Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-18 / 76. szám, csütörtök

Nasszert újraválasztották Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét héttőn Egyiptom népe túlnyomó szavazat többséggel további 6 évre megerősí­tette államfői tisztségben. Abdel Azim Fahml belügyminiszter a választási eredmények közlésekor hangsúlyozta a szavazók 99,99 százaléka bizalmát fejezte ki az elnök iránt. Nasszer elnök kedd este rövid rá­dió- és televíziós beszédben köszön te meg a népszavazás eredményében iránta megnyilvánult bizalmat. Moszkvában megjelent Lenin Müveinek 50. kötete A szovjet fővárosban kiadták Lenin Művei teljes gyűjteményének ötvene­dik kötetét, amely Lenin 1917 októ­bere és 1919 júniusa közötti levelezé­sét ^tartalmazza. Az anyag nagysze rűen tükrözi Lenin küzdelmét a mun­kásmozgalom igazi forradalmárainak tömörítéséért, valamint az új, a III Internacionálé létrehozásáért. A kötet 727 levelet, táviratot és fel jegyzést tartalmaz. Ezek nagy része sem került be a korábbi kiadásokba, 88 okmányt pedig eddig egyáltalán nem publikáltak. Az okmányok igen nagy anyagot ölelnek fel a szovjet állam Lenin irá­nyította külpolitikájáról és következe­tes békepolitikájáról. KGST-tanácskozás Moszkva (ČTK) — Moszkvában, szerdán megkezdődött a KGST orszá­gok vegyipari szakértőinek négynapos találkozása, amelyen csehszlovák, bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román és szovjet szakemberek vesz­nek részt. A tanácskozáson összeállítják an­nak a 600 vegyipari terméknek jegy­zékét, amelyeknek gyártását az 1966— 1970-es évekre tervezik a KGST or­szágokban. Ausztriában nem évülnek el a náci büntettek Bécs (ČTK) — Az osztrák kormány a napokban jóváhagyta azt a törvény­javaslatot, mely szerint a náci gaz­tettek nem évülnek el. E törvényja­vaslat elfogadásával érvényét veszti az a törvény, mely szerint ezek a bűntettek húsz évvel a háború be­fejezése után elévülnek. Az Osztrák Néppárt és a Szocialis­ta Párt — amelyeknek képviselői a parlamentben többségben vannak — egyhangúlag egyetért a határozattal. Vádat emeltek osztrák igazságügyi tisztviselők ellen Bécs (ČTK) — Az Osztrák Ellenál­lók Szövetsége dr. Broda igazságügy­miniszternél súlyos vádat emelt az osztrák igazságszolgáltatás magas rangú tisztviselői ellen, akiknek náci múltjáról okmányok tanúskodnak. Az előterjesztett iratokból kitűnik, hogy a kérdéses személyek — a leg­felsőbb bíróság, a főügyészség, a ke­rületi főbíróság stb. magas rangú tisztviselői — a fasizmus alatt azok­nak az államügyészeknek csoportjá­ba tartoztak, akiknek az volt a fel­adatuk, hogy kinyomozzák az osztrák szabadságharcosokat. Úgy hírlik, 800 osztrák ellenállási harcos kivégzésé­ért felelősek. Broda igazságügy-miniszter a vád­iratot az igazságügyi minisztérium illetékes osztályára küldte, s elrendel­te az ügy kivizsgálását. Visszarendelték Barcelonából a nyugatnémet főkonzuli Bonn (ČTK) — A Frankfurter Rund­schau a napokban közölte, hogy a bonni külügyminisztérium visszaren­delte dr. Franz Neusslein barcelonai főkonzult. Ugyanis Neussleint a nyu­gatnémet TV hétfőn azzal vádolta, hogy a háború alatt halálra ítélt cseh­szlovák állampolgárok elleni perek­ben vett részt. Neusslein 1939—1945-ben a cseh és morva ügyekkel foglalkozó birodalmi minisztérium főállamügyésze és osz­tályvezetője volt. Előmenetelét Heyd­rich szorgalmazta azzal az indoko­lással, hogy Neusslein „a politikai perekben mindig rendkívül megértést tanúsított aziránt, hogy üldöznünk kell a birodalom ellenségeit." Neuss­lein ugyanis állampolgáraink halálos ítéletét túlnyomó többségben jóvá­hagyta, s száz számra utasította visz­sza a kegyelmi kérvényeket. ADAM RAPACKI lengyel külügymi­niszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Lengyelországba érke­zett dr. Lothar Bolz, az NDK Állam­tanácsának alelnöke és külügyminisz­tere. (CTK] Az izraeli parlament megszavazta a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NSZK-val Jeruzsálem (ČTK) — Az izraeli par­lament kedden szótöbbséggel jóvá­hagyta a kormány elhatározását, hogy azonnal felveszi a diplomáciai kap­csolatokat a Német Szövetségi Köz­társasággal. A javaslatot 66 képvise­lő szavazta meg, 29-en ellene szavaz­tak, tízen tartózkodtak a szavazástól. A javaslat ellen szavaztak a kommu­nista képviselők is. A parlament ülése idején több száz jeruzsálemi tüntetett a kormány lé­pése ellen. Tai'zz-ban, Jemen/ fővárosában a tüntetők letépték a zászlót a nyu­gatnémet nagykövetség épületéről, behatoltak, szétdúlták és felgyújtot­ták az épületet. Tüntetés az NSZK ellen az arab államokban Kedden több arab városban tüntet­tek az NSZK és Izrael közti diplomá­ciai kapcsolatok felvétele ellen. Bag­dadban sok ezer diák követelte, hogy az iraki kormány szakítsa meg a diplomáciai és gazdasági kapcsolato­kat Nyugat-Németországgal. A diá­kok kövekkel dobálták meg a nyugat­német nagykövetség épületét, majd behatoltak oda. A tüntetők felgyúj­tották a nagykövetségi épületet, amelynek két emelete leégett. Von Hase, a nyugatnémet kormány szóvi­vője szerint az iraki kormány nem nyújtott kellő védelmet az NSZK bag­dadi nagykövetségének. A nyugatné­met kormány erélyesen tiltakozott a tüntetés miatt az iraki kormány­nál, követelte az értelmi szerzők meg­büntetését, és a nagykövetségi épü­letben okozott károk megtérítését. A bagdadi tüntetéssel egyidőben Újabb összetűzés a szíriai—izraeli határon Damaszkusz (ČTK) — Az ENSZ nemzetközi fegyverszüneti bizottsága kivizsgálta a szíriai—izraeli határon újabban előfordult összetűzés okait. Damaszkuszból érkezett hírek szerint két izraeli traktor katonai egységek támogatásával Dakka területére ha­tolt. A nemzeti bizottság képviselői visszavonulásra szólították fel a tá­madókat, és amikor az izraeliek e felhívásnak nem tettek eleget, a szí­riaiak tüzet nyitottak rájuk. Március eleje óta ez már a negyedik összetű­zés volt a szíriai—izraeli határon. mintegy nyolcezer libanoni diák tün­tetett Bejrútban a nyugatnémet kor­mány politikája ellen. A tüntetéshez csatlakoztak a többi arab államok Bejrútban tanuló diákjai is. Kedden délután damaszkuszi fia­talok és diákok tüntettek az NSZK és Izrael diplomáciai kapcsolatainak felvétele ellen. A tüntetők Bonn és Izrael elleni jelszavakkal vonultaik fel a főváros utcáin. A szíriai kormány. bejelentette, hogy az arab államok külügyminisz­teri értekezletének vasárnap hozott határozata értelmében visszahívja bonni nagykövetét. Az izraeli parlament képviselői 66 szavazattal 29 ellenében jóváhagyták a kormány vasárnapi döntését, amely­nek értelmében Izrael felveszi a dip­lomáciai kapcsolatokat az NSZK-val. Indonézia és az USA között feszült a helyzet DJakarta (ČTK) — Subandrio indo­néz külügyminiszter az Antara hír­ügynökség tudósítójának adott inter­jújában úgy véli, hogy Indonézia ós az Egyesült Allamok között jelenleg rendkívül feszült a helyzet. Közölte, hogy Indonézia ugyan nem szándé­kozik megszakítani diplomáciai kap­csolatait az Egyesült Államokkal, ám állásfoglalása az amerikaiakétői sok­ban különbözik. Amivel mi szembeszegülünk — mon­dotta Subandrio — az az Egyesült Ál­lamok imperialista politikája. ÍIEWfeltMKroKaraLETfeBnL A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT A MOSZKVAI KONZULTATÍV TALÁLKOZÓRÓL A Német Kommunista Párt politi­kai bizottsága nyilatkozatában állást foglal a kommunista és munkáspár­tok képviselői moszkvai konzultatív találkozójáról kiadott közlemény mellett, amely — mint a nyilatkozat mondja — „jelentős lépés a nemzet­közi kommunista mozgalom egységé­nek megszilárdítása jelé". A politikai bizottság megelégedés­sel állapítja meg, hogy „az, ami a testsvérpártokat egyesíti, erősebb, mint az, ami jelenleg széthúzást okoz." Támogatja a moszkvai találkozónak azt az útmutatását, hogy a vélemény­különbségek kiküszöbölése és az együttműködés megerősítése érdeké­ben kerülni kell a sértő vitát, a más testvérpártok ügyeibe való mindenne­mű beavatkozást. VILLE PESSI A SZOVJET-FINN PÁRTKÖZI TÁRGYALÁSOKRÓL Szocialista diákok a bécsi spanyol nagykövetség előtt a Franco-rendszer megtorlásai ellen tüntetnek. (Kurt Selinger felvétele) Finnországban megelégedéssel fo­gadták a Finn Kommunista Párt kül­döttségének azt a javaslatát, hogy terjesszék ki a finn és a szovjet Ipar­vállalatok kapcsolatait, cseréljék ki a szakembereket és a tudományos műszaki adatokat — mondotta Ville Pessi, a Finn Kommunista Párt főtit­kára a moszkvai Pravda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában, amelyben a Finn Kommunista Párt és a Szov­jetúnió Kommunista Pártja küldött­ségeinek nemrégen folytatott tárgya­lásait kommentálta. A Finn Kommunista Párt felkérte Virolainen miniszterelnököt, hogy kormánya tegyen lépéseket az olyan kérdések megoldására, amelyek a finn hivatalos szervek hatáskörébe tartoznak és jellegüknél fogva állam­közi tárgyalásokat vagy megállapo­dásokat tesznek szükségessé. A mi­niszterelnök megígérte, hogy e kér­déseket a külügyi bizottság elé ter­jeszti. A két párt küldöttségei nemzetkö­zi kédésekről, főként a vietnami hely­zetről és a nyugat-németországi re­vansista erők növekvő veszélyéről is tárgyaltak. BEFEJEZŐDÖTT A LEMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA Mint már jelentettük a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának harmadik plénumán Gomul­ka, a párt Központi Bizottságának el­ső titkára beszédet mondott. Bevezetésül hangsúlyozta, hogy a plénum fontos időszakot nyit meg a párt, a nép és az állam életében; majd bejelentette a májusban esedé­kes parlamenti és tanácsválasztások előkészületeinek időszakát. — Külpolitikánk megingathatatlan elve — mondotta a továbbiakban — a testvéri barátság és a szoros sző vétség a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződésben részt vevő töb­bi országgal. A lengyel—szovjet szö­vetség fontossága és jelentősége mér­hetetlenül nagy. Először is a lengyel—szovjet szövetség lénye­ges tényező országunk biztonsága és fejlődése szempontjából és így összhangban áll népünk és álla­munk létfontosságú érdekeivel. Má­sodszor, a lengyel—szovjet szö­vetség a Varsói Szerződés fő lánc­szeme. Harmadszor, a lengyel—szov­jet szövetség a Szovjetunió és népei alapvető érdekeit iá szolgálja, mert fokozza a szovjet állam biztonságát, erősíti a szovjet állam nemzetközi helyzetét. — Az egység az alap, amelyre az összes szocialista országok ereje tá­maszkodik — folytatta Gomulka. — Megfosztani a szocialista államokat ettől az alaptól, szétszakítani annak a szövetségnek a szálait, amely a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval összefűzi annyi, mint meggyengíteni ezeket az orszá­gokat. Gomulka ezután arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók hivatalosan elismerni Lengyelország nyugati határait. Kijelentette: — Lengyelország nem azért köve­teli a nyugati hatalmaktól az Ode­ra—Neisse határ hivatalos elismeré­sét, mert anélkül nem bízik e határok szilárdságában és megbonthatatlansá­gában, hanem azért, hogy élösegítse az európai béke megszilárdulását. A szocialista tábor és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom akcióegysé­ge az imperializmus ellen, a népek békéjének, szabadságának és függet­lenségének megvédéséért folyó harc­ban kaptak meg a Központi Bizottság — jelentette ki a továbbiakban Go­mulka. — Ennek az egységnek erő­sítése érdekében a LEMP, a világ kommunista és munkáspártjainak je­lentős többségével agyetemben állást foglalt az összes kommunista és mun­káspártok értekezletének előkészíté­se és összehívása mellett. Ezen az úton az első lépés volt tizenkilenc párt képviselőnek nemrég Moszkvá­ban lezajlott konzultatív találkozója. A LEMP teljes mértékben helyesli a találkozón elfogadott közleményt. A magunk részéről minden tőlünk tel­hetőt megteszünk, hogy elősegítsük az összes szocialista államok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának erősödését. A LEMP Központi Bizottságának plénuma tegnap befejezte munkáját. Az ülés két határozatot fogadott el. Az. egyikkel jóváhagyta a politikai bizottság beszámolóját, melyet írás­ban kaptak meg a központi bizottság tagjai, továbbá Gomulka elvtárs be­számolóját a választások előkészítei­ről. A második határozatot a moszkvai konzultatív találkozóval kapcsolatban fogadták el; erről a kérdésről Zé­nón Kliszko, a politikai bizottság tag­ja számolt be. A központi bizottság egyet ért a találkozón résztvett len­gyel küldöttség álláspontjával. A Lengyel Egyesült Munkáspárt a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elveinek szellemében a jövőben is mindenképpen hozzájá­rul a szocialista országok és a kom­munista világmozgalom egységének erősítéséhez — áll a határozatban. KOMMENTÁRUNK: A szeptember 9-re kiírt nyugatné­met parlamenti választásokra nem­csak a szövetségi gyűlésben képviselt pártok készülnek, hanem a Német Békeunió is, amely a bonni állam legfiatalabb pártja, s az antidemok­ratikus választási rendszer miatt nem jutott parlamenti képviselethez. A Né­met Békeunió most másodszor is meg­kísérli az akadályok áttörését, hogy bejuthasson a parlamentbe. Mivel a kommunista párt az NSZK-ban még mindig betiltott szervezet, a Német Békeunió a legdemokratikusabb és leghaladóbb nyugat-németországi poli­tikai párt. Az egyedüli legális nyu­gatnémet párt, mely haladó politikát hirdet, s valamennyi létfontosságú kérdésben konstruktív álláspontot képvisel, s ebben nemcsak a kormány­pártoktól, hanem az „ellenzéket meg­testesítő" szociáldemokrata párttól is különbözik... A Német Békeunió 1960. december 17-én Stuttgartban alakult meg. Ala­pító konferenciáján hagyták jóvá programját, amely kiemeli, hogy a német nemzet legfőbb kötelessége a világbéke szolgálata. A program kö­veteli, hogy Németország területén sohase helyezzenek el atomfegyvert, szorgalmazza a kelet—nyugati lesze­relési tárgyalásokat, s javasolja Né­metország semlegesítését. A Német Békeunió a német nemzet egyik leg­A kibontakozás másik lehetősége a nyugatnémet politikában nagyobb feladatának tekinti az or­szág újraegyesítésének elősegítését, ám visszautasítja az erőszakot mint a cél elérésének eszközét. A Békeunió abból az elvből indul ki, hogy Német­ország újraegyesítése csak a németek megegyezése alapján lehetséges. A Bé­keunió konferenciája belpolitikai té­ren is haladó elveket jelölt meg. A Német Békeunió március első fe­lében Duisburgban tartotta harmadik rendes kongresszusát, amely a parla­menti választások előkészületeinek szerves része lett. A kongresszus be­bizonyította, hogy a Békeunió követ­kezetesen megmaradt eredeti demok­ratikus bázisán. Kidomborította azt, hogy a német kérdés megoldása ér­dekében fontos a tárgyalások meg­kezdése a Szovjetunióval és az NDK­>val, s hogy a Német Békeunió elis­meri a második világháború után ki­alakult határokat, és a két német aliam fennállásának tényéből indul ki. A kongresszus azt is megerősítet­te, hogy a Békeunió elutasítja a Bun­deswehr atomfelfegyverzésének bár­minő formáját, tehát a NATO sokol­dalú atomhaderejében való részvételt is. A Békeunió álláspontja e kérdé­sekben merőben eltér a hivatalosan „ellenzéki" szociáldemokrata párt ál­láspontjától, mely lényegében meg­egyezik a kormányéval. A baloldali erők ezért a választásokon nem fog­ják támogatni a szociáldemokrata pártot, hanem a Német Békeunió je­löltjeire fognak szavazni. A Német Békeunió már 1961 szep­temberében részt vett a parlamenti választásokon. 609 918 szavazatot szerzett, ami figyelemreméltó szám. Az antidemokratikus választási rend­szer miatt mégsem küldhetett képvi­selőt a szövetségi gyűlésbe, mert csak az a párt kap mandátumot, amely a szavazatoknak legalább öt százalékát megszerezte, és közvetlen választás útján három mandátumhoz jutott. A Békeunió a szavazatoknak csak 1,9 százalékát szerezte meg. Ha azonban ennek kétszeresét tudta volna felmutatni, akkor sem küldhe­tett volna képviselőt a parlamentbe. I-Ia tehát egy párt mondjuk másfél millió szavazatot szerez, s mégsem lehet parlamenti képviselete, akkor nyilvánvalóan sántít a demokrácia. Ez a helyzet a Német Szövetségi Köztársaságban is. Nem könnyű dolog áttörni a reakciós választási törvény vassorompóját, ám a Német Béke­unió most ismét rászánta magát. Az idei választási küzdelmet „Az NSZK­nak új politikára van szüksége" jelszó jegyében akarja megvívni, s a III. kongresszuson elfogadott választási programja a párt előbb ismertetett általános politikai elveiből indul ki. Á Német Békeuniőnak számítania kell rá, hogy választási kampányát zavarni fogják. Ügy, ahogyan négy évvel ezelőtt. Akkor a nyugatnémet hivatalok több helyen nem voltak haj­landók a jelölőlistákra felvenni a Bé­keunió képviselőit, a párt több funk­cionáriusát pedig a választások előtt bizonytalan időre bebörtönözték. Köz­ben a parlamentben képviselt pártok milliós állami támogatást szavaztak meg maguknak. A Német Békeunió anyagilag teljesen magára van utalva, s bizonyára nem lesz sok pénze vá­lasztási propagandára. A Békeunió képviselői ismerik a rájuk váró ne­hézségeket. Az igaz ügy harcosainak azonban jellemző tulajdonsága, hogy nem hátrálnak meg a nehézségek elől. JAN BLANSK?, 1985. március 17. + fľl SZÖ 515

Next

/
Oldalképek
Tartalom