Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-14 / 44. szám, vasárnap

A délkelet-ázsiai válságot tárgyalóasztal mellett kell megoldani (Folytatás az 1. oldalról) tartózkodjanak az olyan tettektől és akcióktól, melyek a konfliktus kiterjesztéséhez, és a már amúgyis komoly helyzet elmélyítéséhez vezetnének. U Thant nyilatkozata arra vall, hogy az ENSZ-főtitkár komoly aggályokkal tekint az Egyesült Államok VDK elleni agresszív akcióira. Közismert tény, hogy U Thant véleménye szerint a legrövidebb időn belül össze kellene hívni egy új genfi értekezletet. Számos ENSZ küldöttségben az a nézet uralkodik, hogy az ENSZ „nem hallgathat" ebben az esetben. U Thant nyilatkozatát tanulmányozva figyelembe kell venni, hogy az amerikai elnök egyre Inkább enged a militarista körök nyomásának, és a vietnami helyzet Irányítását a hadügyminisztériumra bízza. A megfigyelők azt állítják, hogy több amerikai szenátor, akik még az elmúlt hónapokban a dél-vietnami háború beszüntetését követelték, most sokkal körültekintőbben nyilatkoznak. Emellett figyelembe kell venni, hogy a háború kiterjesztéséről hozott döntést a legmagasabb szinten hozták. Washington nemcsak a VDK, hanem Kína ellen is terveket sző? Különösen aggasztók azok a hírek, melyek szerint az Egyesült Államok koreai típusú megoldást akar. Az ipari és közlekedési központok elpusztításával fenyegetve veszélyes helyzetet akar teremteni, melyet aztán „cserével akar megoldani", mely szerint az Egyesült Államok szabad kezet kapna Dél-Vietnamban. Amerikai szemleírók rámutatnak, hogy az Egyesült Államok szükségesnek tartotta a dél-vietnami kormány morális megerősítését, mivel politikai csőd veszélye fenyegetett. A New York Times egyúttal rámutat arra, hogy washingtoni katonai vezetők befolyásos csoportja a jelenlegi helyzetet alkalmasnak tartja egy Kína elleni viszály kiprovokálására. A New York Times szerint a hadügyminisztérium már kidolgozta nemcsak a VDK, hanem a Kína elleni hadműveletek tervét ls. A lap washingtoni tudósítója szerint először a katonai létesítményeket bombáznák, majd a hidakat, vasútvonalakat, Ipari központokat, villanyerőmüveket, acél- és cementgyárakat. A támadásoknak az lenne a célja, hogy a VDK még mielőtt az egész ország elpusztul, „segítséget kérjen". Ezeket az akciókat a 7. amerikai flotta légi és tengeri blokádja kísérné. Esetlep a Kínai Népköztársaság egyes központjait is megtámadná. Ésszerűbb tárgyalni, mint harcolni I" Számos tudósító kétségbe vonja, hogy a katonai akciók kiterjesztésével el tudnák terelni a figyelmet arról, hogy az Egyesült Államok nem tud megbirkózni a dél-vietnami népi ellenállási mozgalommal. — Mindig ésszerűbb tárgyalni, mint harcolni — ezekkel a szavakkal fogadta Fullbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke U Thant felhívását a vietnami helyzet békés megoldására. Más amerikai szenátorok kétkedve nyilatkoznak arról, hogy itt az ideje a vietnami probléma megtárgyalásának. Az amerikai kormány eddig nem foglalt hivatalos álláspontot U Thant javaslatéhoz. Az amerikai kormány egyes tagjai szerint az Egyesült Államok nem zárja ki teljesen a békés tárgyalás lehetőségét, de azzal a jogtalan követeléssel kapcsolja össze, hogy a VDK és a Kínai Népköztársaság kezdeményezze a tárgyalást. Komoly veszélyben a béke. A koreai háború, a szuezi és karibi válság óta az USA észak-vietnami agressziója jelenti a béke legkomolyabb veszélyeztetését — írja a londoni Daily Worker. A lap elveti Stewart külügyminiszter kijelentését, hogy az amerikai bombázás nem alakított ki veszélyes helyzetet, Így tehát NagyBritanniának nem kell kezdeményezzen fellépnie. Wilson kormánya nem teljesíti kötelességét mint az Indokínára vonatkozó genfi tárgyalás társelnöke — írja a lap. A Daily Mail közlése szerint angol szakemberek képezik ki a dél-vietnami katonákat a dzsungelekben folytatott háborúra. A kiképzés Johorában folyik. Angol hivatalos körök nem erősítették meg a lap közlését, de nem Is cáfolták. Rámutattak arra, hogy Nagy-Britannia már évek óta bizonyos műszaki és gazdasági segítséget nyújt a dél-vietnami kormánynak a nemzeti fel«zabadltásl front elleni harcban. Francia nyilatkozat az indokinai helyzetről A francia külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a francia kormány az indokínai helyzetről tett szerdai nyilatkozata óta nem tett további diplomáciai lépéseket. A szóvivő lehetségesnek tartotta, hogy a francia kormány a napokban üzenettel fordul a szovjet és angol kormányhoz, mint az Indokínára vonatkozó genfi értekezlet társelnökeihez. A Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Johnson elnök csütörtökön telefonösszeköttetésbe lépett Wilson angol miniszterelnökkel, akivel a vietnami kérdésről tanácskozott. Londoni jól tájékozott körök szerint az angol miniszterelnök kijelentette, hogy az angol kormány teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok vietnami politikáját. Erhard nyugatnémet kancellár megerősítette, hogy kormánya veszélyes kalandorpolitikát folytat. Erhard helyeselte a VDK elleni amerikai támadásokat. Űjabb fegyveres összetűzések — sikertelen kormányalakítási kísérletek Da-Nang területén a kormánycsapatok 600 főnyi egysége tisztogató hadműveletet hajtott végre a hazafias erők ellen. Da Nangtól 20 km-re fegyveres összetűzésre került sor a kormányerők és a partizánok között. A tábornokok és politikusok klikkje azonban nem képes még katonai kormányt sem alakítani, mely elfoglalná Tran Van Huong miniszterelnök kormányának helyét. A legutóbbi puccs kezdeményezőinek többsége állítólag Nguyen Luu Vlen jelenlegi miniszterelnök-helyettest és tájékoztatásügyi minisztert javasolja miniszterelnöknek. Nguyen Luu Vien nagybácsija Khanh tábornoknak, a puccs szervezőjének. Vien vetélytársa Nguyen Hanh Thi dandártábornok, az első hadtest parancsnoka. Ha Van Lau ezredes, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő missziójának vezetője, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál tiltakozott az amerikai repülőgépek február 11-i támadása ellen. Ha Van Lau ezredes hangsúlyozta, hogy ezek a támadások mélyen megsértik az alapvető nemzetközi jogokat. Ha Van Lau a vietnami néphadsereg főparancsnokságának nevében felhívta a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságot, követelje a VDK elleni katonai akciók beszüntetését és a genfi egyezmények betartását. • További, még nagyobb légitámadásokat terveznek a VDK ellen A dél-vietnami partizánok szombaton aknavetőkből lőtték a Bong Son-i tábori repülőteret, amely északra mintegy 48 kilométernyi távolságban van Qui-Nhontól, ahol a legutóbbi napokban egymást követték a szabadságharcosok támadásai. Bong Son mellett vezet el a Saigon és az északi tartományok közötti part menti út, amelyet a kormánycsapatok s a partizánok stratégiailag egyaránt fontosnak tartanak. Az USA dél-vietnami parancsnokságának szóvivője pénteken kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok már a közeljövőben egy további bombázó rajjal erősíti a dél-vietnami légierők egységeit. A dél-vietnami szabadságharcosok hírügynökségének közlése szerint az ellenség február 7—10 között mintegy 2000 katonát veszített. A partizánok 46 amerikai repülőgépet lelőttek és egy páncélos gépkocsioszlopot teljesen harcképtelenné tettek. Ezenkívül üzemanyaggal megtöltött 300 tartályt röpítettek a levegőbe. • « • Ngueyen-Khanh tábornok, a délvietnami fegyveres erők parancsnoka kijelentette, hogy a közeljövőben a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen további, az eddigieknél nagyobb támadásokra kerül sor. A tábornok leplezetlenül beismerte, hogy a VDK elleni légitámadások célja elsősorban a dél-vietnami kormánycsapatok harci kedvének szilárdítása. „Az Észak-Vietnam elleni légitámadások a partizánok elleni harc keretében olyan pszichológiai akció, amelynek elsősorban lakosságunkra nézve van jelentősége" — mondotta a tábornok, majd közölte, hogy a partizánok stratégiája igen nagy nehézségeket okoz. A partizánok ugyanis nem harcolnak összefüggő arcvonalon, hanem szétszórtan hajtanak végre különféle fegyveres akciókat. A saigoni főparancsnokság ezért most megkísérli, hogy klasszikus típusú hadviselést kényszerítsen a szabadságharcosokra. flflTVÉlOTWanLETfeBfll WALDECK ROCHET A KOMMUNISTÁK ÉS A SZOCIALISTÁK AKCIÖEGYSÉGÉRÖL Párizs (ČTK) — Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet tartott Toulouse-ban. Felhívást tett a republikánus erők szövetségének kialakítására, hogy a márciusi községi választásokban a kormánypárt jelöltjei vereséget szenvedjenek. Rochet nem ért egyet a kormánypártokkal a választások előtt kötött egyezményekkel. A francia szocialista párt vezetősége több városban egyezményt kötött a népi Republikánus Mozgalommal és a függetlenekkel. Toulouse-ban a választóknak körülbelül 62 százaléka a kommunistákat, szocialistákat, az Egyesült Szocialista Pártot és a radikális pártot támogatja. Ha ezek a pártok közös jelölőlistával lépnének fel, biztosítanák a kormánypártok vereségét. A kommunisták akcióegység kialakítását javasolták az Egyesült Szocialista Párt helyi szervezetének. A vezetők hajlandóságukat fejezték ki, hogy tanulmányozzák a közös jelölőlista előkészítésének lehetőségeit. Rochet felhívta a szocialistákat, kommunistákat és republikánusokat, biztosítsák a baloldali front győzelmét, és ne enged|ék, hogy Toulouseban a reakció kerüljön hatalomra. AZ NSZEP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA Az Humanité közlése szerint a főügyész ötszörös halálbüntetést javasol Justa Lopez de la Fuentének a spanyol Kommunista Párt képviselőjének. Lopezt 19S4-ben 23 évi fogházbüntetésre ítélték, és ezúttal katonai bíróság elé állították, Háborús gaztettel vádolják, amelyeket a vád szerint 1938—1937-ben követett el, amikor a Spanyol Köztársaság hadseregében parancsnoki hivatalt töltött be. A vádirat 5 pontot tartalmaz, melyeknek a spanyol törvények szerint mindegyike halálbüntetést vannak maguk után. A spanyol közvélemény felháborodással ftéli el a francaásta hatóságok újabb önkényét. Ha a világközvélemény nem lép fel ellene, Lopez de la Fuentet kivégezhetik. Képünkön: J. Lopez de Fuente. ÚJABB DIÁKTÜNTETÉSEK MADRIDBAN Párizs (CTK) — Madridban töt>b ezer spanyol diák tüntetett a szakszervezeti Jogok biztosításáért és a spanyol diákok kormánypárti szakszervezetének felszámolásáért. A rendőrség durván megtámadta a tüntetőket. Csaknem kétórás harc után sikerült csupán a diákokat szétkergetni. Több diákot és egy főiskolai tanárt őrizetbe vettek. A tüntetők között röpiratokat terjesztettek, melyek többek között hangsúlyozták, hogy a spanyol diákok és munkások harca az ellen a hatalom ellen irányul, mely az egész spanyol nemzetet elnyomja. Szabad szakszervezeteket akarunk a szabad Spanyolországban! •i— állt a röpiraton, Engedtek a nyomásnak Washington (CTK) — A kikötőmunkások nemzetközi szervezetének elnöke utasítást adott, hogy azokban az amerikai kikötőkben, ahol a munkások egyezményt kötöttek a munkaadókkal, a kikötőmunkások szombaton lépjenek munkába. Az utasítás a legnagyobb kikötőkre vonatkozik, ahol a 60 000 sztrájkoló munkás közül 50 000 dolgozik. A kikötőmunkások nemzetközi szervezetének alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a Johnson elnök által kinevezett 'háromtagú bizottság javaslatát. Miamiban, Galcestonban és más kisebb kikötőkben, ahol tízezer munkás dolgozik, folytatják a sztrájkot. Hírügynökségek rámutatnak arra, hogy a szervezet elnökének utasítása első ízben sérti meg a szervezetnek azt az elvét, hogy a sztrájkban valamennyi kikötő szolidáris. HAZARENDELTÉK A RICKETTS TORPEDÓROMBOLÓ TÖRÖK LEGÉNYSÉGÉT Washington (CTK) — Mint már közöltük, a sokoldalú atomütőerő létesítését megelőzően kísérletileg hat nemzet — az Északatlanti Szövetség hat tagállama — tengerészeiből állították össze a Ricketts nevű torpedóromboló legénységét. A török kormány utasítást adott a torpedórombolón szolgálatot teljesítő török tengerésztiszteknek, matrózoknak, hogy február 15-íg hagyják el a hajót, amely az említett napon Indul a Virgínia állambeli norfolki kikötőből i földközi-tenger! útjára. A török ten- [ gerészeket amerikaiak váltják le. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS MOSZKVÁBAN (Folytatás az 1 oldalról) győződve arról — hangsúlyozta — hogy senki sem bonthatja meg Kína és a Szovjetunió nagy barátságát. He Vej, a kínai—szovjet baráti társaság küldöttségének vezetője a kínai nép nevében kijelentette, hogy ha az imperialisták meg mernék támadni a Szovjetuniót, a kínai nép teljesítené szövetségesi kötelességét. i Berlin (CTK) — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága február 11—12-i ülésén határozatot fogadott el a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testülete legutóbbi ülésének eredményeiről. A határozat hangsúlyozza, hogy az NSZEP Központi Bizottsága jóváhagyta Ulbricht beszámolóját az ülés ered, ményeirői. A Központi Bizottság üd| vözli a varsói szerződés tagállamainak azt a kijelentését, mely szerint következetesen ellenezni fogják, hogy az NSZK atomfegyverekihez jusson, és védelmi intézkedéseket tesznek biztonságuk megóváséra. A határozat hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megerősítése alapvető feltétele az atomháború veszélye kiküszöbölésének. A határozat felhívja a nyugatnémet békeerőket, Indítsanak nemzeti mozgalmat az atomfegyverkezés ellen. AZ URUGUAYI KP A LATIN-AMERIKAI EGYSÉGÉRT Montevldeo (CTK) — Az Uruguayi ződik a latiii-amerlkai haladó szelleKommunista Párt Központi Bizottsága mű ember

ek küzdelme az imperiaiisfebruár 12-én közzétett határozatában , „ „ hangsúlyozza, hogy teljesen egyetért tá

k P^ancsuralma s kizsákmányolása a latin-amerikai kommunista pártok elle

n • Ezér

t feltétlenül szükséges, múlt év végén rendezett konferenciá- -.hogy minden dél-amerikai forradaljának következtetéseivel. már megbonthatatlan egységben harA határozat szerint „egyre nagyobb coljon a latin-amerikai népek elnyoméreteket ölt és mindjobban kiéle- mól ellen". A kínai kormán/ elítéli az agressziót Peking (CTK) — A Kínai Népkötársaság kormánya nyilatkozatot adott kl, melyben elítéli az amerikai repülőgépek február ll-I támadását ÉszakVietnam ellen. A nyilatkozat támogatja a VDK kormányának február 11-i nyilatkozatát és megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság a VDK igazságos álláspontját támogatja. A nyilatkozat rámutat, hogy a délOTO HITSCHMANN ÉS JlRÍ GOLDSCHMlD, a Csehszlovák Sajtóiroda szerkesztői nemzetközi újságíró-dijat kaptak annak elismeréséül, hogy érdemdús tevékenységükkel jelentősen járultak hozzá a fiatal algériai újságírók szakképzéséhez. PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE: vietnami háborút az Egyesült Államok provokálta ki, mely most ürügyet keres a VDK megtámadására. A Kínai Népköztársaság kormánya már rég kijelentette, hogy a VDK elleni amerikai támadás Kína elleni agresszió és a kínai nép készen áll a vietnami nép és egész Indokína megsegítésére, az amerikai agresszorok kiűzésére. A nyilatkozat befejezésül felhívja az amerikai imperializmust elítélő világközvéleményt, s a szocialista tábor népeit, legyenek egységesek és tegyenek Intézkedéseket a vietnami és indokínai nép igazságos harcának megsegítésére és támogatására. De Gaulle kevéssé meggyőző javaslatai Habár de Gaulle tábornok bizonyos kijelentései meglepetést okoztak, legutóbbi sajtóértekezletét a francia közvélemény szkeptikusan fogadta. De Gaulle sokat beszélt, de keveset mondott. A sajtóértekezleten négy problémakörről volt szó, közülük az egyik Franciaország ügyeire, a három másik nemzetközi kérdésekre vonatkozott. Az első ponttal kapcsolatban de Gaulle — bár nem szívesen — de kénytelen volt az ország gazdasági helyzetével foglalkozni. Hangzatos szavai nem a jelenlegi helyzetet elemezték, nem a számos iparágban észlelhető pangásról, az egymillió, részben vagy teljesen munkanélküliről beszélt. Ismét menekülni igyekezett a nyomasztó realitásoktól, s olyan „jövedelem-politika" követelményét hangoztatta, amely csupán a bankároknak és a nagyiparosoknak felelne meg. Az a kísérlete, hogy a kormányt közvetítőként szerepeltesse a szindikátusok és a vállalatok tulajdonosai között, nem keltett egyik félben sem különösebb illúziót. „Ezt a követelményt — jelentette ki a CGT titkára — megcáfolja az a mód, ahogyan a tőkés rendszert és a profttot dicsőítette, ami pedig a jövedelempolitikát illeti, lényegében továbbra is a dolgozók ellen Irányul". A Le Monde hírmagyarázatában rámutat, hogy „egyes alapigazságok unos-untalan hangoztatása nem képes a közvéleményben lelkesedést kelteni." A jobboldali Aurore így foglalja össze véleményét: „Elszakadt a valóságtól". Egy másik hírmagyarázó a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban a következőket írta: „A franciák jobban szeretnék, ha az elnök konkrétabban, reálisabban beszélne. Honfitársaink Franciaországban és nem Delphiben (ógörög jósda — a szerk. megjegyz.) élnek. Nem az első eset, hogy de Gaulle a nagy francia monopóliumok ügyvédje, leplezni Igyekezett az amerikai befolyás növekedését. Az elnök sajtóértekezletének külpolitikai részét a következő fő problémák képezték: visszatérés az aranyalaphoz, öthatalml értekezlet összehívása (Kína részvételével), az ENSZ eredeti küldetésének biztosítása és Németország egyesítése. Az első javaslat arra irányul, hogy véget vessenek a dollár egyeduralmának. De tekintetbe véve a jelenlegi „erőviszonyokat", nevezetesen azt a szerepet, amelyet jelenleg az amerikai tőke a francia gazdaságban betölt, nincs semmi remény e javaslat megvalósítására. A második, az ENSZ-re vonatkozó javaslat, elsősorban figyelembe veszi a világon végbement fejlődést. A sajtó, így a Le Monde ls örömmel fogadja e javaslatot. A Combat azonban megjegyzi hogy „Franciaország nemzetközi szerepének növelését Illetően úgy tűnik, hogy az államfő saját tekintélyében bízik". Végül pedig bizonyára nemcsak a franciák fogadták egyetértéssel a francia államfő kijelentését, hogy a német kérdés rendezése szükségszerűen megkívánja Németország szomszédainak, a nyugatiaknak, éppúgy, mint a keletieknek a figyelembe vételét. Sajnos azonban nem javasolt semmi olyat, amit hamarosan meg lehetne valósítani a gyakorlatban. E kérdés továbbra ls nyitva marad, önmagában az a tény, hogy iiem beszélt a demokratikus Németországról, javaslatainak irrealitását tanúsítja. S tekintetbe kell venni azt ls, hogy de Gaulle bátorította a német militarizmust atomfegyverkezési terveiben. Egy azonban biztos, hogy de Gaulle ismét kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy elkülönüljön hatalmas amerikai szövetségesétől. A szavaktól azonban még messze vannak a tettek. Bizonyos azonban, hogy eltekintve a francia kapitalizmus érdekeitől de Gaulle tudja, népünk szakítani ekar az effajta gyarmatosítással. Az 1965-ös év a választások éve, s de Gaulle ezt jól tudja. 1965. februára 14. * ÜJ SZÖ 3 *