Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-27 / 85. szám, szombat

(ČTK felvétel) Egymás után épülnek a 11 emeletes toronyházak Romokból nőtt ki az új város EGY A front közeledtével és a gyakori légiriadók miatt mind nagyobb lett a páSZEMTANÚ December 12-én a város polgármestere a német véderövel karöltve védelmi vonalat EMLÉKEZIK építtetett. A karácsonyt a város lakosainak zöme már az óvóhelyeken és a pincékben töltötte. 1945 első napjaiban ismét komolyra fordult a helyzet. Olyan hírek keringtek, hogy a szovjet csapatok átkeltek az Ipolyon. január 7-én az esti órákban már szovjet repülőgépek jelentek meg a város fölött. Este hét óra körül kelet felől ágyúlövedékek is érték a várost. A késő esti órákban szovjet tankok tűntek fel Bajcs felől. A Naszvadra vezető országút előtti szántóföldeken pedig a gyalogság rajvonalba fejlődve vette fel a harcot a németekkel. A németek páncéltörőket vetettek be az elkeseredett harcba és több tankot harcképtelenné tettek. ff 1945. január 20-án a város férfi lakosságát újból sáncmunkára rendelték. ff Márciusban a leventeköteleseket a nyilasok összeszedték és kivitték Németországba. Közülük sokan soha többé nem tértek haza. ff 1945. március 11-én reggel a szirénák vésztjósló búgása riasztotta fel újból a város lakosságát. A légiriadó szokatlanul sokáig tartott. Nehéz bombázógépek jelentek meg a város felett. Recsegett, ropogott minden, mozgott az egész város, füst, por és gáztenger mindenfelé. A bombázás délután fél ötig tartott. Újból több száz halott. 9 Március 8. és 17-e között — már nem emlékszem a pontos dátumra—a reggeli órákban teherautó robogott a Megyeri utcán a zsidótemető felé. Rajta tizenegy csontig lesoványodott fiatalember. A temetőőrt, aki kaput nyitott, lakásába parancsolták. Az autó motorja azonban tovább berregett, pedig a közelben senki sem tartózkodott, csak a varjak repkedtek károgva egyik fáról a másikra. Még most is láthatók a köfalkerítés vakolatában a gyilkos golyók helyei... ff Március 19-én Németországba való evakuálásra, de különösen a fiatal lányok elszállítására hívták fel a város lakosságát. Az öreg városháza ablakából napokig bömbölte a hangszóró a felhívást. Mivel önként senki sem jelentkezett, különbizottság akarta megszervezni a fiatal lányok elhurcolását. Először a környező falvakban szedték össze őket és az újvári Iskolákban szállásolták el a szerencsétleneket. Utoljára az újvári lányok kerültek volna sorra, de a szülök, különösen az édesanyák erélyesen tiltakoztak az elhurcolás ellen. Először vagy hétezren a városháza elé vonultak, majd onnan a Flenger utcába mentek az elhurcoltakat irányító parancsnokság épülete elé. Az emeleti irodába több asszonyból álló küldöttséget menesztettek. Mivel azonban a küldöttség sokáig nem tért vissza, az asszonyok fel akartak nyomulni az emeletre. Útjukat fiatal nyilasok állták el. Fegyver dördült és egy nyolcgyermekes anyát a golyó szíven találta. A szervező bizottság tagjai a tömeg bosszújától félve kénytelenek voltak kijelenteni, hogy az elhurcolásokat beszüntetik és csak az önként jelentkezőket viszik ki Németországba. A tüntetés után kénytelenek voltak a vidéki lányokat is hazaengedni. © Március 25-én minden közhivatal és intézmény elhagyta a várost, még az államrendőrség és csendőrség is. Az éjszakai csendben már rnorajlottak az ágyúk, tudtuk, hogy a front újból közeledik. A városban nyilas járőrök cirkáltak. ff Márcluá 28-án éjjel én is annak a kétemeletes háznak az óvóhelyén voltam, ahol családom tagjain kívül még mintegy harmincan kerestek menedéket, nők, gyermekek és férfiak. Éjfél után fél egy körül hatalmas robbanás rázta meg óvóhelyünket. Mi történt? Csak később tudtuk meg, hogy a visszavonuló németek robbanbantották fel a vámhidat, hogy az előrenyomuló szovjet hadsereg átkelését a Nyitra folyón megnehezítsék. Ekkor már a gépfegyverek kattogása és a puskák ropogása a Nyitrán túl fekvő városnegyedből behallatszott a városba. Hosszú idegtépő órák teltek el. Kint a város peremén kemény utcai harcok dúltak. A gyárváros hajnali négykor már a szovjet katonák kezében volt. Hiába robbantották fel a németek a Nyitra hídját, a szovjet katonák ruhástul, fegyverrel a kézben átúsztak a Nyitra folyót és ügy harcoltak, űzték tovább az ellenséget. A szovjet csapatok körülzárták a várost, csupán nyugati részén volt egy kis rés, ahol a német hadsereg megvert és fáradt egységei vonultak vissza rendezetlenül. ff Másnap délután két óra tájban ejsőnek két szovjet katona és egy őrnagy lépett óvóhelyünkre. Megnyugtattak bennünket. Kint az utcán még állandóan ropogtak a fegyverek, a Fő téren német tankok álltak és vlszonyozták a tüzet. Ellenállásuk azonban fokozatosan megtört. Este nyolc órára már az egész várost elfoglalták a szovjet hadsereg egységei. Újvár felszabadult! LESZ MÉG ITT VÁROS? Ha visszatekintünk a történelmi múltba, amikor Tollius Jakab németalföldi utazó a törökök kiűzése után két évvel (1687-ben járt Újvárban) leírta a rombadőlt várost, várat, annak vértől áztatott bástyáit, puskaportól kormos falait, mondhatom, hasonló volt a helyzet Újvárban 1945. március 29-én ís. Az utcák kövezetén, a házak kertjeiben elesett szovjet és német katonák feküdtek, összedőlt házak, üszkös gerendák, égnek meredő, csupasz falak, tátongó és vízzel telt bombatölcsérek, cserép, kő, üvegtörmelék, szenny és piszok. A város 3394 épületéből 546 teljesen rombadőlt, 807 ház súlyosan, 670 pedig könnyebben megsérült, összesen 2023 ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kár ingó- és ingatlanban 354 866 684 koronát tett ki. 5828 személy vált hajléktalanná. A , város 23 306 lelket számláló lakosainak száma a bombázások után és a harcok alatt leapadt 13 400-ra. A felsza badulás után 1945 április végén már 15 043, 1946 októberében pedig 19 073 lakosa volt a városnak. A romokban heverő városban a megoldandó prob lémák nagyok, mélyrehatók és fon tosak voltak. AZ ÉLNIAKARÁS CSODÁKAT MŰVELT Térképek és akták tömkelegében találom Kádek Józsefet, a város fő mérnökét és a két technikust, Mare Sek Ottót és Procházka Józsefet, ami kor az eddig elért eredmények után érdeklődöm. Érsekújvár mintegy nyolc beépített négyzetkilométeren fekszik, utcáinak száma 159, hossza 76 km, 17 kin újból van kövezve. A város nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy északról délre, vagy keletről nyugatra légvonalban is 3,5 km. A lakosság közlekedését autóbuszjáratok biztosítják. A Cseh szlovák Autőforgalmi Vállalat igazgatójának kijelentése szerint még két új járatot vezetnek be. A városnak új kétemeletes modern városháza is van. A bombázások következtében rombadőlt házak helyett 1964-ig 2404 lakásegység épült körülbelül 120 mii lió korona költséggel, a földszintes családi házaktól kezdve egészen a 11 emeletes házakig. A lakáshiány teljes felszámolására 1325 lakásegy séget kell rövid időn belül felépíteni amiből még az idén 240 lakásegységet adnak át 15 millió korona értékben. 29 millió koronába kerül a most épülő vízvezetékhálózat, a csatornahálózat első része pedig 42 millió koronába. Modern fürdő is épült fedet uszodával 6 millió korona költséggel, úi postapalota 4,2 millió korona értékben. Á városi kultúrpalota 8 millió, a Csemadok kultúrháza 1 millió, a hatalmas stadion 3 millió korona költséggel épül fel. A meglevő szép strandfürdő kibővítésére körülbelül 2 millió koronát költöttek'. Az artézi kutak száma nyolc. A felrobbantott vámhíd helyett új, korszerű vasbetonhíd épült 3,5 millió korona költséggel. Új, 18 osztályos alapfokú iskola épült 4 millió korona értékben, tanonciskola 3,7 millióért, jelenleg pedig épül ínég egy iskola 3,7 millió korona költséggel. Ezzel tízre emelkedik a különféle fokú iskolák száma. A most épülő munkásszálló 1,5 millió koronába fog kerülni. Van új poliklinika is. A távlati tervek közé tartozik az új vasútállomás felépítése modern aluljárókkal, valamint a már annyira várt 1370 ágyas új kórház és egy konzervgyár építése. A péró végleges felszámolása 1966-ban veszi kezdetét, amikor még 50 család elhelyezését kell biztosítani. A jövő tervei tehát nagyméretűek. Blahó József, a városi nemzeti, bizottság elnöke és Kántor István titkár, akik már másodszor töltik be a megtisztelő és felelősségteljes funkciójukat, hivatali helyiségeikben úgyszólván egyforma kijelentést tettek: Az eddigi eredmények ugyan szépek, de azokkal korántsem vagyunk elégedettek. Ha majd városunk lakóinak száma eléri az 50 000-et és távlati terveinket maradéktalanul teljesítjük, akkor munkánkkal és eredményeinkkel elégedettek lehetünk. De addig még igen sokat kell dolgoznunk. önkéntelenül arra gondoltam: Ojvár élt, él és élni fog! VAGOVITS GYULA F e e ősség A

TELEVÍZIÓ egyik érdekes adásában a képernyőn látjuk a termelés, a kereskedelem és a törvény egy-egy képviselőjét. Furcsa együttes? Nem is. Az élet nemegyszer hozza őket össze ... A bíró egy esetet említ. A ruhagyár nem a feltüntetett minőségű pizsamákat adta át a kereskedelemnek. A hibás áru eljutott a köztársaság tíz kerületébe. És csodák csodájára az országban mindössze egyetlen egy kerületi ellenőrző szerv akadt, amelynek rostáján a selejt nem ment át. A hibás pizsamák az ellenőrzés egész láncolatán észrevétlenül „átcsúsztak", és a vevő pénzéért mások hibájából nem kapott megfelelő ellenértéket. Ugyanakkor a termelő tervteljesítésében (az egy tizedet leszámítva) kiváló minőségű termék szerepel, és ennek fejében talán prémiumot is felvett. Végeredményben a kereskedelem dolgozói se károsultak (ha csak maguk is nem vásároltak selejtárut jó minőség fejében), mert a selejtáru magas áron történt eladása bizonyára hozzájárult pénzügyi tervük teljesítéséhez. A termelőt munkája mennyiségéért és minőségéért jutalmazzák. Legtermészetesebb érdeke tehát, hogy a piacra minőségi árut adjon. A logika megköveteli, hogy a kész termékért felelős személy alaposan ellenőrizze beosztottjai munkáját. Hisz ez a feladata! És anyagilag ugyancsak érdekelt, hogy a gyárból jó minőségű áru kerüljön ki! S itt következik az ellentmondás: a jó minőségű gyártmány készítése ugyan érdeke, mégis kiengedi a selejtet. Ugyanis csak a jó minőségű készítményért kap jutalmat, tehát a selejt felett szemet huny ... Háthal A tíz százalékot leszámítva az adott esetben sikerült. A jóhiszemű vevő megkárosult — a kár okozói jutalmat kaptak. A szemfiiles kereskedelmi ellenőr csak a selejt egy tizedét fogta el, de a termelő tudja, hogy az egész széria hibás. A további kilenc tizedről azonban bölcsen és sunyin hallgat, nehogy az is kiderüljön. Ugye furcsa eset? A társadalom szűk kis csoportja a felelőtlen munkából, a selejtből Is hasznot húz, a társadalom másik, valamivel nagyobb csoportja pedig erre a selejtre, mások felelőtlen munkájára ráfizet. Sajnos előfordulhat. Ha a minőségi ellenőrök, a minőségért felelős dolgozók nemcsak a termelés eredményeiben lennének anyagilag érdekeltek, hanem abban is, hogy a minőségileg kifogásolható árut elfogják, ne engedjék át, bizonyára megváltozna a helyzet. Ha az ellenőr már a gyárban kizárólag a fogyasztó és nem csupán a termelő érdekét képviselné, a selejt aligha kerülne fogalomba. V

ALAHOL a kötelesség, a felelősség és a fplelősségrevonás pontos meghatározásában keresendő a megoldás. Felelőtlenség mindaddig megmutatkozhat, míg a felelősségrevonás szigorú rendszere ezt ki ne;n zárja. A felelősségérzet a legkiválóbb dolgozóknál is meglazulhat, ha esetenként elmarad a következetes számonkérés. így is mondhatnók: ismételten felelőtlenséget csak ott tapasztalhatunk, ahol az ellenőrzést, a feielősségrevonást gyakorló szervek, személyek fogyatékos munkájukkal, a felelősségrevonás elmulasztásával ezt lehetővé teszik. Gyakran hallani olyan megjegyzést, hogy „valaha ez nem volt". Tény, hogy a múltban egy magánvállakozó nagyon vigyázott minden fillérére. A legkisebb mulasztást, a rossz munkát, amiből akár anyagi, akár erkölcsi kára is származhatott, szigorúan számonkérte. Egyéni (anyagi) érdeke megkövetelte, hogy minden felelőtlenségnek elejét vegye, a megtörtént esetekben pedig az illetőket anyagilag Is felelősségre vonja. Ha viszont a társadalmi tulajdonban levő vállalatok, üzemek, hivatalok valamire ráfizetnek, a ráfizetés végső soron a társadalmat sújtja. R

EMÉLJÜK, hogy az új irányítási rendszer a múlt gyakorlatából sok fogyatékosságot megszüntet. Ám nem remélhető, hogy egy csapásra megváltozik minden. Az új rendszert is emberek dolgozzák ki, és emberek valósítják meg. Tehát minden az emberektől függ. Örülnénk, ha a dolgozók felhívnák a figyelmet az ellenőrzés, a felelősségrevonás esetleges hiányzó láncszemeire, a saját környezetükben tapasztalt szemhunyásra és a hibák álcázására. Az olvasók is óriási segítséget nyújthatnak, mert nincs az a tökéletes ellenőrző szerv, amely pótolhatná a közvéleményt, százezrek, milliók mindennapi tapasztalatait, észrevételeit. ZSILKA LÁSZLÖ APROHIRDETES A Pamiatkostav Žilina üzembővítéssel kapcsolatos munkára szakmunkásokat vesz fel: jelentkezhetnek építőmunkások, kőművesek, ácsok, festők és mázolók, bádogosok, padlókirakök. Lakóházak, várak, kastélyok, és hasonló épületek tatarozásáról van szó. Jelentkezni lehet írásban az üzem igazgatóságánál, ahol az érdeklődök bővebb felvilágosítást kapnak. Cím: Krajský podnik pamiatkovej údržby, Pamiatkostav, Bratislavská cesta 45, Žilina. UF-014 A A Bratislavai üzem felvesz kőműveseket, lakatosokat, kazánkovácsokat, forrasztókat, villanyszerelőket és esztergályosokat. Fizetés havonta a munka jellege szerint 1500—2000 korona btto. Továbbá felvesz több tolatót, (a szakképzettség nélkülieket kiképezzük) segédmunkásokat építőmunkára. Átlagfizetés 1500—2000 korona btto havonta. Lakás a munkásszállón biztosítva. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást közvetlenül az üzemben kaphatnak. Chemické závody Juraja Dtmitrova, národný podnik Bratislava, ul. Februárového víťazstva (3-as és 5-ös villamossal). UF-015 SERTÉSTENYÉSZTŐK FIGYELMÉBE! 1965. január elsejével bevezettük A SERTÉSEK BIZTOSÍTÁSÁT ELHULLÁS VAGY KÉNYSZERVÁGÁS ESETÉRE Ilyen biztosítást az egységes földművesszövetkezeti tagok, magángazdálkodók, földtulajdonosok és földnélküli állattartók köthetnek. A jöldmüvesszövetkezeti tagok, földtulajdonosok 10,5 ha szántó j öleli g j és földnélküli állattan ók az egész állományért évi 50 koronát fizetnek. A magángazdálkodók minden hektár szántóföld után 35 koronát fizetnek, de az alapbiztosítás 50 koronánál nem lehet kevesebb. Részletesebb felvilágosítást az Állami Biztosító felügyelősége vagy megbízottja nyújt, amelynél a biztosítás megköthető! Használja ki e biztosítás előnyeit! 1985. március 27. * (jj SZÖ 5