Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-27 / 85. szám, szombat

Tavaszi divatbemutató Prágában A prágai EVA — divatszalon hagyományos tavaszi divatbemutatóján néhány igazán szép és ízléses modellt láttunk. A tavalyi divattól nincs lényegesebb eltérés, a kabátok, kosztümök, ruhák szabása roppant egyszerű, a természetes vonalakhoz igazodik. A szoknya hossza talán egy árnyalattal rövidebb, nem takarja el teljesen a térdet. A tavasszal igen g hálás és jól kihasználható koszÜÍI tiimök a régi, klasszikus vonalú f; 1 angol kosztümök ri ) korát idézik. Egy* ' soros, enyhén svejfolt, vagy egyenes, csípőig érő kabát, fl| kis angol kihajtó, sima, nem túlságo! san szűk szoknya, [ hátul mély szemberánccal, esetleg 'elöl-hálul berakással vagy hólokkal. Szemberánc hátul majdnem derékig y| nyitva több ruhán is szerepelt. A rui hák fazonja külön; ben egészen sima, j egybeszabott, szintén kis angolos kij hajtókkal vagy [gallér nélkül. A szövetruhák | anyaga teszil, vé: kony gyapjú és jerj sey, világos pasztellszínekben. A sötétkék—fehér kombináció Ismét nagyon divatos. A legnagyobb sikert egy egyszerű sötétkék kosztüm aratta és igen Jót mutatott benne az újjatlan fehér madéirablúz. A szüvetruhák között sok a kétrészes, szoknya és rövid kabátka kis kihajtóval vagy fekvő gallérral, blúz nélkül. A ruhákon gyakori a gombdíszttés elől és hátul is, továbbra is divatosak a kabátruhák és ingruhák. A tavaszi kabátok anyaga tvid, flaus, túlnyomó részben raglánszabásúak, kis gallérral és kihajtóval, vagy gallér nélkül. A gombolás egysoros, a vonal egyenes vagy egész enyhén bővülő. Érdekesek a két oldalt derékig slicceit kabátok. Nagy tetszést arattak az egyszerű mosóanyagokból készült nagyon elegáns nyári ruhák. A nagymintás emprlmék, egyszínű, csíkos, kiskockás puplinok szabása princessz, ujjatlanok, a sima fazonokat elől vagy hátul nem túl nagy kivágás élénkíti. A bő, húzott szoknyák teljesen eltűntek. A ruha alja sima, vagy enyhén bővülő, esetleg hóllal, berakással. Az alkalmi-brokát, taft, madéiraruhák is egyenesek. Meglepő, de jól mutató kombináció az angolos szabású ruhákon a zsabó. A „fantasztikus" sugarak jubileuma Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus, egyetemi tanár neve örök időkre beíródott a fizika és a technika történetébe, mert az általa 1895-ben felfedezett X-sugárzást tiszteletére röntgensugárzásnak nevezték el. Ebben az évben két jubileum', kapcsolódik ezekhez a sugarakhoz: felfedezőjük 120 évvel ezelőtt, 1845, március 27-én született, s a világ 70 évvel ezelőtt szerzett tudomást létezésükről. Az X-sugarak felfedezése A fizika története így írja le a röntgenológia megszületését. A Majna folyó völgyében fagyos északi szél kergetőzött hófelhőket űzve maga eiőtt. Lent a mélyben WÜrzburg városka fekszik. A helyi egyetem fizikai intézetében hideg van. Az egyik laboratóriumi asztal mellett, amelyet üvegcsövek, állványok és huzaltekercsek borítanak, mégis egy sötétköpenyes szakállas férfi görnyed. A helyiség csendjében élesen vágódik be a Rukmkorff-indi'kátor szikraközén keletkező szikrák sziporgása. A cső mellé helyezett ernyő, amelyet szürke burok fed, váratlanul sárgás, remegő fénnyel kezd világítani. A férfi szeme meglepődve mered rá. Az ernyő állandóan világít, bár a .villogó csövet, amelyből az Ismeretlen sugárzás származik, vastag iemezpapírral takarta le. Egyik kezébe veszi a sugárzó ernyőt,. másik kezét óvatosan a letakart cső sötét burkához közelíti. Kezének képe váratlanul megjelenik a fluoreszkáló ernyő sárgászöld hátterén. Látni a csontok sötét árnyait,, az izmok és a puha szövetek félig átlátszó körvonalait... Így fedezte föl 1895. november 8án a szilárd anyagokon is áthaladó ismeretlen sugárzást. A röntgensugár Röntgen a nagyon erősen ritkított katódcsővel végzett kísérlet közben 120 ÉVE SZÜLETETT AZ ELSŐ FIZIKAI NOBEL-DÍJAS • A RADIOLÓGIA KETTŐS ÉVFORDULÓJA • A RÖNTGENSUGARAK DIADALÚTJA — az e téren végzett sok évi tapasztalatok alapján — rövidesen felismerte, hogy eddig ismeretien, újfajta sugárzásról van szó. Ö volt az első, aki felderítette, hogy ez a sugárzás akkur keletkezik, ha a katódsugárban repüld elektronok a cső üvegfalának (vagy más anyagnak) ütköznek. Ezeknek a szemünkkel láthatatlan sugaraknak az a legmeglepőbb tulajdonságuk, hogy átlátszatlan tárgyakon, pl. papírun, fán, fémeken is áthatolnak. Röntgen érdeme az is, hogy mielőtt az X-sugarak felfedezését nyilvánosságra hozta volna, olyan alapos kutatásokat végzett velük kapcsolatban, hogy a következő 10 év alatt gyakorlatilag semmi újabb megismeréshez nem Jutottak e téren. Mibenlétüket már felfedezőjük gyanította. Feltételezte, hogy a sugárzás a fényhez hasonló hullámmozgás, csakhogy hullámhossza sokkal rövidebb, mint a fényé. Ezt bebizonyítani csak 1912ben sikerült. Ma tudjuk, hogy a röntgenhullámok mintegy 10 000-szer rövidebbek, mint a fény átlagos hullámhossza. A röntgenológia diadalútja Röntgen kevéssel nagy jelentőségű feltedezése után 1901-ben, mint a világ első fizikusa, megkapta a Nobeldijat. Ezt a legmagasabb tudományos kitüntetést megérdemelte. Egy új tudományág — a röntgenológia — megalapítója volt, amely a röntgensugarak tanulmányozásával és felhasználásával foglalkozik. Ez a sugárzás ma is nélkülözhetetlen az elméleti tudomány továbbfejlesztése szempontjából (ide tartozik a kristályszerkezet megállapítása a röntgenditlrakció módszereivel, az anyagvizsgálat röntgen-színképelemzéssel és az iparban (roncsoiásmentes anyagvizsgálat), legfontosabb alkalSvájcban egy tv-berendezéssel egybekötött röntgen-diagnosztikai berendezést fejlesztettek ki. A pácienst 20—25-ször kisebb sugáradag éri, így hosszabb ideig megfigyelés alatt állhat, a képen: elöl a berendezés vezérlőasztala, a háttérben a páciens. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mazási területe azonban az orvostudomány. A röntgensugarak orvosi felhasználása részben a betegség felismeré sére, részben gyógyításra Irányul. Sokan, bár gyakran alávetik magukat röntgenklvizsgálásnak, nincsenek tisztában mibenlétével. Nem tudják megérteni, hogyan állapíthatja meg az orvos a röntgenkészülék segítsé gével a diagnózist. Tudni kell, hogy a röntgendiagnosztika a röntgensugaraknak azon a tulajdonságán alapszik, hogy az egyes anyagokban különböző mértékben nyelődnek el. Így lehetővé válik a csontok, illetve azok szerkezete s a lágy részek, egyes szeivek (pl. szív tüdő) stb. elkülönítése. Bizonyos vizsgálatoknál elegendő a szervek normálisan is meglevő elnyelési különbségének felhasználása, máskor ún. kontrasztanyag bevitelére van szükség, amely jobban „kirajzolja" a részleteket. Átvilágításkor a röntgenkészülék különleges anyaggal bevont lapja a röntgensuga rak hatására fluoreszkál. Néha felvételt is készít a röntgenológus. Röntgen is büszke lehetne rájuk A röntgenológia tudománya ma is aktív. Legújabb irányzatai közül említést érdemel kettő: az egyik a röntgenmikroszkópia, a másik pedig a nagy reményekkel kecsegtető sztereóröntgen. Említettük már, hogy a röntgensugár hullámhossza mintegy tízezerszer kisebb a látható fénynél. A modern mikroszkópjával foglalkozó szakemberek tehát joggal feltételezik: a röntgenmikroszkóptól a felbontóképesség (nagyítás) jelentős növekedését várhatnánk. Az ebben rejlő lehetőségeket még, sajnos, nem sikerült teljesen kihasználni, mert a röntgensugarak az ismert opítikai rendszereken nem törnek meg, tehát nincs mód összegyűjtésükre és kivetítésükre, a tudomány mégis a röntgensugár mikroszkópiai alkalmazási lehetőségeinek több módját is kínálja. Sokkal reálisabb a röntgenológia egy további ágazata — az úgynevezett sztereoröntgen, amely mind ipari, mind orvosi szempontból nagy jelentőségű. Az iparban olyan anyagvizsgálatoknál alkalmazzák, ahol a repedés vagy öntéshiba pontos helyét kell meghatározni: az anyagról két irányból készített röntgenfelvétel segítségével matematikai módszerekkel határozzák meg a hiba pontos helyzetét. E módszernek az orvosi gyakorlatba való bevezetését magyar szakemberek kísérelték meg. Az 1923-ban elhunyt W. C. Röntgen legnagyobb felfedezése, az egykor fantasztikusnak minősített X-sugárzás mindennapi segítőtársunkká vált, s elnevezésével úgyszólván nap mint nap emlékezetünkbe idézi a szerény würzburgi fizikust. DÖSA JÖZSKF Négyhónapos terhesség ? A magzat kihordása 9 hónapig tart különböző fiziológiai és esztétikai kellemetlenségekkel. Fájdalmas szüléssel ér véget. Ezt a folyamatot jelentősen meg lehetne rövidíteni é * könnyíteni. Nem szólva a méhen kívüli fogamzásról és a kémcsőben született bébikről, a magzat négy hónap után kialakult; a továbbiakban már csak növekszik és gyarapodik, amíg elegendő ereje nincs arra, hogy elviselje a külső életet. További fejlődéséhez az anyaméh egyenletes melegére és az anya vérkeringésére van szükség, amely biztosítja oxigénellátását. Nos, ezek a körülmények mesterségesen is biztosíthatók. Az első ilyen irányú kísérleteket svéd orvosok végezték 1958-ban: mesterséges vérkeringéssel néhány órán át sikerült meghosszabbítaniuk egy 5-hónapos koraszülött életét. A. W. M a r a b 1 e bristoli egyetemi tanár (Anglia) 1963-ban különleges burákat állított be, mesterséges vérkeringéssel, emlősük számára. Megmentette 43—111 napos birkaembriók életét (a terhesség normális időtartama 150 nap), annak ellenére, hogy a szállítás a vágóhídtól a laboratóriumig igen kellemetlen viszonyok között történt. A kanadai Alberta Egyetemen hasonló kísérleteket végeztek dr. J. C. C a 1 i ng h a n vezetésével. Végül F. Anohin laboratóriumában, a Szovjetunióban, 6 órán át életben tartottak hathónapos, halottnak vélt magzatokat, amelyeket súlyos balesetek, vagy betegségek miatt távolítottak el az anyaméhből. A szovjet laboratóriumnak ezekhez a kísérletekhez műanyagból készült burák álltak rendelkezésére, önműködő vérkeringési mechanizmussal, amely egyidejűleg biztosította a kellő nyomást, a magzat táplálását és a vér oxigénellátását. A magzat, a fejét kivéve, a magzatvízhez hasonló folyadékba került. Artériáit és vénáit a köldökön keresztül bekapcsolták a mesterséges vérkeringésbe. A kellő mennyiségű vért az anyától, vagy ugyanolyan vércsoporthoz tartozó véradótól kapták. A laboratóriumot eddig csak olyan-magzatokon végzett kísérletekre jogosították fel, amelyek nem adtak többé életjelt. Azt már minden esetre bebizonyították: olyan magzat is megmaradhat a búra ala,tt, , amely még Júl gyönge az önálló vérkeringéshez, ha a mesterséges vérkeringését biztosítják. Lassan át kell térni az élő magzatokon végzett rendszeres kísérletekre, amelyek céljaira nősténymajmok magzatait is felhasználhatnák. Utóbb talán lehetségessé válik, hogy a terhesség időszakát 4 hónapra korlátozzák. Ezzel az asszonyt mentesítenék a terhesség legkeservesebb Időszakától, kiküszöbölnék a szülés fájdalmait és az utolsó hónapok deformációját. Ez biológiai szempontból már nem puszta ábránd: lehetséges, hogy a nők később már csak néhány hónapon át hordják ki gyermekeiket, mint ahogy hozzászoktak a gyermek mesterséges táplálásához. LE NOUVEL OBSERVATEUR A hitlei o s s z e o m birodalom I á s a A nácizmus korszakát tanulmányozó történészek közül is néhányan nyitott kérdésnek tekintik Hitler sorsát. Willlam Shirer, az ismert amerikai publicista „A Harmadik Birodalom tündöklése és bukása" című könyvében írja, hogy „a háború után az a hír kelt szárnyra, hogy Hitler él". Ezek a kósza hírek mindmáig keringenek, hol itt, hol ott hallatszanak. Az idén februárban például a nyugati sajtó közölte, hogy az NSZK ban akadt egy újságíró, aki tudja, mi történt Hitlerrel a hábuni után . . Nos. lássuk csak, hogyan végződött a Ftthrer firjöngéssé fajult dühödtsége? Milyen körülmények között vetett véget életének? Azoknak az embereknek, akik Hitler fasizmusa ellen vonultak hadba, és győztek, tudniuk kell az igazat a Harmadik Birodalom és urai dicstelen buKásaról. Erről szól. L. Bezimenszkij a Novoje Vremjában megjelent történelmi hitelességű vázlata, amelyhez okmányok, szemtanúk vallomása és történészek kutatása szolgált alapul. 1. A fényűző Germánia helyett közönséges bunker Vannak olyan politikai rendszerek, amelyek ®gy-egy épületben önön szimbólumukat látják. Adolf Hitler így tekintett a Birodalmi Kancellária épületére, amelyet 1939-ben építettek Albert Speer építész, későbbi miniszter tervei alapján. Hitler zseniális építésznek tartotta magát, és így természetesen beleszólt annak az épületnek a tervezésébe, amellyel örök emléket akart állítani az új korszaknak, a barnaiiv ges világuralom korszakának. Ám Hitlernek ez sem volt elég. A Birodalmi Kancellária dolgozószobájában nagyratörő álmokat szőtt arról, milyen lesz az eljövendő német világbirodalom fővárosa. A várost emlékművek tárává és monumentális 6pületek rengetegévé akarta varázsolni. Martin Bormann felügyelete alatt készültek Berlin átépítésének tervei. A rekonstruált fővárost Hitler G e r ra án 1 á n a k akarta elnevezni. — Fényűző épületeket kell emelnünk a német hivatalok számára — jelentette ki führer 1941 novemberében a kíséretére rendelt tábornokok körében. — Évente egyszer — folytatta — a kirgizek egy-egy csoportját el kell hozni a birodalom fővárosába, hogy csodálattal töltse el őket emlékműveink nagysága és ereje! 1945 áprilisában Hilternek tudomásul kellett vennie, hogy a történelem másként határozott. Oroszok, ukránok, fehéroroszok, örmények, kazárok és kirgizek jöttek a birodalom fővárosába, csakhogy nem kötelező társasutazásra, hanem fegyverrel a kezükben s nyilván eszük ágában sem volt, hogy alázatos csodálattal adózzanak a náci birodalom „nagyságának és erejének". Hitler és a „harmadik birodalom" fővezérei 1945 tavaszát nem a diadalív lábánál köszöntötték, hanem a Birodalmi Kancellária nyomasztóan szűk föld alatti bunkerében. Akkoriban legendák keringtek a kancellár óvóhelyéről. Ogy szőlt a fáma, hogy több száz méter mélységben vájták ki a föld alatt, teljesen bombabiztos, s hogy föld alatti folyosók kötik össze Berlin csaknem valamennyi kulcspontjával. Dehát az állítások a képzelet szüleményei voltak. A valóságban a Birodalmi Kancellária bunkerének építői nem hatoltak 1« nagy mélységre, s arra sem futotta az idejükből, hogy az óvóhelyet egészen befejezzék. A Birodalmi Kancellária föld alatti építményei lényegében két részből álltak. Az elsó rész alig valamivel a földszint alatt épült, s az „új" Birodalmi Kancellária Voss Strassén kezdődő homlokzata alatt húzódott. A kicsempészett helyiségeket raktárakként használták, s különféle segédszolgálatokat rendeztek be bennük. A háború utolsó napjaiban itt helyezték el az SS-hadikórházat. Innen egy föld alatti garázson keresztül szűk folyosó vezetett a másik, a mélyebben fekvő részbe. A belépő először egy eléggé tágas, bizonyos fokig fényűzően berendezett teremben találta magát. Bútorzata s a falon függő képek nyilván a Kancellária felső szobáiból kerültek ide. A terem egyik ajtaja Göbhels és családja lakosztályába nyílott. Baloldalt folyosó torkollt a helyiségbe, ez vezetett azokhoz a szobákhoz, amelyekben Hitler, Eva Braun, a führer orvosai és testőrsége lakott. Amikor 1939-ben hozzáláttak a Birodalmi Kancellária építéséhez, arra törekedtek, hogy a látogató megdöbbenjen az óriási termek elbűvölő nagyságának súlya alatt. Amíg valaki eljutott Hitler dolgozószobájáig, porszemnek, jelentéktelen paránynak kellett éreznie magát. A belépő először egy hatalmas márványgalérián, majd termek, szobák hosszú során végighaladva érkezett el a fantasztikus méretű dolgozószobába, amelynek túlsó végében állt a Führer íróasztala, mellette hatalmas glóbusz. 1945 tavaszán a führernek és a nagy német birodalom kancellárjának meg kellett elégednie egy alacsony mennyezetű, kicsi és szűk dolgozószobával. Alig fért be egy asztal és egy könyvespolc. Itt már nem volt helye a glóbusznak, amelyen a Welirmacht hódítóhadjáratainak útvonalát lehetett volna tervezni. A szárnysegédek csak az ostromgyűrűbe zárt Berlin térképét teregették ki Hitler előtt. A tábornagyok hosszú sora már nem állt haptákban a márványgalériában. Keitel és jodl előrelátók voltak: elhagyták Berlint, s az ostromzáron kívül telepedtek le. Gőring szintén körültekintő volt, s a Birodalmi Kancelláriát sietve felcserélte a bajor Alpokkal. Himmler a déli verőfény helyett inkább északra húzódott, a dán határ közelébe, és Bernadott gróf közvetítésével titkos tárgyalásokat folytatott a nyugati szövetségesekkel. Hitler körül csupán egy maroknyi ember maradt, köztük Göbbels és Bormann. De még a leghívebbek is mindent előkészítettek, hogy alkalmas pillanatban ők is kereket oldhassanak. Például április 27-én szökésen kapták Fegelein SS Gruppenführert, Himmler személyes helyettesét, Eva Braun testvérének férjét... A Harmadik Birodalom napjai, sőt mi több, órái meg voltak számlálva. Következik: 2. AZ UTOLSÓ TERVEK ÜJ SZÚ 6 * 1861. március 27 1