Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-05 / 63. szám, péntek

Oj követelmények, A TÖKÉLETESÍTETT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS A PÁRTALAPSZERVE/2:TEK A CSKP Központi Bizottságának határozata a tervszerű népgazda­ságirányítás tökéletesítésének irányelveiről ás a párt munkájá­ról kifejezésre juttatja népgazda­ságunk irányításának tökéletesíté­sét célzó törekvésünket. Oj eln­mekkel gazdagítja a jelenlegi rendszert, és életbe lépteti a mi­nőségileg magasabb fokon álló szocialista irányítási rendszert. Megvalósítása fokozatosan, céltu­datosan irányított folyamat kere­tében megy végbe, amelyben a rendszer szüntelen fejlesztésére és tökéletesítésre szorul. Az irányí­tás új rendszere azonban nem vá­lik önmagától hatékonnyá. Minde­nekelőtt valamennyi gazdasági szerv irányító munkájával szem­ben támaszt nagyobb igényeket, ugyanakkor új feltételeket teremt és a munka további tökéletesítését követeli meg a párt, annak szer­vei és szervezetei részéről. A CSKP Központi Bizottsága januá­ri határozatának végrehajtása Jelen­leg a párt legfontosabb feladata, s ennek teljesítését következetes pártfegyelemmel és valamennyi párt­tag egységes eljárásával kell alátá­masztani. A párt jelenlegi törekvésé­ben, népgazdaságunk tervszerű Irá­nyítása új rendszerének megvalósítá­sában jelentős szerep hárul a párt alapszervezeteire. Az Irányítás eddigi rendszere vala­mennyi előnyével és hátrányával együtt objektív keret volt, amelyben a pártszervezetek tevékenységüket kifejtették. Mivel maga a rendszer, mint egész, lényegében a népgazda­ság extenzív fejlődésének biztosításán alapult és nem volt képes kielégítő módon megoldani a jövedelmezőség, a hatékonyság, a minőség és a gaz­daságosság problémáit, a pártszerve­zetek ls egyoldalúan, csupán a ter­melés mennyiségének növelésére he­lyezték a fő súlyt. A kommunisták nagyon gyakori, kimondottan helyes és társadalmilag megkívánt törekvé­se, hogy a termelés minőségén javít­sanak, az eddigi rendszer védőbás­tyáiba ütközött és nem lehetett ered­ménye. Az eddigi rendszer feltételei nem igényelték és nem is engedték kellő­képpen a pártmunka minőségének ja­vítását.' sem az üzemek vezető dol­gozói kezdeményező készségének és alkotó képességeinek fokozását. Szá­mos esetben formalizmust szültek a gazdasági és a pártmunkában, a dol gozók kezdeményezése és aktivitása rovására. Ezért került egyrészt sor a pártmunka hanyatlására a dolgo­zók körében, másrészt a gazdasági ve­zetők helyettesítésére. Ezért történhe tett meg. hogy a szakképzettség nö velősének objektív szükségességét a TÜZ A MOSODÁBAN A napokban tűz ütött ki a štúrovói gózmosodában Ez a szolgáltatási üzem a város lakóinak legnagyobb örömére a múlt esztendőben kezdte meg mii ködését Most pedig ismeretlen okok ból, belsó tűz következtében kigyúl ladt. Az eddigi becslések szerint 35 ezer korona körül mozog a kár Sok tisztításra, mosásra váró ruha égett el. A2 ügvben fol vlk a nyomozás. MEIDL1K KÁLMÁN, Stúruvn kommunisták hangsúlyozott felhívá­sai ellenére sem vették figyelembe úgy, mint kellett volna, Az Irányítás új rendszere új felté­teleket teremt a pártszervezetek munkája számára. Az új feltételeket azonban létre ís kell hozni. Maguk­nak a pártszervezeteknek ls szorgal­mazniuk kell e feltételek létrejöttét és ki kell használniuk őket. A nép­gazdaság új irányítási rendszerének főbb alapelveivel egyidejűleg a CSKP Központi Bizottságának határozata a párt vezető szerepe fokozásának út­ját Is kijelöli. Megköveteli a párt eszmei és szervezeti egységének meg­szilárdítását, a tömegpolitika haté­konyságának növelését és a népgaz­daság pártirányításának elmélyülését. A párt egységének megszilárdítása éppúgy függ a hatékony politikai tö­megmunkától, mint a vezető gazdasá­gi dolgozók irányító munkájának cél­tudatos befolyásolásától. Ahogy a gaz­dasági vezetők tevékenységében nincs helye semmiféle merevségnek, éppúgy szükséges az alkotó szellemű légkör megteremtés* és a marxi—lenini el­mélet alapján álló eszmecsere a párt­szervezetekben. Ez azért is elenged­hetetlen, mert az irányítás új rend­szerének meghonosítása nemcsak az elvek puszta megismerését követeli meg, hanem a megalkuvás nélküli aktív ideológiai harcot a liberalista irányzatok, a konzervativizmus és a szubjektivizmus ellen. Ebben a harc­ban a pártszervezetek csak akkor tudnak helytállni, ha az összes kom­munista — tekintet nélkül arra, hol dolgoznak, a párt- vagy a gazdasági szervekben viselnek-e tisztséget, munkások, technikusok, vezetők vagy dolgozók-e — teljes mértékben elsa­játítják, magukévá teszik az irányí­tás új rendszerét, és egységesen sfk­raszállnak, dolgoznak megvalósítá­sáért. A pártszervezetek így készülnek fel a legjobban a dolgozók körében vég­zendő hatékonyabb politikai tömeg­munkára. A CSKP Központi Bizottsá­gának határozata feladatul szabja minden kommunistának, hogy a min­dennapi életben következetesebben, meggyőző szóval és tettel harcoljon a párt politikájának megvalósításáért. A kommunisták és a dolgozó töme­gek kölcsönös elvtársi közvetlen vi­szonyában látja a párt politikája si­kerének, a politikájával szembeni bi­zalomnak legfőbb zálogát. A párt eszmei, szervezeti és akciá­egysége, valamint a hatékony politi­kai tömegmunka mindig is alapját je­lentették azoknak a sikereknek, amelyeket a párt a múltban elért. A pártmunka a múltban, a jelenben és a jövőben ls a termelési-ökonó­miai feladatokra Irányul, úgy, hogy a társadalmi munka mindig céltuda­tos és tervszerű legyen, hogy maxi­málisan kihasználjuk az objektív le­hetőségeket és folyamatokat, amelyek a társadalomban és az anyagi terme­lésben vannak, s hogy széleskörűen érvényesüljön és fejlődjék a dolgozók kezdeményezése és sokrétű képessé­ge. A pártszervezetek eddigi igyekeze­te, hogy gyakorlatilag megoldják a termelés fejlesztésének kérdéseit, és a párt ellenőrzési jogának helytelen értelmezése sokszor a felelős gazda­sági dolgozók helyettesítéséhez veze­tett Az ellenőrzési jogot legtöbbször s vezető gazdasági dolgozók ellen­őrzésekánt és bírálásaként értelmez­ték, vagyis olyan eszközként, amely SUTEMENY A FÖLDÖN Kényben vaqyok be­vallani, /íny;/ nagyon szeretem a cukrászsü temérn/t Nem tudom, hogy ez milyen hatás sal van szervezetemre, szivemre, májamra, tü dömre. mert én makacs jlú vagyok és nem ha gyom magam az orvo soktól ijesztgetni A fenti bűnös hajla momnt általában a cuk rászdákban szoktam ki eléqttent, és így el mondhatom, hogy cuk rászdaiiqyekben szakér tő vagyok Módfelen örvendek annak, hogy n cukrász­dáink ragyonnak a ttsz tasáqtól. és hoqy az al­kalmazottak milyen kl nosan viqyáznak a ttsz tasáqra Például tegnap délben is beültem eqy Ilyen 'tszta cukrászdába és elmélyedve tömtem mnqamba a franclakré mest. nem törődvén az zal, hoqy gondosan ápolt pocakomra Is­mét lerakódik néhány qrammnyi zsírocska. E szegelés közben ft­qyeltem kmberiársaimat, akik szintén a cukrász­süteményt kedvelők családlához tartoznak, tehát véqső fokon íz­lésben rokonaim. Azt is láttam, amikor egyik férfitársam mandulás kifliket vásárolt. Hal darab mandulás kiflit kért mert — hangsú­lyozom — ez egy kíno? san tiszta cukrászdában történt, az eladónő ném kézzel fogta meg a süteményt, hanem fo­qöval És ez olyan gusztusos látvány volt, hoqy elhatároztam, meg­eszek méq négy kré­mest De a kislány ke­ze megremegett, és az eqytk ktfli a földre pottyant. Nem történt semmi baj, a kislány elpirult, mint a bazsa­rózsa. felemelte a föld­ről a szerencsétlenül tárt mandulás kiflit és letette maga mögé egy párkányra. Adott he­lyette egy másikat a tálról A vevő fizetett, átvette a kicsi, de ízlé­ses csomagot és távo­zott. A cukrászdában csak a sütemények ma­radtak, meq a kislány, és hoqy el ne felejtsem — én is ott maradtam. A kislány ábrándos sze­mekkel nézte az abla­kot, én eqyik szemmel a saját krémesadago­mat, másik szemmel pe­dig a kislányt néztem. ]gy azután azt ts lát­tam. amint a kislány egy ábrándos mozdulat­tal a padlóról a pár­kányra helyezett, nyil­ván poros, nyilván pisz­kos süteményt ismét a tálra tette Még csak le se fújta, nehogy a le­helet révén valami kór­okozó baktérium kerül­lön a kedves vevők szervezetébe. Mert ez eqy kínosan tiszta cukrászdában tör­tént. t-erf-l az egyén döntő jogát a kollektíva jo­gával helyettesíti, annak rendeli alá. Az ilyen gyakorlat egyrészt azt ered­ményezte, hogy a vezető gazdasági dolgozók megriadtak a pártszervezet tárgyalásaitól, másrészt a pártszerve­zet mögé bújtak és egyúttal lebe­csülték annak képességeit a gazdasá­gi kérdések megítélésére és megoldá­sára. Ezt a gyakorlatot sürgősen és eré­lyesen fel kell számolni. Nem szabad várni addig, amíg az irányítás új rendszerét mindenütt bevezetjük. Az új rendszer kifejezetten hangsúlyozza a vezető gazdasági dolgozók fel­adatait, felelősségét és tekintélyét. A pártirányítás nincs és nem is lehet ellentétben a gazdasági szer­vek vagy vezetők jogkörével és személyi felelősségével. A párt­szervezeteknek nem szabad ezt a jog­kört megsérteniük, hanem támogat­niuk kell és olyan politikai feltétele­ket kell teremteniük, amelyek lehető­vé teszik érvényesítésüket. Véget kell vetni az olyan gyakorlatnak, amikor a pártszervezetek csak bizonyos nem népszerű kérdések megoldását tár­gyalják meg a gazdaság! vezetőkkel, amilyen például a technológiai fegye­lem betartása, a selejt utáni kártérí­tés stb. Az Ilyen kérdések kimondot­tan a gazdasági vezetők hatáskörébe tartoznak. Hasonlóképpen annak sem szabad előfordulnia, hogy a pártszer­vezet döntsön a gazdasági vezető he­lyett és konkrét termelést feladatok­kal bízzon meg egyes dolgozókat. Ezzel a pártszervezet saját magát fosztja meg az ellenőrzés lehetőségé­től, a politikai vezetéstől, mert ve­zető szerepe a gazdasági szerv szín­vonalára süllyed. A felsorolt fonákságok kiküszöbölé­se egyik legalapvetőbb feltétele an­nak, hogy a pártszervezetek valóban hatékonyan befolyásolják a gazdaság fejlődését. Az új rendszer bevezeté­se által a párt ellenőrzési jogának jelentősége nemcsak nem csökken, hanem tovább növekszik. Nem sza­bad azonban ezt a jogot úgy értel­mezni, hogy arról döntünk, amiről a gazdasági vezetőknek kell dönteniük, hanem mindenekelőtt a párt politikai, gazdasági irányvonalának érvényesí­tésére kell összpontosítanunk a fi­gyelmünket, a gazdaság irányításá­nak valamennyi fokozatán ellenőriz­nünk kell a gazdasági tevékenységet és értékelnünk kell az eredményeket. Ezért maguk a kommunisták is kö­telesek elsajátítani a tudományos Is­mereteket, megismerni a műszaki fej­lesztés leghatékonyabb módszereit, az irányító munka legkorszerűbb mód­jait, hogy még sokkal hatásosabban nevelhessék a vezető gazdasági dol­gozókat, irányíthassák tevékenységü­ket. FRANTIŠEK PECKA, a Prágai Pártfőiskola tanára ÉPÜL BRATISLAVA 20. VÁROSNEGYEDE Négy év alatt 12 000 lakás Bratislava legfiatalabb és legkor­szerűbb részében — Ružinovban — épül jelenleg a legújabb lakónegyed, a Pošeň. Egyfelől a már csaknem teljesen befejezett Trávniky határol­ja, a másik oldalán csak az út vá­lasztja el az épülőfélben levő 19. ne­gyedtől, az Ostredky-től. Városrendezési szempontból az új negyed három körzetre oszlik: az el­sőben 1082, a másodikban 1148 és a harmadikban 936 lakás épül. Az ösz­szesen 3166 korszerű lakást összesze­relt betonból állítják össze, mégpedig a legkorszerűbb technológiával. A Magasépítő Vállalat kollektívái ebben az évben 686, a lövő évben pe­dig 1918 lakás építését kezdik meg, és jövőre már beköltözködhet 1267 család. 1967-ben kerül sor a további 1507 család beköltözésére és 1968-ban, az új városnegyed felépítésének befejez­tével az utolsó 328 család is elfoglal­ja lakását. Nem egész négy év alatt, ott, ahol eddig gyom burjánzott, 12 000 lakosú városnegyed nő ki a földből. A negyed mindhárom körzetében lesz óvoda, bölcsőde és egyéb közszolgáltatási üzemek. A harmadik körzetbe tervezték a 18 osztályos kilencéves iskolát és a garázsokat. A városnegyed centrumában két ki­lencéves Iskola, óvoda és üzleti köz­pont épül. Ez azonban még nem minden! A To­máSik utca és az új városnegyed har­madik körzete között a jövő év ele­jén 22 millió korona költséggel kez­dik el építeni az új, korszerű elekt­rotechnikai iskolát diákotthonnal egviltt. A központba két mozit is ter­veztek 600—600 férőhellyel. IVAN POHOVEJ Jelenet „A különös lány' című filmből A mozikban örvendetesen sok olyan film tűnik fel, mely nemes szórako­zást nyújt a nézőknek, még akkor is, ha különösebb mondanivalójuk nincs. Tömegeket vonz például May Károly megfilmesített ifjúsági regénye, a Vi­nettou, mely nemcsak a mostani ser­dülő nemzedéknek jelent élvezetet, hanem a mi Ifjúságunk szép élmé­nyeit is felidézi. Szórakoztató vígjá­tékokat láthattunk, mint a lengyel Janusz Morgenstern Ádám két bordája című filmjét, mely egy különös bigá­mia történetét meséli el kisváros! környezetben. Helyzetkomikumra épül a mű, a rendező óvatosan kezeli a kényes történetet, elkerüli az ízlés­telen pikantériát, s mindvégig meg­őrzi a film lebilencselő, nevettető, ugyanakkor a begyökerezett kispol­gári szokásokat fricskázó hatását. Ugyancsak jóízűen szórakoztunk A betörő című angol filmen, Ralph Thomas al­kotásán. Hőse egy ezermester laka­tos, aki minden zárat ki tud nyitni, még az angol kincstárét is, de nem mindennapi tudását mindenféle bű­nöző bandák használják ki, — termé­szetesen a lakatos akarata ellenére — és a szerencsétlen flótás gengszterek helyett kerül börtönbe. Persze hap­py end-del végződik a film — most is az elmaradhatatlan esküvővel. A különös lány című jugoszláv film lélektani prob­lémát vet fel — elég sekélyesen, s a 18 éves csalódott szerelmesek prob­lémáit feszegeti. A kiutat nem a fék­telen tobzódásban, hanem a minden­re gyógyírt adó igazi szerelem meg­találásában mutatja. A szokványos módon készült film egy kicsit leegy­szerűsíti az életet, olykor kétségbe vonható a hitelessége. A magyar filmgyártást két nagysze­rű film képviseli. Mindkettőre jellem­ző a szerves kapcsolat a mával, az új szocialista társadalommal és min­den téren felmerülő problémáival. Révész György filmje, a Hogy állunk fiatalember? lélektani dráma, de nem elvont pszi­chologizálás, hanem a szocialista, új erkölcsiség erejének ábrázolása egy serdüö gyermek lelkivilágán keresz­tül. A gyermekben lelki válságot idéz elő annnak felismerése, hogy apja, egy felelős beosztású tisztviselő nem akarja leleplezni felettesének gazda­sági visszaéléseit, mert fél, 'hogy a végén aztán rajta, a kistisztviselőn csattan az ostor. Ezt a szellemet táp­lálja benne kispolgári allűrjeiről is­mert felesége is. A gyermek azonban erkölcsileg helytállásra kényszeríti az apát, s ezzel megoldódik a konflik­tus. Révész a filmben nagyszerű hozzá­értéssel tudta kifejezni az új, szo­cialista eszmények diadalra jutását. A kisfiú a mai iskola neveltje, s a hi­bákkal szembeni könyörtelenséget, az új életeszményt ez az iskola nevelte belé, s az új ideálok gyökeret ver­tek lelkében. Elég későn érkezik mozijainkba egy kiváló magyar film, Herskó Jái­nos alkotása, a Párbeszéd i A tv nézőinek már előbb alkalmuk volt látni. Bár az előbbi film is a maga nemében nagyszerű alkotás volt, a Párbeszéd súlyát mondanivaló­iának térbeli és társadalmi hatása adja meg. A Párbeszéd 15 év tükré­ben mutatja egy házasság történetét. Olyan házasságét, amelyben a konf­liktusokat, a válságot nem minden­napi, megszokott súrlódások okoz­ták, hanem közéleti kihatások. Hers­kó egy házasság történetében egész korszakot ábrázol, felemelkedésekkel és bukásokkal teljes korszakot. Hő­sei kommunisták. Ilyenek is, meg olyanok is. De nekünk elsősorban a kommunista házaspár, Judit és Lász­ló rokonszenves. Végigkísérjük őket a megismerkedéstől a kényszerelválá­sig és az újbóli összekerülésig. Lász­ló illegális pártharcos volt, Judit a náci haláltábor drótkerítései közül szabadult kl. Amikor építeni kezdték otthonukat, amelyben még zavartalan boldogság lakozott, Lászlót egy éjjel elhurcolta az államvédelem. A sze­mélyi kultusz korszaka megzavarta boldogságukat. Ami ezután következett, az a helyt­állás problémája volt. A férfi a bör­tönben, a nő a közélet, az építés buk­tatói között. Megkeseredetten sem vesztették el eszményüket, melyet a Rakosi-idószak torzító szellemesem tudott belőlük kiölni. Bár a férfi nagyobb fizikai erőpró­bának volt kitéve, a nő sorsa talán nehezebb volt. Judit nem álszentes­kedve, valamilyen mesterkélt mártí­riummal viseli sorsát. Nő maradt, férj nélkül bukdácsolt. De a hitét megőrizte. A felmentő ítélet nem egyszerre hozta meg boldogságukat. A férfi sú- ' lyos lelki válságon esik át. Űgy ér­zi, tanulnia kell, mert elmaradt. Tel­jes erejével beleveti magát az ország gondjaiba. Ojabb viharok. 1956. Jel­lemek próbatétele. S a zivatarok után kristályosodó légkörben a házaspár ismét egymásra talál, nem szirupo­san, hanem nagyon természetesen, lo­gikusan, szinte a sors akaratából. A filmnek csak azt róhatjuk fel, hogy túl gyorsan átszalad az ellen­forradalmi időkön, s helyenként egy­szerűsíti a problémákat. A kitűnő rendezésen kívül Illés György opera­tőré az érdem. Feledhetetlen alakí­tást nyújtott a főszereplő Semjén Anita és Sinkovits Imre, jól szerepelt Sztankay István, Gábor Miklós és több neves magyar színész. (L) A Párbesxé" rgyik jelenete 1965. március 5 *0] <?ZÖ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom