Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-18 / 76. szám, csütörtök

Munkamegosztás, következetesség, felelősség EGY JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG MUNKASTÍLUSÁRÓL 'A népgazdaságirányítás új elveinek gyakorlati érvényesítésében fontos szerepe van a pártszervezeteknek. Ma már tudjuk, hogy az előttünk ál­ló feladatok teljesítése új, hatásosabb munkamódszerek bevezetését, a párt­munka lenini elveinek sokkal követ­kezetesebb érvényesítését Igényli. Más szóval: a pártszerveknek többet kell foglalkozniuk koncepciós kérdé­sekkel. Munkamegosztást kell létre­hozniuk maguk, a vezető gazdasági dolgozók és az FSZM szervezetei kö­zött. Lényegesen magasabb színvonal­ra kell emelni az eszmei-politikai ne­velőmunkát, fokozni kell a tömegek­re gyakorolt befolyást. Biztosítaniuk kell a gazdasági és nevelési felada­tok egybekapcsolását, fejleszteni kell a politikai-gazdasági szervező mun­kát. A pártmunka világos lenini elvei­nek érvényesítése azonban nem aka­dálymentes. Ahhoz, hogy megváltoz­zanak a munkamódszerek, nem ele­gendő csak a jó szándék. Ugyanis nemcsak újdonságok bevezetéséről van szó, hanem az idejétmúlt régi beidegződött munkamódszer „levet­kőzéséről" is. AZ ELSŰ TAPASZTALATOK Sok helyütt már a tavalyi járási konferenciák utón felmerült a kér­dés, hogyan hangolhatnák össze a járási pátszervek és -szervezetek munkamódszerelt az új feltételekkel és szükségletekkel a mai problémák és feladatok megoldása érdekében. Erre törekedett a košicei járási párt­bizottság is. Elsősorban fokozni akar­ták a vezető gazdasági dolgozók és a pártfunkcionáriusok felelősségér­zetét és kezdeményező képességét Meg akarták szüntetni azt a gyakor­latot, tiogy a pártszervek helyette­sítsék a gazdasági vezetőket, mivel az nemcsak csökkenti a vezetők kez­deményező készségét, hanem forma­lizmushoz ls vezet. Tavalyelőtt pél­dául a járás nem teljesítette a tej­eladás tervét. A járási pártbizottság titkára vállalta az ügy rendezését. 0 készítette elő az anyagot az el­nökség tanácskozása számára, ő java­solt Intézkedéseket. A felelős gazda­sági dolgozók pedig a pártszerv mö­gé bújtak. Hasonlóképpen történt más ügyek rendezésekor ís. Termé­szetesen az illetékes gazdasági'veze­tők elégedettek voltak, hiszen a hi­bákért nem kellett a „hátukat tarta­niuk". Sőt nem is kellett törniük a fejüket a tervteljesítésen. Az említet­teken kívül ez a módszer káros volt azért is, mert lebecsülték a szakem­berek véleményét, vagy a probléma gyors megoldása érdekében gyakran elhamarkodott következtetéseket von­tak le. Egyik jelentés és gyűlés kö­vette a másikat, de az ellenőrzésre nem maradt Idő. Abból kiindulva, hogy a gazdasági vezetők felelősségtudatát növelje, kezdeményező készségét fokozza, a járási pártbizottság meghagyta: min­den vezető teljes felelősséggel tarto­zik a gondjaira bízott termelési egy­ségért, senki se gondolkozzék he­lyette, saját magának kell megtalál­nia az Irányítás helyes útját, áttekin­tést kell nyernie a helyzetről, fele­lős az Illetékes szervekkel szemben, és módjában áll Intézkedéseket foga­natosítani vagy javasolni. A pártbi­zottság pedig többnyire csupán elvi jelentőségű koncepciós kérdésekkel foglalkozik. Ez a munkamegosztás a pártszerv dolgozói és a gazdasági vezetők szá­mára lehetővé tette, hogy rendet te­remtsenek a fölösleges jelentéskül­dözgetések terén, és hogy az elnök­ség ülésein behatóbban foglalkozza­nak elvi jelentőségű kérdésekkel. így több Idő jut az Intézkedések végre­hajtásának ellenőrzésére, s a tanács­kozások előkészítéséire ls. JOBB EREDMÉNYEK A gazdasági dolgozók felelősségé­nek fokozása terén már tavaly el­könyvelhették az első sikereket. Az SZLKP járási bizottságának becsület­könyvébe minden csütörtökön bejegy­zik a járás legiobb vállalatait és üze­melt. A bejegyzés széles körű aktí­va ülésén történik, amikor azt is is­mertetik, hogy az illető vállalat ho­gyan érte el szép ereményeit. Az a körülmény, hogy a vezető dolgozók teljes mértékben felelnek a gondjaik­ra bízott termelőegységért, arra kész­tette őket, hogy beosztottjaikkal, a szakemberekkel is tanácskozzanak, s az eddiginél jobban oldják meg fel­adatalkat. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva így sokkal jobb eredményeket értek el például az épltővállalatban a minőség javítása terén, és nagyobb felelősségtudattal végzik munkájukat a JNB vezető dolgozói a szolgáltatá­sok és a beruházási építkezések sza­kaszán ls. Legszembetűnőbbek a vál­tozások a szocialista munkaverseny fejlődésében. Tavalyig tulajdonkép­pen senki sem volt felelős a verse­nyért. Más lett a helyzet, amikor a verseny Irányítását a lárásl szakszer­vezeti tanács vette kézbe. A követke­zetes szervezés és Irányítás révén ki­váló eredményeket értek el például a takarékossági mozgalom keretében. A járásban feltételezett 23 millió helyett 40 millió koronát takarítot­tak meg az árutermelésben. A mező­gazdasági termelésben a tavalyi gyen­ge terméshozamok ellenére ls teljesí­tették a gabonafelvásárlás tervét, és december 26-lg eleget tettek egész évi tejeladási kötelezettségeiknek is. HIBA IS AKAD Minden azért mégsem ment ügy, mint a „karikacsapás". A takarmány­alap biztosításáról szóló kimutatások, jelentések elemzését például egyes gazdasági vezetők és pártfunkcioná­riusok nyűgnek tartották. Elfelejtet­ték, hogy a problémák megoldásának nyitja, a lenini munkamódszerek lé­nyege elsősorban éppen munkakörük beható ismeretében rejlik. Nem tar­tották szem előtt, hogy éppen a jelen­ségek elemzése a vezető dolgozók munkájának egyik legfontosabb fel­tétele. Enélkül nem lehet helyes in­tézkedéseket foganatosítani. A košicei járási pártbizottság eddi­gi tapasztalatai igazolják, hogy a ja­nuári határozatok megvalósítása a pártmunkában nem lesz könnyű. A pártszerveknek és -szervezeteknek még sok problémát kell megoldaniuk ahhoz, hogy népgazdaságunk tervsze­rű irányításának új elveit és ezzel párhuzamosan a pártmunka új mód­szereit sikeresen érvényesíthessék a mindennapi életben. MICHAL HAVRAN Lukáč jankovie (képünkön), a pe­zinoki erdőgazda­ság cajlai erdésze­te 18 tagú komp­lexcsoportjának ve­zetője, a környék legjobb favágója. A csoport tavaly 642 köbméter fát ter melt ki terven fe­lül. (CTK felvétele) m in / Gxfota néne f/opog az eső. Hol ^ lanyhán, hol szílajul záporoz. Az ablaktörlő sebesen csapkodja szét a parányi patakokká duzzadó cseppeket, de nem győzi... Alig lát­juk az utat. A reflek­torok máskor messze lövellő ezüstös fénynya­lábja a sugarakban zú­duló eső vakító falába ütközik. Néha a szél is ráhajráz, milliónyi víz­cseppet táncoltat az üvegen, s Tibor Ilyen­kor önkénytelenül ráta­pos a fékpedálra. — Átkozott idő! — szitkozódik a gépkocsi­vezető félhangosan. Ha­zafelé tartunk, sietünk. Este nyolc óra már el­múlt, a napidíjat úgyis megkapja az egész nap­ra. Az eső azonban csak zuhog. A széles beto­non már tócsákban áll a víz. Arra gondolok, milyen istenverés lehet kint, a jeges esőben. S egyszer hirtelen ... — Vigyázz! Balra! Állj meg! Hajlott hátú öregasz­szony áll az úton, tü­relmetlenül megálljt integet. Majdnem elgá­zoltuk. Tibor káromko­dik: — Még ez is ...! Bosszankodva pislo­gunk: jön-e vagy mit akar? Jött. Meglepő jártassággal rántja jel az ajtót, és jürgén beszáll. Hosszú, ráncos szoknyájáról, orrára húzott, fekete nagykendőjéről csurog a víz. Tibor elfordul, mérgesen túrázza a ko­csit. A néne rekedt, si­pító hangon hálálkodik: — faj leikecskéim, az isten áldja meg magu­katI Egy órája ücsör­gök itt! Fortyog bennünk a düh. Hogy az ilyen öregasszony sem nyu­godhat a vackában! Ilyenkor! Ebben az íté­letidőben! De hová megy, és miért? Valóban, hová igyek­szik? Mi késztette uta­zásra éppen most? Biz­tosan sürgős az útja, lánya vagy unokája halt meg. Ťalán a fér­je kórházban!... — Hova utazik a né­ni ebben a viharban? Izeg-mozog az ülésen, aztán meghökkenve, mint aki most ébred rá, hova került, kérdéssel felel: — Hát nem Pozsony­ba mennek? — De igen. — Akkor jó. Ezen az úton minden autó Po­zsonyba megy, azért nem is kérdeztem. — Nocsak olyan gyak­ran utazik autóstoppal? — Ö dehogy! Most először. — S most miért? — A fiam ... Kido­bott a fiam! — Hogyan?! — döb­bentünk meg, s a rán­cok Tibor arcán is a csodálkozás vonásaiba simultak. Félszemmel hátrapislantottunk, de a néne akkor már a szemét törölgette. Torkunkon akadt a szó. A fia! Kidobta a fia! Édes szülőjét ki­rúgta az édes gyermek! Otrombaság! Hát még most is akadnak ilyen vadhajtások? Mit vétett ez a szerencsétlen asz­szony? Kellett az össze­kuporgatott pénze? Au­tóra? Házra ? Vagy már odaadta, és ezért lett kisebb az értéke., mint az utolsó rongyé, ame­lyet azért 'megőriznek, mert foltnak még jó le­het. Ez az asszony már foltnak sem kell? Vagy örökös „ne így tedd, ne úgy tedd"-jeivel halálra üldözte kétbalkezes me­nyét? Nem tudták elvi­selni a jelenlétét? Már nem kellett a szerető, simogató kéz? Mehetsz, vén banya! Semmire sem vagy már jól Ki­szolgáltad a magadét. A kutya sem törődik veled. Teher, nyűg vagy édes gyermekednek is. Elfelejtette, egyszerűen kiment a fejéből, hogy mit tettél, mit áldoztál érte. Ki veled az utcá­raI Majd csak jölszed valaki. A vérednek nem kellesz. Idegen könyö­rüljön rajtad. Drágalá­tos fiadnak nincs ínyé­re meghálálni a végte­len szülői gondosko­dást, önfeláldozástI Menj! Keresd annál, akiben több az ember­ség. Itt nincs helyed! Hát ember az ilyen? A felháborodástól Ti­bor sem bírt szólni, csak szuszogott, s a je­jét ingatta. A részvét és a szégyen valami­lyen megmagyarázha­tatlan önvádoló, kese­rű érzése hatalmasodott el rajtunk, s az esemé­nyek ilyen zaklató egy­mástváltásában a valót mintha már nem is ér­zékeltük volna tudato­san. A kimerítő, hosszú út, a zuhogó eső, az autó előtt termett öregasz­szony, a fiától, saját édes gyermekétől meg­tagadott édesanya kel­tette zűrzavaros érzé­seink teljesen hatal­mukba kerítettek. A részletek felől nem is kérdezősködtünk. Néha felvillant ugyan a szán­dék, de nyomban elfoj­totta a tapintat paran­csa. CSak Főréven jutott eszünkbe: Most kihez, hova? — A lányomhoz, a Szuvorov utcába! — szólt a néne, még min­dig szepegve. Kétszer kanyarodtunk, s a néne „itť-jére Ti­bor hirtelen lefékezett. Gyorsan kiszálltam, hogy segítsek. A kabá­tomat a fejemre húz­tam, s most nekem lát­szott kl csak az orrom. Megfordultam. — Ez... Ez nem... Hát... De... Dadogtam tátogtam egy sort, s lecövekel­tem, mint az a bizo­nyos négylábú a he­gyen. Bájos, fekete szemű, tizennyolc év körüli csuda csinos lány állt előttem. A nagy fej­kendőt, a bokáig érő rakott szoknyát már a karjára fektette, s jobb­ját kecsesen nyújtotta: — Ágota vagyok! Mosolygott. Csintala­nul, kedvesen, lefegy­verzőn. — De miérf...? — nyögtem kábultan. — Hát... hogy kí­sértésbe ne essenek ... Köszönöm. Czegény Tibor, máig sem hiszi el, hogy Ágota nem egy gör­nyedt hátú öregasszony volt. Sajnálhatja ... SZABÖ GÉZA Áz új irányítási elvek gyakorlati megvalósítása igényes feladatok elé állítja a dolgozókat JA cikk első részét tegnapi szá­munkban közöltük. j szesítsük a kevésbé fontosakkal szem- az ideológiai munkának is — felada­ben. sze. Az ideológiai munka irányvonala megköveteli, hogy ezután az új elvek ta jelentőségének megfelelő — fi­.... Mindemellett nem hagyhatunk fi- gyeimet kell szentelnünk. Emellett jelentőségét' egészében'"megmagyaráz­Napjainkban a szakemberek, a gyeimen kívül néhány fontos ténye- szem előtt kell tartani, hogy a gaz- zuk Ez a tevékenység azonban nem * ™ m.a.nrfictsi, zöt. A gazdasági kísérlet sok min- dasági kísérletek eredményeit senki merülhet ki csak a gazdasági kérdé­dent feltárhat bizonyíthat, de távolról túl ne értékelje se k megmagyarázásában, a közgazda­sem mutat rá mindenre. Kísérletileg E téren barmiféle Improvizáció je- ság l nevelésben Az irányítási rend­ugyanls csak az új irányítási rendszer lentős kárt okozhat. Az ügynek (az szer bevezetése ugyanis nemcsak eaz­néhány lényeges tényezőjét kutatjuk, előkészítés és a folyamatos értékelés dasági probléma, nemcsak közgazda­Éhhez meg hozzájárul, hogy csak folyamán) mind a kísérletek lebecsű­üzemeink egy bizonyos hányadában lése, mind azok túlértékelése árthat. gazdasági vezetők és a propagandisták figyelme azokra az üzemekre, válla latokra összpontosul, ahol a gyakor- sem mutat rá mindenre. Kísérletileg latban már megkezdték az új irányí­tási rendszer elemelnek kísérleti al­kalmazását. Kétségkívül komoly do­logról van szó, hiszen a kísérletek ---I eredménye jelentős mértékben befő- folyik a kísérlet, mégpedig az eddigi Ártalmas lehet, ha nagyon korán lyásolja az új rendszer iránti mat" „bizal­gazdasági rendszer befolyása, hatása szükségszerűségének és lénye- alatt. Ezért a kísérletek pozitív vagy gének helyességéről vallott meggyőző- negatív eredményei az új irányítási akik alig két hónappal a kísérletek dés mértékét. Már ezért is különleges rendszer bevezetését illetően, ha Je- megkezdése után a gazdasági vezetők­vonjuk le a következtetéseket. Ezt egyes publicisták is megérthetnék, sági téren követel változásokat, ha­nem a társadalmi élet más területein is. E változások némelyikéről már a CSKP Központi Bizottsága januári ülésén ls szó esett. Mindenekelőtt a párt vezető szerepének elmélyítése a figyelmet kell szentelnünk a gazda- lentős ismeretekkel gazdagítanak is nek ilyen kérdéseket tettek fel: „Ml- f on tos A rendkívül fontos és bonvo­sági kísérletnek, fel kell használni a bennünket, tudnunk kell, hogy az ál- lyen eredményeket hozott az üzemben ------ y kísérletező gazdasági egységnek tálunk nyert ismeretek csak korláto- a gazdasági kísérlet?" Egyes gazda­nyújtható segítség minden formáját, zott, viszonylagos érvényűek, mert a kísérletek jó előkészítésétől, a megvalósítás során nyújtott haté­kony segítségtől sok esetben az egész mozzanatokat tekintetbe kell ven­akcló sikere is függ. Egyúttal azonban a gazdasági kí­sérlet szerepének helyes megraagya lult kérdés megoldásakor — már az , , „„ , , irányítási elvek kidolgozásakor is — ^ 8L/ e, ZetŐ k ® eSP, r6bál a k ^ ilyen következetesen érvényesült pártunk Ideológiai munkánkban ezeket a ké r? é t s® k h r e válaszolni. Az eredmény munk á, á ban a lenini munkastílus, laeoiogiai munkánkon ezeket a a z ett hogy bebizonyosodott, sem az A Központi Bizottság nemcsak a köz­egyik fél, sem a másik nem értette gazdasá g, kérdések elemzését és az nünk. A kísérletek megvalósítását egyrészt propagandával kell segíte­nünk, másrészt intezíven oda kell meg a kísérletek szerepét és azok bo nyolultságát. Azonkívül nem gondol tak arra — pedig ez a tényező sem új irányítási rendszer kidolgozását inspirálta, de ugyanakkor közgazda­ságtudományunk jeles képviselőit és rázása is fontos. Itt nem önmagában hatnunk, hogy a gazdasági kísérletek másodrangú - hogy az emberek tu- gazdaság i dolgozóink aktíváját is ma a kísérlet jelentőségének megmagva- pozitív vagy negatív eredményei ne datában az ilyen improvizált nyilat- ga köré gyű)tötte hogy azok pá r. rázása a lényeges, hanem egy-egy váljanak^ az új gazdasági rendszer kozatok közzététele nyomán az^új tunk vezetése alatt kidolgozzák az új konkrét munkahelyen folytatott gaz- ' "" " " * •-—'*• ' 1 dasági kísérlet lényegének megvilá egészéről vallott nézetünk egyetlen irányítási rendszerrel kapcsolatban alapelveket A pártvezetőség a járási kritériumává. Hiszen az új rendszer helytelen nézet alakulhat ki. gítása. Ez abból a szempontból "nagy tényezőit, amelyeknek helyességéről a ^ jelentőségű, hogy erőnket és a konk- kísérletek útján meggyőződhetünk, az rét segítséget megfelelően el tudjuk egész rendszer bevezetésével minősé- Az új irányítási rendszer egyes ele­osztani hogy az elvi jelentőségű kl- gükben különböző népgazdasági viszo- meivel való kísérletezés fontosságá­sérletek összpontosított figyelem tár­nak megmagyarázása s a biztosításuk­nál és értékelésüknél nyújtó segít­nyok fogják befolyásolni. Itt már a gyat lehessenek, hogy mind a kísér- gazdasági hajtóerők minőségileg kü­Ietek mind eredményük értékelése lönböző, komplex kihasználásáról lesz ség, természetesen, a rendszer beve­folya'mán a fontosabbakat előnybe ré- sző. Egyszóval: a kísérlet folyamán zetése előkészítésének csak egy ré­és a kerületi pártszerveken, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetekben a napi- és a szaklapok hasábjain megteremtette az új irányí­tási elvek tökéletes és tárgyi megíté­lésének előfeltételeit. A CSKP Központi Bizottságá­nak határozata már az új irányítási rendszer bevezetése előkészítésének időszakában számol a párt társadalmi szerepének megerősítésével és elmé­lyítésével. A határozat a párt szerepét az objektív társadalomfejlődési folya­matok tanulmányozásában és megisme­résében, a távlati, tudományosan ki­dolgozott koncepció meghatározásá­ban, a hatékonyan fejlesztett tömeg­politikai munkában, a dolgozóknak a pártpolitika céljaira és végrehajtásá­ra való megnyerésében, a dolgozók, az állami, gazdasági, társadalmi szervezetek termelő-gazdasági tevé­kenységének befolyásolásában látja. A párt ezzel a tevékenységgel ter­mészetesen ne a gazdasági és állami szerveket kívánja helyettesíteni, csu­pán az ideológiai és szervezeti egy­séget akarja elmélyíteni, megszilár­dítani stb. A januári központi bizottsági plé­numon elfogadott határozatok figyel­münket a társadalmi szervezetek — különösen az FSZM és a CSISZ — feladatai növelésére, és további fon­tos kérdésekre irányítják. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a kádermunkáról Is határozatot hozott. A határozat aláhúzza a vezető dol­gozókkal szembeni követelmények (szakképzettség, politikai felkészült­ség, szervezőkészség) növelésének szükségességét. Rámutat a kárderkép­zés céltudatosságának és rendszeres­ségének, a szakemberek tudása gaz­daságos kihasználásának és egyéb tényezőknek a fontosságára. Mindezek a problémák szorosan összefüggenek egymással. Megoldá­suknak ezért a propaganda és szer­vező munkában jelentős figyelmet l&eit ÜJ SZÓ 4 * 1985. március 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom