Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-17 / 47. szám, szerda

A losonci járási pártbizottság plenáris ülése Gyakorlati megoldást az ifjúság problémáira ' Á LOSONCI JARASI PÁRTBIZOTT­SÁG rendszeresen és behatóan fog­lalkozik a CSKP Központi Bizottságá­nak a CSISZ közvetlen pártirányítá­sáról szóló határozata teljesítésével. A pártbizottság a járási viszonyok fi­gyelembevételével kidolgozta a CSISZ munkájával kapcsolatos politikai­szervezési intézkedések tervét. E terv teljesítését januári plenáris ülésén ér­tékelte. A plenáris ülés megállapította, hogy a járásban működő pártalap­szervezetek alapjában véve megér­tették, felismerték a CSISZ irányítá­sáról szóló határozat jelentőségét és egyik fő feladatuknak tekintik az if­júság sokoldalú nevelését. Munkájuk megjavítása érdekében konkrét intéz­kedéseket foganatosítottak. A Kokava nad Rimavicou-i falusi pártszervezet például munkaterve szerint negyed­évenként értékeli a helyi CSISZ szer­vezet és a benne dolgozó kommunis­ták munkáját. A pártszervezet évzáró taggyűlésén elhatározta, hogy fél­évenként legalább egyszer közös gyű­lést tart a fiatalokkal. Ezen a tanács­kozáson kicserélik tapasztalataikat mind a politikai, kulturális, mind a termelőmunkát illetően, a bevált munkamódszereket népszerűsítik, to­vábbfejlesztik. Hasonló példákat más alapszerve­zetekből ls idézhetnénk. Az évzáró gyűlések általában azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben a kommunisták most sokkal behatóbban és felelősségteljesebben foglalkoztak a CSISZ munkájával. Egyes pártalapszervezetekben azon­ban még mindig tapasztalhatók fo­gyatékosságok, különösen abban, hogy az ifjúság problémáiról csak beszélnek, de hathatós intézkedést nem tesznek megoldásuk érdekében. A CSISZ JÁRÁSUNKBAN szép ered­ményeket ért el az elmúlt évben az ifjúság szervezésében, jól mozgósítot­ta a fiatalokat a feladatok teljesíté­sére. Ipari üzemeinkben 15 ifjúsági kol­lektíva működik, amelyek többsége túlteljesítette feladatait. Az ifjúsági újítómozgalom 30 újítási javaslattal dicsekedhet. Az ifjúság aktívan se­gítette a mezőgazdaságot. 4185 hek­tár rétet és legelőt gondozott, 5635 gyümölcsfát ültetett és 4045 köbmé­ter komposztot készített. A nyár fo­lyamán 13 építkezésen dolgoztak CSISZ-munkacsoportok. A fiatalok nagymértékben kivették részüket a kulturális munkákból, főleg a válasz­tások előkészítése és a Szlovák Nem­zeti Felkelés évfordulója ünnepségei, nek idején. Sajnos, ezek a szép eredmények nem fűződnek a járás valamennyi fiataljának nevéhez. Ugyanis a mun­kának nem egyfgrmán voltak része­sei. S ez az egyik legégetőbb prob­léma. A szervező munka fogyatékos­ságaiért maguk a pártszervezetek is felelősek. Jó tudni, hogy a javulás érdekében már az évzáró taggyűlése­ken konkrét Intézkedéseket hoztak. A járási pártbizottság plenáris ülé­sén ugyancsak állást foglalt e kér­désben és határozatot fogadott el. Eszerint a CSISZ-szervezetek még fo­kozottabb támogatására ösztönzik a pártalapszervezeteket. Fontos, hogy most nagyobb segítséget nyújtsanak a CSISZ-szervezetek évzáró taggyűlé­sének előkészítésében, a politikai, va­lamint a nevelőmunka és a kulturális feladatok meghatározásában és tel­jesítésében. A pártalapszervezetekr.ek az eddiginél sokkal többet kell tö­rekedniük a fiatalok igényeinek ki­elégítésével. E tekintetben példamutató a szkla­bonyai EFSZ, amely az anyagi érde­keltség elvének helyes érvényesítése révén az iparból visszatért hét fiatal dolgozónak tette lehetővé, hogy a mezőgazdaságban is megtalálja szá­mítását. Hasonlóképpen oldja meg a fiatalok problémáit a buzitkai EFSZ. Saját eszközeiből hat lakást építtet a családot alapító fiatalok részére. Az említett példák választ adnak ar­ra a kérdésre, hogyan kell megoldani a falusi fiatalok problémáit, és ho­gyan kell megfelelő feltételeket te­remteni számukra a mezőgazdaság­ban. A fiatalság tettre kész. Koncz Máris 8-tagú Ifjúsági kertészeti cso­portja a szécsénkei-nagyfalusi EFSZ­ben például az elmúlt évben egy hektáron 52 000 korona értékű zöld­ségfélét termelt, s e mennyiség 90 százalékát első osztályú minőségben vette át a felvásárló vállalat. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG plenáris ülése foglalkozott a fiatalság mező­gazdaságba történő megnyerésének kérdésével is. A járási pártbizottság meghatározta ezzel kapcsolatban az iskolák, a pártalapszervezetek, a nem­zeti bizottságok és a tömegszerveze­tek feladatát. Ügy fogja irányítani munkájukat, hogy rövidesen megold­hassák ezt a problémát. Egyúttal nyomatékosan hangsúlyozta az EFSZ­ek kulturális alapja célszerű felhasz­nálásának szükségességét, úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielé­gítsék az ifjúság kulturális és szóra­kozási igényeit. Nem utolsósorban meghatározta annak módját is, hogyan kell növelni a párt nevelő hatását az ifjúságra. Ismételten hangsúlyoztuk, szükséges, hogy a pártalapszervezetek és a CSISZ járási bizottsága sokkal na­gyobb figyelmet szenteljen az Ifjúság eszmei és politikai nevelésének. A pártalapszervezeteknek a legtapasz­taltabb elvtársakat kell megbízni az­zal, hogy gondoskodjanak az ifjúsági szövetség munkájáról. Nem elég azon­ban, ha csak ellenőrzik a fiatalok munkáját. Jó tanácsokkal és konkrét munkával is segíteni kell őket. A járási pártbizottság plenáris ülé­sén újra kifejezésre jutott, hogy a mai fiatalok méltó építőivé válhatnak fejlett szocialista társadalmunknak, ha többet és behatóbban foglalko­zunk problémáikkal, ha többet se­gítjük őket munkájukban, fejlődésük­ben, életünkben. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP Losonci Járási Bizottságának titkára JOLSVA ÉS KÖRNYÉKE fejlődő magnezitiparunk központjává válik Az utóbbi időben központi szer­veink tanácskozásain egyre gyakrab­ban kerül napirendre magnezitipa­runk továbbfejlesztésének kérdése. Ugyanis megállapítást nyert, hogy ennek a fontos iparágnak eddigi fej­lődése nincs teljesen összhangban az adott lehetőséggel, gazdag lelőhe­lyeink kihasználásával, a magnezit iránt megnyilvánuló bel- és külföldi kereslettel. Eziért történnek intézkedések a helyzet kedvezőbbé tételére, amelyek szem előtt tartják a meglevő magne­zitfeldolgoző üzemek korszerűsítését és újabbak építését. Természetesen, el­sősorban a leggazdagabb lelőhelyek közelében, amilyen például Jolsva és környéke, ahol valóban érdemes be­ruházásokat eszközölni. A jolsvai magnezitüzemben 1970-ig néhány száz millió koronát fordítanak üzemfejlesztésre, valamint újabb ter­melőegységek létesítésére. A legfon­tosabbak közé tartozik a mikovai bá­nya és dúsító, a dúbravai lelőhelyek, három rotációs kemence felépítése stb. Ezzel párhuzamosan jön létre Lu­benikon a magnezittéglagyár. Mindez jelentősen hozzájárul, illetve feltéte­lezi a termelés növekedését. A bánya­építkezés befejezése után, 1968-1969­ben évente több mint egymillió tonna nyersanyagot fog termelni. Az építkezés kivitelezésénél a ter­melőmunka minden szakaszán szá­molnak a legmodernebb technika vív­mányainak bevezetésével. Például a dúsítást óriási mennyiségben végzik majd az NDK-bó! behozott rotációs ke­mencék segítségével, melyek mind­egyikének annyi a teljesítőképessége, mint az üzem jelenlegi 12 kemencéjé­nek összesen. A kibővült üzemben további néhány száz dolgozóra lesz szükség. A válla­lat vezetősége már most gondoskodik a szakemberek neveléséről. Az 1964— 1965. évfolyamban 70 tanonccal fog­lalkoznak. Az üzem esti ipari bá­nyásziskolájában is sokan tanulnak. Számolnak több fő- és középiskolát végzett szakember felvételével is. Ezzel kapcsolatosan felvetődik a lakáskérdés problémája. Növekszik az üzem dolgozóinak száma, több lakás­ra van szükség. Az állami lakásépít­kezés keretén belül Jolsván, Rőcén és Lubenikon 960 lakás épül, ebből 105 már az idén. Ezenkívül feltételezik a szövetkezeti és egyéni lakásépítés ki­terjesztését is. Jolsván a bányarész építését a prie­vldzai Bányaépítő Vállalat és a lube­níki üzem, a föld feletti építkezése­ket a košicei Kohóépítővállalat végzi. A műszaki berendezéseket a Prerovi Gépgyár szállítja. Legtöbb munkaerőre a Kohóépítő Vállalatnak van szüksége, ennek ér­dekében eszközölnek ugyan bizonyos munkaerő-átcsoportosítást és az álla­milag szervezett munkaerő-toborzás is segítségükre siet, de Rozsnyóról és környékéről így is legalább 200—300 dolgozót igényel ez a fontos építke­zés. Érthető, hogy a közeli falvakból nagyobb segítséget várnak, mivel a lakások felépítése az év második felé­ben ér véget s így távolabbról érke­zők elszállásolása nehézségekbe ütkö­zik. Gömör építési szakemberei részére nagyszerű munkaalkalmat, kereseti lehetőséget biztosít ez a nagyarányú építkezés, amely befejezése után je­lentős mértékben hat majd a kör­nyék lakosságának életére ... —ik. A Párttörténeti Intézet Bratisiavában hazánk felszabadítása 20. évfordu­lója alkalmából fénykép-dokumentumokat gyűjt. František Horváth do­cens, bratislavai lakos, a Szlovákia f óvárosának felszabadításában részt vett 303-as felső-dnyeperi hadosztály volt tagja több képet küldött be. A fenti felvételen, amely közvetlenül Bratislava felszabadulása előtt ké­szült, a hadosztály katonáinak és tisztjeinek egyik csoportja látható, jobb­ról az ötödik František Horváth, balról a hatodik Konsztantyin Beszegyin őrnagy. ///////////////////////////ä^^ VIGYÁZZ, HA JÖN A VONAT! A Közlekedésügyi Minisztérium és a közbiztonság dolgozói Prágában tar­tott közös sajtótájékoztatójukon egy­hangúlag megállapították, hogy a vas­úti szerencsétlenségek száma az utób­bi időben emelkedik. Ez év elejétől február 14-ig országszerte negyven ha­lálos kimenetelű baleset történt. — Sokan lebecsülik a veszélyt — mondotta Sturma őrnagy, a közbizton­ság dolgozója —, türelmetlenségük­ben átugorják a síneket, keresztül­bújnak a sorompókon. Az alkohol is sok szerencsétlenségnek az okozója. Ezzel magyarázható például, hogy ja­nuár 5-én P. A., a mezőgazdasági Isko­la dolgozója az ilaval állomáson megcsúszott és elővigyázatlanságáért életével fizetett. A berobogó vonatot nem sikerült idejében lefékezni. Ja­nuár 4-én E. B.-t motorkerékpárján kapta el a vonat. A halálos kimene­telű balesetet saját maga idézte elő. Liptovský Hrádektől egy kőhajtásnyi­ra M. G.-t a tehervonat gázolta halál­ra, miközben átment a síneken. Feb­ruár 13-án ŰstI nad Orlici vasútállo­mása volt halálos szerencsétlenség színhelye. Az egyik vonat kocsija el­kapta K. L.-t és két kilométernyi tá­volságra vonszolta magával. Sok esetben a fegyelmezetlenség idézi elő a szerencsétlenséget, a le­és felugrálás a mozgásban levő ko­csikra, de a helytelen oldalon törté­nő ki- és beszállás ls veszélyes vállal­kozás. Az is előfordul, hogy sokan nem várják be, amíg a vonat megáll és menet közben kinyitják az ajtaját. •Ilyenkor a hirtelen támadt légáram­lat következtében az utas kieshet a robogó vonatból. Nemrégen egy nyolcéves kisfiú zuhant ki így a ko­csiból. A részeg, vagy ittas utasoknak sincs keresnivalójuk a vonatban — folytatta Sturma elvtárs. A kalauz­nak a további károk, kellemetlensé­gek érdekében joga van megakadá­lyozni felszállásukat. Természetesen a vasúti szerencsétlenségnek nem min­dig az utasok az okozói. Gyakran kell elmarasztalnunk a vasút dolgozóit is, A gondolatszabadság vértanúja GIORDANO BRUNO (1548- 1600) FORRADALMÁR ÉS BÖLCSELŐ ko­rának legkiemelkedőbb gondolkodó­ja, tudós és költő volt. igaz ember, aki szenvedélyek, belső harcok és szenvedések tüzében edződve teljese­dik nagyszerű, gazdag egyéniséggé. Az ellenreformáció Idején élt, amikor vasszigorral bírálták el az egyén val­lási, társadalmi, politikai és tudomá­nyos magatartását. Páratlanul színes, zsúfolt és ter­mékeny élete a pogány szépségű dél­olasz tájból, a gesztenve- és olajlige­tek övezte Nolából indult el. Mint gyermek, ritka értelemmel faggatja környezetét s a könyveket, és figye­li a világ jelenségeit. S máris ku­tatja az összefüggéseket. A közeli Nápolyban tanult 14 éves korától és apja szűkös viszonyai kényszerítik rá, hogy a domonkos rendbe lépjen. Éles elméjével, bámulatos emlékezőtehet­ségével tűnik ki. Rövidesen az ó- és középkori filozófia alapos ismerője lesz. Még alig tizennyolc esztendős, mikor logikus értelme szembefordul a skolasztikusok homályos tanaival, kételkedik a szentháromságban és a szeplőtelen fogantatásban. Egy campagnai kis kolostor csend­jében határolódik el élesen a fiatal szerzetes tudatában a vallástudomány a logikától. Tudja, hogy a teológia ezentúl képtelen lesz szárnyaló filo­zófiai képzelőerejét, s megismerési vágyát dogmákkal és tekintélyekre hivatkozással korlátozni. Különválaszt­ja a szentírást a tudománytól. Immár szabadon elmélkedik a szüntelenül mozgó, örökké változó, végtelen min­denségről, titkos összefüggéseiről. Megrendítő izgalmat kelt benne a sej­téseit megerősítő kopernikuszi tanítás, amit ő s később pedig hallgatója: Ga­lilei tovább fejlesztenek. Tehát, a Föld mégsem a világegyetem közép­pontja, csak bolygó, mely tengelye körül forog, s a Nap körül kering. — Ezek a bibliának ellentmondó „eretnek nézetek" és miattuk perbe fogják. Bruno menekül, s az „úr ku­tyáinak" (latinul — domini canes) fehér csuháját levetve, bejárja Észak­Itáliát, Svájcot, Franciaországot, Ang­liát, Cseh- és Németországot. Majdnem minden nagy hírű egyetemen megtöri a skolasztikus és arisztotelészi spe­kuláció dermedtségét. Költői és szó­noki hevű előadásaiban kifejti pan­teista filozófiáját, amely szerint a vi­lág egyetlen nagy élő lény, egyetlen világlélek hatja át. Nincs halál, csu­pán örök változás. „Minden változik, de semmi sem vész el." — A vaska­lapos professzorok döbbent megbot­ránkozására azt is tanítja, hogy szá­mos naprendszer létezik s hogy a mindenség lelkes, élő organizmus. A bolygó, a csillagok, mind élő lé­nyek. Nincs élettelen anyag, s az anyag és erő egy. Bruno „az akadémia nélküli aka­démikus" nem fogadott el egyetemi tanszéket és nem volt rabja egyet­len iránynak sem, csakhogy megőriz­hesse szelleme függetlenségét. Min­den elvakultságon, hivatalos tekinté­lyen felülemelkedett és a világot sza­bad filozófiával ajándékozta meg. Termékeny alkotó volt, aki olasz és latin nyelvű hatalmas művével ter­jesztette a sugárzó világosságot, a friss életet s a lelkiismeret szabad­ságának eszméjét. Hirdette, hogy az egész emberiséget egyesítő szeretet vallásának van csupán értelme. Írói tehetség, csapongó fantázia, gúnyoló­dó szellem nyilvánul meg vígjátéká­ban és szatíráiban. Célba veszi a Föld hatalmasságait és tiltakozik minden önzés, aljas gonoszság és mindazok ellen, akik a szellemet, a gondolatot bilincsbe verik. — A „Hősi szenvedélyek" klasszikus szonettek formájában megírt megrendítő ön­vallomása. Szerelmi versei a tiszta lí­ra és filozófia ötvözetei. DICSŐSÉG, boldogító szerelmek, magas elismerések sem tudták vele szeretett Itáliáját feledtetni. Honvágy gyötörte. A javíthatatlan optimista visszatér a „szabad Velencébe" s be­leesik az inkvizíció csapdájába. A „Szent Hivatal" hitetlenséggel és áltanok hirdetésével vádolja, melyek képesek az Egyház épületén rést üt­ni. — Hét esztendőt tölt Rómában az inkvizíció testet-lelket megalázó, meg­nyomorító börtönében. Kecsegtető ígéretekkel, embertelen kínzásokkal akarják bűnbánó vallomásra bírni. De Bruno rendíthetetlen erkölcsi erővel tart ki tanai mellett. „A megátalko­dott eretnek" tovább küzd a minden hatalmasságtól független gondolatért, a szabad értelemért és bírálatért, a kételkedés jogáért. Ezenfelül most már felelősnek érzi magát a tiszta ésszel végzett tudományos kutatás, a megújulni képes tudomány jövőjéért is. „Az alvó lelkek ébresztője" Gioi'da­no Bruno a római Virágok terén a XVII. század első esztendeje február havának 17. napján halálfélelem nél­kül lép a máglyára. Felszabadító esz­méi azóta is világító fáklyaként fény­lenek és hatnak. Alkotása az új ter­mészettudományos és filozófiai hagyó mány első, mélységes szintézise. BÁRKÁNY JENÚNÉ akik szolgálati kötelezettségeiknek nem mindig tesznek maradéktalanul eleget. Az emberéletben esett és a szocia­lista vagyont ért károk, valamint a vonatkésések is — amint már mon­dottuk — túlnyomó részben a hanyag­ságra, nemtörődömségre vezethetők vissza. A gépkocsivezetők gyakran el­felejtik, íhogy a zárt ablakon keresz­tül nem hallják a sorompókra felsze­relt jelzőkészülék intő hangját, hogy a nagy ködben nem mindig láthatják tisztán a fények játékát, és ha ilyen­kor a sorompók történetesen nincse­nek leengedve, figyelmetlenségük sú­lyos következményekkel járhat. Ez történt január 23-án Trutnov közelé­ben azzal a gépkocsivezetővel, aki­nek az autóbuszát elkapta a ködben egy mozdony. A baleset következmé­nye tíz sebesült és mintegy 15 ezer korona kár. A vasút óvintézkedésekkel, gyako­ri ellenőrzésekkel, hangszórókon tör­ténő figyelmeztetésekkel is igyekszik elhárítani a baleseteket, károkat. Per­sze, ez. különböző okok miatt nem mindig sikerül. Ezért legyünk elővi­gyázatosak, óvjuk egészségünket, éle­tünket, melyért elsősorban magunk vagyunk felelősek. (km j KÖNYVISMERTETÉS E. J. HOBSBAWN: A forradalmak kora (1789-1848) A budapesti Kossuth Könyvkiadó kiadásában megjelent könyv szerzője kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Borbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztő­je, és rendszeresen jelennek meg cik­kei is ezekben a lapokban. Érdeklő­dése sokoldalú, történelmi munkássá­ga mellett a New Statesman kriti­kusa, Francos Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsü­lést nemcsak Angliában, hanem szer­te Európában és Amerikában is. „A forradalmak kora", „A civilizáció története" című sorozat egyik köte­teként jelent meg 1962-ben Angliá­ban. A szerző „kettős forradalom" ko­rának nevezi a művében áttekintett fél évszázadot, s ezzel meg is fogal­mazta a könyv alapgondolatát: egy­séges folyamatnak tekinti a francia forradalmat (s az ezt követő többi polgári forradalmat) és az egyidejű­leg végbemenő angol ipari forradal­mat. A legnagyobb átalakulás volt ez az emberiség történetében a tűz hasz­nosítása és a földművelés kezdetei, azaz a civilizáció kialakulása óta. A szerző nem eseménytörténetet ír, hanem ezt az átalakulást kíséri vé­gig — könyve első részének folyama­tában, a másodikban pedig eredmé­nyeiben — rendkívül Izgalmas és ere­deti módon, mégis szigorúan tudomá­nyos módszerrel, a gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális élet minden lényeges területén. Előszerettel vizsgálja a hétköznapi életnek azo­kat az „apró" mozzanatait, amelyek a legtöbbször hiányoznak a nagy tör­ténelmi munkákból is, pedig — ez­úttal is meggyőződhetünk róla — rendkívül lényegesek a történelmi fo­lyamat megértésében. A műből, mint ahogy magából a leírt XIX. század eleji átalakulásból is, fokozatosan ke­rekedik ki a modern európai élet ké­pe, amely éppen napjainkban kezd technikailag és társadalmilag is „múlt­tá" változni. ÜJ SZÖ 4 * 1965. február 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom