Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)
1965-03-18 / 76. szám, csütörtök
Nasszert újraválasztották Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét héttőn Egyiptom népe túlnyomó szavazat többséggel további 6 évre megerősítette államfői tisztségben. Abdel Azim Fahml belügyminiszter a választási eredmények közlésekor hangsúlyozta a szavazók 99,99 százaléka bizalmát fejezte ki az elnök iránt. Nasszer elnök kedd este rövid rádió- és televíziós beszédben köszön te meg a népszavazás eredményében iránta megnyilvánult bizalmat. Moszkvában megjelent Lenin Müveinek 50. kötete A szovjet fővárosban kiadták Lenin Művei teljes gyűjteményének ötvenedik kötetét, amely Lenin 1917 októbere és 1919 júniusa közötti levelezését ^tartalmazza. Az anyag nagysze rűen tükrözi Lenin küzdelmét a munkásmozgalom igazi forradalmárainak tömörítéséért, valamint az új, a III Internacionálé létrehozásáért. A kötet 727 levelet, táviratot és fel jegyzést tartalmaz. Ezek nagy része sem került be a korábbi kiadásokba, 88 okmányt pedig eddig egyáltalán nem publikáltak. Az okmányok igen nagy anyagot ölelnek fel a szovjet állam Lenin irányította külpolitikájáról és következetes békepolitikájáról. KGST-tanácskozás Moszkva (ČTK) — Moszkvában, szerdán megkezdődött a KGST országok vegyipari szakértőinek négynapos találkozása, amelyen csehszlovák, bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román és szovjet szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson összeállítják annak a 600 vegyipari terméknek jegyzékét, amelyeknek gyártását az 1966— 1970-es évekre tervezik a KGST országokban. Ausztriában nem évülnek el a náci büntettek Bécs (ČTK) — Az osztrák kormány a napokban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a náci gaztettek nem évülnek el. E törvényjavaslat elfogadásával érvényét veszti az a törvény, mely szerint ezek a bűntettek húsz évvel a háború befejezése után elévülnek. Az Osztrák Néppárt és a Szocialista Párt — amelyeknek képviselői a parlamentben többségben vannak — egyhangúlag egyetért a határozattal. Vádat emeltek osztrák igazságügyi tisztviselők ellen Bécs (ČTK) — Az Osztrák Ellenállók Szövetsége dr. Broda igazságügyminiszternél súlyos vádat emelt az osztrák igazságszolgáltatás magas rangú tisztviselői ellen, akiknek náci múltjáról okmányok tanúskodnak. Az előterjesztett iratokból kitűnik, hogy a kérdéses személyek — a legfelsőbb bíróság, a főügyészség, a kerületi főbíróság stb. magas rangú tisztviselői — a fasizmus alatt azoknak az államügyészeknek csoportjába tartoztak, akiknek az volt a feladatuk, hogy kinyomozzák az osztrák szabadságharcosokat. Úgy hírlik, 800 osztrák ellenállási harcos kivégzéséért felelősek. Broda igazságügy-miniszter a vádiratot az igazságügyi minisztérium illetékes osztályára küldte, s elrendelte az ügy kivizsgálását. Visszarendelték Barcelonából a nyugatnémet főkonzuli Bonn (ČTK) — A Frankfurter Rundschau a napokban közölte, hogy a bonni külügyminisztérium visszarendelte dr. Franz Neusslein barcelonai főkonzult. Ugyanis Neussleint a nyugatnémet TV hétfőn azzal vádolta, hogy a háború alatt halálra ítélt csehszlovák állampolgárok elleni perekben vett részt. Neusslein 1939—1945-ben a cseh és morva ügyekkel foglalkozó birodalmi minisztérium főállamügyésze és osztályvezetője volt. Előmenetelét Heydrich szorgalmazta azzal az indokolással, hogy Neusslein „a politikai perekben mindig rendkívül megértést tanúsított aziránt, hogy üldöznünk kell a birodalom ellenségeit." Neusslein ugyanis állampolgáraink halálos ítéletét túlnyomó többségben jóváhagyta, s száz számra utasította viszsza a kegyelmi kérvényeket. ADAM RAPACKI lengyel külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett dr. Lothar Bolz, az NDK Államtanácsának alelnöke és külügyminisztere. (CTK] Az izraeli parlament megszavazta a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NSZK-val Jeruzsálem (ČTK) — Az izraeli parlament kedden szótöbbséggel jóváhagyta a kormány elhatározását, hogy azonnal felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal. A javaslatot 66 képviselő szavazta meg, 29-en ellene szavaztak, tízen tartózkodtak a szavazástól. A javaslat ellen szavaztak a kommunista képviselők is. A parlament ülése idején több száz jeruzsálemi tüntetett a kormány lépése ellen. Tai'zz-ban, Jemen/ fővárosában a tüntetők letépték a zászlót a nyugatnémet nagykövetség épületéről, behatoltak, szétdúlták és felgyújtották az épületet. Tüntetés az NSZK ellen az arab államokban Kedden több arab városban tüntettek az NSZK és Izrael közti diplomáciai kapcsolatok felvétele ellen. Bagdadban sok ezer diák követelte, hogy az iraki kormány szakítsa meg a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Nyugat-Németországgal. A diákok kövekkel dobálták meg a nyugatnémet nagykövetség épületét, majd behatoltak oda. A tüntetők felgyújtották a nagykövetségi épületet, amelynek két emelete leégett. Von Hase, a nyugatnémet kormány szóvivője szerint az iraki kormány nem nyújtott kellő védelmet az NSZK bagdadi nagykövetségének. A nyugatnémet kormány erélyesen tiltakozott a tüntetés miatt az iraki kormánynál, követelte az értelmi szerzők megbüntetését, és a nagykövetségi épületben okozott károk megtérítését. A bagdadi tüntetéssel egyidőben Újabb összetűzés a szíriai—izraeli határon Damaszkusz (ČTK) — Az ENSZ nemzetközi fegyverszüneti bizottsága kivizsgálta a szíriai—izraeli határon újabban előfordult összetűzés okait. Damaszkuszból érkezett hírek szerint két izraeli traktor katonai egységek támogatásával Dakka területére hatolt. A nemzeti bizottság képviselői visszavonulásra szólították fel a támadókat, és amikor az izraeliek e felhívásnak nem tettek eleget, a szíriaiak tüzet nyitottak rájuk. Március eleje óta ez már a negyedik összetűzés volt a szíriai—izraeli határon. mintegy nyolcezer libanoni diák tüntetett Bejrútban a nyugatnémet kormány politikája ellen. A tüntetéshez csatlakoztak a többi arab államok Bejrútban tanuló diákjai is. Kedden délután damaszkuszi fiatalok és diákok tüntettek az NSZK és Izrael diplomáciai kapcsolatainak felvétele ellen. A tüntetők Bonn és Izrael elleni jelszavakkal vonultaik fel a főváros utcáin. A szíriai kormány. bejelentette, hogy az arab államok külügyminiszteri értekezletének vasárnap hozott határozata értelmében visszahívja bonni nagykövetét. Az izraeli parlament képviselői 66 szavazattal 29 ellenében jóváhagyták a kormány vasárnapi döntését, amelynek értelmében Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val. Indonézia és az USA között feszült a helyzet DJakarta (ČTK) — Subandrio indonéz külügyminiszter az Antara hírügynökség tudósítójának adott interjújában úgy véli, hogy Indonézia ós az Egyesült Allamok között jelenleg rendkívül feszült a helyzet. Közölte, hogy Indonézia ugyan nem szándékozik megszakítani diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, ám állásfoglalása az amerikaiakétői sokban különbözik. Amivel mi szembeszegülünk — mondotta Subandrio — az az Egyesült Államok imperialista politikája. ÍIEWfeltMKroKaraLETfeBnL A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT A MOSZKVAI KONZULTATÍV TALÁLKOZÓRÓL A Német Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatában állást foglal a kommunista és munkáspártok képviselői moszkvai konzultatív találkozójáról kiadott közlemény mellett, amely — mint a nyilatkozat mondja — „jelentős lépés a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása jelé". A politikai bizottság megelégedéssel állapítja meg, hogy „az, ami a testsvérpártokat egyesíti, erősebb, mint az, ami jelenleg széthúzást okoz." Támogatja a moszkvai találkozónak azt az útmutatását, hogy a véleménykülönbségek kiküszöbölése és az együttműködés megerősítése érdekében kerülni kell a sértő vitát, a más testvérpártok ügyeibe való mindennemű beavatkozást. VILLE PESSI A SZOVJET-FINN PÁRTKÖZI TÁRGYALÁSOKRÓL Szocialista diákok a bécsi spanyol nagykövetség előtt a Franco-rendszer megtorlásai ellen tüntetnek. (Kurt Selinger felvétele) Finnországban megelégedéssel fogadták a Finn Kommunista Párt küldöttségének azt a javaslatát, hogy terjesszék ki a finn és a szovjet Iparvállalatok kapcsolatait, cseréljék ki a szakembereket és a tudományos műszaki adatokat — mondotta Ville Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára a moszkvai Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában, amelyben a Finn Kommunista Párt és a Szovjetúnió Kommunista Pártja küldöttségeinek nemrégen folytatott tárgyalásait kommentálta. A Finn Kommunista Párt felkérte Virolainen miniszterelnököt, hogy kormánya tegyen lépéseket az olyan kérdések megoldására, amelyek a finn hivatalos szervek hatáskörébe tartoznak és jellegüknél fogva államközi tárgyalásokat vagy megállapodásokat tesznek szükségessé. A miniszterelnök megígérte, hogy e kérdéseket a külügyi bizottság elé terjeszti. A két párt küldöttségei nemzetközi kédésekről, főként a vietnami helyzetről és a nyugat-németországi revansista erők növekvő veszélyéről is tárgyaltak. BEFEJEZŐDÖTT A LEMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA Mint már jelentettük a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának harmadik plénumán Gomulka, a párt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott. Bevezetésül hangsúlyozta, hogy a plénum fontos időszakot nyit meg a párt, a nép és az állam életében; majd bejelentette a májusban esedékes parlamenti és tanácsválasztások előkészületeinek időszakát. — Külpolitikánk megingathatatlan elve — mondotta a továbbiakban — a testvéri barátság és a szoros sző vétség a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződésben részt vevő többi országgal. A lengyel—szovjet szövetség fontossága és jelentősége mérhetetlenül nagy. Először is a lengyel—szovjet szövetség lényeges tényező országunk biztonsága és fejlődése szempontjából és így összhangban áll népünk és államunk létfontosságú érdekeivel. Másodszor, a lengyel—szovjet szövetség a Varsói Szerződés fő láncszeme. Harmadszor, a lengyel—szovjet szövetség a Szovjetunió és népei alapvető érdekeit iá szolgálja, mert fokozza a szovjet állam biztonságát, erősíti a szovjet állam nemzetközi helyzetét. — Az egység az alap, amelyre az összes szocialista országok ereje támaszkodik — folytatta Gomulka. — Megfosztani a szocialista államokat ettől az alaptól, szétszakítani annak a szövetségnek a szálait, amely a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval összefűzi annyi, mint meggyengíteni ezeket az országokat. Gomulka ezután arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók hivatalosan elismerni Lengyelország nyugati határait. Kijelentette: — Lengyelország nem azért követeli a nyugati hatalmaktól az Odera—Neisse határ hivatalos elismerését, mert anélkül nem bízik e határok szilárdságában és megbonthatatlanságában, hanem azért, hogy élösegítse az európai béke megszilárdulását. A szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom akcióegysége az imperializmus ellen, a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének megvédéséért folyó harcban kaptak meg a Központi Bizottság — jelentette ki a továbbiakban Gomulka. — Ennek az egységnek erősítése érdekében a LEMP, a világ kommunista és munkáspártjainak jelentős többségével agyetemben állást foglalt az összes kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése és összehívása mellett. Ezen az úton az első lépés volt tizenkilenc párt képviselőnek nemrég Moszkvában lezajlott konzultatív találkozója. A LEMP teljes mértékben helyesli a találkozón elfogadott közleményt. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy elősegítsük az összes szocialista államok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának erősödését. A LEMP Központi Bizottságának plénuma tegnap befejezte munkáját. Az ülés két határozatot fogadott el. Az. egyikkel jóváhagyta a politikai bizottság beszámolóját, melyet írásban kaptak meg a központi bizottság tagjai, továbbá Gomulka elvtárs beszámolóját a választások előkészíteiről. A második határozatot a moszkvai konzultatív találkozóval kapcsolatban fogadták el; erről a kérdésről Zénón Kliszko, a politikai bizottság tagja számolt be. A központi bizottság egyet ért a találkozón résztvett lengyel küldöttség álláspontjával. A Lengyel Egyesült Munkáspárt a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elveinek szellemében a jövőben is mindenképpen hozzájárul a szocialista országok és a kommunista világmozgalom egységének erősítéséhez — áll a határozatban. KOMMENTÁRUNK: A szeptember 9-re kiírt nyugatnémet parlamenti választásokra nemcsak a szövetségi gyűlésben képviselt pártok készülnek, hanem a Német Békeunió is, amely a bonni állam legfiatalabb pártja, s az antidemokratikus választási rendszer miatt nem jutott parlamenti képviselethez. A Német Békeunió most másodszor is megkísérli az akadályok áttörését, hogy bejuthasson a parlamentbe. Mivel a kommunista párt az NSZK-ban még mindig betiltott szervezet, a Német Békeunió a legdemokratikusabb és leghaladóbb nyugat-németországi politikai párt. Az egyedüli legális nyugatnémet párt, mely haladó politikát hirdet, s valamennyi létfontosságú kérdésben konstruktív álláspontot képvisel, s ebben nemcsak a kormánypártoktól, hanem az „ellenzéket megtestesítő" szociáldemokrata párttól is különbözik... A Német Békeunió 1960. december 17-én Stuttgartban alakult meg. Alapító konferenciáján hagyták jóvá programját, amely kiemeli, hogy a német nemzet legfőbb kötelessége a világbéke szolgálata. A program követeli, hogy Németország területén sohase helyezzenek el atomfegyvert, szorgalmazza a kelet—nyugati leszerelési tárgyalásokat, s javasolja Németország semlegesítését. A Német Békeunió a német nemzet egyik legA kibontakozás másik lehetősége a nyugatnémet politikában nagyobb feladatának tekinti az ország újraegyesítésének elősegítését, ám visszautasítja az erőszakot mint a cél elérésének eszközét. A Békeunió abból az elvből indul ki, hogy Németország újraegyesítése csak a németek megegyezése alapján lehetséges. A Békeunió konferenciája belpolitikai téren is haladó elveket jelölt meg. A Német Békeunió március első felében Duisburgban tartotta harmadik rendes kongresszusát, amely a parlamenti választások előkészületeinek szerves része lett. A kongresszus bebizonyította, hogy a Békeunió következetesen megmaradt eredeti demokratikus bázisán. Kidomborította azt, hogy a német kérdés megoldása érdekében fontos a tárgyalások megkezdése a Szovjetunióval és az NDK>val, s hogy a Német Békeunió elismeri a második világháború után kialakult határokat, és a két német aliam fennállásának tényéből indul ki. A kongresszus azt is megerősítette, hogy a Békeunió elutasítja a Bundeswehr atomfelfegyverzésének bárminő formáját, tehát a NATO sokoldalú atomhaderejében való részvételt is. A Békeunió álláspontja e kérdésekben merőben eltér a hivatalosan „ellenzéki" szociáldemokrata párt álláspontjától, mely lényegében megegyezik a kormányéval. A baloldali erők ezért a választásokon nem fogják támogatni a szociáldemokrata pártot, hanem a Német Békeunió jelöltjeire fognak szavazni. A Német Békeunió már 1961 szeptemberében részt vett a parlamenti választásokon. 609 918 szavazatot szerzett, ami figyelemreméltó szám. Az antidemokratikus választási rendszer miatt mégsem küldhetett képviselőt a szövetségi gyűlésbe, mert csak az a párt kap mandátumot, amely a szavazatoknak legalább öt százalékát megszerezte, és közvetlen választás útján három mandátumhoz jutott. A Békeunió a szavazatoknak csak 1,9 százalékát szerezte meg. Ha azonban ennek kétszeresét tudta volna felmutatni, akkor sem küldhetett volna képviselőt a parlamentbe. I-Ia tehát egy párt mondjuk másfél millió szavazatot szerez, s mégsem lehet parlamenti képviselete, akkor nyilvánvalóan sántít a demokrácia. Ez a helyzet a Német Szövetségi Köztársaságban is. Nem könnyű dolog áttörni a reakciós választási törvény vassorompóját, ám a Német Békeunió most ismét rászánta magát. Az idei választási küzdelmet „Az NSZKnak új politikára van szüksége" jelszó jegyében akarja megvívni, s a III. kongresszuson elfogadott választási programja a párt előbb ismertetett általános politikai elveiből indul ki. Á Német Békeuniőnak számítania kell rá, hogy választási kampányát zavarni fogják. Ügy, ahogyan négy évvel ezelőtt. Akkor a nyugatnémet hivatalok több helyen nem voltak hajlandók a jelölőlistákra felvenni a Békeunió képviselőit, a párt több funkcionáriusát pedig a választások előtt bizonytalan időre bebörtönözték. Közben a parlamentben képviselt pártok milliós állami támogatást szavaztak meg maguknak. A Német Békeunió anyagilag teljesen magára van utalva, s bizonyára nem lesz sok pénze választási propagandára. A Békeunió képviselői ismerik a rájuk váró nehézségeket. Az igaz ügy harcosainak azonban jellemző tulajdonsága, hogy nem hátrálnak meg a nehézségek elől. JAN BLANSK?, 1985. március 17. + fľl SZÖ 515