Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-10 / 40. szám, szerda

ló munkamódszer - jó eredmények Hatékony pártmunka az ivánkai „baromfigyárban" AZ IVÄNKAI BAROMFIFELDOLGOZÓ ÜZEM a legkorszerűbbek közé tarto­zik Szlovákiában'. Az épületcsoportok és a tágas udvar valamilyen ipari tizemre emlékeztet. A két szélesen terpeszkedő földszintes épület, a ka­zánház, az üzemi villanytelep, a transzformátorok, a garázsod, a mű­helyek és a többi épület egyáltalán nem sejteti, hogy itt baromfit és to­jást termelnek. E mezőgazdasági gyár felépítésé­ben érdemeket szerzett az ifjúsági szövetség is. Az építkezés idején sok fiatal fordult meg itt a dunaszerda­helyi, a galántai, az érsekújvári, a ko­máromi járásból. Ennek befejezése után közülük sokan itt is maradtak — a fiúk, karbantartók, villanyszere­lők, szerelők lettek, a lányok meg állatgondozók. A technika — legyen akármilyen korszerű és nagy teljesítményű — ön­magában véve sokat nem jelent. Csak akkor szolgálja a célt, ha szakképzett munkások irányítják. Tehát az iizem tavalyi sikereit nemcsak a korszerű­ségnek, hanem az igyekvő, áldozat­kész dolgozóknak is köszönhetjük. Az évi tervet már novemberben teljesí­tették, s az év végéig még 11 vagon, túlteljesítményt könyvelhettek el. A gazdasági mutatókból hadd említ­sük meg a következőket: egy csirkét 76 nap alatt 1,22 kg súlyúra hizlal­nak; egy kg súlytöbblet eléréséhez 3,6 kg takarmánykeverékre van szük­ségük. A múlt évben a hizlalás ide­jét átlag 6 nappal, a takarmányszük­ségletet 34 dekagrammal, így 1 kg baromfihús önköltségét 1,48 koroná­val csökkentették. A baromfihizlal­dában három műszakban. 240 ivánkai, illetve környékbeli nő dolgozik. Kö­zülük soknak közép-, sőt főiskolai szakképzettsége van. Meg kell említenünk, hogy a „ba­romfigyár" dolgozói a baromfinevelé­sen kívül több mint 2000 hektár szán­tó'lldön gazdálkodnak. Tavaly terven felül 300 000 liter tejet, tíz vagon ser­tés- és marhahúst adtak el, s az ön­költségeken több mint száznyolcvan ezer koronát takarítottak meg. A TERMELÉS VALAMENNYI SZAKA­SZÁN kommunisták is dolgoznak. A vállalat öt pártalapszervezetének százhuszonkét tagja van.. Az alapszer­vezetek munkáját az üzemi pártbi­zottság aktivistái és instruktorai irá­nyítják. Az instruktorok politikailag fejlett és szakmailag felkészült elv­társak, akik jól ismerik a vállalatban folyó munkát, és jő szervezők. A négy instruktor közül hárman propagandis­ták Is, tehát a kommunisták politikai neveléséről is gondoskodnak. Az üzemi pártbizottság, taglal az alaoszervezetekben aktivistákként dolgoznak. Ezek az elvtársak azon­ban nem tagjai az alapszervezetek bizottságainak, s így erejüket az üze­mi pártbizottság által kitűzött felada­tok teljesítésére összpontosíthatják. A kommunisták széthelyezésében az egyes munkaszakaszokon abból indul­nak kl hogy a párt minden tagjának konkrét feladata kell,, hogy legyen a termelésben. Ezzel szemben nem ele­gendő, ha a kommunista csuoán a termelési feladatokat teljesíti, hanem kéoessége! szerint pártmunkát is kell vállalnia. Az üzemi pártbizottság — Ján Ma­tušek . elnökkel az élen — a lehető legnagyobb önállóságot biztosítja az alapszervezeteknek a termelési fel­adatok teljesítésére vonatkozó dönté­sekben, önállóan, szervezhetnek szo­cialista versenvt, és önállóan intéz­kedhetnek a káderek és a politikai nevelés ügyében. Ez persze azt Je­lenti, hogy az alapszervezetek fele­lőssége ís megnövekszik. A munkastí­lus Ivánkán, már bevált, s meghozza a maga gyümölcsét. TAVALY A FELSZABADULÁSUNK 20. ÉVFORDULÖJA TISZTELETÉRE szer­vezett kötelezettségvállalási mozga­lom élén a kommunisták álltak. Pél­dájuk ösztönzőleg hatott a pártonkí­vüliekre is, és a szocialista verseny­be a vállalat dolgozóinak több mint 90 százaléka benevezett. A fentiekből tehát kitűnik, hogy nyilván a vállalat dolgozóinak igye­kezete révén ebben az évben is több ivánkai tej, hús, zöldség, tojás és ba­romfi kerül piacra. A vállalat gazda­sági vezetői, valamint a párt- és szak­szervezeti funkcionáriusok arról is tudnak, hogy még nem megy minden a legsimábban, problémáik, zökkenőik is vannak. AZ ELVTÁRSAK DICSÉRŰLEG NYI­LATKOZTAK az egyes magyarországi állami gazdaságokkal folytatott együttműködésükről. Tavaly tavasszal hatezer csirkét hoztak Magyarország­ról, s az ott kapott tanácsok szerint hevelik őket. Már az eredmények is megmutatkoztak: a magyarországi tyúkok 40 tojással többet tojnak, mint a mi tojóink. A baromfinevelde dol­gozói ebben az évben is tervbe vették a tapasztalatcserét magyar sžomszé­daikkal, hogy az újabb ismereteket ismét gyümölcsözően kamatoztassák munkájukban. JOZEF BOTLIK, mérnök MÁSFÉL MILLIÓ KORONA Fülek fpkj — Értékes vállalás­sal köszöntötték hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulóját a Ftileki Álla­mi Gazdaság dolgozói. Vállalták, hogy növénytermesztési tervüket 367 639 és állat' f:nvésztési tervüket 556 645 koro­nával túlteljesítik. Előzetes számítá­sok szerint az év végéig 50 000 liter tejet, 180 mázsa marhahúst, 120 má­zsa sertéshúst és 20 000 darab tojást adnak el terven felül. A dolgozók vál­lalásainak értéke több mint mSsfél millió korona. HELYES IRÁNYÍTÁS Losonc (cici J — A galsal szö­vetkezet, amelv három évvel ezelőtt a losonci járás egyik leggyengébb szö­vetkezete volt, most kiváló eredmény­nyel zárta a gazdasági évet. Bevételi tervét két és fél millió koronával túlteljesítette, és munkaegységként a tervezett 15 korona helyett 18 koro­nát fizetett. A galsaiak gondolnak a jövőre is. és a bevételből az 1965. év­re 170 000 koronát tartalékoltak. A si­kerek elsősorban a helyes irányítást bizonyítják. SEGÍTIK AZ ÚJÍTÓKAT Komárom fszjl — A hajógyár újítási osztálya tematikus feladatokat dolgozott ki, felhívta az újítók figyel­mét a legfontosabb feladatokra. Az üzem vezetősége az első negyedévben 30 újítási Javaslat realizálásával 300 ezer koronát szeretne megtakarítani. DÍJMFNTFS M07EUM­LÁTOGATÁS Košice (waj — A műszaki mú­zeum értékes kovácsolt vastárgygyűj­teményét helyszűke miatt nem tudták mind elhelyezni a múzeum épületé­ben. A fennmaradt tárgyakat kiállí­tották az épület alagsorában, és ezt a kis kiállítást mindenki díjtalanul megtekintheti. Látható Itt a leleszi kolostor egykori gótikus vaskapuja, a 15. századból való kapupántok, ba­rokk vaskapu 1690-es felirattal stb. Továbbá értékes kovácsmunkák, az annak idején tervezett borsi Rákóczi­múzeum részére készített vascsillár, valamint a kassai vasműipar egyik valóságos remeke: Klobusiczky István kápolnaszerű kriptájának vasból vert finomművű rácsa. A kis kiállítás iránt nagy az érdeklődés. Éljünk a lehetőségekkel Az utóbbi években sok sző esett a mezőgazdaság fejlesztéséről és ezzél kapcsolatosan az ifiúság megnyeréséről. A fiatalok egy ré­sze a hátrányosabb munkafeltéte­lek miatt rendszerint plvándomlt a faluról, a városi ipari üzemek­ben kereste érvényesülési lehető­ségét. Őszintén be kell vallanunk, hogy az ifiúság a kedvezőtlen lakás­helyzet miatt is idegenkedett a falutól. Ez a körülmény jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyá­solta családalapításukat Az évek folyamán mind a nem­zeti bizottságokat, mind a terme­lési igazgatóságokat komoly fej­törésre késztette ez a Jelenség. Epyüttműködésük eredményekép­pen véere megszületett a falusi szövetkezeti lakásépítkezés ao.n­dolata. A kezdeménvezők és lele­ményesebbek ezúttal is a csehor­szági szövetkezetek voltak, Kntná Hnrán, Hraden Králové környékén már tavaly mepindult a lakásŕnít­kezés. Az utóbbi járásban ez idén 70 lakásba költözhetnek be a me­zőgazdaságot választó fiatalok. Furcsa helyzet alakult ki a du­naszerdahelyi járásban. A vásárúti EFSZ az egyetlen szövetkezet, ahol megalakították a lakásépítő szövetkezetet. Ez idén négy lakás befejezését tervezik. A többi köz­ségben még távol tartják magukat az építkezés hatékonyabb és ha­ladóbb formájától, sok helyen pe­dig az idősebhek maradisága miatt szenved hajótörést minden kísérle­tezés. „Építsenek saját erejükből a fiatalok" hangoztatják és kiizben nem is tudják, hogy ebből semmi­féle anyagi hátránya nem lehet szövetkezetüknek. A járási terme­lési ieazeatnsáp meaevőző felvilá­gosító munkával igyekszik népsze­rűsíteni a szövetkezeti lakásépítés bevált pondolatát. A szövetkezet taeiai és alkalma­zottai részére az építkezési kiiltsér gek 25 százalékát kamatmentes kölcsönként folvósíthatiák Ha azonban erre a célra nincs kellő anyagi fedezet, a termelési ieaz­gatóság nvfij* kölcsönt az építke­zőknek. Ez az anvasi támogatás igen nagv jelentősépű, hiszen az adósoknak, amennyiben 10 éves munkavállalásra kötnek szerzödrst a szövetkezettel a kölcsönzött ösz­szesnek csak a 10 százainkét kell meetéríteniiik. A szövetkezeti la­kásépítkezést továbbá a tényleges kiadások 30 százalékáig állami fá mop»tás űtián sepítik a falvakban. A többi költség 45 szSzalőkát hosz szú lejáratú bankkölcsön ingénvbe­vételével egyenlíthetik ki a sző vp»kezet esek. äeddigi számítások szerint ez ir'«n 11 ezer lakás építését kez­dik meg, ebből 2400-at önsegélye­zés útján, 1828-at pedig az építő­vállalatok közreműködésével még az év végéig átadnak rendeltetésé­nek. A tavaly megjelent 191-számú hirdetmény értelmében további 4000 magán családi ház építésével számolnak. Az idei aránylag enyhe tél ked­vez az építkezések megkezdésének. Jó alkalom ez arra, hogy mező­gazdasági üzemeink, a nemzeti bi­zottságok, termelési igazgatóságok éljenek a kormány biztosította le­hetőségekkel és széles mértékben bontakoztassák ki mezőgazdasági dolgozóink lakásépítkezését. (th) Szegjük szárnyat a „vörös kakas"-nak (CTKJ — Hazánk területén tavaly 6631 tüzet Jegyeztek fel. A kár meg­haladta a 190 millió: koronát, 130 em­ber vesztette életét és 919-:en megse­besültek. 636 esetben gyermekek okozták a tüzet. Többnyire falun, a települése­ken és a kisebb városokban. A múlt évben például a gyermekek-55 pajtát, 17 családi házat, több istállót, ólat és más gazdasági épületeket gyújtottak fel. A „tábortüzek" következtében mintegy 77 hektárnyi erdő lett a lán­gok martaléka. A kár csaknem 300 ezer korona. Ezek az adatok a Csehszlovák Tűz­védelmi Szövetség tegnapi prágai ak­tíváján hangzottak el. 4. A törhetetlenek A háború első 12 hónapja alatt a berlini ellenállás nagyon sok, különösen értékes anyagot továbbított Moszkvába. Köztük voltak a német hadvezetés operatív tervei, a keleti fronton elhelyezett szárazföldi és repülőegy­ségek tartózkodási helye, a szovjet frontvonal mögé ledobandó diverzánscsoportok földet érési ideje és helye. Jelentések arról, milyen szovjet titkosírások kulcsát zsákmányolta a német hadsereg. Sikerült eljuttatni a külügy­minisztérium és a náci párt akcióterveit, a repülőgépgyártás és a stratégiai nyersanyagok termelési adatait, azoknak a légi egységeknek elhelyezését, amelyeknek az Angliából Mur­manszkba tartó konvojokat kellett bombázniuk. Híreket az új fegyverekről és haditechnikai felszerelésről, a katonai ellenzéki csoportok­ról, e csoportosulások és Hitler-nézeteltérései­ről. Erről szóltak a Jelentések, és még sük minden másról, aminek jelentőségét nehéz túlbecsülni. Mi volt a berlini antifasiszták sikerének titka? A nyomozás során a Gestapo vezetői, akik már előzőleg is sejtettek valamit, rövi­den így jellemezték a történteket: „Embereik ott voltak a Birodalom valamennyi miniszté­riumában; és a megszerzett információt titkos adóik segítségével haladéktalanul továbbítot­ták". Letartóztatások 1942 nyár végén halálos veszély leselkedett a csoportra. A Gestapo letartóztatta a berlini csoporttal kapcsolatot tartó belga ellenállási mozgalom összekötőjét, s a rendőrség kezébe került két berlini cím. Augusztus 30-án megszólalt a telefon Schul­ze-Boyzen szobájában. Az ügyeletes altiszt le­Jiívta őt azzal, hogy a keleti frontról érkezett bajtársa keresi. Harro a sapkáját sem tette fel, úgy rohant le a lépcsőkön. Az előcsarnok bejáratánál azonban néhány Gestapo-pribék rontott rá, és elhurcolták őt. A főhadnagy letartóztatását, melyre Hitler külön felhatal­mazást adott, titokban tartották. Bajtársainak azt mondták, hogy „hosszabb szolgálati útra" távozott. Néhány nap múlva felesége, Libertás ls börtönbe került. Szeptember 7-én egy sza­natóriumban a Harnack házaspárt tartóztatták le. A minisztériumban a munkatársakkal el­hitették, hogy Harnack megbetegedett. A lelki­ismeretes tisztviselők még fél évig folyósí­tották Harnacknak fizetését. Funk gazdaság­ügyi miniszter is csak a tárgyalás előestéjén tudta meg az igazságot. Szeptember 12-én John Siga, a Coppi házaspár, John Graudenz, Adam Kuckhoff, Horst Heilmann került a rendőrség kezére. A letartóztatottakat szörnyű kínvallatásnak vetették alá. Szétmorzsolták izületeiket, össze­törték ujjpereceiket, tűket szúrkálltak körmeik alá. Ök azonban állhatatosak maradtak, és nem vallottak. Schellenberg, a Gestapo „mé­szárosnak" csúfolt mindenható főnöke ciniku­san így ír az esetről: „Több száz ember ke­rült az örvénybe, s így a börtönrácsok mögé. Lehet, hogy közttik egyesek csak rokonszen­veztek, de a háború idején betartottuk azt a kegyetlen elvet: egyiitt fogtuk el, együtt is akasztjuk fel őket". A közvetlen nyomozást Panzlnger SS-főro­hamvezető a IV. A osztály vezetője, Kopkow, a Gestapo antikommunista „szakértője" foly­tatta, s természetesen felügyelt rá Müller SS csoportvezető, aki állandóan beszámolt Himm­lernek. A letartóztatottak közül 55-en nem bírták ki a kínzást, öngyilkosságot követtek el. Ekkor Schulze-Boyzen az egyik vallatáson kijelen­tette: ha nem hagyják abba a vádlottak kín­zását, akkor a szabadlábon levő bajtársaik azonnal a szövetségesekhez továbbítják azok­nak a fontos politikai okmányoknak másola­tait, amelyeket a a minisztériumban lefény­képezett. A náci fejesek, különösen Himmler és Gőring, megrémültek. Az kellene még csak, hogy kiderüljön például, ki döntötte romba 1940. május 10-én Freiburg német várost! Ugyanis az 51. légiraj, az „Edelweiss" műve volt a nagyarányú rombolás, melyet Hitlerék az angolokra fogtak, 'hogy „megtorlásul" an­gol városokat bombázhassanak. Válogatott kínzásokkal próbálták Harro . Schulze-Boyzen­böl kiszedni, hol vannak a fotokőpiák, de ő nem tört meg. December elején lezárták a nyomozást. Ami­kor a 30 kötetet kitevő iratokat átadták Hit­lernek, Schellenberg szerint' „a Führert olyan mélységesen lesújtotta a jelentés, hogy ezen a napon senkivel sem volt hajlandó szóba áll­ni, és úgy küldötte el Canarist és engem, hogy meg sem hallgatta szóbeli kiegészítéseinket." Hóhérok előtt December 15-én kezdődött el a Schulze­Boyzen házaspár, a Harnack házaspár, a Schu­macher házaspár, Hans Coppi, Horst Heil­mann, Kurt Schulze, Hans Herbert • Holnow, Ilse Stebbe, Erika von Brockdorff perének tár­gyalása. A vádat dr. Reder, a légierők őrna­gya, különleges politikai megbízott képvisel­te. Valamennyi vádlottra halálos ítéletet köve­telt. A bíróság négy nap múlva hozott ítéletet. Harnacknét és Broekdorff grófnőt kényszer­munkára, a többleket halálra ítélte. Hitler beavatkozására azonban a két nőt is halálra ítélték. i A 13 halálos ítéletet -1942. december 22-én, két nappal a'karácsonyi ünnepek előtt hajtot­ták végre a berlini Plötzensee börtön udvará­ban. Ugyanott végezték kl később' az első csoport társait, összesen 81 embert. Halálba- küldőjük, dr. Reder ma nyugodtan éli világát az NSZK-ban Lüneburg melletti birtokán. Az amerikai hatóságok 1949-ben ki­engedték őt a börtönből, mért „nem követett' el bűntettet az emberiesség ellen". örök memento Az elítélt, antifasiszták mindvégig hősként viselkedtek. Ezt bizqnyítják a szeretteikhez címzett búcsúleveleik is. ARYVID HARNACK: „Drágáim! Néhány óra • múlva véget ér életem. Szeretném még egy­szer megköszönni nektek a szeretet melegét, amellyel körülvettetek, kiváltképp az utolsó Időben. Ez megkönnyítette mindannak elviselé­sét, ami olyannyira nehéz volt." HARRO SCHULZE-BOYZEN: „Néhány óra múlva véget ér földi pályám. Teljesen nyugodt vagyok... Az egész világon annyi minden dől most el, hogy egy kihunyó emberi élet — ez nem is olyan sok. Amit tettem: ér­telmem, szívem és meggyőződésem parancsára tettem." ERIKA VON BROCKDORF: és senki se merje azt mondani rólam, hogy reszkettem, sírtam az életemért. Mosollyal fejeztem be, mert egész életemben semmit sem szerettem jobban a kacagásnál." WALTER HUSEMANN: „Ügy halok meg, ahogy éltem: osztályom harcosaként. Mert nem nehéz kommunistának nevezni magunkat, amíg ezért nem kell vérünkkel fizetni. Azok voltunk-e, kiderül a megpróbáltatások órájá­ban." WILHELM TEWS: „Keletről Jön a fény! Er­re gondoljatok, amikor rám gondoltok. Őriz­zetek meg szívetekben, hogy életem benne folytatódjék. Ez az utolsó kívánságom!" WALTER KÜCHENMEISTER: „Nem Ismerem el az erőszakot, mint fogalmat, szabad em­berként halok meg. Meghalni — ez helytelen szó, mert mi nem halunk meg, mi átköltö­zünk az örökké valóságba." Vége. (Feldolgozta: Lőrincz László) Balról jobbra a berlini antifasiszta ellenállás vezető harcosai: Dr. Arwid Harnack és felesége, Mildred, , Harro Schulze-Boyzea, Adam Kuckhoff, Horst Heilmann, Erika von Brockdorff, Walter Husemann, Hilda Coppi, ©J SZŐ 4 * 1965. február 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom