen követtek el. A hitleri agresszió ütötte sebek közül számos még éppúgy fáj, mint elkövetésükkor fájt. A nyugatnémet revansisták és magas állású politikai védelmezőik vegyék tudomásul, hogy e határtalan szenvedést Hitler azokkal a jelszavakkal okozta, amelyeket ma ők írnak revansista zászlóikra. Hiszszük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság népe, amely sokszor kegyetlenül szenvedett az uralkodó burzsoázia militarista politikájának következtében, gátat vet a revansizmusnak, és maradéktalanul támogatja azokat a reálisan gondolkodó erőket, amelyek jó és baráti kapcsolatokra törekszenek a mai Nyugat-Németországtól keletre fekvő országokkal. Békés egymás mellett élésre törekszünk, de egy pillanatra sem ringatódzunk ábrándokban az imperializmus humánusságét illetően, amely létét leigázásra, agressziókra, békés országok népének gyilkolására alapozÁPOLJUK A SZOCIALISTA HAZASZERETETET ÉS A PROLETÁR NEMZETKÖZISÉG ÉRZÉSÉT Az imperializmus — mind a német, mind az amerikai vagy más, eddig mindig csődöt mondott fanatikus kommunistaellenességével. Jelenleg az Imperializmus az ideológiai harc egyre körmönfontabb módszereit alkalmazza. A nyugati demokrácia és humánusság a népi kapitalizmus stb. leplébe burkolja Igazi ragadozó törekvéseit. Akárhogy is szépítgessék a burzsoá ideológiát, hatása ellen népeink erkölcsi-politikai egységének szilárd védő falát kell emelnünk. Az emberekben minden rendelkezésünkre álló eszközzel azt az érzést kell táplálnunk, hogy büszkék legyenek dicső forradalmi múltjukra és népünk nagy jelenére. Ápolnunk kell bennük a szocialista hazaszeretet és a népek proletár nemzetköziség elvén alapuló igazi testvériségének érzését. A nyugati propaganda mindent.elkövet, hogy szebb színben tüntesse fel az imperializmus ragadozó arcát. Szocialista társadalmunk ellen Irányuló ideológiai offenzívájában elsősorban az ifjúságra igyekszik hatni, amely már nem érezte a maga bőrén, és nem élte át a gazdasági válságokat, a munkanélküliséget, a koldusutalványokat, a munkásokra és parasztokra leadott sortüzeket, s amely gyakran a szocializmus vívmányalt hajlamos magától értetődőnek tekinteni. Ezért igyekeznek hatni az ifjúságra, hogy ideológiailag és erkölcsileg Ingataggá tegyék. Természetesen távolról sem tagadjuk azt a tényt, hogy egyes Iparilag fejlett tőkés országokban a klasszikus töke szuverén uralmának Időszakához viszonyítva aránylag emelkedett a dolgozók életszínvonala. De kötelességünk az embereknek, ifjúságunknak megmondani a teljes igazságot, amelyet • tőkés propaganda ravaszul leplez. Annak fő oka, hogy a kapitalizmus kénytelen fokozatosan engedni a dolgozók követeléseinek, az, hogy fennáll az erős szocialista rendszer, s forradalmasító hatást gyakorol néha olyan tényezők útján is, amelyeket nem is tudatosítunk. A teljes foglalkoztatottság, az Ingyenes gyógykezelés, a példás társadalombiztosítás, az anyáról és gyermekről való gondoskodás, a nagyarányú lakásépítés, az ingyenes iskolai oktatás, a kultúra fejlődése és főként dolgozóink gazdasági megrendülésektől mentes élete, vagyis mindaz, ami a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Tikosai számára biztosjtva van, a tőkés országok munkásosztálya és dolgozó rétegeinek példaképe. Példakép, amely felébreszti az elnyomott osztályok szocializmus iránti vágyát, amiért aztán hatalmas nyomást gyakorolnak a tőkésosztályra. A szocializmus értelme az ember boldogsága, s ezért kötelességünk főként az ifjú nemzedéket magas fokú társadalmi felelősségtudatra nevelni, hogy mindenki tudatosítsa helyét az életben, megértse a legbonyolultabb kérdéseket is, amelyeket az élet felvet, s hogy mindenkinek legnagyobb vágya s becsületbeli kérdése legyen a nép Javára végzett munka. Erkölcsi elvünket a következő Jelszó fejezi ki: „Az ember az embernek elvtársa és testvére", ez az emberekben a kollektív szellemet, a kölcsönös tiszteletet, a barátság, a derűlátás érzését és a büszkeséget ápolja, mindarra, ami emberi. Ugyanakkor elszánt akarattal tölti el az embert, hogy becsületes munkával, új értékek alkotásával biztosítsa a maga és mások boldogságát. A kommunizmus a világ ifjúsága, hajtása. Ezért természetes, hogy kommunista pártunk hazánk ifjú nemzedékét sokoldalú gondoskodással veszi körül. A ma húszéves fiúk és leányok a fasizmus vereségének drámai pillanataiban, a sötétség és a halál idejének megszűntekor, azokban a pillanatokban jöttek a világra, amikor a szovjet fegyverek meghozták szabadságunkat, új, örömteli életünket. Idősebb elvtársaink a sztrájkharcokban, a frontokon és a hegyekben, a börtönökben előre látták azoknak a nemzedékeknek ragyogó jövőjét és életét, akik már maradéktalanul fogják élvezni a szocializmus gyümölcseit. A szocializmus mint a jövő tana és gyakorlata hisz az ifjúságban. Értékeljük az ifjúság hős építőmunkáját, amelyet az építkezéseken, az új üzemekben és tanulóhelyeken, az iskolákban végzett, értékeljük azokat a sikereket, amelyeket fiatal elvtársaink az utóbbi húsz év alatt a tudomány és a kultúra terén elértek. Fejlesztjük az új és a korszerűség iránti érzéküket. De továbbra is türelmesen megmagyarázzuk a fiataloknak a haladás lényegét, s azt, mikor veszti el a felületes divatosság a korszerűség és a forradalmiság jellegét. Újból és újból rá fogunk mutatni, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődésének biztosítéka, népünk és ifjúságunk boldog életének záloga elsősorban az áldozatkész munka, a leghaladóbb tudomány és technika elsajátítása, az igazi művészet fejlesztése. Azt akarjuk, hogy ifjúságunk megismerjen és elsajátítson mindent, amit a világ haladó civilizációja eredményez, de ugyanakkor gondolataiban és érzéseiben mély gyökeret verjen az a vágy, hogy folytassa az idősebb nemzedékek haladó hagyományait. Kötelességünk az ifjúságnak naponta megvilágítani a marxi—lenini tanok forradalmi haladó igazságait, megmagyarázni az élet értelmét, s rámutatni arra, miben rejlik a polgári és a kozmopolita felfogás reakciós és ártalmas volta még akkor is, ha újnak és haladónak igyekszik magát feltüntetni. Nincs fennköltebb feladatuk a kommunistáknak annál, hogy a következő nemzedékbe beoltsák a forradalom eszményeinek szépségét, a sza«i bad emberhez méltó élet eszményeit, azokat az eszményeket, amelyeket a tudományos kommunizmus megalapít tói hagytak örökül az ifjú nemzedékre. Ezért, szabad életünk harmadik évtizedénfek. küsaebén is a kulturális forradalom fontos feladata marad az ifjúságnak e fennkölt eszmények szellemében való nevelése. • « • Amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja 1957-ben népünk elé bocsátotta Szlovákia gazdasági és kulturális fellendítésének tervét, az idősebb elvtársak nem is álmodtak arról, hogy a népi demokratikus és szocialista Csehszlovákia húsz éve alatt e tervet sokszorosan túlteljesítjük. Eddigi munkánk eredményeit értékelve büszkén jelenthetjük ki: Szabad életünk húsz éve alatt a gazdaság, a tudomány, a művészet és a kultúra fejlesztésében olyan eredményeket értünk el, amelyek boldog, gazdag és elégedett életet biztosítanak szocialista köztársaságunk valamennyi polgárának. Köztársaság jubileuma, felszabadulásunk 20. évfordulója, a kegyeletes megemlékezés azokról, akik szabadságunkért életüket áldozták, arra késztet bennünket, hogy a következő időszakba azzal az elhatározással lépjünk, hogy még céltudatosabban, még áldozatkészebben és szívósabban akarunk dolgozni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért és dicsőségéért. Erre kötelez bennünket az előző nemzedékek iránti kötelességünk, továbbá a kortársaink, a szocializmus megteremtői, valamint a következő nemzedékek iránti kötelességünk, amelyek már a kommunizmusban fognak élni. Erre kötelez bennünket a szocialista világrendszer, a kommunista és a munkásmozgalom, a világ valamennyi szabadságért, békéért harcoló népe iránti kötelességünk. Örök dicsőség a Csehszlovák hazánk felszabadításáért elesett hősöknek! Éljen a Szovjetunió lenini kommunista pártja, hős népe — felszabadítónk, hűséges barátunk és szövetségesünk! Éljen a csehszlovák munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és valamennyi dolgozó, akik áldozatkész munkájukkal gyarapítják a szocializmus nagy művét! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk vezető ereje! Éljen és viruljon Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk! Éljen boldogan, és fejlődjék szabad hazájában derék dolgozó népünkl &9B5. május 8. * Ü] SZŐ 3