Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-10 / 40. szám, szerda

Az elmúlt években a BRATISLAVAI VÁR ÜJJÁSZÜ LETETT: Képünkön balra: Így nézett kl' a Vár több mint 150 évig, leégve, tető és ablakok nélkül. Jobbra: az újjáépült Vár, amelyben múzeumot, könyvtárat és szóra­kozóhelyet rendeznek majd be. (Erdősi felvétele) Segített a prémium Fejlődik a kelet-szlovákiai kerület A kelet-szlovákiai kerület idei nép­gazdasági terve további jelentős lépé­seket jelent e kerület természeti és gazdasági feltételeinek kihasználásá­ban, az iparosítás és a dolgozók élet­színvonalának növekedésében. Jól szemlélteti ezt a következő adat: az elmúlt évhez viszonyítva a kerület­ben az ipari termelés az idén 13,1 százalékkal növekszik. Pénzben kife­jezve ez megközelítőleg 7 milliárd ko­ronát jelent. A fő feladat, akárcsak tavaly, az idén is a Kelet-szlovákiai Vasmű épí­tése lesz, ahol a feladatok 76 száza­lékkal nagyobbodnak. A népgazdaság a vasműtől az idén főleg acéllemeze­ket, hegesztett csöveket, acélkonstruk­ciókat és más fontos gyártmányokat kap. Az épiilő kolosszusban az év folyamán több új részleget fejeznek be. így pl. üzembe helyezik a méhész­kei mészkőbányát, a vasműben az I. és II. ércdúsítót, az I. nagyolvasztót, az I. kokszoló részleget, a meleghen­gerdét és más termelő berendezése­ket. Az elmúlt évhez képest a kerület­ben valamennyi iparágazatnak megnö­vekedett feladattal kell megbirkóznia. Az energetikusok előtt pl, 11,2 száza­lékkal nagyobb terv áll. A vegyigyárak főleg a műfonalak, a nitrogén műtrá­gyák és a plasztikus anyagok termelé­sét fokozzák. A Kelet-szlovákiai Gép­gyár, a poprádi Vagongyár, a sninái Vihorlat és a többi üzem dolgozói is megnövekedett feladatok teljesítésére törekednek. A kerület mezőgazdasági dolgozói előtt is nagy feladatok állnak, hisz az idén nem kevesebb, mint 56 ezer 386 tonna húst, 115 millió liter tejet és 83 millió darab tojást kell termel­niük. Az építkezéseket illetőleg a beruhá­zások nagyobb részét az idén a kerü­letben a kohó- és bányaiparba kell fektetni. A Kelet-szlovákiai Vasműbe ez évben több mint egymilliárd, a va­jányl hőerőműbe pedig 370 millió ko­ronát kell beruházni. A strážskéi ve­gyigyárban kezdetét veszi az idén — mintegy 40 millió korona költségve­téssel — egy új nitrogéngyártó rész­leg építése. A homonnai Chemkóban kordfonálgyártó részleg építését kezd­jük meg. Az állami beruházási építkezések keretében az idén a kerületben 5 mil­liárd korona értékű munkát kell el­végezni. A nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozó építkezéseken az év végéig 1 milliárd 336 millió 800 ezer koronát kell különféle létesítmények­be befektetni. Ezek közé tartozik pl. a michalovcei péküzem, a sninái gé­pészeti ipariskola, a homonnai vegyé­szeti ipariskola, a poprádi kórház és más, folyamatban levő építkezések. BOHUŠ NEMECEK A nagylégi szövetkezet a kedvezőt­len időjárás ellenére jó mérleggel zárta a múlt gazdasági évet. A pénz­ügyi termelési tervet több mint egy­millió koronával túlteljesítették, és az előlegen kívül gazdag részesedést fi­zethetnek ki. A jó termelési eredmények kétség­kívül a tagság fokozott szorgalmának köszönhetők. Mihalik elvtársnak, a szövetkezet elnökének véleménye szerint a tagság fokozott szorgalmát az anyagi érdekeltség váltotta ki. Va­lamennyi munkaszakaszon bevezették a pótjutalmazást, és ügyeltek arra, hogy a prémiumot igazságosan osz-i szák szét. A kertészeti csoport tag­jai között például, akik közel 134 000 koronával túlteljesítették a pénzbevé­tel tervét, 33 485 korona prémiumot osztottak szét az év folyamán. A do­hánytermesztő csoportban, amely ugyancsak kitett magáért, és a terve­zettnél 100 000 koronával több jöve­delmet biztosított a szövetkezetinek, 23 681 koronát fizettek ki. Az előző évek heilytelen módszerei után az idén a többi mezei munka­csoportoknak is folyósítottak pótjutal. mat. Ennek köszönhető, hogy a vete­mények, különösen pedig a takar­mánynövények idejében és vesztesé­gek nélkül lekerültek a földekről, és a tél folyamán nincsenek nehézségeik a jószág ellátása körül. FORRÚFEjÜEK v Ctefan Kotlár — Jojo aznap ko­^ rán reggel bement a városba. Otjának nem volt különösebb célja, főként az Időt akarta eltölteni. Evvel ugyanis, tekintve, hogy sehol sem dol­gozott, nagyon bőségesen rendelke­zett. Lassan mendegélt az utcán. Egy­szer csak szembetalálkozott Stefan Kotlár — Bercivel. Nevük hasonlósá­ga alapján azt hihetné az olvasó, hogy két rokon szívélyes találkozásá­ról lesz szó. Csakhogy a két ember már hosszabb ideje ellenséges viszony­ban volt. S amint ilyenkor lenni szo­kott — Š. Kotlár — Jojónak is, a má­siknak is eszébe jutott az egymástól származó minden kölcsönös sérelem. Kotlár — Jojó egyebek között élesen felelősségre vonta Kotlár — Bercit: miért rágalmazza a feleségét azzal, hogy nagyobb pénzösszeget lopott. A szóváltás egyre hevesebbé vált, végül tettlegességre került sor. Mind­két részről elcsattant egy-egy pofon. Utána a felek levert kalapjukat fel­vették a földről, leporolták, fejükre illesztették, és távoztak a színhelyről. Ogy látszott, hogy ezzel a dolog egy az egy arányban rendeződik. De nem így történt. Ez csak a kezdet volt. Ami ezután következett, azt Zlaté Mo­ravcén hosszú ideig mint „cigányhá­borút" fogják emlegetni. A két napig tartó véres csatározás méreteit te­kintve, az idézőjelbe tett kifejezés •gyáitalán nem túlzott. Az események megértéséhez tudni kell, hogy Zlaté Möravcéra három ci­gányszármazású család költözött ab­ban az időszakban, amikor államunk lehetőséget biztosított a kóborló élet­módot folytató cigányszármazású pol­gároknak a letelepedésre. A városi nemzeti bizottság — • mint országszer­te mindenütt — Itt is megteremtette átnevelésük előfeltételeit, megfelelő lakást és munkalehetőséget biztosított nekik. A régi élet szokásait nehéz le­vetni, életszemléletét nem köny­uyű feladni. Ezek hosszú időn át szí­vósan tartják magukat, csökevényeik" időnként kiütköznek, főként a rossz munkaerkölcsben, a munkakerülésben, az egymás közti civakodásban, gyako­ri veszekedésben, sőt verekedésben. Zlaté Moravcén is már évek óta vil­longás folyik két cigányszármazású család között. Csak egy szikra kel­lett a parázsló ellenségeskedés nyílt háborúskodássá válásához. A fenti Incidens során elcsattant pofonoktói nemcsak a részvevők sze­mei szikráztak, hanem a szunnyadó parazsat is lángra lobbantották. Ste­fan Kotlár — Berci az eset után egyenesen bátyjához, Gášpár Kotlár — Hajnalhoz sietett. Ott találta Jozef Suman — Kurot ls. Elpanaszolta a rajta esett sérelmet, és segítségüket kérte a megtorláshoz. Az említettek azonnal hajlandók voltak segíteni. Borotvával és késekkel felfegyverkez­ve S. Kotlár — Jojo után vetették magukat. Az autóbuszmegállónál érték utói ellenlábasukat. Megvédésére azonban már ott voltak a másik család tagjai is: Anton Ráfael — Tonó, Jozef Rá­fael — Prominc és Ondrej Kotlár — János. Borotvával, késekkel ők is harcra készen álltak. A két csapat egymásnak rontott, ordítozásuk fel­verte a környéket, villogtak a kések, a borotvák, s a küzdő felek a vesze­delmes fegyverekkel mély sebeket ej­tettek egymáson. A verekedésbe szú­ró és vágó szerszámokkal felfegyver­kezve az asszonyok és a gyerekek is beavatkoztak. Az utcákon és a téren mintegy negyven személy részvételé­vel órákon át tartott a tömegvereke­dés. Az események érthetően erősen megbotránkoztatták a város lakosait. A csetepaté kiterjedt a kórházra is, ahová Š, Kotlár — Jojo menekült. Szerencséje, hogy üldözői nem tudták betörni a röntgenlaboratórium ajtaját, ahová bezárkózott, mert máskülönben kl tudja, hogy végződik számára a do­log. A közbiztonsági szerveknek ke­mény murikéba került,- míg végre si­került a rendet helyreállítaniuk. Ez pénteki napon történt. A szom­bat viszonylagos nyugalomban telt el, vasárnap azonban még nagyobb erő­vel lángolt fel az ellenségeskedés. Jozef Ráfael — Prominc — kora reg­gel megverte Jozef Suman — Kurka feleségét, aki bevásárolni indult az üzletbe. Ez a tett bosszúért kiáltott, s a két család tagjai vasvillákkal, fo­kosokkal, borotvákkal, késekkel fel­fegyverkezve a „Benkovlč" szálló előtt ismét megütköztek. Besötétedésig tar­tott a verekedés, amely az egész vá­ros területére kiterjedt. Az összecsa­pás során ismét többen megsebesül­tek. A verekedés tíz részvevője az el­** múlt napokban állt vádlottként a Nyitral Járásbíróság előtt. További személyek ellen is folyamatban van az eljárás. Az ügyész vádbeszédében rámutatott: államunk széleskörűen gondoskodik a cigányszármazású pol­gárokról, minden segítséget megad nekik, hogy a társadalom teljes érté­kű tagjaivá váljanak. Egyesek azon­ban visszaélnek ezzel a segítséggel. Viselkedésük miatt gyakran szembe­kerülnek a törvényekkel, hajlamosak a garázdálkodásra, a mililkakerülés­re. Vannak köztük olyanok is, akik csak annyi ideig dolgoznak, hogy jo­guk legyen a gyerekek után járó csa­ládi segélyre. Ilyen életmódot folyta­tott a vádlottak egy része ls, akik közül néhányan már többszörösen bütetett előéletűek. Ondrej Kotlár — Jánost például nyolcszor, Jozef Rá­fael — Promincet háromszor ítélte el eddig a bíróság. A járásbíróság kétnapos tárgyalás után egy vádlottra három és fél évi, négy vádlottra három évi, két vádlott­ra két évi', három vádlottra pedig egy évi szabadságvesztést mért kl. A Zlaté Moravce-i „cigányháború" főszereplői mögött bezárult a börtön kapuja. A hasonló esetek gyakorisága azonban arra figyelmeztet, hogy az il­letékes szerveknek, mind a lakóhelye­ken, mind a munkahelyeken nagyobb gonddal kell foglalkozniuk a cigány­származású polgárok -nevelésével, fő­ként azokkal, akik régebben kóborló életmódot folytattak. Ha pedig nem használ a meggyőző szó, akkor tör­vény szigorával kell eljárni. GÁL LÁSZLÓ 3{juÜu*tct A rádió műsoráról Érdeklődéssel vártuk a Csehszlovák szintén könyvismertetésre figyeltünk" Rádió magyar szerkesztősége ipari ro- fel. Delmár Gábor Szalatnai Rezső a vatának az érsekújvári Elektrosvit- napokban megjelent cseh és szlovák bői történő helyszíni közvetítését. A irodalomtörténetét ismertette. Magyar­rádiózásban a7. ilyen adásoknak kü- országon a kötetekről eddig megje­lönös szerepük van. Egyrészt azért, lent kritikák nagyon eltérőek. Del­mert a rádió akkor tölti be igazi sze- már Gábor beszámolója a tényközlés­repét, ha nemcsak a híreket, hanem re szorítkozott, de utalt arra, hogy az eleven eseményeket ls gyorsan köz- jő lenne, ha a sok vonatkozásban vetíti, másrészt azért, mert a jó hely- egyéni szempontok szerint írott köny­színi közvetítés nemcsak a riporter- vekkel az itteni kritika is behatóan nek, hanem a hallgatóknak is élmény, foglalkozna. Az a tudat, hogy a tőlünk távol tör- Érdekes, időszerű kérdésekkel fog­ténő eseményeknek ugyanabban az lalkozott az Egy hazában. Az adás ke­időpontban vagyunk a részesei, vonzó- retében a csehszlovákiai magyar vá teszi az adást, növeli az érdeklő- könyvkiadásról dr. Ladislav Meislin­dést, különös kapcsolatot teremt sze- ger, Hubik István és Koncsol László replők és hallgatók között. A Cseh- beszélt. Elmondták, hogy milyen lesz szlovák Rádió magyar szerkesztősége az új termés és mire készül a jövő­már többször próbálkozott helyszíni ben a Szlovákiai Szépirodalmi Könyve közvetítéssel, és rögtön hozzátehetjük kiadó magyar szerkesztősége, azt is, hogy sikerrel. A múlt év őszén Hatásos volt az Ebek lázadása cí­például a nagyabonyl Bihari ünnepsé- mű könyvének megjelenése al'kalmá­gekről sugárzott érdekes, eleven egye- ból Szabó Bélával készített interjú, nes adást. Természetesen nem ez az A riporter idézte a budapesti Magyar egyedüli helyszíni közvetítés, amely- Nemzetnek a könyvről szóló ismerté­ről azt mondhatjuk: Bravo, Csehszlo- tését: „Látszólag kutyákról szól az ér­vák Rádió magyar szerkesztősége! dekes regény. A valóságban — a ku­Ezért is voltunk kíváncsiak, vajon tyáknak a könyvben bemutatott tár­milyen lesz az újabb próbálkozás. sadalma az emberi társadalom jeden-. A műsort szerkesztő-rendező pipor- sőgeit tükrözi." ter: jakál István ezúttal csupán a Jó Szabó Béla többek között ezeket szándékért érdemel elismerést. Az mondta: — A szó, a mondat a kultú­eredmény, a siker, sajnos elmaradt, ra terméke és nem bírja el a fasizmus A közvetítés mindössze egy kerek- rémtetteit. Ezért is választottam a asztal-beszélgetés volt, azzal a kü- fasizmus ábrázolására szimbolikus for­lönbséggel, hogy a népgazdaság új mát. Az Ebek lázadása egyike legked­irányításának kérdéseiről és az érsek- vesebb könyveimnek, nem utolsósor­újvári Elektrosvit ezzel kapcsolatos ban azért, mert kisebb nagyobb meg­problémáiról szóló beszélgetés nem a szakításokkal közel tíz évig írtam, stúdió, hanem az üzem valamelyik A szerző jövő terveiről beszélve el­szobájában hangzott el. Önmagában mondta, hogy két éve Steiner Gábor ez nem is baj. Ami elhangzott tartal- életregényén dolgozik és szeretné, ha mas, tanulságos volt. Az adásból azon- új könyve is kedvező fogadtatásra ta­ban hiányzott az elevenség, a helys-zí- Jálna. nl közvetítés varázsa. A Látóhatárnak ebben a számában Szerintünk az egyenes adás akkor Szerb Antal halálának 20. évfordulód érdekes, vonzó és indokolt, ha rendikí- ja alkalmából szép, egyéni élmények­vüli eseményről tudósít. Amit az ér- kel átszőtt, lírai hangú írást közöltek sekújvári Elektrosvitből hallottunk, az Péterjy Gyulától A halál neve fastz­bármikor, bárhol elhangozhatott vol- mus címmel. na. örvendetes, hogy a rádió figyelmét Gondolatgazdagságánál fogva a az évfordulók sem kerülik el. Érzé­múlt vasárnap az Amiről beszélni kell sünk szerint azonban ezzel kissé című adás ragadott meg. A tanítók mintha mégis mostohán bánnának, szociális viszonyait elemző írás sok Az elmúlt hetekben például egy egész fájó pontra mutatott rá és sürgette sor kulturális évfordulót ünnepeltünk, a vidéki tanítóság helyzetének mi- A rádióban viszont ezekről semmit előbbi megjavítását. sem hallottunk. Az Oj könyvek című adásban — a Az összeállításnak használna, ha kötetekből vett szemelvényekkel tar- időszerűvé tennék, ha mindig valami­kítva — Delmár Gábor, Kaliský: lyen eseményhez- kapcsolnák. Talán A vádlott álljon jel és Dénes György, jó lenne.az is, ha az eddiginél inkább Olga Scheindelugová: Színésznő le- rövidebben, de több évfordulóról em­szek című könyvéi: ismertette érdeke- léfceznéilak meg. sen. A Látóhatár múlt heti adásából (b) Jakoby Gyula kiállítása Jakoby Gyula festőművész érdekes kiállítása nyílt meg a Kelet-szlovákiai Galériában. Hatvan képét láthatjuk, az elmúlt öt esztendő munkásságának jellegzetes alkotásait. Jakoby Gyula eddigi életművére szülővárosa nyomja rá bélyegét, mely­ben megszakítás nélkül Immár negy­venöt éve dolgozik. A hazai környe­zetet nem cserélte fel az idegennel. Mondanivalója, érdeklődési köre nem változott e hosszú idő alatt, csupán fejlődött, csiszolódott, finomult és éretté vált. Hű maradt, szinte kono­kul ragaszkodó a szocialista témakör­höz, az egyszerű ember ábrázolásához. Sajátos varázsú meglátásaiban, min­dennemű hangulatkeltést elutasító életképeiben számtalan kis emberi drámát, cselekményt, mozzanatot vagy jellegzetességet örökít meg. Egy-egy benyomás, egy-egy múló pillanat rög­zítésére, felfrissítésére használja ecsetjét. Nem szépít, nem nagyzol, nem enyhít, nem túloz, nem palástol. Nem elégszik meg regisztrálással, megállapítással. Mindig új téma, to­vábbi modell iránt lelkesedik. Olykor Jakoby Gyula: Öltözködés közben, a karikatúra határát is súrolja. Iolaj, 1962) Kedvenc típusa az egyszerű ember, akit számtalan változatban visz vász- azt, ami általában felfedezetlen ma* nára. Ilyen a pincér, a kereskedő, a rad az ember szeme előtt. Koloritjá­hentes, a fodrász, a fuvaros, a fagy- nak eredetiségével, sokrétűségével, laltárus, a halász, a paradicsoms^e- lénnyel teli plein-airben festett gen­dő, a pallér, a fehérneműjét szárító reképeivel megragadja a ma emberét, asszony, a mosónő, a részeg, a für- Képei modern irányzatúak, időnként dőző, a műlovarnő, a bohóc , de az absztrakció, sőt némelykor a fau­megragadják figyelmét a fák között vizmus felé hajlók, de tárgykörük, repdeső varjak, hollók, a szódás lo- miként ez a kiállított anyagból is kí­va, a szomorú csacsi, a Hernád, a tűnik, kizárólag realizmusra vall. Bankó, a lebontásra kerülő, régi si- Kiállított képei híven tükrözik kl­kátoros utcasorok, — szóval a min- forrott művészi egyéniségét, dinami­dennapi élet, a mindenkori jelen, kus színskáláját. „Az öreg halász és Száz meg száz variációban örökítette a tenger", a „Műteremben", a „Baleset meg a kelet-szlovákiai nép életét, ha- az utcán", a „Fürdés után", a „Sak­gyományait, szokásait. kozók" és a „Cirkuszban" címűek kü­Sajátos, nyugtalan vonalvezetéssel, lönösen sikerült, megkapó alkotások, de ugyanakkor képeinek biztonságos, Jakoby Gyula Košicén rendezett ki­szerkezettleg egybehangolt kompozí- állítása jelentős eseménye a kelet­ciójával fokozza mondanivalója idő- szlovákiai kerület kulturális életének, szerűségét és kifejezőerejét. Ahhoz sem férhet semmi kétség: bár­Látszólag egyszerű, igénytelen té- mennyire ragaszkodik Jakoby szülő­makörben megcsillan optimista humo- városához, bármilyen hatással van ra, nemegyszer élcelődése, ám min- műveire annak jellegzetes tája, min­denkor érezteti emberszeretetét, ki- dennapi élete, művészete már régen fürkészi a modell érzésvilágát, mint és jóval túlnőtt határain, valami anatómus, úgy boncolja miud- TÄNZER IVÁN 19B5. február 10. * ŰJ SZŐ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom