Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-01 / 119. szám, szombat

REGI RECEPT atin

:Amerikából, az államcsínyek melegágyából napok óta véres összecsapásokról érkeznek hírek. Tizenkilenc hónapi kormányzás után Dominikában puccs tört ki a Donald Reid Cabral vezette háromtagú kormányzó junta ellen. A harcok jelek szerint HÉTVÉGI még tartanak, bár a a katonai junta kerül ki győztesen, melyet most az Egyesült Államok tengerészgyalogsága és ejtőernyősei is támogatnak. Egy katonai puccs — nem szokatlan jelenség a dél amerikai államokban, a ténynél sokkal érdekesebbek az öszszefüggések. TRUJILLO ÖRÖKÖSEI Amikor 1961. június 30-án tiszti összeesküvők meggyilkolták Trujillo diktátort, a véres kezű zsarnokot, törvényes választások alapján a liberális Juan Bosch került az elnöki székbe. Washington várt. Elégé dett volt, mert a kényelmetlenné vált Trujillo megbuktatása kissé le csitította a forradalmi hangulatot, Washington csalódott. Noha Bosch nem volt radikális politikus, és nem is akart tetszetős politikát folytatni Dominikában, liberalizmusával túlment Washington számításain, tgy aztán semmi sem akadályozta az 1963. szeptember 25-i puccsot, mely megbuktatta Boscht és a katonai juntát ültette a kormányzói §zékbe. Változott-e valamit a dominikai nép élete? Jelentettek-e változást a sorozatos államcsínyek? Elsősorban ezeket a kérdéseket teszik fel a szemlélők. Tény az, hogy a legutóbbi öt évben öt államcsíny zajlott le. Hispaniola sziget nyugati részén, a Dominikai Köztársaságban, de a népre nézve ebből semmi jó nem szárma zott. Trujillo örökösei — talán kevesebb vérontással — megőrizték az előző korrupt, csaló rendszert. Az országban a katonaság és a bürokrácia az úr. A tisztviselők csak megvesztegetésért intéznek el ügyeket, s ez alsó fokon csakúgy érvényesül, mint felső fokon. Hivatásos katonának lenni—a legjövedelmezőbb foglalkozás. A katonák ugyanis szabadon csempészhetnek, ,s ez busás haszonnal jár. így a2tán értltptő, hogy a kiváltságokat élvező hadsereg feltétlenül támogatja a fennálló népelnyomó rendszert, s puccsaival csupán személycserét kíván elérni, rendszerint akkor, ha a hivatalos kormányzat tarthatatlanná és kényelmetlenné vált. BOSCHTÖL CABRALIG Mivel egyetlen államcsíny sem változtatott a rendkívül elmaradott és nehéz sorban élő lakosság társadalmi helyzetén, nőttön nőtt az elégedetlenség, mely az utóbbi hónapokban gyakori sztrájkokban, tüntetésekben nyilvánult meg. Más latin-amerikai országok példáját követve az elégedetlenkedő dominikai nép is partizánmozgalmat szervezett. A junta mindezt igyekezett eltitkolni a nagyvilág elől, ám a helyzet elmérgesedett. Bizonyos katonai körök nem nézték jó szemmel Cabralék további „működését", sokkal reprezentatívabb és stabilabb kormányzatot akartak, annál is In kább, mert az idén szabályos válasz tásokat kell rendezni Dominikában Ezért ragadtak fegyvert. Ugyanakkor a néptömegek felfegy_ verzett része is szembeszegült a junta uralmával, mert az eddigi kormányzatnál jobbat akar. Lehet, hogy Cabral elbukott volna, ha nem állt volna mellé az Egyesült Államok... ISMERT SZÍNJÁTÉK Az amerikai rádió szerint Johnson elnök döntött úgy, hogy tengerészgyalogságot küld Dominikába „az ott élő amerikaiak személyi biztonságának szavatolására, és természetesen a dominikai kormány kérésére". A tengerészgyalogosokat tegnap erősítésként küldött két és fél ezer ejtőernyős is követte. Nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok „polgárainak veszélyeztetettségére" hivatkozva beavatkozik egy szuverén ország belügyeibe. Annál kellemetlenebb lehet számára az, hogy a dominikai beavatkozásra a vietnami konfliktus kiéleződése ide jén került sor, amikor a világ népei általánosan megbélyegzik az agresz szív amerikai politikát: Washington — úgy látszik — nem szégyenlős: be avatkozását szeretné egybehangolni az Amerikai Államok Szervezetének „kollektív döntésével". Ez azonban már nehezebb, mert a hetekben fennállásának 75. évfordulóját ünnepelt szervezet válságba jutott. A latinamerikai népek felismerték, hogy az AÁSZ nem valamilyen Amerika-közi szerv, mely közelebb hozná egymáshoz a földrész népeit, erősítené kötelékeiket, hanem leplezetlenül az amerikai külügyminisztérium gyarmati kirendeltsége. Az Egyesült Államok által hirdetett „integrációs terv" — azaz a tagállamok egységének szilárdítása rosszul álcázott törekvés, melynek valódi célja, hogy még engedelmesebb eszközzé tegye a szervezetet a washingtoni külügyminisztérium kezében. Az utóbbi időben Dél-Amerikában határozott reformtörekvés mutatkozik: követelik az AÁSZ módosítását. S erre nagy szükség van. A Punta del Estében és más AÁSZ értekezleteken kikényszerített Kuba-ellenes döntések a valóságban ugyan paszszívak maradtak, de a latin-amerikai népek tisztában vannak vele, hogy az Egyesült Államok a hasonló „kollektív döntéseket" a Washingtonnak nem tetsző rendszerek ellen használja ki. Ezért Dominika példája is megfontoltságra és az AÁSZ szabályzatának hatékony reformjára, valamint hatá rozottabb imperialistaellenességre készteti őket. LÖR1NCZ LÁSZLÖ Folytatódnak a VDK elleni amerikai támadások A VDK külügyminisztériuma tiltakozik Hanoi (CTK) — Amerikai repülőgépek csütörtökön behatoltak a VDK légiterébe és az útvonalak, valamint a tengerpart mentén fekvő lakott településeket bombázták. A vietnami néphad sereg alakulatai két amerikai repülő gépet lelőttek és többet megrongáltak. Tegnap 79 amerikai repülőgép újabb légitámadást intézett a VDK területe ellen. s Hanoitól 120 km-nyire délre mintegy 80 tonna bombát dobtak le. Csütörtökön nagy harcok dúltak a saigoni kormánycsapatok és a nemzeti felszabadító erők között ls A legnagyobb összecsapás színhelye a Mekong folyó deltája volt, Saigontól 80 km-nyire délre. A harcokban több mint ezer dél-vietnami katona vett részt amerikai tanácsadók irányításával. Két amerikai életét vesztette. 1B dél-vietnami katona elesett, 50 pedig megsebesült. Cho ion délvietnami tartományban amerikai repülőgépek ismét vegyi háborút folytattak. A vegyszerek két községben kárt tettek a lakosság kétharmad részének egészségében, ezer hektáron elpusztították a gyümölcsfákat és több ezer háziállatot semmisítettek meg. A VDK külügyminisztériuma nyilatkozatában mélységesen elítélte az Egyesült Államok kormányát a Vietnam ellen folytatott agresszív háború fokozása miatt. Az agresszió erőteljesebbé vált a közelmúltban Honoluluban megtartott értekezlet óta. „A VDK a szocialista testvérorszagok támogatásával, az egész világ békeszerető népeinek és kormányainak rokonszenvétol kísérve mozgósítani fogja minden erkölcsi és anyagi erejét az amerikai imperializmus agreszszlójának leverésére, védelmezni fogja a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket, az ország függetlenségét és szuverenitását" — hangzik a nyilatkozat. PÍPSMJ^PV MUHAMMAD JUSZUFNAK, Afganisztán miniszterelnökének szovjetunióbeli látogatásáról közös nyilatkozatot adtak ki, mely örömmel nyugtázza, hogy a két ország között valóban baráti és szívélyes kapcsolatok állnak fenn. TITO jugoszláv elnök befejezte négynapos EAK-beli látogatását, és elutazott Kairóból. A repülőtéren Nasszer elnök búcsúztatta. BADEN-WÜRTENBERG több mint 1500 lakosa — köztük több neves személyiség — azzal a kérdéssel fordult Ludvvig Erhard kancellárhoz, hogy újítsák fel a Német Kommunista Párt legalitását, és hirdessenek politikai amnesztiát. , BURGIBA tunéziai elnök a nyugatnémet televíziónak adott interjújában felhívta a bonni kormányt és a nyugatnémet magánvállalatokat, nyújtsannak pénzügyi és műszaki segítséget Tunéziának, és bővítsék a két ország kereskedelmét. (CTK) VI. PÁL pápa enciklikát adott ki, melyben óva int olyan akcióktól, melyek világkonfliktushoz vezethetnének. Az enciklika megjegyzt, hogy a nemzetközi helyzet bizonytalan, mivel új, komoly veszélyek fenyegetik a világbékét. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT Vietnamba utazó küldöttsége Pekingbe érkezett. Ott Giancarlo Pajetta; a küldöttség vezetője találkozott Teng. Hsziao-inggel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával. A hadműveletnek három szakasza lesz: támadás, bekerítés és kapituláció. (M. Kopriva rajza) Véres összecsapások Dominikában 2500 ejtőernyős erősíti a tengerészgyalogságot Washington (ČTK) — Az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsa a csütörtökről péntekre virradó éjjel lázasan tanácskozott. Elfogadta Venezuela, Costa Rica és Chile küldötttének javaslatát, hogy hívják össze a tagállamok rendkívüli külügyminiszteri érkezletét, amely május 1-én Washingtonban ülne össze és a dominikai fejleményekkel foglalkozna. Uruguay küldötte a javaslat ellen szavazott és hangoztatta, hogy kormánya a Dominikai Köztársaság belügyének tekinti a történteket, s jogtalannak tartja a „kollektív beavatkozást". Az AÁSZ pénteken az Egyesült Államok unszolására még egy határozatot fogadott el, amely felszólítja a dominikai hadviselő feleket, szüntessenek tüzet és létesítsenek nemzetközi területet Santo Domingóban a menekültek számára. Argentína, Kolumbia, Costa Rica, Mexikó és Venezuela küldöttei feszólalásaikban hangoztatták, hogy az Egyesült Államok egyoldalú lépése ellentmond a be nem avatkozás elvének. Santo Domingóban csütörtökön tűzharcra került sor a felkelők és az amerikai beavatkozók között. Csütörtök este további ezer főnyi tengerész-gyalogos szállt partra Dominikában. Tegnap a főváros melletti San Isodoro repülőtérre két zászlóalj amerikai ejtőernyős érkezett, mintegy 2500 főnyi katona, hogy erősítést vigyen a tengerészgyalogosoknak. Jelenleg mintegy 4200 amerikai katona tartózkodik Dominikában. Santo Domingóban heves harcok dúlnak a felkelők és Wessín Y Westsin tábornok reakciós erői között. A szombati felkelés óta mintegy 400 személy életét vesztette, 1300 pedig megsebesült. A kórházak zsúfoltak. A Prensa Latina jelentése szerint San Cristóbal város 1200 főnyi helyőrségének 800 katonája átállt a felkelőkhöz. Johnson elnök tegnapelőtt a külügy. és hadügyminisztérium vezetőivel a dominikai helyzetről tárgyalt. Hivatalos körök kijelentése szerint a tengerészgyalogság további alakulatai állnak bevetésre készen Dominika partjainál. A New York Times szerint valószínű, hogy az amerikai csapatok szembeszállnak a dominikai felkelőkkel. A londoni Daily Telegraph szerint az amerikai katonai csapatok addig maradnak Dominikában, amíg a washingtoni kormány nem győződik meg arról, hogy „a jelenlegi zűzavaros helyzetben nem kerekednek leiül Castro-barát elemek". Folyik az idegen állampolgárok elszállítása Dominikából. Eddig 1400 személy hagyta el az országot. Közlemény Gromiko párizsi látogatásáról Amint a TASZSZ jelenti, Gromiko párizsi látogatásának befejeztével az alábbi közleményt adták ki: „A francia kormány meghívására A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter 1965. április 25-től 30-ig hivatalos látogatást tett Párizsban. Látogatása során De Gaulle tábornok, köztársasági elnök fogadta Gromikót. A külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Pompidou miniszterelnökkel és Joxe államminiszterrel. A szovjet külügyminiszter többször is találkozott Couve de Murville francia külügyminiszterrel. A találkozók során elmélyült eszmecsere folyt a Franciaországot és a Szovjetuniót érdeklő alapvető nemzetközi politikai problémákról, valamint a két ország kapcsolatairól A megbeszéléseken Zorin párizsi szovjet és Baudet moszkvai francia nagykövet is részt vett. A felek elsősorban a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos kérdésekről folytattak eszmecserét. Megállapították, hogy az utóbbi események következtében Indonkína térségében és különösen Vietnamban a helyzet kiéleződött és veszélyezteti a békét.. A szovjet és francia külügyminiszter kijelentette: a két kormány egyetért abban, hogy az említett térséggel kapcsolatos problémák megoldását csak úgy lehet megtalálni, ha visszatérnek az 1954-ben Vietnamra, Kambodzsára és Laoszra vonatkozólag létrejött genfi egyezményekhez, valamint az 1962. évi laoszi egyezményhez. Ezek az egyezmények az említett államok függetlenségének és szuverenitásának elismerésén alapulnak, és megengedhetetlennek nyilvánítják a külső beavatkozást a szóban forgó országok belügyeibe. A miniszterek figyelembe vették az Egyesült Államok és Nagy-Briannia kormányának beleegyezését a Kambodzsával kapcsolatos nemzetközi értekezlet megtartásába. Megjegyezték, hogy a Szovjetunió és Franciaország kormánya már korábban sürgette ennek a tanácskozásnak az összehívását. A szovjet és a francia külügyminiszter kifejtette kormányának nézetét az európai biztonság különböző kérdéseit illetően. Hangoztatták, hogy a Szovjetunió és Franciaország, mint európai hatalmak, elsősorban érdekeltek abban, hogy a megállapodásos döntés szülessen ezekben a kérdésekben. Ezzel kapcsolatban Gromiko kifejtette a szovjet kormány nézeteit a német kérdés békés rendezéséről. A Szovjetunió és Franciaország külügyminisztere kormánya nevében reményét fejezte ki, hogy megegyezés jöhet létre valamennyi érdekelt fél között. A szovjet és a francia kormány folytatja a véleménycserét az európai helyzetről és ezzel kapcsolatos álláspontjairól. A felek hangsúlyozták a leszerelés problémájának fontosságát. A szovjet külügyminiszter ismertette azokat az okokat, amelyek következtében a szovjet kormány javasolta az ENSZ valamennyi tagállamot képviselő leszerelési bizottságának összehívását. A szovjet kormány nevében Gfomiko kijelentette: Kormánya egyetért azzal a francia Javaslattal, hogy az öt atomhatalom tanácskozásán vitassák meg a nukleáris leszerelés kérdését. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére vonatkozólag a szovjet és a francia külügyminiszter egyetértését nyilvánította azzal, hogy vissza kell térni az ENSZ alapokmányában lefektetett elvek szigorú megtartásához, és meg kell tartani a világszervezet különböző szerveinek funkcióira és hatáskörére vonatkozólag az alapokmányokban meghatározott intézkedéseket. Megvitatták a két ország gazdasági, kulturális, tudományos és technikai kapcsolatainak kérdéseit is, beleértve a Szovjetunió és Franciaország együttműködését a színes televíziózásban, aminek mindkét kormány nagy jelentőséget tulajdonít. Mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy valamennyi területen Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlesztésére törekszik. A Párizsban lefolyt szovjet—francia eszmecsere nagy érdeklődésre tarthat számot. Az eszmecsere során megállapították, hogy mely területeken egyeznek a két kormány nézetei. Ez elősegíti a két kormány közötti hasznos tanácskozások továbbfejlesztését. A szovjet és a francia külügyminiszter megyezett abban, hogy folytatni fogják az eszmecserét a feleket kölcsönösen érdeklő összes problémákról. Ennek alapján Couve de Murville francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívására 1965 őszén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A látogatás közelebbi időpontját később állapítják meg. Gromiko hazautazott Párizsból Párizs (ČTK) — Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap elutazott Párizsból. A szovjet külügyminiszter április 25. és 30. között hivatalos látogatást tett a francia fővárosban. A francia vezetőkkel nemzetközi problémákról és a két ország kapcsolatairól tárgyalt. Elutazása előtt Gromiko sajtóértekezletet rendezett. Kijelentette, hogy a francia vezetőkkel a mindkét felet érintő kérdésekről tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság kérdésének és véleménye szerint központi probléma a német kérdés békés megoldása. Természetesen számos további olyan probléma is van, mely öszszefügg az európai biztonsággal és meg kell őket oldani — mondotta Qtoaüko, __ A tárgyalások során felmerült az ENSZ problémája és számos további kérdés. Gromiko megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben a francia—szovjet kapcsolatok megjavultak, ami nemcsak a két ország, hanem az egész világ számára is előnyös. Gromiko a sajtóértekezleten az újságírók kérdéseire is válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a német kérdéssel kapcsolatos problémák közül kettőben a két kormány azonos állásponton van. A tárgyaló felek elismerték az Odera-Neisse határt és azt követelték, hogy Nyugat-Németország mondjon le az atomfegyverekről. A vietnami problémával kapcsolatban kijelentette, hogy a konfliktus megoldásának feltétele az amerikai csapatok kivonása és a legközelebbi cél a VDK elleni amerikai agresszió beszüntetése, 1965, MÁJUS J. * ŰJ SZÖ 3