Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-28 / 58. szám, vasárnap

Hétfő, március 1. BRATISLAVA 17.30: 18.00: 18.30: 19.00: 19.30: 20.00: 21.55: 22.25: Angol nyelvlecke kezdőknek. Tizenhárom expedíció. 2. rész. Ku­tatjuk Szlovákia természeti kin­cseit. Tv-film a vadorzóról. IV Híradó. A dél-csehországi kerület a fel­szabadulás 20. évében. Jan Zižka, cseh történelmi film. Képzőművészeti műsor. TV Híradó. Kedd, március 2. BRATISLAVA 9.00: Reménység, cseh film. 10.25: TV-érdekességek. 17.30: Angol nyelvlecke haladóknak. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Vidékem hangja. Barangolás • a dél-csehországi kerületben. 21.30: Siloš Pohanka zenekara játszik. 21.55: TV Híradó. BUDAPEST 8:05—11.20: Iskola TV. 14.00—17.10: Iskola TV. (ismétlés). 17.18: Az iskola TV postája. 17.35: Hírek. 17.40: 100 kérdés, 100 felelet. 18.15: Csak egy kicsivel jobban . . . Köz­vetítés a Technika Házából. 18.45: TV-bébl. 19.00: Miért csak húsz forint? Riport­film. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: A TV galériája: Somos Miklós fes­tőművész. 20.25: Mindig, ha éjszaka lesz (magyarul beszélő nyugatnémet íilm). 21.55: TV Híradó. 22.15: Belépés csak tv-nézőknekl Egy este a Fürst garázsban. Szerda, március 3. BRATISLAVA 8.30 TV-egyetem az új gazdasági irá­nyítást rendszerről. 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: Varsói requiem, lengyel dokumen­tumfilm. 10.25: Készülünk a spartakiádra. 11.10: Kortükör. 17.20: Iskola-tv. Matematika I. 18.00: Készülünk a spartakiádra. 19.00: TV Híradó. 19.30: ShakespeareK'Ahogy tetszik, komé­dia. 22.00: TV UtUňA •- i „i - • 22.15: Angol nyelvlecke hatadóknak, (ism.). BUDAPEST 9.45: Donizetti: A kegyencnő (Olasz ope­rafilm). 10.55: Miért csak 20 forint? Riportfilm. (ism.). 11.15: TV-bébi (ism.). 11.30: Magazin. A TV Híradó mellékle­te. (ism.). 17.53: Hirek. 18.00: Falusi dolgokról. 18.15: Bagolyvár. 18.45: Ottörő expedíció a jövőbe. A Hét­mérföldes kamera különkiadása. 18.55: Visszapillantó tilkőr. 19.05: Érmek és érmesek. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Hlradő. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Darumadár útnak indul. (Népze­ne.) 20.25: Sólyom Lászi«: Fájó kritika (TV film.) 21.25: Vita a Fiatalkorúak című filmről. 21.55: XV Híradó. Csütörtök, március 4. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: ikaria XB-1, cseh film. 10.55: TV-érdekességek. 11.25: Beszélgetés a filmművészetről. 13.00: Az Intervízió műsora. Jégkorong VB. Ünnepélyes megnyitás. Közve­títés Tamperéből. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (ism.). 18.00: 2X3. Kis illemtan. 19.00: TV Híradó. 19.30: A film története. Az amerikai filmgyártás a harmincas években. 20.50: Romantikus zeneszerzők dalaiból. 21.00: TV-egyetem az új gazdasági irá­nyítási rendszerről. 21.45: Beszélgetés a filmművészetről. 22.00: TV Híradó. BUDAPEST 17.10: Iskola TV. Kémia. 17.48: Hírek. 17.55: A tégla gyártása — ma. (Kisfilm.) 18.15: A jövő hét műsora. 18.30: Élő tenger. A bálnák (angol kis­film.) 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napló. 20.00: Filmmozaik. 21.10: Zenei szótár. 21.35: Az újságírók kérdeznek: Szirmai István az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára válaszol. 21.15: TV Híradó. Péntek, március 5. BRATISLAVA 9.25: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 9.55: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). 10.25: Iskola-tv. Matematika I. 11.05: Iskola-tv. Matematika II. 16.55: Iskola-tv. Matematika II. (ism ). 17.30: Egy kis technika. 18.00: A méhészetről. 18.10: Riport a honvédelmi sportverseny­ről. 18.30: Szatirikus képek a dél-csehorszá­gi kerületről. 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazó kamera. Dél-Csehország. 20.00: Jurij Kazakov: Kék és zöld, tv-el­beszélés. 20.40: Kérdések és nézetek. -21.10: Vid«m szakácsművészet. 21.40: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola^TV Kémia. 9.00: Iskola-TV. Tanulmányi kirándulás fizikához. 9.40: Filmmozaik, (ism.). 10.50: Telesport. (ism.). 11.05: A jövő hét műsora. Szombat, március 6. BRATISLAVA 9.30: A nyomok a hetedik mennyország­ba vezetnek. NDK bűnügyi tv­filmsorozat II. része. (Csak 14. éven felülieknek.) 10.20: 10.30: 11.00: 18.30: 19.00: 19.30: 19.50: 28.40: 21.30: 21.45: 22.00: Filmhíradó. Óvodások műsora. Vidám szakácsművészet (ism.). Az Intervízió műsora, jégkorong VB. Csehszlovákia—Egyesült Álla­mok mérkőzés közvetítése Tampe­réből. TV Híradó. Időszerű nemzetközi kérdések. A nyomok a hetedik mennyor­szágba vezetnek. NDK bűnügyi filmsorozat, IV. rész. Magazin. A házasság története. (Csak 14 éven felülieknek.) TV Híradó. Álarcosbálon. BUDAPEST 18.40: Főzzünk okosan (közvetítés a Gáz­művek bemutató terméből). 17.05: Műkorcsolya VB. (Filmbeszámoló. 17.35: Hírek. 17.40: Víziók a 2000. év technikájáról. (NDK kisfilm.). 18.00: Rajzolj velünki (Látogatás a Kép­zőművészeti Gimnáziumban). 19.00: Magazin. A TV Híradó melléklete. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Hétről hétre... 20.00: Csak a szépre emlékezem? Ki mi­re emlékszik 1920—1945-lg? 21.20: Francia filmdelegáciő Budapes ten. 21.50: Gratulálunk. A 80 éves Salamon Béla köszöntése. 22.10: TV Híradó. 23.30: Műkorcsolya VB, Filmbeszámoló (ism.). Vasárnap, március 7, BRATISLAVA 9.00: Az Intervízió műsora. Gyermekek művészi tornabemutatója Bukarest­ből. 9.30: Sportműsor gyermekeknek. 10.00: Van egy kis szabad Ideje? 11.00: Utazás a Föld körül. Norvégia. 11.30: Felfedezések a vegyészetben. 12.00: Az Intervízió műsora. Nemzetkö zi síugróverseny közvetítése a ju goszlávtal Pianicából. 15.50: Elsa Triolet: Rózsák hitelben, tv­játék. 17.00: Beszélgetés a zenéről. 17.45: A mindenható asszony, árnyjáték 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.30: Sporteredmények. 19.55: Nő és virág. Ján Smrek verseiből. 20.25: Tolvajok kőzött, cseh filmvígjá­ték. 21.50: TV Hlradő. BUDAPEST 8.25: Iskola TV. Fizika. 8.55: Az Intervízió gyermekműsora Bu­karestből. 9.30: Az Iskola TV műsorának ismerte­tése. 9.33: Iskola TV. Orosz nyelv. 10.00: Orosz tea. (Az Intervízió műsora Moszkvából.) 10.40: Staféta. (Az Intervízió műsora Berlinből.) 11.40: Magyarország különleges madár­világa. A kócsag. 18.15: Versengő városok (Sopron—Vesz­prém). 18.15: Vasárnap a folyón. (Amerikai kis­film). 18.45: Esti mese. 18.55: Napló. 19.00: Nemzetközt női tőrvlvóverseny közvetítése a Sportcsarnokból 20.00: TV Híradó. 20.20: Madame Curie (magyarul beszélő amerikai film). 22.20: Sporthírek. 22.30: TV Híradó. Moszkva nem feledte el Elienne-l SIR A LINZI TEMETŐBEN IDEGEN NÉVEN A FARKASOK TORKABAN • Kl VOLT ETIENNE? 1945. május 6 :a volt. Az előnyomu­ló amerikai csapatok felszabadították az ausztriai Ebensee várost, s a kö­zelében elterülő koncentrációs tá­bort, amelyben sok szovjet hadifo­goly is sínylődött. A tábor lakóit egy szállodában helyezték el. ... Az egyik szobában középkorú férfi haldoklott: Arcáról már a láz­rózsa is eltűnt; fuldoklása lassan ha­lálhörgéssé változott. Szobatársa, a b a kuj Grant Ajparetov, volt szovjet tiszt odaugrott. Megtámasztotta a ha­láltusáját vívó férfi fejét, segíteni akart rajta. — ... Benned megbízok ... Cn nem vagyok Sztarosztyin... én Etienne vagyok... Ha Moszkvába kerülsz, je­lentsd ... Mondj el mindent... Ezek voltak a haldokló utolsó sza­vai. Másnap a See folyó partján elte­mették. Évek múltán, 1948 derekán kihantolták, s átszállították a linzi Sankt Martin-Síid temetőbe, ahol örök álmát alussza. Fejfáján ez a név olvasható: Jakov Sztarosztyin ez­redes. A titokzatos Etienne Európában terjedt a barna vesze­delem, mételyezett a Németországban uralomra jutott fasizmus szelleme, amikor az egyik európai fővárosba egy külföldi üzletember telepedett le. Közelebbi adatokat nem tudtak róla. nem tudták, hol van hazája, melvik aemzet fia, csak jómódú nagykeres­kedő ember, társaságkedvelő joviális férfi hírében állott. Műveltségével el­bűvölte társaságát. Néhány emberen kívül senki sem ismerte a gazdag idegen másik arcát: szovjet hírszerző volt ő, aki hazája megbízásából tele­pedett le, hogy figyelje a hangulatot, fontos híreket küldjön a nácik há­borús készülődéseiről, befolyásuk ter­jedéséről stb. A nácizmus előretörésével Etienne helyzete is nehezebbé vált. A kém­elhárító leleplezte munkatársát, aki a kínvallatáskor elárulta őt. A meg­beszélt találkozón Etienne rendőrkéz­re jutott. Etienne hősiesen viselte a kínzáso­kat, senkit sem árult el. Azt sem tud­ták kiszedni belőle a rendőrkopók, milyen nemzetiségű. Kitört a háború, s Etienne a Gestapo kezéből kon­centrációs táborokba került. Maut­hausentól kezdve a náci pokol min­den fokát megjárta. így került élete utolsó állomására: Ebenseebe. „Együtt halunk meg ľ Sztarosztyint mindenki ismerte a t jorban. A sovány tüdőbajos külse­jű, szikár ember a jóbarátnál töb­b t jelentett társainak. Amolyan ve­zérnek tekintették, s csak a beava­tottak tudták róla, hogy ő az illegá­lis pártszervezet titkára. Az amerikaiak bevonulása előtti napokban „Afipelglatz" volt. A pa­rancsnok szólni kívánt a foglyokhoz. Közben Sztarosztyin viselkedését fi­gyelte. Tudta róla, hogy befolyásos személy a foglyok körében. A tábor­parancsnok közölte a foglyokkal, hogy az amerikaiak erősödő légitá­madása miatt a közeli bányák tár­náiba szállítják őket, ott bombabiz­tos helyen lesznek. Minden szem Sztarosztyinra szegeződött. Az ő sza­vára vártak. — Nem megyünk sehová, egy em­berként itt halunk meg, de egy lé­pést sem tágítunk. Kétszer is megis­mételte, aztán ugyanazt elmondta angol, francia, német és olasz nyel­ven. A foglyok ebből megértették, amiről Sztarosztyin röviddel azelőtt a tolmácstól értesült: mihelyt elfog­lalják helyüket a tárnákban, a né­metek felrobbantják a bányákat. Május 6-án Ebensee felszabadult. Etienne befejezte pályafutását, ott nyugszik a linzi temetőben. A fejfa azonban nem mond iga­zat: nem Sztarosztyin ezredes alusz­sza ott örök álmát, mert Etienne Iga­zi neve Lev Jefimovics Manyevics volt. 1898-ban született a Gomel mel­letti Csausziban. Fivére politikai emigránsként magával vitte külföld; re. Genfben nevelkedett, majd haza­tért Oroszországba. A forradalom Ide­jén önként jelentkezett a Vörös Had­seregbe, számos ütközetben bizonyí­totta be halált megvető bátorságát. Később a Frunze Akadémiára vezé­nyelték, itt hírszerzésre képezték ki. így kezdődött viszontagságos hírszer­zői pályafutása. Moszkva nem felejtette el Etien­ne-t. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa a napokban tüntette ki in me­moriam Manyevicset, akinek igazi ki­létére csak most derült fény. (X) A képességről és a tehetségről NEM IS LENNE SZÜLŐ a szülő, ha nem saját gyermekét látná a leg­szebbnek, a Iegokosabbnak, legügye­sebbnekl Rendszerint nem is felejtik el, hogy a látogatók, rokonok előtt hangsúlyozzák gyermekük talpra­esettségét, felhívják a figyelmet ké­pességeire, tehetségére. Ennek he­lyességéről most ne beszéljünk, In­kább arról, pontos-e a szülők Ilyen vagy olyan meghatározása, valóban képességről, tehetségről van-e szó, vagy arról, elősegltheti-e a szülő a képességek, a tehetség fejlődését, teljes értékű kibontakozását? Abban az esetben kétségkívül, ha a szülő tudja, hogy mi a képesség, a tehetség, hol, hogyan nyilvánul meg, mi jelzi, s mivel lehet biztosíta­ni fejlődését stb. Elsősorban termé­szetesen az iskola hivatott a gyermek képességeinek, tehetségének fejlesz­tésére, kialakítására, hiszen erre az iskolában vannak a legjobb feltéte­lek. Számíthatunk arra, hogy a jö­vőben még jobb körülményeket biz­tosítanak a jó képességű, tehetséges gyermekek továbbfejlődéséhez, mivel a képességek fejlesztése, illetve azok érvényesítése, „hasznosítása" nem csupán a szülő, az egyén érdeke, ha­nem a társadalomé ls. Ugyanis mi­nél fejlettebbek, tehetségesebbek az egyének, következésképpen annál fej­lettebb, tehetségesebb lesz maga a nép, a társadalom is. Ezért kerül napjainkban egyre jobban előtérbe a differenciált oktatás problémája. A következő iskolaévben már sok he­lyütt bevezetik az oktatásnak ezt a módját, hogy így biztosítsák a kiváló adottságokkal rendelkező tanulók át­lagosnál gyorsabb fejlődését. Ez az oktatási forma, a tudományos káde­rek nevelési szempontjából is jelen­tős lesz. A szülők valószínűleg örömmel fo­gadják ezeket az intézkedéseket és maguk is támogatni fogják mielőbbi megvalósításukat, hiszen mindez gyermekük, természetesen az egész társadalom fokozott fejlődését is hi­vatott elősegíteni. Elsősorban is tisztázni kell a ké­pesség fogalmát, illetve azt, milyen szprepe van a tehetség, kialakulásá­ban. Képességeken a személyiség sa­játságainak komplexumát értjük, amelyek az Ismereteken, készségeken és mesterségbeli jártasságokon ke­resztül realizálódnak. Ez azt jelenti, hogy képességekről akkor beszélünk, ha az ember magas fokú minőségi, mennyiségi produktivitásról tesz ta­núságot. Általános értelemben vett jelentőségük is ezzel függ össze. Biz­tosítják valamilyen cselekvés, tevé­kenység sikeres végrehajtásának le­hetőségeit. S éppen ezzel kapcsolat­ban alakulhat ki téves vélemény. So­kan összetévesztik a képességeket az ügyességgel, a tapasztalattal, a kész­séggel! Ugyanis a sikeres tevékeny­ség nem mindig és feltétlenül csak­is a képességeken alapszik. Az aka­rat, a szívós szorgalom, igyekezet ugyancsak sikerre segíthet bennünket, de jóval több időt és energiát igé­nyel. Viszont amikor a képességek érvényesülnek, akkor könnyen, gyor­san, kellő biztonsággal sajátltjuk el a legkülönbözőbb ismereteket, jártas­ságokat, készségeket. Mindez nagyon könnyen kimutatható a munkahelyen, az iskolában, sőt a családban is, ami­kor azonos feltételek mellett valaki mennyiségi és minőségi szempontból is nagyobb, jobb teljesítményre ké­pes, lényegesen kevesebb „energia­befektetéssel" éri el célját. A KÉPESSÉGEKRŐL (a tehetségről is!) sokan azt állítják, hogy velünk született, adatott — ki milyennek született, olyan. Az tény, hogy a ké­pesség létrejöttéhez elengedhetetle­nül szükség van bizonyos biológiai, anatómiai és fiziológiai tényezőkre. Ezen főkénti az organizmus egészé­nek erejét, de elsősorban az ideg­rendszer sajátságait értjük. Azt, amit veleszületett adottságnak nevezünk. Az adottságok — tehát ezek a testi és idegrendszeri sajátságok — min­tegy alapot szolgáltatnak, biztosíta­nak a képességek, a tehetség kiala­kulásához. Ahhoz, hogy valaki törté­netesen jó képességekkel rendelkező, tehetséges zenész legyen, minden bi­zonnyal szüksége van kitűnő hallás­ra, tehát olyan idegrendszeri, érzék­szervekkel kapcsolatos tényezőkre, amelyeknek alapján a zenei képesség létrejöhet. Az emberrel született adottságok — s ezt szülőnek, peda­gógusnak egyaránt tudatosítani kell — csupán feltételei a képesség, a te­hetség kifejlődésének. A képességek, éppen úgy, mint a személyiség más tulajdonságai, a tevékenység folya­mán alakulnak, s tulajdonképpen a tevékenységben realizálódnak az adottságok képességekké, illetve te­hetséggé válásának mozzanatai ls. AZ ELMONDOTTAKBÓL világossá vált, hogy a képességeknek „van va­lami közük" a tehetséghez. Valóbaní a tehetséget lényegében a képessé­gek magas színvonalú kapcsolatai ad­ják. Természetesen nem egyszerű számtani összeadásféle képesség ösz­szegelésről van szó, hanem a képes­ségek olyan kapcsolatairól, amelye­ket a személyiség tulajdonságai — érdeklődés, hajlam, jellemvonások stb. — a különböző pszichikus folya­matok, állapotok biztosítanak. Tehet­ségesnek az olyan gyermeket, Illetve felnőttet nevezzük, aki átlagon felüli teljesítményre képes. A mindennapi életben rendszerint azt tartják te­hetségesnek, aki általában pinden területen kimagasló eredményeket ér el. Például azt a tanulót, aki min­denből kitűnő! Pedig ez nem lehet az egyedüli, csalhatatlan kritérium annak megállapítására, hogy tehetsé­ges-e valaki, vagy sem. Számtalan esetben tapasztalhatjuk, hogy van olyan tanuló, aki nem tanulja szíve­sen a matematikát, viszont kiváló eredményeket ér el a műhelymunká­ban, a modellezésben stb. Megfelelő nevelés mellett ezekből a fiatalokból ls lehetnek tehetséges emberek, hi­szen nemcsak általános, hanem spe­ciális képességeik is vannak, ame­lyek lehetővé tehetik, hogy az egyén valamilyen meghatározott területen átlagon felülit produkáljon. Mindenesetre azt nehéz megjósolni, hogy tehetséges lesz-e valaki vagy sem? De nem is ez a fontos, s hely­telen ls lenne, ha a nevelés folyama­tában csak azt tartanánk szem előtt, tehetséges-e az illető, vagy te­hetségtelen. Az eredményes nevelés szempontjából sokkal fontosabb an­nak tisztázása, mtlyen adottságokkal rendelkezik a tanuló, milyen képes­ségei vannak, milyenek a lehetősé­gek azok fejlesztésére stb. Mint már mondottuk, elsősorban az iskolában valósítható meg a képes­ségek tökéletes fejlesztése, de ennek ellenére a szülő, a család is tehet egyet-mást a képességek, adott eset­ben a tehetség kialakításának érde­kében. Természetesen ahhoz, hogy a szülő eligazodhasson a problémák sokaságéban, hogy megfelelően dif­ferenciálhassa a lényegest a lényeg­telentől, bizonyos megfigyelést kell végeznie s ennek alapján határozza meg, mikor s hogyan segítsen. Nem kell alaposabb szakmai képzés ah­hoz, hogy megfigyelje, milyen kedv­telései vannak gyermekének, mivel .Joglalkpzik a legszívesebben, miben - ügyes, milyefl irfjfaSS érdeklődése, hajlama. Jó, ha a megfigyelteket köz­li a gyermek tanítójával, osztályfő­nökével, mert közösen, igyekezetük összehangolásával többre képesek, mint külön-külön. MÁR KISGYERMEKKORBAN a já­tékokban is adódik lehetőség a ké­pességek fejlesztésére. Főképpen a képzelet, a megfigyelés, a motorikus analizátorok gyakorlására gondolunk. Kitűnően megfelelnek erre pl. a kü­lönféle kockajátékok, a gomb és gyöngyfűzés, képek összerakása, fel­ismerése és más ezekhez hasonló já­tékformák, illetve alkotó játékok. A kisiskolások tevékenysége már sok­oldalú, de ebben a korban ls érvé­nyes szabály, támogassuk a gyermek minden olyan tevékenységét, amely nem jár közvetlen, vagy közvetett testi vagy szellemi károsodással. En­nek a támogatásnak azonban aktív formában kell megnyilvánulnia. Nem elég csupán tudomásul venni, hogy a gyermek tesz-vesz, csinál valamit, hanem buzdítani, lelkesíteni, irányí­tani is kell. Köztudomású, hogy mind­egyik gyermek fokozottan érzékeny a dicséret, vagy a büntetés külön­féle formáira. Éppen ezért a teljesít­mény értékelésére fokozott gonddal ügyelünk A szülők gyakran hajlamosak ar­ra, -—• különösen ott, ahol a szülők valamelyike bizonyos területen (rajz, zene stb. J tehetséges — hogy idő előtt mértéktelenül szorgalmazzák, csaknem kényszerítik a gyermeket bizonyos speciális képességek kifej­lesztésére. Az ilyen „jóakarat" meg­bosszulhatja magát. Ha valakinek történetesen rajztehetség az apja, nem feltétlenül törvény, hogy a gyermek is az legyen. Meg kell vár­ni, amíg a gyermek fokozott érdek­lődést, hajlamot mutat az. adott tevé­kenységgel kapcsolatban, csak az­után fogunk hozzá megfelelő szakér­telemmel a képességek sajátos fej­lesztéséhez. Nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy a képességek, a tehetség fejlődésének elengedhetet­len feltétele a pontosság, a követke­zetesség, ugyanis a felületesség és a pontatlanság szinte béklyóba veri a személyiség ilyen Irányú fejlődését. AZ ÉLETPÁLYA HELYES, vagy helytelen kiválasztása is elősegítheti, vagy fékezheti a képességek alakulá­sát. Az élet bizonyltja, hogy a pá­lyatévesztett emberek adottságai, ké­pességei nem bontakozhatnak ki tel­jességükben. KOVÁCS ZOLTÁN 1995. február 2fl. * GGJÖ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom