Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)
1965-03-27 / 85. szám, szombat
NAPALM, GÁZ... ATOMBOMBA ? A háború logikája, hogy nincs hektáron tönkretették a termést, a ** benne megállás. Az elvakultság, gyümölcsösöket és most legutóbb még a józan megfontolás hiánya egyre mé- a harci gázok bevetésétől sem riadtak lyebbre rántja a hadviselő feleket. Ez vissza. érvényes az Egyesült Államok had- E számadatok mögött a szabadságüzeneí nélküli háborújára is, amely szerető vietnami nép elképezhetetlen nem más, mint példátlan agresszió a vietnami nép ellen. Néhány héttel ezelőtt még Washington a „partizánokszenvedése és hősies kitartása húzódik meg. A hazafias front nyilatkozatában lenak nyújtott támogatás" ürügyével szögezi, hogy ha az amerikai impekezdte meg a Vietnami Demokratikus rialisták további egységeket küldenek köztársaság elleni kalóztámadásokat, Dél-Vietnamba, és csatlósaik is bekapazóta már mindennaposak a bomba- csolódnak a háborúba, a hazafias zások, az amerikai repülőgépek egy- front kénytelen lesz jelhívássál forre mélyebbre hatolnak be a VDK-ba, dúlni a világ népeihez, hogy küldje és a pilóták már „sza badon választott célpontokat" támadhatnak. A rövid amerikai nyilatkozatok szemérmetlenül közlik, hány tonna bombát dobtak az amerikai repülőgépek a VDK békés városaira, falvaira. Legutóbb már a koreai háborúban hírhedté vált napalmbombákat is szórtak a 17. szélességi körtől északra fekvő településekre és Dél-Vietnamba a partizánok ellenőrzése alatt álló területekre. Közben napvilágot láttak a Pentagon azon tervei is, miszerint megkezdik a Vietnami HÉTVÉGI nek neki katonákat és fegyvereket segítségül. A dél-vietnami hazafiak eddig saját erejükre támaszkod tak. Az imperialista beavatkozók Dél-Vietnamba áramlása arra kényszeríti a hazafiakat, hogy fontolóra vegyék, segítségül hívják-e a szabadságszerető népeket. • ÚJABB CSALÓDÁSOK Az amerikai sajmár napvilá tóban got láttak az első kommentárok, ame lyek beismerik, hogy a VDK elleni kalóztámadások nem hozták meg a Demokratikus Köztársaság éjszakai várt gyors sikert. Hivatalos körök is bombázását és a fontosabb ipari központok elpusztítását. Az agressziónak e fokozatos kiterjesztése azt bizonyítja, hogy a bombázások nem hozták meg az amerikaiak által várt eredményt, és ezért egy lépéssel tomélyen hallgatnak, ezúttal elmarad a szokásos dicsekvés, ami igazolja az agresszió kiterjesztésének eredménytelenségét. Az amerikai közvélemény jelentős része nem ért egyet a kalóz kodással, amelyhez Johnson elnök bevább merészkednek a háborús szaka- leegyezését adta. A londoni Tribúne dék szélén. AMIT MÉG HITLER SEM MERÉSZELT MEGTENNI A felháborodás viharát kavarta fel vezércikkében találóan rámutat arra, hogy Johnsont azért választották meg, mivel az amerikai népet megrémítette fíoldwater fegyvercsörtetése és felelőtlensége. Johnson azonban most olyan politikát folytat Vietnamban, világszerte a hír, hogy az amerikaiak amilyent ellenfele ajánlott, érthető, a dél-vietnami hazafias erők ellen különféle gázfajtákkal támadtak. A dán Aktulet című lap találóan állapítja meg, hogy Washington kétségbeesett győzni akarásában olyasmit követ el, amit Hitler még a teljes vereség tudatában sem merészeli megkockáztatni. A gázok harci felhasználását nemzetközi egyezmény tiltja, de úgy látszik, Washington ezt is felrúgja, akár az egyes országok szuverenitását biztosító nemzetközi jogot. Ügy látszik, igaza van azoknak a hj magyarázóknak, akik megírták',' tíógy az Egyesült Államok a vietnami népen akarja kipróbálni az utóbbi években kikísérletezett új harci gázokat és más fegr/verfaitákat. Ez a meggondolatlan hazárdjáték azonban beláthatatlan következményekkel járhat. Különösen ha olyan emberek kezébe kerül az emberiség sorsa, mint Mendel Rivers, a kongresszus fegyverkezési bizottságának elnöke, aki a gáz bevetéséről szó szerint ezt mondta: „Humánus eszköz, amellyel megpróbálunk észt verni ezeknek az embereknek a fejébe." Ettől már csak egy