Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-20 / 138. szám, csütörtök

Magyar Barnabás és a korláti udvar A Feledi Állami Gazdaság korláti udvarának határa dimbes-dombos. Kiterjedése mindössze 365 hektár, s ebből csak 214 hektár a szántóföld. A föld művelése — éppen a hegyes vidék miatt — elég nehéz. De azt, hogy helyes gazdasági módszerrel ilyen földből is nagy haszon érhető el, a korlátlak eredménye is bizonyítja. A múlt év folyamán kukoricából a tervezett 26 mázsa helyett 32 mázsát termeltek, burgonyából pedig 80 mázsa helyett 120 mázsa termett egy hektáron. Az elért eredmények mögött emberek van nak. Olyanok mint Magyar Barnabás, a részleg vezetője. Túlhaladta már az ötödik ikszét, de mozdulata, fürgesége ezt korántsem árulja el. Három évvel ezelőtt fesztéről került Korlátira. Már ott is földműveléssel foglalkozott, illetve csak foly tatta, mert gyermekkora óta hű maradt a földhöz. fesztén 1957-ben alakult meg a szövetkezet. Az elsők között lépett a közösbe. Zootechnikus lett. Majd két évig Kövecsesen állattenyésztést és növénytermesztést tanult. Tanulmányai sikeres befejezése után mint képesített mezőgazdász tért vissza jesztére. Agronómus, majd a szövetkezet elnöke lett. Vezetése alatt gazdagodott, erősödött az akkor még „fiatal" jesztei szövetkezet. Jól gazdálkodott a közös, helyes úton haladtak. Egyszer mégis azt vette észre, hogy a kezdeti megértés, összetartás felborult. „Széthúztak" a község vezetőt, egyesek pedig nyíltan ellene fordultak. Miért? Nem értette. Kínozták a gondolatok, majd az ereje teljében levő elnök megvált falujától, fesztétől, amelyet annyira szeretett, amely annyira a szívéhez nőtt. 1962-ben átment Korlátira. Részlegvezető lett az elnökből, az is maradt a mai napig. Elégedett? — Nem. Egy mezőgazdasági szakember, egy vezető sohasem lehet elégedett. Többet, jobban és olcsóbban termelni. Ez a célunk, s ennek érdekében mi ts sok mindent tehetünk a jövőben. Vidékünk hegyes, de azért minden mezőgazdasági munkát géppel végzünk. Híve vagyok a gépesítésnek. Hegyes vidékünkön — mondanom sem kell — az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés a legjövedelmezőbb. A kedvező éghajlati viszonyok és a helyes munkamódszerek lehetővé teszik, hogy takarmányfélékből önellátók legyünk. Kora tavasztól késő őszig 400 juhunk a hegyoldali legelőn tartózkodik. Előnyös ez, mert kész takarmányt csak télen fogyasztanak. Ezért vagyunk önellátók takarmányból. A Feledi Állami Gazdaság igazgatóságán is nagy elismeréssel beszélnek Magyar Barnabásról, Illetve a korlátiakról. Barczi István mérnök, az igazgató helyettese nem győzi dicsérni Magyar elvtárs szervezőképességét. — Ha gazdaságukba látogatok — mondja a fiatal mérnök —, őt a legnehezebb „megtalálnom". Az irodában szoktam keresni, de rendszerint a határban találom. Végigsétálgatunk a földeken, betektntiink az istállóba. Mondhatom, mindent a• legnagyobb rendben szoktam találni. Természetesen, ahol ilyen a vezető, ott nemcsak az eredmények szépek, de a dolgozók is elégedettek. Havi keresetük 1200— 1500 korona között váltakozik. A jól végzett munka után prémium is jár. Négy-ötszáz korona prémium megszokott dolog Korlátin. Ezzel magyarázható, hogy a korlátiak elegendő munkaerővel rendelkeznek. Mi, az igazgatóságon nagyon elégedettek vagyunk, melyek a „legjobb udvar" rangot adják nekik. Jól végzett munka, helyes jutalmazási módszer, ez a legjellemzőbb a korlátiakra. Es az, hogy az udvar gazdasági eredményeivel párhuzamosan a község arculata ís változik, fejlődik. NAGY ÁRPÁD Határjárás a több mint ezerhektáros BUSSAI SZÖVETKEZETBEN Most, hogy kiderült, felélénkült a határ, s ezzel együtt az agronőmusok nyomasztó hangulata is eltűnt. A régebben elvetett cukorrépa és kukorica szépen kibújt. Persze, nagy a gond ott, ahol a vetőmag mindeddig a zsákokban maradt, és a nedves talajba még most sem vethetik el. Gyakori ez a jelenség a közép-szlovákiai kerületben, ahol még sok a be vetetlen dűlő. Természetesen a lemaradásért nem okozhatjuk Közép-Szlovákia parasztságát, elvégre náluk később kezdődik a tavasz, s arról sem tehetnek, hogy közbejöttek az esőzések. BENÉPESÜLT A MEZŐ 9 TER VÖK: 400 MÁZSA CUKORRÉPA HEKTÁRONKÉNT ® EGY GÉP 30 ASSZONY HELYETT © ÉRDEKES KÍSÉRLET ® 25 000 KORO Majd elválik A losonci járásnak ebben a szövetkezetében nem maradtak el a munkával. Az esőzések előtt a cukorrépának a java részét elvetették, csak 6 hektár maradt hátra. Ezt a területet a traktorállomás veszi gondjaiba. A vetéssel egyidőben gyomirtó szereket is permetez, s ha beválik az eljárás, a jövőben a szövetkezet az egész területen ezt a módszert alkalmazza. Ogy látszik, a bussai szövetkezet az újdonságok alkalmazásában élenjár, s hogy kísérletezései eredményesek-e, az később válik el. Az esőzések előtt elvetett cukorrépáról még ennyit: a gazdaság egycsírájú vetőmagot használt, és szépen kikelt. Az egyelésével nem sok munka lesz. Egy-egy tagnak 32 ár jut belőle, s az egyelést nagykapával végezhetik. Helyenként az egyelőnek le sem kell hajolnia, hogy kézzel tépje ki a fölösleges egyedeket. A szövetkezet csatlakozott a jičíni mozgalomhoz, és vállalta, hogy hektáronként 400 mázsa cukorrépát termeszt. A hozam eléréséhez megvannak a feltételek: a cukorrépát jól előkészített talajba idejében elvetették, és ha az ősz nem jelentkezik korán, a vegetációs időszak elegendő lesz. Sok függ az egyelőktől is (hisz a meghagyott egyedek száma tőlük függ), és természetesen a későbbi időjárástól és a répa tisztántartásától. Kovács L. agronómus mondja, hogy igyekeznek, mert ha már egyszer csatlakoztak a mozgalomhoz, nem szeretnének szégyent vallani. És a 400 mázsás hozam elsősorban az ő jövedelmüket növelné. A bussaiak dicséretére válik, hogy nemcsak a cukorrépa mielőbbi elvetésére törekedtek, hanem a kukoricavetésével is igyekeztek. Az esős időszakban, ha csak lehetett, vetették a kukoricát. Sikerült is egyharmadát a talajba juttatni, és ezzel is kevesebb munkájuk maradt. A kertészetben — Nézzük meg, hogyan megy a munka a kertészetben — javasolja az agronómus határjárás közben. Van itt egy érdekesség. Az asszonyok géppel palántálják a paradicsomot. A négysoros géppel több mint 2 hektáron palántálnak naponta. Ilyen területet kézi erővel egy nap alatt 30 asszony ültetne be, így viszont ezt a munkát 7 asszony és egy traktoros erőltetés nélkül elvégzi. Négy asszony a gépbe adagolja a palántát, három asszony meg a kihagyott helyeket ülteti be, esetleg megigazítja a növényt, ha a gép rosszul palántálta el. Szólás-mondás, hogy mindennek van jó és rossz oldala. A kertészetben a bőséges csapadék jó oldala, hogy a palántákat nem kell öntözni. A paradicsomdűlő közepe — mivel magasabban van — már kiszikkadt, s alkalmas a palántázásra, és ahogy szikkad a dűlő a szélei felé, fokozatosan azt is beültetik az asszonyok. A gazdaság különlegessége A Várhegyaljai dűlőben, szépen nő a búza, kedvez neki a napfény, a gabona napról napra sötétebb zöld szint ölt. A szemlélő csak közelről veszi észre, hogy a búzatermesztésnek itt alkalmazott módja eltér a szokottól. A növény 30%-a pannónia bükköny. Már harmadik éve vet ilyen arányú keveréket a szövetkezet, és szép eredményt ér el vele. 32 és 35 mázsás hozamokat takarított be hektáronként, s mint magtermesztő gazdaságnak nagy haszna van belőle. 35 mázsás termés esetén több mint 25 000 korona a bevétele hektáronként. A kétféle terméket a tisztításnál választják el egymástól. Ilyenkor kiderül, hogy búzából 20 mázsa körül terem hektáronként és a többi bükköny, amiért 1500 koronát fizet a felvásárló üzem mázsánként. Az idén 20 hektáron termeszt ilyen keveréket a szövetkezet, és kísérletként a többi búza közé is 5% bükkönyt kever. A fakormányosban További újdonságot mutat az agronómus a patak menti dűlőben. 40 hektáron fehérjedús keveréket (borsó, lóbab, napraforgó, kukorica) vetettek lucerna alávetéssel. A keverék már kikelt, s bár még nem lehet belőle a hozamra következtetni, az agronómus bízik benne, hogy ez a módszer is beválik. Kovács elvtárs úgy képzeli el, hogy július végén a NA BEVÉTEL A GABONAFOLD HEKTÁRJÁRÓL keveréket lesilózzák, és utána a lucernát még kétszer kaszálják. Több takarmánytermesztésre két tényező késztette a szövetkezetet. Az Ipoly rendszeresen elönti a legelőt, és olyankor a kaszálón kell legeltetni a teheneket. Az Idén is 20 hektáros területet szabtak ki a Nagyrét dűlőből legelőnek, és ezen kell szűkösködniük a teheneknek, míg a legelő annyira kiszikkad, hogy ráengedhessék az állományt. A másik tényező az, hogy év végére a tehenek száma 240-re szaporodik a tavalyi 128-ról. Ugyanakkor a szövetkezet nem szeretne lemondani a 7,8 literes napi átlaghozamról, mert csökkenne a bevétele. Ha a takarmánytermesztésnek ez a módszere beválik, annyira növeli a takarmányalapot, hogy a szövetkezet tejtermelése a tavalyinál jobb lesz. A gabonafélék Mind az őszi, mind a tavaszi kalászosok szépen fejlődnek. A vetések sűrűk, s ami szintén megnyugtató, az alávetések is nagyon jók. Mráz István elnök is úgy véli, hogy az idei esztendőtől többet várhatnak, mint a tavalyitól kaptak. Kovács elvtárs számítása szerint — a talaj tápértéke alapján — a búzatermés meghaladhatja a 28 mázsás hektárhozamot, és ezenkívül 5—6 mázsa bükköny is teremhet a búza között. A bussaiak határa és kezdeménye zésük valóban azzal bíztat, hogy a tavalyinál jobb termésre számíthatnak. Szabó Gyula, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója jókor jött gyakorlatra a szövetkezetbe. Sok kezdeményezést, újdonságot láthat, aminek elsajátítása az elméleti tudással párosítva nagy segítségére válhat a gyakorlati munkában. Igaz, a termés betakarítása után dől el, hogy Kovács elvtárs elképzelései menynyire reálisak. Mindenesetre érdemes azonban figyelemmel kísérni próbálkozásait, s ami jónak bizonyult, azt meghonosítani a termelésben. BENYUS JÖZSEE: A

z Oj Élet szövetkezet 1560 hektár szántóföldön gazdálkodik a KisDuna mentén. Termékeny itt a föld, a csallóközi róna északi részén. Nyársik Vince szövetkezeti elnök szerint azonban többet is teremhetne, hiszen a szövetkezet nagyszámú állatállományának rengeteg takarmány kell. — Űgy lenne jó — mondja az elnök , ha már mi is kétszer arathatnánk egy esztendőben, mint a Nílus menti földművelők. Mindjárt ki is derül, hogy miért terelték a szót a kétszeri termésre, űk ugyanis olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy határuk peremén épül a felső-csallóközi főcsatorna, s ha az, valamint a határukat átszelő kisebb öntözőcsatornák elkészülnek, legalább 1000 hektár földet öntözhetnek. Ennek pedig a termelés növelése szempontjából nagy jelentősége lesz. Egyrészt: az öntözött területen lényegesen növelhetik a hektárhozamokat, másrészt az említett terület jelentős részéről két termést akarnak majd betakarítani. Főképp a takarmánytermesztést akarják növelni. Bankó István közgazdász szerint például nagyon könnyű kiszámítani, hogyha a takarmánytermesztést 50 százalékkal növelhetnék, akkor az állattenyésztési termékekből 65—70 százalékkal többet adhatnának piacra. — Ehhez persze bizonyára újabb zakemberekre is szükség lesz — vetem közbe. — Lényegében minden mezőgazdasági dolgozó egy kicsit szakember valamelyik termelési ágazatban — magyarázzák —, csakhogy a szakmához való ragaszkodást és a tudást valahogyan ki is kell hozni az emberekből. — Es van rá mód? — Azt hiszem, elég jó receptet találtunk — bizonyítják. Nem csinálnak titkot a „receptből". Mert nincs is benne semmi titok, hiszen nem csak ők. mások is rájöttek már, hogy a szocialista munkaversenyt mezőgazdasági termelésben is az anyagi érdekeltségre lehet alapozni. Rendszeresen értékelik a tervteljesítést, s a legjobbakat, az első három helyezettet 300, illetve 200 és 100 koronával jutalmazzák. — S az értékeléskor nem fordulhat elő tévedés? — kérdezem. — El sem hinné, hogy a munkatársak valamennyi munkaszakaszon milyen szigorúan ellenőrzik az értékelést. Elég gyakran olyan dolgokat is észrevesznek, melyekről a vezetőségnek nem volt tudomása. Ez a nagyfokú érdeklődés hatékoHA NEM FORMÁLIS A VERSENY... nyan gyümölcsözik a termelésben. Ha tudják, hogy mi miért történt, ha látják a termelés mennyisége és gazdaságossága közötti összefüggéseket, arra már könnyen, különösebb agitáció nélkül is rájönnek, hogyan érdemesebb dolgozni. Rájönnek a saját maguk, s a szövetkezet hasznára. Hiszen az állattenyésztési dolgozók a prémiumok nélkül is általában 1600 koronát keresnek havonta. Hadd tegyem hozzá, hogy nem érdemtelenül. Igaz, a növénytermesztési dolgozók is hozzájárultak a sikerekhez, de az állattenyésztési dolgozók versenye is megtette a magáét. Az évi terv szerint például 600 ezer liter tejet ad a szövetkezet a közellátásnak. Ebből a mennyiségből a magasellős tehenek számára való tekintettel — az első negyedévre 125 000 liter tej beadását írta eíő a terv. Ok 179 368 liter tejet, tehenenként két centiliter híján 5 litert adtak el naponta. Rajcsányi Károly például 8,3 literes napi fejési átlagot ért el tehenenként. S a következő hetekben, egyrészt a tehenek leellése, másrészt a zöldtakarmány következtében arra számítanak, hogy lényegesen növekedik az átlagos napi tejhozam. A hústermelés terén sem rosszabbak az eredmények. Például a hízó sertések gondozói nem kevesebb, mint 49 dkg-os napi súlygyarapodást értek el az első negyedévben. Persze kár lenne elhallgatni, hogy itt a siker bosszúságot is hozott. Az állami terv szerint ugyanis az első negyedévben mindöszsze 405 mázsa sertéshúst kellett volna piacra adniuk. 507 mázsát adtak el, s még így is tele a hizlaldájuk egyik része 110 kg-nál nagyobb sertésekkel. Ha átvették volna a hízott állatokat, a második negyedévi tervet már áprilisban teljesítik. Nem vették át, mert általában valamennyi mezőgazdasági üzem teljesíti a tervét. És a húsfeldolgozásra nincs kapacitás. Ha 140—150 kilóig felhíznak a sertések, jóval kevesebbet kapnak értük. És akkor fuccs a pénzügyi tervnek, még akkor is, ha a tervezettnél többet termeltek. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban a tejet már említettem. A hústermelés még a tejnél is jobb. Az első negyedévben a napi súlygyarapodás 1,01 kg. Itt is fennáll az, amit a sertéshizlalásról mondottunk. A tervezett 960 mázsánál itt is többet adhatnak pár száz mázsával. Itt azonban nem veszélyeztet az árpolitika. A tojástermelés kiváló. A járási terv szerint 700 000 tojást kellene eladniuk. Az első negyedévben 258 330 tojást adott piacra a szövetkezet. Itt is túlteljesítik a tervet. Miért is ne? Mozgósít a prémium. A szocialista munkaversenyről kezdtem beszélni. Nem hoztam szóba a termelés valamennyi szakaszát. De tény, hogy minden termelési ágazatban jók, kiválóak az eredmények. Talán nem felesleges ilyenformán összegezni a tapasztalatokat: a mezőgazdasági dolgozók tudják, hogyan kell dolgozni, hogy jobb eredményeket érjenek el. S ha a szövetkezet vezetősége úgy szervezi meg a szocialista munkaversenyt, hogy a tagokat nem csupán a feladat politikai fontossága, hanem az anyagiak is mozgósítják, akkor szinte magától értetődő a siker. Az Oj Élet szövetkezetben nem formális a verseny. Ezt leginkább az eredményeken mérhetjük le. HARASZTI GYULA 1 FALU 10 HÍR E K E L • ÉPÜL, SZÉPÜL A FALU, erősödik a szövetkezet. Az 1950-ben alakult EFSZ több éven keresztül a közepes gazdaságok közé tartozott. Tavaly már átlépte ezt a határt, tizennyolc koronát fizetett egy-egy munkaegységre, s az idén már húsz koronát terveztek. Meg ls vannak ennek feltételei, mert az első negyedévi bevételi tervet a szövetkezet 147 499 koronával túlteljesítette, s a következő negyedévekben is hasonló eredményeket vár. • A GAZDASÁGI EREDMÉNYEK tavaly is jók voltak. A növénytermesztésben 175 489 koronával, az ál lattenyésztésben 51 693 koronával teljesítették túl a bevételi tervet. A be vételt számítva a tervezettnél 350 023 koronával volt több a szövetkezet jövedelme. És annak, hogy a munka egységekre mégsem fizetett többet, szintén megvan a magyarázata. Kiegyenlítette a hosszú ie|áratú köl csont, és vállalta a tagság szociális biztosítását, ami két koronával csök kentette a munkaegység értékét. • A SZÖVETKEZET ÖTVEN HEKTÁRON ipari és tíz hektáron takarmányozást célokra az esőzések előtt elvetette a répát. Az Igyekvés érthető, mert 350 mázsás átlaghozamot akar betakarítani hektáronként, amihez hosszú vegetációs Időre van szükség. Tavaly 335 mázsa és tavalyelőtt 470 mázsa cukorrépatermést takarítottak be hektáronként. • A HATÁRBAN LEVŐ kavicsgüdröt is gazdaságosan felhasználják. Az idén további 21 000 köbméter kavicsot termelnek belőle, a fuvarozást is túlnyomórészt a szövetkezet vállalja. Több más szempontból is hasznot hajt a tónak is beillő kavicsgödör. Hatvanezer halat tenyésztenek benne, 100 hektárnyi földet öntöznek belőle és kacsaúsztatónak is használják. • NÉGY LAKÄSEGYSÉGET KAP szövetkezet 1966-ban. Az állami költségen épített lakások nagy segítséget jelentenek a gazdaságnak. Lehetővé válik külső szakemberek felvétele is, akikre a jövőben n.agy szUksége lesz a szövetkezetnek. • KILENCTANTERMES KOZÉPISLA építését kezdik meg. Eddig a tanulók négy épület alig megfelelő tantermeiben voltak elhelyezve. A kétműszakos tanítás így sem oldódik meg. mégis előnyt jelent majd az új iskola. A tanulókat egészségesebb, tágasabb tantermekben helyezhetik el. • ORVOST IS KAPOTT a falu 1949ben. Az önsegélyes építkezés keretében a lakosság fogorvos számára ls készített rendelőt Még hátra van -a berendezés megvásárlása, amire ígéretet kapott a falu. A közeljövőben tehát már a fogorvos is helyben fog rendelni és nem kell az ekelieknek a szomszédos falukba, esetleg Komáromba járniuk fogorvoshoz. • KULTÚRHÁZRA IS NAGY SZÜKSÉG LENNE a faluban. Az 1730 lakosú község jelenlegi kultúrházának befogadóképessége alig 100 személy., A nagyobb szabású összejöveteleket, táncmulatságokat a dohányszárftóban kénytelenek megtartani. Középületek építésére az utóbbi években több támogatást kapott már a falu, mint a múltban, s reméli, hogy a )NB a kultúrház felépítéséhez is megadja az anyagi eszközöket, mihelyt azt lehetővé teszi a járási költségvetés. • HOSSZÜ IDŐK ÓTA bántja a falu vezetőségét az utak és » járdák állapota. Most, hogy fedezetet kaptak anyagbeszerzésre, a falusziépítési akció keretében 600 méter hosszú szakaszon megjavítják az utat és ötszáz méteres szakaszon a tárdát. Ugyancsak a faluszépltésl akció keretében a nőbizottság szervezésével a falu lakossága rendbe teszi a HNB előtti teret, ahová szobrot állítanak a második világháborúban elesettek emlékének. • HÚSZEZER KACSÁT NEVEL a szövetkezel. A tavalyi tapasztalat alapján (5000 kacsa volt) az a veitetőség véleménye, hogy a kacsahús árleszállítása után is jövedelmező a kacsanevelés. A gondozók vállalták, hogy a tavalyi tízszázalékos elhullást 8 százalékra csökkentik. Előreláthatólag 80—100 ezer korona tiszta jövedelme lesz a szövetkezetnek a kacsatenyésztésből. A lenti képen az ékeli szövetkezet kacsagondozói. Németh Kálmán és Magyarics Erzsi láthatók. (bj) (Németh ]. felvételei 19B5. május 20. • (JJ SZŰ 5