Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-24 / 112. szám, szombat

Érdekes! Glória THorndike asszony új szakácskönyve iránt az amerikai háziasszonyok nem tanúsítottak nagy érdeklődést. Második műve viszont a „Kétszáz háziszer a gyomorrontás gyógyítására" azon nyomban elkelt. Kőevő mikróbák A nevezetes Izsák székesegyház és a nem kevésbé nevezetes Peterhof-palota falaiban a leningrádi biológusok különös mikrobákat fedeztek fel. Ezek „kedvenc eledele" a márvány és a tégla. Szerencsére nem olyan jó az étvágyuk, hogy az építészeti műemlékeket komolyan veszélyeztethetnék. A biológusok érdeklődését más dolog keltette fel: talán gyakorlatilag is hasznosítani lehetne az ásványi kőzetben kifejlődő mikroorganizmusok tevékenységét. Táncoló dédnagymama A hodzsenszkiji Tádzsikisztán Kolhozban élő 107 éves Szaodat Zakrova hét gyerekkel, harminckét unokával és hatvan dédunokával dicsekedhet. Unokái közül csaknem mindegyik egyetemet végzett. A közelmúltban tartotta Szaodat dédunokája a gyapottisztító gyárban dolgozó, Fajzull mérnök lakodalmát. A dédnagymama táncra perdült a családi ünnepségen. Elsüllyedt tó Sztarokarbamisevo baskír falu lakói egy alkalommal arra lettek figyelmesek, hogy a szinte házakig érő tó el••• ® tűnik. A tó szintje szemlátomást csökkent, s az apadó vízben ijedt halak vergődtek. A tavat 24 óra alatt elnyelte a föld. Pusztalásának okát a geológusok azzal magyarázták, hogy ezen a vidéken gazdag gipszkőzetek találhatók a talajban, melyek feloldásuk után hatalmas lyukakat hagynak maguk után. A tó egy ilyen üregen keresztül tűnt el a föld alatt. Igazgyöngybarlang Az uráli bányászváros, Kizel közelében található a Viaserszkaja néven ismert barlang, amely mélyén borsó nagyságú sárgás és fehéres barlangi gyöngyöket rejt. Vegyi összetételüket és szépségüket tekintve vetekednek a gyöngykagylókban található gyöngyszemekkel. Tengeri igazgyöngyöket milliószámra találtak eddig, barlangiakat csupán elenyésző mennyiségben ismerünk. A sas és a repülőgép Egy „IL-14"-es utasszállító repülőgép az Amur menti Nyikolajevszk város repülőterén akart éppen leszállni, amikor hatalmas ütés rázta meg a; gépet: a pilóta majdnem elnevesztette uralmát a gép felett. Leszállás után, amikor megvizsgálták a gépet, a pilóták hatalmas lyukat fedeztek fel a szárnyon. Belül sastollakat és halmaradványokat találtak. A sas valószínűleg hatalmas halat zsákmányolt az Amurban, amely megakadályozta abban, hogy a szembejövő repülőgép elől idejében kitérhessen. Hitler él, fogják meg! „Hitler él, fogják meg!" című a „fiihrer" rejtélyes halálával foglalkozó könyv került napjainkban — szlovák nyelven — a könyvpiacra. Milan Vároš, a mű szerzője nemcsak Hitler titokzatos halálának, de a második világháború érdekes eseményeinek körülményeit riportokban vizsgálja. A szerző csaknem minden egyes fejezetben a múltat a jelennel állítja szembe. A könyv nemcsak azt kívánja bemutatni, hogy Hitler meghalt, hanem azt is, hogy szelleme Bonnban a militarizmus és revansizmus katonai képviselőinek politikai terveiben tovább él. A „spinx" Egyiptomban a királyi hatalom megtestesülése volt, de a görög mitológiában is szerepelt. Képünkön a leghíresebb, a hatalmas sziklá ba vágott gizehi sphinx látható. 20 méter magas és 57 méter hosszú. Egyes vélemények szerint feje III. Amenemhatot ábrázolja. MIT ÉS MENNYIT TERMELT TARDOSKEDD a török hódoltság alatt? Mint Ismeretes, 1663-ban Érsekújvár és széles környéke török uralom alá került. Ezekről az eseményekről a közelmúltban néhány cikk az újságokban, folyóiratokban is megjelent. Nem tudjuk azonban, mi történt a falvak dolgozó népével, mihelyt elvonult a török hadsereg, megszűntek a pusztítások és normalizálódott az élet. A törökök az elfoglalt területeket bizonyos kulcs szerint különböző célokra azonnal felosztották. A meghódított terület egy részét az állam tartotta meg kincstári birtoknak, egy részét közteherviselési célokra szánta, a többit pedig, mint „hivatali javadalmat" hűbéresei, hivatalnokai és katonasága között osztotta szét. Tudnunk kell, hogy sem a hivatalnokok, sem a katonaság nem kapott fizetést (a zsoldosokon kívül), hanem az elfoglalt területekből adományoztak nekik érdemeik szerint egy vagy több falvat, természetesen a jobbágyokkal együtt s ezeken a falukon kellett behajtaniuk a „tulajdonosoknak" a maguk szolgálati jövedelmét. Ebből a célból a török hatóságoknak a legsürgősebben szükségük volt arra, hogy a hadjárat folyamán elmenekült jobbágyok azonnal térjenek' vissza, kezdjék meg a békés termelőmunkát és fizessék az új hatóságok által előirt adókat. Hogy melyik falunak miért és mennyit kellett fizetnie, ebben a régi szokásokhoz alkalmazkodtak és pontosan a termés egytized részét szedték A többi vagyontárgyaknál és jövedelmi forrásnál is ez volt a szabály: az érték, illetőleg a jövedelem egytizede. Hírvivő és menlevél Mihelyt tehát a dúlö-pusztító hadsereg Dél-Szlovákiából kitakarodott, a török hatóságok hírvivőket és menleveleket küldtek az egyes falvakba és felszólították a dolgozó népet, azonnal térjen vissza. Aztán megjelentek az írnokok és végrehajtották a teljes vagyon- és személyösszeírást. A személyösszeírásba csak a felnőtt, munkaképes férfiakat vették fel, leginkább abból a célból, hogy az adőszedés alól ne meneküljenek el. A vagyontárgyakat és a termés egytizedének mennyiségét azonban nagyon pontosan kellett feljegyezni, mert ettől függött az új török földesúr jövedelme. Éppen ezért ezek' az adóösszeírások fontos bizonyítékok, hitelességükhöz nem fér kétség és egyúttal roppant gazdag és hasznos ismereteket tartalmaznak számunkra. Érsekújvárról és környékéről három ilyen adóösszeírás maradt fenn. Az egyik 1570-ből a másik kettő 1664-ből való. A török összeírásokba foglalt adatok érdekességének szemléltetésére Tardoskedd példáját tudom felhozni. Tardoskeddet 1664-ben a török kincstári birtokok közé sorolták. 1570-ben csak 30 házból állt a falu, 1664-ben már 48-ból. Az összeírás teljes szövege a következő: Tardoskedi, tartozik Nyitra járásba. Lakosainak száma 64 (felnőtt férfi), a házak száma 48. Házadó, házanként 50 akcsa, öszszesen 2400; búza-tized 60 kejl, ára 1200; kivert-tized 50 kejl, ára 500; köles-tized 50 kejl, ára 300; birkaadó 250; méz adó 200; fa- és szénadó 200; legeltetési- és csősz-adó 150; disznó-adó 5250 akcsa. Az akcsa török ezüstpénz, melynek értéke két magyar „pénz" volt, 50 akcsa, vagyis száz pénz tett ki egy ezüst forintot. A kejl török mértékegység, mely körülbelül 12—13 kgnak felelt meg. 1 méhkas — 4 kacsa Ebből a rövid összeírásból sok mindent lehet kiolvasni, sőt meg lehet állapítani a mezőgazdasági termelés nagyságát és az egyes termények árát ís. A gabonatermelés évi mennyisége tehát 1664-ben a faluban a következő volt: búza 60 X 12 X 10 = 72 mázsa, kevertgabona: 50 X 12 X rX 10 = 60 mázsa, köles: 30 X 12 X X 10 = 42 mázsa. Ha a 60 kejl búza értéke 1200 akcsa, akkor egy kejl értéke 20 akcsa, egy kejl keverté 10 akcsa és egy kejl kölesé szintén 10 akcsa. A méz-adót úgy szedték, hpgy egy méhkas után 4 akcsát kellett fizetni. A fenti szám szerint a faluban tehát 50 méhkas volt. Két juhért szedtek egy akcsát és Igy a juhállomány 500 volt. Fa-adó címén minden ház köteles volt egy kocsi fát szállítani az állami raktárba, szén-adó címén pedig házanként két-két akcsát szedtek. Sertés-adó címén minden egyes éven felüli sertésért 2 akcsa járt, az egy éven aluli malacokért nem kellett adót fizetni. A faluban tehát 25 darab egy éven felüli sertés volt. A szomszédos falvakban termeltek még lencsét, lent, árpát, kendert, borsót, és különféle zöldségféléket, gyümölcsöt, főleg szőlőt, de Tardoskedd összeírásában ezek nem szerepelnek. Baromfi, tojás, tej és gyümölcs után nem kellett adót fizetni, ezeket mindenki szabadon árulhatta az érsekújvári piacon. Ősi családnevek Érdekesek a családnevek ls: Tóth Mihál, Maros György, Bető Jakab, Bán Mihál, Nlmet István, Galla István, Ko vács István, Bötös István, Bán István, Tüt György, Bán Bergöl, Fodor Mihál, Nagy János, Görbe András, Mészáros István, Maszán Jakub, Balog Bálint, Bakó Bálint, Szabó János, Csizmadia János, Egyed János, Daróci István, Mészáros András, Csomor András. A felsorolt adatok és a nevek bí zonyltják, hogy milyen gazdag történelmi forrásanyagot tartalmaz ez az összeírás, mennyi mindent tudunk meg dédapáink életéből, küzdelméről és nehéz sorsáról. A háromszáz éves kézirat megőrizte emléküket s mi kegyelettel gondolunk rájuk és küzdelmes életükre, mellyel az élet folytonosságát biztosították. BLASKOVICS JÖZSEF A

nyugati országokban a tömegek megmozdulása sokszor kellemetlen helyzetbe hozza a kormányokat. A rendőrség hagyományos brutális eszközei — a gumibot, a a könnyfakasztó gázbomba, a vízfecskendők erőtleneknek bizonyultak. Ezért a modern tudománytól várnak segítséget t— gengszterek helyett — az elégedetlenkedő tömegek ellen. New Yorkban például nemrégen próbáltak ki egy újfajta autót, mely látszatra alig különbözik a Ford gyár új sorozataitól, ám mihelyt emberhez ér, az illetőt erős áramütés éri. Gengszterek helyett a tömegek ellen KORSZERŰ RENDŐRI TECHNIKA A mérnökök ezt az elvet tökéletesítették a vízipuskánál is. Az erős sugárba áramot vezetnek, mely megsokszorozza a vízsugár ütését, s harcképtelenné teszi az embereket. Más módszer: a rendőrautókat olyan fényszórókkal látják el, amelyek egy időre szinte megvakítják az em bereket. Hasonló célt szol gál a zajt keltő készülék is, melynél a rendőrök kénytelenek különleges fülvédőket használni. Jól beválik a fehér gáz használata ls: az átláthatatlan mesterséges ködben harcképtelenné válnak a tüntetők. A burzsoá rendőrség legravaszabb módszere; pisztolyból láthatatlan részecskéket lőnek a tüntető tömegben kiszemelt személyek felé. A. rend visz; szaáUItása után aztán ibolántúli sugárzással láthatóvá teszik a részecskéket, s az így megjelölt személyek ellen eljárást indítanak. A támadó eszközök mellett a rendőrség védelmére ls gondolnak. A New York-t rendőröket ún. haarleml mellénnyel látják el. Ez egymásra csatolt páncéllemezekből áll, melyek másodpercenkénti ezer lábnál kisebb sebességű lövedékek, repeszdarabok stb, ellen biztos védelmet nyújtanak. Csak az az érdekes, miért éppen a békés tüntetők ellen kell felvonultatni a legkorszerűbb technikát, amikor a nyugati országokban annyira terjed a biuözéi? A tenger napszámosai MIKIMOTO TITKA • AZ AMÁK NEM ÉLNEK SOKÁIG • EGY ÉV ALAH 47 MILLIÓ DOLLÁRNYI GYÖNGY Kyotótól délre, az Ago, és Toboöbölben tetőtől talpig fehér ingbe öltözött lányok serege látható, amint látszólag fel- és alámerüléssel szórakoznak. Időnként megpihennek, horgonyhoz illesztett fahordók mellett kifújják magukat, aztán újra visszamerülnek. E lányok nem unatkozó társaságbeli hölgyek, hanem gyöngyhalászok. Ogy ls mondhatnánk: a tenger napszámosai, az ún. amák. Mielőtt megkezdenék munkájukat, kétszer megkongatják a fahordókat; ez talán jelkép, az istenek segítségül hívását akarja kifejezni. Utána 18 méteres mélységbe szállnak le, hogy a tenger iszapjában gyöngyképző kagylók után kutassanak. Nagy türelem, kitartás és szívós szervezet kell a munkához. Az amákat már 10 éves koruktól kezdve felkészítik erre a hivatásra. Hivatásra bizony, mert hamar öregszenek, s nem élnek sokáig. A tízéves lányok azzal kezdik a mesterség elsajátítását, hogy magas sziklákról a tengerbe vetik magukat. Nem szabad megismerniük a félelmet. Az amák régebben csak nemeznadrágban végezték munkájukat, de az utóbbi években a külföldi turisták elözönlötték Japánt, gyakran készítenek egzotikus tárgyú dokumentumfilmeket, s ezért az amák kénytelenek voltak a kíváncsi férfitekintetek elől hosszú fehér ingbe bújni. A fehér ing másik előnye: bizonyos mértékben védelmet nyújt a cápákkal szemben. A fehér szin ugyanis riasztja a ragadozókat. Azért néha előfordul, hogy az amák összevérzett Ingben hozzák fel társnőjüket, mert a cápa véletlenül néni ijedt meg. Mikimoto a példakép Az amák két óránkint szünetet tar* tanak. Ilyenkor teával, dinnyével üdítik fel magukat. Ha elcsüggednek, tekintetükkel a kikötőnek azt a ré szét keresik, ahol Mikimotónak, a tíz évvel ezelőtt elhunyt gyöngyhalásznak szobra áll. Mikimoto a példakép: a bátor halász ugyanis egy alkalommal véletlenül rájött a mesterséges gyöngykitermelés titkára.'

1 A 1 tenger fenekén általában nagyon ritkán találnak kész igazgyöngyökkel terhes kagylókat. Mikimoto észrevette, hogy ha a kagylóba például homokszem vagy más idegen tárgy kerül, a kagyló lakója igyekszik azt elszigetelni, s egyre vastagabb rétegben bevonja gyöngyképző váladékkal. Mikimoto spekulálni kezdett. Például törpe Buddha-szobrokat tett a kagylók nyílásába, s az így képződött gyöngyöt mesés áron értékesítette. Azt azonban csak a fiainak árulta el, hogyan kell tovább tenyészteni a kagylókat, védeni, óvni a természeti viszontagságoktól. 3000 titkos gyár Mikimoto örökösei ma óriási va» gyónnál rendelkeznek. Tavalyelőtt 47 millió dollár volt a jövedelmük. Ezt a rengeteg kincset persze a? amáknak köszönhetik. A tenger mélyéről kihalászott kagylót háromezer titkos gyárban dolgozzák fel. Ezeket jobban őrzik, mint az atomkutató központokat. Mit helyeznek a szétfeszített kagylóba, ezt talán csak Mikimoto fiai tudják, mert a munkásoka! is mesékkel áltatják. Tény az, hogy « „megdolgozott" kagylókat sokáig tengervizes kádakban áztatják, azután kosarakban megfelelő védett helye, ken 3, 4, sőt 5 évig hagyják tenyész* nl. Ez alatt jókora gyöngyszemek kéj>. ződnek. Az amák sietnek dolgozni és élni, Évente csak száz napig tart az Idény. Ez alatt kell megkeresniük az egész évi létfenntartáshoz szükséges eszközöket. AMA K MUNKA KÖZBEN. ÜJ SZÖ 164 * 1965. április 21. >