lépésre van Zuckertnek, az amerikai légierők miniszterének eredeti meggyőzési módszere, aki szerint: elrettentő eszközként kisebb atombombákat is le kellene dobni Vietnamban. A gázháború általános felháborodást váltott ki, s Washingtonban egymás után bizonygatják, hogy csak egészen „ártatlan" gázok voltak, amiről az elnök nem is tudott, mivel beleegyezése nem szükséges a bevetésükhöz. Először McNamara hadügyminiszter magyarázta az újságíróknak, hogy nem „halálos" gázok voltak, hanem amolyan humánus fojtó, hánytató stb. gázok. Ezután a Fehér Ház sajtótitkára hárította el a felelősséget az elnökről, majd Rusk külügyminiszter próbálta meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a gáz sokkal emberségesebb jegyver, mint a tüzérségi sortűz, vagy a légitámadás. A kegyetlen, embertelen dél-vietnami háborúban még az amerikaiak mernek emberiességről beszélnil • DÖBBENETES ADATOK A dél-vietnami Nemzeti Felszabadíhogy az amerikaiak Jelentős része azt gondolja, hogy az elnök árulója lett annak a programnak, amely őt a Fehér Házba juttatta. Természetesen akadnak az Egyesült Államokban szép számmal olyanok, akik tovább szítják a háborús hisztériát, és azt állítják, hogy a VDK bombázásának azért nincs szemmel látható eredménye, mert nem elég hatásos. Szerintük tönkre kell tenni a demokratikus Vietnam ipari központjait, főyárosát, az egész országol. Súlzberger úr a New York Timesban így szolgáitatja hozzá az ideológiát: „Ha a legnagyobb nagyhatalom nem tudja bebizonyítani, hogy útját tudja állni a forradalmi háborúnak, hasonló háború robbanhat ki Afrikától LatinAmerikáig mindenütt." Más szavakkal Washington a történelem kerekét szeretné megállítani. Ebbe azonban már másoknak is beletört a foguk. • A BÉKÉS RENDEZÉS AZ EGYETLEN JÁRHATÓ ÚT Az amerikai veszettek arra számítanak, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációikkal be tudják rántani a konfliktusba a Szovjetuniót meg a többi szocialista országot, és második Koreát csinálhatnak Vietnamból. A Szovjetunió azonban nem hagyja magát kiprovokálni, és még most is a békés rendezésben látja az egyetlen kivezető utat. Az amerikai agresszió egyre jobban szembeállítja a világ közvéleményével az amerikai kormányt, és hiába bizonygatja Johnson az Egyesült Államok jószándékait, a tények másról beszélnek. A harci akciók sikertelensége és a közvélemény nyomása a békés meg oldások felé szorítja Washingtont. Egyelőre azonban még túlsúlyban vannak a háború kiterjesztésének hívei. Ezekhez szól Gromiko szovjet külügyminiszternek a VDK-beli kollégájához intézett leveléből az a rész, amely leszögezi: „A Szovjetunió a VDK kormányával történt megegyezés alavján szükséges intézkedéseket tesz a baráti szocialista ország biztonságának védelmére és védelmi képességé nek megszilárdítására." Brezsnyev elvtárs pedig legutóbbi beszédében Wiüson mellébeszél tási Front a napokban nyilatkozatot bejelentette, hogy már meg is kezd adott ki, amely döbbenetes adatokat ték ezen intézkedések megvalósítását, közöl az amerikai agresszió szörnyű SZŰCS BÉLA következményeiről. A nyilatkozat szerint a legutóbbi tizenegy évben az amerikaiak négymilliárd dollárt költöttek dél-vietnami politikájukra. Ennek 80 százaléka katonai célokat szol- Londort (CTK) — Az angol alsóházban gált Ez idő alatt több mint 160 000 a munkáspárti képviselők arra akarták kisebb-nagyobb légitámadást hajtottak kényszeríteni Wiison miniszterelnököt, ' i, ". . u nn valaszolion arra a kérdésre, milyen ievégre Dél-Vietnamban. Megöltek 170 pések9 t' akar tennl az angol kormány a ezer embert. Kínzásokkal megnyomo- vietna mi válság megoldása érdekében. rítottak, illetve meggyilkoltak körül- Wiison válaszában elismételte, hogy belül 800 000 vietnamit, 5000-et pedig Nagy-Britannia továbbra is támogatja élve temettek el. Több mint ötmillió az Egyesült Államok vietnami politikáparasztot koncentrációs táborba zár- í^t. Stewart külügyminiszter bíráló meg' , , , . , í„7,.„i-„„i.'" egyzéseirö nvi atkozva kl elentette, tak, amelyeket „stratégiai falvaknak ^ ezek csak 8gy v 0. „aprosperitás övezeteinek neveztek nat koznak. Wiison ezzel kapcsolatban a el. Mérgező anyagokkal sok százezer gáztámadásokra gondolt. Igényesek az iskolaügy fejlődése s az ifjúság nevelésének feladatai Március 18-án ülésezett az SZLKP Központi Bizottsága s megtárgyalta a CSKP KB múlt évi októberi határozatának teljesítését. A beszámolót Vasil Bilak, az SZLKP KB titkára mondotta. A vitában 18 elvtárs, az SZLKP KB tagjai és póttagjai szólaltak fel. Az alábbiakban kivonatosan ismertetünk néhány felszólalást. A nemzetközi testvériség szellemében neveljünk Lőrincz Gyula elvtársnak, a CSEMADOK elnökének felszólalásából Megállapíthatjuk, hogy ahol csoportosan él a magyar nemzetiségű lakosság, mindenütt van magyar tannyelvű alapfokú kilencéves iskola. Szlovákiában 22 általános középiskolánk és 11 középfokú szakiskolánk van. Kérdés, szükséges-e tovább fejleszteni a magyar tannyelvű szakiskolákat. Ügy vélem, liogy igen. Csak meg kell fontolni, hogy melyik ágazatban. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a magyar tannyelvű szakiskolák egyenértékűek a szlovák iskolákkal. Az iskolák oktatási-nevelési színvonala jó, és a végzett növendékek hazánk egész területén megállják a helyüket a gyakorlati életben. Például a Košicei Gépészeti és Elektrotechnikai Ipari Középiskola végzett tanulói jól érvényesülnek nemcsak Szlovákia területén, hanem a cseh kerületekben is. Ez azért van, mert az említett iskolákban helyes az oktatási módszer, a szakkifejezéseket két nyelven tanítják. Így a végzett növendékeknek nincs nyelvi nehézségük sem a szlovák, sem cseh környezetben. A košicei iskola példáját á többbi szakiskolák is követhetnék. Nincs áttekintésünk arról, hány magyar diák tanul a szlovák tannyelvű másodfokú iskolákon. Szükséges lenne egy elemzést készíteni az alapfokú kilencéves iskolák kilencedik osztályából kikerülő magyar fiatalság elhelyezéséről és a megállapított tények alapján intézkedéseket javasolni. Már néhány éve halljuk a bíráló hangokat a magyar és szlovák tannyelvű iskolák egyesítésével kapcsolatban. Az egységes iskola kialakításának gondolata abból a helyes elvből indul ki, hogy a vegyes nemzetiségű községekben egy Iskolát építsenek, és az iskolában a tanulók ne külünüljenek el nemzetiségek szerint, hanem a neinzetküzi testvériség szellemében együtt nevelkedjenek. Sajnos, számos esetben az iskolák egyesítését adminisztratív úton végezték. Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben az iskolaügy szakaszán további javulás állt be. Aránylag jó az oktatóneveifi munka színvonala. Az alapfokú kilencéves iskolák szép. új és jó minfiségü tankönyveket, tanterveket és tanmeneteket kaptak. Javult a szlovák nyelv oktatása és több a szakképzett tanító is. Teljesen egyet értek azzal, amit Bilak elvtárs a főiskolákról mondott. Meg kell azonban állapítani, hogy az 1963—64-es tanévben a 31 ezer főiskolai rendes hallgató közül mindössze 1872 volt a szlovákiai főiskolákon tanuló magyar nemzetiségű fiatalok száma. Ebbe már beleszámítottuk a Nyitrai Pedagógiai Intézet magyar osztályának hallgatóit is. S ez kevés. Sürgősen meg kell oldanunk a magyar színészek és magyar újságírók nevelésének kérdését is. Lehetővé kell tenni számukra, hogy a magyar nyelv tisztasága érdekében legalább egy évig Magyarországon tanulhassanak. Amint látjuk, probléma van bőven, és ezeket fokozatosan meg kell oldani. Meggyőződésem, hogy ez sikerülni fog. Tisztázni kell az iskolaépítés koncepcióját }án M a r k o, az Építkezési Beruházások Szlovákiai Bizottsága elnökének felszólalásából Marko elvtárs az iskolaépítés anyagi és műszaki feltételeinek kérdéseivel foglalkozott. Többek között kijelentette, hogy az Iskolaépítkezésben mindaddig nem mehetnek Jobban a dolgok, amíg nem fogjuk tisztán látni, hogy mit, hol és mikor akarunk építeni, tehát, amíg legalább 90 százalékra nem lesz világos koncepció az építkezéssel kapcsolatban. Az iskolaépítkezés fogyatékossága az utóbbi években az is. hogy a figyelmet főleg a tantermek építésére összpontosították és ugyanakkor kevesebbet törődtek az iskolaépület teljes befejezésével. Ezt a fogyatékosságot az 1966 — 1970-es években teljesen fel kell számolni. Tény azonban, hogy a gyakorlatilag „félbemaradt" iskolák teljes befejezése nem valósulhat meg az 1966— 1970-es években, miután ez jelentűs pénzügyi és anyagi ráfordítást Igénvel. Beszédében foglalkozott továbbá a középfokú szakiskolák és a fűiskolák, valamint a diákotthonok tervezésének és építésének problémáival. A CSKP KB határozatának érvényesítése az életben Dr. Matej L ó č a n elvtársnak, az SZNT iskolaügyi és kulturális megbízottjának felszólalásából Áz iskola munkájának eredményeit tekintve a leggyengébb pont egyelőre az iskola nevelőhatásának színvonala. Ebben az is szerepet játszik, hogy a pedagógiai tudománynak nem sikerült azonnal megválaszolni főleg a nevelési elmélet szakaszán az újonnan felmerült kérdéseket. Lúčan elvtárs a továbbiakban részletesebben elemezte az iskola és az élet kapcsolatának eddigi gyakorlatát. Az egységes Iskolai oktatás kérdéseit elemezve leszögezte, hogy mint életünk más területein, az Iskolaügy terén is előtérbe kerül a minőség, a hatásosság és az iskolai munka hatékonyságának fokozása. E szempontokból kiindulva mérlegelte az alapfokú kilencéves iskolák munkáját, rámutatott az eddig elkövetett felesleges hibákra és azokra az intézkedésekre, amelyeket az iskola munkájának hatékonyabbá tétele érdekében fokozatosan bevezetünk. Ezután a differenciálás probléma jávai foglalkozott részletesebben. Hangsúlyozta, milyen veszélyes az, ha az alapfokú kilencéves iskolákon adminisztratív úton, gépiesen az előmenetel szerint próbálják a differenciálást megvalósítani. Rámutatott arra is, milyen problémák várnak megoldásra a középfnkú szakiskolákon és az általános küzépiskolákun is a differenciálás surán. Beszéde további részében a 15 éves fiatalok elhelyezésével foglalkozott. Bírálta azt az egészségtelen irányzatot, amely egves vállalatokban és üzemekben nyilvánul meg az Ipari tanulók megnyerésével kapcsolatosan. Hangsúlyozta, hogy addig nem szabad munkaviszonyba helyezni a fiatalokat, amíg a tanoncintézetek és az ipari tanulók felvételének tervét nem teljesítik. Beszéde befejező részében a tanítóság problémáit elemezte. Leszögezte, hogy céljaink megvalósításához két dologra van szükség: az új irányvonal helyes megértésére és arra az elhatározásra, hogy ezt az irányvonalat betartjuk (ez elsősorban a tanítókra és ránk, Iskolaügy! dolgozókra vonatkozik). A szubjektív tényezőkkel egy időben azonban meg kell teremtenünk az objektív feltételeket is. A továbbiakban Lúčan elvtárs az iskolaügy irányításának kérdéseivel foglalkozott. Tudományos munka a főiskolákon Dr. Vladimír Hájek tanár felszólalásából Napjainkban minden főiskolán az az egységes és helyes nézet uralkodik, hogy a tudományos és a pedagógiai munka szerves egysége nélkül nem lehet a társadalom szükségleteinek minőségileg megfelelő főiskolai végzettségű szakembereket nevelni. Ez az egyik oka annak, miért kell a főiskolákon rendkívül nagy figyelmet szentelni a tudományos munka fejlesztésének. A másik szempont az, hogy a főiskolák tudományos kapacitásának fejlesztésével — ami lényegesen nagyobb, mint az akadémia tudományos kapacitása — sokban segíthetnének életünk égető tudományos problémáit megoldani. A legsürgősebb feladat tehát megoldani a tudomány fejlesztésének mai szükségleteivel összhangban a fűiskolák tudományos munkásságának teljes ütemű fejlesztését. Fokozatosan és megfontoltan kell emelni az oktatás és nevelés színvonalát Vladimír Koucký elvtársnak, a CSKP KB titkárának felszólalásából Koucký elvtárs a CSKP KB múlt év októberi határozatának megvalósításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felvetett problémákat továbbra is gondos átdolgozás, néhány esetben gyakorlati kutatás tárgyává kell tenni, s nem szabad a gyakorlatba bevezetni olyan intézkedéseket, amelyeknek helyességéről még nem győződtünk meg. Helyesnek tartjuk — mondotta — ha nem egyik napról a másikra kezdik meg az alapvető problémák megoldását és nem egész Szlovákia területén egyszerre, hanem a cél tudatában fokozatosan és megfontoltan látnak hozzá. Az egyik felelősségteljes társadalés módosítása. A CSKP KB ideológiai bizottsága a közelmúltban már megtárgyalta az általános irányelveket, amelyek szerint e feladatot megvalósítjuk. A kevésosztályos iskolák átépítése hosszúlejáratú feladat. 15—20 évig is eltart és sikeresen csakis a mezőgazdasági termelés fejlődésével, a falu szerkezetének fokozatos átépítésével összhangban valósulhat meg. Figyelembe kell itt venni a lakosság helyváltoztatási irányának fejlődését, a beruházási építkezések lehetőségeit, a közlekedés fejlődését és a gyermekek étkeztetéséről és iskolánkívüli foglalkoztatásáról való gondoskodást. Rendkívül nagy figyelmet követel a magyar és ukrán tannyelvű nemzetiségi iskolák hálózatának távlati kidolgozása. Nem kevésbé bonyulult feladat lesz a hegyvidéki és tanyai iskulahálózat távlali terveinek felvázolása. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnem a lakosság példás kezdeményezését a trenčfni diákotthun önsegélyes építésénél, és egyben hangsúlyoznom kell, hogy hasonló önsegélyes akciókra — a lakosság, az iizemek és az EFSZ-ek segítségére — a jövőben is szükségünk lesz, sőt még fokozottabb mértékben. Koucký elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy a CSKP KB ideológiai bizottsága rövidesen megtárgyalja az alapfokú kilencéves iskolák oktatásával kapcsolatban javasolt intézkedéseket és az általános középiskolai tanulmányok módosítására vonatkozó elvi javaslatokat. , Koucký elvtárs beszéde további részében a munkaviszonyban álló fiatalság továbbképzésének módjaival foglalkozva rámutatott milyen nehéz e probléma megoldása. Felhívta a figyelmet, hogy az új tartalmi és szervezési intézkedések ne vonják el az iskolairányítás és az egyes ágazatok figyelmét a tanoncnevelés anyagi és káder szempontból történő biztosításáról. Majd az új főiskolai törvényjavaslattal kapcsolatban felmerült kérdéseket elemezte. Kitért a főiskolák végzett növendékeinek elhelyezését érintő problémákra is. Hangsúlyozta, milyen rendkívül fontos s a főiskolák munkájában rendszeres, mindennapos feladat a politikai nevelőtevékenység. Ismeretes, hogy az. utóbbi két évben lényeges változás állt be a főiskolai hallgatók soraiban. A tanulók jelentős részénél az eddigi passzivitást élénk politikai aktivitás váltotta fel. Ez lényegében kedvező jelenség, mert az ifjúság aktív érdeklődése a közélet iránt a társadalom további fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen. Látnunk kell viszont azt is, hogy ezt a folyamatot számos olyan jelenség kíséri, amelyek láttán nem maradhatunk közömbösek. Ugyanis . az alapjaiban helyes, bíráló megjegyzések és követelések mellett találkozunk helytelen eszmei nézetekkel, liberális-revizionista irányzatokkal is. S ez a tény a főiskolák gyenge politikai nevelőmunkájáról tanúskodik, különösen pedig a marxizmus-leninizmus tanszékének gyengeségéről. Határozott kezdeményezésre van Itt szükség. Elsősorban a főiskolai párt- és CSISZ-szervek részéről. Koucký elvtárs felszólalása befejező részében az iskolaügy fejlesztésének gazdasági oldalát érintette. Hangsúlyozta, hogy pártunk mint eddig, a továbbiakban is következetesen érvényesíti a cseh és szlovák kerületek közötti fokozatos kiegyenlítődés politikáját a gazdasági és társadalmi élet minden területén, tehát az iskolaügy vonalán is, ahol az eltérés különösen szembe ütlő és tarthatatlan. A kiegyenlítődés ütemének azonban összhangban kell állnia objektív lehetőségeinkkel. A prágai KERAMO szövetkezetben Marta Taberyová képzőművésznő alkotásait mi feladat a kevésosztályos iskolák _ prágal mo tí vumú emléktárgyait' D. szétszórtságának távlati megoldásaoottálová zománcozza. ÚI SZÖ 4 * 1865. március 27.