Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-16 / 105. szám, péntek

A tőkekivitel sajátosságai a háború utáni időszakban A TŐKEKIVITEL A tőkekivitel az imperializmus mértéke Jelentéktelen mennyiségű új egyik meghatározó sajátossága. Lenin tőke beáramlása esetén is növekszik, ezt írta: „A szabad verseny korlátlan A háború utáni külföldi tőkebefek­uralmán alapuló régi kapitalizmust tetések jellemző vonása (kivált a fel­ez árukivitel jellemezte. A legújabb szabadult országokban) az, hogy egy­kapitaltzmust, amely a monopóliumok re több ún. vegyes vállalat, vagyis uralmán épül fel, a tőkekivitel feliem- olyan vállalat alakult, amelyben a zi." (Lenin Művei. 22 köt. 248. old.) külföldi tőke mellett hazai tőke is A tőke egy része hosszú lejáratú részt vesz. Az ilyen társaságok gyors A két rendszer versenye egyre több kölcsönök formáját öltötte, s ezek terjedését nemcsak az magyarázza, ázsiai és latin-amerikai ország politi között különösen jelentős helyet fog- hogy a külföldi monopóliumok lgye- kai függetlensége s ezen országok laltak el a külföldi államoknak nyúj- keznek mozgósítani és a maguk el- n ak a szocialista államok által nyúj­tott olyan kölcsönök, amelyeket gyar- lenőrzése alá vonni a helyi erőfor- tott önzetlén segítség rákényszeríti a mathódítási célokból, például kikötők rásokat. Méginkább közrejátszik ebben tőkeexportőröket arra, hogy engedmé­és utak építéséhez nyújtottak. A tőke- az Imperialistáknak az a törekvése, nyeket tegyenek és' tevékenységük kivitelnek ez a formája a XX. század hogy szövetségesekre tegyenek szert, S Orán beérjék kevésbé előnyös feltéte elején terjedt el kiváltképpen nagy hogy biztosítsák magukat az államo- lekkel arányokban. Később a külföldi tőke- sítás és a helyi hatóságok más nsm­befektetések egyre nagyobb része kívánatos lépései ellen. A helyi tő­közvetlen termelési beruházások for- kések a „vegyes társaságokban" min­máját öltötte, vagyis olyan külföldi denekelőtt lehetőséget látnak arra, A háború utáni időszaknak jellem vállalatok építésére vagy megvásárlá- hogy a külföldi monopóliumoktól vonása, hogy különösen gyorsan sára szolgált, amelyek a tőkeexpor- megszerezzék a szükséges tőkét, növekedett' a fejlett ipari országokba tőrnek teljes ellenőrzést biztosítottak, s még inkább a műszaki dokumentá- irányuló tőkekivitel. A háborút köve­A kapitalizmus általános válsága, ciókat. Természetes, hogy az ilyen tö els ő években rohamosan növeked­amelyet óriási területeknek a tőkés „vegyes társaságok" a külföldi és a tek a befektetések Ausztráliában és rendszerből való kiesése és az ázsiai, nemzeti tőke legélesebb harcának a Kanadában. Később a tőkeáramlás afrikai és latin-amerikai nemzeti fel- porondjai. Nyugat-Európa felé fordult. Az utób szabadító mozgalom erősödése jelle- A gyors technikai fejlődés mai vi- b l években pedig már az tapasztalha­mez, jelentős hatással volt az impe- szonyai között a találmányok különö- tó > i 10gy az eu r6p ai kapitalizmus „új rializmus valamennyi vonására, s így sen nagy hasznot hajtanak. Az NSZK r a' betö r" az am erikai kontinensre, a tőkekivitelre is. külföldi befektetésekből eredő bevé­A Nagy Októberi Szocialista Fórra- teleinek több mint egyharmada sza- Ennek következtében a legtöbb ím dalom következtében az imperialisták badalmak és gyártási engedélyek el- perialista állam nemcsak tőkeexpor elvesztették külföldi tőkebefekteté- adásából származik. Az Egyesült Ál- tőr, hanem egyszersmind Jövedelmező selknek kb. egytizedét, a többi szo- lamok külföldi befektetései terén ís tőkebefektetések piaca ís. Például há­cialista ország kiválásával pedig tő- egyre nagyobb az ilyen bevételek há- rom ország — az Egyesült Államok, kebefektetéseik további egytizeddel nyada. A szabadalmak és tudományos Anglia és Franciaorszag — külföldi csökkentek Az ázsiai afrikai és la- adatok exportja szemmel láthatóan a tőkebefektetésekből eredő bevetelei tin-amerikai országok 'egyre fokozódó tőkekivitel egyik legfontosabb forrná- évi hat milliárd dollárra rúgnak, ilyen ' . , - . l.nnnnnl 1» S n A O O t fuggetlensegi harca is érzékeny csa- Jává lesz. pásokat mér a tőkekivitelre. Az imperialisták lázas buzgalommal * keresnek jövedelmező területeket kül­földi befektetések számára. Erre ösz- Történelmileg tekintve a kül­tönzi őket a lankadatlan erővel folyó földi tőkebefektetés legfőbb szférájá­konkurrenclaharc, a külföldi nyers- ul Ázsia, Afrika és Latin-Amerika tőkebefektetések jellegére is rányom­anyag-források ellenőrzése, külföldi gazdaságilag elmaradott országai szol- ják bélyegüket. Csökken a termelési árupiacok szerzésére irányuló törek- gáltak. A fejlődő országokban az im- egységekbe befektetett tőke mennyi­vés. Ámde minden aktivitásuk elle- perialista monopóliumok magukhoz sége, s növekszik a kereskedelembe, nére, az imperialisták a mai viszo- ragadták a gazdag természeti kincse- a reklámba és más improduktív szfé­nyok között kénytelenek szűkebb mű- ket, kivált az ásványolajat, az uránt rákba befektetett tőke. Egyre világo­ködési szférával beérni. Mind a tisz- és a színesfémeket. Az ilyen országok sabban mutatkozik meg a tőkekivitel ta tőkekivitel mérve, mind pedig az közé tartozik például Kuwait, Szaúd- élősdi, kizsákmányoló fellege. imperialista államok külföldi magán- Arábia és Venezuela. u. * ., befektetéseinek összmennyisége egé- Több országban - az Egyesült Arab Kr t" nil t' m" 8 í ár0n , r le g" szeben veve a háború utáni időszak- Köztársaságban, Burmában, Algérlá- n aS yob b -Járadékos állam : az Egye­ban lassabban növekszik, mint más ban - nagyarányú államosításnak ve- sült Államok Angik, es Francia­mutatók. tették a lf a külföldi társaságokat. f s z,?S- Közvetlenül hozzájuk csatla­Csaknem mindenütt erősen korlátoz- ko z! k n éSV kisebb o rf ff = if? 1" * ták a külföldi cégek profitjait. landi a' Bf'S lu m if 0" 8' **be ° ľ ' a csoportba sorolható számos fenn­E társaságok zöme a háború utáni tartássa I Portugália is. Nyugat-Német­befektetésekkel kapcsolatos kiadásaik pedig évi 1,5 milliárdra. A két összeg közötti különbség az, amivel az elma radott gazdaságú országokat kiszipo­lyozzák. A végbemenő változások a külföldi Az állami kölcsönök gaSLľľwKS'évekbS olyan ^Sf^S^S^fSS^ ors.^7 Japán"éľ Oläszm4zá g i egyelő­gyorsan növekedtek, mint a magán- E bánvf ba Tôbľvire' k lonfák tő ľl?^ vť Ó S Ä d e 1 tőkfi-hfit'fiktetésp.k A háhnrrt hPfeLň- S.-Ä*! 1^™^!?.? lebbi evekben „hitelező országgá vál­tőke-befektetések. A háború befejezé- ki iü kp t ä ňvuetaíán" övezetekből és f. \ľ v Jľ ľ u* fiKT, ' se óta az Egyesült Államok együtt- úf befektetési h a " ^nadának, bár nagy tőkéi van­vévp tnhb mint mri milliárd dollár A. betektetesi szterakDa irányítják, nak k tuföldön, keves reménye van veve toDD mint íuu miiuard aonar általában magukba az Imperialista at- h n„ v já r, ds ko<; orszáeeá" vál összegű állami kölcsönt és támogatást lamokb a. A z S ut6bbl éve kben a legna- Ä ^'ietö iDarágainak nagy folyósított, míg külföldi magántőke- Bvnhh g varmatáru- és nversanvae- f *„ vezető iparagainak nagy befektetései 50 milliárd dollárral no- 8 y gyarmataru es nyersanyag részét kezéb e kaparintotta a külföldi betektetesei bU milliárd dollárral no- mo nopoliumok kozul tobb (köztük a tôke A külföldre k erülő kanadai tő­Szuezi-csatorna tarsaság, az Union ke főkén t Angliának és Franciaor­Miniére du Haut-Katanga, az Indokí- szágna k folyósított kölcsön vagy az nai Bank stb.) tőkebefektetési tröszt- Egye Sült Államokban eszközölt köz té alakult át, amelynek aktivál túl- - ­vekedtek. Az állami eszközök irányát és mér­vét az imperialista terjeszkedés konk­rét feladatai határozzák meg. A hábo­fő Iránya az Egyesült Államokból Nyugat-Európába tartott. Az 50-es évek derekától ezen összegek zömét az Egyesült Államok különböző ázsiai és latin-amerikai katonai szövetsége­seinek juttatta. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, vetlen befektetés. Csak elenyészően kis részét fektették be Latin-Amerika gazdaságilag gyengén fejlett körzetei­ben. Valamennyi többi állam „adós rút követő első ^ években áramlásuk nyom6 ré s zt, nyugat-európai államok ,-a __ o k öt vén y élből és ipari cégek értékpa­pírjaiból állnak. Míg a bankok a gyarmatáru- és állam". Ezek között passzív mérlegük nyersanyag-monopóliumok, valamint a nagysága szerint az első helyen sze­kereskedelmi cégek gyakran kényte- r epelnek: Venezuela, Brazília, Auszt­lenek szűkíteni vagy átszervezni te- ráiia, a Dél-afrikai Köztársaság, Kon­ho^ yľ UfelszTaduľt ôrszTokľt ^kenységüket, különféle építőipari, g ó, Mexikó, Argentína és valamennyi részesítsék ál amT kmcsönökben él v e^ ar l' elektrotechnikai, autó- és olajkitermelő közel-keleti ország, reszesítsek állam! kölcsönökben es gépipclr l monopóliumok erőteljesen benyomulnak a felszabadult országok- Az Ekonomicseszkaja Gazeta ba. nyomán. támogatásokban. Emellett az imperia­listák ezeket az eszközöket a leg­messzemenően arra használják fel, hogy a fiatal államokat a kapitalista fejlődés útiára vigyék. Az utóbbi évekre jellemző a nyu­gat-európai államok mind nagyobb szerepe ezen a területen. Anglia és Franciaország az utóbbi öt-hat évben csaknem megkétszerezte a befolyási övezetébe tartozó országoknak nyúj­tott kölcsönök és támogatás összegét. Növekvő aktivitást fejt ki az NSZK és Japán, amelyek a gazdaságilag el­maradott körzetek segítségének ürü­gyével elég jelentős összegű állami ISMÉT AZ ALKOHOL § Reggel B. Pál traktoros zett, hogy a két gyerek felüljön a is megjelent a munkaelosz- pótkocsira. B. Pál rátaposott a gázpe­dá]ra > törődve azzal, hogy a légfék a pótkocsin nincs bekap­csolva. Már túl Jutottak a falu határán, amikor a dombról lefelé haladva táskor. Azt a feladatot kap­ta, hogy RS 03—31-es rend­számú traktorával a rima­bányai állomásról műtrá­gyát hordjon a kraskovól szövet­kezetbe. Ezen a napon valahogy nem kölcsönöket és hiteieket nyújtanak ízlett" neki a munka. Mindjárt az egyr e gyorsabban száguldott a trak­árukivitelilk fokozása végett. Ez a első fordulónál benézett az állomási to r- B- Pál ne m volt többé ura gépé­vonás Jellemzi általában az összes büfébe, s egy féldecit, meg egy ti- ne k- M é8 v aSy 25—30 métert tett zes sört magába öntött. Aztán mint- m e8' aztán az ú t korlátját keresztül­ha mi sem történt volna, a volán mel- tör ve zuhantak az árokba. Kisebb sé­lé ült. rüléssel megúszták a dolgot. A vé­A második fuvar után hazamentek fennek köszönhették, hogy a trak­ebédelni. Visszafelé benéztek az tor f a törzsében megakadt, és egyik rakodó munkáshoz. R. Vil- W csa k mintegy 4000 korona volf mos nem akart rossz vendéglátó len- a ká r- Az összeg nem nagy, de ép­ni, így mindjárt egy liter bort tett P en el é8 ahhoz, hogy a traktor jó az asztalra. Miután hármasban a „li- néhány napi javításra szorulva kies­tyi" bort elszopogatták, munkába in- sen 8 termelési munkából, dúltak. Közbeesett azonban még a A traktorosnak és két társának a kocsma, s B. Pál traktora megállt Rimaszombati Járásbíróság büntetőta­előtte. Igaz, hogy a feltűnés elkerü- nácsa előtt már nem volt szerencsé­lése végett tőle egy kicsit távolabb. Je. B. Pált feltételesen hat hónapra Szomjasak voltak mindhárman, egy- és az anyagi kár megtérítésére Ítél­ték, ezenkívül két évre megvonták imperialista hatalmakat. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államok úgynevezett segélyeinek több mint 20 százaléka mezőgazdasági termékfeles­legek exportjának a formáját ölti. Manapság általánosan elterjedt szo­kás, hogy a „segélv" keretében ka­pott eszközöknek mintegy 80 százalé­kát a segélyező ország árulnak meg­vásárlására fordítják. Ugyanakkor egy­re nagyobb mértékben használják fel az állami segélyeket és támogatáso­kat arra is, hogy egyengessék a ka­pitalista vállalkozások útját. Míg régebben a külföldi tőkebefek­tetések csaknem kizárólag az impe- egy sört rendeltek. Aztán egy kör rlalista hatalmak tiszta tőkeexportja borovlcskát, amelyet a másik köve­révén növekedtek, az utóbbi időben tett. Közben elbeszélgettek a kocsmá­megváltozott a helyzet. A tőkebefek- rosnéval és a HNB titkárával. Senki­tetések növekedése jelentős részben nek sem tűnt fel hogy B. Pál trakto­(kb. egyharmadában) a profitok újra- ros létére szeszes italt fogyaszt, befektetéséből adódik. Vagyis a kül- A kocsmából Jó hangulatban tá­földi monopóliumok tulajdonának voztak. A traktornál két gyerek várt hogy traktoros, mégis kiszolgálta mértéke és ennek megfelelően az il- rájuk, akik az állomásra szerettek szeszes Itallal. lető országból kivitt profitoknak a volna eljutni. A traktoros beleegye- a. j. tőle a hajtási engedélyt. Két ivőtár­sa feltételesen 4—4 havi büntetést kapott. A kocsmárosné sem kerülte el a felelősségrevonást. A bíróság 800 korona pénzbírságot rótt ki rá, mivel a vádlottat jól ismerte, tudta, Ul TBbb éj film szerepel filmszínházaink e heti műsorán. Elsősorban fs két szlovák fiimájdonságot szeretnénk megemlíteni, amelyek a bratislavai stádiöbftl indulnak közönséghódító útjukra. Peter Karvaš művéből készült Peter Solaa rendezésében a BARNABÁŠ KOS ESETE című komédia. A film a nagy karriert befutott kisembert mutatja be a szatíra eszközei* val. A szerelem és a kiábrándulás történetét viszi filmre A. Hykisch forgató­könyve alapján J. Medveď rendező a NEKEM NEM SZÚL A BLUES cí­mű alkotásában. A mű valóban mindenkit érdeklő mai témát dolgoz fel, közvetlenül tárja a nézők elé az élet küszöbén álló fiatalok gondjait és örömeit. A film a Ceské Budéjovicében megtartott csehszlovák filmbemu­tató keretében nagy érdeklődést váltott ki. A szlovák filmgyártás e két legújabb müvével legközelebb részletesen foglalkozunk. Most a mozik e heti műsorán szereplő két filmet szeretnénk bemutatni olvasóinknak. KÜLÖNÖS OSZTÁLY Danielie Dušková első Irodalmi al­kotása a Különös osztály nem annyl­Édentől keletre című filmet. Ä for­gatókönyvet Paul Osborn írta. Ez az alkotás az amerikai filmgyártás azon , áramlatának sodrából készült, amely ™ mil ész i,, értékeivel mint Inkább _ talán a televízló elt erjedésének ha­üde, közvetlen hangvételével nyerta tásér a _ reálisabb sze mmel figyeli rn Q CT a -T nltiacAt m-rrra) Knnti »• nUan ° J meg az olvasót, azzal, hogy valóban érzékenyen sikerült tolmácsolnia a mai, érettségire készülő fiatal lányok az életet. Ella Kazan neve szorosan egybeforrott a háború utáni amerikai filmgyártás történetével. A Steinbeck­életérzéseit. Valószínűleg ez ragadta reg é^ yből készült fllm már az éret t meg Josef Pinkává gottwaldovi ren dező figyelmét is. művész alkotása. Kazanra jellemző, hogy filmjeiben többnyire a hétköz­A gottwaldovi filmstúdióban 1964- n a°[ éle t J mindenna pos eseményeit ben készült el a fllm, amely 30 egy szerű, élénk, vidám kislány érettségi dolgozza fel egyéni formában. Nem annyira elemzésre és társadalomkritl­előtti Problémáit, gondjait örömeit ^ törekede tt, mint inkább arra, huncutságait és szorongásait mutatja hQgy élményt nyú]t6 képelyel ha n. " , „ ... gulatot, légkört teremtsen. Alkotásai Sajnos az alkotás nem viseli ma- g ki emelkedő helyet foglal el gán a Pinkává előző filmjeire annyira £dent ő, keletr e_ amely két £ivé r. jellegzetes pontosságot és átérzést Valahogy a régi Idők diákfilmjeire nek egymáshoz és a környezetükhöz, a világhoz fűződő viszonyát s rajta emjék_e_zte :t,__amel_yben az^ életérzést keres zf ül az amerika l életformát tár­ja elénk. A történet 1917-ben Kalifor­niában játszódik. A vallási fanatiz­musban élő apa nevelésére egyik fia álszent szófogadással reagál, míg a másik James Dean bravúros alakí­gyakran pusztán a beszédes érzelgős ség helyettesíti. A humor, amely a mai fiatalok életéből is elválasztha­tatlan, csak itt-ott csillan fel egy percre. Minden hibája ellenére azon ban el kell ismerni hogy a f.lm ren- _ l ä J zadozlk ellen e. A kap Csola­, dl Z. <? )t n! k^ lker Ü, U hltel6S oszt á'y ko 1- tokát csak bonyolultabbá teszi az lektívává ötvöznie az egyes szerepe- áUandóan p éi daké pül állított fivér k e' a l, Rkí tf hivatásos színészeket mu- * szíve mélyén rájön kedvelőket és azokat a f alókat völ e^ ny e y al asságár a és inkább a akik első ízben ezúttal próbákoztak bec s« le t y esebb f° talab b testvérhez a szerepléssel Külön meg kell emlí- vonződik A 'cselekmény drámai ki. teni Helga Cockovát Orahuse meg- csúcsosodäsát az anya s y zem éiyét kö­rülvevő titok jelenti, majd a leleple­vészi tehetségről tett tanúbizon'ysá got. ÉDENTŐL KELETRE 1955-ben vitte filmre Elia Kazan a John Steinbeck regényéből készült az zés domborítja ki. Kazannak sikerült tökéletes művé­szi filmet készítenie, s csak üdvözöl­hetjük, hogy most — ha néhány éves késéssel is —, végre megismerhetjük. —ska-n A JÁTÉKTÉR KÖLTŐJE . L VYCHODIL SZÍNPADMOVÉSZETI TARLATA Ä BRATISLAVAI MŰVÉSZHAZBAN 'A színháznak", mint esztétikai él- gének egyértelmű kidomborítása, mények forrásának, a színész mun- Most már egymást követik a csúcs-, kájával szervesen összeforrott, vele teljesítmények. 58-ban Brecfht Galil­együtt élő tényezője a játéktér. A lei élete, melynek zárt színpadteré­változó korokkal és kultúrákkal ben nagyvonalú, modern eszközökkel együtt változott a színészi akció ke- teremti meg a már ellenforradaimi­rete is. A legújabb törekvések a le- vá fajult késői reneszánsz légkörét,­író realizmustól elfordulva, a drá- amely immár polgári támogatással, ma szellemében alakított színpadi egyházi és oligarchikus rémuralom­térbe helyezik a színészi alkotást, ban végződött. Ugyanez évben kerül Ennek az új szemléletnek híve Vycho- színre Capek, Fehér kórja, melynek dil is, akinek működése szorosan körformájú terében hatalmas föld-, összefügg a bratislavai Szlovák Nem- gömb Jelenik meg, rajta Időszerű' zetl Színháznak a felszabadulás óta szövegű újságkivágások jelzik a föld­eltelt 20 éves fejlődésével. részeket. A darab gondolati magvát, Vychodil Morvaországban 1920-ban a barna métely elleni küzdelemmel, született. A prágai Főiskolán Bouda, a béke védelmével általános érvényű­Blažicek és Pokorný növendéke volt, vé emeli. — Miller: Pillantás a híd­de a náci megszálLás miatt nem sze- ról nyomasztó atmoszférájában új­rezhette meg rajztanári képesítést, szerű világítási hatásokat alkalmaz^ Húsz éves, mikor, a Beskyd vándor- A 61-es Atlantidában eddigi fejlődé­színháznál elkezdi scenográfiai mű- sének csúcspontját éri el. Kiérlelt ködését. A felszabadulás után a bra- gondolat, nezvall képzelet, költőiség tislavai Nemzeti Színházhoz szerződ- sugárzik a szférákat éreztető absz­tetik a 25 esztendős tehetséges fia- trakt formákból, a jelképes fi­talembert, aki lelkesen, felelősségtu- gurákból, a színes fényekből. Üj dattal fog munkájához. Célkitűzése, területre visz Shakespeare Amit hogy méltó szintre ecnelje a legna- ekartok-jának meseszerűsége, poézi­gyobb szlovák színházat. Sikerül is a se és Gershwin Rapsody in Blue­színházat jellemző sajátos ós egyéni, jának színhatása, Vonalritmusa. A Ra­a kor levegőjét éreztető stílust kl- dok rendezte R. Rolland drámákból, alakítania. Megvalósul az a törekvé- a gyöngéd szépségű Szerelem és Ha­sé is, hogy a színész kifejező mozgá- lál játékából, a Farkasokból, a forra­sa számára komponált és tagolt tér dalom forró lehelete csap meg. Go­együtt éljen a cselekménnyel, s meg- gol Házasodásának makettje ta­felelő háttere és fokozója legyen a pintható és ízlelhető oroszságával színészi Játéknak, s a nézőből érzel- kis remekmű. ml hatást váltson ki. Befejezésül álljon itt Rakovský ér­Legjelesebb színészeinkkel s ren- tékelése, mely szerint Vychodil a dezőinkkel dolgozik együtt. Latolga- szlovák szecenográfia úttörője élvo­tó, elemző, alkotó munkafolyamatát nalban harcol az új formáért és tar­követíietjük a végleges tervet élőké- talomért a szocialista színpadművé­szítő, számtalan vázlaton, tanúimé- szetben. nyon és képen, melyek jó része érett A látványos és értékes anyag rövi­és önálló képzőművészeti alkotás, desen útnak indul Sao Paolo felé, Vychodil, a színpad építésze egy sze- hogy az ottani nemzetközi kiállítá­mélvben festő és szobrász Is. A mű- «••*—"t-'­vészi részen kívül komolyan foglal­kozik az ipari megvalósítással is és a rózsavölgyi színház műhelymunká­ját is irányítja. A kiállítási anyag fényképfelvéte­son öregbítse színpadművészetünk elismert hírnevét. BÄRKÄNY JENÖNÉ • Április 27—június 17 között ren­dezik meg az idei Prešoví Zenei Tá­léi, makettjei, díszletei, bútorai és vaszt. A megnyitó hangversenyt a pá­jelmezei plasztikusan éreztetik Vy- rizsi rádió és televízió 40-tagú La chodil egyéni és sokrétű művésze- Maitrise női énekkara adja. A VII. tét. Régebbi inszcenálásal közül ki- Prešovi Zenei Tavasz keretében Kubi­ugrik az 1946-os Tartuffe és a 47-es nyi Attila magyar hegedűművész, a Rettegett Iván érzékeny felfogása, košicei rádiózenekar Milan Bauer Érett alkotó korszaka 57-ben kezdő- szólista közreműködésével, a Szovjet­dik, felszabadul példaképei Hoff- unió nagy szimfónikus zenekara, to­mann és Tröstr hatása alól. Felfelé vábbá Barbara Hesse-Bukowska len­ívelő pályáját jelzik Visnyevszkij gyei zongoraművésznő, a Dvoíák­Optimista Tragédiájának leegysze- kvartet, Medja Abramjan szovjet csel­Í ásít s u 4 (taiAfe asaneisó- lóművész is fellép. (VI. K.) 18BS. április 18. * Ö| SZÖ S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom